Protokoll-etikett logo
melcsi62, a tudástár felhasználója: 572 hete 1 napja 18 órája 51 perce .
Összesen 2534 elfogadott válasz, csökkenő időrendben:
 
Téma: Bérbeadandó ingatlan aktiválása

Szia 494!  Kicsit rejtjeles a kérdésed..  Ha eddig még nem volt ingatlan bérbeadási tevékenysége a cégnek, hanem majd ez lenne az első..  akkor igen az ingatlanbérbeadási tevékenység bejelentésével egyidejűleg az ÁFá-ról is nyilatkozhatsz,ha az általánostól eltérő ÁFA körösséget akarsz rá..

Ha az ingatlant addig nem veszi használatba a cég (saját célra,stb.), akkor azzal az időponttal lesz használatba véve/így aktíválva, amikor az ingatlan bérbe lesz adva.

Az nem derül számomra  kérdésedből, hogy akkor ezt az ingatlant maga a cég is fogja használni és csak egyrészét adja ki (azt írod albérletbe), vagy az ingatlant egy az egybe bérbe adja.

Üdv.

494 fogadta el, ekkor: 2009-12-21 13:56
Pont: 10
Téma: Bérbeadandó ingatlan aktiválása

Szia!  Nekem is vannak olyan ingatlanjaim, amelyek nincsenek a társasági szerződésben külön telephelyként.. az ügyvéd állítja, hogy ha azon a településen már van telephelye, akkor nem kell és nem bírom rávenni őket, hogy betegyék a társasági szerződésbe.. Már volt APEH ellenőrzés, átfogó is, nem akadtak bele...     Amikor bérbeadod aktíválod, hiszen akkor veszitek ténylegesen először használatba...

Pontot pedig adok neked, válaszolj rá .. Üdv.

494 fogadta el, ekkor: 2009-12-21 13:56
Pont: 10
Téma: ÁFA bevallás SOS

Szia!  Ahogy Szedlacsek írja.  A III.n. évben érted el az 1 millás fizetendő ÁFA határt, tehát 2009.október 01-től kellett havonta ÁFA bevallást adnod, először november 20-ig...   Tehát most beadod az októberit (Késve) most beadod a novemberit.. ami éppen határidő ma, és majd adod a decemberit.

Neked nem kell adnod január 01-től visszamenőleg 09.30-ig semmit, ha egyébként valóban negyedéves ÁFA bevallóként kezdted az évet és az egyes negyedévek úgy alakultak, ahogy írod.

erbet1 fogadta el, ekkor: 2009-12-21 13:25
Pont: 50
Téma: betéti társaság

Valóban elég értelmetlen a kérdés, pedig ha azzal kapcsolatos, hogy 2010-től nem akar evá-s lenni (vagy az orvos ev., vagy az adott Bt. ) akkor a kilépési szándékot 12.21-ig lehet bejelenteni.

Info ismeretének hiányában ötletek:

ha a betéti társaság lép ki az EVÁ-ból, akkor nincs semmiféle választási lehetősége, 2010-től társasasági adóalany lesz és mindenképpen a számviteli törvény hatálya alá fog tartozni..

Ha egyéni vállalkozónak minősülő orvosról beszélünk, aki eddig EVÁ-s volt,  ha ki akar lépni ebből az adózási módból:  akkor, ha nincs sehol munkaviszonya és megfelel egyébként az SZJA-s átalányadózás feltételeinek akkor választhat, hogy átalányadózás, vagy vállalkozói jövedelem szerinti adózás.., vagy indul az új fajta egyéni cég dolog..

Ha ev-ről van szó, azon kívül, hogy egyáltalán mi az ami számára választható a feltételek vonatkozásában, célszerű számításokat végezni.. a vállalkozás bevétele, vannak-e alkalmazottak, milyen költségei vannak a bevétel arányában,stb...

Üdv.

ecsanya fogadta el, ekkor: 2009-12-20 14:27
Pont: 100
Téma: "Lenni vagy nem lenni " :)

Szia Tamás!

A járulékok 2010-től:

19. § (1) A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 27 százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék 3 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1 százalék.

(2) A biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék mértéke

a) kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíj hatálya alá tartozó biztosított esetében 9,5 százalék,

b) magánnyugdíjpénztár tagja esetében 1,5 százalék.

 

 (3) A biztosított által fizetendő egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék mértéke 7,5 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 2 százalék, a munkaerő-piaci járulék 1,5 százalék.

--------------

Tehát egy főfoglalkozású ev-nél: 27% + 17= 44%  az összes (fizetendő, levonandó járulék)

 

Neked mint átalányadós ev-nek a járulékalapod:

 

29. § (1) A biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot az Szja tv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét, de havi átlagban legalább a tevékenység piaci értéke után fizeti meg. Átalányadózó esetén az átalányban megállapított jövedelem, de havi átlagban legalább a tevékenység piaci értéke után kell a társadalombiztosítási járulékot megfizetni. Ha a vállalkozói kivét, illetve az átalányban megállapított jövedelem nem éri el a tevékenység piaci értékét, az egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.

(2)

 

  --------------

Tehát neked is kell foglalkozni azzal, hogy mi a tevékenység piaci értéke.... mondok egy példát:

a fent vázolt esetben az átalányban megállapított jövedelmed mondjuk 300 eFt bevételnél:

                        60.000 Ft..      és mondjuk a tev.piaci értéke az   86.000 Ft lenne,

 akkor majd a bevallásban jelölheted, hogy a tényleges jövedelmed az 60 eFt, ezért, mivel ez alacsonyabb mint a piaci érték és mint a  minimálbér... a járulékalapod  minimum a  minimálbér lesz, ami után fizetned kell, ( ha nem akarod megfizetni a 86 eFt piaci érték után.).

 

De gőzöm sincs mennyi lenne a tev.-ed piaci értéke, a 86-ot csak a példakedvéért találtam ki).. a Tbj.-ben így van meghatározva, hogy mi a tev.piaci érték: :

 

q) Tevékenység piaci értéke: a természetes személy főtevékenységére jellemző, a piaci viszonyoknak megfelelő díjazás.    (neked kell megállapítani)


---------------------------

 

Az SZJA vonatkozásában a szuperbruttó (elmebetegség)  igen érinti az átalányadós is oly módon, hogy ami kijön neked (régi fogalmakkal: átalányadó alapként bevétel 20%-a)  azt fel kell bruttósítani és így megállapítani a fizetendő SZJA előlegedet.

 

ha nincs másod, akkor az SZJA sávot tekintve biztos, hogy a 17% -os  (de ez  valójában  csak szemfényvesztés )    

  pld-ul:  ha évesen akkor az összes bevételed mondjuk: 3.600.000 Ft,

akkor annak a 20%-a: 720.000 Ft jövedelem,    De az SZJA alap (720.000*1,27)= 914.400 Ft  és az SZJA: 914.400*0,17=  155.448 Ft.   

 

Tehát a 720.000 Ft átalány jövedelem után az SZJA 155.448 Ft,  amit ha vissza számolunk, akkor szépen kiderül: hogy valójában ( 155.448/720.000=)  21,59% az SZJA, amit az átalányadós jövedelemből fizetni kell.      

 

(2009-ben, ha 720.000 Ft lenne az átalányadó alapja, akkor 18% SZJA kulcs vonatkozott rá, és 129.600 Ft-ot kellene SZJA-ként fizetni,  2010-től csak 17 % az SZJA kulcs, tehát egy százalékkal kevesebb, de a szuperbruttó miatt mégis 155.448 Ft-ot kellene fizetni, 3,59% -kal többet, mint 2009-ben)-----------------------------------------------------

 

Az SZJA tv-ből  az a bizonyos kivét-kiegészítés.. az viszont nem vonatkozik az átalányadós ev-re.

 

-------------------------------------------

  Ha a céget alapítanál és Te dolgoznál benne: ha főfoglalkozású társasvállalkozóként (személyesen közreműködő tag) akkor  sokkal több helyen játszik a tevékenység piaci értéke a járulékozásnál, az osztaléknál,stb..),  ha munkaviszonyban dolgoznál a saját cégedben, akkor ott a Munkatörvénykönyv, munkavédelmi tv... stb. játékszabály .

Szerintem, mivel 80% költséghányadot ezek szerint úgy érvényesíthetsz, hogy azt nem kell bizonylatokkal alátámasztani  és csak a bevétel 20%-a számít jövedelemnek és nincs egy jelentős havi bevételed.. szerintem neked még jó lesz az SZJA-s átalányadós egyéni vállalalkozás, mint vállalkozási forma..

 

Jövőre a minimálbér: 73.500 Ft/hó , ha ez lesz a járulékalapod: akkor

    Bevétel mondjuk  300.000 Ft/hó

     költségvetésnek: 44% = 32.340 Ft   ( ha csak a minimálbér után)

     SZJA :                           12.954 Ft   (alap: 60.000*1,27= 76.200 Ft)

  Elvileg marad: 254.606 Ft-- ebből megy még le az IPA és a tényleges kiadásod...

 

 

/ui. Még én is most emésztem a módosításokat, és ugyan nincs SZJA-s EV-m, de valaki felröppentette a hírt, hogy akár az átalányadózás jobb lehet egy  főfoglalkozású ev-nek, mint az EVA.... és most kénytelen voltam  a kettőt összehasonlítani és az EVÁ-somnak bebizonyítani, hogy ő még maradjon az EVÁ-ba... ehhez nyilván utána kellett néznem az átalányadós ev-re vonatkozó néhány változásnak is... és én egyenlőre még így értelmezem.  Sajnos az APEH is mélyen hallgat a változások értelmezésével, alkalmazásával kapcsolatban az internetes portálján.,kevés infó áll még rendelkezésre. /

 

Üdv.

 

 

 


 

 

 

 

Madarasz.Tamas fogadta el, ekkor: 2009-12-20 08:34
Pont: 50
Téma: Mikor kell kivezetnem a könyvekből?

Szia Norbert!  Az a helyzet, hogy ezek szerint a cég: vagy korábban birtokba adta az autót  és akkor valóban megtörtént a termékértékesítés a birtokbaadás napjával, az más kérdés, hogy a tulajdonjogot fenntartotta.   Ha mondjuk addig az autóért bérleti díjat fizet a leendő tulajdonos, s mint bérlőnek nyugodtan bevezettethető a gépjármű irataiba, hogy ő az üzembentartó..

Ez az autó minden bizonnyal a leendő tulajdonos használatában van, amikor azt átadtátok.. és vélhetően nem fizet sem bérleti díjat, sem pedig az üzembentartói "jogért" , persze lehet ingyenesen nyújtott szolgáltatásként is az üzembentartónál.......  Nem derül ki pontosan, hogy  miként áll a dolog.. de nekem az az érzésem, hogy a tartozás miatt tulajdonjog fenntartással az a gépkocsi eladásra került áprilisban..   Tervszerinti écs-t pedig az értékesítés napjáig lehet elszámolni, és akkor kivezetni,stb..

 /Egy ingatlannál is, attól, hogy a tulajdonjog bejegyzéshez az eladó csak a vételár hiánytalan megfizetése esetén járul hozzá, ha az ingatlant birtokba adja már korábban,  a teljesítés, így az értékesítés megtörtént a birtokbaadás napjával, és azzal a nappal ki kerül a cég eszközei közül is... ezt csak példának hoztam../

Üdv.

manó0511 fogadta el, ekkor: 2009-12-19 21:36
Pont: 5
Téma: Tao gyakoriság 0901-en

Szerintem mindenképpen várjál, lehet, hogy a nyugta helyet azt fogják jelezni, hogy javítás.. ahhoz, hogy adózói helyesbítés legyen, ahhoz szerintem kell, hogy bentlegyen az általuk elfogadott bevallás.. bár simán javíthatnák, hiszen ennek a tao.kiegészítés bevallásnál lényegtelennek kellene lenni..

        De ezzel kapcsolatban hátha valaki pontosabb infóval bír.. Üdv.

Napraforgó fogadta el, ekkor: 2009-12-18 22:38
Pont: 13
Téma: Tao gyakoriság 0901-en

Sziasztok!  Szerintem a bevallás gyakorisága az, ami szerint egyébként '01-es vonatkozásában (egyéb adók) be van sorolva az éven..   

Én időszaknak 01.01-12.31-et írtam, gondolván, hogy egyébként a teljes adóévre vonatkozik a feltöltés.. 

De most megnéztem a kitöltési útmutatót (és ezek szerint jól küldtem el..):

A 0901-01-es lap 14. sorának kitöltése esetén a bevallási időszak kezdő napjaként a 2009.
évi üzleti év első napját, a bevallási időszak utolsó napjaként az üzleti év utolsó napját, a
mérlegforduló napot kell szerepeltetni, függetlenül attól, hogy az éves fizetendő adó
összegére történő kiegészítés, valamint arról a bevallás benyújtásának határideje az üzleti év
utolsó hónapjának 20. napja.

Amennyiben a társasági adóelőleg-kiegészítés bevallási
határideje megegyezik más, jelen bevallásban szereplő, nem éves kötelezettség(ek)
bevallási határidejével, ezeket a bevallási időszak különbözősége miatt nem lehet egy
0901-es bevallásban bevallani. Ebben az esetben a társasági adóelőleg-kiegészítés bevallása
végett külön kell a 0901-es bevallást benyújtani.

-------------------------

Kitöltési útmutató 18-as oldal, ha még figyelembe tudjátok venni. Üdv.

Napraforgó fogadta el, ekkor: 2009-12-18 22:38
Pont: 13
Téma: Tao gyakoriság 0901-en

Várjál itt vagyok benne...

A bevallás gyakorisága kódkockában tudja jelölni az adózó, hogy havi; negyedéves; éves
vagy nem rendszeres (tört) időszaki bevallás benyújtására kötelezett. A nem rendszeres
időszaki bevallás alatt az egy napos bevallási időszak megjelölését értjük, amely a kulturális
járulék bevallásánál, aktiváláskor fordulhat elő.

Üdv.

Napraforgó fogadta el, ekkor: 2009-12-18 22:38
Pont: 13
Téma: APEH tartozás EVA esetén

Szia! 

Bejelentés

10. § (1) Az adóalanynak nem minősülő adózó az adóévet megelőző év decemberében, a hónap 20. napjáig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az állami adóhatóságnak, hogy az adóévben e törvény rendelkezései szerint teljesíti adókötelezettségeit azzal, hogy e bejelentését az adózó az említett időpontig írásban visszavonhatja. A bejelentésre, illetve a visszavonásra nyitva álló határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(2) Az adóalanynak nem minősülő adózó az (1) bekezdés szerinti bejelentést akkor teheti meg, ha már a bejelentés időpontjában megfelel az e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek (ideértve az adóalanyiság adóévére meghatározott feltételeket is), valamint nincs állami adóhatóságnál, vámhatóságnál, önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása. E tényekről az adózó a bejelentésre rendszeresített nyomtatványon nyilatkozik.

Tehát a hangsúly a nyilvántartott adótartozáson van..  Ha pedig az van neki, akkor szerintem jogszerűen nem teheti meg dec.21-ig azt a nilyatkozatot, hogy nincs..  Üdv.

 

elem@vnet.hu fogadta el, ekkor: 2009-12-18 15:23
Pont: 50
Téma: megbízás díj mikor költség

Sziasztok! lehet, hogy be kell jelentenie (ha egyébként biztosítottnak minősül a díjazása alapján) , mert nem "alkalomszerű", ha jól olvastam a kérdésben.   Az "egyszerűsítés" 

Art. 16.§.

(8) Nem terheli a (4) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség azt a kifizetőt, aki (amely) magánszemélynek alkalomszerűen teljesít megbízási jogviszony keretében adó- vagy társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező kifizetést, feltéve, hogy a magánszemély a kifizetéskor igazolja, hogy e megbízási jogviszonyával egyidejűleg a Tbj. 5. §-ában meghatározott más jogviszonya, jogállása alapján rá a társadalombiztosítási jogviszony kiterjed.

Az adóadminisztráció csökkentésére vonatkozó kormányzati célkitűzésre tekintettel, abban az esetben, ha a megbízási jogviszony alapján alkalomszerűen biztosítottá váló magánszemély más jogviszonya, jogállása alapján egyébként is biztosított, következésképpen társadalombiztosítási ellátásra jogot szerez(het), indokolatlan a főállású jogviszonya mellett alkalmanként létesített megbízási jogviszonya alapján létrejött, jellemzően egy-két napos biztosítási jogviszony bejelentése, ezért a törvény e bejelentési kötelezettség alól mentesíti a kifizetőt.

Üdv.

kovalkata fogadta el, ekkor: 2009-12-18 13:09
Pont: 5
Téma: törzstőke befizetése

Szia!  Szerintem befizethető a pénztárba is (amit igazolni kell, hogy  kp-ban került megfizetésre), ha bankszámlára kerül befizetésre akkor az igazolást a bank adja ki. De a napi átlagos határon belül zárókészletre figyelemmel folyamatosan nem célszerű a pénztárban tartani,.. ha nincs rá szükség, akkor be kell tenni a bankszámlára (kp.befiz fszl-ra)

A törvény korlátolt felelősségű társaság alapítása esetében a cég választásától függően lehetővé teszi, hogy a pénzbeli betét befizetésének igazolására ne előzetes banki igazolással kerüljön sor, hanem a társaság javára történő befizetésről az ügyvezető ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által hitelesített nyilatkozatban adjon számot. Ebben az esetben nincs szükség a cég bejegyzését megelőzően a bankszámla megnyitására. Amennyiben a céget bejegyzik, a bejegyzéstől számított 8 napon belül kell a cégnek bankszámlát nyitnia, és azon a pénzbeli betétet elhelyeznie.

Üdv. 

 

fegyosz fogadta el, ekkor: 2009-12-18 11:21
Pont: 20
Téma: Bt beltag járuléfizetése

Szia Andi!  Ha eltérően nem rendelkezik a társasági szerződés, akkor a munkáltatói jogokat szokásosan a társaság vezető tisztségviselője -- ez Bt. esetében az üzletvezető  - gyakorolja.

Ha az egyetlen beltag a képviseletet (üzletvezető) munkaviszonyban látná el, akkor erről kellene, hogy külön rendelkezzen a társasági szerződés, ha erről nem rendelkezik, akkor egyértelmű, hogy a képviseletet a beltag a megbízásra irányadó szabályok szerint látja el, mely megbízás létrejött azzal, amikor a vezető tisztségviselőséget elfogadta..  Az meg már taggyűlés irat (de nem társasági szerződés), hogy akkor ezt a megbízást díjazásért, vagy ingyenesen látja-e el.

Ne sértődj meg, de azt tudnod kellene, hogy mikor minősül valaki biztosítottnak... A megbízásos jogviszonyban, akkor biztosított valaki, ha a megbízási díj (SZJA alapja) eléri havonta a minimálbér 30%-át, vagy napokra ennek 30-ad részét..  Az ingyenes az nulla, tehát nem éri el a... 

A kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő társasvállalkozó (tehát a nem nyugdíj melletti személyesen közreműködő tag) az minden esetben biztosítottnak minősül..  A munkaviszonyban  minden esetben biztosítotti jogviszony..

 Ha valaki nem biztosított az adott jogviszonyban, akkor azt nem lehet bejelenteni a 'T1041-es "Bejelentő és változásbejelentő lap a munkáltató vagy kifizető által foglalkoztatott biztosítottak adatairól"

Ha semmiféle kifizetésben nem részesül a Bt-től ez a képviselő/tag, és egyébként nem személyesen közreműködő tag (nem főfoglalkozású társasvállalkozó), akkor nincs miről 0908M-es lapot tölteni vele kapcsolatban.   A Bt összesenjére vonatkozóan, ha nincs vallani való olyan ami a 0908-ast érinti, akkor vagy a 09NY nyilatkozatot kell beadni havonta, vagy előremutató időszakra, vagy magát a 0908A-t nullásan.

Üdv.

 

harmatine1.andrea fogadta el, ekkor: 2009-12-18 11:16
Pont: 50
Téma: Évközbeni áfa arányosítás

Szia!  Addig még nem folytatott mentes tevékenységet, addig a beszerzéseiből, igénybe vett szolgáltatásaiból a levonható ÁFA 1:1 -ben az ÁFA köteles tevékenységhez kapcsolódott..  Amikor elkezdte a mentes tevékenységet, akkortól már szelektálni kellett a bejövő bizonylatokat: hogy mi az, ami közveten az ÁFA köteleshez  és az továbbra is levonható,  mi az ami kifejezetten a menteshez merült fel és az arra vonatkozó bejövő bizonylat ÁFA tartalma egyáltalán nem vonható le ,  és mik azok, amik is-is. Ezt az is-is-t, kell arányosítani, ha kell egyáltalán.. figyelemmel az ÁFA tv. 5.sz. melléklet.....

3. Az 1. pont szerinti levonási hányadosnak sem a számlálójában, sem a nevezőjében nem szerepelhet:

a) a tárgyi eszköz értékesítésének ellenértéke, amelyet az adóalany az értékesítést megelőzően saját vállalkozásában használt;

b) az ingatlan értékesítésének, illetőleg az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás nyújtásának ellenértéke, ha a tevékenységet az adóalany eseti jelleggel végzi;

c) a 86. § (1) bekezdésének a)-g) pontjaiban felsorolt szolgáltatások nyújtásának ellenértéke, ha a tevékenységet az adóalany eseti jelleggel végzi.

4. A 3. b) és 3. c) alpont alkalmazásában nem tekinthető eseti jellegűnek, ha az adóalany a tevékenységet - az arra irányadó külön jogszabályi rendelkezések alapján - engedéllyel végzi, vagy kizárólag engedéllyel végezhetné, illetőleg ha a 3. b) és 3. c) alpontban említett tevékenységekből származó ellenérték adó nélkül számított, forintban megállapított és éves szinten összesített összegének részaránya meghaladja az 1. pont szerinti levonási hányados nevezője értékének a 10 százalékát.

5. Az 1. pont szerinti levonási hányadost felfelé kerekítve, 2 tizedesjegy pontossággal kell megállapítani.

---------------------------------

Ha olyan tárgyieszközei is vannak a cégnek, amelyekre egy vegyes tevékenység (ÁFÁ-s,  85-86.§. szerint mentes) esetén nem állítható 1:1-ben, hogy az csak is és kizárólag az ÁFÁ-s tevékenységet szolgálja.. akkor majd még a korábban levont, figyelési időszakon belüli korrekcióval (esetleges pótlólagos ÁFA fizetéssel) kapcsolatban is lehet tenni való.. 

Üdv.

orgovanzs fogadta el, ekkor: 2009-12-18 11:06
Pont: 50
Téma: Fizetett ünnep hétvégén

Szia!  Ha a dolgozó munkarendje szerint hétfőtől-péntekig munkanapokon kell, hogy munkát végezzen és a fizetett ünnep (munkaszüneti nap) szombatra, vagy vasárnapra esik, azokra a napokra nem jár bér.

Üdv.

sebok.zoltan fogadta el, ekkor: 2009-12-18 10:37
Pont: 100
Téma: Szellemi szasbadfoglalkozás - autó

Szia!  Böbével értek egyet.  Útnyilvántartás alapján elszámolhat, viszont kisebb FT/km költséget, mintha a sajátja, vagy házastársa tulajdona lenne... Rokonságon, családon belül  (gondolom az anyja nem akarna ingóság bérbeadási tevékenységet folytatni) akár az ingyenes használati jogosultsága révén is az APEH üzemanyagárral számolt normaszerinti fogyasztással simán számolhatna... ( A +9 Ft/km-rel nyilván nem)

Ugyanakkor meggondolandó, hogy mennyi lenne az így elszámolható költsége és érdemes-e a cégautó adóval is számolva szórakozni neki ezzel. Üdv.

szedlacsek fogadta el, ekkor: 2009-12-18 08:24
Pont: 50
Téma: No, akkor számolhatunk újra...

Szia! A teljes cikket nem láttam... de nem azért a 10-20 fillérért.. a gyermekét egyedül nevelő szülő esetében csak a casaládi pótlékot kapó szülő-nél kellett számolni a családi pótlék 50%-ával..  És az elvált házastársnak, akinél nincs ott a gyerek, annál nem kellett az 50%-kal számolni...  /Vagy én értelmeztem szeptembertől rosszul??/  Üdv.

szedlacsek fogadta el, ekkor: 2009-12-18 08:22
Pont: 7
Téma: Különadó feltöltés, egyenleg

Szia Bogi!  Igazság szerint a tao, különadó, IPA feltöltés az nem 90-ig feltöltési kötelezettség, hanem az évre vonatkozóan előírt előleg kiegészítése a várható ténylegesre.  A 90% az arra vonatkozik, hogy ha az adott vállalkozó nem pontosan jósolta meg a várható ténylegest, akkor ha csak 10%-kal kevesebbel saccolta alá, akkor ott  még nincs szankció...

Ha a 2009-re vonatkozóan előírt adóelőlegek összege több, mint a várható éves tény.. akkor a tao feltöltésnél a 0901-esen nulla összeg lesz az előleg-kiegészítés. ( A különadó feltöltésről nem kell bevallást adni, csak fizetni, ha van kiegészítéskénti fizetni való.)

Feltöltés befizetéshez azt kell nézni, hogy az adóévre vonatkozón a várható "tényleges" éves kötelezettséghez képest mennyi van ténylegesen megfizetve (pénzügyileg, túlfizetéssel,stb.).   dec.21-ig, ha a feltöltés vonatkozik, akkor a várható éves kötelezettségnek megfizetettnek kell lenni. 

Röviden, ha több volt a különadó előleg előírás 2009-re vonatkozóan, mint amennyi a várható éves kötelezettség lesz, és azok az előlegek megfizetésre kerültek, akkor most nem kell különadó előleg kiegészítést befizetni. Nincs mit kiegészíteni, hiszen már eleve több van megfizetve, mint amennyi lenne az éves várható "tény".  Majd a tao bevallás alapján visszakapja.

Üdv.

Bogika1 fogadta el, ekkor: 2009-12-17 21:13
Pont: 20
Téma: eva vagy átalányadó ????

Szia!  A szuperbruttó az EVÁ-st a vállalkozásában nem érinti.

Szerintem neked még célszerű az EVA-ban maradni..  Ha átalányadós lennél, akkor ugye ott az ÁFA választás: alanyi mentes, vagy ÁFÁ-s.    Ha ÁFA adóalanyiságot választanál, akkor továbbra is felszámíthatnád az ÁFÁ-t, viszont az az ÁFA majdnem teljes egészében tovább fizetendő ÁFA lenne APEH-hoz..... tehát az eddigi bruttó 150 eFt bevételed helyett 120 eFt-tal számolhatnál..  Ha alanyi mentességet választanál, akkor meg eleve csak a 120 eFt-ról adnád a számlát.. 

Az EVA ugyan 30% lesz, (de a bruttó bevétel összegében azért ott van az ÁFA).. 

Átalányadósként pedig játszik a szuperbruttó, ami azt jelenti, hogy az átalányadó alapod után az SZJA 21,59%.

Ilyen bevétel mellett akár EVÁ-s lennél, akár átalányos.. főfoglalkozású ev-ként minimum a minimálbér után (73.500 Ft/hó) így is úgy is járulékozni kellene.

Üdv.

ubuntu fogadta el, ekkor: 2009-12-17 19:15
Pont: 50
Téma: ÁFA arányosítás vagy sem

Szia!  Az áram és telefonköltséget milyen okból kifolyólag számlázza tovább.. aminek kapcsán továbbszámlázza az mentes-e..?   Pld-ul  ok: ha ingatlant ad bérbe mentesen... akkor annak a járulékos költség torvábbterhelése is mentes   és egyértelmű, hogy a bejövő számlájában lévő ÁFA nem vonható le..

De a kérdésedhez még kellene valami infó, hogy mivel kapcsolatosan számlázza tovább, azt amit tovább számláz...... (olyan, hogy tárgyi mentes tevékenység már nincs, van a tevékenység közérdekű  és a tevékenység sajátos jellege miatt mentes..., a kérdésed szempontjából lényegtelen, csak megjegyeztem) Üdv.

szigiviki fogadta el, ekkor: 2009-12-16 14:23
Pont: 25
Téma: Kiküldetési rendelvényt naponta kell kitölteni?

Szia!  Van rendesen kereskedelmi forgalomban kapható " Kiküldetési rendelvény Hivatali, üzleti utazás költségtérítéséhez két példányos, sorszámozott  és a fejlécében:   év.. hó szerepel.  Mi ezt használjuk. Nyomtatvány száma: B.18-73 r.sz. METALEN Nyomda.  Ez havi elszámolás.

Nem tudom konkrétan van-e olyan előírás (jogszabályi)  , hogy de legalább havi, vagy valami.., mivel azonban már többször volt APEH ellenőrzésünk és korábban is ilyen havi, mag jelenleg is havi kiküldetési rendelvényt használunk, azoknál akik a saját autójukat muszály, hogy használják a munkáltató/kifizető érdekében. Még egyszer sem kifogásolták. Nekem a magán véleményem azért az, hogy illik legalább havonta elszámolni. Láttam már, hogy a kiküldetés, költségelszámoláshoz is belső szabályzat minták jelentek meg, hogy ez mennyire kötelező főleg a vállalkozási szférában és  melyik jogszabály szerint --- nem néztem,  de az biztos, hogy akikkel nekem kapcsolatom van, azoknál nincs ilyen belső szabályzat... és a saját gépjármű használat "elrendelése" a hivatali út miatt és költségtérítése szerintem nem is pontosan azonos fogalom az Mtv. szerinti kiküldetéssel, attól, hogy kiküldetési rendelvényen kerül elszámolásra.

Ha a magánszemélynek un. utólagos elszámolásra adnánk ki pénzt, amiből időközben fedezi a cég "kiküldése" miatti gépkocsi költségeit, azzal is 30 napon belül  el kell számolni, ha nem akar a cég kamatkedvezményes adóval bíbelődni, ha meg nem ad a gk.tulajdonosnak előleget, akkor ha a cég miatt a saját autóját használja az illető , akkor legalább havonta meg kellene, hogy térítse a cég legalább az elszámolható költségeit a kiküldöttnek..

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-12-16 11:48
Pont: 50
Téma: evás beltag jövedelem kivétje

Szia!  Az, hogy a tényleges bevétel mínusz kiadások (EVA adóalap utáni adó, ipa, stb egyéb felmerült ktsg) után fennmaradó rész mikor fizethető, mi alapján... az függ attól, hogy mikor az EVÁ-t választotta a Bt., akkor bevételi nyilvántartást választott, vagy maradt a számviteli tv. hatálya alatt és kettőst könyvel.. Nem írtad, hogy milyen alapnyilvántartást választott.

Egyébként ha a beltag tagként személyes munkavégzésre kötelezett társasági szerződés, vagy tagok megállapodásán alapulva, akkor valószínűleg van valami döntés arról is, hogy a tag milyen időközönként kifizetendő és milyen összegű díj illeti meg a munkájáért. 

 Ettől függetlenül a kérdésedre: Igen,  a főfoglalkozású társasvállalkozónak lehet kevesebb a jövedelme, mint amennyi a minimum járulékalap (min.bér 2x-se, vagy lagalább a minimálbér). De a tagi munkáért díjazásban részesülő főfoglalkozáású társasvállalkozó mindenképpen köteles a Bt. felé megtéríteni legalább a minimálbér összege után számítitott levonásos: nyugd.járulékot (9,5) az eü.bizt.járulékot (6), valamint a vállalkozói járulékot (ha van ilyen kötelezettség 2009.07.01-től a 2,5%-ot, azelőtt a 4%-ot.), akkor is csak a minimálbér összege után számítottan kell ezt megtérítenie a fő.társ.vállalkozónak, ha egyébként a Bt. a (jelenleg 143.000 Ft után) a minimálbér kétszeresíét tekinti és vallja járulékalapként.

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-12-16 11:19
Pont: 20
Téma: EVA tulajdonos

Szia! igen lehet, semmi nem tiltja, hogy egy KFT tag (akármilyen hányadban tulajdonos) ne lehet tulajdonos más KFT-kben, BT-kben is, akárhogy adózik is az.

 Ami nem lehetséges az az, hogy egy személy ha már Bt-ben (korlátlanul felelős)  beltag.., hogy ugyanaz a személy egy másik Bt-ben is beltagként legyen tulajdonos.

Üdv

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-12-16 10:26
Pont: 20
Téma: Apport különbözet szerinti ÁFA

Szia ! Mindenképpen érdekes a felvetés.. (nekem nem volt soha különbözeti ÁFÁ-som), és ugyan lehet azt mondani, hogy a KFT ebben az esetben is viszonteladónak minősül... , de  ha betűszerint kell nézni, azt, hogy

215.§.(1)

a) értékesítési ár: az ellenérték egésze, amely a viszonteladó termékértékesítése adóalapjául szolgálna, illetőleg abba beletartozna, ideértve magát az e törvényben szabályozott adót is, de kivéve a 71. § (1) bekezdésében meghatározott összegeket;

b) beszerzési ár: az a) pont szerint meghatározott ellenérték, amelyet a viszonteladó a részére értékesítőnek megtérít vagy megtéríteni köteles.

(2) Az árrés a termék értékesítési árának (kisebbítendő tag) és beszerzési árának (kivonandó tag) a különbözetével egyezik meg (ezen alfejezet alkalmazásában a továbbiakban: egyedi nyilvántartáson alapuló módszer).

--------------Itt, mivel a "beszerzési ár" nem kerül megtérítésre a volt tulajnak, vélhetően erre akkor erre nem alkamazható. Az apport az üzletrészt megtestesítő dolog, a tulajdonos részére maga a cég nem fizethet "ellenértéket", nem térítheti meg .. ilyen formában nincs ellenérték megtérítési kötelessége..

Lehet, hogy csak egy dilettáns okoskodás, de én efelé hajlok, ha a szó szerint kell érteni a besz.árra vonatkozó rendelkezést.

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-12-16 10:00
Pont: 50
Téma: KFT vagy egyéni vállalkozó a jogviszony?

Szia!  Ha az illető ev, a KFT-ben legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyt létesített, akkor a (fő, alap) biztosítottsága a munkaviszony.. és akkor a munkaviszony létesítésétől az egyéni vállalkozásában het 36 órás .. munkavisz.melletti ev..  /Munkaszerződéssel az ügyvezető is elláthatja az ügyvezetőséget munkaviszonyban.. munkáltatói jogkör gyakorló a taggyűlés../

/Ha ez az ev. a KFT-ben társasvállalkozó (személyesen közreműködő tag) 2008-tól, és egyébként a KFT-nél nem áll munkaviszonyban, akkor 2009. január 31-ig volt lehetősége arra, hogy válasszon, hogy egyéni vállalkozóként fizeti meg a kötelező járulékokat, vagy pedig társasvállalkozóként..  De ebben az esetben az egyéni vállalozásában társasváll.jogv.melletti ev.  ----  tehát ha valaki több helyen társasvállalozó, akkor is csak egy helyen van (minimum) kötelező járulékfizetési kötelezettség, ha az ev. egyébként társasvállalkozó is, akkor minden év január 31-ig van választási lehetősége, ha nem nyilatkozik a társasvállalkozás irányába, akkor a fő biztosítottsága az egyéni vállalkozásában van/

Ha munkaviszonyosként kezelte az előző könyvelő.. akkor a bevallásokból (0908, ) munkaszerződéséből, biztosítottak bejelentéséből látni kell, hogy valóban munkaviszonyban áll-e a KFT-ben.  Ha igen, akkor azt nem lehet kijavítgatni, hiszen a munkaszerződés megszűnésére a jogszabályi előírások betartásával kerülhet sor.. de az nem a könyvelő hatásköre.  Ha munkaviszonyban van a KFT-ben, akkor az egyéni vállalozásában csak akkor lehet munkaviszony melletti ev., ha a KFT-ben legalább heti 36 órás.... és a KFT kiadta neki az erről szóló igazolást, ami igazolásnak az ev-ban lerakva meg kell, hogy legyen.

Üdv.

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-12-16 09:58
Pont: 20
Téma: ebevből letöltés

Működik a rendszer, mert most küldtem egy 09T1041-et és én is kértem adófszl-át..  Én viszont mióta most letöltöttem az újabb verziójú 09T1041-es nyomtatványt, egyszerűen nem nyomtatható ki..  két héttel ezelőtt simán kinyomtattam, amit küldtem.. Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-12-16 09:53
Pont: 7
Téma: tagcsere az evaban

Szia!  Ha az a beltag, akár külsőnek adná el az üzletrészét, akkor sem jelentene gondot az EVA szempontjából, hiszen az új tag részesedése az 50%-ot el sem érné..  Mivel a már tagsági joggal bíró személyek szereznék meg az üzletrészt,.. mint ahogy írtam, az akkor sem számítana, ha mondjuk eddig a két kültagnak összesen lett volna 20%-a és most csak az egyik venné meg ennek a harmadik tagnak az "üzletrészét" és ezáltal az egyik tag üzletrésze 50%-ot meghaladóan nőne.

De az amit írsz, hogy ki akar lépni a Bt-ből az adott tag... a kilépés az más eljárás, mint az üzletrész eladás...  attól, hogy mindkét esetben megszűnne az adott tag tagsága a társaságban..

Üdv.

A válaszomat azzal a feltételezéssel írtam, hogy a szavazati jog nem tér el a tul.hányad szerintitől..

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-12-16 09:50
Pont: 20
Téma: EHO önell.

Szia Péter!

Ha egyszemélyes KFT-ről van szó, attól az még nem egyértelmű, hogy ennek a KFT-ne nincsenek foglalkoztatottjai, vagy vállalkozói szerződéses megbízásai.., akik munkája által bevétel keletkezik a KFT-ben.   A kérdés szövegéből egyáltalán nem következik, hogy ez a tanuló, aki egy KFT-ben ügyvezető (ezek szerint valóban ingyenesen), hogy egyébként ő tulajdonosa/tagja lenne ennek a KFT-nek.

Az egyszemélyes KFT-nél sem áll fenn kötelező érvénnyel az, hogy a tulajdonos az tagi személyes munkavégzésre (társasvállalkozó jogviszony) kötelezett lenne..   Ha meg ez az ügyvezető nem tulajdonosa ennek az egyszemélyes KFT-nek, akkor nála szóba sem jön a tagi személyes munkavégzés, tehát a társasvállalkozói jogviszony..

 Nyilván, ha a tulaj (tag) ténylegesen személyesen munkát végez tagként, akkor a tagi munkavégzés jövedelem hiányában is, ha egyébként nappali közép, selsőgokú okt.intézmény tanulója, hallgatója, akkor minimum a tételes eho fizetési köteezettség fenn áll utána..     De ez a társasvállalkozói jogviszonyra (tagi személyes közreműködés) igaz. 

Ha csak ügyvezető, ingyenes megbízással.. akkor sem eho, sem pedig egyéb járulék nincs.

Nem tudni, hogy az alapító okirat, egyéb közokirat miként rendelkezik a a tag munkavégzésével kapcsolatban, (már ha egyáltalán arról beszélünk, hogy ez az ügyvezető a társaság tulajdonosa is)  hiszen:

167.§. (2) Egyszemélyes társaság alapításához alapító okirat elfogadására van szükség. Az alapító okirat tartalmára és alakszerűségére a társasági szerződésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

168. § (1) Az egyszemélyes társaságnál a taggyűlési hatáskörbe tartozó kérdésekben az egyedüli tag dönt, és erről a vezető tisztségviselőket írásban köteles értesíteni.

(2) Ha az egyedüli tag természetes személy, egyszemélyes társaságnál az alapító okirat úgy is rendelkezhet, hogy a tag jogosult az ügyvezetésre és a képviseletre.

(3) Az egyszemélyes társaság és annak tagja közötti szerződés érvényességéhez a szerződés közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalása szükséges.

.......

170. § Egyebekben az egyszemélyes társaságokra a többszemélyes társaságokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

 

----------------------------

Tehát ha ennek az egyszemélyes KFT-nek a tulajdonosa társasvállalkozó és ezt a munkát nappali... mellett végzi, akkor igen van neki jövedelem hiányában is az eho.  Amit egyébként a 0908-M-en kell vallani, ha a bevallás bement nullásan, de nem mehetett volna, akkor önellenőrzést kell beadni, havonként a 0908A-M-en jelölve rajta az önellenőrzést..

Nem tudom érthető-e a válaszom.. De egyszerűbb lenne a válaszolás: ha lehetne tudni, hogy ez a "tanulás melletti" ügyvezető egyáltalán tulajdonosa-e ennek a cégnek és az ügyvezetőségen kívül is végez-e munkát a KFT-jében.  Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-12-16 09:49
Pont: 20
Téma: Tehergépjármű bérbeadás

Szia!  Bérleti szerződést kötnek.. mivel a közlekedés egy veszélyes "üzem" , körültekintően kell eljárni a bérleti szerződés kötésekor (biztosítások,stb.kérdése).... a körültekintés mindenképpen fontos a bérbeadó "vagyon védelme" és a későbbi viták tisztázása érdekében.... ,

/nekem úgy van bérbeadva, hogy a forgalmiba üzembentartóként a bérlő szerepel . A bérleti díj előre esedékes, ahogy a Ptk is szokásosan rendelkezik erről (számlán a telj.dátum egyezik a fizetési határidővel., a számlán szerepeltetni kell a vonatkozó időszakot), a szerződés tartalmazza az esedékesség dátumát: nálam havonta a t.hónap 10-ig, hogy határozatlan időre jött létre, felmondási idő,stb..../

Én a szerződésbe csak annyira folynék bele könyvelőként, hogy feltétlenül kerüljön bele konkrétan az, ami a számlázáshoz kell (a díj meghatározása, az esedékeség,stb). Javasolt a tulajnak, hogy kérjen ügyvédi segítséget.....A "sárga rendszámos" járművek vonatkozásában nem tudom van-e valami különleges kötelem...

A kontírozásnál nem tudom mire gondolsz, mert semmi különös nincs vele:

Amikor a bérleti díjról szóló számlát kontírozod:(ha ÁFÁ-s vagy)

92 K...  tárgyieszk.bérleti díj bevétel   (ÁFA alap)

467 K.. Fizetendő ÁFA   (25% ÁFA összeg)

31..T   Belf.vevő követelés (számla végösszege)

amikor megkapod a számla ellenértékét : 31. K belf.vevő/  38 Bank/pénztár T  a kapott összeg.

-----  Ha eddig nem volt gépjármű kölcsönzési tevékenysége a cégnek, akkor azt legalább az APEH-hoz be kelle jelenteni... ha 3.500 kg-ot nem haladja meg a teher gk. megeng.együttes tömege, akkor Személygépjármű kölcsönzés,   ha meghaladja: akkor  Gépjármű kölcsönzés 3,5 tonna felett

 

Gépjárműkölcsönzés

77.11

Személygépjármű kölcsönzése

77.12

Gépjárműkölcsönzés (3,5 tonna fölött)

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-12-16 09:48
Pont: 20
Téma: Beruházás fordított áfa

Szia! Ha jól értelmezem, akkor ez egy komplex létesítmény létrehozása .., akkor ezt is a figyelmedbe ajánlom, azon kívül, hogy szerintem is mindenképpen fordított ÁFÁ-s, ha egyébként a szerződő felek megfelelnek a fordított ÁFA személyi feltételeinek:

10. § Termék értékesítésének minősül továbbá:

d) az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre.

A hatályos törvény az építési szerződés alapján átadott ingatlan (ingatlanrészt) termékértékesítésként és nem szolgáltatásnyújtásként kezeli, és erre a termékértékesítésre vonatkozóan fordított adózást rendel alkalmazni. A jogalkalmazás során felmerült eltérő értelmezések miatt a törvény egyrészt elszakad a Ptk.-beli építési szerződés fogalomtól, és ezáltal a fő-, illetve alvállalkozói tevékenység megítélésének kérdésétől, továbbá pontosítja a szöveget úgy, hogy a rendelkezés az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzendő ingatlanra vonatkozik.

142. § (1) Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:

a) a 10. § d) pontja szerinti termékértékesítés esetében;

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-12-16 09:46
Pont: 100
Téma: Feltöltés, 0901-s bevallás

Szia!  Társasági adóelőleg-kiegészítés (feltöltés)  miatt csak azoknak kell beadni külön 0901-est, akiknek van ilyen feltöltési kötelezettségük.  A bevalláson erre vonatkozóan x-elni is kell, hogy erre való tekintettel kerül benyújtásra az a 0901-es

 

Tao.26.§.  (10) A kettős könyvvitelt vezető belföldi illetőségű adózónak és a külföldi vállalkozónak az adóelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie, azzal, hogy a várható fizetendő adó - ha az adózó az Európai Uniótól és/vagy a költségvetésből támogatást kap - e támogatások miatt elszámolt adóévi bevételből az adóév utolsó hónapjának 15. napjáig meg nem kapott összeg figyelembevétele nélkül számított adóalap alapján megállapított adó összegével azonos. E rendelkezés nem vonatkozik arra az adózóra, amelynek az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladta meg az 50 millió forintot.
 

  4. árbevétel:
a) a számvitelről szóló törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele, csökkentve a termeléshez, a tevékenységhez, a szolgáltatáshoz, az értékesítéshez kapcsolódó - a saját termelésű készlet költségei között el nem számolt - fogyasztási adó, jövedéki adó összegével,

 -------------

Akinek nincs feltöltési kötelezettsége, annak nem kell erre való tekintettel 0901-est beadnia nullásan, de akinek van, annak akkor is be kell adni, ha az összeg egyébként nulla.

Üdv.

sakzsu1 fogadta el, ekkor: 2009-12-15 22:35
Pont: 13
Téma: nem kiadható szabi

Szia!  Mtv. 134.§.

(3) A szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Az esedékesség évében kiadottnak kell tekinteni azt a szabadságot, amelynek megszakítás nélküli tartama - az esedékesség évében történő megkezdése esetén - a következő évben jár le, és a következő évre átnyúló szabadságrész nem haladja meg az öt munkanapot. A munkáltató

a) kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadságot legkésőbb az esedékesség évét követő év március 31-ig, kollektív szerződés rendelkezése esetén az esedékesség évét követő év június 30-ig,

b) a munkavállaló betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított harminc napon belül

adja ki, ha az esedékesség éve eltelt. E rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet.

--------------------  Ha keresőképes lesz, akkor el kell küldeni szabira.. most pedig átviszi jövő évre. 

Üdv.

zsír fogadta el, ekkor: 2009-12-15 16:31
Pont: 50
Téma: Társas tag fiznélküli szabadsága

Szia!  Azért kérdeztem, hogy KFT, vagy Bt... mert KFT esetében a mellékszolgáltatás feltételeit a társasági szerződésben kell szabályozni, míg egy Bt. esetében elegendő tagok megállapodása is...

Attól függően, hogy a KFT-ben ezen mellékszolgáltatás feltétele miként van szabályozva,, ahogy az előttem szóló is írja - ha a KFT el akarja kerülni a minimum járulékalap utáni járulékozást -, akkor meg kellene szüntetni az illető mellékszolgáltatását, azon dokumentum alapján kijelenteni, mint társasvállalkozót....

Viszont nem tudni mennyi időről van szó, mert ha a társasági szerződést kellene módosítani, akkor lehet hog nem érdemes vele foglalkozni..  Hiszen ha azt nézem, hogy mennyi a min.bérnek megfelelő járulékalap után a járulék és tételes eho és, hogy a ennek a tulajnak a saját zsebéből kellene csengetni az eü.szolg.járulékot, ha már nem lenne eü.ellátásra jogosult.. akkor durván 28 eFt/hó  körüli az az összeg amit meg lehet spórolni... 

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-12-15 13:16
Pont: 50
Téma: Munkanélkülire jogosult, de nem kéri

Szia! Senkit nem lehet arra kötelezni, hogy "munkanélküli segélyt/álláskeresési járadékot igényeljen", vagy éljen azzal a lehetőséggel, hogy ha már legalább 3 hónapja regisztrált munkanélküli és aztán egyéni vállalkozóba megy át, hogy kérje az un. "vállalkozóvá válási"/önfoglalkoztatói  támogatást...

Viszont, amikor megszűnt a munkaviszonya, akkor a mv.megszűnésétől még 45 napig jogosult volt  egészségbiztosítási ellátásra (feltéve, hogy legalább 45 napig munkaviszonyban volt előtte).., tehát ezt követő naptól már saját maga után fizetnie kellett volna (bejelentkezni az APEH-hoz) az eü.szolg.járulékot, ha más jogcímen erre nem volt jogosult...

Tehát röviden: csak amiatt, hogy két hónapig sehol nem dolgozott és munkanélküliként sem regisztráltatta magát.. az az ő magánügye..  Az eü.szolg.járulék viszont már más...

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-12-15 13:14
Pont: 10
Téma: családi pótlék1

Szia!  A fogyatékos gyermek után kapott emelt összegű családipótlék 50%-a az nem minősül adóterhet nem viselő járandóságnak..

SZJA tv. 28.§. (19) A (18) bekezdés rendelkezésétől eltérően a családi pótlék címén megszerzett bevételből nem kell jövedelmet megállapítani, ha az a családok támogatásáról szóló törvény szerint
a) saját jogon jogosultként kapott támogatás;

b) tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után magasabb összegű családi pótlék;
c) vagyonkezelői joggal felruházott gyámként, illetőleg mint vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapott támogatás, nevelőszülőként, hivatásos nevelőszülőként kapott támogatás;
d) gyámként kirendelt hozzátartozóként vagy más személyként a gyámsága alatt álló, gondozásában élő gyermekre tekintettel kapott támogatás;
e) szociális intézmény vezetőjeként az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapott támogatás.
  
 Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-12-15 13:12
Pont: 20
Téma: Nyugdíjjárulék felső határának elérése

Szia!  Szerintem annak a kifizetőnek kell a magánszemély részére visszafizetni a túlvont nyugdíjjárulékot, aki azt túlvonta.. tehát az előző munkáltatónak és neki kell a saját bevallását annak megfelelően rendezni..  (0908M önellenőrzés)

Nálad az új munkáltatónál kezdődik megint majd egy max.nyugdíjjárulék alap számítás..

Tbj tv-ből:

(4) Amennyiben a foglalkoztató a biztosítottól több járulékot vont le az (1)-(2) bekezdésben előírtnál, a többletként jelentkező járulékot legkésőbb a biztosított kérését követő 15 napon belül vissza kell fizetni.


A járulék levonásért, így az egyéni nyilvántartó lap (max.járulékalap) vezetéséért az adott kifizető/munkáltató a saját kifizetésével kapcsolatban kötelezett.. tehát neked nem kell vizsgálni, hogy vajon mit csinált az előző munkáltatója.. felhívhatod a dolgozó figyelmét, hogy valami vélhetően nem o.k. és keresse meg a volt munkáltatóját..

egyébként a leszámolási adóadatlap megjegyzés/téjékoztató rovatban szerepelnie kell a

A Feljegyzések rovatban kell feltüntetni például
− a törthavi kifizetést terhelő adóelőleg összegét;
− a munkaviszony megszűnésének hónapjában a súlyosan
fogyatékosok kedvezményére utaló egyéb
(jogosultsági) adatokat;
− a munkahelyváltás időpontjáig összegyűlt nyugdíjés
egészségbiztosítási járulék alapjának összegét;

− a munkáltató által adómentes természetbeni juttatásként
nyújtott iskolakezdési támogatás összegét (értékét);
− ha a magánszemély tagja valamely magánnyugdíjpénztárnak,
akkor a magánnyugdíjpénztárral
kötött szerződésének a számát;
− minden, az adózással kapcsolatos, de a rendelkezésre
álló sorokban nem szereplő információt.

  

De mégegyszer mondom: nem az új munkáltató felelőssége és feladata annak megállapítása, hogy az előző munkáltatók mikor mit, hogy vontak és vallottak ezzel a dolgozóval kapcsolatban. 


Tbj. 50.§.

50. § (1) A foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem alapján köteles a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) megállapítani és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot (tagdíjat) az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében és 2. számú mellékletében meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetőleg megfizetni az állami adóhatóságnak. A megállapított járulékot (tagdíjat) csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet a foglalkoztató az adott jogviszonnyal összefüggésben a tárgyévre vonatkozó túlfizetés - ideértve a magán-nyugdíjpénztári tagsággal összefüggő túlfizetést is - miatt fizetett vissza a biztosítottnak. Ha a tárgyhavi tagdíj-kötelezettség nem nyújt fedezetet a túlfizetés rendezésére, akkor a tárgyhavi kötelezettséget meghaladó tagdíjtúlfizetés összegét az állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján a pénztár visszafizeti.


A törvény szerint a tárgyhavi bevallási kötelezettség alá eső járulék összegét csökkenteni kell a biztosított részére a tárgyhónapban visszafizetett járulékkal. Sokszor előfordul ugyanis, hogy a biztosított év közben eléri a járulékplafont, ezt követően táppénzen van, így a felső határt a Tbj. 24. §-a alapján csökkenteni kell táppénz időtartamával, melynek következtében túlfizetés keletkezik. A túlfizetést a jelenlegi szabályok szerint csak önellenőrzéssel lehet korrigálni, amely adminisztrációs többletterhet ró a foglalkoztatókra. Ezért az új szabály szerint a tárgyhavi bevallásban a járulék- és tagdíjtúlfizetéssel csökkenteni kell a tárgyhavi kötelezettség összegét. Ugyanez a szabály vonatkozik arra az esetre is, amikor a foglalkoztató azért fizetett több nyugdíjjárulékot, mert nem volt tudomása arról, hogy a foglalkoztatottja magán-nyugdíjpénztári tag; ekkor is a tárgyhavi bevallásban lehet a korábbi bevallásokban közölt adatokat helyesbíteni.
A biztosítottnak túlfizetés miatt visszafizetett járulékkal, tagdíjjal kapcsolatos szabály kiegészül azzal, hogy amennyiben a foglalkoztató által a tárgyhónapra bevallott tagdíj összege kevesebb, mint a tárgyévben teljesített tagdíjtúlfizetés miatt a biztosítottnak visszafizetett összeg, akkor a tagdíjat a foglalkoztató a pénztártól igényelheti vissza.
Az új szabályok szerint azonban a korrekció csakis tárgyéven belüli és ugyanazon jogviszonyhoz kapcsolódó túlfizetés esetén lehetséges.

  
 Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-12-15 13:11
Pont: 50
Téma: Evás alkalmazott ehoja

Szia Apóca!  A kérdező azt írta, hogy munkaviszony melletti EVÁ-s ev.. és az eho érdekli..

A többiek mindenféle szempontból megválaszolták neki, hogy mivel munkaviszonyban van, a tételes eho-t ott fizetik utána... tehát az egyéni vállalkozásában nincs tételes eho, mert  csak egyszer fizetendő, amire a munkáltatója a kötelezett... 

Igaz eléggé kuszán fogalmazta meg kérdését.. hiszen az EVA az nem váltja ki az eho-t... mert aki pld-ul főfoglalkozású EVÁ-s egyéni vállalkozó, annak fizetnie kell a tételes eho-t.., 

De, hogy Te most miért kevered ide az eü.szolg.járulékot,  ? amikor ez az ev. nem nyugdíjas, tehát nem kieg.tev. egyéni vállalkozó.. azt nem tudni, de felre info.............

Az Eho: az lehet a tételes eho (havi 1.950 Ft), vagy van százalékos eho 11%-os, továbbá 14--os... attól függően, hogy miről, kiről, milyen kifizetésről van szó.       de ezek egyike sem  havi 4.500 Ft...

Ami járulékot ( és nem hozzájárulást) tekintve 4.500 Ft/hó.. az az egészségügyi szolgáltatási járulék, amit az egézsségügyi szolgáltatásra nem jogosult magánszemély, a keig.tev.egyéni vállalkozó, vagy a kieg.tev.társas vállalkozót foglalkoztató kifizető fizet a kötelezettség fennállása esetén..

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-12-15 13:09
Pont: 50
Téma: számlás megbízási díj + bevall

Szia Kuszi!   Szerintem nem O.K.  Feltételezve, hogy ez a megbízott nem nyugdíjas....és csak adószámos magánszemély...  Ha ez a díj a vonatkozó időszak és kifizetés összege alapján biztosítási jogviszonyt keletkeztet, (SZJA előleg alapja a minimálbér 30%-át, ( 21.450 Ft/hó 715 Ft/nap ) eléri,) akkor biztosítási jogviszonyt keletkeztet..  TB járulékok alapja az SZJA előleg alapja..  és akkor járulékot tekintve a levonásos TB járulék: 8+1,5 Ny.jár,  az eü.bizt.járulék attól függően, hogy van-e máshol heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya..stb. 4%, vagy 4+2%,..továbbá ebben az esetben fizetni kell utána a 24% TB nyugd... és az összegtől függően vagy 4,5+0,5% eü.bizt., vagy 1,5%+0,5% eü.bizt.jár. -kot.  A tételes eho is fennállhat, ha máshol nem fizetik utána..

Ha meg ez a megbízása nem minősül biztosítotti jogviszonynak, akkor az általad említett  nyugd.járulékot és 4% eü.bizt.járulékot sem kell levonni... csupán az SZJA előleget és fizetni kell utána 11% százalékos ehot.

A szakképzési hozzájárulás alapja a TB járulék alap.  Ha nincs TB járulék alapja, akkor szakképzésije sincs..

Az önálló tevékenységet végző adószámos magánszemély költségnyilatkozatot tehet, max. a bevétele 50%-áig....

 

 A kifizetés hónapjára vonatkozó havi bevallásban kell szerepeltetni..  Ha biztosítottnak minősül, akkor biztosítottként be is kell jelenteni 'T1041  és majd NYENYI-t is adni kell róla.

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-12-15 13:08
Pont: 20
Téma: Felmondási idő végétől jár a passzív táppénz?

Szia!  Nem ismerve pontosan a részleteket, azt sem, hogy akor miként is szűnt meg az a munkaviszony, hiszen közös megyegzésnél nincs felmondási idő....:  De feltételezem, hogy ezek szerint az utolsó munkában töltött napja az aug.25. és a munkaviszony megszűnéséig 09.25-ig mentesítették a munkavégzés alól,       és azt írod, hogy: " felmondási idő alól felmentette, az kifizetésre került. " .. t ( csak feltételezem, hogy a munkaviszony megszűnése: 09.09.25.).

Ha kifizetésre került, vélhetően 08.25-én akkor megkapta előre a a járandóságát 09.25-ig,  attól, hogy 08.26-tól elment betegre.. az pénzben nektek már külön nem jelent semmit.. mert már ezt megelőzően előre 30 napra megkapta a pénzét, ráadásul többet, mint ha egyébként csak betegszabadságon, vagy táppénzen lett volna..   Olyan nincs, hogy valaki "munkabért" is kapjon ugyanazokra a napokra meg még táppénzt is..

Mikortól megszűnt a munkaviszonya és még ezt követően is beteg, akkor 09.26-tól már majd pénz is jár neki, passzív táppénz formájában, amit max 09.26-tól kezdődően számolnak el.

Nem ismerem a TESCO tb elszámolási gyakorlatát... de

2. "a) a kifizetőhellyel rendelkező munkáltató esetében a kifizetőhely,
(5) A táppénzt utólag kell folyósítani, a (2) bekezdés a) pontjában említett esetben a bérfizetési napon.
"   Elméletileg nektek most okt. valameddig  (amikor a szept.havi bér fizetés esedékes lenne, ha lenne munkabére) szeptemberre vonatkozóan arra a pár napra (09.26-30) járna a táppénz kifizetés..,   de egyáltalán nem biztos, hogy naptári hónap az elszámolási időszakuk..  

A Tb igazolványról kérhettél volna másolatot, ha valamihez kellene.... A gondolom TB kifizetőhely TESCO azért tartotta vissza a TB igazolványt, mert a férjed betegen van  és még abba bejegyzést fognak tenni. Amíg a férjed táppénzen van, addig a Munkaügyi szolgáltatóba sem jelentkezhet be, vagy ha bejelentkezne is, akkor sem kapna munkanélküli ellátást, mert táppénzen van  és ugyanazon időszakra két fajta juttatásban nem lehet részesülni..  Ha a TESCO nem lenne TB kifizetőhely, akkor az OEP folyósítaná a táppénzt 2009.09.26-tól kezdődően... de akkor meg hozzá kellett volna beküldeni a TB igazolványt és náluk lenne..

Feltételezve, hogy a TESCO Tb kifizetőhely.. neki még az adóadatlapon is kell majd szerepeltetnie azt azokat az összegeket, amelyek a passzív táppénz során a munkáltató részéről kifizetésre kerülnek, gondolom ezért nem adták ki ..

Ha a férjed táppénzen van, akkor se a munkanélkülibe, se más munkáltatóhoz nem kell még egyenlőre az adóadatlap, TB igazolvány, mert a keresőképtelenségi időszakában nem tud elhelyezkedni, a munkaügyitől meg a táppénz időszakára nem járna neki semmi,.

ha valamilyen segély, stb. dologhoz kellene valami igazolás: akkor ott van a férjed kezében a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó közös megállapodás...., a munkáltató biztosan kiadna egy olyan igazolást, hogy a munkaviszonya 09.25-én megszűnt közös megegyezéssel és jelenleg passzív jogon táppénzen van, ahol a napi táppénz összeg az X Ft....,  de ha olyan kereseti igazolást kérsz, hogy a munkaviszony megszűnését megelőző havi átlagkeresete,stb. mennyi... szerintem kiadják..

Az, hogy kizárólag csak 30 napra kaphat-e tb ellátást?? .., az biztos, hogy annyi jár, de beteszem a Tbj. tv-ből az alábbit:

Méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátások


50. § (1) Az egészségbiztosítási szerv - az E. Alap éves költségvetésében meghatározott keretek között - méltányosságból terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekgondozási díjat és táppénzt akkor állapíthat meg a biztosított részére, ha a biztosított az ahhoz szükséges biztosítási idővel nem rendelkezik.
(2) A biztosítási jogviszony megszűnése után folyósított táppénz lejártát követően az egészségbiztosítási szerv méltányosságból legfeljebb 30 napra állapíthat meg táppénzt.
(3) A méltányosságból megállapítható pénzbeli ellátások folyósításának idejét és összegét az egészségbiztosítási szerv a méltányossági kérelem elbírálása során az V. fejezetben foglaltaktól eltérőn határozhatja meg, azzal, hogy az összege nem haladhatja meg

..
c) az (1) bekezdés szerinti táppénz esetén - a biztosítási idő figyelembevételével - a 48. § (8) bekezdése szerinti összeget,
d) a (2) bekezdés szerinti táppénz esetén a biztosítási jogviszony megszűnése után folyósított táppénz összegét.


(4) Az egészségbiztosító méltányosságból a biztosítottat indokolt esetben segélyben részesítheti.


--------------------------------------

Na, hogy kik azok, akik ebben a hosszabbításban, vagy segélyben aztán részesülhetnek is?? -- az egy költői kérdés.. 

   

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-12-15 13:07
Pont: 20
Téma: deviaalapon meghatározott munkabér

Szia! A munkabérre vonatkozóan - tehát nem kiküldetési napidíj,stb..-  Mtv-ből:

A munkabér védelme

154. § (1) A munkabért - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a magyar törvényes pénznemben kell megállapítani és kifizetni. Azt utalvány vagy más formában fizetni tilos. E rendelkezés nem zárja ki, hogy a munkáltató kollektív szerződés rendelkezése vagy a munkavállaló megbízása alapján a munkabért vagy annak meghatározott részét a munkavállaló bankszámlájára átutalja. A munkabér vagy meghatározott részének bankszámlára történő utalása a munkavállaló részére költségtöbbletet nem okozhat.

Ha valaki devizában kapott jövedlmet, amit majd vallania kell:

SZJA tv-ből:

5. § (1) A jövedelem megállapítása során a bevételt és a költséget forintban kell meghatározni.

(2) A külföldi pénznemben keletkezett bevételt a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) hivatalos, a megszerzés napját megelőző hónap 15. napján érvényes devizaárfolyamának alapulvételével kell forintra átszámítani.

(3) Ha a magánszemély a kiadást külföldi pénznemben fizeti ki, akkor azt a kiadás felmerülését megelőző hónap 15. napján érvényes MNB devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

(4) A (2)-(3) bekezdés rendelkezésének alkalmazása során az olyan külföldi pénznem esetében, amely nem szerepel az MNB hivatalos devizaárfolyam-lapján, az MNB által közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításhoz figyelembe venni.

(5) A (3)-(4) bekezdés rendelkezésétől eltérően, ha a magánszemély a kiadást külföldi pénznemben fizeti ki, és ennek az adott külföldi pénznemben kifizetett összegnek a pénzintézet által alkalmazott eladási árfolyamáról bizonylattal rendelkezik, akkor alkalmazhatja azt a forintra történő átszámításhoz.

(6) Utalvány esetében bevétel az az összeg, amely értékben az utalvány termékre, szolgáltatásra cserélhető, illetőleg kötelezettség csökkentésére felhasználható.

------- A Számviteli Levelek ügyében nem tudok segíteni.

Üdv

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-12-15 13:05
Pont: 10
Téma: Áfa levonás 2

Szia! Ha a szállító/eladó nem fizette meg az általa bevallott, vagy eltitkolt ÁFÁ-t, az már majd az ő baja a hatósággal...  

Neked a rád vonatkozó saját bevallásod szerinti visszaigényelhetőségi feltételeknek kell megfelelned.. (Levonhatóe, amit neked felszámítottak ÁFÁ-t, bevallás gyakoriságára előírt összeg elérése, saját  vizsgálandó kapott számlák kifizetettsége..)  Tehát a szállító adófizetési morálja nem függvénye a TE ÁFA elszámolásodnak és viszzaigénylési feltételek megléte esetén a visszaigénylésednek.

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-12-15 13:01
Pont: 20
Téma: Főfoglalkozás-tag-munkanélküli jár.

Szia!  Ha az adott tagnak nincs személyes közreműködése, sem kötelezően előírt, sem tényleges..tehát csak alkalmasint osztalékra jogosult, akkor véleményem szerint, ha egyébként a máshol megszűnt munkaviszonya okán jogosult lenne munkanélküli ellátásra, akkor csak azért mert résztulajdona van valahol, vaamilyen társaságban, attól az nem kizáró ok a munkanélküliből..

Olyat egyetlen tag sem kell, hogy nyilatkozzon, hogy nincs, nem lesz osztalék jövedelme, hiszen ha a társaság osztalékfizetésről, osztalékelőlegről dönt, akkor az minden tagot megillet a jegyzett tőkéje/vagyoni betétje után, valamilyen arányban... és erről törvény rendelkezik..  Az, hogy üzletrésze van valakinek valahol az önmagában nem kereső tevékenység, illetve nem tevékenység..hiszen nincs munkavégzés..

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-12-15 12:54
Pont: 50
Téma: Bt. beltag megbíz.szerz.

Sziasztok! Azon véleményt osztom, akik azt írják, hogy a Bt esetén az üzletvezető (vezető tisztségviselő) e minőségében megbízásosként nem minősül biztosítottnak, csak akkor, ha a díjazása eléri a min.bér 30%-át..   és csak a tényleges megbízási díja után van járulékfizetési kötelezettsége, ha a díjazása alapján biztosítottnak minősül..    Kérdésbeli esetben a 24.000 Ft/hó választott tisztségviselői (nem önálló tev.) díjjazásával biztosítottnak minősül..      De nincs kötelező  minimum járulékfizetési kötelezettsége e jogviszonyában, csak a tényleges jövedelme alapján fizet..  

Tehát nem kell a kérdezőnek önellenőrizni.    Az üzletvezetői tev.ellátása nem azonos a tagi személyes munkavégzéssel a társaság tevékenységében.  Ha társ.szertődés, vagy tagok megállapodásán alapulvaaz üzeletvezetésen kívül nincs tagi személyes munkavégzési kötelezettsége, akkor nem társasvállalkozó, ha pedig nem társasvállalkozó, akkor nem vonatkozik rá a főfoglalkozású társasvállalkozókra vonatkozó kötelező legalább minimum járulékalap utáni járulékfizetés.

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-12-15 12:17
Pont: 7
Téma: 08FAG01 hibát jelez

Szia!  nem tudom mi lehet a hiba, de 2009. májustól én ezen kértem..

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-12-15 12:07
Pont: 20
Téma: otthoni könyvelés...

Szia!  Hogy milyen feltételek mellett lehet otthon könyvelni... a lehetséges jogviszonyokat valószínűleg ismered: normál munkaviszony, távmunkavégzéses munkaviszony, megbízási (önálló tev.) jogviszony, ha közeli hozzátartozó vagy, akkor Bt-nél lehetséges a segítő családtag...  és vállalkozóként.  Azt bizonyára ismered, hogy x millió Ft bevételnél a beszámolót mérlegképes.....

Hogy számonkérhetik-e?  Igen számonkérhetik, pld-ul mikor a bevallásokat állítod össze és odaírod az ügyintéző nevét, amikor ellenőrzésre hívják be a céget, vagy éppen mennek ki.. - az én megyémben legalább is - akkor kérik, hogy lehetőleg a könyvelő is legyen már jelen.. az adott könyvelt cég sem szívesen vesz részt az ellenőrzésben a könyvelő nélkül.. Tőlem már nem először kérdeztek rá, hogy milyen jogviszonyban könyvelek..

  Ettől függetlenül nyilván ezt is, mint sok minden mást, lehet feketén is, számolva és elfogadva annak esetleges következményeit, akár hatósági, akár a kedves ügyfél részéről..  Nem tudom milyen szándékú cég az, aki előre kijelenti, hogy neki a kifizetett könyvelői díjról nem kell számla, nem fontos neki, hogy a fizetett díjért felelősséggel is párosuló szolgáltatást kapjon..

Biztosan olvastál már itt a fórumon is hozzászólásokat, hogy vállalkozóként, írásos szerződéssel, teljeskörűen számlázottan, tehát teljesen szabályosan.... és a kedves ügyfél így sem fizet, vagy ha fizet is 4-5 hónapos késéssel.. De ezt szabályos követelés érvényesítéssel - ha csak közben nem kúszik felszámolás alá - még lehet érvényesíteni.. 

Az otthon való könyveléssel kapcsolatban is merülnek fel költségek rendesen és jó lenne még munkadíj is.. Nem részletezem, de ez is olyan, mint mikor a dolgozó úgy dolgozik, hogy X Ft fehér, X meg fekete... ha nem kapja meg, hát azt a feketét elég körülményes követelni .

De nyilván Te tudod, hogy mennyire célszerű körültekintően eljárni..  Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-12-15 12:02
Pont: 10
Téma: Saját cég könyvelése

Szia!  Mivel a legalális könyvelést kérdezed.. A legalis könyvelés pedig valamilyen jogviszony alapján szokott történni (tagi személyes közreműködés=társasvállalkozói jogviszony, munkaviszony táv-,vagy normál, ha saját eszközzel,stb, akkor akár önálló tev. egyéb vállalkozás jellegű jogviszony--megbízásos, vagy akár ev-ként , nyilván megfelelő szakképesítéssel, bizonyos esetekben regisztrált mérlegképes végzettséggel a beszámoló összeállítása miatt  (Sztv. rendelkezése a beszámoló készítéssel kapcsolatban a feltételek fennállása esetén).

APEH-hoz regisztrált az lehet az ügyvezető férjed is.., de ügyintézőként annak a személynek kellene szerepelni a bevallásokon, aki azt összeállítja...(tehát szakmailag hozzáértő), a Ptk-s megbízási jogviszonynál van olyan, hogy akár ingyenes is lehet..  Ugyanakkor mivel ez rendszeres tevékenység lenne sok dilemmát felvet. Többek között, hogy esetleg adószám kiváltását igényli..

Ha azt állítanád, hogy mint tag végzed ezt a munkát,(akár ingyen) az tagi személyes közreműködést (társasvállalkozói jogviszonyt)jelent, de a társasági szerződésben is szerepelnie kell, hogy tagi személyes munkavégzésre vállaltál kötelezettséget.....  amivel kizárhatod magad a GYED-ből..  "

42/C. § Nem jár a gyermekgondozási díj, ha

a) a jogosult bármilyen jogviszonyban díjazás - ide nem értve a szerzői jog védelme alatt álló alkotásért járó díjazást - ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja;"

 

A Gyed helyett ismereteim szerint lehet kérni a GYES-t, ami mellett nyugodtan lehet dolgozni, akár  munkaviszonyban is, ami lehet részmunkaidős is.. 

Nem írsz a végzettségedről és arról sem, hogy milyen cég és várhatóan milyen árbevételű..

A számviteli tv-ből:

150.§. (2) A könyvviteli szolgáltatás körébe tartozik különösen:

a) a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás, a beszámolókészítés rendszerének, módszerének kialakításával (ideértve a belső információs rendszer kialakítását is), a számlarend, a könyvvezetéshez, a beszámolókészítéshez szükséges szabályzatok elkészítésével, rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása, beleértve a főkönyvi nyilvántartások vezetését, az összesítő feladások készítését, a beszámoló összeállítását, a beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban szereplő adatok elemzését, a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonását is,

b) az elszámolások, a beszámolóban szereplő adatok jogszerűségének, szabályszerűségének, megbízhatóságának, bizonylatokkal való alátámasztottságának, a számviteli alapelvek követelményei megtartásának biztosításával a valóságnak megfelelő belső és külső információk előállítása, szolgáltatása.

(3) A törvényi előírásoknak megfelelő, a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetéről, működésének eredményéről megbízható és valós összképet adó beszámoló készítőinek, illetve felülvizsgálóinak az ilyen tevékenységre jogosító - jogszabályi feltételeken alapuló - engedéllyel kell rendelkezniük.

151. § (1) A vállalkozó a 150. § (2) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítésével

a) olyan természetes személyt köteles megbízni, illetve ezen feladatok végzésére alkalmazni, aki okleveles könyvvizsgálói képesítéssel vagy mérlegképes könyvelői képesítéssel, illetve az engedélyezés szempontjából mérlegképes könyvelői képesítéssel egyenértékű képesítéssel (ez utóbbiak a továbbiakban együtt: mérlegképes könyvelői képesítés) és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkezik, vagy aki a 152/B. § szerinti bejelentést tett, vagy

b) olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot köteles megbízni, amelynek a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott tagja, alkalmazottja megfelel az a) pontban meghatározott követelményeknek.

(2) Az (1) bekezdésben előírt kötelezettség alól mentesül az a vállalkozó, amelynél az éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétel az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában - ennek hiányában a tárgyévben várhatóan - a 10 millió forintot nem haladja meg.

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-12-15 11:58
Pont: 100
Téma: Egyszemélyes Kft-ben járulékfizetés

Szia!  Attól, hogy egyszemélyes KFT-t alapítol, az önmagában annyit jelent, hogy egy KFT-nek Te vagy egyszemélyben a tulajdonosa..      

Egy sima tulajdonos, csak azért  mert tulajdonos  nem keletkeztet sem a tulajdonos magánszemély, sem a tulajdonát képező társaság tekintetében járulékfizetést,  akár van ennek a tulajdonosnak valahol máshol biztosítotti jogviszonya, akár nincs.  

Az már más kérdés, ha az a tulajdonos magánszemély valamilyen jogviszonyban a saját cégében munkát végez .. Ha nem végez személyesen munkát, akkor munkavégzési jogviszonya sincs.. 

Az, hogy adott esetben egy tag/tulajdonos a munkavégzés kapcsán mennyi, milyen járulékokat kell, hogy fizessen, illetve milyenek terhelik a foglalkoztató kifizetőt.. az attól is függ, hogy az a munkavégzés milyen jogviszonyban történik..

Ha csak tulajdonos az illető és nincs munkavégzése a saját cégében, de mint magánszemély eü.szolgáltatásra nem jogosult, akkor az eü.szolg.járulékot fizetni kell saját magának, amit előtte be kell, hogy jelentsen (mikortól) az APEH-hez ('T1011) , de ennek semmi köze ahhoz, hogy ő egyébként akár egy egyszemélyes KFT-nek a tulajdonosa. - szerintem.

Én sehol nem találkoztam azzal, hogy egy egyszemélyes KFT esetében a tulajdonos köteles lenne a cégében dolgozni, még az ügyvezető is lehet  "kívülről" jött ember..   Azt viszont nem látom a kérdésben, hogy ez a tulaj egyébként munkát végezne-e a cégében.

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-12-15 11:56
Pont: 25
Téma: piaci ár alacsonyabb a könyvszerinti értéknél

Szia! Ha valóban védhető piaci áron kerül eladásra, ami alacsonyabb, mint az sztv. szerinti érték.. akkor nincs azzal gond szerintem.

Eredményszámlákat tekintve: Egyéb bevételként ( 96) lekönyvelődik az eladás,  és az eladásig elszámolódik és könyvelődik a tervszerinti écs, az eladás napjával meg kivezetődik az eszköz: a bruttó értéke és addig elszámolt écs-je. (86..)

Ha önmagában nézzük az adott gazdasági esemény eredményre gyakorolt hatását, (96-86)  akkor ez egy veszteséget eredményező ügylet.  

A piaci eladási árra viszont fokozottan figyelemmel kell lenni, hiszen nem  független fél részére történik az értékesítés.  Mivel a KFT tagja veszi meg.. még esetleg nem árt arra is figyelni, amiről a Gt rendelkezik, hogy a taggal, stb... kötendő szerződést a taggyűlésnek kell jóváhagyni...  (nem egészen pontosan idézve)

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-12-15 11:55
Pont: 100
Téma: Felszámolás 2

Szia!  Arra számítani kell, hogy a tevékenység lezárásától 1 éven belül várható az ellenőrzés..  A tulajdonosok, képviselő felelőssége az elmúlt időszakért azzal nem szűnik meg, hogy felszámolás alá ment a cég... (egyrész Gt.50.§, másrészt )

Nem írod, hogy milyen minőségben kérdezed, pld-ul Te könyveled-e és milyen jogviszonyban, de könnyen büntető ügy is lehet belőle, ahol nem biztos, hogy csak az ügyvezetőnek állna fenn a felelőssége..

SZTV-ből:

JOGKÖVETKEZMÉNYEK

170. § (1) E törvényben előírt számviteli szabályok megsértéséért való felelősségre a Polgári Törvénykönyv általános felelősségi szabályait kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően, a törvényben foglalt rendelkezések megsértése esetén az érintettek a külön törvényekben (Büntető Törvénykönyv, szabálysértésekről szóló törvény) meghatározott felelősséggel is tartoznak.

(3) Amennyiben az adóhatóság megállapítja, hogy a 154. § (3) bekezdése szerint közzétett éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló egészében vagy részben nem felel meg e törvény előírásainak, akkor az ilyen beszámolót készítő vállalkozóra az adózás rendjéről szóló törvény szerint mulasztási bírság szabható ki.

 

----------------------

.. Én a helyedben vagy a tv-i előírásoknak megfelelően rendezném, vagy nem vállalnám be..

hogy mi az ami belefér... nem kockáztatnám, hogy belefér-e főleg, hogy már eleve tudod, hogy mi újság, hogy meddig tart az függ a felszámolótól a hitelezőktől, a hitelezők esetleges feljelentéseitől, stb.. de a felszámolási eljárás vezénylése már a felszámoló ügye..

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-12-15 11:51
Pont: 10
Téma: Táppénz kérdése

Szia!

(2) A táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem (a továbbiakban: jövedelem) naptári napi átlaga alapján kell megállapítani.

(7) A táppénz alapjaként figyelembe vehető, a (2) bekezdésben meghatározott jövedelem naptári napi átlagának kiszámítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány állapítja meg.

(8) A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának hatvan százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt ötven százaléka, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 400 százalékának, a biztosítási jogviszony megszűnését követően a minimálbér 150 százalékának harmincad részét.

------------------

Vonnak belőle SZJA előleget .

A napi táppénz összeget a táppénz kezdetétől minden naptári napra számolják, tehát nem csak munkanapra.

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-12-15 11:49
Pont: 50