Protokoll-etikett logo
melcsi62, a tudástár felhasználója: 577 hete 5 napja 7 órája 50 perce .
Összesen 2534 elfogadott válasz, csökkenő időrendben:
 
Téma: 1001 - cégautó

Nelly egy másik kérdésnél betette a 2010.januártól érvényes (módosított Art. rendelkezést), úgy, hogy FT-ban kell utalni. Üdv.

kovalkata fogadta el, ekkor: 2010-04-07 11:24
Pont: 7
Téma: 1001 - cégautó

Szia!  Tegnap éjszaka próbáltam.. szerintem az "a"-ban csak azon egyéni vállalkozóknak van dolgok, akik szgk. után értékcsökkenést számoltak el, vagy valami ilyesmi.. nem folytam bele, mert nekem nincs egyénim.

B) blokk kitöltése

Figyelem!

Az egyéni vállalkozó az Szja. tv. 11. számú mellékletének 2009. január 31-én hatályos

III./2.pontja alapján megkezdett értékcsökkenés leírást – ha annak a rendelkezésben

foglalt egyéb feltételei fennállnak – a teljes leírásig folytathatja azzal, hogy cégautó adón

a gépjárműadóról szóló törvényben szabályozott cégautóadót kell érteni. Amennyiben az

egyéni vállalkozó az értékcsökkenés leírását a 2009. január 31-ét követő időszak

vonatkozásában folytatja és kizárólag emiatt a 2009. január 31-ét követő időszakra

cégautóadó-fizetési kötelezettsége keletkezik, akkor a 2009. február 1. és 2009. december

31. közötti időszakra eső cégautóadó-bevallási és cégautóadó-fizetési kötelezettségét a

2010. első negyedévi bevallásával egyidejűleg – az Art.-ban szabályozott

jogkövetkezményektől mentesen – teljesítheti.

Ebben az esetben a 1001-03-as lap B) blokk d) oszlopában, a 2010. első negyedév

harmadik hónapjának kötelezettségével együtt kell a 2009. évre vonatkozó

kötelezettséget is feltüntetni, illetve az A) blokkban „X”-szel kell jelölni, hogy egyéni

vállalkozóként személygépkocsi után, 2009. évre vonatkozóan, értékcsökkenési leírást

számol el.

 

  ------------------------------

Ami viszont meglepett: KFT-nek csináltam a cégautó adót.. és már nincs EFt-ra kerekítéses kötelezettség?!, tavaly volt, igaz nem csinálták meg a többszöri reklamációmra sem, hogy az eFt mellett legyen +- 1 , ezért kénytelen voltam a IV.n.évesnél csalni a levonható gépjármű adó összegével, hogy évesen ne fizessen többet, mint amennyi a normális adókerekítéses előírásnak megfelelően eFt-ban a kötelezettsége lett volna.. ( nekem minden negyedévben felfelé kerekített eFt-ra maga a nyomtatvány kitöltő program,  ez viszont 2 eFt-tal több megfizetendő adó lett volna, mint ami ténylegesen..)

Most nincs eFt és azon filózok, hogy akkor eltörölték vajon, hogy eFt-ban fizetendő meg. Tavaly még állásfoglalást is kaptam arra vonatkozóan, hogy a cégautó adót a cégeknek eFt-ban kell megállapítani és megfizetni és vonatkozik az évközi göngyölítéses dolog a kerekítésnél...  hát ha nem változtatnak a 1001-en, és mondjuk kijött 18.471 Ft, akkor ahhoz, hogy az adófolyószámlán ne legyen differencia - úgy gondolom, hogy 18.471 Ft-ot kell megfizetni is..

Üdv.

 Ui. Hála Nellynek!tüzetesen megnézte az Art-ot, ami szerint 2010.01.01-től a cégautó adó FT-ban is fizetendő, nincs eFt-ra kerekítés a cégeknek.

kovalkata fogadta el, ekkor: 2010-04-07 11:24
Pont: 7
Téma: adójóváírás kérése

Szia Áné!  Ahogy a többiek is írták lehet kérni. (feltéve, hogy a jövedelme alapján jogosult..).       Mivel most még csak márc. 25-e van, bár nem tudni, hogy adott munkáltatónál mikor van a bárszámfejtés ideje, ha a számfejtést megelőzően bekerül a munkáltatóhoz, akkor már a márciusi bérszámfejtésnél már figyelembe fogják venni a nyilatkozatot.

Az idevonatkozó tv. így szól:

Az adóelőleg-nyilatkozat
48. § (1) Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a bevételt terhelő adóelőleget a magánszemély által írásban adott nyilatkozat (adóelőleg-nyilatkozat) figyelembevételével állapítja meg, ha a nyilatkozatot felszólítására vagy önként a magánszemély a kifizetést megelőzően rendelkezésére bocsátja. Nyilatkozat adható esetenként vagy az adóéven belül visszavonásig (újabb nyilatkozattételig) érvényesen. A nyilatkozat tartalmát érintő bármely változás esetén a magánszemély köteles haladéktalanul új nyilatkozatot tenni.
(2) Az adóelőleg-nyilatkozatban a magánszemély az adott esettől függően nyilatkozik
d) bér esetén az adójóváírás figyelembevételéről,
  
 Üdv.

arvaine fogadta el, ekkor: 2010-04-07 11:05
Pont: 4
Téma: veszteségre pótbefizetés

Szia!  Andi válaszát alátámasztandó a GT-ból:

120. § (1) A társasági szerződés feljogosíthatja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára. A szerződésben meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés teljesítésének módját, gyakoriságát, ütemezését, valamint a visszafizetés rendjét. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli.


(2) A pótbefizetési kötelezettséget - ha a társasági szerződés ettől eltérően nem rendelkezik - a törzsbetétek arányában kell meghatározni és teljesíteni. A pótbefizetés a törzsbetétek teljes befizetése előtt is előírható.


(3) A pótbefizetés késedelmes teljesítése vagy teljesítésének elmulasztása esetén a 14. § és a 138. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az üzletrész vételárából le kell vonni a nem teljesített pótbefizetés összegét, amely a társaságot illeti meg.


(4) A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a - visszafizetés időpontjában a tagjegyzékben (150. §) szereplő - tagok részére vissza kell fizetni, a visszafizetésre csak a törzsbetétek teljes befizetése után kerülhet sor. Nem kell visszafizetni a saját üzletrészre jutó pótbefizetést.

---------------


141. § (1) A taggyűlés a társaság legfőbb szerve. A taggyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni.
(2) A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
c) pótbefizetés elrendelése és visszatérítése;


---------------------------

Én már találkoztam olyan társasági szerződéssel, ahol: úgy határozták meg, hogy a pótbefizetés max.összege évente nem lehet több a jegyzett tőke 80%-ánál,  de olyannal is, ahol azt írták, hogy a jegyzett tőke 3 szorosánál...

Egy biztos: az a befizetés csak akkor mondható és kezelhető pótbefizetésként, ha a pótbefizetés lehetőségéről a társasági szerződés rendelkezik.   


Üdv.

pimpa1 fogadta el, ekkor: 2010-04-03 18:04
Pont: 7
Téma: EVA negyedéves befizetés

Szia!  Ezek szerint főfoglalkozású evás egyéni vállalkozó vagy...  az, hogy csak a minimálbér után fizetsz járulékot havonta...   (tehát nem a tevékenységre jellemző kereset....) az a Te dolgod. És a februári alapján akkor tudod, hogy mennyi, az annyi amit  04.12-ig be kell fizetni járulékként..

1058-as bevallást 04.12-ig  2010. március hónapra vonatkozóan.

2010.04.12-ig meg kell fizetni az EVA bevétel utáni EVA adót, ami az EVA adóalap 30%-a.  Az, hogy nálad az EVA adóalap megegyezik-e az I.n.évben kiadott és befolyt bevétel összegével és nincs-e esetleg olyan bevétel, ami kapcsoltból származik, nincs-e olyan kiadott számlád, ami még nem folyt be és a számla keltétől sem telt el 30 nap..   azt a kérdésből nem derül ki..  De ha esetleg többet fizetsz be, abból bajod nem lehet...

Az sem derül a ki a kérdésből, hogy esetleg van-e más foglalkoztatott, vagy valami olyan, amit a 1008-on kell vallani  és fizetni 04.12-ig..

De szerintem még korán szólod le a könyvelődet, mert éppen húsvétkor, vagy húsvét előtt egy-két nappal esetleg elutazott valahová..   kedden-szerdán még csak 6-7-e.  Tehát 04.12-ig még bőven van idő (még min.10 nap), akár az EVA megállapítására, ha egyébként a szükséges bizonylatokat rendelkezésére bocsátottad és bocsátod még esetleg a március végit is, akkor  8-a és 12-e között feltételezhetően időben fogja veled közölni, hogy mennyi az annyi és időben elküldi a vonatkozó bevallásokat is..          Ha egyetlen egy db bevételt eredményező számlát állítottál ki és más olyanod sincs ami eva bevételt jelentene, ha ez a bevétel befolyt március 31-ig, vagy ha nem folyt be, de a számlát március 02-előtt állítottad ki, akkor igen ennek a számlának a 30%-a az EVA adó, amit 04.12-ig be kel fizetni.. erről nem kell adni év közben bevallást.

 

Üdv.

adonegyed fogadta el, ekkor: 2010-04-02 20:24
Pont: 25
Téma: Magánszemély bérleti díj bevétel adózása

Szia!  Minimum adószámot kell kérned.. és számláznod a bérleti díjat..  Mivel önálló tevékenység, összevonandó jövedelem.. Te döntheted el, hogy akarod-e, hogy a kifizető állapítsa meg az SZJA előleget, tehát ő vonjon-e az általad adott költségnyilatkozat alapján., vagy nem adsz költségnyilatkozatot sem és nem kéred, hogy a kifizető állapítsa meg az SZJA előleget..   Ha ez utóbbi, akkor neked kell negyedévente a n.évet követő hó 12-ig megfizetni az adótábla szerinti SZJA előleget..

Nem ismervén sem a bérleti díj összegét, sem az egyéb összevonandó jövedelmeidet, adóterhet nem viselő járandóságaidat... így csak azt lehet mondani, hogy ami az összevonandó jövedelembe beszámít, ha az 3.937 eFt alatt van  (ténylegeset nézve) a bérleti díjjal együtt, akkor  a tényleges jövedelemből 21,59% az SZJA,  ha szuperbruttósan nézzük: akkor ha az összes összevonandó jövedelem szuperbruttósan 5.000.000 Ft alatt van a bérleti díjjal együtt, akkor a bérleti díj szuperbruttós jövedelemből 17% az SZJA..     

Ha a tényleges összevonandó jövedelem meghaladja a 3.937 eFt-ot, akkor a bérleti díj tényleges jövedelemből 40,64 %-a az SZJA,  ugyanez szuperbruttósan: ha az összes összevonandó szuperbruttós jövedelem eléri az 5.000.000 Ft-ot, akkor a bérleti díj jövedelem szuperbruttós összegéből: 32% az SZJA.

Nincs adómentes küszöb.

Ha a kifizető felé úgy nyilatkozol, hogy ő állapítsa meg, vonja le,stb.. az adóelőleget, akkor az általad adott költségnyilatkozatot is figyelembe véve fogja tőled levonni az SZJA előleget ..  

És lényeges kérdés még a cégautó adó ügye.., ami elvileg a szgk.tulajdonosát terheli (tehát a bérbeadó magánszemélyt)..

 

Üdv.

nyikhaj fogadta el, ekkor: 2010-04-02 15:43
Pont: 50
Téma: M050 hibaüzenet NY nyilatkozat

Szia Iza31!  Azt írod, hogy 2010.02.22-én..  akkor a hibajelzés jogos a 1008 s a 1058-as vonatkozásában mindenképpen, hiszen a januári 1008 és a 1058  bevallási határideje 2010.02.12-ig szólt. NY-es nyilatkozatot pedig csak a határidőig lehet beadni.  Tehát a 02.22-én küldött NY-en a 1008 és a 1058 csak 2010.02.01-2010.12.31-ig szerepelhetett volna  és januárra vonatkozóan (mivel a határidő letelt!) pedig magát a 1008-ast, 1058-ast kellett volna beadni (pótlólag)..

Ha egyáltalán nincs az ev-n kívül más biztosított a vállalkozásban és nincs olyanja sem az ev-nek, ami a 1008-on szerepeltetendő (természetbeni,stb.), akkor minden további nélkül január, februárra vonatkozóan elküldöd a 1008A-t magában (nullás), és beadhatod az NY-est 2010.04.12-ig, hogy 2010.03.01-2010.12.31-ig.

A 1058-as vonatkozásában megoszlanak a vélemények, hogy nem járulékkieső idő miatt nullás 1058-as helyettesíthető-e az NY-el..  a kitöltési útmutatója szerint igen, én viszont tekintve, hogy 2010-ben a NYENYI szerepét is a 1058 tölti be, én a nullás munkaviszony melletti vállalkozói SZJA-s egyéninek is küldöm magát a 1058-ast , töltve rajta a személyi adatokat, hogy mi a munkáltatója adószáma, mi a tevékenység, stb.... a "vonatkozó" járulékalapokhoz és járulékokhoz pedig nullát ütök...  Ezzel az eljárással nem állítom azt, hogy akár havonta a havi határidőig, akár határidőben, de előremutató dátummal tilos lenne NY-et adni a 1058-as vonatkozásában, ha az nem kieső idő (GYED, táppénzes,stb.) miatt nullás.  

Üdv.

iza31 fogadta el, ekkor: 2010-04-02 13:26
Pont: 5
Téma: Alanyi adómentesség átjelentése

A tárgyi eszköznek van figyelési időszaka... ha nem gond, hogy a visszaigényelt ÁFÁ-ból kell visszafizetni, akkor nem befolyásoló tényező..

APEH portálról:

A tárgyi eszközzel kapcsolatos utólagos korrekció az alanyi adómentesség időszakában
[az áfatörvény 135. §-hoz]
2009.08.11.

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: áfatörvény) 135. § (2) bekezdése értelmében, az adóalany köteles utólagos kiigazítást elvégezni az áfatörvény 135. § (1) bekezdésben meghatározott időn belül, ha a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben változás következik be a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételének időpontjához képest, és a számítás eredményeként adódó különbözet összege abszolút értékében kifejezve eléri vagy meghaladja a 10.000 forintot.

Az áfatörvény 187. § (2) bekezdés a) és b) pontja értelmében, ha az adóalany alanyi adómentességet választott, az alanyi adómentesség időszakában az adóalany alanyi adómentes minőségében adófizetésre nem kötelezett, előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult. Az áfatörvény 120. §-ának felvezető szövege szerint adólevonási jog kizárólag csak az adóköteles termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás érdekében történő beszerzések kapcsán érvényesíthető, az alanyi adómentesség időszaka alatt azonban az adóalanynál – az alanyi adómentes minőségének vonatkozásában – adóköteles tevékenység nem értelmezhető, minthogy az áfatörvény fent hivatkozott 187. § (2) bekezdés a) pontja alapján az adóalany e minőségében adófizetésre nem kötelezett. Az ebből - valamint az áfatörvény 187. § (2) bekezdése b) pontjának speciális előírásából is – következő, az alanyi adómentes minőség tekintetében fennálló levonási tilalom alapozza meg, hogy az áfatörvény 135. § (2) bekezdésének alkalmazásában az adóalany által beszerzett tárgyi eszközre jutó előzetesen felszámított - és levont - áfa összegét meghatározó tényezőkben bekövetkezett változásnak kell tekinteni azt is, ha az általános szabályok szerint adózó adóalany utóbb – a tárgyi eszköz beszerzését követően – alanyi adómentességet alkalmaz. Így az áfatörvény 135. § (2) bekezdésében foglalt utólagos korrekciós kötelezettség eredményeként az adóalany pótlólagos adófizetési kötelezettsége a korábban levont, tárgyi eszközökhöz kapcsolódó előzetesen felszámított adó meghatározott része tekintetében fennáll az alanyi adómentes időszakban is, melynek jogalapját az áfatörvény 193. § (2) bekezdésében, 187. § (2) bekezdésében, illetve 135. §-ának (3) bekezdésében foglalt előírások együttes olvasata teremti meg.

(PM Forgalmi adók, Vám és Jövedéki Főosztály 16975/1/2008.– APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 4007040867)

Üdv.

orgovanzs fogadta el, ekkor: 2010-04-01 09:38
Pont: 5
Téma: osztalékelőleg eho

A 2009-ben kapott osztalékelőleg még nem osztalék   a 0953-B  43-as sorban  (az egyéb adatok között kell szerepeltetnie ..)  Az osztalékelőlegből le kellett, hogy vonják az előleget.. tehát most itt az egyéb adatok között ezt szerepelteti: mennyi volt a bruttó összeg és mennyi SZJA előleget vontak le tőle. Üdv.

Bilifül fogadta el, ekkor: 2010-03-30 19:53
Pont: 20
Téma: Különadó: véglegesen átvett pénzeszköz

Szia!  Szerintem az elengedett kötelezettség az nem azonos a különadó alap korekciós tételeknél csökkentőként szereplő véglegesen átvett pénzeszközzel , sem pedig a visszafiz.köt.nélkül kapott támogatással..

de meg is talátam az "írást"

2007/70. Adózási kérdés az elengedett kötelezettség, az elengedett követelés a különadó alapját nem módosítja

[az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 3. § (2) bekezdés c) pont, (3) bekezdés c) pont]

A Kjtv. 3. § (2) bekezdés c) pontja szerint a különadó alapjának meghatározása során növeli az adózás előtti eredményt az ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, illetve a 3. § (3) bekezdés c) pontja alapján csökkentő tétel az ellenérték nélkül átvállalt tartozásnak az adóévi adózás előtti eredmény javára elszámolt összege.

A Kjtv. az adózás előtti eredményt módosító tételei között nem nevesíti azokat a jogcímeket, amelyek a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) bekezdés ly) pontjában - elengedett kötelezettség -, illetve a 8. § (1) bekezdés h) pontjában - elengedett követelés - szerepelnek. Erre figyelemmel a hitelező által elengedett kötelezettség rendkívüli bevételként elszámolt összege - függetlenül attól, hogy a kötelezettséget az eredeti jogosult engedte el, vagy az adózóval szemben kimutatott követelést az eredeti jogosult például engedményezte - nem csökkenti, illetve a behajthatatlannak nem minősülő elengedett követelés rendkívüli ráfordításként elszámolt összege nem növeli a különadó alapját.

(PM Jövedelemadók főosztálya 8771/2007. - APEH Ügyfélkapcsolati és tájékoztatási főosztály 1228244951/2007.; AEÉ 2007/7.)

Üdv.

Őstatu fogadta el, ekkor: 2010-03-30 09:17
Pont: 20
Téma: Adószámmal rendelkező magánszemély

Sziasztok valahová már betettem.. de a lényege, hogy annyit azért teniie kellene az illető személynek, hogy levélben(min.ajánlottan feladni, másolatot feladóvevényt eltenni) írjon a kifizetőnek, hogy a kifizető nem vette figyelembe a kifizetésnél, hogy nem egyéni vállakozó adta azokat a számlákat, tehát a kifizető elmulasztotta kifizetői kötelezettségét (biztosítottság minősítése, járulékok megállapítása, levonása, járulékigazolás kiadása!) .. és ezt a jogszabályi előírások alapján szíveskedjék rendezni.

Utólag már érdekes lenne költségnyilatkozatot tenni, nem is kell, mert 2009-ben a nyilatkozat hiányában a 90%-ot kellett jövedelemnek tekinteni ilyen esetben és amennyiben az alapján biztosítottnak minősült, akkor a járulékokat a kifizetőnek kell megfizetni, valamint kellett volna a biztosítottól levonni.. (emiatt a az adószámos magánszemélyt nem terheli majd külön szankció..)

Mivel a levonást elmulasztotta, a kifizető köteles a ezen tényt közölni az APEH-hal, az APEH pedig határozatban fogja kérni az illető adószámos magánszemélyt, hogy a levonásos járulékként x FT-ot fizessen meg..  A kifizető pedig köteles az Illetőről NYENYI-t adni,stb...

Most a 0953-as kapcsán a magánszemély beállítja az SZJA kötelezettségét negyedévenként közölve azt, amit a kifizető elvonási kötelezettség mulasztása miatt a magánszemélynek kellett volna megfizetni minden negyedévet követő hó 12-ig...   és ha évközben magától a levonni elmulasztott SZJA előlegeket nem fizette meg a magánszemély az APEH-hoz, akkor ez most  megfizetendőként fog jelentkezni a bevallása alkalmával, attól függően nyilván, hogy egyébként hogy néz ki az elszámolandó SZJA különbözete.

Tehát Te most a 0953-asban ezen jövedelem bevallásba állításával kell, hogy foglalkozz, nyilván nem lesz olyanja, hogy ebből kifizető által levont SZJA, ha egyszer nem vonták le és ilyen igazolással egyébként sem rendelkezik.  A biztosítottság dologra vonatkozóan, pedig segíthetsz neki a levelet megírni a mulasztást elkövető kifizetők felé.. 

Üdv.

Bi.Monika fogadta el, ekkor: 2010-03-29 17:42
Pont: 25
Téma: 0943-02-01 14.sor

Szia!  Szerintem azt kell írni, ami a könyvelés alapján kötelezettség lett volna.(tehát most ahogy átvizsgáltad, gondolom a mostani megállapítás a helyes, akkor azt írd) . az, hogy nem annyi ment, legfeljebb kés.kamat lehet utána, ha kevesebb ment..  

(korrigálnom kellett,) .  

Üdv.

kaktusz1 fogadta el, ekkor: 2010-03-28 14:21
Pont: 10
Téma: Átalányadó 2010. év

Szia!   Vizsgáld külön-külön a dolgot:   Van az SZJA vonal: ,  ami nálad az átalányadó alap (bev.20%-a) +27% adóalap kiegészítés után..  val.szeg: 17%.

Van a járulékfizetési kötelezettség: ahol:  Az átalányadó alap (tehát bev.20%-a) , de havi átlagban legalább a tev.-re jellemző kereset... ha a tev. jell.keresetet nem éri el az ...............

A TB járulékalap után (amihez már nincs köze semmilyen szuperbruttónak)  a TB járulékokat fizetni kell, a munkaerőpiaci járulékokat is..  ( Az, hogy mennyi legyen a TB járulékalapod összegszerűen, azzal kapcsolatban nem tudok nyilatkozni, az biztos, hogy normál esetben nem lehet kevesebb, mint a minimálbér), Üdv.

mats fogadta el, ekkor: 2010-03-27 20:13
Pont: 20
Téma: heti 36 óra összevonható?

Sziasztok!  Az egyes részmunkaidők összeszámítandók..

Ettől függetlenül beteszem, hogy (azt hiszem 2010. január 01-től..hatályosan,)

2009. évi LXXVII. törvény

a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról

223. § (1) E törvénynek a Tbj.-t módosító rendelkezéseit - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni.

(2) E törvény 113. §-át a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkezett járulékfizetési kötelezettségre kell alkalmazni, azzal, hogy a 2010. január 10-éig megszerzett jövedelmekre a 2009. december 31-én hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

(3) A Tbj. 31. §-a (3)-(4) bekezdésének alkalmazásánál heti 36 órás foglalkoztatásnak kell tekinteni azt a munkaviszonyt is, amelyben a munkáltató a válság megoldására indított program keretében, munkaidő-szervezési intézkedéssel csökkentett munkaidőben - átlagosan legalább heti 20 órában - foglalkoztatott munkavállalóra tekintettel munkahelymegőrző támogatásban részesül.

Üdv.

kovacs.attilane fogadta el, ekkor: 2010-03-26 06:24
Pont: 13
Téma: Adókötelesen kifizetett támogatás

Szia!  Akinek csak adóterhet nem viselő járandósága van, ilyen a GYES is -- annak nem kell 0953-as bevallást adnia.  DE Te magad írod, hogy kaptál más adóköteles kifizetést és valószínűleg erről igazolást is kaptál, ha kifizetőtől kaptad, amiben szerepelt, hogy mennyi az adóköteles juttatás és mennyi a levont SZJA előleg..., és az is, hogy kitől kaptad, milyen jogcímen...       Mivel nem csak adóterhet nem viselő járandóságod van, adnod kell 0953-as bevallást.

Az, hogy adóköteles támogatást kaptál.. ez így önmagában kevés ahhoz, hogy melyik sorba menjen, mert nem lehet tudni, hogy milyen jogviszonyra tekintettel kaptad, vagy mi volt az.., mert ha pld-ul a munkáltató ad a dolgozójának támogatást, akkor az olyan jogcímen számít jövedelemnek, amilyen jogviszonyra tekintettel azt kapta és aszerint adózik, stb...

Üdv.

hrz.rozsa@tvnetwork.hu fogadta el, ekkor: 2010-03-25 16:18
Pont: 10
Téma: Kiadásként felmerült költségek könyvelése

Szia!  Ha nincs közvetített szolgáltatás bevételed és készletként sem kell ilyet lekezelni, mert az ev-nek nem volt olyan szolgáltatásnyújtása más felé,  ha az eladott közvetített szolgáltatás fogalmával tisztában vagy..  akkor abból amit leírtál.. nincs olyanod, amit a kiadások részben a közvetített szolgáltatások "Ktsg" rovatba lehetne elszámolni..

Az, hogy az ev. különböző szolgáltatásokat vesz igénybe könyvelő, posta ktsg, stb... az az ev-nél egyéb költség, mint igénybe vett szolgáltatás.. Üdv.

brigitta124 fogadta el, ekkor: 2010-03-25 12:47
Pont: 10
Téma: EVA adóalany szolgáltatányújtása

Szia!  Már nagyon régen nem él.. először volt, hogy egyáltalán nem lehet közösségi adószáma, aztán az volt, hogy szolgáltatást végezhet közösségit, de közösségi termék ért-st,stb..nem.  Már jó ideje nyugodtan lehet közösségi adószáma és nincs korlátozva, hogy mire fel kéri.

A közösségi adatszolgáltatás (össz.nyil.) rá is vonatkozik, jól tudod.

Üdv.

kati1012 fogadta el, ekkor: 2010-03-24 15:05
Pont: 50
Téma: tagcsere bt-ben

Szia!  Az új beltaggal akkor nincs dolgot biztosítási bejelentés tekintetében, ha nem lesz személyes tagi munkavégzési kötelezettsége, csupán ingyenesen a megbízásra irányadó szabályok szerint ő lesz a vezető tisztségviselő.. /Ha nem működik közre, akkor nem társasvállalkozó-- tehát társasvállalkozóként nem jelenthető be, a vezetőtisztségvislőséget pedig mivel ingyenesen látja el, ezen jogviszonyban sem biztosított/

HA A RÉGI BELTAGNAK VOLT SZEMÉLYES KÖZREMŰKÖDÉSI KÖTELEZETTSÉGE???  Ha volt akkor a Bt-ben a GYES alatt is volt-e személyes közreműködése??   A személyesen közreműködő tag akkor nem minősül főfoglalkozású társasvállalkozónak, akinek ugye van minimum járulékfizetési kötelezettsége, ha ezt heti 36 órás foglalkoztatással járó máshol lévő munkaviszonya mellett teszi, vagy nappali iskola.. mellett, vagy más társasvállalkozásban "főfoglalozású" társasvállalkozó,  vagy egyéni vállalkozó is, aki egyéni vállalkozásában vállalta azt, hogy ott "főfofglalkozású vállalkozó".. 

 Nézzétek már meg milyen papírok vannak ezzel a "régi" beltaggal kapcsolatban ..... Közreműködésre kötelezett volt-e a Bt-ben, vagy nem, ha igen, akkor mikortól meddig, főfoglalkozású, vagy munkaviszony melletti, stb., mi rendekezett erről: Társasági szerződés, vagy mi??.....

Egy sima kültag, ha egyébként nem vezető tisztségviselő, nem személyesen közreműködő tag.. tehát ha nem folytat keresőtevékenységnek minősülő tevékenységet, akkor a munkanélküli ellátásból nincs kizárva, feltéve, hogy egyébként jogosultságot szerzett rá, valamilyen erre jogosító jogviszonya alapján ..

Üdv.

fogadta el, ekkor: 2010-03-24 13:39
Pont: 5
Téma: tagcsere bt-ben

Nem mondom, hogy valami nem jó, csak éppen a pontos információt nem írod le, csak azzal foglalkozol, hogy beltag és majd később kültag, stb.. holott a járulékozásnál nem az az érdekes, hogy adott tag beltag, vagy kültag és ezt a változást mikor vezetik át a cégiratokon, hanem az az érdekes, hogy van-e, volt-e tagi személyesközreműködése az illetőnek, mikortól meddig, a GYES alatt közreműködött-e, milyen formátumban rendelkeztek a tagi közreműködésről...  Ezért írtam korábban, hogy nézzétek már meg a rendelkezésetekre álló papírokat a cég könyvelőjével ..

    Az a gond, hogy ha a GYES alatt is személyesen közreműködtt, akkor a GYES alatt is volt kötelező járulékfizetés vele kapcsolatban.. Ha "felfüggesztette" a társaság a személyes közreműködési kötelezettségét a társaság a GYES jogosultság végéig és nem működött személyesen közre ezen időszak alatt, akkor GYES jogosultság megszűnését követő naptól újból főfoglalkozású tásasvállalkozóként kell vele kapcsolatban járulékozni, mind addig, amíg ez a személyes özeműködési kötelezettsége fennáll tagként..

és az e személyes közreműködési kötelezettség nem attól függ, hogy beltag, vagy kültag, hanem attól erről miben rendelkeztek: társasági szerződésben, vagy tagok megállapodásában, mert a közreműködési kötelezettséget is annak megfelelő formátumban lehet megszüntetni, mint, amilyen formában arról rendelkeztek.. ha társasági szerződés rendelkezett erről  (amiről még mindig nem írtál egy szót sem, hogy miben volt "elrendelve" az ő személyes közreműködési kötelezettsége), akkor társasági szerződés módosítással szüntethető meg (kimondva benne, hogy mikortól..)

Üdv.

fogadta el, ekkor: 2010-03-24 13:39
Pont: 5
Téma: tagcsere bt-ben

Szia!  A biztosítottak ki-be/változás bejelentése a T1041-en az APEH-hoz, jelenleg a 10T1041-en.

Ha ez a tag munkaviszonyban lesz és egyébként a cég tevékenysége kisker és az üzlet zárva lesz egy évig, akkor nem valószínű, hogy ezt a tagot mondjuk bolti eladói munkakörben kellene munkaviszonyban alkalmazni, hanem valami olyan munkakört találni (vállalkozási ügyintéző, stb..), ami független attól, hogy az üzlet/bolt zárva tart..-  ha azt akarjátok, hogy ez a kültag itt, a Bt. által szerezzen magának biztosítottságot..

  Mivel munkaviszonyban akarjátok foglalkoztatni,  az MTv. rendelkezésit be kell tartani vele kapcsolatban, valamint a Munkavédelmi tv. szerint: üzemegészségügy!!, a munkavállalót üzemeü. alkalmassági vizsgálatra küldeni, jelenléti ívet vezetni,szabadság nyilvántartás,stb.,  részmunkaidőnél is minimum a minimálbér, vagy ha vonatkozik a garantált bérminumum arányos hányad a személyi alapbérnél meg kell lenni minimum..

Az hogy valaki beltag az azt a feltételezést engedi, hogy ő a társaság vezető tisztségviselője.  A vezető tisztségviselőség ellátása az nem tagi személyes közreműködés, tehát nem keletkeztet társasvállalkozói jogviszonyt.. A vezető tisztségviselőséget ingyenesen is elláthatja a megbízásra irányadó szabályok szerint.. Ha ingyenes megbízásos vez.tisztségviselő a beltag, akkor vele kapcsolatban erre a jogviszonyra tekintettel nincs kötelező járulékozás és nem is minősül biztosítottnak..

Ha kapna díjazást, akkor ha ez a díjazás eléri a minbér 30%-át akkor válik biztosítottá, és ebben az esetben a 44% TB járulék-ból egyedül a levonásos 2% pénzbeli eü.bizt.járulék és 1,5% munkaerőpiaci járulék nem vonatkozna rá.., mivel máshol heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll,  a többi az igen, amiről a kifizetés hónapjában 1008M-es lapot is tölteni kell..

Ha kapna díjazást a vezető tisztségviselő, de az nem éri el a min.bér 30%-át havonta, akkor nem biztosított és SZJA előleget kell tőle vonni, valamint a kifizetőt terheli 27% százalékos eho.

--------------  Azzal, hogy egy Bt. egyetlen beltagja nem állhat a saját céével munkaviszonyban, azzal nem értek egyet, hiszen a GT is leírja, hogy pld-ul a vezető tisztségviselő (gondolom a beltag a vez.tisztségviselő) ezt elláthatja a megbízásra,  vagy a munkaviszonyra irányadó szabályok szerint.. Ha munkaviszonyban lett volna a Bt. beltag (Bt.képviselő/üzletvezető) , akkor erre meg van/volt a lehetőség, nyilván a "formai játékszabályok" betartásával. (társ.szerződés!! - GT.)

/Egyébként egy Bt. tag csak akkor minősül társasvállalkozónak, tehát csak akkor vonatkozik a közreműködői - díjkiegészítés (SZJA, EHO) , valamint főfoglalkozású társasvállalkozónál a TJK szerinti Tb.fiz.kötelezettség, ha az adott tag, mindegy, hogy beltag, vagy kültag-- a Bt. tevékenységében tagi minőségében személyesen munkát végez, amire társasági szerződés, vagy tagok megállapodásán alapuló rendelkezés kötelezi.  A vezető tisztségviselőség önmagában nem jelent tagi személyes közreműködést/tagi személyes munka végzést. /

Üdv.

 

fogadta el, ekkor: 2010-03-24 13:39
Pont: 5
Téma: tagcsere bt-ben

Szia!  Mivel a Bt. nem folytat ténylegesen tevékenységet, szerintem semmi kivetni való nincs abban, ha a vezető tisztségviselője ingyenes megbízásos, és nincs a társaságnak egyetlen foglalkoztatottja sem addig amíg, nincs a Bt-ben munka... majd amikor lesz munka eldönthetik, hogy a tagok valamilyen jogviszonyban végeznek munkát a Bt-ben, vagy kívülről alkalmaznak valakiket..

Ha ennek a kültagnak sehol semmi olyanja nem lesz, ami alapján eü.szolg.ellátásra jogosult lenne, akkor igen neki saját magának kell az eü.szolg.járulékra bejelentkezni és fizetni azt..  a bt-nél pedig csak egy sima "befektető/tulajdonos", ami önmagában nem jelent semmilyen munkavégzési jogviszonyt.

Üdv.

fogadta el, ekkor: 2010-03-24 13:39
Pont: 5
Téma: Kisegitő családtag

Szia!  Ha az ev.segítő családtagi jogviszonyban foglalkoztat, akkor ha ennek díjazása a min.bér 30%-át nem éri el, akkor igaz az, hogy a T1041-en nem lehet biztosítottként bejelenteni, mert ezzel a díjazással nem minősül biztosítottnak, 

  DE: a '08-as (jeleneg a 1008A-M) bevallásban vallani kell a kifizetett bruttó jövedelmet a levont SZJA előleget, valamint az ev-t, mint kifizetőt terhelő (2009-ben: 11%, 2010-ben 27%) százaékos eho-t.. tehát olyan nincs (akármilyen kicsi a díj), hogy mindenféle jelentési és fizetési kötelezettség nélkül lehetne, vagy bármikor is lehetett volna..

Üdv

nagyne_karola fogadta el, ekkor: 2010-03-24 13:02
Pont: 50
Téma: EVA-s BT. járulék kötelezettsége

Szia! Nem a beltagság, vagy a külagság a lényeg.. ez főleg egy felelősségi kérdés, továbbá szokásosan a beltag a vezető tisztségviselő..  Tb fogalmakat, teendőket tekintve tök mindegy, hogy egy adott tag/tulajdonos kül, vagy beltag.. a hangsúly minden esetben azon van, hogy az illető személyesen végez-e munkát a BT-ben és ha igen, akkor azt milyen jogviszonyban teszi.

Ha egy Bt. folytatja a tevékenységét, akkor evidens, hogy abban valószínűleg valaki végzi azt a munkát, ha nincs foglaloztatottja, akkor feltételezhetően valamelyik tag, vagy a tagok teszik azt..

Ha a tag személyesen munkát végez és ezt nem megbízásos, nem munkaviszony keretében teszi, akkor tagi személyes közreműködés keretében, aminek feltételeiről Bt. esetében vagy a társasági szerződés, vagy a tagok megállapodása rendelkezik.  A személyesen közreműködő tag (társas vállalkozói jogviszony) a közreműködést ingyen is vállalhatja és akkor az szerepel pld-ul a tagok megállapodásában, hogy x tag személyes közreműködésre kötelezett, ilyen-olyan feladatokat lát el ingyenesen/ellenszolgáltatás nélkül, de a tevékenység végzésével kapcsolatban felmerülő költségek (kiküldetés,stb.) a társaság könyveiben költségként számolandók el.

Ha ez a tag személyesen közreműkik, tehát társasvállalkozó, akkor munkaviszony melletti társasválallkozó a biztosítási jogviszony kódja.. akivel kapcsolatosan kötelező minimum járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn, / de ha díjazásban részesülne (tagi közreműködői díj/nem önálló tev.jöv.), akkor abból SZJA eőleget, TB-t kellene vonni és a Bt-nek fizetni utána, de csak a tényleges jövedelem után számolva, figyelembe véve, hogy pld-ul a munkaviszony melletti társasvállalkozótól nem kell 2% pénzbeli eü.bizt.járulékot és az 1,5% munkaerőpiacit vonni../

Tehát a tevékenység, a bevételszerző tevékenységben a társasvállalkozó ingyen is közreműködhet (a Tbj. tv. alapján minden kieg.tev.társasvállalkozónak nem minősülő társas vállalkozó biztosítottnak minősül, akit ilyen-olyan társasvállalkozóként a biztosítottak bejelentésén is be kellett jelenteni).

Üdv

Bazsa69 fogadta el, ekkor: 2010-03-24 11:10
Pont: 100
Téma: Rokkant nyugdíjas társas vállalkozó

Szia! Arra azért figyelni kell, hogy a társasvállalkozói jogviszony, az nem azonos az ügyvezetői tisztséggel..  Nem írod, hogy Bt-ről, vagy KFT-ről van-e szó, mert a társasvállalkozói jogviszony (nyugdíjas esetén kieg.társasvállalozói jogviszony) akkor keletkezik, ha a társaság tagja: BT-esetében társasági szerződés, vagy tagok megállapodásán alapulva a tagnak személyes munkavégzési kötelezettségének feltételeit rögzítik - ami nem a vezető tisztségviselőség! -,      KFT: esetében pedig egyértelműen társasági szerződésnek kell arról rendelkeznie, hogy adott tag, tagi mivoltában személyes munkavégzésre kötelezett és a feltételek (mellékszolgáltatás!), itt sem lehet szó arról, hogy ez a munka az ügyvezetői feladat ellátása..

Mivel ügyvezetőről írsz, ami szokásosan KFT esetében a vezető tisztségviselő titulusa, -- a társasvállalkozói jogviszonyhoz nem elég csak az, hogy tagja legyen a KFT-nek, az is kell, hogy a KFT társasági szerződésében a mellékszolgáltatások között rendelkezzen az adott személyes munkavégzési kötelezettségéről, az sem árt, ha szerepel benne, hogy mikortól kötelezett, mert akkor akkortól kötelezett, akár tagi közreműködői díj hiányában is eü.szolg.járulék fizetésre...    Ha kapna tagi díjazást, akkor is a cég terhe kevesebb, hiszen nem a 27% Tb-t fizetné utána, hanem csak az eü.szolg.járulékot...

Ugyanakkor célszerű figyelembe venni azt is, hogy ha a társaság nyereséggel zár és egyébként volt személyesen közreműködő tagja, akinek a részére nem volt annyi nyugdíjjárulékalapot képező jövedelem vallva, mint amennyi a TJK-ja lenne, akkor   .....(27%-os eho-s dolog, közreműködői-díjkiegészítés intézménye, ha osztalékban részesülne..)

Ha tagként nem végezne személyesen munkát, csak ügyvezető lenne (ügyvezető az is lehet, aki nem tagja a társaságnak) azt teheti megbízásosként (ami akár ingyenes is lehet) , vagy munkaviszonyban.

Ha csak ingyenes megbízásos ügyvezető, akkor ott eü.szolg.járulék fizetési kötelezettség nem áll fenn, hiszen az csak a kieg.tev.társasvállalkozói jogviszony esetében áll.

Üdv.  

fixbook fogadta el, ekkor: 2010-03-23 22:02
Pont: 50
Téma: EVA adóalap igazolás

Sziasztok!  Mazsi!  Azt hittem kapóra jön  kérdésed.. nem rég hívott az egyik ügyfelem, hogy valami pályázathoz adjak neki elmúlt három évi beszámolót, mire közöltem vele, hogy az EVÁs bevételisnek nincs beszámolója, akkor adjak igazolást az utolsó három év EVA adóalapjáról, de hivatalosat..  Mondom neki, hogy az EVA bevallások már nála vannak az elfogadó nyugtával együtt, valamint a folyamatosan vezetett évenként összegzett EVA alap és EVA adó kimutatás szintén a rendelkezésére áll, nyilatkozza le az üzletvezető/képviselő, hogy adott években mennyi volt az EVA alap. Mire közli: hogy az nem elég..

Mondom neki, hogy kinyomtatom az adófolyószámláit azon rajta van a bevallott EVA adó, tehát el kell, hogy fogadják, ha megnézik az EVA bevallást, az abban szereplő EVA adót, az adófolyószámla meg igazolja, hogy az a bevallás ment be, mert annyi benne az EVA! 

Válasz:  Jó, akkor majd keres egy olyan könyvelőt, aki tud neki adni, vagy szerezni hivatalos igazolást.

Azon kívül, hogy vigye a francba, azért jól felhúztam magam és és elkezdtem keresni, nincs-e tényleg valami elektronikusan kérhető igazolás, de én is csak a magánszemélyek által kérhető jövedelem igazolást látom, meg azt a kérdésed kapcsán, hogy idáig mások sem tudnak ilyen igazolás féléről.. csak azt nem tudom, hogy akik kérik ezt a "hivatalos igazolást", azok miért nem tudnak erről semmit, hogy ilyen nincs, vagy legalább is még nem bukkantam rá.

Üdv.

 

mazsi5 fogadta el, ekkor: 2010-03-22 09:33
Pont: 20
Téma: ingatlan ért. és a 0953

Sziasztok! Kitöltésiből:

Az ingatlanértékesítésbõl akkor nem keletkezik adóköteles jövedelme, ha az ingatlan szerzése 1994-ben vagy azt megelõzõen, lakás esetén 2004-ben vagy az azt megelõzõ években történt,              vagy ha az átruházásból származó bevételének és az elszámolható költségeinek a különbözete nulla. Ez utóbbi esetben azonban a bevallásban errõl számot kell adnia.

A kérdező 2004-ben szerezte azt a lakást, amit 2009-be eladott, ezért szerintem nem kell a bevallásban levezetnie .. (ahogy Nóra is írja)

A jövedelemről Tünde nem írod, hogy az bérjövedelem-e, ha igen, akkor az adójóváírásra hónapok számára figyelemmel illeti meg adójóváírás, a jövedelem összegét nézva, ha 12 hónap a jóváírásra jogosító hónapok száma, akkor a teljes (136.080 Ft) megilleti... de a 0953-as programban, ha a megfelelő sorokat töltöd és beütöd az igazoláson szereplő adójóvárási hónap számot, akkor a program jól számoltan adja tájékoztató adatként az adójóváírás összegét..

Üdv. 

zolnailajosne fogadta el, ekkor: 2010-03-19 16:10
Pont: 25
Téma: Járulékbevallás (többes jogviszonyos váll.)

Szia!  Ha rám hallgatsz, akkor amelyik a nem "fő", ott inkább küldjed a 08M-est, akár nullásan és jelezve, hogy a másik adószámú társasvállalkozás a "fő".  Ez a 08-as lett a NYENYI is.. a Tbj. 46.§., stb továbbra is előírja az adatszolgáltatási kötelezettséget, csak már nem évente egyszer NYENYI-ként és nem a nyugd.ig-hoz, hanem az Art. 31.§-a szerint az APEH-hoz, amire meg a 08-as, 58-as van rendszeresítve..

Nekem annyi időmet elvitt február 12-e előtt annak kiderítése, hogy ha valaki nullás, de nem biztosítás kieső idő miatt és az adott vállalkozásnál csak ilyen ember van, vagy a munkaviszony melletti ev, ill. főként társasvállalkozó ev-nél, aki nem vesz ki vállalkozói jövedelmet .. akkor elegendő-e csak az NY, vagy menjen az adott 08A-M, 58 nulla járulékokkal, de egyébként kitöltve  --- hogy ez az idő elég lett volna egész évben arra, hogy akár nem másolással, hanem mindig külön-külön beütögetve az adott nyomtatvány töltésére, küldésére.. 

Arról nem is beszélve, hogy csak az írásos kérdésemet írtam több órán át, hogy hosszú se legyen, de ne tudjanak a válasznál lerázni annyival, hogy az Art. 31.§-a szerint kell eljárni.. de a mai napig nem kaptam írásos választ, január huszonvalahanyadikától... 

Úgy, hogy én júniusig befejeztem a kutakodást (itt a beszámolókészítés időszaka,stb.), a különböző körzetszámú ügyfélszolgálatokhoz történő telefonálgatást..  Minden hónapban, küldöm a nullásokat azokkal együtt, amikor a nem nullásokat is küldöm....   oszt dolgozzanak, na meg én is.

Üdv.

 

szmolkal fogadta el, ekkor: 2010-03-18 06:53
Pont: 20
Téma: Törzstőke befizetése Euróban

Szia Lia!  Ebben másról is szó van, de hátha segít:

70/2009. Számviteli kérdés  Társaságunk forintban vezeti könyveit, illetve a jegyzett tőkéje is forintban került meghatározásra. Hogyan kell az árfolyam-különbözeteket megállapítani, ha a jegyzett tőkét kívánjuk megemelni a társaság egyik tulajdonosa által nyújtott devizakölcsön-követeléssel? A jegyzett tőke emelése történhet a tulajdonosok általi pénzbeli hozzájárulással is, amelyet a tulajdonosok szintén devizában fizetnek be. Ebben az esetben hogyan kell az árfolyamot meghatározni?


A kérdésben szereplő társaság forintban vezeti könyveit, jegyzett tőkéje forintban meghatározott, ebből következően a jegyzett tőke emelését - mint minden jegyzett tőke emeléséhez nyújtott pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulást - forintban kell meghatározni, függetlenül attól, hogy a tulajdonos azt milyen pénznemben, illetve milyen pénznemre szóló követeléssel teljesíti. Ebből következően a létesítő okirat (a társasági szerződés) módosításakor rögzíteni kell a devizakövetelés és a deviza forintban kifejezett értékét (apport értékét), ahol indokolt rögzíteni azt is, hogy milyen árfolyamot vesznek figyelembe. Az árfolyamok meghatározásánál egyrészt indokolt figyelembe venni, hogy az eltérő pénznemből adódó árfolyam-különbözetek kockázata nem a társaságot terheli, másrészt a tulajdonosi hozzájárulásnál az apport értékéért a tulajdonos felel.
A létesítő okiratban (társasági szerződésben) a forintérték meghatározásánál akkor járnak el körültekintően a tulajdonosok, ha a külföldi pénzértékre szóló követelés forintértékét az apport rendelkezésre bocsátása napján érvényes, a társaság által a számviteli politikában választott árfolyamon határozzák meg. [Ebből az is következik, hogy a társaság tulajdonosainak a létesítő okirat (a társasági szerződés) módosításakor a devizakövetelés-apportot indokolt rendelkezésre is bocsátaniuk.]
Amennyiben a tulajdonosok a jegyzett tőkét devizában teljesítik, akkor a deviza forintértékét az átutalás napja szerinti, a társaság által a számviteli politikában választott árfolyamon indokolt meghatározni. Ha a rendelkezésre bocsátás (fizetés) napi árfolyammal számított forintértéke mégis kevesebb lenne, mint a létesítő okirat (a társasági szerződés) szerint teljesítendő forintösszeg, akkor a tulajdonosoknak pótlólagos vagyoni hozzájárulási kötelezettségük keletkezik. Amennyiben magasabb, akkor a tulajdonosoknak rendelkezniük kell arról, hogy a fennmaradó összeggel mi történjen, például azt vissza kell fizetni a tulajdonosoknak, vagy elengedett kötelezettségként kezelik és rendkívüli bevételként elszámolja a társaság.
Így árfolyam-különbözetként csak a tulajdonos által rendelkezésre bocsátott devizakövetelés apportkénti rendelkezésre bocsátása napi választott árfolyama és a társaság könyveiben a tulajdonossal szemben fennálló devizakötelezettség nyilvántartási árfolyama közötti különbözet jelenhet meg, a követelés és a kötelezettség összevezetésekor.


A számviteli elszámolás a következő.
1. Ha a tulajdonos a devizakövetelést, illetve a devizát a tőkeemelés cégbírósági bejegyzését megelőzően rendelkezésre bocsátja, átutalja (a rendelkezésre bocsátás napi, illetve az utalásnapi számviteli politika szerinti árfolyamon számított forintértéken):
T Követelés
Deviza-betétszámla
K Jegyzett, de még be nem fizetett tőke
2. A létesítő okiratban (társasági szerződésben) a tulajdonosok által forintban meghatározott tőkeemelés elszámolása a cégbírósági bejegyzés időpontjával:
T Jegyzett, de még be nem fizetett tőke
K Jegyzett tőke
3. Amennyiben a Jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlának T-egyenlege lesz, akkor a tulajdonosoknak még vagyoni hozzájárulást kell teljesíteniük, ha K-egyenlege lesz, akkor az a tulajdonosok felé fennálló tartozást mutatja, amit a tulajdonosok megállapodása szerint rendez a társaság.
4. A tulajdonossal szemben devizában fennálló devizakötelezettség és -követelés összevezetése - a kisebbik összegben - könyv szerinti értéken, majd a fennmaradó egyenleg elszámolása árfolyam-különbözetként:
T Kötelezettség
K Követelés
és
T Kötelezettség
K Pénzügyi műveletek egyéb bevétele
vagy
T Pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása
K Követelés
[2000. évi C. törvény 84. § (7) f), 85. § (3) f)]


Üdv.  
 

Rata fogadta el, ekkor: 2010-03-17 19:06
Pont: 100
Téma: Kell áfabevallás?

Szia!  Nincs alanyi mentesem.. de kell(ett volna) ÁFA bevallást adnod.  Ami bizonylatával átlépte a határt, az már ÁFÁ-s. Mivel nem állítottak ki számlát, csak pénztárgépes forgalom volt, abból visszaszámolva kell megállapítani az ÁFÁ-t és számla hiányában nem kel helyesbító számlát kiállítani..

De a kérdésedben lényeges dolgokat nem írtál le.. az, hogy 2009-ben átlépte .. nem mindegy, hogy mikor és mennyi lenne az elszámolandó ÁFA..  Ha azt feltételezzük, hogy december valahanyadikán lépte túl..

egyrészt volt a 15 napon belüli változásbejelentési kötelezettség és az ÁFA alanyiság megjelölése.. ha az elszámolandó ÁFÁ-ja nem érte el a 250 eFt-ot, akkor  éves ÁFA bevallásként kellett volna beadni, feltéve, hogy nincs közösségi adószáma..  Viszont amit így kapásból nem mernék állítani egyértelműen..: nem jelentettétek be, hogy már ÁFÁ-s.. tehát kérdés, hogy, hogy az alanyi mentessége megszűnésének napjától élhet-e az ÁFA levonási jogával..,

Célszerű lenne konkrét számításokat végezni, hogy ha a levonási joggal is lehet élni (visszamenőleg az alanyi mentesség megszűnésétől kezdve), akkor mi jönne ki elszámolandó ÁFA-ként az ÁFA bevallásban.. és, ha nem érkezik olyantól válasz, aki ilyenen már átesett, akkor próbálkozni az APEH közp.ügyfélszolgálatnál..   Üdv.

bartane76 fogadta el, ekkor: 2010-03-17 12:39
Pont: 10
Téma: 5 millió feletti kp. fiz. bejelentése

Szia!

JNLP
142077 byte, Verzió: 1.0, 2010.01.01.

Java WebStart-alapú program

Üdv.

györgy111 fogadta el, ekkor: 2010-03-17 11:52
Pont: 10
Téma: szja és kedvezményes juttatás

Szia!  Az EVÁ-s egyéni vállalkozónak nincs külön olyanja, hogy vállalkozói kivét.., attól, hogy mivel főfoglalkozású ev. van minimum kötelező járulékfizetési kötelezettsége.  De az ami után a járulékokat megfizeti, abból a számított, vagy kitalált, vagy törvényben rögzített összeg után nincs személyi jövedelemadója..    A járulékbevallást éppúg, mint a nem EVÁ-s főfoglalkozású ev-nek, minden hónapot követő hó 12-ig be kell küldeni, 2010-ben a 1058-as bevalláson  és nyilván ezen határidőig meg is kell fizetnie az APEH-hoz..

Üdv.

kiskuszko1 fogadta el, ekkor: 2010-03-17 08:01
Pont: 20
Téma: 7-ezres adósz. evás utáni adók és közterhek

Szia!  Ha EVA alany, akkor egyéni vállalkozó az illető, ha az EVÁ-snak van más önálló tevékenysége is, azt is EVA bevételként kell, hogy kezelje és akkor ő adózik, TB-zik... (Az APEH portálon le tudod kérdezni, hogy valóban EVA alany-e).

Üdv.

terenyia fogadta el, ekkor: 2010-03-17 07:18
Pont: 7
Téma: NYENYI adatszolgáltatás 2009-re

Már akár most is letöltheted a NYENYI-t és megcsinálhatod..  nekem mindenki meg van csinálva, aki elektronikusan küldhet, de nincs elküldve, mert vitám van a bejelentő lapok tartalmával kapcsolatban.. így a bejelentő lapokatt még nem tudtam beküldeni, azok hiányában pedig nem tudok küldeni elektronikusan.  De egyébként szerintem postán kell küldeni, vagy személyesen bevinni, mert elektronikusan nem tudod elküldeni, pld-ul aláírás ??

Küldeni az ügyfélkapun keresztül.  (Aki a bejelentő lapon meghatalmazottként, vagy jogosultként szerepel, annak kell legyen ügyfélkapus hozzáférésének)

Üdv.

krisildi fogadta el, ekkor: 2010-03-16 17:26
Pont: 25
Téma: Fordított áfa

Szia!  A fordított ÁFA csak akkor működhet az egyéb feltételeket is nézve, ha mind a két fél olyan adóalany, aki a fordított ÁFÁ-nak alanya lehet..  a magánszemély nem ilyen.., tehát nem fordított ÁFÁ-s az ügylet.

Ha a lakásingatlan nem továbbértékesítési célú, vagy nem túlnyomó részt ÁFÁ-s ingatlanbérbeadáshoz van használva, akkor ÁFA levonási tilalom áll fenn.  ÁFA tv. 124.§.(1) h), i.), c.)  ez alól kivétel az ÁFA tv. 125-126.§-ban foglaltak szerint.

Ha saját telephelyként funkvionál a lakóingatlan, akkor annak a felújításával kapcsolatos számlák ÁFÁ-ja nem levonható,  bérbeadás esetében pedig csak akkor, ha túlnyomórészt ÁFÁ-s bérbeadás (tehát az ingatlanbérbeadásra ÁFA körösséget választott és tudja igazolni a 126.§. szerint.)

Üdv.

PF1 fogadta el, ekkor: 2010-03-16 08:15
Pont: 20
Téma: A végkielégítés levonásai

Szia!  A teljesség igénye nélkül..  Csak feltételezhető, hogy ezek szerint az átlagkereseted az 365.000 Ft/hó...  a több meg már csak kérdés: vajon milyen nyilatkozatot adtál a munkáltatónak az SZJA előleg megállapításhoz, illetve, milyen programot használ a munkáltató a bérszámfejtésnél: göngyölített adózás, vagy a szokásos, vagy valami eltérő engedélyeztetett..  

Aztán az a végkielégítés, amit a közös megegyezéses munkaviszony megszüntetésre tekintettel kapsz, az nem az Mtv. szerinti törvényes végkielégítés., hiszen közös megegyezésnél nincs törvényes végkielégítés, az más helyzet, hogy a közös megegyezéses alkuban az van, hogy három havi átlagkeresetnek megfelelő összeget kapsz az egyéb járandóságaidon felül..

Mivel közös megegyezés, nincs Mtv. szerinti felmondási idő sem, hanem a közös megegyezés alkalmával megegyeztetek egy időpontban, hogy mi lesz a munkaviszony megszűnésének a dátuma..

A 2010-re időarányosan járó szabadságból a ki nem adott vett szabadság napokra járó távolléti díjat szabadságmegváltásnként ki kell fizetnie a munkáltatónak.. az életkorod alapján a járó éves fizetett alapszabadság: 27 nap, ebből márc. végéig az időarányosan megillető 7 nap..

Az, hogy két kicsi lányotok van.. az egy dolog. gyerek utáni fizetett (pót) szabadság annak jár, aki a gyereknevelésben nagyobb szerepet vállalva nyilatkozatban kérte a gyermekek utáni szabadságot:  Ha Te kérted: akkor évesen 4 nap ilyen pótszabadság illet meg, ami szintén csak időarányosan jár.. tehát, ha Te kérted a gyerek utánit, akkor az alap és ezen pótszab.-got tekintve, az arányos szabadság, amit, ha nem vettél ki, akkor távolléti díjjal számolva ki kell, hogy fizessenek:  8 nap.

-------------  Ez egy nem kis cég lehet, ha ilyen jól fizet, így gondolom, ha bemész a bérelszámolásra, akkor secc perc alatt kiköpik neked a max.nyugdíjjárulék alapra is figyelve, hogy mennyi lesz a nettód, mert ott ismert, hogy már hol jársz a nyugd.jár alappal és SZJA alappal...

-------Vélemény: ha megvártad volna a munkáltatói rendes felmondást, akkor is ki kellett volna fizetniük az időarányosan ki nem adott vett járó szabit, valamint két hónap átlagbérrel számított Mtv. szerinti törvényes végkielégítést és 45 nap lett volna a felmondási idő, aminek a fele alól kötelesek lettek volna felmenteni a munkavégzés alól. A munkaviszonyod legkorábban a felmondástól számítva a felmondási idő lejártának napján szünhetett volna meg.

Nem lehet tudni, hogy mi volt a munkád, amit ezen túl vállalkozóként fogsz nekik csinálni, de vigyázkodni kell, mert könnyen lehet, hogy az a vállalkozói szerződés egyszercsak "színlelt szerződésnek" fog minősülni..,   továbbá arra is ügyelni kell, hogy az egyéni vállalkozói lét az sok olyan kockázattal jár, ami munkaviszonyos munkavállalóként nem fordul elő, stb.

Üdv.

 

dzsonit fogadta el, ekkor: 2010-03-13 21:15
Pont: 100
Téma: EVA-s Ev társas tagsági jogviszony mellett

Szia Zsuzsa! Vegyük külön, külön..  Szerintem:

EVÁ-s egyéni vállalkozó, ki egyébként társasvállalkozóként is biztosított (ráadásul 2-ben is)

  -  1058-as:  negyedévente, járulékalapja az EVA adóalap 4%-a    és beírod, hogy melyik társasvállalkozásnál fizet a minimum szerint..  (38-as kód)

  - a 1008A-M  a két KFT-nél az havi bevallás..    itt ő: amelyiknek nyilatkozott, abban ( 30-as kód) főfoglalkozású társasvállalkozó lesz, a másik KFT-ben pedig társasvállalkozó (főfogl.társasvállalkozás mellett (34-es kód)  és a 1008M-esen beírja azon másik társasvállalkozás adószámát, amit főfoglalkozásúként választott/kötelező minimum járulékozásra..

   főállású vállalkozó ott, ahová a nyilatkozatát adta. Üdv.

zspotorke fogadta el, ekkor: 2010-03-13 19:27
Pont: 100
Téma: SZJA pótlási nyomtatvány?

Szia!  ha sem a munkáltató nem adott neked 05M29, 06M29, 07M29, 08M29 bevallást a munkáltatói elszámolásról, sem  pedig Te nem adtál be 0553, 0653,0753,0853 bevallást önadózóként, akkor marad a pótlás.. (bár a bírság miatt nem ártana előbányászni azt a nyilatkozatot amit az adott évekre a munkáltatódnak átadtál.., hogy munkáltató adóelszámolás, vagy önadózás., mivel azt írod, hogy a munkáltatód készítette a bevallásodat...)

Ha pótolnod kell a bevallást, akkor szerintem: 2005, 2006. évekre vonatkozóan a 0736-os nyomtatványon,   2007 és 2008 vonatkozásában pedig magát a 0753-ast, 0853-ast kell benyújtani.

Üdv.

 

bebiera fogadta el, ekkor: 2010-03-13 12:41
Pont: 50
Téma: elektronikus nullás nyenyi

Szia!  ha a cégnél nem volt egyáltalán biztosított foglalkoztatott, vagy nyugdíjas, akinek volt nyugd.járulék alapja.. arról én az OEP portálról letölthető  Nyilatkozat nemleges adatszolgáltatásról (A nyilatkozatot a NYENYI Lap kiállítására nem kötelezett foglalkoztatónak kell kitölteni) .. nyomtatványt kitöltve küldtem el postán, előtte beszéltem velük telefonon és azt mondták, hogy ha nincs kiről NYENYI-t tölteni, mert nem volt olyan személy akiről NYENYI lapot kellene kiállítani, akkor ezt kell beadni.

Természetesen a nullás biztosítottnak minősülőről kell küldeni (pld-ul ingyenesen közreműködő munkaviszony melletti társasvállalkozó, stb.) , akinek ilyenje van, az nem adhatja a nyilatkozatot.

Üdv.

kovalkata fogadta el, ekkor: 2010-03-12 15:28
Pont: 13
Téma: 2010 január havi 08 bevallások

Szia!  Már az EVA bavallásaim, a 0953-as-ok is fel vannak dolgozva,  de a február 02.03-án  stb. hónap elején beadott 1058-as, 1008-as-ból egy sincs, hibajelzés nem jött, elfogadó nyugta van, a befizetések szerepelnek az adófolyószámlákon, de a feldolgozatlan 08, 58-as miatt túlfizetsként mutatkozik.. Üdv.

Robbanto fogadta el, ekkor: 2010-03-12 05:42
Pont: 5
Téma: Kieg tev.Ev 1058 ?

Szia Panni!  nem mindegy, hogy melyik igaz a kérdésedben: az, hogy kiegtev.ev..., vagy az, hogy heti 36 órás munkaviszony melletti ev?

Mert, ha kieg.tev. ev. és SZJA-ja szerint adózó, akkor a járulékát (eü.szolg.járulék, nyugd.jár) a 1053-asban fogja vallani, a vállalkozói kivét SZJA-t is a 10053-asban fogja vallani..

Ha munkaviszony melletti, akkor az havi 1058-as bevallás a járulékokat tekintve, amikor van kivét akkor mindenképpen a 1058-as, amikor nincs akkor elméletileg mehet a bevallást helyettesítő NY nyilatkozat  (én ha nullás, akkor is küldöm a 1058-ast nullásan, szerepeltetve benne a munkáltatója adószámát.).

A kivétből való SZJA levonás, valamint az egyébként negyedévente fizetendő vállalkozói jövedelem utáni (20%) SZJA bevallása is majd a 1053-asban. Tehát erről évközben nem megy bevallás, csak ahogy írod.

Üdv..

 

MázlisPanni1 fogadta el, ekkor: 2010-03-11 13:19
Pont: 7
Téma: Kft adókötelességei

Szia!  Hát ez nem egészen így működik.. hogy látatlanban valaki tudjon neked arról nyilatkozni, hogy milyen adók százalékosan..

Attól függően milyen jogviszonyban és jogviszonyú foglalkoztatottak lennének a cégben.. van kifizetőt terhelő TB járulék (27%), eho (lehet 27%-os , v.14 %), a TB járulék alap utáni szakképzési hozzájárulás..(1,5% a szaképzési tv. szerinti összeg után)   az adózás előtti nyereség után az általános mértékű társasági adó 19%.. , bizonyos feltételek megléte esetén 50 MFT-ot meg nem haladó adóalapig 10%,feletti rész után 19% ,  de vannak társasági adóalap növelő és csökkentő tételek, valamint lehetségesek adókedvezmények.., valamint

Aztán attól függően milyen tevékenysége van a cégnek, előfordulhat, hogy környezetvédelmi termékdíj..

3-4 havonta változnak a törvények

Ha úgy gondolod, hogy gazdaságos (nyereséges) vállalkozást tudnál indítani, akkor fogj bele, az egyes adók, járulékok pedig annyik lesznek, ami akkor éppen hatályosan vonatkozik az adott dologra.. bővebb tájékozódás:  A 1996.évi LXXXI. tv., Gazd.társaságokról szóló tv., TBj tv., stb.... APEH portálon lévő tájékoztatók: információs füzetek.

Javaslatom: készíts el kalkulációt a várható bevételekről, közvetlen költségeiről (pld-ul iroda/székhely bérlet,) vagy éppen haszonkulcs,stb.  lesznek-e alkalmazottak, személyesen közreműködő tagok, az adott közreműködő tagnak van-e máshol "fő" biztosítottsága, ..stb. és személyesen beszélj hozzáértő könyvelővel/könyvvizsgálóval/adótanácsadóval, mit javasol ÁFA választás tekintetében, milyen adó kötelezettségek (környezetvédelmi termékdíj, stb.) merülhet még fel, esetleg a tagok ha dolgoznának a KFT-ben, akkor arra milyen jogviszony lenne célszerű, mert erről bizonyos esetekben a társasági szerződésnek kell rendelkezni, az ügyvezető milyen jogviszonyban látná el a képviseletet, stb.

Üdv. 

emse77 fogadta el, ekkor: 2010-03-11 12:04
Pont: 150
Téma: 1008M társas vállalkozó

Szia!  ha az a tag , tagi személyes munkavégzésre nem kötelezett (társasgi szerződés, vagy  pld-ul Bt.esetén tagok megállapodásán alapulva, akkor nem beszélünk vele kapcsolatban társasvállalkozói jogviszonyról..  tehát mivel nem társasvállalkozó, nem lehet róla társasvállalkozóént 1008M-es lapot tölteni.. sem adattal, sem nullásan.

Az amiről Te írsz, hogy mely társaságnál "fő biztosított".. az azokra vonatkozik, akik több társaságban is személyesen közreműködő tagok /tehát többes biztosított társasvállalkozóként..., akkor mivel a minimum TB járulék kötelezettség ilyen tagok esetében is csak egy társaságnál "fő", a többiné pedig csak a tényleges jövedelem alapján kell járulékozni,  ezeknél a nem fő társasvállalkozói jogviszonyoknál kell jelölni, hogy a több társaság közül melyik a "fő". (ahol, akkor is van kötelező járulékozás, ha a tagi személyes munkavégzésért a társasvállalkozó nem kap közreműködői díjat..tehát minimum a minumum jár.alap után köteles járulozni..)

Mivel nálad a kérdéses személy esetében (" aki a saját cégében nem tevékenykedik ")  nem beszélhetünk társasvállalkozói jogviszonyról,  így teljesen helyén való, hogy 2010. januárra nem ment róla 1008M-es.

Üdv.

györgy111 fogadta el, ekkor: 2010-03-11 11:41
Pont: 50
Téma: 1008 nem működő cég, TAG

Szia!  Madora100 válaszát erősítve.:  a nyugdíjas az eü.szolgáltatásra jogosult, akkor is, ha egyébként sehol semmiféle jogviszonya nincs.. tehát a nyugdíjban részesülőnek soha nem kell magát bejelenteni a  T1011-en és saját maga, mint természetes személy nem köteles eü.szolg.járulékot fizetni..

Alapvető kérdés a 1008M  és az eü.szolg.járulék szempontjából, hogy az adott nyugdíjas tagnak társasági szerződésben foglaltak alapján van-e személyes munkavégzési kötelezettsége tag-ként?   ha  társasági szerződés, alapján ilyen kötelezettsége nincs, vagy már nem áll fenn, mert az esetleges korábbi közreműködési kötelezettséget már társ.szerz.-ben megszüntették, akkor nem kieg.tev.társ.vállalkozó.. csupán egy "tőke befektető " tagja a KFT-nek.  Egy sima tagnál, aki a KFT-ben nem dolgozik, tehát nincs semmilyen munkavégzési jogviszonya a saját cégében, annál teljesen mindegy és érdektelen, hogy egyébként az illető nyugdíjas, vagy dolgozik-e valahol, vagy éppen munkanélküli,stb..

Ha semmiféle olyan juttatásban nem részesül, amit vallani kellene a 1008M lapok valamelyikén, akkor erről a személyről nem kell tölteni M-es lapot.. ha nincs tagi személyes közreműködési kötelezettsége, akkor nem kieg.tev.társasvállalkozó.. tehát nem lehet vele kapcsolatban ilyen jogviszonyra vonatkozó M-es lapot tölteni.

Ha a Bt-nél egyáltalán nincs olyan kötelezettség, amit a 1008A-n vallani kellene, akkor vagy a 1008A lapot kell beadni nullásan havonta, vagy NY nyilatkozatot tenni a 1008-ra vonatkozóan, akár előremutatóan az év végéig.  Ha 2010. januárra nem adtatok be se nullás 1008-ast, se helyette NY-et, akkor már most a határidő lejártát követően be kellene adni a 1008A-t nullásan, februárra vonatkozóan pedig mivel még nem járt le a határidő: adható akár az NY-is csak februárra, vagy akár 02.01-12.31-ig.

Ha esetleg ő az ügyvezető is, az ügyvezetőség az nem társasvállalkozói jogviszony, tehát a kieg.társ-vállalkozókra vonatkozó eü.szolg.járulék ebben a jogviszonyban nem jön szóba.

Üdv.

nagyeva1980 fogadta el, ekkor: 2010-03-11 10:44
Pont: 7
Téma: mennyi összegű üdülési csekket kaphatok?

Szia!

2010-ben az alábbi értékhatárokig adóznak kedvezményesen a Cafeteria elemek:

Buttom_magenta MELEGÉTEL utalvány:

havi 18 ezer Ft

Buttom_magenta ISKOLAKEZDÉSI utalvány:

éves szinten a minimálbér 30 %-a / gyermek

Buttom_magenta Helyi közlekedési bérlet:

a közlekedési társaság tarifája szerint

Buttom_magenta Üdülési csekk:

éves szinten a minimálbér összegéig

Buttom_magenta Önkéntes nyugdíjpénztár:

havonta a minimálbér 50 %-a

Buttom_magenta Önkéntes egészségpénztár:

havonta a minimálbér 30 %-a

SZJA tv-ből:

70. § (1) Egyes természetbeni és egyéb béren kívüli juttatások bevétele után az adókötelezettséget a 71. § rendelkezései szerint kell teljesíteni.

(2) Az (1) bekezdésben említett bevételnek minősül - ha a juttató a munkáltató, a társas vállalkozás (e rendelkezés alkalmazásában bármelyikük a továbbiakban: munkáltató) - az a)-e) pontban felsorolt, a munkavállalónak (ideértve a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatóhoz kirendelt munkavállalót is), a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagjának (e rendelkezés alkalmazásában a juttatásban részesülő, említett magánszemély a továbbiakban: munkavállaló)

a) személyére és közeli hozzátartozói személyére tekintettel

aa) üdülési csekk/csekkek formájában juttatott bevételből - több juttatótól származóan együttvéve -

az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;

(3) Az (1) bekezdésben említett bevételnek minősül

aa) üdülési csekk/csekkek formájában juttatott bevételből - több juttatótól származóan együttvéve -

az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;

c) a szakszervezet által a tagjának, a nyugdíjas tagjának, az említett magánszemélyek közeli hozzátartozójának, az elhunyt tag (nyugdíjas tag) közeli hozzátartozójának

ca) üdülési csekk/csekkek formájában juttatott bevételből - több juttatótól származóan együttvéve -

az adóévben személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész.

71. § (1) A magánszemély a 70. § rendelkezéseiben foglalt feltételek szerinti és értékhatáron belüli juttatás révén megszerzett bevétele után az őt juttatásban részesítő kifizető (a továbbiakban: juttató) 25 százalék adó fizetésére köteles.

(2) A juttató az (1) bekezdés szerinti adókötelezettségének megállapításához figyelembe veszi a magánszemélynek az adott juttatásra vonatkozó rendelkezésben foglalt feltételek fennállásáról szóló nyilatkozatát. Ha az adott juttatás megfelel a vonatkozó rendelkezésben foglalt feltételeknek, de az ott meghatározott értékhatárt meghaladja, a meghaladó rész olyan adóköteles természetbeni juttatásnak minősül, amelyre vonatkozóan a 69. § (1) bekezdésének d) és e) pontját nem kell alkalmazni, egyéb esetben bármely feltétel hiányában a 69. § rendelkezései az irányadók.

(3) A juttatónak az adót a juttatás hónapja kötelezettségeként, a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetőleg megfizetnie. A juttató a kedvezményes adózású juttatásokról nyilvántartást vezet.

(4) Ha az adóhatóság a (2) bekezdés rendelkezésével összefüggésben adóhiányt állapít meg, akkor azt annak a juttatónak kell megfizetnie, amely nem rendelkezik a magánszemély említett nyilatkozatával, vagy egyébként nem fizette meg az adót. Ha az adóhiány a magánszemély valótlan nyilatkozatának a következménye, illetőleg a magánszemély a nyilatkozat átadását nem tudja igazolni, akkor az adóhiányt és jogkövetkezményeit a magánszemélynek az adóhatóság határozata alapján kell viselnie.

--------------

Tehát, ha már 90 eFt az üdülési csekk juttatásod (nem tudom mit jelent nálad pontosn az, hogy üdülési csekk támogatás), akkor az már eleve több, mint a minimálbér (73.500 Ft).

Ezek szerint nem adhatsz a munkáltatónak olyan nyilatkozatot, hogy még nem kaptál üdülési csekk juttatást..

Üdv.

 

egeresi fogadta el, ekkor: 2010-03-11 09:41
Pont: 200
Téma: Vagyontárgy értékesítése

Szia!  Ezek szerint az eladási bevétel: 280.000 Ft.... a szerzési értékéről nem írtál, vagy nem megállapítható..

ebből a 280.000 Ft-ból vagy le kell vonni az igazolható szerzési értéket ... vagy, ha az nem állapítható meg, akkor a 280.000 Ft  25%-a számít jövedelemnek.  Mivel a 280 eFt 25%-a 70.000 Ft,  ezzel a számítással 70 eFt lenne a jövedelem, így SZJA fizetési kötelezettség nincs..

Ha a szobornak mondjuk ismert a beszerzési értéke és az tegyük fel 81.000 Ft volt, akkor 280-81= 199 eFt jövedelem, akkor sincs SZJA mert, ami ingóság értékesítésből származó jövedelemnek az SZJA-ja (25%) 50.001 Ft alatt lenne azt nem kell megfizetni..  

Tehát, ha a keletkezett jövedelem (eladási ár mínusz szerzési érték, vagy mínusz 75%) nem éri el a 200.000 Ft-ot, akkor nincs SZJA. 

---------

"SZJA tv. 58.§.(7) Nem kell megfizetni az ingó vagyontárgyak átruházásából az év során együttesen származó jövedelem adójának az 50 ezer forintot meg nem haladó részét."
  
 Üdv.

Kismaszat fogadta el, ekkor: 2010-03-11 03:16
Pont: 100
Téma: Időarányos betegszabadság?

Szia!  Egész biztos, hogy időarányosan jár, azzal, hogy amennyiben mondjuk a példa beli esetben, ha április 01-ig ez előző munkáltatójánál már igénybe vette volna a 15 napot, akkor nálatok már nem is járna neki semmi..  Ha nem vett igénybe semmit, vagy csak 2-3 napot,  akkor a példádnál maradva nálatok 11 nap illeti meg...   Tehát , biztos, hogy jól értelmezed

A törvényi indoklásból egy rész:

"

Ha a munkavállaló munkaviszonya adott munkáltatónál év közben kezdődik, akkor a szabadsághoz hasonlóan, a betegszabadságnak is csak az időarányos része jár. Ha a munkavállaló az év folyamán már másik munkáltatónál is munkaviszonyban állt, a betegszabadság mértéke az új munkáltatónál nem lehet több, mint a naptári évre járó betegszabadság még igénybe nem vett része. Értelemszerűen ha az előző munkáltatónál hosszabb ideig volt keresőképtelen a munkavállaló, azaz kimerítette a betegszabadság 15 napját, akkor az új helyen ismételt keresőképtelensége esetén már táppénzre lesz jogosult."

Üdv.

 

grundi fogadta el, ekkor: 2010-03-10 14:25
Pont: 50
Téma: most már végképp semmit sem értek

Szia!  nem ismerve pontosan a történéseket és azt sem, hogy amit "helyesbíteni akartál" az  eredményezett-e olyan különbséget, (adókül) , aminek okán nem mehet simán helyesbítés csak önellenőrzés..

De a tippem: Ha adózói helyesbítés van (tehát olyan, amit Te tártál fel és nem jár önellenőrzéssel,( mert nem keletkeztet adó különbözetet), akkor arra nem lehet írni semmi féle vonalkódot...  mert a javitó vonalkoód csak akkor szerepeltethető, ha APEH által reklamált dologról van szó és felszólít javításra..

Téged nem szólította meg ezek szerint először javításra.. tehát a vonalkóddal beküldött "javító" bevallásod az feldolgozás nélküli lett.. (mert nem javítás!)    Az alapbevallásodat (legelőször küldöttet) feldolgozták, a javítókóddal küldöttet nem..   Így az alapbevallásod, amit feldolgoztak az továbbra is hibás:  akkor vagy beadod rá a helyesbítést (mindenféle vonalkód szerepeltetés nélkül és jeezve, hogy adózói heyesbítés),  vagy, ha adó különbözetet is keletkeztet, akkor az önellenőrzést adod be (jelölve, hogy önellenőrzés, esedékesség..)

Üdv.

Rowan1 fogadta el, ekkor: 2010-03-09 11:23
Pont: 5
Téma: Evas tag nyereségének adózása

Szia Szilvi!  Mivel KFT-ről beszélünk az osztalék kifizetése az EVÁ-s KFT esetében is csak az elfogadott beszámoló alapján lehetséges.. ( taggyűlési határozat az adózott eredmény osztalékként történő felosztása, cégbírósághoz bejelentés az osztalék fizetésről....), a beszámoló elfogadását követően.. tehát az SZTV és Gt. szerint.  (Az osztalék fizethetőség feltételei az EVÁ-s KFT esetében ugyanazok, mint a nem evás-nál.)

Az EVA időszak alatt keletkezett adózott eredmény terhére, amit a taggyűlés osztalék kifizetésre feloszt, az a kifizetéskor nem SZJA-s és nem eho-s, az a kapó magánszemély tagnál nem képez adóköteles jövedelmet a kifizetés évében.. .. tehát az ilyen kapott bevételét az '53-as bevallásában nem kell szerepeltetnie (ahogy az előttem szóló Szedlacsek is írja), mint, ahogy a kifizető sem szerepelteti az ilyen kifizetést a '08M-es bevallásban a kifizetés hónapjában.

(Ha viszont ennek a KFT-nek volt az EVA-ba lépést megelőzően eredménytartaléka és esetleg abból is vesznek/vettek  igénybe osztalékra.. az már adóköteles jövedelem a kifizetés évében, amiből a kifizető az SZJA előleget (25%) le is kell, hogy vonja, valamint ellenkező nyilatkozat hiányában a 14% százalékos eho-t is le kell, hogy vonja, '08M-es bevallásban be kell, hogy vallja..,  a magánszemély pedig bevallja az 53-asban (különadózó jövedelem lapon és a százalékos eho lapon) .

Üdv

Szilvi79 fogadta el, ekkor: 2010-03-06 20:30
Pont: 10
Téma: Eva járulékok, bevallás

Szia!  Feltételezem, hogy egyéb adók tekintetében (01-es) éves bevalló.. akkor a 0901-est akár nullásan, vagy az NY-en nyilatkozhat a nemlegességére 10.02.25-ig kötelezően.

2009-ben igen ahogy írod: adni kellett a 0908M-est róla  a tételes EHO-val és a 4.500 Ft-tal, ha csak máshol nem fizették már utána..   Ha nem mentek a 0908-sok, akkor azt pótlólag mihamarabb be kell adni havonként.     Az, hogy csak ezt kell vele kapcsolatban fizetni, csak akkor igaz, ha személyes közreműködésért tényleges díjazásban nem részesült, mert ha kapott díjat (nem önálló tev. jöv.), akkor abból SZJA előleget  és 9,5% nyugd.járulékot is kellett vonni..  és nyilván ezeket is szerepeltetni a 0908M-en.

Negyedévente fizetnie kellett a 25% EVA adót az EVA adóalap után.. valamint 2009.dec.20-ig feltölteni (befizetés) az I-III.n.évre már megfizetett EVA adóelőleget a várható tényleges adó összegére.

2010-ben ez az EVA adó 30% negyedévente és továbbra is van a dec.20-i feltöltési kötelezettség .

2010-től nincs tételes eho, az eü.szolg.járulék havi 4.950 Ft.  (1008-on havonta), ha jövedelmet is vesz fel a közreműködésért, akkor SZJA előleg levonás és 9,5% nyugd.jár.levonás.

Az adó, járulék kötelezettségeket Eft-ban kell teljesíteni és vallani a göngyölített kerekítési szabályokkal számoltan.

Aztán év közben fizetnie kellett az IPA előleget  (03.16., 09.15.), évet követően IPA elszámolás 05.31-ig.

2010.04.30-ig NYENYI adatszolgáltatás 2009-ről.

Üdv.

bambicsőri fogadta el, ekkor: 2010-03-06 12:00
Pont: 50
Téma: Eva járulékok, bevallás

Szia! A sorokat nem tudom fejből.. De a 0908A lapon önellenőrzés, önellenőrzés esedékessége és mikor ezt beütöd, akkor meg fog jelenni az önellenőrzési lap is..  gyakorlatilag minden havin (ha más hiba nem volt), akkor a 5.000, 4000,  tehát ügyelve a kerekítés nyomonkövetésére  fog szerepelni, amire számolni kell az önellenőrzési pótlékot is.. (APEh portálon fenn van az önellenőrzési pótlék számító kalkulátor)

A 0908M-ra csak az adott ember M-ese, amin jelölöd, hogy helyesbítés és kitöltöd rendesen.. tehát rajta a 4.500  és az 1.950 is..    Ha az AM könyvesnek az M-ese jó volt korábban, akkor vele nem kell foglalkozni az önellenőrzés kapcsán..

Ugyanúgy összerendelteted..  De az önellenőrzés alkalmával csak annak az embernek az M-esét kell újból elkészíteni teljes körűen és összerendelni az A-ra, akinek nem volt helyesen kitöltve az M-es lapja az eredeti bevalláskor.

Üdv.

bambicsőri fogadta el, ekkor: 2010-03-06 12:00
Pont: 50