Protokoll-etikett logo
melcsi62, a tudástár felhasználója: 555 hete 7 napja 19 órája 6 perce .
Összesen 2534 elfogadott válasz, csökkenő időrendben:
 
Téma: jogosulatlanul igénybe vett támogatás

Szia! ez eléggé lényeges információ.. alapítványokban nem vagyok jártas, egyszerest már régen könyveltem, de az egyszeresben nincs 96...-os főkönyvi számla.   de szerinten ez a visszafizetendő "támogatás" a beszámolóban nem jelenhetne meg 2009-ben, mint vissza nem fizetendő bevétel... a határozatról az előző év könyvelőjét tájékoztatni kellene..

De várd meg, hátha vannak köztünk akik alapítványokat is könyvelnek egyszeresben és hatékonyabban tudnak segíteni.

Üdv.

baloghnehajni fogadta el, ekkor: 2010-05-03 15:56
Pont: 100
Téma: 27 %-os TB. járulék alapja táppénz esetén.

Szia!  Írod, hogy minimálbéres..  (73.500:30*bizt.napok  /16/ számával=TB jár.alap), de ez csak akkor igaz, ha  ez a tevékenység kezdés első éve, vagy ha nem kezdő, akkor az átalány jövedelme ettől nem több.., mert ha a minimumokat nézzük az átalányadósnál, akor az átalányjövedelemtől nem lehet kevesebb a TB járulék alap. Üdv.

sztanju fogadta el, ekkor: 2010-05-03 12:38
Pont: 10
Téma: osztalék fizetés minden tulajnak?

Szia!  Szerintem az már tényleg legyen a tulajdonosok dolga, hogy miért úgy alapítottak társaságot ahogy és, hogy ahogy a társasági szerződésben meghatározták, hogy az osztalék milyen arányban jár, ha van osztalék.. Ha meg házaspárról van szó, akkor akár munkadíjról, akár másfajta jövedelemről van szó, mindenképpen hozzájuk kerül.. és a családban marad és családi, magánügy.

Üdv.

rjulcsi fogadta el, ekkor: 2010-05-03 08:42
Pont: 3
Téma: osztalék fizetés minden tulajnak?

Szia Julcsi!  Azért, mert ha az egyik tag, mondjuk a beltag személyesen is dolgozik a Bt-ben akár munkaviszonyban, akár társasvállalkozói jogviszonyban, akkor azért szokásosan munkabér/munkadíj jár,..és nem osztalék, ugyanez vonatkozik az üzletvezetőre..

Az osztalék az szokásosan a a befektetett tőke arányában, a befektető tulajdonosok részére jár.. Társasági szerződés eltérően is rendelkezhet, hogy minek arányában.., de azért az is durva lenne, ha a kültag befektető nem kapna egy vasat sem az adózott eredményből, amikor osztalék felosztásra kerül sor..

Értem, hogy mire célzol, de úgy szerintem még nem jegyeztek be bt-t, hogy a kültag vagyoni betétje a neve..   Tehát ha más volt a papíron, mint a valóságban, ha osztalékfelosztásra kerül sor, azt akkor is meg kell, hogy feleljen a papírformának, leginkább a társasági szerződésben az osztalékra vonatkozó résznek, amit a tulajdonosok együtt fogadtak el és írtak alá.

Üdv.

rjulcsi fogadta el, ekkor: 2010-05-03 08:42
Pont: 3
Téma: APEH Áfabevallás javítása

Szia!  Nem igazán lehet tudni, hogy pontosan mi a szitu..  De ha egy vállalkozónak csak belföldi mentes tev. bevétele van, akkor a mentes tevékenységgel közvetlenül kapcsolatos ÁFA nem helyezhető levonásba, ha van ÁFA köteles tevékenysége is, akkor az is-is tev-re felmerülő besz. áfá-ját meg kell osztani, a kizárólag menteshez felmerülő nem helyezhető levonásba,a kizárólag ÁFA köteleshez felmerült az levonásba helyezhető.

Nem tudom, hogy az APEH mit javított, hiszen, ha javításra szorul a bevallás, akkor arról küldik az értesítést, hogy javítandó.. és a vállalkozó kell, hogy javítsa.. Ha a vállalkozó beadja javítottan, akkor lesz az alapbevallása, ami később nyugodtan önellenőrizhető.

Szerintem fel kellene hívni azt az ügyintézőt, aki az APEH-ban javított.., vagy legalább is kederíteni, hogy ami alapján az adófolyószámlára felkönyvelésre, feldolgozásra került, az milyen bevallás alapján, kinek a javítása alapján történt...  és a feldolgozott bevallást önellenőrizni kellene, hiszen azt írod, hogy volt fizetendő ÁFÁ-s tétel is, ami nem szerepelt a bevallásban.

Üdv.

teleke22 fogadta el, ekkor: 2010-05-02 11:33
Pont: 20
Téma: Külföldi munka SZJA és járulékok

Szia Juli! Nem tudni, hogy összegszerűségében melyik, milyen összeg. De ha 2010-ben is úgy dolgozik, hogy van belföldi összevonandó jövedelme meg lesz adóterhet nem viselő is, akkor attól függően hogy a várható adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő összeg + a belföldi szuperbruttósan 5 MFt alatt lesz-e, vagy meghaladja azt.. annak megfelelően kellene nyilatkozni 2010-ben, 2010-re.. 

Hogy 2011-ben mi lesz, ahhoz képest, ami most az SZJA tv-ben van, hogy 2011-től 15 millió forint alatti összevont adóalapig lenne 17% az SZJA ... na azt szerintem nem tudja senki, így azt sem, hogy a mi alapján, mire lenne jó, ha jövőre nyilatkozna.

Üdv. 

F.Juli fogadta el, ekkor: 2010-04-30 11:30
Pont: 5
Téma: új cég bejentés bevallás

Szia!  Nem hiszem, hogy az újonnan alakulónak lenne tao feltöltése.  DE a bejegyzéskor be kellett jelenteni a T20.. céges változásbejelnetőn: a ulajdonosokat adószám, adóazonosító számmal,  az ügyvezető(ke)t képviselőként.  A cégtulajdonosok nem biztos, hogy ügyvezetők is.. tehát képviselőként a választott és bejegyzett ügyvezetőt kell adóaz.jellel bejelenteni.. 

Kérdés, hogy az ujonnan alakuló cégnek volt-e olyan előtársasági időszaka, amelyre nézve beszámoló készítési kötelezettsége is van, ( Sztv: 135.§...

(6) Nem kell az előtársasági időszakról, mint önálló üzleti évről külön beszámolót készíteni, ha ezen időszak alatt a vállalkozó vállalkozási tevékenységét nem kezdte meg, és a bejegyzésre az üzleti év naptári évnek megfelelő, illetve a 11. § (2) bekezdése szerint választott mérlegfordulónapjáig sor került. Ez esetben az első üzleti év a létesítő okirat ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a bejegyzett társaság üzleti évének mérlegfordulónapjáig tart.)

 

 vagy pedig nem. Kérdés, hogy a tev.kezdetétől, vagy valamikortól van-e személyesen közreműködő tagja, vagy olyan foglalkoztatottja, aki biztosítottnak minősül, mert akkor azt is be kell(ett) jelenteni. 'T1041-en.  attól függően, hogy volt-e beszámolás kötelezett előtársasági időszaka, vagy nem..de a 0908-ast adni kellett, legkésőbb a bejegyzés napjától, havonta, akár nullásan. 

Ha megnézed az egyes bevallások (0901, 0908, 0965,stb..) kitöltésijében az előtársaság esetére szóló tájékouztatást, akkor el tudod dönteni, hogy melyiket hogyan.  Pld-ul nem írod, hogy ÁFA adóalany-e, mert ha igen, akkor negyedéves bevallóként kezd, aminek a leadási határideje 2010.január 20-volt, ha pld-ul 2009.Iv.n.évben alakult..

Üdv.

monti771 fogadta el, ekkor: 2010-04-29 10:51
Pont: 5
Téma: Egyszemélyes társaság

Szia!  Ha nem akarsz részmunkaidős, munkaidőkeretes munkaviszonyban foglalkoztatást, akkor pld-ul az ilyen esetekre jó az egyszerűsített foglalkoztatás keretében az alkalmi munka..,

Heti 1-2 napnál nem szükséges az alkalmi munkáról szerződést írni, de itt van az APEH portálról, elegendő a jelenléti ív, .. ez is munkaviszonynak minősül és rendesen számfejteni kell..

AZ APEH portálról vannak: az egyik a 2010 információs füzetek között a 45. füzet, .. megpróbálom másként ide tenni, hátha így simán belekatt.-va előjön:

 

 

A megbízási szerződés szerintem sem célszerű, mert itt nem arról van szó, hogy egy adott valaminek (leginkább szellemi munka), (egy ügy ellátása) az elkészítésével bízol meg valakit, hanem vélhetően az a segítség az ügyvezető utasításai szerint kellene, hogy munkát végezzen a KFT-ben.. nem tudni, hogy milyen jellegű munkáról van szó.. de ezzel, hogy rendszeresen hetente 1-2 napra szükséges valaki még a munkavégzéshez, ez szerintem nehezen lenne úgy elfogadtatható önálló.tevékenységnek/megbízásos jogviszonynak, hogy abba alkalmasint ne akadhassanak bele, hogy az a megbízási szerződés esetleg színlelt munkaszerződés.

Üdv.

Roopert fogadta el, ekkor: 2010-04-28 16:51
Pont: 33
Téma: EVA-s Bt. kieg. tev. nyugdijas tul. váltás

Szia!  Amikor az EVÁ-s Bt-ben a munkaviszony melletti társasvállalkozó, vagy a kieg.tev.társasvállalkozó díjazás nélkül működik személyesen közre (társasági szerződés, vagy tagok megállapodásán alapulva) akkor a munkaviszony melletti társ.váll-val kapcsolatban egyáltalán nincs és nem volt TB járulékfizetési kötelezettség, a kiegtev.társ.-val kapcsolatban pedig volt havonta a tételes eho és az adott évben érvényes eü.szolg.járulék 2009.dec.31-ig, 2010. január 01-től csak az eü.szolg.járulék.

A kieg.tev.társ.val kapcsolatosan az eü.szolg.járulékot, illetve 2009.dec.31-ig vonatkozóan a tételes eho-t a társasági szerződés, vagy tagok megállapodásában rögzítettek szerint (mikortól köteles tagi személyes közreműködésre -- esetleg meddig, díjazásért, vagy díjazás nélkül) mindaddig fizetni kellett, kell amig a tagi személyes közreműködési kötelezettség fennáll..

2010-ben a TJK az EVÁ-s cégre, akkor sem vonatkozna a TJK és esetleges osztalék összefüggés vizsgálattal a díjkiegészítés intézménye, vagy akár az EHO tv. 3.§.(4) bek-e.. ha lenne olyan társasvállalkozó a Bt-ben, akinek van tényleges tagi közreműködői díja is, vagy van kötelező minimum járulékfizetés vele kapcsolatban.. mivel ezek a kitételek az EVÁ-sra nem vonatkoznak.

Az EVÁ-s Bt-tek feltételezésem szerint bevételi nyilvántartást vezető Bt... az ilyen EVA alanynál pedig nem játszik a számviteli tv. szerinti osztalék jóváhagyás, azon kívül, hogy abevételis  EVÁ-snál az EVA időszakban keletkező szabad pénzeszköz kifizetése a tagoknak, nem lejelentendő és nem bevallandó jövedelme...

ha az osztalék, vagy éppen jóváhagyható lett volna, de nem lett felosztva adózott eredmény és a társasvállalkozó TJK közötti kapcsolat a nem bevételi nyilvántartásos EVÁ-snál sem játszik.

EHO-tv-ből: a lehetett volna, de nem lett felosztva osztalékkal kapcsolatban:

(4) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá nem tartozó, Szja tv. szerinti társas vállalkozás 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet azon összeg után, amelyet a számvitelről szóló törvény szerint a vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tag részére osztalékként, részesedésként meg lehetett volna állapítani, ki lehetett volna fizetni, de legfeljebb a pozitív adózott eredmény tag részesedésével arányos része után. Az így megállapított egészségügyihozzájárulás-alap nem lehet több, mint a Tbj.-ben meghatározott tevékenységre jellemző kereset azon része, amely meghaladja a vállalkozói jogviszonyra tekintettel bevallott nyugdíjjárulék-alap és az (1) bekezdés ab) alpontjában meghatározott egészségügyihozzájárulás-alap együttes összegét.  ----- tehát egyértelmű, hogy az EVÁ-sra nem vonatkozik, akár milyen a könyvvezetése.

SZJA tv-ből: a közreműködői díjkiegészítés intézményével kapcsolatban:

25.§. (5) Ha az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá nem tartozó társas vállalkozásban a személyes közreműködő nem részesül személyes közreműködői díjban vagy annak éves összege az adóévben nem éri el a tevékenységre jellemző kereset éves összegét, nem önálló tevékenységből származó bevétel az említett társas vállalkozás által a személyes közreműködő számára kifizetett osztalék és/vagy az adóévben jóváhagyott, osztalékelőlegként már kifizetett osztalék, de legfeljebb ezek együttes összegéből az a rész, amely a személyes közreműködői díjjal együtt, illetve ennek hiányában eléri a tevékenységre jellemző kereset éves összegét (bármelyik a továbbiakban: személyes közreműködői díj-kiegészítés). A több társas vállalkozásban személyes közreműködő, illetve személyes közreműködőként és egyéni vállalkozóként is tevékenységet folytató magánszemély esetében ezt a rendelkezést arra a jogviszonyára tekintettel kell alkalmazni, amelynél a főtevékenységre jellemző kereset a legmagasabb. ---- tehát az EVA adóalanynál nem játszik.

Üdv.

 

 

herkulesminusz fogadta el, ekkor: 2010-04-28 12:48
Pont: 50
Téma: Egyszerűsített foglalkoztatás

Szia Erika!  Ez az egyszerűsített foglalkoztatás - mondjuk maradjumk az alkami munkánál - határozott időre jöhet létre, egybefüggően max. 5 napra., vagy akár 1, 2 napra,stb. szerintem amikor a határozott idő lejár, akkor ki kell adni az egyébként Mtv. által is előírt igazolásokat a "munkaviszony" megszűnésekor.  Ha újabb 2, vagy 5 napra szerződik határozott időre, akkor az ismét egy önálló biztosítási és határozott idős "munkaviszony".

Nekem ezzel kapcsolatban ott van a dilemmám, hogy a munkanélkülishez való adatlapon, ha egy hónapon belül dolgozott nekem 3*2-2 napot és kiadásra kerül a második napon az adatlap, akkor arra minden esetben az kerül rá, hogy a vonatkozó hónap 1....

Aztán ott van a szakképzési kérdése: normál esetben a TB járulék alapja a szakképzési alap, de ha EVÁ-s foglaloztat ilyen "alkalmi munkást", mondjuk egy hónapban akár összesen 3 napot, akkor arra a havi minimálbér 2-szerese után kell megfizetnie a negyedévente fizetendő szakképzési hozzájárulást..?

Aztán ott van a gyermektartásdíj kérdése, vagy egyéb letiltás... gőzöm sincs, hogy miként kell bánni vele az alkalmi munkavállalót foglalkoztatónak.. és még számos kérdés, amit a mindenféle vonatkozható törvényeket összehangolva kellene összefésülni.. annak okán, hogy vonatkozik az Mtv. pár, az egysz.fogl.-ról szóló tv-ben nevesített kivételek kivételével.

Én igyekszek minden ügyfelemet eltántorítani ettől a fajta foglalkoztatástól és inkább a rendes, hagyományos határozott idős, akár munkaidőkeretes, vagy részmunkaidős foglalkoztatást javaslom, mert az e tv. megint úgy van megcsinálva, hogy félig-meddig, aztán majd elverik a port a könyvelőn-béresen, még az ügyfél is, hogy azért fizet könyvelőt, hogy...  De a munkáltatónak is elég bajos: azért a pár napért: üzemegészségügyi orvosi alkalmassági, arra a pár napra lecsekkolni: melyik magánnyugdíjpénztár, adónyilatkozat, adójóváírás kérdése, ..aztán mire ez meglenne, kezdődhet a "leszámoltatás".. az enyémek hajlanak is arra, hogy másként oldják meg.  Úgy hogy szerencsémre még nem kellett vele élesben foglalkoznom.., de nem is igazán vállalnám el, vagy azt nem úsznák meg a havi ... Ft/fő  díjtétellel  

Üdv.

 

timsina1 fogadta el, ekkor: 2010-04-28 08:17
Pont: 25
Téma: NY ÚJBÓL

Szia!  Meg kellene nézni azt a 1008-ast jobban, mert ilyen üzenet akkor jön, ha jelölted, hogy javítás, vagy helyesbítés, önellenőrzés.. és nincs alap feldolgozott bevallás. Ha meg tényleg nem jelöltél rajta semmit, akkor magad elé véve az NY-re kapott üzenetet, az NY-et és a 1008-ast és a kapott üzenetet, fel kellene hívni az ügyfélszolgálatot..

Nincs jobb ötletem. Üdv.

gabmenthahu fogadta el, ekkor: 2010-04-28 07:56
Pont: 20
Téma: IPA hogyan osszam meg hova fizessem

Szia!  Akinek megosztási kötelezettsége van (székhelyen kívül van más település(ek)en telephelye, az nem a forgalom, vagy bevétel alapján oszt meg, hanem vagy a személyi jellegű ráfordítások arányában, vagy a tárgyieszközök arányában.. (A harmadik összetettet nem is írom).

Tehát a KFT mindenképpen köteles IPÁ-t vallani a székhelyén és a másik városban lévő telephelye szerinti önkormányzathoz (2009). a Htv. alapján. 

Hogy ez a tejet árul falvakban, pontosan minek fogható fel, y esetleg ideiglenes ipa bejelentést keletkeztető tevékenységnek-e   nem tudom.

Ami biztos az, az, hogy mivel két helyen áll fenn egyidejűleg állandó ipa kötelezettsége, mind a két önkormányzathoz bevallást kell adnia 2009-ről, gondolom, mind a két helyen be is van jelentkezve.., az meg már az a KFT -nél lehet kérdés, hogy minek tart fenn két különböző helyen "telephelyet", ami állandó ipa kötelezettséget eredményez.  A megosztáshoz azt a módszert kell választani, ami alapján úgy jön ki a megosztási hányad, hogy a vállalkozási szintű alapból, mindegyikre esik valamennyi alap...

Üdv. 

Mzita fogadta el, ekkor: 2010-04-27 17:11
Pont: 10
Téma: EVÁ-ba átlépő TAO módosító tételei

Szia! Nem tudom ezzel segítek-e valamit.       Az EVA tv. 19.§-át nézd át jól...

Társasági adó
19. § (1) A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvénynek a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit alkalmazza, ha az adóévben bejelenti, hogy a következő adóévben adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint teljesíti. Az adózó azonban - választása szerint - nem alkalmazza a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 8. § (1) bekezdése u) és v) pontjaiban, a 7. § (15) bekezdésében, a 16. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, c) pontjának cf), ch) alpontjában és a 19. § (5) bekezdésében foglaltakat, ha adóalanyisága időszaka alatt a Tao. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával nem terhelné az adózás előtti eredmény növelésének, illetve az adó megfizetésének kötelezettsége. Az az adózó, aki e bekezdés szerinti lehetőséggel élt, de a feltételeknek nem felel meg, a társasági adót az adókötelezettség keletkezését kiváltó eseményt követő első eva bevallásában vallja be.


(2) A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a bejelentés adóévére vonatkozó társaságiadó-bevallásában adóelőleget nem vall be és a bejelentést követő adóévre társaságiadó-előleget nem fizet, ha azonban az adóévre vonatkozó bejelentését jogszerűen nem tehette volna meg, nem mentesül az adóelőleg-fizetés elmulasztásának jogkövetkezményei alól.


(3) Az adóalany a Tao. 22/A. §-ának (5) bekezdését alkalmazza, ha az e törvény szerinti adóalanyiság bejelentésének adóévében vagy azt megelőzően igénybe vette a kis- és középvállalkozások adókedvezményét.


......

A bejelentés adóéve= 2009. 
 

Üdv.

bejus11 fogadta el, ekkor: 2010-04-27 16:56
Pont: 17
Téma: egyéni vállalkozás megszűntetése

Szia, ha a valaki érintettel kapcsolatban nyugdíjazás okán a Nyug.ig.kéri, akkor 10 napon belül a nyugd.ig.felé adatot kel szolgáltatni, arról, amit és ahogy kéri.  Üdv.

magy10lasz fogadta el, ekkor: 2010-04-27 12:09
Pont: 10
Téma: egyéni vállalkozás megszűntetése

Sziasztok!  Szerintem - nyilván 2009-re vonatkozóan le kell adni a NYENYI-t a nyugd.ig-nak -, de 2010-re vonatkozóan már nincs általános külön NYENYI adatszolgáltatási kötelezettség a nyugd.ig. felé, mert az a '08-as, '58-as  ( ..kiegeseknél meg valószínűleg a '43-as, vagy az '53-as, de az 53-ast csak t.évet követő év május 20-ig kell beadni).

Szerintem bemegy a 'T1041, a soronkívüli 1008, 1058.. és nincs külön NYENYI se soronkívül, se évente.

Üdv. 

 

magy10lasz fogadta el, ekkor: 2010-04-27 12:09
Pont: 10
Téma: Egyszerűsített foglalkoztatás-még mindig

Szia!  Szerintem ahogy az adott határozott idő lejár tehát mondjuk a 3 nap,  majd amikor újból lesz 2 napos, akkor amikor lejár a 2 nap.. a 1008-on a jogviszonykód azt hiszem a 60-as, hogy ha az egyszerűsített foglalkoztatáson belül az alkalmi munkáról van szó.  A 1008-ason rendesen a munkaviszony sor, a járulékoknál is ott, ahol a munkaviszonyosoknak írsz adatot, de a járuléknál annyi 1008- azt hiszem 9, 10-es kell tölteni, ahányszor van a 3 nap, a 2 nap, akár az 1 napos.. A biztosítási idő felül mondjuk 10.04.21-10.04.23. az erre az időszakra eső járulékalap, járulékok az adott lapon.

Most fejből nem tudom melyik lapon de a normális/hagyományos munkaviszonyosoktól eltérően az ilyen egysz.alkalmisnál valamelyik lapon azt is közölni kell, hogy mennyi volt a nettó kifizetett pénz..

A T1041-E-n be kell jelenteni a határozott időt, tehát mikortól-meddig.. ilyen időszakokra bontva/időszakonként kell szerintem  a "leszámolási" iratokat is kiadni, azért is, mert az egyszerűsített foglalkoztatott nincs úgy elkötelezve, mint a hagyományos munkaviszonyos, tehát amikor ő befejezte az adott határozott idejét, minden papírját  is meg kellene, hogy kapjon-- legalább is én jelenleg még így értelmezem.

Úgy, hogy még "fel sem veszed őket szinte, mikor már ugyanazt kell velük eljátszani, mint egy normális munkaviszonyos leszámoltatásakor. 

Üdv. 

kedvenc75 fogadta el, ekkor: 2010-04-27 09:02
Pont: 50
Téma: Bérelt ingatlan értékcsökkenése

Szia!  ha az olyan bérelt ingatlanon végzett "beruházás:felújítás,átalakítás..)  volt, amit a tárgyieszközök állományba kellett venned ezen a jogcímen.., akkor igen ez után is van tervszerinti écs .

Sztv szerinti várható használati időt, ha a bérleti szerződés határozott időre szól, akkor a bérleti szerződés lejáratának napjára célszerű megállapítani, de itt is számolva a maradványértékkel, ez utóbbival attól függően, hogy esetleg mi szerepel a bérleti szerződésben a bérbeadó esetleges kötelezettségére, ha az ő engedélyével történt a felújítás, átalakítás.. 

Üdv.

zsigahenriett fogadta el, ekkor: 2010-04-26 15:18
Pont: 10
Téma: SCONTO és késedelmi kamat?

Szia!  ha nincs szerződésben kikötött késedelmi kamat mérték, akkor a még hatályos Ptk.301/A.§. a késedelmi kamat mértéke , tehát az akkor hatályos, amikor a scontó volt.

De szerintem a késedelmi kamattal arányosan kapott sconto a pénzügyi műveletek bevételéként számolandó el , mint ahogyan az adott késedelmi kamattal arányos scontó is a pénzügyi műveletek ráfordításai között és nem az egyéb bevételek között

(7) A pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni:

o) a szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén kapott - legfeljebb a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott - engedmény összegét;

(3) A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell kimutatni:

o) a szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén adott - legfeljebb a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott - engedmény összegét;

 

Üdv.

andreatorma2005 fogadta el, ekkor: 2010-04-23 17:15
Pont: 10
Téma: KFT tagja TB fizetési kötelezettség

Szia! Szerintem amelyik tag úgy van nevesítve a társasági szerződésben a mellékszolgáltatás résznél, hogy az tagi személyes közreműködésre kötelezett, akkor addíg míg ez így van, az a tag társasvállalkozónak (személyesen közreműködő tagnak ) akkortól, amikortól az előírták, vagy a tevékenység megkezdésétől.   Mivel van máshol legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony, (munkaviszony melletti társasvállalkozó)  kötelező minimum járulékalap nincs, tagi közreműködői díj fizetés hiányában nincs járulék, ha van jövedelem, akkor ez a jövedelem lesz a TB járulék alapja.    Tehát a munkaviszony melletti társasvállalkozóval kapcsolatban csak akkor keletkezik TB járulék (levonásos és kifizetőt terhelő), ha az illető közreműködői díjban is részesül, ha nem részesül, akkor nincs TB járulék.

A társasvállalkozót foglalkoztató KFT-nél a TJK-nak akkor van/lesz jelentősége (feltéve, hogy a tv. így marad), amikor a 2010-es- évet a társaság úgy zárja, hogy lehetett volna osztalékot felosztani, vagy éppen osztott is fel..., ,

Üdv.

accountant01 fogadta el, ekkor: 2010-04-23 13:17
Pont: 50
Téma: 2010-ben nyugdíj

Sziasztok!  Amit betettem táblát, abban szerintem egyértelműen szerepel, hogy a  nyugdíjkorhatárt el nem ért öregségi nyugdíjasokra vonatkozik a korlátozás, de ezek közül sem vonatkozik arra, aki 2008.jan.01. előtt lett nyugdíjas...

Üdv.

gabmenthahu fogadta el, ekkor: 2010-04-23 10:14
Pont: 20
Téma: 0901 és még valami?

Szia Zoli!  Add be sürgősen a 0901-est, ha már a teljes 2009-es évben vállalkozó voltál, akkor a bevallási időszak 2009.01.01-2009.12.31., éves bevallási gyak.

2010-re pedig, ha rám hallgatsz, akkor majd 2011.február 25-ig majd beadod,  a 1001-est nullásan, vagy ha évközben valamilyen előleg kötelezettséged keletkezne olyan, ami a 1001-en vallandó, akkor évközben beadod arra az előlegre vonatkozóan adott negyedévre.

Amit össze-vissza kavartak 2009-el kapcsolatban, azt nem lehet tudni, hogy nem 2010-ben is az lesz-e. Voltak akik beadták még 2009. év elején egész évre vonatkozóan a 09NY-et a 0901-re vonatkozóan, aztán azt hittük, hogy azzal rendben, vagy esetleg még sem.Aztán lehetett adni 2010.02.25-ig újból az egész évre vagy az NY-et, vagy magát a 0901-et nullásan..   

/Én az éven nem adtam NY-est a 1001-re vonatkozóan, semmi kedvem jövő év elején megint azt kutatni, hogy akkor akarnak-e majd még egy NY-est, vagy majd esetleg NYNY-est,, vagy amit éppen aktuálisan kitalálnak, vagy ha évközben ment az NY egész évre akkor nem kell adni semmit 02.25-ig határidőre.

Az NY-en más bevallásokra is lehet nyilatkozni, ha nincs foglalkoztatottad és semmi olyanod, ami a 1008-ason lenne vallandó (természetbeni juttatás, stb.) , akkor azt célszerű az NY-el helyettesíteni, akár évvégéig előremutatóan.  Ugyanakkor az NY-es csak határidőre adható be, tehát a 1008-ra legfeljebb 2010.04.01-12.31. vonatkozásában adható már be NY. 

Üdv.

majorzoli1 fogadta el, ekkor: 2010-04-21 14:55
Pont: 50
Téma: 1065 és 10A60 közösségi kapott előleg

Sziasztok! Mazsi ne vedd készpénznek, de ha a kitöltési útmutató 9 oldalán található alábbi leírásból indulok ki, hogy (és most az érdektelen sorok hivatkozását kihagyom)  a 10A60.01.,lapnak meg kell egyezni a 1065-ös       +02B -42B+44B +84B sorok összesenjével....

"4.B) Az összesítő nyilatkozat a jogkövetkezmények szempontjából bevallásnak minősül.
A sorok összefüggései az áfa-bevallás és a 10A60. bizonylat között az alábbi:
– A 10A60. számú Összesítő nyilatkozat „Termékértékesítések” részében (a 01. számú lapon)
nyilatkozott aktuális negyedévi/havi összesen adatoknak meg kell egyezniük az adott
negyedévre/hónapra benyújtott áfa-bevallás(ok) következő sorainak adóalap rovataiból származó
összegadattal: +2B+3B–42B–43B+44B+84. sor+86. sor. "

Akkor maradva például az 1000 Eur-nál, ahol a tavalyi előleg pont annyi volt, mint ami most az I.n. évben teljesítésbe, akkor elbírom képzelni, hogy

     a 02.es sorodba nem megy semmi     és a 84-es sorba megy a teljesítésbe ment előleg

és akkor : a 10A60-on:   0 + a 84-es sorból 1000 EUR, akkor az 1000 EUR lesz az A60-on.

 

Szerintem a kapott előleget szerepeltetni kell a 1065-ön, mert az ÁFA tv-ben nincs kitétel, annál a résznél, hogy a kapott előleg is minek minősül.. hogy exportra, közösségire, vagy éppen belföldi ért-re kapta az előleget, az nincs megkülönböztetve, azon kívül, hogy tavaly is volt rá sor, meg most, ha valaki akár exportra, akár közösségire előleget kapott..  most 41, 42 stb, ... 

Ami érdekes lehet, hogy 2009-ben mikor kaptad az 1000 EUR-t, akkor annak más volt a Ft értéke, mint a teljesített közösségi értékesítésnek a forint értéke és így érdekes lehet, hogy melyiket írod a 84-es sorba és annak megfelelően akkor milyen FT összeg jelenik meg a 10A60-on. 

nem tudom hogy kezelted le az előleget, majd az előleggel a "végszámla" jóváírást, de az a helyzet, hogy én is be vagyok még havazva, kedves ügyfél mos este fél 10 körül fog érkezni és hozza az ÁFA bevalláshoz a bizonylatait, hogy még időben legyen és így nem tudok most az árfolyamból eredő dologba belemélyülni. De hátha ez is segít valamit. 

Üdv.

mazsi5 fogadta el, ekkor: 2010-04-21 07:19
Pont: 50
Téma: ÁFA önellenörzés

Szia!  Szerintem a 08310-es nyomtatványon és elektronikusan. Üdv.

Katalin62 fogadta el, ekkor: 2010-04-20 13:23
Pont: 20
Téma: NY miatti 1008 önellenőrzés

Szia!  Nem tudlak megnyugtatni, de olyan nagy bajban nem vagy.

Ezek szerint 2010.01.01-2010.02.28. között munkaviszony melletti társasvállalkozó volt és kifizetés sem történt a részére.. tehát a legkésőbb 2010.02.12-ig (egész évre ) beadott NY a 1008-ra vonatkozóan az év első két hónapjára jó..

Most a március havi kötelezettség határideje még nem járt le., tehát a határidőn belül beadod rá a 1008A-M-et.. és akkor ez lesz feldolgozva márciusra vonatkozóan és nem az NY...  és mivel főfoglalkozású társasvállalkozó 2010.03.01-től ezért már ha semmi más nincs, akkor is kell adni a 1008A-M-et róla, mert akár jövedelem hiányába is fennáll a minimum járulékfizetési kötelezettsége.. De ha ezeket is az évfolyamán határidőre, tehát minden t.hót követő hó 12-ig beadod, akkor az rendben lesz, függetlenül attól, hogy egész évre benn van róla az NY... 

Ha jól megnézed az EVA tv-t és az ezzel kapcsolatos tájékoztatókat, akkor látni fogod, hogy az EVÁ-s társaságnál a tagnak járó EVÁ-s időszakban keletkezett adózott eredményből, eredménytartalékból fizetett osztalék SZJA-t és eho-t valóban "kiváltja" az EVA,  de nem váltja ki a személyesen közreműködő tag/társasvállalkozó tagi közreműködési díjából levonandó SZJA előleget , járulékot...

Ha a társasvállalkozónak közreműködői díj kerül kifizetésre, mindegy, hogy EVÁ-s cégben, vagy nem EVÁ-sban (az SZJA előleg szempontjából), az a jövedelem bizony nem önálló tev.jövedelemként osszevontan SZJA köteles és a szuperbruttós SZJA előleg alap után le kell vonni az SZJA előleget, figyelembe véve az adóterhet nem viselő járandóságot is... tehát éppúgy, mint a nem EVÁ-s cégben személyesen közreműködő tag esetében...

EVA tv. 18.§-ból..

(4) A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég adóalanyt, továbbá magánszemély tagját, volt tagját (örökösét) az adóévben nem terheli - a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég adóalany által juttatott bevétel alapján - az osztalék utáni személyi jövedelemadóval és a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadóval összefüggésben adókötelezettség.


(5) A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég adóalany által a tagja, volt tagja (örököse) részére tagi jogviszonyára tekintettel juttatott bevételt a tag, a volt tag (örököse) jövedelmének meghatározásakor nem kell figyelembe venni. E rendelkezés nem vonatkozik a tag személyes közreműködésének és a tag által teljesített mellékszolgáltatásnak a díjára, amelyet a személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni.
  

 

De a márciust 2010.04.12-ig még be tudod vallani rendesen.. Üdv.

 

ekovacs74 fogadta el, ekkor: 2010-04-20 13:02
Pont: 20
Téma: Apportnál kinek van illetékfizetése

Szia!  Nem tudni milyen illetékre gondolsz.. ha mondjuk ingatlan apport, akkor az ingatlan szerzési illeték az apportot kapót terheli.. Üdv.

pseniko fogadta el, ekkor: 2010-04-20 09:20
Pont: 10
Téma: Bérbeadás tételes ktg-elszámolás

Szerintem az arra az időszakra eső arányos részt (tehát ha mondjuk éven belül 8 hónapig van bérbeadva, akkor az éves építményadó 8 hónapra eső részét) elszámolhatja. Üdv.

pseniko fogadta el, ekkor: 2010-04-20 09:19
Pont: 10
Téma: Bérbeadás tételes ktg-elszámolás

Szia!  Mert egy sima adószámos magánszemély / nem egyéni vállalkozóként önálló tevékenységet folytatónál nem ismeri el a törvény az adott tárgyieszközt kizárólag üzleti célúnak..  Egyrészt nem emiatt szerezte be, másrészt egy ingatlan nem csak azalatt a pár év alatt ingatlan, amíg az bérbe van adva.. előtte is volt saját használatban, meg utána is lesz.. Mikor megszűnik az ingatlan bérlet, akkor a nem egyéni vállalkozó önálló tevékenységet folytatónak a "megmaradt/meglévő tárgyi eszközével" nem kell  semmi különöset tennie... Nem úgy, mint egy egyéni vállalkozónak az egyéni vállalkozásában lévő eszközökkel....  Üdv.

pseniko fogadta el, ekkor: 2010-04-20 09:19
Pont: 10
Téma: 10A60 negyedéves helyett havi

A 04-es havi lapok (havonta) összesenje, ha 1065-re negyedéves kötelezettségű vagy, akkor a negyedév 17B sorának összegével kellene megegyezni...  Üdv

Azt azért még vizsgáld már felül, hogy biztos-e az, hogy mondjuk n.éves ÁFA bevalló vagy, de havi A60-as adatszolgáltatásra kötelezett..(a 100.000 Eur, aminek a Ft-ra való számolására vonatkozik az a bizonyos ÁFA tv.256 §. szerinti árfolyam)

margó fogadta el, ekkor: 2010-04-20 06:59
Pont: 5
Téma: 10A60 negyedéves helyett havi

Szia!  Az a helyzet, hogy nem egyértelmű a kérdésed. Azt írod, hogy szolgáltatásnyújtásról van szó.. de ami sorokról írsz és az A60-as 04-es lap az a szolgáltatás igénybevétel, de gondolom, hogy valójában is ez utóbbiról van szó.

Az árfolyam kérdése: ÁFA.tv.  80.§.  Üdv.

margó fogadta el, ekkor: 2010-04-20 06:59
Pont: 5
Téma: Egyszerűsített foglalkoztatás

Szia!  Nem vagyok a téma szakértője. de, pld-ul a boltban való egyszerűsített foglalkoztatás, az szerintem alkalmi munka az egyszerűsített foglalkoztatáson belül és nem a kedvezményes (30%) járulékmegfizetése vonatkozik rá, hanem a rendes bérszámfejtés (nyugdíjjárulék, SZJA előleg, eb. levonás, és 27% TB), és a 1008-on kell vallani rendesen .. nem ott, ahol a többi (idénymunkás, stb.) egyszerűsített foglalkoztatottat. 

Üdv.

Nagymihály fogadta el, ekkor: 2010-04-19 18:51
Pont: 5
Téma: Lakás bérbeadása rezsi számlázása

Kedves Éva! Én ugyan igyekeztem válaszolni az alábbi krdésedben, de olyan "tanácsot" nem adtam, hogy bármelyik adózási módnál, vagy bármelyik esetben: ha TE állapítod meg az SZJA előleget, vagy a kifizető...   hogy neked erről évközben bevallást kellene adnod, az hogy SZJA előleget kell fizetned vagy saját magadnak, vagy olyan úton, hogy ezt tőled a kifizető levonja..az nem jelenti azt,, hogy ezt évközben negyedévente valamin be is kellene vallani... a bevallásra az éves SZJA bevallás szolgál, nyilván az éves bevallási határidőig.. nem ÁFÁ-s, nem egyéni vállalkozó esetében t.évet követő év május 20-ig.

Üdv.

eva.konyves fogadta el, ekkor: 2010-04-19 08:55
Pont: 10
Téma: Segítő családtag 2010

Szia!  Több hasonló jogcímkódot összevontak.. én a munkavégzésre irányadó egyéb jogviszony kódját használnám a 08-on a segítő családtag esetében, ahogy Olga is írja.

Üdv.

bartane76 fogadta el, ekkor: 2010-04-19 04:49
Pont: 10
Téma: Egyéni vállalkozó kivétje

Szia!  Ha főfoglalkozásúegyéni vállalkozóról beszélünk, akkor neki a kötelezettség időszak csökken a keresőképtelenség idejével. A főfoglalkozású ev. havonta volt köteles 0958-as bevallást adni magáról, akkor is ha egyébként biztosításból kieső ideje volt csak adott hónapban.. Azokra a napokra esően a minimálbérnek megfelelő járulékalap után sem kellett járulékot fizetnie, amelyeket jelzett a bevallásában, mint kieső idő..   0958-02 37. sortól.. biztosítás szünetelés,járulékfizetés alól mentes időszak..

Tehát évesen kiejtendő azon időszakra eső min.bérnek megfelelő összeg, ami a járulékfizetés alól mentes időszak volt pld-ul táppénz miatt.

Üdv.

kovine fogadta el, ekkor: 2010-04-18 16:07
Pont: 20
Téma: Bérleti díj utáni adózása összevont jöv....

Szia Éva!  Azt azért tisztázni kellene, hogy akkor most várhatóan 2010-ről beszélünk, vagy 2009-ról..

/A 0953-as 2009-re vonatkozik, ekkor pedig még nem létezett a szuperbruttó...., de: 2009-ben aki az összevont jövedelemadózást választotta: az az önálló tev.jövedelem sorban vallja "A" lapon, aki az elkülönült adózását (25%-os forrásadóst), az meg az elkülönülten adózó jövedelmek lapon. )

2010-re vonatkozóan gőzöm sincs, hogy milyen lapok és sorok lesznek az 53-as bevallásban, vagy, arról sem, hogy egyáltalán marad-e az 53-as számozás.

Ha az önálló tevékenység/összevonandó jövedelemként való adózást választod a bérleti díjjal kapcsolatban és Te vagy köteles az SZJA előleget befizetni (mert a kifizetőtől nem kérted az SZJA előleg megállapítását, de nyilatkoztál neki, hogy önálló tev.összevonandó jövedelemként kívánod kezelni,  vagy a bérlő egyébként magánszemély), akkor igen nézned kell, hogy az évközben kapott jövedelemadó alapok, (már a szuperbruttóval számított) már elérték-e az 5 milliót.

Adójóváírásra max. évi 3.188.000 Ft (szuperbruttósan ennyi)  "jövedelem" esetén vagy jogosult...

Ha ezeket megnézed, akkor szerintem világosabb lesz:

Tehát az adójóváírás lehetőségénél nem az 5 millió játszik,  ha a béred szuperbruttósan évesen mondjuk 3.000.000 Ft, és ezen kívül csak az önálló tev. bérleti díjas jövedelmed lenne, ami jövedelem szuperbruttósan több lenne, mint 188 eFt, akkor már csak korlátozottan járna évesen is (az éves bevallásban) érvényesítve az adójóváírás.., ha pedig az összes adóelőleg alap már elérné a 4.698.000 Ft-ot,  akkor már egy fillér adójóváírás se illetne meg...

Pontosan az idevonatkozó rendelkezés, az SZJA tv-ből: :

Az adójóváírás
33. § (1) A számított adót adójóváírás csökkenti, amely
a) az adóévben megszerzett bér és az arra tekintettel megállapított adóalap-kiegészítés együttes összegének 17 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 15 100 forint, feltéve, hogy a magánszemély összes jövedelme az adóévben nem haladja meg a (3) bekezdésben meghatározott jogosultsági határt, vagy


b) az a) pont alapján meghatározott összegnek a jogosultsági határ feletti éves összes jövedelem 12 százalékát meghaladó része, ha a magánszemély éves összes jövedelme az adóévben meghaladja a jogosultsági határt, de nem éri el a jogosultsági határ 1 millió 510 ezer forinttal növelt összegét.


(2) Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt az adóévben bér illette meg. Az a hónap, amelyben többször vagy több kifizetőtől illette meg bér a magánszemélyt, egy jogosultsági hónapnak számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe.
(3) A jogosultsági határ az adóévre 3 millió 188 ezer forint.
  
Üdv.

 

eva.konyves fogadta el, ekkor: 2010-04-18 10:40
Pont: 20
Téma: Hibaüzenet

Szia!  Biztos olvasták mikor ezt írtad itt a fórumon,

"

Még valami,  tudjuk, hogy szél ellen nem lehet...  

Megoldottam a magam problémáját, meg a vállalkozókét  is.  Vállaljuk a feladatot, megoldjuk

Az adóbevallás és bejelentés dija  1000 Ft alkalmanként, ez tartalmaz egy 1044 HIPA egy 10THIPA beküldést.  Vállaljuk más könyvelők ügyfeleit is, csak ezen bevallások küldésére. Telefonos kapcsolattartással  napi 24 órában, mindennap. Őstermelők is  jöhetnek, megoldjuk.

Mindig is tudtam, hogy nem kell reklámra költenem. 

A könyvelő marketing menedzsere az adóhivatal. "

 

Na ezt vehették komolyan..

az adónak a bevallása nem lehet korábbi, mint amikor az ipa kötelezettség keletkezik..  (Még mindig vállalnád a bejelentést és bevallást 1000 Ft-ért?

  Részvétem. Üdv.

 

Rozalinda fogadta el, ekkor: 2010-04-18 09:51
Pont: 25
Téma: Eva beltag 2010

Szia Zita!

Az EVÁ-s vállalkozásra nem vonatkozik az SZJA-s díj-kiegészítés,  nem vonatkozik rá az sem, hogy majd a 2010-es beszámolónál számítana, hogy mennyi osztalékot hagyhattak volna jóvá és ha nem hagytak, akkor.. 

Járulékozás szempontjából nem mérvadó, hogy valaki beltag, vagy kültag egy Bt-ben. Megfelelő feltételek mellett az üzletvezető (feltételezem a beltag) is állhat munkaviszonyban a saját a Bt-jével..

Nem árt azonban azt is szemelőtt tartani, hogy az EVÁ-s a munkaviszonyban foglalkoztatottak után fizet szakképzési hozzájárulást...... 

Jövőre, a heti 36 órás munkaviszony melletti társasvállalkozó továbbra is csak a tényleges közreműködői díja után fizet járulékot, a főfoglalkozású pedig:

Tbj. tv.

27. § (1) A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után a 19. § (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a társas vállalkozó tevékenységének piaci értéke után fizeti meg. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a tevékenység piaci értékét, a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra az előzőek szerinti összeg harmincad részét kell figyelembe venni.


---- Nem akarok moralizálni, hogy egy minimálbérnek megfelelő összeg nettójából hogy lehet hónapról, hónapra élni, stb....   én mindegyik főfoglalkozású társasvállalkozónak azt mondom, hogy gondolják át, mi az a bruttó jövedelem, amit a tulajdonostársak is elfogadnak az ő munkavégzéséért és ami azért a minimálbértől, akár a minimálbér kétszeresétől is magasabb.. és akkor arra az összegre próbálják meg ráhúzni az indokot, hogy az a piaci értéke a személyes közreműködésének..  és fizessék meg azután  a járulékokat havi átlagban.. 

  Egy főfoglalkozású társasvállalkozó ha akár havi 393.000 Ft bruttó díjazásban részesülne, akkor is az alsó SZJA sáv szerint adózna 21,59% SZJA lenne levonva a bruttójából..   A levonásos, fizetendő járulékok összesen: 44%.   Ezen összeg és a minimálbér közötti összeg között, azért lehet találni a vállalkozás adottságait is figyelembe véve olyan összeget, amibe remélhetőleg nem kötnek bele, és a kecske is jól lakik, meg a káposzta is megmarad ...   és akkor a tényleges közreműködői díj után járulékozik, ami egyébként nem kevesebb, mint a piaci érték..

Ettől függetlenül mindenki bizakodik, hogy a törvényt, hátha megmódosítják és valami konkrétabb, jogszabályhoz illően meghatározott rendelkezést hoznak  -- én is ebben bízom.

Üdv.

zita66 fogadta el, ekkor: 2010-04-18 06:33
Pont: 100
Téma: Adószámos magánszemély

Szia! Általában az adószámos magánszeméllyel kapcsolatban:   jövedelme önálló tevékenységből származó jövedelem, de mivel nem egyéni vállalkozó: 2010-től adószámos magánszemélyként élhet azzal a jogával, hogy nem kéri a kifizetőtől az SZJA előlegmegállapítását, de ha nem kéri, a kifizetőnek akkor is TB-vel kapcsolatban van dolga.. Ha nem kéri az adóelőleg levonását, akkor a kifizető attól függően, hogy a díjazás havi, napi szinten eléri a minimálbér 30%-át,  vagy  sem, más-más a teendő.   Ha eléri, akkor a járulékalapot képező jövedelemből 9,5% nyugdíjjárulékot és 4% term.eü.bizt.járulékot von, és mint kifizető megfizeti utána a 27% TB járulékot.

Ha nem éri el  és a kifizetőnek nem nyilatkozott, hogy a kifizető állapítsa meg az SZJA előlegét, akkor Ő saját maga köteles megfizetni az SZJA mellett a 27% százalékos ehó-t is.  (de kétlem, hogy a díjazása olyan alacsony lenne, hogy ne érné el a min.bér 30%-át (havi, napi szinten))..

Ha a kifizetőnek ad nyilatkozatot arra, hogy az SZJA előleget állapítsa meg, akkor adni kell költségnyilatkozatot is, még akkor is, ha nem tételes költségelszámolást akar érvényesíteni, hanem a 10%.-os bizonylatnélkül elszámolható átalányköltséget..  Ha ad nyilatkozatot, tételes költségelszámolás esetén már 50%-on felül is lehet költséghányadra nyilatkozni, feltéve és megfontolva, hogy tényleg van-e annyi igazolható költsége a bevételével szemben..

A szerződés tisztázná, hogy mikortól-meddig állt fenn, s hogy azon időszakra vonatkozóan, akkor a megállapodott díj hogy viszonyul a minimálbér 30%-hoz..

-------------------

Mivel írod, hogy fordítással foglalkozik, mint adószámos magánszemély: vizsgálandó, hogy az a fordítás amit végez az szerzői jogvédelem alá tartozó fordítás-e.., ha igen, akkor az önálló tev.2.füzet-ben az erre vonatkozó részeket nézd.. a járulék tekintetében az alábbit..

3. § Ha a szerzői jogi védelem, találmányi szabadalmi oltalom, védjegyoltalom, földrajzi árujelzők oltalma, mintaoltalom alatt álló mű, alkotás, valamint az újítás (a továbbiakban együtt: szerzői jogi védelem alatt álló mű) hasznosítására irányuló felhasználási, hasznosítási, használati szerződés (a továbbiakban együtt: felhasználási szerződés) alapján a szerzői jogi védelem alatt álló mű szerzője, előadója (előadóművész) személyes közreműködésre is kötelezett, e tevékenységet a megbízásra vonatkozó szabályok szerint kell elbírálni. A járulékalap megállapításakor a felhasználási szerződés (előadás) szerinti személyes munkavégzés (közreműködés) díjazását kell figyelembe venni.


Üdv.  
 

 

 

bbabi fogadta el, ekkor: 2010-04-17 18:43
Pont: 33
Téma: EV 40 órás munka mellett

Szia!  Erre így nem igazán lehet olyan választ adni, hogy akkor ez annyi, az meg annyi és akkor az összesen mennyi. Más-más jogszabályi rendelkezések vonatkoznak egy ev-re és más a KFt-ra, így annak működtetési költsége is más.. Más összegbe kerül egy egyéni vállalkozás létesítése és lényegesen többe kerül egy gazdasági társaság alapítása, még akkor is, ha az egyszemélyes KFT. Más-más a könyvvezétési kötelezettség.. egy péntárkönyv vezetése ( ev.esetében) lényegesen egyszerűbb, mint egy KFT-nél a kettős könyvvitel, egy ev. pld-ul az egész évéről a 0953-asban számol el, egy gazdasági társaság számviteli tv. szerinti beszámolót, társasági adóbevallást készít.. tehát más-más díja van egy egyéni vállalkozó könyvelési, adózási szolgáltatásnak és más egy gazd.társaságénak, egy gazdasági társaság akkor is köteles vállalkozós bankszámlt fenntartani, ha egyébként alanyi ÁFA mentes, az egyéni vállalkozó, ha nem ÁFA adóalany, akkor nem köteles külön bankszámlát fenntartani és még lehetne sorolni a különbségeket, az egyiknek-másiknak az előnyét hátrányát.. de mivel nem vagy szakmabeli, ezt nehéz lenne olyan terjedelemben leírni, amiből tényleg minden oldala megvilágításra kerülne az egyiknek, másiknak-- ahhoz, hogy a leírásból döntsél egyik, vagy másik vállalkozási forma között.

Ami biztos, hogy mivel van heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyod, kötelező minimum járulékfizetési kötelezettséged nem állna fenn sem munkaviszony melletti egyéni vállalkozóként, sem pedig gazdasági társaság személyesen közreműködő (társasvállalkozói jogviszony) tagjaként... járulékot csak akkor kellene fizetni, ha lenne tényleges vállalkozói kivét az egyéni vállalkozásban elszámolva, vagy gazd.társaság esetében lenne tényleges közreműködői díj kifizetés, és ezekben az esetekben a tényleges jövedelem után számolva.., ugyanakkor ha nyereség keletkezik (vállalkozói osztalék alap, vagy gazd.társaságnál adózott nyereség), akkor már számolni kellene a jeenleg hatályos törvény szerint az úgynevezett tevékenységre jellemző kereset és az SZJA tv. szerint kivét-kiegészítés, díjkiegészítés intézményével.  

Bár a leghátrányosabb adózása az ev-nek van, én még is azt mondom, hogy havi 100 eFt-os bevétel mellett nem ajánlom a gazdasági társaság alapítását/működtetését, legalább is kezdetként inkább a munkaviszony melletti ev-ként az egyéni vállalkozást és azt, hogy személyesen keressél meg valami hozzáértő könyvelőt, akivel átbeszélitek mit szeretnél, milyen lehetőségeid vannak, a bevételeddel szemben milyen általad ismert költségek merülnének fel.., milyen tevékenység az a "fusi", azon tevékenység folytatásához szükséges feltételeknek egyáltalán meg tudsz-e felelni..., stb.

Ev-ként: munkaviszony melletti ev., SZJA-s vállalkozói jövedelem szerinti adózás.

Üdv.

szabber fogadta el, ekkor: 2010-04-16 11:12
Pont: 50
Téma: egyéni ügyvéd tev. szüneteltetése

Lehet, hogy nem értel velem egyet, de ha megnézed a Tbj. tv. 29.§. (4)d.) pontját... nem köteles járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt ... ügyvédként.... kamarai tagságát... szünetelteti.

Senki nem akarja kötelezni arra, hogy a kamarai tagságát szüneteltesse, de akkor meg nem kell háborogni azért, hogy "főfoglalkozású ev-re" irányadó szabályok szerint TB járulékoznia kell.  Az meg, hogy mi mivel van összhangban, nem tudom, de a Tbj.tv-ben ez van.

Üdv.

timsina1 fogadta el, ekkor: 2010-04-15 09:07
Pont: 20
Téma: egyéni vállalkozó szja előleg

Ha vállalkozói jövedelem szerint adózó e.v.-ról beszélünk (vállalkozói kivét említéséből feltételezem) , akkor t.névet követő hó 12-ig a vállalkozói jövedelem után 19%.  

Vállalkozói különadó 2010-től nincs/megszűnt.

Ha lenne vállalkozói kivéted, akkor a kivét utáni SZJA előleget a (27%-kal) szuperbruttós SZJA előlegalap után kellene megfizetni/a kivétből levonni.

Üdv.

 

teleke22 fogadta el, ekkor: 2010-04-14 04:45
Pont: 10
Téma: Árfolyamveszteség elszámolása

Szia!

hátha segít, amit beteszek: .

2006/6. Adózási kérdés
a nem realizált árfolyam-különbözettel történő adóalap módosítás
[a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 7. § (1) bekezdés dzs) pont, 8. § (1) bekezdés dzs) pont]


1. A Tao. tv. 7. § (1) bekezdés dzs) pont a) alpontja értelmében az adózás előtti eredményt csökkenti - az adóalap megállapításakor - az adózó döntése szerint a fedezeti ügylettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló befektetett pénzügyi eszköz értékének növekedéseként, illetve a hosszú lejáratú kötelezettség értékének csökkenéseként a mérlegfordulónapi értékeléskor a devizaárfolyam változása alapján eszközönként, kötelezettségenként elszámolt összeg.


A Tao. tv. 8. § (1) bekezdés dzs) pont a) alpontja értelmében az adózás előtti eredményt növeli - az adóalap megállapításakor - a 7. § (1) bekezdésének dzs) pont a) alpontjában foglaltak alkalmazása esetén a fedezeti ügylettel nem fedezett, befektetett pénzügyi eszköz értékének csökkentéseként, illetve a hosszú lejáratú kötelezettség értékének növekedéseként a mérlegfordulónapi értékeléskor a devizaárfolyam változása alapján eszközönként, kötelezettségenként elszámolt összeg.
Az adózónak nincs lehetősége arra, hogy az adóévben csak az általa meghatározott eszközök és kötelezettségek esetében alkalmazza a hivatkozott két adózás előtti eredményt módosító rendelkezést.


Sem a hivatkozott, sem más törvényi rendelkezésből nem következik, hogy amennyiben az adózó valamely adóévben alkalmazta az ismertetett két adózás előtti eredményt módosító rendelkezést, akkor a következő adóév(ek)ben is köteles alkalmazni azokat.


2. A Tao. tv. 8. § (1) bekezdés dzs) pont b) alpontja értelmében az adózás előtti eredményt növeli az adózó - az adólap megállapításakor - az eszköznek a befektetett pénzügyi eszközök közül történő kikerülésekor (ideértve az értékvesztés elszámolását is), a kötelezettségnek a hosszú lejáratú kötelezettségek közül történő kikerülésekor a megelőző adóévekben a 7. § (1) bekezdés dzs) pontja a) alpontja alapján adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeggel, részbeni kikerülése esetén a külföldi pénzértékben kimutatott könyv szerinti érték csökkenésének a megelőző adóév utolsó napján kimutatott könyv szerinti értékkel arányosan számított összeggel, azzal, hogy e rendelkezést valamennyi olyan értékelt eszközre, kötelezettségre alkalmazni kell, amelyeknek az árfolyam különbözetét ráfordításként el kell számolni.


A hivatkozott rendelkezés az adózás előtti eredménynövelési-kötelezettség eseteit tételesen sorolja fel, vagyis a felsorolásban nem említett esetekben az adózó nem köteles az adózás előtti eredményt megnövelni.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a korábban devizaváltozás alapján az adózás előtti eredmény csökkentéseként elszámolt összeggel ne kellene növelnie az adózás előtti eredményt a felsorolt esetek valamelyikének bekövetkezésekor azzal az összeggel, amelyet devizáról más devizára való áttéréskor ráfordításként korábban elszámolt. A különbség csak az, hogy az adózás előtti eredménynövelési-kötelezettség nem a devizáról más devizára való áttéréskor történő ráfordítás elszámolásakor merül fel, hanem később, a törvényben felsorolt esetek bekövetkezésekor.
(PM Jövedelemadók főosztálya 17285/2005. - APEH Adójogi főosztály 8429601570/2005.; AEÉ 2006/1-2.)


Üdv.  
 

lavina fogadta el, ekkor: 2010-04-13 13:12
Pont: 33
Téma: KFT Tulajdonos váltás

Szia!  nem pontosan értem, hogy ki kivel van, ki- kinek adná át a tulajdonrészét.., és akkor ha átadja, akkor egyszemélyes lenne a KFT.. ezt akarják-e, vagy csak azon téves értelmezés miatt akarják ezt lépni, mert azt hiszik, hogy ha egy magánszemély KFT résztulajdonosnak nincs máshol biztosítottsága, hogy csak ezen oknál fogva, akkor a saját társaságában főfoglalkozású társasvállakozónak minősül...

Ahhoz, hogy egy KFT tagja Tbj. tv. szerint társasvállalkozóként biztosított legyen, ahhoz annak a tagnak tagi minőségében személyes munkavégzési kötelezettségének kell lenni, mely személyes munkavégzés a GT szerint  tagi mellékszolgáltatás, a mellékszolgáltatás feltételeiről pedig a társasági szerződésben kell rendelkezni, ha van ilyen kötelezettsége valamelyik tagnak.. Beszélj a könyvelőddel, hogy a Tbj. szerint: ki minősül társasvállalkozónak, s egyáltalán mi újság van nálatok ebből a szempontból,megnézve a társasági szerződést is, hogy miként rendelkezik..

--- attól, hogy valakinek valahol van valamilyen befektetése, de keresőtevékenységet nem folytat

(tehát nem személyesen közreműködő tag abban a gazd.társaságban, ahol üzletrésze van, és nem vezető tisztségviselője annak, nem áll ott munkaviszonyban..stb., tehát semmiféle munkavégzéssel járó jogviszonya nincs és nem is olyan vezető tisztségviselő, aki akár díjazást is kaphatna pld-ul az ügyvezetőségért..),     az szerintem , ha az egyéb feltételek alapján jogosult a munkanélküli ellátásra, akkor csak azért mert valahol üzletrész tulajdonos nem zárható ki a munkanélküli ellátásból.

Attól egy cégtulajdonos magánszemély nem válik társasvállalkozóvá (Tbj.bizt.kategória)/személyesen közreműködő taggá, mert valamely társaságban, társaságokban résztulajdonos.

A tulajdonos változás társasági szerződés módosítással jár, a telephely változás társasági szerződés módosítással jár. Nem tudom, milyen minőségben kérdezed, amit kérdezel, mert könyvelőként ezek bonyolítása szerintem nem könyvelői feladat. Társasági szerződést a KFT taggyűlési döntés alapján módosíthat, tehát a tulajdonosok döntésének megfelelően az ügyvezetőnek a dolga...  Szerintem ügyvéd szükségeltetik, aki egyébként elektronikusan fogja beadni a cégbíróságra a módosításokat.. és ha majd meg lesz a c.bírósági végzés, akkor az APEH is be kell jelenteni a tulajdonos változást, ezt elektronikusan bejelentheti az, akinek erre is van elektronikus küldéshez felhatalmazása (meghatalmazott könyvelő, stb.) , a telephely változás akár iparűzési adó szempontjából bejelentkezési, stb. kötelezettséggel járhat.. ---

tehát amit javasolni tudok, beszélj a KFT könyvelőjével, ügyvéddel, esetleg a Munkaügyi szolgáltatóval, hogy keresőtevékenység hiányában, önmagában a társasvállalkozásban való résztulajdonosság, tagság az kizáró ok-e....., mert úgy látom, hogy alapvető félreértelmezés van "ki kell-e lépnie a kft-ből, hogy ne váljon főállásúvá ezzel fizetni azt a rengeteget utána. ", vagy azt az infót nem tetted be, hogy ez a tag egyébként a KFT-ben személyes közreműködésre kötelezett, társasvállalkozóként be van jelentve, eddig munkaviszony melletti társasvállalkozóként volt, most meg miután elveszíti a munkahelyét, így válna főfoglalkozású társasvállalkozóvá, ha valami nem történik.., ha ez utóbbi helyzet állna fenn, akkor a társasági szerződést is meg lehet módosítani, hogy x. naptól adott tag személyes munkavégzése/ közreműködése mellékszolgáltatásként  a társaságban kizárt.. és akkor megszűnik a korábban bejelentett társasvállalkozói jogviszonya..  de attól még ugyanúgy résztulajdonosa a társaságnak..

Üdv.

Giaco fogadta el, ekkor: 2010-04-13 08:55
Pont: 200
Téma: válllkozás megszüntetése

Szia!  Így látatlanban nem biztos, hogy megoldom a problémádat, de: 2009-ben mikor megszüntetted a vállalkozásodat, akkor le kellett adnod a soronkívüli bevallásként a 0901-et, a NYENYI-t és az Iparűzési adóbevallást.

a 0953-assal kapcsolatban: figyelmesen töltsd ki a 13-01 nyilatkozatos lapot, valamint mivel azt írod, hogy úgy töltöd a vállalkozós levezetéses lapokat, mint korábban... arra ügyelj, hogy a megszűnés miatt most a 13-06,stb. lapon a "d" oszlop a "Tied", ... tehát úgy mint korábban a "C" oszlopba nem írhatsz..  Próbáld meg a "d" oszlopot tölteni és megadni a belekérdező részletező adatot, ahol és ha van..  és ezt követően, ha nem O.K., akkor írja vissza.

 

Üdv.

cimruci73 fogadta el, ekkor: 2010-04-12 18:37
Pont: 50
Téma: Nem számlázott szolgáltatás

Szerintem a könyvvizsgáló a IV.n.évre vonatkozó munkát még valószínűleg ténylegesen nem teljesítette a IV.n. évben  én szerződés szerint 2009.évet terhelő, de a következő évben felmerülő.. tehát passzív időbeli elhatárolásként kezelném dec.31-el. Üdv

lavina fogadta el, ekkor: 2010-04-12 16:22
Pont: 50
Téma: 1058-as munkaviszony melletti EV-nek?

Sziasztok!  Bettinának jogos a felháborodása, valóban nem egyértelmű a dolog..  Én 2010-ben beadom minden munkaviszony melletti nullás ev-nek a 1058-ast nullásan, de ez a saját belátásom, annak okán is, hogy nem egyértelmű, hiszen van az alap tv. az Art. 31.§.(2), van a Tbj. tv... és ugye az, hogy a Tb szempontjából a régen NYENYI-nek hívott adatszolgáltatásnak az adott, egyéni nyilvántartó lap vezetésére/kiállítására kötelezett vállalkozó az Art.31.§.(2) szerint tesz eleget.. tehát elméletileg a 1058-as az ev."nyenyi" adatszolgáltatása is..

Amíg meg adni kellet a Nyugd.ig.felé a NYENYI-t, addig bizony az egyéni vállalkozó saját magáról akkor is kellett, hogy adjon NYENYI-t, ha az nullás volt.. És erre azért ezúton is felhívnám a figyelmed Bettina, hogy ha nem adtatok annak az ev-nek NYENYI-t, akkor azt bizony mielőbb pótolni kellene, utoljára 2009-ről kell adni 2010.04.30-ig, ami mehet papíralapon is.. (5 fő alatti..)   

Ha abból indulunk ki, hogy a nem kieg.tev. ev. a Tbj. szempontjából biztosítottnak minősül és az egy dolog, hogy, mivel munkaviszony melletti és nem számol el vállalkozói kivétet, hogy a járulékalapja és így a járuléka nulla... korábban erről akkor is be kellett adni magát a NYENYI-t... akkor, ha csak ezt a Tbj. szerinti adatszolgáltatási kötelezettséget nézem, akkor indokolt az, hogy vagy NY, vagy a 1058 nullásan.. Én a saját magam munkáját megbonyolítva (és nem utolsó sorban a biztonság kedvéért), magát a 1058-ast adom nullásan.

A 1058 kitöltési útmutató és az NY kitöltési útmutató alapján adható lenne az NY, akár egész évre előre.., az NY-es legjobb tudomásom szerint csak elektronikusan adható be.. és nem rég megjelent egy tájékoztató, hogy kinek kell elektronikusra az APEH-hoz ....l a következő van: 

"6/3. Az egyidejűleg több biztosítási jogviszonyban álló egyéni vállalkozó (van 36 órát
meghaladó munkaviszonya, közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali
tagozaton folytat tanulmányokat, társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja)
mikor kötelezett elektronikus úton a havi bevallás benyújtására?


A másodfoglalkozású egyéni vállalkozónak azokban az esetekben kell elektronikus
úton teljesíteni a havi adó és járulék bevallását saját kötelezettségéről és adatairól,
amikor adó és/vagy járulékalapot képező jövedelmet szerzett (1-2. pont), vagy
választása (3.-4. pont) alapján válik a bevallás benyújtására kötelezetté. Ezek a
következő esetek:


1. Ha van vállalkozói kivét, amely a személyi jövedelemadó alapja, és egyben a
társadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulék és a
nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja is.


2. Ha eva adózó egyéni vállalkozó esetében van eva adóalap, átalányadózó egyéni
vállalkozó esetében van az átalányadó alapját képező jövedelem. "

--------------------------- Na most akkor, mi van? Az NY-es is csak elektronikusan mehet, akkor még sem kell küldeni NY-est sem esetleg..? Vagy úgy kell értelmezni, hogy ha mondjuk a kérdésbeli esetnél tartunk, hogy nincs vállalkozói kivét, akkor elég csak az, hogy ügyfélkapus regisztrációja legyen az illetőnek, de nem kell neki T180.., 182..és attól beküldheti az NY-est a 1058-as vonatkozásában?

Nekem a tavalyi és ez évi 02.25-i határidős bevallások és a 09NY kapcsolatának értelmezését illetően elegem lett .. , ezért én 2010-ben minden havi, negyedéves 1001-est is beadom akár nullásan, amikor meg kell akkor értékkel és nem nyilatkoztam rá NY-est .. (úgy tűnik, hogy több meló, de ha összeadom azt az időt,  és telefonköltséget , nem beszélve az idegek harcáról, ami azzal ment el, hogy a 0901-re ment  egész évre 09NY, akkor és attól függően, hogy évesként, vagy évközikénti oszlopban szerepeltetve, hogy 01.01-12.31., akkor mi van a 02.25-ével menjen még valami megint, vagy ne.. ugyanez a 0950 és 09NY vonatkozásában.. arra meg még meg is szólítottak), akkor úgy gondolom, hogy kevesebb idegességgel jár, ha minden bevallást beadok határidőre, vagy nullásan, vagy értékkel.. oszt dolgozzanak ők is, meg én is..Így nem kell nézegetnem azt sem, hogy kinek ment már NY.. és meddig...

Ez évben már több itt fórumozó által írtan is láttam, hogy beadták az NY-est, több bevallás vonatkozásában, de volt köztük olyan, amire az esedékességi határidőt nézve "hibásan" szerepeltették az NY-en, aztán jött nekik 2 hónap után, hogy az NY-es az így, meg úgy.. na nyomozhat, hogy akkor vajon az NY-en szereplő összes megjelölt bevallás tekintetében nem dolgozták fel az NY-est, vagy csak azt az egyet nem, ami (határidőn túlisága miatt) nem szerepelhetett volna rajta...

Mikor én év elején elkezdtem a különböző körzetszámú APEH ügyfélszolgálatokkal a társalgást, hogy a munkaviszony melletti vállalkozói jövedelem szerint adózó ev-nek, meg az átalányosnak, ha nincs adott időszakban jövedelme kell-e a 1058 tekintettel arra, hogy a bevallási nyomtatványon (a jogszabályi helyet az Art-ban nem találtam meg) szerepel,) meg kell adni pl. a munkaviszonyos munkáltató adószámát, vagy elég az NY és mindegyik mást mondott, majd 2010.02.12. előtt közvetlenül ismét felhívtam a saját körzetem szerinti APEH ügyfélszolgálatot, hogy na sikerült-e már egyértelmű álláspontra jutni, mert én sem akarok túlzott óvatoskodás miatt többet melózni, akkor az volt a vélemény lényege, hogy nem biztos, hogy túlzott az óvatoskodásom... , de egyértelműen nem jelentette ki, hogy jó az NY, vagy csak kizárólag a 1058 nullásan..  a mostani tájékoztató szerint pedig, mivel az NY kizárólag elektronikusan adható be, érdekes a fenti idézet.. és innentől kezdve az egész kavarás, pld-ul ha a munkaviszony melletti (SZJA-as váll.jövedelmes)magánszemély vállalkozni akar, akkor ügyfélkapus regisztráció.. de vajon kell-e neki egyáltalán az APEH-nál regisztrálni elektronikus küldésre, vagy az NY is elküldhető úgy mint a magánszemélyek '53-asa, hogy csak az ügyfélkapus regisztrációval.., vagy nem kell adnia az NY-est..

Ha ez elektronikus bevallási kötelezettséget nézzük, akkor minden egyéni vállalkozó kötelezett lehet elektronikus bevallásra, hiszen a soronkívüli bevallási kötelezettség tekintetében (pld-ul megszűnés) az NY nem helyettesítheti magát az adott bevallást..

Úgy, hogy én már nem értelmezgetem.. De ezzel nem állítom azt, hogy ez a egyetlen követhető eljárás, vagy hogy csak így tuti..

Üdv.

 

kbettina fogadta el, ekkor: 2010-04-12 11:14
Pont: 13
Téma: átalányos - 27%

Sziasztok!  Más a bevételi határ (ami az átalányosként folytatott tevékenységtől is függ) és alkalmazni kell a szuperbruttós sávhatár szerinti SZJA megállapítást...

Az átalányadósnak más más lehet az ami jövedelemnek számít, és a folytatott tevékenységtől függően, más lehet a bevételi határ is  (15 millió, 100 millió), illetve attól is függően, hogy nyugdíjas ev, vagy sem.. van aki pld-ul 80%-os költséghányaddal tehát a bevételből 20% jövedelemmel számolhat, van aki 60% jövedelemmel, stb..  Ha jövedelmet nézünk, akkor az 5 milliós szuperbruttós SZJA alap összegből a jövedelem: 3.937 eFt..  pld-ul 60%-os jövedelem hányaddal ez 6.562 eFt bevételből keletkezik..     tahát Kata igazad van, hogy egy átalányadósnál is előfordulhat az, hogy az 5 milliós SZJA sávhatár felett is lesz SZJA alapja..

És nem kell külön rendelkezni az átalányos szakaszban arról, hogy az adótábla szerint fizeti az SZJA-t, mert az SZJA tv. máshol rendelkezik arról, hogy az átalányadós jövedelem is összevonandó, aztán pedig van rendelkezés arról, hogy az összevonandó jövedelemnél mi az adó mértéke..  SZJA tv. 29.§, 30.§.

Üdv. 

kovalkata fogadta el, ekkor: 2010-04-09 08:44
Pont: 17
Téma: egyszerűsített készp.szla.

Szia! Szerintem akár alul, akár felül... az egyszerűsített számla lényege, hogy az összeg tartalmazza az ÁFÁ-t, tehát ha egyébként 25%-os ÁFA kulcs alá tartozó ügyletről van szó, akkor akár alul, akár felül tartalmazza az ÁFÁ-t, az 20%-ot tartalmaz.

Üdv.

gariv fogadta el, ekkor: 2010-04-09 07:25
Pont: 25
Téma: utazási.ktg.szla.nélküli elszámolása

Szia!  Szerintem, ha a belföldi kiküldetési rendelvényt töltitek és szerepelnek rajta a kiküldött által leadott jegyek (elszámolása) és az azért mennyiségét tekintve reális, akkor az nyugodtan kifizethető neki a kiküld.rendelvény alapján.

Üdv.

arvaine fogadta el, ekkor: 2010-04-08 12:37
Pont: 10
Téma: Nyugdíjjárulék fizetés felső határa

Szia!  Ha jól emlékszem, akkor még úgy volt, hogy max.nyugdíjjárulék és max. eb. alapja..

2.500 Ft/nap.  (de ennek a mértéknek még utána kellene nézni..)

1975.évi II.tv.  1995, 1996 ében hatályosan,  és a 89/1190.(V.1.) Mt rendelet

Üdv.

orgovanzs fogadta el, ekkor: 2010-04-08 09:25
Pont: 25
Téma: mérleg szerinti eredmény

Szia!  A kilépő taggal olyan saját tőke figyelembe vételével kell elszámolni, ami a tagsági jogviszonyának megszűnése napján áll fenn.  (GT-ben bővebben) és ami a rá eső rész, azt eltérő megállapodás hiányában 3 hónapon belül ki kell részére fizetni..

Az, hogy 2009. veszteséges és egyébként bőven van eredménytartalék, az a 2010. márciusi saját tőke megállapitását nem befolyásolja, mint ahogy az sem, hogy a főkönyvi nyitótételek fel vannak-e már könyvelve..  hiszen az a durván közbenső mérleg, amit az adott tagok tagsági jogviszonyának megszüntetési napjára, mint fordulónapra állítotok össze, az eseményként nem könyvelendő..

"A közkereseti társaságtól megváló taggal a tagsági viszonya megszűnésének időpontjában fennálló állapot szerint kell elszámolni, kivéve, amikor társasági részesedés átruházása történt. A társaságtól megváló tag a jegyzett tőkéhez való vagyoni hozzájárulása arányában jogosult a saját tőkéből visszatérítésre, ha a társasági szerződés ettől eltérően nem rendelkezik, továbbá a társaság és a megváló tag eltérő megállapodásának hiányában a tagot megillető vagyont pénzben kell kiadni, mégpedig a tagsági jogviszony megszűnésének időpontjától számított 3 hónapon belül. Új rendelkezés, hogy a tagot megillető vagyonrész kiszámításánál a forgalmi értéket kell irányadónak tekinteni. A pénzben történő kiadás elsődlegességének előírása mind a társaság, mind a tag érdeke (pl. a közkereseti társaság tevékenységéhez szükséges, a társaságtól megváló tag által a társaság tulajdonába adott apport gépeket a társaság nem köteles kiadni az apportőrnek, de a tag sem köteles a pénz helyett valami mást elfogadni). A saját tőke összegének meghatározására a Gt. 102. § (4) bekezdése tartalmaz rendelkezéseket."
  
 

Ami a problémát okozhatja  Ha a taggyűlés úgy dönt, hogy az eredménytartalék terhére osztalékot hagy jóvá, akkor az még 2009.dec.31-re könyvelendő, csökken az eredménytartalék, tehát a saját tőke csökken és ez így szerepelne a 2009-es beszámolóban, ugyanakkor lehet, hogy a két tag tagsága megszűnik márciusban, az osztalék jóváhagyásra meg esetleg áprilisban, vagy májusban kerül sor..   

Nincs KKV-m, de ilyen esetben érdekes, hogy a márc.-ban megszűnt tag részesülhet-e abban az osztalékban, amiről ápr.,máj-ban határoznak, és ami már 2009.dec.31-el úgy néz ki utólag, hogy nem a saját tőke része az az eredménytartalék, amit igénybe vettek erre... de az is durva lenne, ha sem a saját tőke részeként nem részesülnének belőle a kilépés okán, sem pedig az osztalékból..

ha nincs osztalék kavarás, akkor nincs különösebben problémád, hiszen a márc.31-i fordulónapra (nyitók felkönyvelése nélkül is) tudsz mérleget csinálni/saját tőkét megállapítani az alatt az idő alatt, ami a tagsági viszony megszűnése és a kifizetési kötelezettség között időben rendelkezésre áll.. az meg, hogy 2009 veszteséges, az 2010-ben egyébként is a nyitást követő rendező tételként átvezetődik az eredménytartalékba (tehát azt fogja csökkenteni)..,   Ha márc.1-én szűnik meg a tagságuk, az nem jelenti azt, hogy neked márc.1-én meg kell tudni mondani, hogy (főleg, ha még piaci értékkel kell számolni) mennyi a saját tőke.., amiből a rájuk eső hányad az x Ft.

 Üdv.

eszter101@netelek.hu fogadta el, ekkor: 2010-04-07 19:06
Pont: 50