Protokoll-etikett logo
melcsi62, a tudástár felhasználója: 577 hete 5 napja 7 órája 4 perce .
Összesen 2534 elfogadott válasz, csökkenő időrendben:
 
Téma: hibajavítás, vagy önellenőrzés

Szia!  Ahogy Szedlacsek írja..    Ha több családi kedvezményre jogosut, mint amennyit eredetileg bevallott,  vagy kevesebbre,.. akkor az a helyzet, hogy az szerintem mindenképpen önellenőrzéssel jár, hiszen a családi kedvezmény az adót csökkentő kedvezmény.. tehát ha csak ennyi volt a hiba, akkor az biztos, hogy önellenőrzés.

Ha így van, hogy ez volt csak a hiba, akkor az önellenőrzés típushoz kell beírni, hogy 0953  és be kell írni az esedékességét is, ami esedékesség annak, aki nem 02.25-ig volt kötelezett a bevallás leadására, annak csak 05.20-át követő dátum szerepelhet.. és ha 05.20-ig kötelezett egyébként a bevallásra, akkor az önellenőrzés beküldésének és keltezésének javasolt dátuma legkorábban az önellenőrzés esedékességét megelőző 15-ik nap.

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-28 08:46
Pont: 20
Téma: Tb kiskönyv

Szia!  Ha 2006-os volt az utolsó munkaviszonya a "MIL lapot, a másik bírósági.." le kell adnia.   Ettől függetlenül a nyilatkozat ebben az esetben nem árt.. nem feltétlenül arról nincs semmi tartozása, hanem arról utoljára valóban 2006-ban állt munkaviszonyban, s nincs olyan tartozása a munkaviszony létesítésekor, ami a munkáltató részéről letiltási kötelezettséggel járna.  Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-28 08:44
Pont: 10
Téma: NYUGDÍJ ÉS EVA

Szia!  Amíg munkaviszony melletti EVÁ-s egyéni vagy, addig negyedévente az EVA bev. 4%-után fizeted meg a vonatkozó járulékokat, amit a 1058-ason vallani is kell  ... amikortól kieg.EVÁ-s egyéni leszel, akkortól már nem lehet a járulékokat a 1058-on vallani, mert azt majd a 1043-as EVA bevallásban kell majd 2011.02.25-ig. Tehát majd ügyelni kell a 1058-as bevallásnál....a jogviszony változás miatt.

Az előttem szólók válaszát még azzal egészíteném ki, hogy kieg.EVÁ-s egyéniként - az EVA adóalap 10% a nyugdíjjárulék alap, de a 9,5% nyugdíjjárulékot, valamint a 4.950 Ft/hó, illetve törtidőszaknál a 165 Ft/nap eü. szolg.járulékot

majd csak 2011. január 12-ig kell megfizetni egyösszegben.

EVA tv-ből:

22.§. (8)............... A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a Tbj. 19. § (4) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatási járulékot és az evaalap 10 százaléka után megállapított nyugdíjjárulékot évente, az adóévet követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az éves eva-bevallásában vallja be.


Üdv.  

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-28 08:20
Pont: 100
Téma: EU-s állampolgár adózása

Sziasztok!  én úgy emlékszem, hogy 2010.01.01-től a magánszemélyek (4%) különadója megszűnt. 2009-ben még volt ilyen.   

/De nem pontosan értem, hogy svájci cégtől... ez egy Magyarországon működő cég, akitől a havi megbízási díját kapja, magyarban végzett munkájáért megbízásos jogviszonyban. Az illető külföldi állampolgár, aki Mao-n telepedett le, vagy ../ 

Üdv

herva fogadta el, ekkor: 2010-10-28 08:20
Pont: 75
Téma: Eü szolgáltatási járulék

Szia!  Külön szerntem sem kell szerepeltetned a bevallásban.. ugyanakkor, ha volt olyan jövedelmed, ami 14% százalékos eho-val jár, (ingatlan bérbeadás 1 milla felett, osztalék,stb. )  akkor a 450 eFt-os határösszegbe figyelembe vehető az eü.szolg.járulék is.. tehát az így megfizetett is...  és ha szükséges tölteni a 14% eho-val kapcsolatos lapot, és számít, hogy a 450 eFt-t ból mennyi minősül " megfizetettnek".. akkor ott szerepeltethető, mint beszámító összeg..

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-28 08:00
Pont: 50
Téma: Kölcsön vagy befektetés?

Szia Leki!  Azt, hogy miként légyen a "finanszírozás", az a két cég egyetértő döntésének függvénye.. egyáltalán nem biztos, hogy a forrást biztosító cég, résztulajdonos akarna lenni ebben a Bt-ben, mint ahogy az sem, hogy a Bt. tulajdonosai jó szemmel néznék, ha valaki bekerülne közéjük pld-ul többségi tulajdonosnak..

Ha tulajdonosi jogokkal párosuló tőke befektetés lenne, akkor az mindenképpen társasági szerz.módosítás -- ügyvéd.

2-3 milliós kölcsönnél én azért a hitelező helyében mindenképpen írásos szerződést írnék, akár ügyvédi közreműködéssel.., garanciákkal, tanuk  stb.   .... még akkor is, ha egyébként  a kölcsönszerződés nincs ügyvédi ellenjegyzéshez, stb. kötve.   Azt sem tiltja semmi, hogy magánszemélyek között jöjjön létre kölcsönszerződés.. , amit én a hitelező helyében szintén írásbeliséghez és megfelelő garanciákhoz kötnék . Ha Bt. tagkér így kölcsönt, amit kölcsönad a Bt-jének.. neki is jól jön az írásbeli szerződés, ha alkalmasint megkérdezik tőle: meséljen kérem, miből adott kölcsön..

Amit felvázoltál egyik sem tilos, de nyilván, ha a hitelező körültekintően jár el, akkor bármi is legyen az, garanciákat (megfelelő biztosítékokat) köt ki és az írásbeliséghez ragaszkodik, akkor is, ha nem tőkebefektetőként lép be a Bt-be.

Üdv. 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-28 07:55
Pont: 20
Téma: Apport áfája

Szia Mazurka!  csak feltételezni lehet, hogy cég kapott cégtől apportot.. feltételezhetően belföldön bejegyzett...  ha így volt, akkor kérdés, hogy egyáltalán az az apport ÁFÁ-s volt-e, egyáltalán valóban az apport után levonásba helyezett-e valamit??

ÁFA tv. 17.§., 18.§.

----------------------------  
 De a kérdésedet nem igazán értem: az apportot kapó céged az apport ÁFÁ_ját levonta...és most nálad többlet fizetendő ÁFA mutatkozik...   Most akkor az a cég aki apportot kapott és arról olyan bizonylatot, amiben volt rá átterhelt ÁFA is... ugyanaz a cég szintén apportált valahová és szintén ÁFÁ-san , vagy mi van??

A 2008-as ÁFA bevallás kitöltési útmutatójából,  ha az a  cég apportba adott..

48. sor: Ha a 38. sor apport átadása miatti kötelezettséget tartalmaz, úgy annak összegét itt a 48.
sorban kell kiemelten is feltüntetni (nem a 47. sorban). A 2007. december 31-ig hatályos régi
áfa-törvény 6. § (2) bekezdés d) pontja értelmében az apport termékértékesítésnek minősül,
így adóköteles. A 2008. január 1-jétől hatályos Áfa tv. 17. § (1) bekezdése alapján a 18. §
(1)-(2) bekezdése szerinti feltételek teljesülése esetén az apport átadása nem keletkeztet
adófizetési kötelezettséget,
így a 48. sorban sem kell azt kiemelten szerepeltetni. Ha az Áfa
tv. 18. §-ában felsorolt feltételek nem teljesülnek, úgy az apport termékértékesítésnek
minősül a 18. § (3) bekezdés szerint, és a megfelelő adókulcsú sorban, továbbá a 38.
összesen sorban, és a 48. sorban adóalap, adó bontásban be kell vallani.
-----------------------------------------------------

Ha az a  cég apportot kapott:

70-71. sorok:Itt a 70-71. sorban kell szerepeltetni a tárgyi eszköz belföldi beszerzéseit (ide értve az apport
beszerzését is, abban az esetben, ha nem teljesülnek az Áfa tv. 18. §-ban foglaltak) terhelő és
levonható adót és a hozzá tartozó adóalapot,
melyet a 83. vagy a 84. sorban kiemelten is fel
kell tüntetni. 

--------------------------------

Nem tudni, hogy esetleg importnak minősülő apportról van-e szó... vagy csak én nem értem, hogy ha apportot kapott a cég, akkor miért akarnád azt levonható és fizetendő ÁFA-ként is szerepeltetni?

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-28 07:46
Pont: 10
Téma: Tagi kölcsön

Szia Kató!  A számlatükrödet nem ismervén, főkönyvi számla számot nem írnék..

Rövid lejár.kötelezettség (rövid lejár.kölcsön kötelezettség) K/  Bank, Pénztár T    attól függően, hogy utalta, vagy kp.     

vagy ha 2009.év közepén a hosszú lejáratú kölcsön kötelezettségre könyvelted a bankkal, vagy a pénztárral szemben..

akkor 2009.dec. 31-el:  hosszú lejáratúból, t. évet követő évben esedékes.. (tehát rövid)  átvezetés:

Hosszú lejáratú ...köt.  T /   Rövid lejár ... kötelezettség K

 A könyvelési technikáktól függetlenül ez a mérlegben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepeltetendő 2009.évi beszámolásnál.

(én már a rendelkezésre bocsátáskor a rövidre könyveltem volna..)

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-28 07:45
Pont: 20
Téma: Készletek bevételezésének időpontja?

Szia!  A raktárosnak mindig be kell vételezni az általa raktárba átvett készletet, amikor azt átvette.. és ez független attól, hogy a cég mikor fizeti ki a beszerzési számlát..

A raktáros, a felelős kezelésére bízott készletekről a készletmozgással egyidejűleg rögzíti a mozgás mennyiségét és növekedését, csökkenését.. azok jogcímeit.  

Lehet, hogy most beérkezik hozzá a készlet., amit két hónap múlva kell kifizetnie a cégnek,, de már az nap eladás is történik belőle..  továbbá, ha megrendelés érkezik, tudni kell nyilatkozni, hogy van-e annyi raktáron, stb.. 

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-28 07:45
Pont: 100
Téma: Átalányadózó bevétele?

Szia!  A táppénzt  - gondolom az egyéni vállalkozói státuszodban kaptad -, az a MEP/OEP igazolás alapján  a más bérjövedelem sorban  (0953-A- 4-es sor) vallandó és ez alapján adójóváírásra jogosító hónapok számát is igazoltak részedre, valamint az esetlegesen levont SZJA előleget is.. (a táppénz adójóváírásra jogosít, függetlenül attól, hogy egyébként főfoglalkozású átalányadós ev. vagy.)

Azt nem tudom, hogy 2009. első három hónapjában, miért 40% a költségátalányod,  04. hótól pedig azt írod, hogy 80% vehető figyelembe költségként...  de, ha biztos vagy benne, hogy ez így illet meg,  akkor az SZJA bevallás szempontjából összeadod az egyes negyedévek bevételét és a költséghányad alkalmazásával kiszámolod az adott negyedévi átalányjövedelmet, mert n.évenként kellett SZJA előleket fizetni és megállapítani, amit a 0953-asban is n.évente szerepeltetni kell..  ugyanúgy a n.évenkénti bontásban a különadót is..

Ha igaz az költségátalányod:  Akkor összeadod az I.n. évi bevételeket és annak a 60%-a jövedelem

                                          Összeadod a II-IV-ig a bevételt, annak a 20% a jövedelem

Összeadod az összes bevételt (I+(II-VI)) az megy a 491-es sorba, összeadod a kijött jövedelmet és azt írod a 492-es sorba.

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-28 07:23
Pont: 50
Téma: Megszünt EVA-s Zárobevallása

Szia!  Azt írod, hogy minden bevallást leadtál a megszűnéskor.  Budainé írta, hogy milyen (alap) bevallásokat, ami megszűnéskor soronkívüli (0908,0901,0943)..    Ezt egészíteném még ki azzal, hogy le kellett adnod a NYENYI-t is magadról, valamint az IPA bevallást  (soronkívül).  Ha nem történt meg, akkor ezeket mielőbb pótlólag be kell adni... (gondolom jelentendő közösségi ügylet, vagy tevékenység speciális dolgod nem volt, környezetvédelmi termékdíj, környezetterhelési díj)

Mivel kieg.ev. voltál, tahát nyugdíj melletti,  ha a vállalkozáson kívül nem volt máshonnan jövedelmed, csak a nyugdíj, akkor 0953-ast sem kell már adnod 10.05.20-ig.  Ha volt, akkor 05.20-ig az SZJA 0953-as bevallás  és egyébként a vállalkozással kapcsolatban már semmi..

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-28 07:22
Pont: 33
Téma: Cégautóadóval kapcsolatos kérdés

Sziasztok!

A Gjt-ből..  jelenleg is hatályosan:

Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése
17/C. §
(6) Ha a személygépkocsi után magánszemély számol el költséget, a költség elszámolásának napja az a nap, amely napon a költségről szóló bizonylatot kiállították vagy amely napot az útnyilvántartásba a gépjármű használatával összefüggésben bejegyeztek, értékcsökkenési leírás elszámolása esetén - ha az átalányban történik - a személygépkocsi használatbavételének napja, egyébként az értékcsökkenési leírás megkezdésétől a teljes leírásig terjedő időszak minden hónapjának első napja.


----------------------------------

2009. 07.31-ig így szólt a (6). bek.

(6) Ha a személygépkocsi után magánszemély számol el költséget a költség elszámolásának napja az a nap, amely napon a költségről szóló bizonylatot kiállították vagy amely napot az útnyilvántartásba a gépjármű használatával összefüggésben bejegyeztek, értékcsökkenési leírás elszámolása esetén - ha az átalányban történik - a személygépkocsi használatba-vételének napja, egyébként az értékcsökkenési leírás megkezdésétől a teljes leírásig terjedő időszak minden hónapjának első napja. Az Szja tv. 11. számú melléklete III. pontjának 11. pontja szerinti átalányköltség elszámolása esetén a költség elszámolásának napja a hónap első napja.


--------------------------------------

Módosította 2009.08.01-től hatályosan a:

2009. évi LXXVII. törvény
79. § A Gjt. 17/C. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(6) Ha a személygépkocsi után magánszemély számol el költséget, a költség elszámolásának napja az a nap, amely napon a költségről szóló bizonylatot kiállították vagy amely napot az útnyilvántartásba a gépjármű használatával összefüggésben bejegyeztek, értékcsökkenési leírás elszámolása esetén - ha az átalányban történik - a személygépkocsi használatbavételének napja, egyébként az értékcsökkenési leírás megkezdésétől a teljes leírásig terjedő időszak minden hónapjának első napja.


166. § (1) Ez a törvény - a (2)-(8) bekezdésekben és a 167-168. §-ban foglalt eltérésekkel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) 2009. augusztus 1-jén lép hatályba e törvény 79. §-a.


Indoklás: 

A 79. §-hoz
A hatályos cégautóadó-szabályok szerint a személygépkocsi használata után átalányköltséget (útnyilvántartás-vezetés helyett havi 500 km út költségét) elszámoló vállalkozóknak cégautóadót kell fizetniük, akkor is, ha a személygépkocsi után kizárólag ezt a költséget érvényesítik. Tekintettel arra, hogy az átalányköltség viszonylag rövid üzleti utat fedez, nem indokolt, hogy csak ezen költség elszámolása cégautóadó kötelezettséget vonjon maga után. A módosítás a vonatkozó utaló szabály hatályon kívül helyezésével kívánja elérni, hogy ezen vállalkozói kör személygépkocsija után ne kelljen cégautóadót fizetni.
  
 
Üdv. 

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-28 07:21
Pont: 25
Téma: Osztalék visszavezetése?

Szia! Nem vezetheted vissza, mert az nem vezetgetés kérdése.. ha 2005-ben jóváhagyták, felosztották osztalékként, akkor arról taggyűlési döntés volt, stb..   ez a ki nem fizetett osztalék azóta ott szerepel a kötelezettség a tagok felé, vagy valami számlán..

Az, hogy esetleg mi lenne egy jó döntés, ahhoz nem adtál semmilyen infót, hogy miért gond az, hogy a kötelezettségek között szerepel?

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-28 06:55
Pont: 100
Téma: tevékenységre jell. kereset - amnesztia

Szia!  Bírom róluk feltételezni, -- hogy mivel nem az van a javaslatban, de maradjunk ennél, mert azt még nem ismerjük, hogy milyen szövegezéssel fogják végül is megszavazni a tv.módosító javaslatot -- , hogy mondjuk adódik egy ellenőrzés és ők azt állítják, hogy aki mondjuk 100 eft járulékalapot járulékozott mondván és leírva, hogy ennyi a TJK-ja, az nem 100,  hanem az azért legalább 160.. De nem bírságolnak meg, csak kérik szépen ezután a járulékokat megfizetni..  

Én pontosan tudom, hogy egy vállalkozó is gyakorlatilag csak a hasára tud ütni, (hiába van az SZJA tv. maszlag a TJK megállapításához, ezer sebből vérzik...)  nagyjából jusson is maradjon is elven és ahhoz gyárt ideológiát,  és ha az apeh attól többre gondol, hát ők is csak a hasukra ütnek, mert ezt egyik fél sem tudná hitelt érdemlően bebizonyítani, hogy mennyi.. nyilván ettől akkora baromság ez a TJK találmány, a többi jelzőt inkább elhagyom.

A javaslatban "moratóriumként" nem azt olvastam, hogy 2010-re a járulékozási kötelezettség szempontjából nem vizsgálható a TB járulékalap a TJK vonatkozásában, hogy az EVÁ-s ha megfizette legalább a minimálbér után, vagy hogy amennyiben legalább a minimálbér, illetve (nem evá-snál) a tényleges jövedelem után, ha az több, el kell fogadni járulékalapként azokat az összegeket, amit a TJK-val érintett vállalkozók bevallottak..  hanem nekem az jön le, hogy ha nem jól állapítottam meg vállalozóként a TJK-t s így a járulékalapomat, akkor azért nem bírságolhatnak meg.., de azt nem olvastam ki belőle, hogy nem kérhetik a járulék megfizetését.. az indoklás részben sem találtam utalást, csak arra: hogy " akik nem megfelelően alkalmazták a TJK utáni járulékfizetésre vonatkozó (meglehetősen összetett) szabályokat, azokkal szemben az adóhatóság emiatt ne alkalmazhasson mulasztási bírságot vagy adóbírságot"  A járulék nem adó és nem mulasztási bírság.

  Attól még lehet, hogy lesz esetleg egy hallgatólagos belső rendelkezés, hogy egyik TJK figyelembevételével kötelezett járulékozónál se firtassák, hogy mennyi is lett volna az a legalább TJK.   Nyilván amit írok, az csak egy fikció, a módosítási javaslat  saját első értelmezése alapján.

Én a javaslatból azt vettem ki, hogy a főfoglalkozású EVÁ-s egyéni vállalozó a minimálbérnek megfelelő (t.hónap első napján érvényes) összeg után fizeti majd meg a járulékot... (EVÁs: 142.§. A Tbj. 29/A(1) bek.helyébe) 

Lehet, hogy rosszul számoltad ki idáig a TJK-dat sacc.160 ezerrel, most meg kiszámolod minimálbérre és azt mondod, hogy na ez van jól számolva.. esetleg levizsgálnak  és azt mondják, hogy az a 160 volt a jó, vagy még attól is több.., ami hibás megállapításért nem bírságolhatnak meg, de nem biztos, hogy csak úgy hagyják a minimálbért..  aztán jöhet a bizonyítás, ellenbizonyítás, hogy akor mennyi is lett volna a járulékalap, mert nem a TJK-s járulékalapot törölték el 2010-re... de az is lehet, hogy 5 évig hozzád se fognak szólni.

Üdv.

imrelaszlo123 fogadta el, ekkor: 2010-10-27 17:22
Pont: 7
Téma: Ingatlan ÁFA

Ha a KFT csak építési telket értékesítene, (tehát beépítetlent) az önmagában is 25% ÁFÁ-s lenne, mert az ingatlanérékesítésnél az építési telek az kivétel a mentesség alól.

Ha pedig beépített ingatlan eladására kerül sor, akkor szintén kivétel a mentesség alól nálatok  a felépítmény ingatlan és a hozzá tartozó földrészlet is, mert az első rendeltetésszerű használatbavétel még nem történt meg, tehát a Ti esetetekben 25% ÁFÁ-s az eladás.

  Üdv.

Zsoltibácsi fogadta el, ekkor: 2010-10-27 13:54
Pont: 50
Téma: Falusi szállásadás

Szia!   2010-től jan.01-től hatályon kívül:

2009. évi LXXVII. törvény
a közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról
Hatályon kívül helyező rendelkezések
186. § Hatályát veszti az Szja tv.
18. 1. számú mellékletének 1.7., 2.7., 4.5., 4.12., pontjai, 5. pontja és annak alpontjai, 6.9., 7.19. pontjai, 8.6. pontjának g) alpontja, 8.12., 8.17., 8.19., 8.28., 8.29., 8.30., 8.33., 8.34., 8.35., 9.1., 9.3. és 9.4. pontjai,
  
 

Tehát 2010.01.01-től erre nincs az a mentesség, ami korábban az SZJA tv. 1.sz. melléklet 4.12 pontja alapján volt. Gondolom a tételes átalányadózást választottad.SZJA tv. 57./A.§ ??.

Ha alanyi ÁFA mentességet választottál akkor a szállásadásról kibocsátott számlában ÁFÁ-t nem szerepeltethetsz.  Alanyi ÁFA mentességre vonatkozó előírások: ÁFA tv. 187-196..

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-27 11:49
Pont: 33
Téma: M30 kitöltése fizetésképtelenségkor

Szia!  Csak nem arra cégre gondolsz, ahol közel 100 kamionsofőrrel úgyanígy bánt el a híres könyvelő iroda..   Én most fogom magát a könyvelőirodát bejelenteni az APEH-hoz, mert hamis, a dolgozóknak ki nem fizetett jövedelmeket  igazoltak és mivel a jövedelmek nem kerültek kifizetésre így fiktív levont SZJA  szerepel a dolgozóknak kiadott igazolásokon.. bérkifizetési jegyzékeik nincsenek, mert évközben nem kaptak..  és a cég még se felszámolás alatt, se adószám felfüggesztés.. 

Most kb. 2 órát el kell mennem, de fogok reagálni a kérdésedre, akkor is ha nem erről a cégről van szó.. Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-27 11:49
Pont: 100
Téma: eü. szolg. járulék

Szia!  A nyugdíjas egyéni vállalkozó, az kieg.tev. egyéni vállalkozó, akinek 2009-ben havi 4.500 Ft, 2010-ben havi 4.950 Ft eü.szolg.járulék fizetési kötelezettsége van  (ha csak valamely más kieg.tev.vállalkozói jogviszonya okán nem máshol:  mondjuk valamely társasvállalkozásnál fizetik már utána, választása szerint.

 

2009-ben hatályosan a Tbj. tv-ből:


19. § (1) A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke:
(4) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 4500 forint (napi összege 150 forint).


37. § (1) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot és a 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem.


38. § (1) Több jogviszony egyidejű fennállása esetén a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot - a (2)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint - csak egy jogviszonyban kell megfizetni.

-----------------------------------------------------


---------2010-re a mérték változott: 4.500 Ft/hóról, 4.950 Ft/hóra. 

 

19.§. (4) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 4950 forint (napi összege 165 forint).
  
Üdv.  
 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-27 11:45
Pont: 20
Téma: Bevallások - személyi jogosultság

Szia!  Nem a végzettség a lényeg..  Egyébként az Adózás Renjéről szóló tv. (Art.) szabályozza

7. § (1) Magánszemélyt az adóhatóság előtt - ha nem kíván személyesen eljárni - törvényes képviselője, képviseleti jogosultságát igazoló ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság alkalmazottja, tagja, közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt eseti meghatalmazás, megbízás alapján más nagykorú személy képviselheti. Az egyéni vállalkozó magánszemélyt az adóhatóság előtt a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazottja is képviselheti.


(2) Jogi személyt és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetet az adóhatóság előtt a rá vonatkozó szabályok szerint képviseleti joggal rendelkező személy, a képviseleti jogosultságát igazoló nagykorú alkalmazott, jogtanácsos, továbbá ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, adószakértő, okleveles adószakértő, adótanácsadó, könyvelő, számviteli, könyvviteli szolgáltatásra vagy adótanácsadásra jogosult gazdasági társaság, illetőleg egyéb szervezet alkalmazottja, tagja képviselheti.
  
 ---------- tehát  bevallások elektronikus küldéséhez meghatalamazottként lehet a cég alkalmazottja, diploma, vagy egyéb felsőfokú végzettség nélkül is.

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-27 11:43
Pont: 10
Téma: EVA kft alkalmazottak utáni járulékminimum 2010

Szia Terrible!  Azt írod, hogy a Kft-ben ketten vagytok alkalmazottak..  az alkalmazott szót akkor szokás használni, ha nem társasvállalkozói jogviszonyról ,azaz nem személyesen közreműködő tagokról van szó, hanem munkaviszonyban állásról..

A munkaviszonyban foglalkoztatottakra nem vonatkozik a TJK,  Ha a munkaviszonyos bér kevesebb, mint a minimálbér kétszerese, akkor a járulékalap a munkáltató döntése alapján vagy a min.bér.kétszerese, vagy az attól kevesebb tényleges bér..  ha a tényleges bér több a min.bér kétszeresétől, akkor meg nyilván a tényleges bér..  A munkaviszonyban állónál a garantált bérminimum nem a járulékozás szempontjából van meghatározva, hanem a Munkatörvénykönyv szerinti minimális munkabér vonatkozásában a szakképzettséget igénylő munkaköröknél.

Ha pedig társasvállalkozói jogviszonyról van szó.. akkor a tb. járulékalap.... minimum a TJK, legminimálisabban a minimálbér .  Ha a saját személyes közreműködésetek tevékenységre jellemző kereset célszerű összegét kérdezed.... meg a TJK megállapítás szankcióját... hát abban nem tudok ténylegesen, minden szempontból támadhatatlan segítségedre lenni... (legfeljebb annyira, hogyha erről van szó, akkor állapítsatok meg magatoknak azért a minimálbérnél magasabb,de normálisan kibírható összeget járulékalapnak (jusson is maradjon is) , amire azt mondjátok, hogy az a TJK.. aztán bizonyítsák be az ellenkezőjét..) Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-27 11:33
Pont: 100
Téma: Eva választás-tagok cserélődése

Szia!  Ha azok a feltételek fennállnak is, ami alapján esetleg 2011-re választhatjátok az EVÁ-t,  az EVA törvénynek van olyan előírása is, hogy már az EVA alanyiság alatt is lehetnek olyan esetek, amikor az EVA alanyiság megszűnik (évközben). Gondolok, itt a kérdésedben arra, hogy azt írod, hogy 2011-ben teljes tagcsere, új tagokkal... 

   De ha ez évben mondjuk a "leendő tagok" megvesznek valamennyi  (50%-tól nem többet, és 50%-tól nem több szavazati joggal)  üzletrészt, jövőre meg megveszik a többi hányadot, akkor azzal el lehet kerülni, az EVA alanyiság megszűnését..

Beteszem a vonatkozó tv-i helyet és két Pm-APEH infót.., amiből jobban értelmezheted a tagok változására vonatkozó dolgot... 

Az adóalanyiság megszűnése

3. § (1) Az adózó adóalanyisága megszűnik:

h) a részesedés megszerzésének napját megelőző nappal, ha a jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban, egyéni cégben 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szerez olyan magánszemély (összesen 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szereznek olyan magánszemélyek), akivel (akikkel) a naptári évben korábban nem állt tagi jogviszonyban; az öröklés esetére e rendelkezést nem kell alkalmazni;

2008/97. Adózási kérdés eva-alanyiság új tag részesedés-szerzése esetén

[az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva tv.) 2. § (3) bekezdés a) pont, 3. § (1) bekezdés h) pont]

Az Eva tv. 2. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság az adóévben akkor lehet eva-alany, ha a társaságban (az öröklést kivéve) az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben új tag nem szerzett (új tagok nem szereztek összesen) 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést. E feltételnek az eva-alanyiság időszaka alatt is teljesülnie kell, mivel az Eva tv. 3. § (1) bekezdés h) pontja értelmében megszűnik az eva-alanyiság a részesedés megszerzésének napját megelőző nappal, ha a jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szerez olyan magánszemély, (összesen 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szereznek olyan magánszemélyek), akivel (akikkel) a naptári évben korábban nem állt tagi jogviszonyban (az öröklés esetére e rendelkezést nem kell alkalmazni).

Tekintve, hogy a hivatkozott előírások csak az új tag(ok) 50 százalékot meghaladó részesedéséről szólnak, így abban az esetben, ha például egy Kft.-ben egy magánszemély 2008-ban 50 százalékos, majd 2009-ben további 50 százalékos szavazati jogot biztosító részesedést szerez (a Kft. egyedüli tagjává válik), akkor - az Eva tv.-nek az eva-alanyiságra előírt egyéb feltételeire is figyelemmel - nincs akadálya annak, hogy a Kft. 2009-re az eva-alanyiságot válassza (mivel a Kft.-ben az új tag 2008-ban 50 százalékot meg nem haladó részesedést szerzett), illetve 2009-ben nem szűnik meg az eva-alanyiság (mivel nem új, hanem meglévő tag szerez részesedést).

(PM Jövedelemadók főosztálya 15317/2008. - APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 4007294653/ 2008.; AEÉ 2008/12.)

2008/55. Adózási kérdés 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedés mint az evaalanyiságot kizáró feltétel

[az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva tv.) 2. § (3) bekezdés a) pont, 3. § (1) bekezdés h) pont]

Az Eva tv. 2. § (3) bekezdés a) pontja értelmében a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság adózó az adóévben - többek között - akkor lehet evaalany, ha benne az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben (az öröklést kivéve) új tag nem szerzett (új tagok nem szereztek összesen) 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést. Az Eva tv. 3. § (1) bekezdés h) pontja értelmében pedig megszűnik az evaalanyiság, ha a jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szerez olyan magánszemély (összesen 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szereznek olyan magánszemélyek), akivel (akikkel) a naptári évben korábban nem állt tagi jogviszonyban (ide nem értve az öröklés esetét). Az evaalanyiságnak tehát kizáró feltétele, ha a jogi személyben, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban - a leírt szabályokban foglaltak szerint - új tag (új tagok együttesen) 50 százalékot meghaladó szavazati jogot szerez(nek).

A hivatkozott rendelkezések alkalmazásában az 50 százalékot meghaladó szavazati jog biztosítása a döntő abban az esetben, ha a részesedés és a szavazati jog mértéke elválik egymástól. A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) - közkereseti társaságokra vonatkozó, de a betéti társaságokra is megfelelően alkalmazandó szabályai között található - 93. § (3) bekezdése értelmében a határozathozatal során főszabályként valamennyi tagnak azonos mértékű szavazata van, azonban a szavazati jog mértékét a társasági szerződésben a tagok ettől eltérően is megállapíthatják. Ennek egyetlen törvényi korlátja van: legalább egy szavazat minden tagot megillet. Vagyis közkereseti társaságok és betéti társaságok esetén a szavazati jog mértéke független a vagyoni hozzájárulás mértékétől, az - a hivatkozott korlátozás figyelembevételével - a társasági szerződésben akár ehhez is köthető, vagy ettől teljesen eltérően is meghatározható.

Például, amennyiben egy betéti társaságba úgy lép be - negyedikként - új tag, hogy vagyoni hozzájárulása alapján a részesedése 80 százalék, de szavazati jogának mértékét a társasági szerződésben 20 százalékban határozzák meg, akkor az Eva tv. hivatkozott rendelkezései szerinti kizáró feltétel nem áll fenn; vagyis ez nem akadálya a betéti társaság evaalannyá válásának, illetve a már evásként működő betéti társaság e címen nem veszti el evaalanyiságát [ha a társasági szerződésben nem rendelkeznének külön a szavazati jog mértékéről, akkor az a Gt. fent hivatkozott rendelkezései értelmében - 4 tagú betéti társaságról lévén szó - 25% lenne, tehát ebben az esetben sem keletkezne 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedés].

Üdv

pseniko fogadta el, ekkor: 2010-10-27 10:20
Pont: 10
Téma: Nyugdíjas EV

Szia Eperke7!   A jövedelem nyilatkozatnál mehet a 4-es.  (hiszen, ha bevétele nem volt, akkor az elvárt minimum jövedelem nulla)

A romániai nyugdíjjal kapcsolatban nem tudok segíteni.  Üdv.

-- bár annyival azért kiegészíteném, hogy a kieg.egyéni vállalkozó az havi 4.500 Ft eü.szolg.járulékfizetésére volt kötelezett, hacsak nem máshol ( pld-ul kieg.társasvállakozói jogviszonyra tekintettel) fizették utána

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-27 09:32
Pont: 20
Téma: Árva ellátás

Szerintem nem kell, mert mentes:  SZJA tv.-ből:

Az adómentes bevételekről
1. A szociális és más ellátások közül adómentes:
1.1. az állami szociális vagy társadalombiztosítási rendszer keretében nyújtott jövedelempótlék (kivéve az ösztöndíjhoz kapcsolódó jövedelemkiegészítő pótlékot), árvaellátás, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék, a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló törvény alapján folyósított életjáradék, az özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnésére tekintettel kapott végkielégítés, szociális támogatás, lakbér-hozzájárulás, az árvaellátásra jogosult gyermekre tekintettel kapott özvegyi nyugdíj;


Üdv.  
 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-27 09:30
Pont: 50
Téma: 1058 bevallás hibaüzenet

Szia!  Amit leírtál, csináltam magamra egy próba bevallást.. nekem nem hoz hibát, lehet, hogy valamit elnéztél..

Ha van olyan jogviszonykód is, ami munkaviszony melletti (26), akkor elméletileg tölteni kell a 7-es sort a nyilatkozatos lapon.. de ha nem töltöd, az figyelmeztetés..   amikor a nullás 26-os kódal töltöd és bizt.idő 01.01-01.05. ott a 01-01 lapon a 14 sorban (b, c)  a magánnyugd.pénztárat válaszd ki és üssél adatként nullát..

Csak tippelgetek, mert több féle hiányossággal kitöltöttem, de azt a hibajelzést amit írsz, nálam nem jön.

Még itt vagyok benne, ha gondolod, akkor írj vissza: hogyha átnézted:  a főlap bev.időszak: 01.01-01.31.

A két lapos 01-es, a megfejeléseknek megfelelő időszak mindenütt egyform a fejlécen szereplő dátumnak megfelelően az  egyes sorokban is azonos, a magánnyugd.pénztári kód az 53-as sorokban és a 14-es sorokban is mindenütt szerepel..  Vagy írd le hová mit írtál... Hátha kiderül a bibi.  Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-27 09:11
Pont: 20
Téma: Bevallás 2010

Szia!  Én a 4-est írnám:... az elvárt (minimum)  jövedelmed nulla, amit a tényleges jövedelmed elér..

Bevallás: attól függ miket adtál már be korábban  (pld-ul 0901 febr.25-ig),  Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-27 09:09
Pont: 10
Téma: Törzstőkével kapcsolatos kérdések

Szia!  Látatlanban nem igazán lehet okosnak lenni.. lehet, hogy annak is oka van, amiért nem könyvelt júliustól... de ez máslapra tartozik.

jegyzett tőkét nem csak banki befizetéssel lehet emelni.. Nem tudni miféle papíron van 6 millió..

Az sem biztos, hogy neked kellene levelezgetni a volt könyvelővel... a cég illetékesének, - ha veled kötött szerződést a könyvelésre, akár a 2009-esre visszamenőleg, akár valamikortól folytatólagosan.. az ehhez szükséges bizonylatokat  és ilyen bizonylat az a főkönyvi kivonat, leltári kimutatás, stb.. amitől a könyvelést folytatni kellene - át kellett volna, hogy adja részedre.  Tehát a cégnek kell intézkednie arról, hogy az új könyvelőnek, annak rendje és módja szerint rendelkezésére bocsássa mindazon bizonylatokat, nyilvántartásokat, stb. ami a megbízás teljesítéséhez szükséges..  

Elsődlegesen  - ha már ilyen látatlanban elvállaltad a cég számviteli szolgáltatását - ha levelet akarsz írni, akkor azt a megbízó cégnek írd meg, hogy mi mindennek a rendelkezésre bocsátásáról szíveskedjék intézkedni, mert ezek hiányában nem áll módodban ....   (nem tudom mi az amit vállaltál) , esetleg felajánlod, hogy ha találkozót hoz össze a régi könyvelővel, akkor arra elkíséred...

/A magyarorszag.hu-n a cégkeresőben akár a cég cégjegyzékszámára, akár adószámára hivatkozással le tudod kérni a cégkivonatot..  ha abban 3 millió a jegyzett tőke, akkor azon a valamilyen papíron amin 6 millió van, valami hiba van.,/

Üdv.

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-27 09:08
Pont: 17
Téma: Jelenléti ív

Szia!  A munkaszerződés "mellékleteként" szokott lenni egy "tájékoztató", amibe célszerű beleírni, hogy  adott hónapon belül a túlmunka elsősorban ugyanannyi szabadidő (csúztatás, ahogy írod) kiadásával számolódik el..  

 Mtv.  147. § (1) Rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállalót rendes munkabérén felül a (2)-(4) bekezdés szerint ellenérték illeti meg.
(2) A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven százalék. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása előírhatja, hogy ellenértékként - pótlék helyett - szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.
(3) A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett munka esetén a pótlék mértéke száz százalék. A pótlék mértéke ötven százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap.
(4) A (2) bekezdés szerinti szabadidőt, illetve a (3) bekezdés szerinti pihenőnapot (pihenőidőt) - eltérő megállapodás hiányában - legkésőbb a rendkívüli munkavégzést követő hónapban kell kiadni. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a szabadidőt, illetve a pihenőnapot (pihenőidőt) legkésőbb az adott munkaidőkeret végéig kell kiadni.

.......


Azért figyelni kell arra is, hogy túlmunka/rendkívüli munkavégzés elrendelhető-e .. valamint a pihenőidőre  ..

122. § Ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a hat órát meghaladja, valamint minden további három óra munkavégzés után a munkavállaló részére - a munkavégzés megszakításával - legalább húsz perc, legfeljebb egy óra munkaközi szünetet kell biztosítani, melyből legalább húsz percet egybefüggően kell kiadni. Amennyiben a napi munkaidő alatt a munkavállaló többször jogosult munkaközi szünetre, ezek együttes időtartama az egy órát nem haladhatja meg.
123. § (1) A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani. Ettől eltérően osztott napi munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló esetében legalább nyolc óra egybefüggő pihenőidő biztosítandó.

Vagy akár el lehet gondolkodni a munkaidőkeretes foglalkoztatáson..

 

Üdv.
  
 
 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-27 08:50
Pont: 20
Téma: Iparüzési adó

Igen, a 2009-es évre a már megfizetett előleg és éves tényleges kötelezettség közötti különbözet 2010.05.31-ig rendezendő pénzügyileg és bevallásilag  a helyi önk.-hoz. A 2010. márc. 16-ig esedékes ipa előleg még az önkormányzathoz.  

a 2010. szeptember 15-ig esedékes IPA előleg kötelezettség már az APEH-hoz és majd a 2010-ről szóló IPA bevallás is az APEH-hoz.

Részletesen ebben tájékoztat az APEH:

Üdv.

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-27 08:49
Pont: 50
Téma: adojóváirás

Szia Andi!  A jogtanácsosnak nagyjából igaza van... a 3.188.000 Ft évesen az évesen tényleges 2.510.236 Ft, havi átlag tényleges: 209.186 Ft jövedelem.   Most szankciója van annak, ha a munkavállaló úgy kéri az adójóváírást, hogy emiatt neki fizetendő adókülönbözete fog keletkezni.

  Tehát a nyilatkozónak fel kell mérnie, hogy a rendszeres havi bérét figyelembe véve, mi és mennyi olyan jövedelme keletkezhet, ami beszámít annak vizsgálatába, hogy mi a jövedelmi határ az adójóváírás igénybevételéz.A jogtanácsos óvatosságból szerintem a nyilatkozat kitöltési útmutatójából erre gondolt :

Figyelem! "Amennyiben Ön olyan adóelőleg-levonást kér, aminek következtében utóbb Önnek felróható okból a levont adóelőleg összege nem éri el a ténylegesen fizetendő személyi jövedelemadó összegét, akkor Ön a különbözet – feltéve, hogy az a 10 ezer forintot meghaladja – 12 százalékát bírságként köteles megfizetni. Önnek felróható okból keletkezik az adókülönbözet akkor, ha Ön az adójóváírásról szóló nyilatkozatot megteszi (vagy a korábban megtett nyilatkozatát nem vonja vissza), annak ellenére, hogy a várható éves összes jövedelme – mely tartalmazza az adóalap-kiegészítés és egyes külön adózó jövedelmek összegét is – meghaladja a 3 millió 188 ezer forintot, azaz a jövedelmének várható összege alapján az adójóváírásra csak csökkentett összegben vagy egyáltalán nem lenne jogosult. "

 

Ott lehet félreértés,  hogy az éves bevallása alapján majd, ha a magánszemély kicsit túllépi (szuperbruttóasan max.1.510 eFt-tól kevesebbel) -a megadott összeghatárt, attól még valamennyi adójóváírás érvényesítésére jogosult lesz..  függetlenül attól, hogy évközben nem ad nyilatkozatot adójóváírásra, mert a máshonnan is kapott jövedelme alapján ő tudja, hogy együttesen túl fogja lépni a 3.188 eFt-ot....  Abban viszont egyáltalán nincs igaza, hogy meg lenne határozva az, hogy a 3.188.000 Ft-ot mivel lehet túllépni..

Ha a 250.000 Ft tényleges havi jövedelmű ember kéri az adójóváírást, akkor arra figyelemmel kell lennie, hogy időben visszavonja majd azt, hogy ne keletkezzen neki adófizetési kötelezettsége emiatt.. elméletileg a nyilatkozata alapján a munkáltató 10 hónapon keresztül számolna neki havi 15.100 Ft-tal, ami összesen: 151.000 Ft, ugyanakkor ha a teljes 12 hónapot dolgozni fogja, tehát az éves adóelőleg alapja: 3.810.000 Ft lesz, akkor adójóváírásként csak 106.560 Ft illetné meg, tehát a 151.000 Ft és a 106.560 Ft több a különbség, mint 10.000 Ft,  így ha a dolgozó kéri az adójóváírást, akkor oda kell figyelnie, hogy mikor állíttatja azt le, mert a munkáltató saját maga nem köteles leállni csak novembertől.. tehát neki legkésőbb a júliusi számfejtést megelőzően le kell, hogy mondja..

Úgy, hogy most a dolgozó is legyen adószakértő.. mert ugye odaadom neki a nyilatkozat kitöltési útmutatóját.. és örül a dolgozó, mert két cégben is dolgozik 4-4 órában, de havi 71-71 ezer forintért és olvassa, hogy ő mind a két helyén leadhatja az adójóváírási kérelmét, mert az APEH azt írja, sőt még azt is tudja, hogy ő még szuperbruttósan a kettővel együtt sem lépi majd túl a 3.188 eft-ot..

                 csak azt nehéz feltolni az agyáig, hogy ha nyilatkozik mind a két helyre, akkor mind a két helyen fogják neki adni a 15.100-15.100 Ft adójóváírást, ami így meg csalás, hiszen egy hónapra összesen illeti meg 15.100 Ft..

Ha már beletették ezt az örömteli szöveget a tájékoztatóba, akkor odaírhatták volna, hogy csak akkor nyilatkozhat több helyen, ha összesen a több munkáltatónál nem több a tényleges bére, mint 69.940 Ft/hó...

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-27 08:48
Pont: 7
Téma: Mopedautóra kopásköltség?

Szia Ria!

Szerintem az SZJA tv. 25.§. szerint a munkábajárásra elszámolható neki a 9 Ft/ km.., akkor is, ha ilyen mobed valamivel jár be......  nem kopásköltség, hanem munkába járás költségtréítésként.. ami egyébként mentes

(2) A nem önálló tevékenységből származó jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt, amelyet - figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is - a munkáltatótól a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén
a) az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, az említett kormányrendelet által előírt elszámolás ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben (ideértve azt az esetet is, ha a juttatás a munkáltató nevére szóló számla ellenében történő térítés formájában valósul meg), vagy
b) költségtérítés címén (ideértve különösen a saját gépjárművel történő munkába járás költségtérítését is)
ba) a munkában töltött napokra a munkahely és a lakó- vagy tartózkodási hely között és/vagy
bb) hétvégi hazautazásra a munkahely és a lakóhely között
közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként 9 forint értékben kap a magánszemély.
  


Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-27 08:47
Pont: 100
Téma: ingatlan ÁFA arányosítás

Szia Pali!  Én úgy emlékszem, hogy nem azt mondja, hogy a régi szabályt kell alkalmazni, hanem azt, hogy a figyelési időszak a régi.. tehát nem 240 hónap, mint 2008-tól, hanem csak 120 hónap.

és bocs elütötöttem a §-t, a 135.§,. (kijavítom)

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-27 08:46
Pont: 10
Téma: pénztár záró készlet

Szia a hatályos rendelkezés a számviteli tv. hatálya alá tartozókra vonatkozóan: 2009.03.12-től.. jelenleg is:

 Sztv. 14.§.  (9).  A (8) bekezdés szerinti napi készpénz záró állomány maximális mértékét annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga - kivéve, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik - nem haladhatja meg az előző üzleti év - éves szintre számított - összes bevételének 2%-át, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 2%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot. Az átlag számításánál az adott hónap naptári napjainak záró készpénz állományát kell figyelembe venni. Mindaddig, amíg az előző üzleti év összes bevétel adata nem áll rendelkezésre, addig az azt megelőző üzleti év összes bevételét kell alapul venni.

2009.01.01-2009.03.12. hatályosan így szólt:

(9) A (8) bekezdés szerinti napi készpénz záró állomány maximális mértékét annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga - kivéve, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik - nem haladhatja meg az előző üzleti év - éves szintre számított - összes bevételének 1,2%-át, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 1,2%-a nem éri el az 500 ezer forintot, akkor az 500 ezer forintot. Az átlag számításánál az adott hónap naptári napjainak záró készpénz állományát kell figyelembe venni. Mindaddig, amíg az előző üzleti év összes bevétel adata nem áll rendelkezésre, addig az azt megelőző üzleti év összes bevételét kell alapul venni.

 

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-27 08:12
Pont: 33
Téma: 27 % EHO-t ki fizeti?

Szia!  Ha a megbízásira való tekintettel nem biztosított, akkor a jövedelem (adóelőleg alapja) után a 27%-os eho-t a kifizető fizeti.. ha kifizetőtől származik a jöv és egyébként az SZJA levonása a kifizető feladata a magánszemély által adott nyilatkozat alapján.  Tehát hi kifizetőtől származik az érintett összevonás alá tartozó önálló tev.jövedelem, akkor attól is függ, hogy a kifizetésben részesülő ad-e nyilatkozatot a kifizetőnek, hogy az SZJA előleget ő vonja le..  (legalább is én egyenlőre még így értelmezem)

eho tv-ből:

3. § (1) A kifizető - kifizető hiányában vagy ha a kifizető az adóelőleg alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti

aa) az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem,

után.

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-27 08:11
Pont: 5
Téma: Mennyibe kerűl a tőkeemelés tagi kölcsönből

Szia!  A tag az elismert követelését beviheti jegyzett tőkeként.. ez nem minősül elengedett követelésnek, hiszen ellenérték fejében történik (ellenérték a tulajdonhányad a cégben).

Mivel jegyzett tőkét emelni taggyűlési határozat alapján lehetséges és társasági szerződés módosítással jár.. a költség a cégnél merül fel a társasági szerződés módosítással kapcsolatos: ügyvédi, és cégeljárási illetékek.  Nem biztos, hogy olvastam azokat az írásokat, amiket említel..

Ha a tagi kölcsönökkel t.tőkét akartok emelni a cégben, akkor az alábbi még hasznodra lehet:

"12/2008. Számviteli kérdés 

A Gt. 13. §-ának (2) bekezdése alapján nem pénzbeli hozzájárulás lehet az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelés is. A társaság tulajdonosa által a társaságnak nyújtott kölcsön is elismert követelés. Lehet-e azzal, mint nem pénzbeli hozzájárulással a jegyzett tőkét növelni? És ha lehet, a tőkeemelést hogyan kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni?


A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 13. §-ának (2) bekezdése alapján nem pénzbeli hozzájárulás lehet az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelés is. A kft.-nél a törzstőke felemelhető pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával. Feltétele ennek a társasági szerződés módosítása, a pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulásnak a társaság rendelkezésére bocsátása a Gt.-ben előírt módon és időben, továbbá a törzstőke változásának a cégjegyzékbe történő bejegyzése.
A Gt. hivatkozott előírása nem zárja ki a nem pénzbeli hozzájárulások közül a társaság tulajdonosának a társasággal szembeni, a tulajdonosi hitel (tagi kölcsön) nyújtása miatti követelését. Természetesen azt is, mint minden, a nem pénzbeli hozzájárulások közé tartozó eszközt, dokumentáltan a társaság rendelkezésére kell bocsátani, a társaságnak pedig át kell vennie. Az átvett tagi követelést a társasági szerződés módosításában meghatározott értéken a kft.-nél állományba kell venni. Mivel a jegyzett tőke emelése csak ezt követően lehetséges, a követelés állományba vételét nem lehet tőkeemelésként könyvelni, ezért azt - mint a tulajdonossal (a taggal) szembeni kötelezettséget - a kötelezettségek között kell szerepeltetni. Bár a jegyzett, de még be nem fizetett tőkeszámla jellegét tekintve eszközszámla, nincs akadálya annak, hogy azon - mintegy kötelezettségszámlán - az apportált követelés teljes összege megjelenjen, függetlenül attól, hogy a nem pénzbeli hozzájárulást nem csak a jegyzett tőke növelésére adták. (A tőketartalékba helyezés csak a tőkeemelésnek a cégjegyzékbe történt bejegyzése után lehetséges.)
A leírtak alapján az első könyvelési tétel az alapító okirat módosítása és a követelés dokumentált rendelkezésre bocsátása után: T Nem pénzbeli hozzájárulásként kapott (átvett) követelés számla - K Alapítókkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségek (Jegyzett, de még be nem fizetett tőke) számla.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 35. §-ának (4) bekezdése alapján a kft.-nél a törzstőke felemelése miatti jegyzett tőkeváltozást a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni. Ezzel az időponttal kell könyvelni a jegyzési érték és a névérték különbözetének összegében meghatározott és ténylegesen rendelkezésre is bocsátott, a társasági szerződésben is rögzített tőketartalék-növekedést.
A leírtakból következően a tőkeemelésről szóló társasági szerződés módosításának a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával a rendelkezésre bocsátott, nem pénzbeli hozzájárulás (az adott esetben a tagi követelés) miatti kötelezettséggel szemben könyvelendő a jegyzett tőke, illetve a tőketartalék növekedése: T Jegyzett, de még be nem fizetett tőkeszámla - K Jegyzett tőke és tőketartalék.


A tagi követelésnek nem pénzbeli hozzájárulásként a társaság rendelkezésére bocsátása valójában azt jelenti, hogy a tulajdonos követelését átengedte a társaság részére. Így a tőkeemelés bejegyzését követően a társaságnak az apportálás miatt önmagával szemben lesz követelése. Ezáltal azonban a tagi kölcsön miatt a társaságnak a tulajdonossal szemben kötelezettsége is a társasággal szembeni kötelezettséggé válik. Mivel ugyanazon összegben van a társaságnak önmagával szemben követelése is, meg kötelezettsége is, ennek a rendezése a két számla összevezetésével történhet: T Tagi kölcsön miatti kötelezettség számla - K Nem pénzbeli hozzájárulásként kapott (átvett) követelés számla.
[2006. évi IV. törvény 13. § (2)]"
  
 Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-27 08:09
Pont: 33
Téma: Kell-e 58-as bevallás

Szia Boszim!  2008-ban még nem volt ez a  bevallást helyettesítő nyilatkozat (09NY) és egyébként a bevallásadási kötelezettség 2009-ben 2008-hoz képest is megváltozott..  Pld-ul ha nem volt semmiféle bevallani valód a 0958-on és nem volt foglalkoztatottad sem, vagy olyanod, amit a 0908-on kellett volna vallani.. akkor ezekre 2009-től lehetett tenni akár egész évre előremutatóan a bevallást helyettesítő nyilatkozatot (meg egyébként más nemleges bevallásra is) hogy azért nem megy maga a bevallási nyomtatvány, mert nincs mit vallani..

Mivel azt írod, hogy Te semmit nem küldtél évközben, akkor nekem az a javaslatom, hogy pótlólag be kellene küldeni, de most már a bevallásokat, nullásan, mert határidőt követően nem lehet a 09NY-en nyilatkozva pótolni  a nullás bevallásokat.

Ha 2010-ben megszűnsz, akkor 2010-et tekintve a soronkívüli bevallásokat be kell adni, akár nullásan és a havis bevallást Pld-ul  1008-ast, 1058-ast a havi tört időre. 

Ha csak pld-ul február 15-én szünteted meg a vállalkozást, akkor januárra vonatkozóan adod a 10NY nyilatkozatot a nemleges bevallást helyettesítve 2010.02.12-ig a 1008-ról és a 1058-ról,  és 02.01-02.15. törtidőszakra mindenképpen magát a 1008-ast, és 1058-ast, akár nullásan.

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-26 13:52
Pont: 20
Téma: vagyonadó

Szia Mónika!  Én is keresgéltem, de lehet, hogy nem eléggé  -mert tudat alatt abban bízom, hogy hátha nem teszik  ebben a formában alkalmazhatóvá -, de sehol nem találtam arra vonatkozó leírást, hogy különbséget tenne a továbbértékesítésű célú (áru, stk) lakóingatlan és befektetési célú között.

Az adó alanya:
• az a személy vagy szervezet, aki/amely a naptári év első napján a lakóingatlan
tulajdonosa,

Az adó tárgya: a belföldön fekvő lakóingatlan.

Szemezgetés a tv-ből:

Az adókötelezettség keletkezése, változása, megszűnése
6. § (1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett lakóingatlan esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

(4) A lakóingatlan használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.
  
Szerintem a Te esetedben mérvadó kérdés, hogy már van-e jogerőre emelkedett használatbavételi engedély, ha van és tavalyra, akkor szerintem foglalkozni kell vele -- de ne vedd készpénznek, én is csak most kezdek tájékozódni, hogy ha még sem törlik el, akkor ne 1-2 nap alatt kelljen megismerni és alkalmazni.

Üdv.

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-26 13:48
Pont: 50
Téma: Harmincéves jubileumi jutalom bérszámfejtése

Szia!  Minden bizonnyal, mint nem rendszeres jövedelmet számfejtették.. esetleg úgy, hogy a megelőző teljes havi rendszeres jövedelmed szorozva 12-vel .. aztán a szuperbruttós dolog.. Nem tudom a jubileumi jutalom milyen bérnek felel meg....  de ha a tényleges megelőző teljes havi rendszeres jövedelmed mondjuk a 328.084 Ft-ot elérte.., akkor bizony a tényleges jutalmadból: csak az SZJA levonás 40,64 % , plusz levontak 9,5% nyugd.járulékot  ez már levonást tekintve ott van, hogy 50,14%   Ha ezzel számolok, akkor levontak volna: 290.311 Ft-ot..   ugyanakkor mivel azt írod, hogy több, mint 300 ezer forintot vontak le az nekem sehogy sem jön össze.

 Mert tényleges jövedelemre az adósáv igazából:  0- 3.937.008 Ft-ig   21,59 %

                                                                3.937.009-Ft felett   850.000 Ft + a 3.937.009 Ft feletti  

                                                                                              rész   40,64 %-a.

 Tehát 40,64%-tól több SZJA-t nem vonhattak volna..

Járulékot tekintve pedig:  a 9,5% nyugdíjjárulék jöhet szóba,  mert a jubileumi jutalomból nem lehet eü.bizt.járulékot és munkaerőpiaci járulékot vonni.

  -- de lehet, hogy ez csak egy hóközi kifizetés nem?? amit nettóra saccoltak és a rendes, pontos számfejtésére csak a januári havi munkabérrel együtt kerül sor.   Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-26 13:46
Pont: 33
Téma: Harmincéves jubileumi jutalom bérszámfejtése

Szia Roland!  Hiába jelöltem, hogy neked válaszolok attól a reklámtól sehogy sem sikerült..

Nem vagyok járatos a közalkalmazotti dolgokban.. Így nem tudom és soha nem néztem, hogy a három havi illetménynek megfelelő összeg a 30 éves jubileumi jutalom összege..  továbbá így azt sem tudom, hogy nálatok az illetmény az azonos-e az adott hónapban munkavszony alapján járó rendszeres bevétellel..

Ha az illetmény nem azonos a bevétellel, akkor lényeges kérdés, hogy az az utolsó teljes havi rendszeres bevétel  bruttóban a 328.084 Ft-ot elérte-e. 

Amit leírtál, aszerint a tényleges jövedelem szuperbruttós 127%-os összege utáni 32% SZJA, tehát a tényleges jövedelmedből: 40,64%.

Szerintem, illetve amit az APEH portálon néztem minta nyilatkozat tájékoztató szöveget, abban az van, hogy a munkaviszonyban foglalkoztatott az a 17%-ra nem tehet nyilatkozatot, de tehet a 32-re.

Én lehetségesnek tartom, hogy most esetleg a hóközi kifizetésnél a legmagasabb kulccsal vonták/kalkulálták az SZJA előleget, de a havi bérleszámoláskor esetleg ez a kifizetett hóközi összeg úgy fog szerepelni, hogy az összes járandóságból az a nettó már kifizetésre került  és a havi bérrel együtt megkapod még azt az összeget, ami jár, ha a hóközi kifizetéskor valóban magasabb SZJA kulccsal számoltak, mint amivel számolni kellett volna.

Elsősorban a munkáltatódnál tudsz rákérdezni, hogy ez korrigálódik-e a januárra vonatkozó bérelszámoláskor, vagy miért vonták az SZJA előleget a legmagasabb kulccsal..  Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-26 13:46
Pont: 33
Téma: Vagyonadó? Számított értékhez két kérdés.

Szia!  Én jelenleg még arra jutottam, hogy ami önálló ingatlanon, tehát önálló helyrajzi számmal bíró ingatlanon lévő garázs, az nem a lakáshoz tartozó,  nem a lakóingatlanhoz tartozó ingatlan. Ha önálló ingatlanon csak a garázs van, ott nincs lakóingatlan, vagy lakóingatlannak minősülő ingatlan, akkor azzal nem számolok.  -- De csak bízom benne, hogy így van.

ha megnézem a 1042 nyomtatványt és kitöltésit, akkor oda az ingatlanhoz kéri a helyrajzi számot, egy ingatlanhoz nem lehet két helyrajzi számot írni.. 

Szerintem egy helyrajzi számú ingatlan (egy tulajdonlapú ingatlan) -on lévő épületet, épületrészt, stb-t lehet az adott ingatlan nm2+-bem,stb. figyelembe venni..

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-26 13:38
Pont: 20
Téma: MIÉRT VONTAK 36%-OT A VÉGKIELÉGÍTÉSBŐL?

Szia!  Mivel 2010. januárra még van munkabéred is, ha más nem a felmondási iő.. ( de azt nem írod, hogy melyik nappal szűnik meg a munkaviszonyod, tehát az utolsó munkába töltött napon mennyi felmondási időre járó bért is számoltak a végkielégítés mellé, esetleg szabadságmegváltást is...

  Mivel a végkielégítés és a januári bér is 2010. évi, a 2010-es SZJA szabályok szerint számítandó.. a bruttó adóalapot képező jövedelem ismeretének hiányában nem lehet mit mondani az SZJA összegére vonatkozóan.. azt sem tudni, hogy 2010-re vonatkozóan már adtál-e le adójóváírási kérelem nyilatkozatot..   de a 18% sem lett volna jó..   2010-ben már az un. szuperbruttósítással is foglalkozni kell.   Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-26 13:37
Pont: 13
Téma: Evás vállak.nyugdijba megy

Szia! A 0943-asból nem adhatsz kettőt az biztos.

Addíg, míg munkaviszony melletti evá-s ev. volt, addig negyedévente az eva adóalap 4 %-a után, mint járulékalap után kellett járulékokat fizetnie (kivéve a 2% pénzb.eü-t és nyilván a vállalkozói járulékot)  és bevallani a 0958-ason.

   Mikortól kieg.tev. evá-s ev, azóta az eva adóalap 10%-a után fizet 9,5% ny.járulékot  és fizeti az eü.szolg.járulékot  (ez utóbbit csak egy  kieg.tev. jogviszonyra kell megfizetni). és ezt a 0943-as EVA bevallásában vallja.

ha mondjuk pontosan valamelyik naptári negyedévet követő hónap első napjától lett nyugdíjas, akkor egyszerű a dolog,  de ha valamelyik negyedév közben, akkor hirtelenjében nem tudom, miként kellett eljárnia a 0958-as bevallás tekintetében.. de lehet, hogy a 0958-as kitöltési útmutatóban találsz rá valamit.. Üdv. 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-26 13:16
Pont: 10
Téma: bejelentés/járulékfizetés

Szia Ildi!  Én is azt tudom mondani, hogy ha gyanús a dolog.. akkor az ügyfélkapun a TAJ lekérdezés,stb..

De az onyf.hu-n van ilyen, ezen keresztül is lehet "érdeklődni"...

K25Adatkérő lap a nyugdíjbiztosítás által nyilvántartott adatokról


 
 

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-26 13:16
Pont: 5
Téma: segítő családtag

Szia!  2010-től nincs 11% százalékos eho mérték.  27% van helyette.

Ha a seg.csal.tag díjazása a minimálbér 30-át nem éri el, akkor ez a seg.családtag nem biztosított ezen jogviszonyára tekintettel.   Ha pedig nem biztosított: akkor a szuperbruttósított összeg után, mint SZJA eőleg alap után SZJA elleget kell tőle vonni  és a kifizető 27% százalékos eho-t fizet a tényleges (tehát nem szuperbruttós) jövedelme után.

/A seg.családtagi díj az nem önálló tev. jövedelem, tehát azzal szemben költséget, költséghányadot nem lehet elszámolni. A 100%-os díj az alapja a 27%-os eho-nak./

Eho.tv-ből:

3. § (1) A kifizető - kifizető hiányában vagy ha a kifizető az adóelőleg alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani - a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti

a) összevont adóalapba tartozó jövedelemnél

aa) az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem,

után.

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-26 13:11
Pont: 50
Téma: APEH info NY-re

Szia! A 0950-re nem mindenki kötelezett... nekem van levegőterhelésre vonatkozóaon olyan pontforrás, ami miatt bevallásra kötelezett, bár mindig nullás  (mert vagy nincs is olyan termelés, vagy ha van, akkor a mértéke kerekítve évesen sem éri el az 1 eFt-os kötelezettség összegét, de mivel erre vonatkozóan van előlegfizetési bevallási kötelezettség 2009-re  09NY-et adtam, az éves elszámolási kötelezettség miatt pedig mivel az is nulla, vagy az NY-et kell beadnom, vagy a 0950-et nullásan, de amennyi kavarás van ezek miatt az NY-ek miatt,  én be fogom adni a 0950-et nullásan.), de én a pontforrás miatt kötelezett vagyok levegőterhelés ügyében.., akinek nincs olyanja, amire a környezetterhelés vonatkozik, hogy kik kötelezettek.. azoknak az '50 tekintetében nem kell, nem kellett foglalkozni sem 09NY, sem NY, sem pedig 0950, vagy 2010-ben 1050 tekintetében.

Én egyébként úgy döntöttem, hogy akiknél előreláthatóan nem keletkezik majd 1008, arra leaadom az NY-et 2010-re., de minden más vonatkozásban, ha nullás lesz a dolog, akkor is beadom magát az adott bevallást az előírt határidőre.

Nem mindegy, hogy látom az adófolyószámlán, hogy a bevallásnak eleget tett, s az adott adó nulla, vagy nem látok semmit és kereshetem a 09NY-et/NY-ket.. amit még csak jelzés értékkel sem szerepeltetnek sehol, aztán meg kiadják a többértelmű tájékoztatójukat és majd 3 év múlva esetleg megbüntetnek, hogy ÁÁÁ azt nem úgy kellett értelmezni.. már rohadtul elegem van a szemétségből, hogy nem képesek egy kurva határozott mondatot leírni.  Az meg egyenesen dühítő, hogy felkerülnek különböző számú, szám-betűjelű rendszeresített, akár eddig ismeretlen nyomtatványok.. és ahhoz, hogy bele tudjak nézni, hogy na arra esetleg ki kötelezett,stb.. mikor, hogy akarják... először le kell, hogy telepítsem a súgójával együtt és akkor ha már behívom magát a bevallási nyomtatványt, akkor belenézhetek a kitöltési tájékoztatóba.. mert beleszakadnának, ha a kitöltési útmutató külön megtekinthető lenne minden bevallási nyomtatványhoz, hogy annak letöltése nélkül is tájékozódni lehetne, vajon hogy akarják..

Teljes fejetlenség van,  nekem két különböző régiós ügyfélszolgálata mást- mást mondott arra, hogyha 2009-re a 0901-re teljes évre 09NY ment év elején, akkor most 02.25-én adjak, vagy ne NY-et, vagy 0901-et..  úgy döntöttem akinek nullás annak a 0901-et nullásan beadom, akár adtam 09NY-et rá, akár nem... Meg kell nézni a 1042-t is frissítették 2010.01.28-án, amikor már köztudottan kiesik az ingatlan vagyonadóra vonatkozó része a törvénynek, de el kell olvasni a kitöltési útmutatót, hogy még ma is ott virít benne, hogy az inagatlanról mikor kell bevallást adni, akkor is, ha nincs fizetni valója, stb..

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-26 12:57
Pont: 20
Téma: Visszahozzák -e a NYENYIT?

Szia!  "Ez ha jól tudom járulékokat is érint visszamenőlegesen, nem csak szja-t."   RE:

A vállalkozói kivétkiegészítés, vagy a közreműködői díjkiegészítés  nem befolyásolja a nyugdíjalapot.. SZJA-t befolyásolna a magánszemélynél és a céget/ev-t 27% százalékos eho fizetési kötelezettség terhelné, ha meg simán adózott eredményből lehetett volna osztalék, de nem lett.... dolognál a céget terhelné 27% százalékos eho.. (s nyilván befolyásolná a könyvelést, beszámolót..)   De TB járulék vonatkozása ezeknek nem lenne. ("csak" adó: SZJA és eho és a rengeteg plussz meló vele .)

Azért írom feltételes módban, mert reménykedem benne, hogy ezt a .... eltörlik, vagy valami normálisabb módon rendezik.

------------------------------------------------------------------------

Évi!

Én a nullás társasvállalkozókról/ személyesen közreműködő tagokról adom a 1008M-eket nullásan, de személyi adatokkal, jogcímkóddal, stb. (Ezzel nem állítom, hogy ez így kötelező!) 

  Az év elején, mikor ment itt a fórumon is, és többször beszéltem is az APEH-hel:  hogy mivel a 1058, 1008 az elméletileg a NYENYI szerepét is betölti, én végül is úgy döntöttem, hogy csak azon adózónak adtam NY-et 1008-ra vonatkozóan, akinek bizton nincs 1008A természetbeni,stb.. valamint egyetlen olyan embere sem, akiről korábban NYENYI-t kellett adni, akkor is, ha az nullás volt (ingyenes, de TB tv. szerint "biztosítottak közé tartozik")

Attól, hogy valaki beltag, kültag az még nem jelenti azt, hogy társasvállalkozó is egyben.  Ha tagként van személyes munkavégzési kötelezettsége (nem munkaviszonyban, nem megbízásos jogviszonyban) a saját Bt-jében, akkor beszélünk társasvállalkozói jogviszonyról. A kieg.tev.társ.vállalkozón kívül a többi társasvállalkozó (főfogl, munkavisz melletti, stb.) az a Tbj tv. értelmében biztosítottnak minősül. A munkavisz.melletti társasvállalkozó esetében csak akkor van járulékfizetési kötelezettség, ha díjazásban is részesül és csak azután az összeg után. 

Üdv

gariv fogadta el, ekkor: 2010-10-26 09:37
Pont: 20
Téma: osztalék EHO-ja

Szia!  2009. év eredmény terhére jóváhagyott (beszámoló elfogadva, osztalék felosztás jóváhagyva, osztalék kifizetés bejelentés a cégbíróságra ha KFT) osztalék kifizetésére 2010-ben kerül sor, tehát a 2010-ben, adott személytől már 2010-ben levont  4+2 eü.bizt.járulék, vagy fizetett eü.szolg.járulék, levont/megfizetett 14% százalékos eho (stb.) vehető figyelembe a 450.000 Ft 14% százalékos eho megfizetettségi határösszegnél.  (vagy 2010-re vonatkozóan adott nyilatkozatát figyelembe véve).

Üdv.

panniik fogadta el, ekkor: 2010-10-25 07:51
Pont: 50
Téma: A következő eset átalakulásnak minősül?

Szia!  Meg kellene nézned, hogy milyen szerződés alapján, mit tartalmaz az a bérleti szerződés, ami alapján eddig az a KFT működtette ott az üzletet. határozott időre szól-e a szerződés, miként rendelkezik arról, hogy másnak használatba adhatja-e, stb..vagy akár simán mehet ezen KFT részéről egy szerződés felmondás, és az egysz.Kft pedig megköti a saját szerződését a tulajjal, feltéve, ha a tulaj is  akar vele szerződni..

Ha nem a sima KFT-jé az üzlet akkor el sem adhatná, magát az ingatlant, legfeljebb a saját tulajdonú eszközeit, de lehet, hogy a szerződés olyan, hogy van joga eladni a bérleti jogát...  Mivel az üzlethasználatára vonatkozó szerződés feltételei, tartalma előttünk nem ismert, nem igazán tudok én sem arra vonatkozóan egyértelmű választ adni, hogy miként mehet át az üzlet az egysz. kft. üzemeltetésébe.

 A pénztárgépes dologban nem vagyok most képben, de ha felhívjátok a pénztárgép szervizest,akihez be kell jelenteni, ha eladnád, stb.. biztos fog tudni információval szolgálni a teendőkről.. de megnézheted a 24/1995.(XI.22) PM rendelet vonatkozó részében pontosan.

Üdv.

Corvina fogadta el, ekkor: 2010-10-19 08:06
Pont: 7
Téma: Táppénz és szabadság

Szia!  Ha a nyugdíj melletti munkavégzés kereseti korlátra gondolsz, akkor én meg azt nem értem, hogy ha nyugdíjas az illető és a nyugdíj folyósítását nem szünetelteti , valószínűleg nem baleseti ellátást kap...,  milyen táppénzt kap?

Egyébként, ha valaki táppénzben részesül, abból vonnak nyugdíjjárulékot, SZJA előleget..   ..TB járulékokat nem. Üdv.

 

Evus10 fogadta el, ekkor: 2010-10-18 17:36
Pont: 2
Téma: Táppénz és szabadság

Szia! a kérdező megadhatta volna, hogy miféle járadék....

Én azért tippeltem végül is a rendszeres szoc.járadékra, mert a hat hónapi  minimálbér 80%-a átlagról ír, hogy ha azt meghaladja, akkor elveszíti a járadékot.., mert ennél van ilyen  kitétel is a jogosultság megszűnések között..

387/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet
az egészségkárosodott személyek szociális járadékairól

 2. § E rendelet alkalmazásában
d) kereset, jövedelem: az Rjtv. 1. §-ának c) pontjában meghatározott jövedelem, járulékalap,


f) rendszeres pénzellátás: a gyermekgondozási díj; a terhességi-gyermekágyi segély; a gyermeknevelési támogatás; a rokkantsági járadék; az Flt. szerinti pénzbeli ellátások, ideértve a foglalkoztatást elősegítő támogatások közül a keresetkiegészítést, a képzési támogatásként nyújtott keresetpótló juttatást, az önfoglalkoztatás támogatását és az Flt. 19/B. § (2) bekezdése szerinti egységes támogatást is; a táppénz, a baleseti táppénz, kivéve a jogosultat az e rendelet szerinti ellátások folyósítása mellett végzett keresőtevékenység alapján megillető táppénzt, baleseti táppénzt; a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek és a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények alapján folyósított egyéb azonos típusú ellátás.
  
 


17. § (1) A járadékra való jogosultság megszűnik, illetve azt meg kell szüntetni, ha a járadékra jogosult


e) keresőtevékenységet folytat és hat egymást követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegének 80%-át,

g) részére rendszeres pénzellátást állapítanak meg,
  

---------Az Rjtv.1.§.c.): kereset, jövedelem: az a járulékalapot képező jövedelem, illetve az a járulékalap, amely után a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) alapján - a járulékfizetési felső határ figyelmen kívül hagyásával - nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség áll fenn, ideértve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény szerinti azon ekhoalapot is, amely után a magányszemély 15 százalékos ekhot fizet;
  

 

---------------------  A rehab.járadéknál pedig más van a kereső tevékenység jövedelmével kapcsolatban megszűnési okok között:  

Az ellátás megszűnése, megszüntetése
13. § (1) Az ellátás megszűnik, illetve azt meg kell szüntetni, ha


e) kereső tevékenység folytatása esetén a rehabilitációs járadékban részesülő 6 egymást követő hónapra vonatkozó - a személyi jövedelemadóval és a Tny. 13. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti járulékokkal csökkentett - keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének 90 százalékát, illetve annak a megállapítást követően a rendszeres nyugdíjemelés(ek) mértékével növelt összegét, de legalább a mindenkori kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegét,


Üdv.  
 
 

Evus10 fogadta el, ekkor: 2010-10-18 17:36
Pont: 2
Téma: Táppénz és szabadság

Igazad van. Javítom.

Ráadásul már látom az alapkérdésében, hogy  ?? járadék melletti munkavégzésről ír..

Ha így nézzük, hogy mi számít kereset/jövedelemnek  a szoc.járadék esetében:

akkor kereset, jövedelem: az(2007.évi LXXXIV. tv.) Rjtv.1.§. c.pontja szerint meghatározott jövedelem, járulékalap.

..... cc..az a  járulékalapot képező jövedelem, illetve járulékalap  amire a járulékfizetési felső határ figyelmen kívül hagyásával nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség áll fenn... 

Ha rendszeres szoc.járadékos és táppénzben részesül, szerintem a táppénz nem számít bele neki jövedelem havi átlagába..., mert nem járulékalapot képező jövedelem és nem járulékalap.

Bocs még egyszer a megtévesztő elírásért. Üdv.

Evus10 fogadta el, ekkor: 2010-10-18 17:36
Pont: 2