Protokoll-etikett logo
melcsi62, a tudástár felhasználója: 577 hete 5 napja 8 órája 22 perce .
Összesen 2534 elfogadott válasz, csökkenő időrendben:
 
Téma: Rendes felmondás gyed alatt??

Szia!  Itt nem arról van szó, hogy az adott munkáltató/cég jogutód nélkül megszűnik, megszűnt...  A GYED-en lévők munkaviszonya munkáltatói rendes felmondással nem mondható fel.

Ha majd ezek a GYED-esek újból munkába akarnak állni, akkor az éppen aktuális törvények szerint vizsgálandó lesz, hogy a munkáltatói rendes felmondási tilalomra való tekintettel mi a követendő eljárás, ha a munkavállalónak nem tudnak munkát adni . Üdv. 

aug15 fogadta el, ekkor: 2010-11-20 10:49
Pont: 20
Téma: tagi kölcsön elszámolása

Szia!  nem azt akarják "ajándékként" kezeltetni, hogy az adott tulajdonos a saját pénzéből finanszírozta a cég adó,stb. kifizetését, melyet így tagi kölcsön formájában folyósított a társaság részére..   A kölcsön olyan ügylet, amit a kölcsön kapó köteles visszafizetni a hitelezőnek.. legyen az a cég tagja, vagy éppen más külső hitelező.

Ha a cégnek tartozása van és a vagyona nem nyújt fedezetet a tartozás teljes kifizetésére, akkor az a cég nem szűnhet meg végelszámolással, hiszen kielégítetlen hitelezői igény nem maradhat egy végelszámolás esetén... valószínűleg ezért mondja azt az adott tulajdonos, hogy ő akkor lemondana az általa nyújtott kölcsönről (társaságnál: elengedett tartozás, rendk.bevétel), ami az illeték tv. alapján a társaságot terhelve un. ajándékozási illetékfizetési kötelezettséggel jár..

Megtehette volna a társaság, hogy mielőtt végelszámolna... a tagi kölcsönből jegyzett tőkét emelnek         - igaz ezesetben meg a társasági szerződés módosítási eljárás kerül külön pénzbe - ezáltal eltűnik ezen tartozás, átmegy jegyzett tőkébe..  és akkor már ezen tartozás okán nem lenne akadálya a végelszámolásnak.

Vagy a fedezetlen tartozás miatt a végelszámolás átmegy felszámolásba..

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-11-19 10:40
Pont: 100
Téma: Fordított áfa

Szia!  Ha Te kaptál (jogosan) fordított ÁFá-s számlát, akkor ott a számla összege nem tartalmaz ÁFA-t., hiszen pont az a lényeg, hogy mivel nem a szállító/eladó az ÁFA fizetésére kötelezett, az ÁFA összegét ő nem jogosult a vevőtől beszedni.  

Neked kell rá felszámítani/kiszámítani az ÁFÁ-t, ami az ÁFA analitikában fordított ÁFÁ-s ügyletként fizetendő ÁFA ..

Levonásba csak akkor helyezheted, ha ÁFA köteles tevékenységhez vetted igénybe és egyébként is van ÁFA levonási joga a vállalkozásnak. Ha van levonási jogod, akkor az ÁFA analitikában és a bevallásban a többi 25%-os levonható ÁFA tételekkel együtti sorban fog szerepelni, mint levonható ÁFA .

A fizetendő ÁFA tekintetében a részletező adatok soron is kell tölteni a vonatkozó sort.

Nyilván könyvelni is kell. nem tudom mit tesz lehetővé a könyvelő programod... én mikor viszem be a bejövő fszl-át és adom neki az ÁFA módozatot, hogy fordított ÁFÁ-s, akkor pld-ul így könyvelődik fel a főkönyvbe: tegyük fel 100.000 Ft a számla összege

                      akkor: 1 vagy 2, stb.  T/    szállító K     100.000 Ft 

                                 466 ..levonh.ÁFA T/   467..fizetendő ÁFA K   25.000 Ft.  

 

A fordított ÁFÁ-s számlán szerepelnie kell valaminek arra vonatkozóan: hogy ÁFA fizetésére a vevő kötelezett..,   

Az, hogy miért van ilyen: ez éppen nem egy rossz konstrukció, ha utána gondolsz.  Ha Te kapsz ilyen számlát és van ÁFA levonási jogod, akkor példánál maradva: 25.000 Ft-ot (ÁFA összege) valójában sehová nem kell pénzügyileg megfizetni. Nem kell odafizetni a szállítónak, stb..

Ha valaki használt egyéb ingatlant vesz, fordított ÁFÁ-san.. ez az ÁFA összeg elég jelentős tétel is lehet, s így azt az összeget nem kell külön előteremteni, mert akár ugyanabban a bevallásban fizetendő ÁFA és levonható..   ( Költségvetési szempontból nyilván más megfontolások is domináltak, mikor ezt bevezették, tevékenységet tekintve nem véletlenül az építőipari építés, szerelés.., valamint a felszámolás alatt álló vállalkozástól való vásárlásnál, stb...)

Nem tudom sikerült-e segíteni a megítélésben.

Üdv.

 

 

 

                          

                          

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-11-19 10:36
Pont: 20
Téma: munkanélküli adóbevallása

Szia!  Ha a pénztári kifizetés nem tartalmaz adóköteles jövedelem összeget, ha adóalap nulla, akkor azt a nullát nem kell szerepeltetned a 22-es sorban.

De adóbevallást kell adnod, mert nem csak AM könyves jövedelmed volt, hanem más összevonandó is a munkanélküli ellátás okán.. tehát a bevallásban szerepeltetned kell az AM könyv leigazolt ellátási alapot és a munkanélküli ellátást is, ahogy írod az 1-es és 4-es sorokban.

A munkanélküli ellátás és az AM könyv-es jövedelem is bérnek minősül, tehát amely hónapra vonatkozik az adójóváírási hónap. Nyilván ha egyidejűleg mondjuk májusban AM könyvvel is dolgoztál, meg munkanélkülit is kaptál májusra az egy adójóváírási hónap.

Ha letöltötted az APEH portálról a 0953-as bevallási nyomtatványt és az alapadatokat beleírod: jövedelem a megfelelő sorba, adójóváírásra jogosító hónapok száma, valamint a kifizetők által levont előleg, akkor a program felkínálja az igénybe vehető adójóváírási összeg összegszerűségét, ha ezt a felkínált összeget beírod, akkor a program minden sort tölt (kiszámolja a fizetendő adót és az éves különözetet is)  és számol, ami rád vonatkozik, és tölti nullával azokat a sorokat, ahová szükséges.

 

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-11-19 10:06
Pont: 50
Téma: 40 ledolgozott

Sziasztok!  az Origo-ról..:  Meglepte a kormányt saját nyugdíjötlete

Még sok a költői kérdés és én még a törvény javaslat szövegét sem láttam, attól, hogy a kormány úgy döntött, ahogy... Üdv.

évuci fogadta el, ekkor: 2010-11-18 16:37
Pont: 20
Téma: Rokkantnyugdíjas EV. és a TJK

Szia!  Az un. kivét-kiegészítés intézményét nem kell alkalmazni 2010-re, 2011-től pedig a TJK eleve, mint fogalom is megszűnik.     Tehát 2010-re nem kell foglalkoznod azzal, hogy mennyi lenne az osztalékalapja, s hogy mennyi lett volna a TJK-e.  Üdv.

kriszta4 fogadta el, ekkor: 2010-11-17 17:18
Pont: 50
Téma: Veszteség elhatárolás ??

Szia!  2008-ra vonatkozóan még élt olyan negatív adóalap elhatárolási rendelkezés, hogy bizonyos esetekben csak APEH "engedéllyel" lehetett tovább vinni..  Nézd meg, lehet, hogy rá is vonatkozott és nem kért rá engedélyt, vagy nem engedélyezték.. és azért nem szerepel továbbvihető elhat.veszt. a 2009-es bevallásban.. 

(De nem az SZTV beszámoló/mérleg szerinti veszteség az ami,a feltételek megléte esetén elhatárolható..hanem a negatív tao. alap..)

Üdv 

viki16 fogadta el, ekkor: 2010-11-17 10:26
Pont: 17
Téma: Ingatlan eladásának számlázása

Szia!  Ha az önkormányzat (vevő) alanyi ÁFA mentes, akkor nem felel meg a fordított ÁFA személyi feltételeinek.. tehát akkor sem számlázhatná az ingatlant fordított ÁFÁ-san az Rt.., ha az Rt. egyébként ÁFÁ-s ÁFA adóalany és ingatlanértékesítés vonatkozásában az APEH-nál be volt jelentkezve az ÁFA tv. 88.§-a alapján ÁFA kötelessé tételre és az adott ingatlan nem "új" ingatlan..

Az alanyi ÁFA mentes olyan jogállású, akitől ÁFA fizetése nem lenne követelhető  (ÁFA.tv. 142.§. (3) b.)) 

Üdv.

gravis2005 fogadta el, ekkor: 2010-11-17 09:57
Pont: 20
Téma: anyagszállítás számlázása

Zsuzsa! Azért írtam úgy, hogy nem fordított ÁFÁ-s  és nem úgy, hogy pld.( 25% ) ÁFÁ-s, mert az a fuvarozó lehet akár alanyi ÁFA mentes is. S azért indokoltam úgy, ahogy mert gondoltam, hogy esetleg a régi fordított ÁFÁ-s rendelkezés (amikor nem volt egyértelműsítve, hogy az adott engedélyes ingatlannal kapcsolatban az  építés-szerelés, egyéb szerelés,) , sok vita volt azon, hogy mi mikor, minek számít. 

Ha megnézzük a TEAOR-t, hogy milyen szolgáltatások tartoznak az építés-szerelés, egyéb szerelésbe.., akkor láthatjuk, hogy a közuti árufuvarozás 49.41 (szállítás népgazd.ágazat)  nem  építési, nem  szerelési szolgáltatási tevékenység, mint ahogy nem lenne építés, szerelés a sima építőipari gép kölcsönzése (77..) sem személyzet nélkül.

Ha viszont az építőipari gépet, eszközt személyzettel együtt kérem, akkor pld-ul nem árokásó gépet bérelek, hanem már  pld-ul valami talejlőkészítési munkát végeztetek.., ami építőipari (szakágazat) szolgáltatás..  "Az építési eszköz kölcsönzése személyzettel az adott eszközzel végzett építőipari tevékenységhez tartozik.",  vagy éppen v.milyen spec.szaképítés.

Én legalább is a TAOR-t szoktam segítségül hívni, ha valami nem igazán egyértelmű, hogy akkor az építés-szerelés, egyéb szerelés-e, vagy más..

Ja! És bocs a figyelmetlenségemért, mert én meg a válaszodnál a kérdőjelet nem láttam,  így hirtelenjében arra gondoltam, hogy "bizonygatod" felém, hogy ez nem építőipari gép kölcsönzés személyzettel..  ezért az jött le, mintha Te is figyelmen kívül hagytad volna azt a nem szócskát...    mégegyszer bocs.

Üdv.

 

 

 

visezsuzsa fogadta el, ekkor: 2010-11-16 13:03
Pont: 20
Téma: püleg nem rendezett fordított áfás számla

Szia!  Minden további nélkül levonhatja a számla kiegyenlítés hiányában is, ha egyébként ÁFA köteles tevékenységhez.. tehát, ha van levonási joga.

Az esetleges ÁFA visszaigénylésnél (elszámolt ÁFA összesen:" visszajáró") nem kell vizsgálni a fordított ÁFÁ-s számlák kifizetettségét.  Egyébként nem is tudnád csökkenteni az ilyen kapott fordított ÁFÁ-s számlát a kifizetetlen számla ÁFA összegével, hiszen az a számla amit kaptál, abban a számlában nem szerepel sem ÁFA százalék, sem ÁFA összeg.

Üdv.

fogadta el, ekkor: 2010-11-16 12:58
Pont: 7
Téma: Fordított Áfa 2008

Sziasztok! Szia Napraforgó!  Az együtt gondolkodáshoz..

Én is Nelly értelmezésével azonosulnék.. ha összevágjuk az esetleg szóba jöhető ÁFA tv-i rendelkezéseket:

Mi lehet (belföldi) fordítottan ÁFÁ-s 2008. augusztusban a kérdés kapcsán?

142. § (1) Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:

a) a 10. § d) pontja szerinti termékértékesítés esetében;

 

          ---10. § Termék értékesítésének minősül továbbá: d) az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre.      - szerintem ez kilőve. (nem építés-szerelési munkával jött létre,  önálló ingatlannyivántartásban szereplő ingatlant nem vett )

142.§.e) a 86. § (1) bekezdésének j) és k) pontja alá tartozó termékértékesítés esetében, ha az értékesítő adóalany élt a 88. §-ban említett választási jogával;

    ----

86. § (1) Mentes az adó alól:j) a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése,

kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynekja) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg; vagyjb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év;

k) a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését;

 

 

--------------   nem történt földrészlet vásárlás.. az a "növényzet" ami ültetvényként ( befejezett, termőre fordult... , a vállalkozás céljait tartósan szolgáló ) könyvelésileg és Sztv. nyilvántartás szerint ugyan az ingatlanok között, egyéb építményként szerepeltetendő, -- attól szerintem a saját tulajdonú hrsz-ú földterülete hiányában ez nem olyan "ingatlan", amit az ÁFA törvény a 10.§.(1) d)-ben körülír,  az más kérdés, hogy a földterület tulajdononásánál ez a terület/hrsz-ú ingatlan az ingatlannyilvántartásban mondjuk : rét, legelő, szólő, gyümöllcsös, kert,erdő, fásított, stb. művelési ágú ingatlanként szerepel .  

(A földterület bérlés pedig szerintem:  vagy ÁFA mentesen, vagy ÁFA felszámítással történhetett, annak függvényében, hogy a bérbeadó ingatlan bérbeadásra bejelentette-e, hogy az ÁFA körösséget választja.( ez a bérlés nem tartozik abba a kivételbe, ami mindenképpen ÁFÁ-s a bérbeadáson belül.)  A bérlésnél a fordított ÁFA nem jöhet szóba és nincs jelentősége annak sem, hogy az beépített, vagy nem. --  ez nem  volt kérdés, de úgy látom, hogy Palmika valamibe belekeveredett az ingatlan bérbeadás ÁFA vonatkozásban, de lehet, hogy csak én értettem félre a válaszát ezzel kapcsolatban.).

-----  Ha az ültetvény értékesítésére az alábbi esetben került sor, akkor viszont egyértelműen fordított ÁFÁ-s:

 142.§.(1) g) a vállalkozásban tárgyi eszközként használt termék és egyéb, a teljesítésekor szokásos piaci árát tekintve 100 000 forintnak megfelelő pénzösszeget meghaladó termék értékesítése esetében, ha az értékesítő adóalany felszámolási vagy bármely más, fizetésképtelenségét jogerősen megállapító eljárás hatálya alatt áll.

 

Üdv.

Napraforgó fogadta el, ekkor: 2010-11-15 21:56
Pont: 25
Téma: Hibás bevallás magánnyugdíjpénztár

Szia! Az októberi 1058-asban nem szerepeltethettél tagdíjat, mert annak mértéke gyakorlatilag nulla, és van magánnyugd.p.tag 9,5%-os nyugdíjjárulék.. ami egyébként az APEH NYBA számlára utalandó és már nem utalható az APEH .. adott nyugdíjpénztártagdíj számlára.

APEH portálról.. bővebben:

Tájékoztató a 2010. november 1-jét követő időszakban alkalmazandó szabályokról a magánnyugdíjpénztári tagdíjakkal kapcsolatban2010.11.03.

Ha javításra szólítottak meg, akkor a javítós 1058-on igen szerepeltetni kell a javításra szoruló bevallás kódját.. úgy, ahogy az a kapott értesítésben szerepel, a javító bevallásban a magánnyugd.pénztártag nyugdíjjárulékát már helyesen kell szerepeltetni... nincs külön 1,5 és 8% tagdíj, csak 9,5% .... a magánnyugd.pénztári tagdíj sort nullával kell tölteni.

 

 Üdv.

advice11 fogadta el, ekkor: 2010-11-12 18:20
Pont: 5
Téma: Jól átvágták azokat akik hittek a mesében !

Sziasztok!  Az előző hatalmak a "" beetetés"" terén csak bukott ipari tanulók voltak a mostani hatalmat gyakorlókhoz képest és ezt el kell, hogy ismerjük... professzionális! , nem véletlen az a 2/3-os többség...  Mikor az MSZP-s Gyurcsány elmondta, hogy az MSZP hazudott ebben is, abban is, és nem mehet úgy tovább,, stb...,  akkor tömegek mentek az utcákra, sokan törtek-zúztak, sok milliós károkat okozva.. (most meg lehet, hogy kitüntetik majd őket) ..

Most pedig olyan kormányfő van, aki soha nem hazudott még és az intézkedéskből meg úgy néz ki, hogy ez a hazudozás, mintha folyamatos lenne....   a korábban spontán tüntető, kempingező tömeg még sem szabadkempingezik a parlament körül és csak kevesen demonstrálgatnak, akikre meg ráhúzzák, hogy az a pár ezer ember az mind a bukott kormány embere, akik.. 

Tehát el kell ismerni, hogy a mostani kormánypártok valóban jól tudják kezelni ezt az országot - a retorika szintjén.

Üdv.  

hvanna fogadta el, ekkor: 2010-11-10 18:08
Pont: 5
Téma: Megbízási szerződés után SZJA-kötelezetség?

Szia!  Gondolom nem adószámos magánszemélyként, vagy egyéni vállalkozóként kötötted azt a megbízási szerződést.

Ha sima magánszemélyként, akkor a megbízási díjadból a kifizető SZJA előleget kell, hogy vonjon annak függvényében, hogy ez a megbízásos jogviszony ez önálló tevékenység, vagy nem nem önálló tevékenységre köttetett-e, és ha önállóra, akkor  legkésőbb a kifizetéskor milyen nyilatkozatot adsz részére a bevételeddel szemben/a megbízással kapcsolatos költségeddel kapcsolatban az SZJA köteles jövedelem megállapításához...   Ha a nyilatkozott költség figyelembevételével az SZJA köteles jövedelem több lesz, mint a megbízási időszakban a minimálbér 30%-a (havi, napi) , akkor biztosítottnak is minősülsz és a kifizető TB járulékokat kell, hogy vonjon tőled és fizessen utánad.   Az SZJA köteles jövedelem 127%-a lesz az SZJA előleg alapja..

Mivel sok ismeretlenes a kérdésed: milyen megbízás: önálló, nem önálló tev., mennyiről fog szólni a költségnyilatkozatod, vagy csak a 10% költségátalány lesz, stb....

A lényeg, ha nem adószámos (számla adásra kötelezett ) magánszemélyként, nem egyéni vállalkozóként kapod azt a valamilyen megbízási díjat, akkor a TB-s levonás, megfizetés, bejelentés, SZJA előleg levonás mindenképpen a kifizető feladata a nyilatkozatod figyelembe vételével, aztán az SZJA előleg és a tényleges SZJA közötti különbözet elszámolására már majd az éves SZJA bevallás keretében kerül sor .

A 2010-es nyilatkozatokkal kapcsolatban: az APEH portálon:

   

lajszer fogadta el, ekkor: 2010-11-04 23:05
Pont: 20
Téma: Késve kapott bejövő számla ÁFA

Sziasztok!  Mazsi!  tegnap este még utána gondoltam a kérdésnek és már teljesen egyértelműnek látom, hogy simán beállíthatod azt az augusztusi szállítói számlában szereplő ÁFÁ-t levonhatóként a III.n.évi önellenőrzésnél.  Sőt ha ha nem kellene kötelezően önellenőrizni a késve átadott kimenő számla miatt, akkor is megtehetnéd, ha akarnád és a vállalkozó is akarná, hogy ha nem lenne az a kimenő számla, hogy a III.n.évi ÁFÁ-t önellenőrzöd, érvényesítve benne a 15 eFt levonható ÁFÁ-t, ahogy DerStauner is írja a 19-es hozzászólásában, s ahogy Te is megközelítetted "logika alapján" a 13-as hozzászólásodban.

A jelenleg hatályos ÁFA tv. 119.§., 131.§ alapján és az Art.  49.§., valamint az Art. 49.§-ához fűzött 2007-ben megjelent értelmezés alapján, (ami szerintem átültethető a jelenleg hatályos törvényekre vonatkozóan is tartalmát/elvét/szellemét tekintve), valamint figyelemmel arra, hogy a levonható ÁFA növekedés nem számlakorrekció során keletkezik szerintem is igaza van bezi02-nek, semmi akadálya, hogy az önellenőrzésbe ez a csökkentő tétel is szerepeljen..

Én nem bánom, hogy foglalkozunk ezzel a kérdéssel, mert a jelenleg hatályos törvények szövegezése és az alkalmazható szankciók mellett muszáj a lehető legkörültekintőbben eljárni, ahogy Böbe is céloz arra a 21-es hozzászólásában.   

Üdv.

 

mazsi5 fogadta el, ekkor: 2010-11-03 16:39
Pont: 17
Téma: fizetés nélküli szabadság előtt szabi

Szia!  nekem is az a véleményem, hogy ha a munkavállaló saját elhatározásából 3 évig külföldi tartozkodására tekintettel távol akar lenni a munkahelytől.... akár úgy, hogy a munkáltató megengedi neki, hogy ezt fizetésnélküli szabadságon tegye...  (Emlékezetem szerint a Munkatörvénykönyv ilyen esetben nem teszi kötelezővé a munkáltató részére, hogy fiztésnélküli szabadságot engedélyezzen ilyen indokra való tekintettel.).

   .. a 30 napot meghaladó fizetésnélküli szabadság idejére nem jogosult a rendes szabadságra.., 

 A szabadságot az Mtv. szerint a munkáltató az esedékesség évében köteles kiadni.. vannak méltányolható esetek, amikor ettől a munkáltató eltérhet, de ez az eset szerintem sem az, amikor a munkáltató eltérhet..   Szerintem is a járó rendes szabadság kiadását követően indul a fizetésnélküli  távollét időszaka.   Üdv.

Robbanto fogadta el, ekkor: 2010-11-02 09:58
Pont: 13
Téma: Kell-e adóbevallásban (2009) a betegállomány?

Szia!  Minden jövedelmet vallani kell és igen az összes jövedelem után számolandó az SZJA, amiből aztán levonódik a kifizetők által levont és a különbözet lesz a bevallási határidőig rendezendő.. A munkabér, az egyéb bér (pld-ul munkanélküli, táppénz), a végkielégítés olyan jövedelem, amivel szemben költséget elszámolni nem lehet.. tehát a bruttó összeg az, ami az adóköteles jövedelem is.

Feltételezem, hogy az a 30 nap az passzív táppénz volt, amiről vagy a MEP-től, vagy a munkáltatótól kaptál módosított jövedelemigazolást... attól függően, hogy a munkáltató un. TB kifizetőhely volt-e, vagy nem.

ha a munkáltatód TB kifizetőhely volt, akkor ők kellett, hogy a jövedelemigazolásban szererepeltessék, amit kiadtak neked , ha a MEP folyósította részedre, akkor a MEP adta az igzolást.   Amit a MEP kiadott igazolást a passzív táppénzről, azt a 4-es sorban, tehát ahol a munkanélküli ellátást is .. kell szerepeltetni.  Ha a munkáltató igazolta le ezen kifizetést, akkor az 1-es sorban kell szerepeltetni.

Az APEH Portálról ha letöltöd a 0953-as bevallási nyomtatványt és hozzá a súgót, akkor adott sarokba F1-el tudod nézni az adott sorhoz tartozó kitöltési tájékoztatót..  Ha az adójóváírásra jogosító hónapok számát helyesen beütöd, akkor a program az adójóváírást számolja, valamint számolja az egyébként fizetendő SZJA összeget is..    A passzív táppénzként kapott bruttó jövedelem is adóköteles, bérnek minősülő jövedelem, éppúgy, mint a munkanélküli "álláskeresési járadék,stb., amit ekként igazolnak le.

Mivel azt írod, hogy októberben szűnt meg a munkaviszonyod és 4 havi végkielégítést kaptál.. mivel októbertól dec.31-ig 3 hónap van, a végkielégítést bizonyos esetekben meg lehet osztani az egyes adóévek között... Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-29 12:30
Pont: 20
Téma: nyugdíjas bt beltag járuléka

Szia!  Az első kérdéseddel kapcsolatban: Ha az a nyugdíjas beltag kizárólag üzletvezető/vezető tisztségviselő és ezt a feladatát mondjuk ingyenesen a megbízásra irányadó szabályok szerinti jogviszonyban látja el, akkor nincs vele kapcsolatban járulékozás, nem is biztosított ezen feladat ellátása vonatkozásában.

Eü.szolg.járulékot egy Bt. esetében a kieg.tev.társasvállalkozó után kell fizetni, ha nincs a társaságban nyugdíj mellett személyesen közreműködő tag, akkor nincs a társaságban kieg.tev.társasvállalkozó.. tehát nincs eü.szolg.járulék.  Alapvető kérdés, hogy miként rendelkezik a társasági szerződés a tagok személyes munkavégzéséről.., mert ha abban az van, hogy az illető tag személyesen is közreműködik.., akkor az társasvállalkozó, ha nyugdíjas az illető, akkor kieg.tev.társ.vállalkozó.... mindaddig, amíg a társasági szerződés ezen része miatt azt nem módosítja a társaság.

Bt esetében a tagi személyes közreműködés "elrendelésére/feltételeinek" meghatározására elegendő a tagok megállapodása is. Ha a társasági szerződés nem ír elő tagi személyes közreműködést, és esetleg volt tagok megállapodása korábban, akkor ahhoz, hogy a tagok megállapodásán alapuló tagi személyes közreműködés/társasvállalkozói jogviszony megszűnjön elegendő a tagok megállapodásán változtatni.. 

Végelszámolással már régen volt dolgom, ezért ebben a kérdésben nem írok véleményt.

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-29 11:46
Pont: 50
Téma: családi gazdálkodó nyenyi

Szia!  Feltételezve, hogy 2009-re vonatkozóan kérdezel:

1. az őstermelős, családi gazdálkodós dolgokat nem ismerem-- de az alól betett linkek valamelyikében biztosan van szó róluk

2. Ha AM könyvvel volt valaki foglalkoztatva  a "NYENYI adatszolgáltatás a foglalkoztatót nem terheli.

3. Az adott nyugdíj melletti foglalkoztatott 365 nap (nyugd.járulék fizetés) elteltével kérheti először a nyugdíj kiegészítést...

onyf.hu-ról: 

K27 KÉRELEM a saját jogú nyugellátás összegének 0,5 százalékos emeléséhez a társadalombiztosítási nyugellátásról
szóló 1997. évi LXXXI. törvény 22/A. §-a alapján
Ügyféltájékoztató

 

  1., 4.:

2009-11-26 14:23

A nyugdíjjogosultsághoz, illetőleg a nyugdíj-megállapításhoz szükséges, a Tbj. 46. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adatokat a foglalkoztató, a foglalkoztatónak nem minősülő egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő, és a Tbj. 56/A. §-ában meghatározott, Magyarországon be nem jegyzett foglalkoztató képviselője vagy a foglalkoztató képviseletében eljáró foglalkoztatott a tárgyévet követő év április 30-áig köteles az illetékes regionális nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére közölni.
2009-11-26 14:21

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 5. §-ában felsorolt biztosítottakról Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó (NYENYI) lapot kell kiállítani:
2009-11-26 14:20

2009-11-26 14:20

Üdv.

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-29 10:57
Pont: 33
Téma: Egyszemélyes kft minimál bér - ügyvezető

 

168. § (1) Az egyszemélyes társaságnál a taggyűlési hatáskörbe tartozó kérdésekben az egyedüli tag dönt, és erről a vezető tisztségviselőket írásban köteles értesíteni.
(2) Ha az egyedüli tag természetes személy, egyszemélyes társaságnál az alapító okirat úgy is rendelkezhet, hogy a tag jogosult az ügyvezetésre és a képviseletre.
(3) Az egyszemélyes társaság és annak tagja közötti szerződés érvényességéhez a szerződés közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalása szükséges.


Az egyszemélyes társaságnál taggyűlés nem működik. A taggyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben az egyedüli tag dönt. Abban az esetben, ha a vezető tisztségviselői feladatot nem az egyedüli tag látja el, hanem a társaságnak ettől független, önálló ügyvezetője van, az egyedüli tag döntéséről írásban köteles tájékoztatni a vezető tisztségviselőket.
A 2007. évi LXI. törvény 35. § (2) bekezdésével megállapított Gt. 22. § (3) bekezdése kimondja azonban, hogy a vezető tisztséget nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja. Ugyanez a bekezdés azonban lehetővé teszi, hogy a tiltástól az alapító okirat eltérjen.
Garanciális okokból mondja ki a Gt. azt, hogy az egyszemélyes társaság és annak tagja közötti szerződés érvényességéhez az is szükséges, hogy a szerződést közokiratba, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalják.


---------------
Az egyszemélyes Kft-nek alapító okirata "szokott" lenni, abban mindenképpen szerepelni kell, (ha a tulaj az ügyvezető), hogy az ügyvezetést munkaviszonyban...  Munkaviszonyhoz kell munkaszerződés is.. véleményem szerint - de nincs egyszemélyes KFT-ém - a munkaszerződést kell közokitarban, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban rögzíteni.  Az pedig, hogy a munkaviszony részmunkaidő,stb.. az a munkaszerződés eleme.  Hogy mitől közokirat, vagy teljes bizonyító erejű magánokirat valami az ügyvéd biztos fogja tudni.

Üdv.   
 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-29 10:13
Pont: 33
Téma: 0407 bevallás pótlása

A 0407-es 2004-ben kötelező bevallás volt ..

Ez volt az:

1. 0407
 
A 0732-ön választható a 0407-es.. menjél benne jól lefelé.. és akkor kiválasztható, mert szerepel a pótolható bevallási számok között.
 
Üdv.

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-29 10:13
Pont: 50
Téma: SOS 1001 bevallás

Szia!  Negyedévente szakképzésit az EVÁ-s fizet, ha van neki munkaviszonyban alkalmazottja és ezt viszont évközben nem vallja, hanem a '43--as EVA bevallásban vallja ... 

Szakképzési előleggel kapcsolatban 07.20-ig kell adni '01-est, majd pedig t.évet követő év 02.25-ig az éves elszámolásról és az éves kötelezettség, minusz előleg kötelezettség különbözetéről.

Ha a Te törzsadatod, besorolásod alapján egyéb adónemek ('01) tekintetében éves bevallásra vagy kötelezett, akkor ha egyébként nincs olyan fizetendő előleged, vagy kötelezettséged, ami adókat a 01-es tartalmaz, akkor nem kell az I.n.évről sem 1001-est, sem pedig NY-et adni.

Az igaz, hogy a 01-es az egy küötelező bevallás, akkor is, ha valakinek az nullás, de ez a kötelezőség olyan gyakorisággal kötelező akár nullásan, amilyen bevallási gyakoriságú ezen bevallás tekintetében, ettől függetlenül, ha évközben valamelyik nevesített adónemben van előleg fizetési kötelezettsége, akkor arról be kell adni, valamint be kell adni, ha van cégautó adó.. évközben is .

Az pedig teljesen biztos, hogy aki a szakképzési tv.szerint kötelezett szakképzési hozzájárulás fizetésére, az ebben az évben ezen adónem miatt 2010.07.20-ig , majd pedig 2011.02.25-ig tesz bevallást a szakképzési miatt.

Hidd el az előttem szólóknak, hogy ha éves bevallási gyakoriságú vagy 2010-ben és most az I.névben nincs olyan befizetési kötelezettséged, amiket a 1001 tartalmaz, akkor most 04.20-ig nem kell 1001, sem NY.

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-29 10:11
Pont: 25
Téma: Mikortól jár távolléti díj?

Szia! 

A távolléti díj mértéke nem attól függ, hogy a munkavállaló még a munkaszerződésben kikötött próbaidőn belül van-e, vagy már kívül. Az írod, hogy kapja a folyamatos pótlékot, így feltételezem, hogy megszakítás nélküli munkarendben dolgozik,.. akkor pedig a távolléti díja (ha a távollét idején is ilyen munkarendben dolgozott volna)  min. 500 Ft+20%..  A próbaidő az gyakorlatilag annyi, hogy akár a munkáltató, akár a munkavállaló egyoldalúan, indoklás és felmondási idő nélkül megszüntetheti a munkaviszonyt...

 

Ha a férjed a munkaszüneti napon munkarendje szerint dolgozott, akkor: 

149. § (1) Munkaszüneti napon a munkaidő-beosztás alapján munkát végző
b) teljesítménybérrel vagy órabérrel díjazott munkavállalót - a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabérén felül - távolléti díja illeti meg.

      tahát, ha csak a szimpla személyi alapbérével számolták el a márc.15-ét neki, akkor az úgy nem helyes.

 

Üdv,.

 



fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-29 10:09
Pont: 100
Téma: EVA és SZJA fizetés

Üdv.!  Az EVÁ-s KFT a számviteli törvény hatálya alá tartozik, tehát osztalékfizetésre évente egyszer a beszámoló elfogadásakor van mód, valamint évközben ha a feltételek adottak, akkor osztalékelőleg fizetésre..  (De a játékszabályok betartásával: osztalékelőlegnél közbenső mérleg, taggyűlési döntés.., aztán a kifizetéshez az ügyvezetői nyilatkozat elektronikusan a cégbírósághoz, hogy a kifizetés nem veszélyezteti.. stb. GT-ben részletesen)

Az írod, hogy ez a fóállású munkaviszonyod!  A munkaviszonyban való dolgozás nem lehet ingyenes, vonatkozik a munkatörvénykönvye: a minimum bérre, a minimálbér, garantált bérminimum, részmunkaidő esetén annak arányos hányada..     Ha valójában arra gondolsz, hogy főfoglalkozású társasvállalkozó vagy a KFT-ben, tehát társasági szerződésben rögzítetten, tagi személyes közreműködésre vagy kötelezett (mellékszolgáltatás--GT) , akkor fennáll a kötelező járulékfizetés.. ha a tagi személyes közreműködés feltételei szerint ingyenesen működsz közre, akkor valóban nincs SZJA.

Osztalék, osztalékelőleg kifizetés a társasági szerződésben szabályozottak szerint minden tulajdonosnak jár, ha osztalékról, vagy osztalékelőlegről döntött a cég, tehát nem csak az egyik tulajnak.

Dióhéjban, nagy vonalakban ennyi. De, ha a könyvelőddel megbeszéled, ezeket valószínűleg ő is tudja.. könyvelni pedig kell, rendesen kettős könyvvitelt, tehát osztalékfizetés lehetőségének vizsgálatánál a számviteli tv. előírásait is nézni kell.

M.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-29 10:07
Pont: 100
Téma: Bt-beltag -diák

Ha a kültagok személyesen közreműködnek, akkor mivel Bt. esetében elegendő a tagok megállapodásában rendelkezni a tagi személyes munkavégzési kötelezettség (társasvállalkozói jogviszony)  feltételeiről, nem kell feltétlenül a társasági szerződésben.. nyilván célszerű előkészíteni ezt a tagok megállapodását, amiben szerepel, hogy mely tagok, milyen munkát végeznek, hogy ezt díjazás nélkül teszik.. stb.

A NYENYI adatszolgáltatásokat, hiszen a munkaviszony melletti társasvállalkozóról kell/kellett adni NYENYI adatszolgáltatást akkor is, ha egyébként jövedelmet nem kaptak. Esetleg nem árt azon biztosítottak bejelentő lapok előkészítése, amin ezek a közreműködő tagok munkaviszony melletti társasvállalkozóként be voltak jelentve .. Előkészíteni, hogy  az adott munkaviszony melletti  társasvállalkozók (személyes.közr.tagok) munkahelye/munkáltatója által kiadott eho/foglalkoztatói igazolást, ami igazolja, hogy mikortól van máshol legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyuk.., és akár előkészíteni a társasági szerződéseket.  Arra odafigyelni a beszélgetés kapcsán is, hogy a beltag esetében csak a vezető tisztségviselőség az, amit az a beltag ellátott, ellát (feltételezhetően a megbízásra irányadó szabályok szerint, és díjazás nélkül/ingyenesen vállalva azt.

ha voltak alkalmazottak, egyéb foglalkoztatottak, akkor nyilván azoknak a munkaszerződése, stb.

Hirtelenjében ennyi jut eszembe.

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-29 10:04
Pont: 50
Téma: Hogyan kell adózni megbízási szerződés után

Szia!  Ahhoz, hogy pontosan kit, mi terhel (kifizető, megbízott) az információ kicsit kevés, a mindenféle eset felsorolásánál alkalmazandó eljárás leírása, az meg azt eredményezné, hogy neked kellene kiválasztanod, hogy rád vajon melyik vonatkozik...

Feltételezve, hogy az a megbízási szerződés önálló tevékenység végzésére szólna, kérdés: hogy adószámos magánszemélyként, vagy egyáltalán milyen jellegű lenne az a munka..  Van-e máshol heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyod a megbízási szerződés ideje alatt, esetleg nem vagy-e nyugdíjas, magánnyugd.pénztári tag vagy-e, tudsz-e, akarsz-e költséget elszámolni a bevételeddel szemben, ha igen a havi 30-60 Eft kb. hány százalékának megfelelő összeget ?

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-29 09:51
Pont: 50
Téma: Kft. üzletrész eladás adó és járulék terhe?

Amennyi összeggel többet kapsz az üzletrészért, mint amennyit az üzletrész megszerzésekor befizettél, akkor a különbözet után 25% SZJA és 14% százalékos eho, de a százalékos eho-t max.450 eFt-ig kell megfizetni, beleszámítva ebbe a határösszegbe a 2010-ben esetleg utánad megfizetett eü.szolg.járulékot, vagy éppen a tőled levont eü.bizt.járulékok összegét.

Szerintem nem befolyásolja, hogy az üzletrész eladásból származó nyereségedet mire fordítod. Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-29 08:57
Pont: 75
Téma: Nem jogos követelés

Szia! Vitatott, el nem fogadott követelést a mérlegben a követelések között nem lehet kimutatni. A helyzet tisztázását azért már el kellett volna kezdenie a vállalkozónak. Az alkatrészek eladása, termékértékesítés, ami terméket szállítólevélen, vagy valami valakinek át kellett, hogy vegyen. Ha pedig átvette és nem adta vissza, akkor a szállítólevél alapján a bírósághoz kellene fordulni..  A számlát stornózni kellene és amikor a bíróság dönt, akkor annak megfelelően a számlát kibocsátani..

96/2004. Számviteli kérdés  A vállalkozásunk által az értékesítésről kiállított számlát a vevő nem fogadta el, így azt storníroztuk. Követelésünket peresítettük, a bíróság későbbi jogerős ítéletében a javunkra ítélt, jogosnak ismerve el a követelést. Mikor kell a peresített követelést a számvitelben rögzíteni, illetve mikor kell az értékesítésről a számlát kiállítani?

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 72. §-ában foglaltak alapján árbevételt csak a szerződés szerinti teljesítés időszakában, a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján, a vevő által elismert, elfogadott számlában rögzített - általános forgalmi adót nem tartalmazó - összegben szabad elszámolni. Ebből viszont következik: ha a szerződés szerinti teljesítést a megrendelő nem ismeri el (nem fogadja el, mert vitatja annak jogosságát), és ezt már előre ki is jelenti, akkor a számlát nem szabad kibocsátani. (Ezt egyébként a számviteli törvény követeléstartalmára vonatkozó előírása is alátámasztja: a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez kapcsolódó követelés mutatható ki a mérlegben.)

A kérdés szerinti vállalkozás helyesen járt el tehát akkor, amikor stornírozta az el nem ismert teljesítésről szóló, korábban kiállított számláját.

A peresített követelést a számviteli törvény 29. §-a (8) bekezdésének hatályos előírása szerint követelésként (és ebből következően a követelés jellegétől függő bevételként) csak akkor lehet kimutatni, ha annak pénzügyi rendezése az üzleti év mérlegfordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között meg is történt. A bíróság által elismert teljesítésről a számlát a bírósági ítélet jogerőre emelkedésének napjával, mint teljesítési időponttal kell kiállítani.

A fenti számviteli törvényi rendelkezést a számviteli törvénynek az Országgyűlés által 2004. október 25-én elfogadott módosítása megváltoztatta. Eszerint a bíróság által jogerősen az üzleti év mérlegfordulónapjáig megítélt követelést (a követelés teljesítését a vevő helyett valójában a bíróság döntése ismerte el) a jogerős bírósági döntés időpontjával - függetlenül a pénzügyi rendezéstől - minden esetben ki kell mutatni követelésként (és bevételként), arról (egyébként a korábbiaknak megfelelően) a számlát a bírósági határozat jogerőre emelkedése napjával kell kiállítani. Ez a módosított rendelkezés a 2005-től induló üzleti évre kötelező, a 2004-es üzleti évre lehetőség.

[2000. évi C. törvény 29. § (8)]

 

 

A fizetendő ÁFA csökkenést szerintem abban a bevallási időszakban kell beállítani, ami a korrekciós "bizonylatot" a vevőnek átadtátok, az kézhezkapta.  (Tértivény, stb-vel igazolható.)

Az, hogy itt nálatok az információk birtokában mi áll fenn (fiktív számla, vagy mi) és minél mi a követendő eljárás a 2009/3. adóújságban jó összeállítás található.

Üdv

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-29 08:55
Pont: 50
Téma: Rendes fel mondás

Szia!  Én nem igazán tudom mi a kérdésed..  Ha úgy érzed, hogy a munkáltató nem biztosítja a munkakörödhöz előírt védőfelszerelést, munkavédelmi eszközöket  és ezért fel akarsz mondani.., akkor nem tudni, hogy milyen munkakörben vagy.. de ha úgy foglalkoztat, ami a testi épségedet veszélyezteti, stb.. tehát súlyosan megszegi a munkáltatói kötelezettségeit, akkor akár rendkívüli felmondással is élhetsz.. 

ha attól tartol, hogy ő fog veled szemben fellépni, amjd valami apropó kapcsán, hogy nem viseled a védőfelszerelést.., akkor meg azt javaslom, hogy írásban jelezd felé, hogy szíveskedjék biztosítani azokat a munkavédelmi felszereléseket, stb.., aminek viselése egyébként előírás a munkavégzés során.

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-29 08:54
Pont: 17
Téma: Milyen tisztséget töltsek be a Kft-ben?

Szia!  feltételezem, hogy családi vállalkozásról lenne szó.. csak azért írom, mert az ügyvezetőség (ki legyen az ügyvezető?) az azért nem csak egy formai dolog..

A legkötetlenebb foglalkoztatás a tagi személyes közreműködés (társasvállakozói jogviszony), hiszen nem vonatkozik az Mtv., a tagi közreműködés díja, akár ingyenes is lehet, mivel máshol van legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyod, társasvállalkozóként amíg ez fennáll, addig nincs kötelező minimum járulékalap, ami után járulékozni kellene. Nincs munkavédelmi tv. szerinti üzemeü.feladat a szem.közreműk. taggal kapcsolatban...   De, mint azt előttem már írták, ha meghagyják a jelenleg hatályos közreműködői-díjkiegészítés intézményét, valamint az Eho tv-ben a lehetett volna osztalékként jóváhagyni, de nem osztották fel és van a társaságban személyesen közreműködő tag.. akkor így, meg úgy ha a Tb járulékalapja nem érte el a TJK-t, akkor.... --- erre figyelemmel kell lenni.

Az ügyvezetőség, ha az nem munkaviszonyban történik, akkor a megbízásra irányadó szabályok vonatkoznak, s az ügyvezetőség ellátása, akár ingyenes is lehet.  Ha valamelyik nyugdjban részesülő rokon lenne az ügyvezető  (ügyvezető lehet, nem csak a társaság tulajdonosa, hanem teljesen kívülálló is), akár ingyenesen is elláthatja és akkor semmiféle fizetni való nincs vele kapcsolatban

Az Mtv-nek megfelelően munkaviszonyban is dolgozhatsz a saját cégedben, de könyvelőként a garantált bérminimum az biztosan játszana, ha részmunkaidőben, akkor az arányos hányadban. Továbbá nyilván a tv-nek megfelelve: jelenléti ív/munkaidő, szabadság nyilvántartás, orvosi alkalmassági, stb.. és a munkabért azt ki kell fizetni..  KFT esetében a társaság tagjával kötött szerződéshez a taggyűlés jóváhagyása szükséges (GT.), ha tagi személyes közreműködés, akkor a társasági szerződésben kell rendelkezni (mellékszolgáltatás) a feltételekről... (mikortól, ki működik közre, stb..)

A kérdés egyébként nem ilyen egyszerű, hogy bért vegyek ki, vagy majd osztalékot...  hiszen Te olyan munkát akarsz végezni a KFT-ben, ami nem sorolható a vezető tisztségviselői feladatokba (ügyvezető)..  Ha munkaviszony, akkor ismered a szabályokat, ha tagi személyes közreműködés (esetedben munkaviszony melletti társasvállalkozó), akkor a tényleges tagi közreműködői díjad lenne a TB járulék alap, ami akár nulla is lehet..  de , ha a KFT-nek keletkezik adózott nyeresége és van a társaságnak személyesen közreműködő tagja, akkor bizony - ha el nem törlik év végéig ezt a díj-kiegészítés, stb. rendelkezést - foglalkozni kell a TJK és adózott eredményből adott közreműködő tagra eső összeg és adott tag TB járulék alap viszonyával...

A döntés a Ti kezetekben van, nyilván mérlegelve az összes körülményt, ami egy-egy munkavégzési/foglalkoztatási jogviszony esetén fennállhat.

Egy viszont biztos: ha tagi személyes közreműködés mellett döntenél, akkor már most a társasági szerződést úgy kell összehozni, hogy azt ne kelljen külön ezen mellékszolgáltatás miatt majd módosítani..  Azt is el kell dönteni, hogy az ügyvezető milyen jogviszonyban legyen ügyvezető, mert, ha munkaviszonyban látná el a vezető tisztséget (vezető állású munkaszerződéssel), akkor a társasági szerződésben erre célszerű lenne utalni, hiszen az ügyvezetői munkakörben (munkavisz) lévő személy esetében a taggyűlés a '"munkáltatói jogkör gyakorló"...    

Ha Te lennél az ügyvezető (és a társaság alkalmazottai felett a munkáltatói jogkör gyakorló), akár ingyenesen a (Ptk) megbízásra irányadó szabályok szerint, attól még lehetsz a társaság személyesen közreműködő tagja is, akár ingyenesen.... 

 

Üdv. 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-29 08:43
Pont: 63
Téma: bér felvétel

Szia Ádám! csak következtetni lehet arra, hogy ez a kezdő vállalkozás esetleg a Tied. Az nem derül ki, hogy pontosan milyen vállalkozási formáról van szó és Te abban milyen jogviszonyban vagy...  vagy éppen egyéni vállalkozó vagy.

Ha egyéni vállalkozó vagy, akkor az a helyzet, hogy az egyéni vállalkozónak a saját vállalkozásában nincs bére..   de lehet pld-ul vállalkozói kivétje..

Ha abból indulok ki, hogy "kezdő vállalkozásban biztosított vagyok", akkor arra gondol az ember, hogy valamilyen társasvállalkozásban, tehát valamilyen gazdasági társaságban, de nem tudni, hogy ennek résztulajdonsa/tagja is vagy-e, vagy milyen jogcímen vagy biztosított ebben a kezdő vállalkozásban (tag vagy, de munkaviszonyban dolgozol a cégedben, személyesen közreműködő tagként, vagy nem vagy tag benne és sima munkaviszonyban foglalkoztatottként..).

ha tényleg munkabérről van szó  (munkaviszonyban foglalkoztatott), akkor a munkáltató a munkabért a munkaszerződés szerint köteles kifizetni..  Mtv. szerint eltérő megállapodás hiányában minden tárgy hónapot követő hó 10-ig legkésőbb.  Egy sima munkaviszonyos alkalmazott nem szokott azon meditálni, hogy köteles-e felvenni a nettó bért, az úgy áll hozzá, hogy neki a bére az jár és azt legkésőbb meddig kell, hogy megkapja...  a munkáltatónak meg tudnia kell igazolni, hogy a munkabért időben kifizette..

Ha leírnád, hogy milyen jogviszonyra tekintettel vagy biztosított és milyen apropó kapcsán érdekes, hogy a nettó bért/pénzt köteles vagy-e felvenni, akkor könnyebb lenne válaszolni.

Üdv. 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-29 08:38
Pont: 50
Téma: álláskereső munkavégzési lehetősége

Szia Sné!  Én úgy tudom, hogy ha valaki munkanélküli ellátás "alatt" egyszerűsített foglalkoztatott, akkor ezen foglalkoztatási jogviszonyát a kezdéstől számított 3 napon be kell jelentenie az adott munkaügyi szolgáltatóhoz, ahonnan a munkanélküli ellátását kapja..  itt egy lehetőség, attól függően, hogy melyik Munkaügyi Központról van szó...

http://www.nyugatrmk.hu/pls/apex/f?p=101:640:5271524767150185092::NO:640::

 

[DOC]

Tájékoztató az alkalmi munkavállalással kapcsolatos ...

Fájlformátum: Microsoft Word - HTML-változat
2010. ápr. 1. ... Egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszonyra az Mt., ... Az álláskeresési járadék folyósítása azokon a napokon, ...
kdrmk.afsz.hu/resource.aspx?resourceID=kdrmk_sajto... - 14 órával ezelőtt

Üdv

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-28 12:37
Pont: 50
Téma: 8 órás mellett 4 órás

Szia!  A legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony melletti további munkaviszony esetében a szokásos járulékok közül a 2% pénzbeli eü.bizt.járulékot nem kell levonni..  a többi járulékkal számolni kell..  nyilván a levonásos  nyugd.járulék esetében a max,.nyugdíjjár.alap figyelembevételével.

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-28 12:35
Pont: 10
Téma: társas vállalkozó járuléka

Szia! Madora válaszának nem ellentmondva,  de ha az a tag nem munkaviszonyban és nem megbízási szerződéssel dolgozik a Bt-ben, akkor azt valószínűleg tagi személyes közreműködés keretében teszi, mely tagi személyes közreműködésről legalább a tagok megállapodásában rendelkeztek / ha nem akkor rendelkezni kell..  és ebben az esetben, mint személyesen közreműködő tagnak (társasvállalkozónak), akinek nincs máshol figyelembe vehető biztosítottsága.. mint főfoglalkozású társasvállalkozó után kötelező járulékfizetési kötelezettség áll fenn.. (legminimálisabban a minimálbér után, mint járulék alap után, akkor is ha ingyenes a tagi személyes közreműködése).

Ha munkaviszonyban dolgozik/dolgozna a Bt-ben, akkor arra az Mtv. rendelkezései vonatkoznak minimálbér, garantált bérminimum, stb.,  munkavédelmi tv. alapján az alkalmazottat foglalkoztatóra vonatkozó előírások..  és az Mtv. szerint nincs olyan, hogy a munkabére: ingyenes.  Mivel EVÁ-sról van szó a munkaviszonyban foglalkoztatott létszám után szakképzési hozzájárulás is van negyedévente és személyenként a minimálbér 2x-eres után számítva a hozzájárulás (1,5%) mértékét.

Azt nektek kellene mérlegelni, hogy az amit neki alkalmasint csinálnia kell, az lehet-e esetleg megbízásos  jogviszonyban  (egy ügy ellátása...), vagy munkaviszony legyen teljes, vagy részmunkaidős...  ha egyik sem, akkor társasvállalkozó és a társasvállalkozóra vonatkozó járulékfizetési kötelezettség áll fenn akkor is, ha díjazásban nem részesül a tagok megállapodása alapján.

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-28 12:35
Pont: 25
Téma: Jogos-e az Apeh áfa-kiutalás megtagadása?

Szia Sz.L.!   Ez így elég érdekes..

Ha az APEH a kiutalás előtti (célvizsgálat) vizsgálatát lezárta és azzal zárta le, hogy megállapítást nem tesz, akkor a kiutalás iránt intézkedni kell.. mivel azt írod, hogy a visszaigénylő pozicióban lévő adóalanynak nincs más adónemben tartozása.., akkor a bevallásban jogosan szereplő viszzaigényelhető és kiutalni kért összeg kiutalásra kell, hogy kerüljön..  ennek nem lehet feltétele a számlát kibocsátó másik adóalany adózási fegyelme..

ha a vizsgálat alkalmával olyan megállapítást tesznek, hogy a visszaigényelhető ÁFA az nem nem jár vissza, vagy , ahogy írod, azt nem fogják visszautalni, akkor azt az APEH, adott alkalmazott jogszabályi hely (X. törvény, x paragrafus x pontja alapján) meghivatkozásával teszi meg.

Ha megadod a hivatkozott jogszabályi helyet, akkor a pontos ismeretek, információk hiányában valószínűleg hatékonyabban tudunk segíteni a problémád értelmezésében.

Üdv.

Kieg. Ha nem tett jogszabályi hivatkozást, akkor a jegyzőkönyvre észrevételt lehet tenni, többek között azt, hogy : szíveskedjenek közölni, hogy milyen törvény, milyen pontja alapján jártak el..

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-28 12:16
Pont: 33
Téma: APPORT VISSZA!

Szia! Szerintem ehhez nem elegendő egy tulajdonosi határozat... bejegyzett jegyzett tőkét érint.. , ha csökkenteni akarják a jegyzett tőkét.., akkor sem kötelezett szerintem a cég arra, hogy az esetlegesen tőkekivonásos jegyzett tőkét, ha a jegyzett tőkében apport is volt, akkor feltétlenül abban az apport eszközzel "fizesse" ki a tagot...

Jegyzett tőkét csökkenteni könyvelésben is csak a bírósági végzés alapján lehet.. Az számomra nem derül ki a kérdésedből, hogy a bíróságra bement-e valami, hogy az az apport nem apport és akkor a jegyzett tőke sem annyi? És van-e már bírósági végzés a jegyzett tőke összetétel, vagy összeg változásról?

/Teljesen más a helyzet, ha az adott tag, aki azt az apportot szolgáltatta, azt mondja, hogy megveszi a cégtől azokat az eszközöket.., mert ebben az esetben a jegyzett tőke összege és összetétele nem változik, egy sima eszköz értékesítés a cénél... (nyilván arra is figyelemmel, hogy az apport érték meghatározási felelősség is van) tehát ugyancsak fura lenne, ha valamit bevisznek apoortként, amire azt írják, hogy az elfogadott értéke 1.000.000 t,  aztán meg két nap múlva eladja a cég az apportot szolgáltatónak, vagy éppen másnak 100.000 Ft-ért.../

Üdv.

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-28 12:15
Pont: 20
Téma: munkanélküli lehetőségei

Szia Sné!  Ildivel  reagálását erősítvén.. ne dobd el magadtól a törvényes végkielégítést és a felmondási időt, aminek a fele alól fel kell, hogy mentsenek kötelezően a munkvaégzés alól miközben az átlagbéredet meg kell, hogy kapd rá.

Ha ugyanazon munkáltatónál van ez a hosszú munkaviszonyod, akkor - kollektív szerződés hiányában is - a munkatörvénykönyv rendelkezései szerint a munkáltatói rendes felmondás esetén hat havi átlagbérrel elszámolt végkielégítés illet meg, a felmondási időd pedig 90 nap, amiből minimum 45 nap kötelező felmentés.   A munkaviszonyod pedig csak a felmondási idő lejártának utolsó napjával szűnik meg..

Ha még is belemégy a közös megegyezésbe, akkor a megegyezéses alkunál kérjél megfelelő kompenzálást.. hiszen, ha csak simán aláírod, hogy közös megegyezéssel szűnik meg a munkaviszonyod, akkor önként dobtál el magadtól durván 9 havi átlagbérrel számított járandóságot.

Ha belemégy a közös megegyezésbe, akkor, ahogy  Kriszta4 válaszolta, a munkanélküli ellátás szempontjából e miatt hátrányt nem szenvedsz.. 

De gondold át, hogy milyen feltétellel mégy bele a közös megegyezéses munkaviszony megszüntetésbe és nem járnál-e jobban, ha (hiszen nem vagy köteles a munkaszerződés módosításhoz hozzájárulni) a munkáltató mond fel rendes felmondással (az utolsó munkában töltött napon ki kell, hogy fizessen minden járandóságodat) .. tovább állna fenn a munkaviszonyod ... a felmondási idő felmentési időszaka alatt, akár munkahelyet is tudsz keresni,,stb.

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-28 12:07
Pont: 25
Téma: Btm-be én vagyok az egyedüli alkalmazott

Szia!  Nem mindegy, hogy a társasági szerződés, vagy tagok megállapodásán alapulva Te személyesen közreműködő tag vagy-e (s más biztosítás hiányában itt un. "főfoglalkozású társasvállalkozó),

vagy pedig függetlenül attól, hogy Te vagy az egyetlen beltag, nem személyesen közreműködő tagként dolgoztál aBt-ben, hanem munkaviszonyban dolgozol a Bt-ben (nyilván a megfelelő feltétételek alapján)..

Ha tagként vagy személyes munkavégzésre kötelezve (tagi közreműködés), akkor attól függően, hogy erről a Bt. társasági szerződésében, vagy tagok megállapodásában rendelkeztetek, annak megfelelően a személyes közreműködői kötelezettséget meg is lehet szüntetni, ha a munkavégzésre nincs szükség, főleg, hogy a társaság ezek szerint egy ideje nem folytat tevékenységet...

Az, hogy esetleg beltagként Te vagy a vezető tisztségviselő/üzletvezető .. ezen tisztség/feladat ellátása önmagában nem társas vállalkozói jogviszony, ez akár ingyenes is lehet megbízásosként, ami nem keletkeztet kötelező járulék fizetést.

De a kérdésed kapcsán leginkább csak találgatni lehet: hiszen azt sem lehet tudni, hogy egyáltalán mit értel alkalmazott alatt, ezt a fogalmat munkaviszonyban foglalkoztatottaknál szoktuk inkább használni és nem a tagi személyes közreműködés/társasvállalkozói jogviszony kapcsán..

Aztán arról sem tudni semmit, hogy a társasági szerződés, vagy más tagok megállapodásán alapuló dokum. rendelkezik-e egyáltalán arról, hogy tagként személyes munkavégzési/közreműködi kötelezettséged van..(tehát, hogy társasvállalkozói jogviszonyban dolgozol.)

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-28 11:58
Pont: 7
Téma: 08-as nyugdíjas bevallása S.O.S

Szia Mazsibt! Nem egészen lehet értelmezni a kérdésedet.. de nézzük 2009-re.

Ha az a rokkant nyugdíjas tök mindegy kinek a kije munkaviszonyban volt alkalmazva (munkaszerződéssel!) és annak alapján volt bejelentve is.. akkor  munkavállalói járulékot nem kellett tőle vonni , de a Bt. munkaadóit kellett, hogy számoljon , valamint nem kellett vonni pénzbeli eü.bizt.járulékot (2%)  ( feltéve, hogy a nyugdíjfolyósítását nem szüneteltette)a többi járulék mind vonatkozott, ami egy normál munkaviszonyosnál is fennáll.

Ha ez a munkavállaló adta bérbe a Bt-nek az ingatlanát, akkor a Bt., mint kifizető köteles volt azt a 08-ason vallani, attól függő sorokon, hogy összevonandó, vagy elkülönülten adózó volt a bérbeadó nyilatkozata, vagy éppen nyilatkozata hiányában , de ez elsősorban az M-es lapon vallandó..

Az, hogy a munkavállalótól fix-en 36% SZJA-t vontak, az lehetséges, hiszen a munkavállalónak is volt joga arról nyilatkozni, hogy mindentől függetlenül a legmagasabb kulccsal vonják az SZJA előlegét..

A 0908A lap 01-es lap 3-as sora:

3. sor: Az egyéb jogcímen levont személyi jövedelemadó
Ebben a sorban kell szerepeltetni - az 1. sorból az összevont adóalapba tartozó jövedelmekbol (például a magánszemélyt csod, felszámolás, végelszámolás keretében megilleto tartásdíj, életjáradék, kártérítési járadék és más hasonló járadékjellegu követelés, valamint a magánszemélyt megilleto, a jövedelmet helyettesíto felelosségbiztosítási kártérítés egy összegben való megváltása esetén a kifizetett összegekbol és a kisösszegu és egyéb kifizetésekbol, egyösszegu járadékmegváltásokból) levont adó, adóeloleg összegét is.
Ebben a sorban kell feltüntetni az országgyulési, önkormányzati képviselok költségtérítési átalánya, valamint költségátalány jövedelme alapján megállapított 15 %-os adó összegét.
Az országgyulési képviselok tiszteletdíjáról, költségtérítésérol és kedvezményeirol szóló törvény szerint megállapított költségtérítési átalány, valamint a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseirol és az önkormányzati képviselok tiszteletdíjáról szóló törvény szerint megállapított költségátalány - ide nem értve a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó szállás ellenértékeként megállapított, törvényben szabályozott szállásköltség térítést - egésze jövedelem, mely után az adó mértéke 15 százalék. Az adót a kifizeto állapítja meg, vonja le és fizeti be. [70]

De, ha belekattintol F1-el az adott sorba, akkor felhozza neked is ugyanezt a kitöltési tájékoztatót.. ennek semmi köze a bérbeadáshoz!

-------Én azt a tanácsot tudom adni, hogy mielőtt bármiféle következtetést levonnál és önellenőrzéseket nyomnál be, tisztázni kellene a dolgot:  havi bérjegyzékek összevetése a 0908M lapokkal, ha személyhez nem köthető adók is vannak vallva  (természetbeni, stb. után 0908A-01 lap, akkor rákérdezni, hogy mi volt annak az összegnek a jogcíme, alapja.  Aztán megnézni egy két bérleti díj kifizetést: mennyi volt a számlázott összeg és mennyi lett kifizetve, milyen nyilatkozat volt, vagy volt-e egyáltalán nyilatkozat a bérleti díj kifizetéséhez.

 Nem tudom, de nekem úgy tűnik, hogy Te sem tudod, hogy mit kérdezel pontosan, vagy csak rosszul fejezed ki magad, vagy én vagyok béna, hogy nem értem a lényegét.

Az a 10 ezer forint egyáltalán nem biztos, hogy a bérleti díjjal van kapcsolatban, de a kérdésedből azt sem vettem ki pontosan, hogy akkor most mi a fene van azzal bérlettel:  a dolgozó adta ki a lakását, vagy annak egy részét a Bt-nek  és a Bt. szempontjából kérdezgeted, amit kérdezel, ha igen nem tudom, hogy keveredik ebbe bele az, hogy "májusig az 53-asban kell bevallani....". Az 53-as a magánszemélyre vonatkozik és nem a Bt-re, a Bt. nem ad 53-ast, de ha a Bt. fizetett bérleti díjat magánszemélynek, akkor a Bt. ezt a kifizetést a kifizetés hónapjára köteles volt vallani személyre szólóan az M-es lapon, ami összerendelést követően kerül a 08A-lapra, de nem a 01-es lapjára.

Amelyik magánszemélynek volt ingatlanbérbeadása, az saját magával kapcsolatsoan, saját magáról az 53-asban ad számot, a rendelkezésre álló nyilvántartása, valamint a kifizetőktől kapott igazolások alapján.

Vagy pontosabban kellene feltenni, hogy mi a problémád és az a Bt. bevallásával, vagy a magánszemély bevallása szempontjából kérdés-e, mert itt csak találgatni lehet...

A 388-as sor az önálló tev. bevétel, elszám.ktsg,adóelőleg alap.. ha a b és d kockában van csak adat, az, hogy nem vett figyeembe elszámolható kötséget az egy dolog, ezzel azt jeezte, hogy a teljes bevételt SZJA előleg alapként vette figyelembe... ..  Az SZJA-va kapcsolatban találgatni sem tudok, mert ha a munkaviszonyos dolgozó az, aki bérbe is ad a Bt-nek, akkor arról egy szót sem írsz, hogy mennyi a bére, márpediglen munkaviszonyban nem lehet ingyenesen dolgozni..!  tehát az a levont 3600 Ft SZJA nem mond semmit.. , mert az sem lehet tudni, hogy milyen jövedelmek után lett annyi levonva.

Üdv. 

 

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-28 11:54
Pont: 10
Téma: Bt beltag bér

Sziasztok!   Ne haragudjatok, de jó lenne pontosabban kezelni járulékozás szempontjából a biztosítotti megjelölést.  Az, hogy valaki beltag, az nem jelenti azt, hogy egyúttal automatice személyesen közreműkö tag is, azaz, hogy ilyen-olyan társasvállalkozói jogviszonyban lenne a társaságnál.

Az, hogy valaki beltag, az annyi, hogy az anyagi felelőssége nagyobb, vagy más mint a sima kültagoké a GT. alapján, valamint, hogy szokásosan a - társasági szerződés eltérő rendelkezése alapján - a beltag a társaság vezető tisztségviselője/üzeltevezetője.   A vezető tisztségviselőség pedig nem keletkeztet társasvállalkozói jogviszonyt, mert annak ellátása automatikusan nem minősül tagi személyes munkavégzésnek a társaság tevékenységében...

Tehát mikor úgy szól a kérdés, hogy a beltag így meg úgy, az nem biztos, hogy érinti a járulékozás kérdését.. ami egy tag esetében érinti, az az: hogy van-e személyes munkavégzési kötelezettsége, ha van akkor az milyen jogviszonyban történik. Ha nem megbízásos, vagy nem munkaviszony, akkor tagi személyes közreműködés.. ami társasvállalkozói jogviszonyt keletkeztet, aminél tovább vizsgálandó, hogy főfoglalkozású, nyugdíj melletti, munkaviszony melletti (heti 36 órás), stb... .  Sem a TB törvény, sem az SZJA, eho., stb. nem úgy fogalmaz, hogy a beltag, vagy kültag.. hanem úgy, hogy a társasvállalkozó, a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony,megbízás, vagy éppen munkaviszony

Ha a az adott "beltag"-nak, vagy akármilyen tagnak van személyes közreműködési kötelezettsége, akkor az a tag ilyen-olyan társas vállalkozó, ha un. főfoglalkozású társasvállalkozó, akkor 2009-ben a közreműködői díj, de minimum a minimálbér 2*szerese után, legminimálisabban a minimálbér után volt kötelezett járulékozásra. Ha a 0908M-en a minimálbér összegének megfelelő összeget szerepeltette és a tényleges közreműködői díja sem volt ennél több, akkor azzal bejelentette az APEH-nak, azt amiről a Tbj. tv. ír 2009-re vonatkozóan 

27. § (1) A társas vállalkozás a biztosított társas vállalkozó után a 19. § (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozó személyes közreműködésére tekintettel kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér kétszerese után fizeti meg. Ha a járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn egy teljes naptári hónapon át, egy naptári napra az előzőek szerinti összeg harmincad részét kell figyelembe venni. Ha a járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, a foglalkoztató az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a járulékalapot képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.

 

------------

2010-ben is megteheti, hogy a 1008M-en bejelenti az által, hogy járulékalapként csak a minimálbérnek megfelelő összeget szerepelteti a főfogl.tag esetében, akinek a tényleges közreműködői díja ennél nem több, de már 2010-től majd viszgálat tárgya lesz, hogy ha a keletkezik adózott eredmény, akkor ... akkor belép az un. SZJA-s  közreműködői-díjkiegészítés, ha nem volt, vagy nem volt annyi ténylegesen kifizetett közreműködői díj, mint amennyi a TJK szerinti kereset lenne.... 

De sem 2009-ben, sem korábban, se 2010-től nem arról szól a rendelkezés, hogy beltag, vagy kültag.. hanem arról, társasvállalkozó/személyesen közreműködő tag esetén így, meg úgy..

A kérdés pedig így szól: .."Egy bt beltagjának muszály a"..     erre röviden a válasz: csak azért mert valaki beltag, nincs is járulékfizetési kötelezettség, ha személyesen közreműködő tag akkor attól függően van, kötelező minimum járulékalap után, vagy csak a tényleges jöüvedelem után,  hogy un. főfoglalkozású, vagy munkaviszony melletti, vagy mi melletti..

Azt már csak hozzáteszem, hogy egy személyesen közreműködő tagnak a jövedelme az nem bér!

Ha ennek a beltagnak bére van, akkor nem az az érdekes, hogy ő beltag, hanem az, hogy mivel bér az munkaviszonyos jogviszonynál van..( és most nem térek ki arra, hogy az álláskeresési járadék is bérnek minősül,stb.)  tehát elég egyetlen meghatározás: munkaviszonyban foglalkoztatott (tag).. ha valaki munkaviszonyra tekintettel bért kap, akkor tök mindegy, hogy az a személy egy tag, vagy kívülről felvett alkalmazott a járulékozás szempontjából..  Aki bért kap a társasvállalkozástól, arra vonatkozik az Mtv. a minimálbér, részmunkaidőnél az arányos minimálbér, vagy éppen a garantált bérminimum.., , a munkáltató pedig vagy a tényleges jövedelmet szerepelteti a 0908M, 1008M lapon járulékalapként, vagy saját költségére a magasabb minimum min.bér 2*szeresének megfelelő összeget szerepelteti az M-es bevallásokban járulékalapként..   A kérdés címében bér van, a kérdés szövegében annyi, hogy beltag, se az, hogy ez a tag akkor munkaviszonyban foglalkoztatott, vagy éppen ilyen-olyan társasvállalkozó, mert tagi személyes közreműködésre kötelezett..  csak az, hogy beltag.. Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-28 11:32
Pont: 20
Téma: Megszakításnélküli munkarend bevezetése

Szia!  Először is nem az a kérdés, hogy hogyan kell bevezetni, hanem az, hogy az adott munkáltatónál egyáltalán bevezethető-e, olyan munkáltatóról van-e szó, aki úgy működik és olyan tevékenysége van, ahol ez indokolt..

118. § (1) A munkarendet, a munkaidőkeretet, a napi munkaidő beosztásának szabályait - kollektív szerződés rendelkezése hiányában - a munkáltató állapítja meg.

(2) Megszakítás nélküli munkarend állapítható meg, ha

a) a munkáltató működése naptári naponként hat órát meg nem haladó időtartamban, illetve naptári évenként kizárólag a technológiai előírásban meghatározott okból, az ott előírt időszakban szünetel és

aa) a munkáltató társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan, vagy

ab) a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működtetés - a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt - más munkarend alkalmazásával nem biztosítható; vagy

b) a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja.

A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató a törvényi feltételek megléte esetén megszakítás nélküli munkarendet is megállapíthat, ha a munkáltató speciális működése, vagy a munkaköri feladatok jellege ezt indokolttá teszi.

A munkáltató működéséből eredő ok esetén a feltételek konjunktívak, az szükséges, hogy a munkáltató folytonosan működjön (naponta csak a meghatározott rövid időre, illetve évente csak a szokásos karbantartási időre szüneteljen a munkavégzés) és az általa ellátott tevékenység társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatás legyen (pl. egészségügyi, gáz, telefon, áram, műsorszolgáltatás stb.) vagy a működtetés más munkarend alkalmazásával ne legyen megoldható (pl. atomerőmű).

------------------------------------

Üdv.

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-28 11:31
Pont: 50
Téma: Számla sztornó, helyesbítés, jóváírás?

Szia!  Erről, hogy mikor kell stornó és mikor helyesbítő.. ami lehet nem csak számlaformátum/számla, hanem un. számlával egy tekintet alá eső okirat, és melyiken mit, hogy kell szerepeltetni, hogyan legyen alkalmasint a számlázó programban, ahhoz, hogy jó időszaki ÁFA analitikába tegye...  erről lehetne írni egy regényt is..

Az ÁFA tv-ből:

168. § (1) Számla: minden olyan okirat, amely megfelel az e fejezetben meghatározott feltételeknek.
(2) A számlával egy tekintet alá esik minden más, az (1) bekezdéstől eltérő okirat is, amely megfelel a 170. §-ban meghatározott feltételeknek és kétséget kizáróan az adott számlára hivatkozva, annak adattartalmát módosítja.


Számlával egy tekintet alá eső okirat minimális adattartalma
170. § (1) A 168. § (2) bekezdésében említett okirat kötelező adattartalma a következő:
a) az okirat kibocsátásának kelte;
b) az okirat sorszáma, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja;
c) hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja;
d)
e) a számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természete, illetőleg annak számszerű hatása, ha ilyen van.
(2) A számlával egy tekintet alá eső okiratra egyebekben e törvénynek a számlára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a 163. §-ban említett ésszerű időt a módosításra [(1) bekezdés e) pontja] jogalapot teremtő tény, egyéb körülmény bekövetkeztétől kell számítani.


----------------------  ha tisztázni szeretnéd magadban, hogy mikor mi és hogyan, akkor ajánlom figyelmedbe a (kék) Adó 2009/3 száma  (Számlázás az ált.forg.adó rendszerében - különös tekintettel a bizonylatkorrekciókra

... néhány idézet belőle..

4.2. Számítógépes számla korrekciója

A számítógéppel kiállított számlán javítás kézzel továbbra sem vezethető fel. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a számítógéppel előállított számlán valamely adat hibás vagy hiányzik, illetve, amennyiben az eredeti számlához képest valamely adat módosítása történik, akkor a számlakibocsátó vagy a 4.1. pontban részletesen ismertetett számlával egy tekintet alá eső okirat megoldását, vagy pedig az eredeti számla stornírozását és - amennyiben a korrekció tartalmában nem érvénytelenítést valósít meg - ezzel együtt új számla kibocsátását választhatja. 

-----------------

...  és  sok-sok példa, magyarázat, attól függően hibás volt az eredeti számla, meghíúsult az ügylet, utólag adott engedmény, vagy minek okán mi a menet..

Üdv.


fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-28 11:29
Pont: 20
Téma: 2009. szülő gk. elszámolás

Sziasztok! Az alábbi SZJA-s rendelkezésekből én nem veszem ki, hogy útnyilvántartásos költségelszámolás helyett az ev. a nem saját tulajdonú (ezek szerint haszonkölcsön általi használat révén használt) személygépkocsi esetén ne tehetné meg, hogy 500 km átalánnyal számol, mint km-el és mivel nem saját a 9 Ft/km-t nem számolhatja el, mert azt csak a sajátnál tehetné...  de a "norma szerinti üzemanyagot" szerintem 500 km-re átalányként elszámolhatja.. 

  (JAVÍTSATOK KI HA TÉVEDÉSBEN VAGYOK)

SZJA tv-ből: (csak az értelmezés miatt teszem be)

6. Saját tulajdonú személygépkocsi esetében az üzemanyagköltségen kívül az 5. pontban foglaltak helyett és minden más költség (pl. fenntartás, javítás, felújítás) címén 9 Ft/km (általános személygépkocsi-normaköltség) elszámolása választható.

9. A költségelszámolás bármelyik módjának alkalmazásánál szükséges járművenként - az 5. számú melléklet II. 7. pontjában meghatározott - külön útnyilvántartás vezetése, továbbá abban járművenként az üzemi célú futás kezdő és záró kilométeróra állásának a feljegyzése. Költség kizárólag az e pont szerint igazolt üzemi célú futásteljesítmény után számolható el, kivéve azt a futásteljesítményt, amelyre nézve az egyéni vállalkozó magánszemélynek kifizető egyébként kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás címén bevételnek nem számító költségtérítést fizetett.

11. A 9. pontban foglaltaktól eltérően, az egyéni vállalkozó az útnyilvántartás vezetése helyett havi 500 kilométer utat számolhat el átalányban a személygépkocsi használata címén a költségek 6. pont szerinti figyelembevételével, függetlenül az üzemeltetett személygépkocsik számától. Ezt az elszámolási módszert is csak a teljes adóévre - illetőleg az adóéven belül az egyéni vállalkozói tevékenység teljes időtartamára - lehet alkalmazni.

------------

A 6-os pont kiköti, hogy sajátra lehet a 9 Ft,  de szerintem a 11.pont nem köti ki, hogy az átalány km, mint útnyilvántartás helyett választott módszer, csak a saját esetén lenne alkalmazható.  Az átalány elszámolásnál én a 6. pontra való hivatkozást úgy értelmezem (lehet, hogy félre..) , hogy ha valaki az átalánnyal számol, akkor fenntartás,stb. címén max a 9 Ft/km költséget érvényesíthetné .. de csak a sajátnál, akinél nem saját az a 9 Ft/km-t nem számolhatja el (ami mindenképpen jogos: hiszen nem ő fizeti a kötelezőt, műszakit, stb-t.)

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-28 11:17
Pont: 33
Téma: Egyéni vállalkozó

Szia!  Ez itt hosszú lenne és lehet, hogy nem is igazán értenéd.

Javaslom, hogy keressél egy könyvelőt, ha alkalmazottad is lenne, akkor mindenképpen szükséges lenne a szakember, aki a vállalkozós dolgaidat csinálja.  Ha még tudtok várni, akkor az a regisztrált munkanélküli jó lenne, ha elérné az un. tartós munkanélküli (azt hiszem min.3 hónap) státuszt és akkor akár kedvezménnyel tudnád majd alkalmazni..

Azt írod, hogy 1 éves és két hónapos a gyereked, de heti 40 órában dolgozol  (ezek szerint akkor nem vagy GYED-en??), ha valóban munkaviszonyban dolgozol heti 40 órában, akkor egyéni vállalkozóként saját magad után nincs kötelező minimum járulék fizetési kötelezettséged, csak amikor vállalkozói kivétet számolsz el és csak a vállalkozói kivét után.  

A munkaviszonyos foglalkoztatásnál vonatkozik a Munkatv. és a Munkavédelmi tv.-is.. (tehát üzemeü.alkalmassági vizsgálat, munkaszerződés, a munkábalépést megelőző napon, vagy legkésőbb aznap be kell jelenteni a dolgozót a 10T1041-es nyomtatványon., stb..) Foglalkoztathatod teljes munkaidőben, vagy részmunkaidőben, minimum annyi után kell a járulékokat megfizetni a munkaválló esetében amennyi az adott havi járulék köteles jövedelme  (a bére nem lehet kevesebb, mint a minimálbér, vagy a garantált bérminimum, részmunkaidő esetén azok arányos hányada) A munkvállaló utáni TB járulék össz. 44%, amiből 27% nálad költségként elszámolható , 17% járulék az ami levonódik tőle.. (de ezt biztos tudod, hiszen, ha dolgozol munkaviszonyban, akkor a havi bérjegyzékeiden neked is szerepel..) 

DE mielőtt folytatnám inkább még egyszer azt írom, hogy keressél meg személyesen akár egy ismerős könyvelőt, hiszen mikor egyéni vállalkozóként bejelentkezel, akkor pld-ul ÁFA vonatkozásban is nyilatkozni kell, stb..  amit annak függvényében kellene megtenni, hogy milyen tevékenységeket akarsz vállalkozóként folytatni , várhatóan ez évben, sacc. mennyi bevételt tudnál elérni..  

Tehát mielőtt beleugranál a dologba, azt tudni kell, hogy az egyéni vállalkozó a saját magán vagyonával is felel a vállalkozása tartozásaiért.. komoly összegű büntetési szankciók vannak, ha valami nincs rendben..  mindenképpen beszéld át valakivel, hogy egyáltalán a várható vállalkozási bevételi lehetőséget nézve (és számolva az adókkal, előrelátható költségekkel) érdemes-e egyáltalán egyéni vállalkozásba kezdened.., ha igen, akkor célszerű lenne rögtön az elejétől hozzáértő könyvelőre bízni a könyvelés, bér, ÁFA.. adó, járulékbevallások, stb... dolgokat, aki a kérdéseidre személyes párbeszédben tud reagálni...

 

Üdv.

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-28 11:16
Pont: 100
Téma: Hogyan kaphatok munkanélkülit?

Szia!  feltételezm, hogy a beltag a társaság vezető tisztségviselője..

Az Fltv.-ből:

d) álláskereső: az a személy, aki

1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és

2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és

3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és

4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és

5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit

6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.

e) kereső tevékenység: - az 1-4. pontban foglaltak figyelembevételével - minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki vállalkozói igazolvánnyal rendelkezik, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve.

1. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja.

.......,

Tehát, ha a személyes közreműködési kötelezettsége ki is kerülne (megszűnne) a társ.szerződésből, vagy ha ez korábban tagok megállapodásán alapulva állt fennt, akkor a tagok megállapodásán alapulva ezt a közreműködési kötelezettséget megszüntetik..., akkor is ott van a vezető tisztségviselőség, ami miatt kiesik a "segélyből", vagy rögtön az elején, vagy ha később derül ki, akkor visszafizettetik vele.

Tehát célszerű lenne, ha más lenne a vezető tisztség viselő... az ügyvéd fogja tudni, hogy a Gt. milyen esetben, miként hogyan enged arról rendelkezni, hogy mondjuk a kültag a vezető tisztségviselő

Az nem derül ki az írásodból, hogy ennek a beltagnak volt-e társasági szerződés szerint, vagy tagok megállapodásán ala, puló személyes közreműködése..(társasvállalkozóként be van-e jelentve?) , amíg személyesen közreműködő tag, vagy amíg vezető tisztségviselő, addig szerintem nem jogosult "munkanélküli ellátásra".

Üdv. 

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-28 08:54
Pont: 100
Téma: Utólagos ÁFA

Szia!  Nem áll minden információ rendelkezésre a válaszhoz.. például nem tudni, hogy Ti, akik a számlát kaptátok olyan ÁFA alanyok vagytok-e, akinek van ÁFA levonási joga..,  valamint mi volt a szerződéses érték, hogyan volt meghatározva.. 

De ha rátok hárították az ÁFÁ-t, helyesbítő számlával akkor elméletileg Ti azt az ÁFÁ-t visszaigényelhetitek, az pedig, hogy árdrágítás-e az nagyban függ attól, hogy szólt a bérleti szerződés.. Téged nem kötelezhet kártérítésre, egyrészt azért mert ha neki van ÁFA levonási joga, akkor nem érte a céget kár, másrészt azért, mert a szerződést nem Te kötötted és ha a számla nem szerződésszerűen érkezett, akkor a cég nevében jognyilatkozatot a számla kibocsátó felé a cég képviseletére jogosult személy tehet, mint ahogy szerződést is a cég nevében a cég képviseletére jogosult személy kötheti..

Te legfeljebb felhívhattad volna a figyelmét arra, hogy ugyan kérdezzenek már rá, hogy miért érkezik ÁFA mentesen, vagy ÁFA mérték szerepeltetése nélkül az a bérleti díjas számla egy ÁFA adóalanytól..  Azzal, hogy ő a helyesbítő számla alapján az ÁFA miatti különbözeti összeget kifizette, azzal valószínűleg elismerte annak jogszerűségét.. hozzád utólag kerülnek a számviteli bizonylatok könyvelés céljából, az utalványozási jogkörrel valószínűleg nem TE rendelkezel ...  Iyen alapon ha az Ő cége valakitől hibás teljesítést fogad el (mondjuk nem megfelelő minőségű alapnyagot vesz át, ami miatt selejt terméket gyárt, amit a terméket megrendelő nem vesz át.. ezért a cégnek kára keletkezik, azt a kárt is a könyvelőtől követelné?

Valószínűleg van könyvelésre szerződésetek, ami valamilyen fokon rendekezik kártérítésről, vagy meghivatkozza a Ptk-t...   Egyébként a kártérítésnek a Ptk-ban tudsz utána nézni, hogy elkövettél-e valami olyat, ami alapján a Ptk. szerint megállna valami..

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-28 08:54
Pont: 50
Téma: Magyar cég német ügyvezető járulékai

Sziasztok!  Korábban már én is néztem a kérdést, de vártam, hogy hátha választ kapok már az APEH-től a sajátomra, mert nekem meg román állampolgárságú ügyvezetőm van..

Tudom, hogy vizsgálandó az, hogy külföldinek minősül-e? Ha igen, akkor azt, hogy ő már külf-ön biztosított az E101 igazolással kell, hogy igazolja... Ha tudja igazolni, akkor itt az ügyvezetői megbízása kapcsán nem biztosított .. és eho sincs vele kacsolatban.  De nem akarok neked biztosra állítani, látva a tanácstalanságot a saját esetemre, valamint nálad azt sem tudni, hogy esetleg nem minősül-e belföldinek.....

A sajátomra nem tudom a választ, mert az az enyém kifjezetten külföldi, nem minősül semmilyen szempontból belföldinek..( jó ha egy évben össz. 5 napott itt tartózkodik, nincs bejelentett lakóhelye itt..)  de romániában nyugdíjas.. , az APEH pedig eddig telefonon egymásnak ellentmondó válaszokat adott, az írásos kérdésemben pedig még nem foglaltak állást.. így szünetel a kifizetés....

A 27% százalékos eho-nál ott van:, hogy

2. § Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti munkáltatót, kifizetőt (a továbbiakban együtt: kifizető) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, a 3. § (1) bekezdésében, a belföldi magánszemélyt az általa megszerzett, a 3. § (3) bekezdésében meghatározott jövedelem után....

aztán:A Tbj-ben:

j) Külföldi: az a természetes személy, aki nem minősül belföldinek.

u) Belföldi:

1. a Magyar Köztársaság területén a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként elismert személy,

2. a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy), aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint

3. a hontalan.

 

 

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-28 08:53
Pont: 50
Téma: Határidő előtt beadott bevallás

Szia!  Ha fizetendő ÁFÁ-ja lenne, akkor sem kellene a bevallási határidő előtt, ami pld-ul hónapot, vagy n.évet követő hó 20-a, ill. ha az nem munkanapra esik, akkor az azt követő első munkanap.

Az adófolyószámlára (APEH nyilvántartás) a bevallási és befizetési határidő napjával kerül előírásra az adott adó, vagy járulék, szerintem ehhez képest lehet nézni, hogy van-e tartozás, vagy nincs.

A nemleges igazolásnál a nyilvántartás szerint a vizsgált napon fennálló állapotot kell nézniük...

"Az általános adóigazolás lényegében egy adott időpontra vetített állapotot tükröz az adóhatóság nyilvántartása alapján. Az igazolás tartalmazza az adózónak az adóigazolás kiadásának napján az adóhatóságnál fennálló adótartozását vagy annak hiányát, a behajthatatlanság címén törölt, de el nem évült adótartozást, a kiállítás napjáig előírt valamely adónemre vonatkozó bevallási és adófizetési kötelezettség elmulasztását, ide nem értve azt, ha az adóhatóság által lefolytatott ellenőrzés a mulasztást feltárta, és az adózó a jogerős megállapítások alapján keletkezett fizetési kötelezettségét teljesítette.
A nemleges adóigazolás az általános adóigazolás egyik speciális típusának tekinthető. A nemleges adóigazolás igazolja, hogy az adózónak az adóigazolás kiállításának napján az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása nincs. Ha az adózónak van például adótartozása, akkor már csak általános adóigazolás állítható ki részére.
"
  
Egyébként az Art.

178.§. 4. adótartozás: az esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás; az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás összegét - nettó módon számítva - csökkenteni kell az ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével az adóigazolás kiállítása iránti eljárásban vagy ha jogszabály valamely, az adózó által érvényesíthető kedvezmény igénybevételét adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás hiányához köti,

Az adótartozás főszabályként az esedékességkor meg nem fizetett adót és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatást jelenti. A hatályos szabályok szerint nettó módon kell azonban számítani az adótartozás összegét, ha jogszabály [például a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.)] az adózó által érvényesíthető kedvezmény igénybevételét az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás meglétéhez köti. A törvény bővít a nettó számítási körön, így már az adóigazolások kiállításánál is figyelembe kell venni a többi adónemen fennálló túlfizetéseket.
  

 Az igazolásról az Art.85./A.§.

-----------------------------

ha szerinted nem jogos, az, hogy az esedékesség napjára teszi be a nyilvántartásba a bevallás szerint visszaigényelt ÁFÁ-dat,  hanem szerinted ha korábban küldöd be az "ilyen " ÁFA bevallást, akkor szerinted már akkor meg kellene, hogy jelenjen mint túlfizetés...   akkor gondolom, hogy mikor pld-ul a 08-ast elküldöd mondjuk t.hót követő 6-án.., akkor valószínűleg fel lennél háborodva, ha azt először nem 12-én követelnék tőled...

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-28 08:52
Pont: 50
Téma: Felügyelő Bizottság - tagok munkaviszonya

Szia!  Szerintem nem önálló tevékenységből származó jövedelem... ( választott tisztségviselő,) ami ha eléri a minimálbér 30%-át, akkor biztosítottnak minősül, ha nem éri el akkor csak SZJA és 27% százalékos eho...

Ha biztosítottnak minősülnek a díjazásuk alapján, akkor a kifizető úgy úgy meg kell fizesse utánuk az össz. 27% TB járulékot, mint ahogy a munkaviszonyos után is.  Ugyanakkor abban, hogy mely járulékokat kell a biztosítottól levonni, abban van eltérés.. mert egyáltalán nem kell vonni 1,5% munkaerőpiaci járulékot, a nyugd.járulékot azt vonni kell,  a 4% term.eb-t vonni kell a 2%-ot attól függően kell, vagy nem kell vonni, hogy van-e máshol heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya, vagy éppen nyugdíjas-e..

A Tbj.tv-ből:

5. § (1) E törvény alapján biztosított
g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,


(2) Az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: alapítvány, társadalmi szervezet, társadalmi szervezetek szövetsége, társasház közösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője; szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselője, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában említett összeget.
  
 -----------------

A felügyelő bizottsági tagot választják, ha a tisztséget az illető elfogadja, azzal létrejött a jogviszony (választott tisztségviselő=munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony), arról, hogy milyen összegű díjazás, (vagy éppen ingyenes) , milyen időközönkénti kifizetés a választáskor döntenek...

Üdv.

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-28 08:51
Pont: 20
Téma: DEVIZÁS SZÁMLA

Szia Enikő!  A bérleti díj általában előre esedékes és ÁFA szempontjából un." folyamatos" , ahol a telj.dátuma = a fiz.határidővel. A FT-ra történő számolása az ÁFÁ-nak a számla keltének/kiállításának napján érvényes bejelentett MNB, vagy dev. elad.árfolyamon. ..

Én megvallom becsülettel, a számv.-ben a választott árfolyamom MNB éppúgy, mint az APEH-hoz ÁFA bejelentett és én a könyvelésben is azzal az árfolyamma számoltan könyvelem a számla összegeit, amit az ÁFA számításnál.. és szerintem ebből nem lehet gond, hiszen a bérleti díj, ha havi, negyedéves, stb.. valójában nincs egyetlen számv.szerinti teljesítési napja.  A számlán a fizetési határidő a telj.dátuma is.. tehát ez a teljesítési időpont éppúgy nem sztv.telj.nap, mint a számla kelte..   

A számlára egyértelmű, hogy a számla kelte napján érvényessel kell számolni Ft-ra az ÁFÁ-t.

80. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, valamint termék Közösségen belüli beszerzése esetében, ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a forintra történő átszámításhoz azt a (2) bekezdésben meghatározott árfolyamot kell alkalmazni, amely

b) az 58. §-ban említett esetben a számla kibocsátásakor,

érvényes.

Üdv.

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-28 08:50
Pont: 50