Protokoll-etikett logo
melcsi62, a tudástár felhasználója: 577 hete 5 napja 7 órája 49 perce .
Összesen 2534 elfogadott válasz, csökkenő időrendben:
 
Téma: magánszemély kölcsöne

Szia!

A kérdésedben biztos vagyok, hogy nem sima magánszemély és KFT közötti üfyletről van szó, hanem tulajdonos (tag) és a KFT között. Az nehezen kibogozható a kérdésedből, most a tag adott kölcsön a cégnek, vagy fordítva.

Ha a tag adott kölcsön (kamatmentesen), s úgy dönt a tag, hogy lemond a kölcsönadott pénzről, azaz elengedi a követelését a társasággal szemben (ÍRÁSBAN), akkor a társaságnál rendkívüli bevételként számolandó el, mely elszámolt rendkívüli bevétel (ezen) összegével a társasági adó alapját csökkenteni kell (lehet). /Hitelező "magánszemély" elengedte a követelését/.

A magánszemélyre nézve ennek nincs közvetlen adó, járulék teher vonzata. 

A cégnél viszont (tao fizetési kötelezettséget nem keletkeztet), de a különadó számításnál a rendkívüli bevételként elszámolt (elengedett kötelezettség 98..) összeg nem csökkentő tétel, mint ahogyan nem csökkentő az elvárt minimum jövedelem számításánál sem.

Nem tudom az illeték törvényben mikortól lép hatályba, hogy állítólag a hitelező által elengedett követelés  annál a cégnél, ahol azt elengedett tartozásként rendkívüli bevételként elszámolják - állítólag illeték fizetési kötelezettséggel jár /lehet, hogy csak 2008-tól, de nem vagyok benne százas./

Ha cég adott a tulajdonos tagnak kölcsönt és elengedi a követelését, annak már vannak adó, stb. vonzatai, már akkor is amikor a kölcsön követelése még fenn áll a "magánszeméllyel szemben". Mennyi kamatra adta /kamatkedvezmény jövedelem, stb./, esetleg fizetett kamat kamatadója. 

gariv fogadta el, ekkor: 2007-12-20 11:43
Pont: 25
Téma: Különadó alap

Szia!

Ha az előző évi értékesítési nettó árbevéled nem érte el az 50 millió Ft-ot, akkor nincs Tao.előleg feltöltési, feltöltés bevallás adási kötelezettséget, sem IPA előleg feltöltésed.

De a különadó mindenkinek van, akinek a korrigált bevétele pozitív., de arról bevallás nincs, csak befizetés. 

Én azért annak az anyagköltség elábére való átkönyvelésével vigyázkodnék egy cseppet!!

 Ha az anyagot gyártáshoz, szolgáltatáshoz, stb. használaod fel te, az nem lehet áru eladás, tehát nem ELÁBÉ!!.  Az áru-nak meg van a meghatározása: pl. változatlan formában, saját használatbavétel nélkül eladási célra beszerzett eszköz. Természetesen az anyagköltségként elszámolt tételedből is lehet ELÁBÉ, ha azt onnan visszaveszed árukészletre, s árukészletként adod el.  Pl.festési szolgáltatással foglalakozom: megveszem a festékeket stb, amit a számv.poltikám alapján a beszerzéskor anyag ktsg-ként számolok el, s majd leltározás alapján a fordulónapon meglévő készletet visszavételezem a készletre. Na, ha ebből a festékből, mondjuk egy bontatlan vödör festéket úgy adtam el valakinek, hogy "csodaszép festék" 15 liter, stb. akkor ennek a vödör csodaszép festéknek a beszerzési árát végül is könyvelhetem az ELÁBÉ-ra az árukészlet számlával/ vagy durvább esetben közvetlenül a 51-es anyag költség számlával szemben.

A különadó alap megállapítása:  SZTV szerinti pozitív eredmény   .......

  Növelő tételek:    pl. ráford-ként elszámolt visszafiz.köt.nélkül adott támogatás,juttatás ....

                                ráford-ként elszám.véglegesen átadott pénzeszköz...

                                ráford-ként elszámolt térítésnélkül átadott tárgyieszk.könyv.szer.értéke..

                                térítésmentesen nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke ...

                                ráford-ként elszámolt  ellenérték nélkül átvállalt kötelezettség ..

    a többi növelő olyan, ami csak nagyon kevés cégnél fordul elő, de ha előforul, neki betűről betűre le kell követni annak az eseménynek a leírását!!

  Csökkentő: pl. eredm.javára elszámolt, kapott, járó osztalék ....

                        "          "    kapott vissza nem térítendő támogatás,juttatás ...

                        "          " véglegesen átvett pénzeszköz ....

                        "          " térítésnélkül átvett eszközök könyvszerinti értéke ...

                        "          " más által ingyenesen átvállalt tartozás ...

                        "          " térítésmentesen kapott szolgáltatás összege ..

  A többi csökkentnő általánosságban szintén nem jellemző.

Tehát a különadóhoz közvetlenül nincs köze az elábé-nak, écs különbözetnek, stb.

 

A  Tao.-t már ismered!

Az elvárt min.jövedelemnél : Összes bevétel (összes 9-es!)  ....

     csökkentve: az elábéval, és közvetített szolgáltatással

A többi csökkentő kedvezménes eszközátruházáshoz,átalakuláshoz kapcsolódik.

A növelő tételek szintén átalakuláshoz kapcsolódóan merülnek fel.

Tehát általánosságban: összes bevétel -(elábé+közvetített szolg.) x 0,2/365x184-el = egyenlő 2007. elvárt min.jöv.adó alap x 0,16 = elvárt min.jöv.utáni tao. 

kutacska fogadta el, ekkor: 2007-12-20 09:49
Pont: 5
Téma: Figyelem az osztalékot fizetők részére

Szia!

Jó, hogy felhívtad a figyelmet, mert ugyan beleolvastam a GT módosításokba, azt tudtam és megragadt bennem, hogy ha (egyszer elérem) a gazdasági társaság osztalékot, vagy osztalék előleget akar kifizetni, azt megelőzően a taggyűlés előtt nyilatkoznia kell,  de ez a cégbírósági bejelentés ez elkerülte a figyelmemet. Pedig ez megint az elektronikus bevalló könyvelők felelőssége lesz előbb utóbb, mert ha a beszámolókat is csak elektronikus formában lehet majd közzéteni, akkor minden bizonnyal majd ezt a nyilatkozatot is, s nem hinném, hogy az ügyvezetők fogják küldeni.

Mindenestre köszi. 

j.balogh fogadta el, ekkor: 2007-12-20 09:28
Pont: 7
Téma: evás áfázása forditott adózásban

Az előttem szólóval egyetértve, kérdésedre röviden:  Ha az EVÁ-s vállalkozó kap olyan számlát, amire a fordított ÁFA vonatkozik, akkor ez az EVÁ-s vállalkozó ÁFÁ-t fog megállapítani/fizetni/bevallani a kapott számla összegére számoltan. Teljesen mindegy, hogy ez az  EVÁ-s (megrendelő) vállalkozó milyen más adóalanytól fogad be számlát - hogy az neki alvállalkozója, vagy micsoda nem számít.  AZ EVÁ-S VÁLLALKOZÓNAK ÁFA LEVONÁSI/VISSZAIGÉNYLÉSI JOGA NINCS!

AZ EVA adóalany, ha fordított ÁFA alá tartozó szolgáltatásról állít ki számlát, abban áthárított ÁFA összeg nem szerepelhet!

Az EVA adóalany adóalapja - eltekintve a növelő,csökkentő dolgoktól - a számla végösszege, ami alkalmasint tartalmaz ÁFA összeget, alkalmasint nem, attól függ milyen ÁFA besorolás alá eső szolgáltatásról,termékértékesítésről állítja ki a számlát a vevő felé. Ha a az ÁFA tv.142.§. alá tartozó tevékenységről (fordított) más adóalany felé - akkor a számlában szerepeltetni-e kell, hogy ÁFA fizetésére a vevő/megrendelő kötelezett.

Függetlenül attól, hogy egy EVÁ-s vállalkozó csak mentes tevékenységet, vagy csak fordított ÁFA alá tartozót, vagy mindezt vegyesen végzi, az EVA adó mértéke az adóalap 25%-a. 

kovacsemike fogadta el, ekkor: 2007-12-20 07:16
Pont: 25
Téma: Eü. szolg. járulék (9% vagy 4350 Ft) 2008.

Szia!

Szerintem el kellene dönteni, hogy akkor a tag, az a társaság tevékenységében személyesen közreműködő, vagy egy egy dologra megbízási szerződést köttök vele - nem mindegy.

A beltag tudtommal - hacsak nem munkaviszony keretében látja el dolgait -, akkor személyes közreműködésre köteles. Ha eddig is személy.közreműködő tag/társasvállakozó volt és nyugdíjas, és nem vett fel pénzt, meg 2008-ban sem fog, akkor is lesz utánna a tételes eho, meg a 4.350 Ft eü.szolg.járulék., míg 2007-ig eü.szolg.hozzájárulás csak akkor volt és azután a bruttó összeg után, amit mint kieg.társasvállalkozó felvett.

Ha kieg.egyéni vállalkozó és kieg.társas.vállalkozó is egyben, akkor mindkét helyen megfizeti a havi 4350Ft-ot és a társasvállalkozásában az 1950 ft ehó-t.

nmrozika fogadta el, ekkor: 2007-12-19 23:01
Pont: 25
Téma: Munkaügyi ellenőrzés kérése

Szia!

 

Munkavédelmi Felügyelőség. Interneten is megtalálod a címet, de léphetsz az APEH irányába is.

Igen még mindig vannak ilyen aljas foglalkoztatók, a jó többsége csak annyival különb, hogy 4, 6 órásnak azért bejelnti a dolgozót, az arányos minimálbéren, de napi 10 órát simán dolgoztat vele hét napból hat napon, decembereben főleg a kereskedelemben a hónap minden napján pihenőnap és minden nélkül, kényszerítve a dolgozót a hamis jelentléti ív aláíására, a boltvezetőt a hamis munkaidő nyilvántartásra, a pénztárosokat arra, hogy minél kevesebbet üssenek a pénztárgépbe., s még lehetne sorolni. Mindezt nem azért, mert egy normális béren teljes munkaidőben foglalkoztatva a dolgozókat - nem hozna a bolt nyereséget, hanem azért mert a többhöz több kell, s már nem elég évente 3 szor menni üdülni, legalább 5 ször kell, stb.  Jól teszed, ha bejelented. 

szisziszeri fogadta el, ekkor: 2007-12-19 18:11
Pont: 20
Téma: EVÁ-ra áttérés (bevétel)

Szia!

EVA tv. 17.§. (1).  SZJA-ban az adóépv (2007) utolsó napján megszerzett vállalkozói bevételnek kell tekinteni minden olyan egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megillető ellenértéket, amelyről kiállított bizonylat/számla szerinti teljesítési időpont megelőzi az e törvény szerinti (EVÁ-zás!) adóalanyiság első adóévét. Tehát, ha a kiállítandó számlád teljesítési időpontja 2007.dec. ...., akkor az SZJA-s vállakozói bevételed.

De ezen kívül nagyon sok mindenre oda kell még figyelned!, mivel a vállakozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó az EVÁ-ra bejelntkezés évében (2007-ben!) az SZJA törvénynek az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírások szerint kell, hogy megállapítsa a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételét (továbbiakban adóalapot nem képező bevételként tartja nyilván), stb.  Tehát ajánlom figyelmedbe pontról pontre az EVA tv.17.§. valamint az SZJA tv.5.sz. mellékletét is.   Valamint a feltételeket arra vonatkozóan, ki lehet EVA alany:  EVA tv.2.§. 

114556 fogadta el, ekkor: 2007-12-19 15:09
Pont: 7
Téma: Kezdö könyvelö milyen válallkozási

Kedves Rejki!

Már ne sértődj meg, de abból, amiket írsz /hogy egyéniben lehet 4 órás, meg 36 órás, stb dolog/ azt tanácsolnám, hogy ha már mindenképpen könnyvviteli szolgáltatást végző vállalkozó akarsz lenni, akkor azt a korlátolt felelősségű társasági formában tedd. Már 500 ezer forinttal alapítható, akár úgy is, hogy a Bt-d átalakul KFT-vé, de ha KFT-ként fogsz másoknak számviteli szolgáltatást nyújtani (könyvelés, adózás,bérszámfejtés,munkaügy, némi-nemű gazdasági-, adó tanácsadás) akkor  a felelősség biztosításra is figyelj oda. S csatlakozva néhány előttem szólóhoz ., a KFT-ben a könyvelési, adózási szolgálgatások miatt legfeljebb a bevitt vagyonod fog elúszni, de egyéni vállalkozóként, vagy bt-beltagjaként akár az egész saját magánvagyonod (lakás,stb.). A kérdésedből úgy tűnik nagyon járatlan vagy az alapvető adózási kérdésekben, s ha hibázol a bevallásban, stb. akkor bizony nagyon kemény büntetési tételek vannak.

Azt írod, hogy 5 gyermekkel egyedül vagy! Sajnos azt kell, hogy mondjam - a könyvelői, számviteli komplex szolgáltatást nyújtó vállalkozói tevékenység nem az a fajta munka ami mellett az ember saját maga oszthatná az idejét. Határidők: havonta 12-e, 20-a, van akinek még 15-e és 30-a. A határidő csúszás bírságolható, a bevallás elkészítésére nem sok idő van.- stb. A törvények folyamatosan változnak, a bevallási formátumok és a hozzájuk tartozó nem egy esetben 100 oldalas kitöltési utasítás is folyton változik.

Egyébként: az egyéni vállalkozónál, vagy a bt.személyesen közrműködő tagjánál nem kérdés, hogy mennyi időt dolgozik, hiszen hivatalosan munkaideje nincs, a munkával töltött ideje nem mérhető. A főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, társasvállalkozónak a Járulékfizetési kötelezettsége jelenleg 131.000 Ft/ hó összeg után, de minimum a minimálbér után áll fenn, függetlenül attól havi hány órát tölt "munkával".

Mindenképpen munkaviszonyos elelyezkedést javasolnék, addíg míg gyakorlottabbá válsz, ami lehet távmunkában is, s akkor nem kell az öt gyerek mellől munkába utazgatnod.

És BOCS. 

 

j.balogh fogadta el, ekkor: 2007-12-19 13:15
Pont: 5
Téma: EVA, FA kapcsolat

Szia!

Levezettem magamnál egy papíron 100.000 Ft bevételt nézve, úgy, hogy nincs az SZJA-as vállalkozónak vállakozói kivétje és az IPA-n kívül semmi féle költsége és levezettem EVÁ-snak.

Ha SZJA-s tételes elszámolású marad, akkor a bevételének 52,88 %-át kell oda fizetnie: IPA 2 %, vállalkozói adó 16% és 4% különadó, 35% vállalk.osztalék SZJA és osztalék jöv.után 14% %-os eho (feltéve,hogy nincs a munkaviszonyában akkora jövedelme, amivel a határérték szerinti Eü.járulékot megfizette).

Ha ugyanaezt EVÁ-sként vezetem le: /Akkor az IPA sem ktsg/, de az össz.bevétel 27,7%-át adja oda (Ipa: bevétel 50%-a után 2%, EVA: bevétel 25%-a, járulék teher: EVA bevétel 4%-a után 9,5% nyugd.bizt., 4% term.eü.bizt,24% Nyugdíjjár., 4,5+0,5%=5% eü.bizt.járulék) adó, járulékként.

Itt még számolni kell a havi kb.min.3000 Ft-os bankszla vezetés díjával, akár volt rajta mozgás,akár nem. 

Tehát, ha nincs az illetőnek a bevételévelével szemben legalább 40-50% elszámlható,felm,erült költsége, akkor is célszerű átlépnie az EVÁ-ba (feltételek megléte esetén), ha a tervezést, stb-t mégis belemagyarázzák a fordított ÁFÁ-ba.

Majd úgy alakítod ki az áradat, hogy még versenyképes legyél, s tekintettel legyél arra, hogy gyakorlatilag az éves bevételednek az 1/4-ed részét egy teljes negyedévet csak azért dolgozol, hogy odaad a költségvetésnek, hogy legyen fedezetük a képviselők számolás nélküli költségtérítésére, más vállalkozások vissza nem térítendő támogatására - neked viszont, mint adófizetőnek, még annyi szolgáltatás sem jár, hogy fehéren-feketén meghatározzák törvényileg, hogy mely SZJ számok alá tartozó szolgáltatásokra vonatkozik a fordított ÁFA, - neked, vagy a könyvelődnek kell tudni "dekódolni" és kitalálni, mire gondoltak a törvényalkotók, mikor ezen rendelkezések szavazásánál megnyomták az igen gombot. 

virildi fogadta el, ekkor: 2007-12-18 21:14
Pont: 20
Téma: Evásnak iparűzési feltöltés?

Biztos lehetsz benne, hogy nincs az EVÁ-snak feltöltési kötelezettsége!

kovalkata fogadta el, ekkor: 2007-12-18 16:22
Pont: 25
Téma: TELEK áfája eladás után

Ha negyedéves bevalló voltál eddig, s a telket csak októberben adod el, akkor ebben az évben a bevallás gyakoriságod nem változik, hacsak a III.n.évi ÁFA bevallsod alapján a fizetendő ÁFÁ-d nem haladta meg az 1 Mft-ot. 2008-ban pedig újból kell vizsgálni, hogy a 2007.év egészét tekintve havi, negyedéves, vagy éves bevallóként kezded az új évet. a Bi.Monika válaszával egyetértve ennyiben pontosítanék. Tehát attól, hogy a III.n.évben a fizetendő Áfá-d esetleg meghaladja az 1 millió Ft. fizetendő ÁFA összeget, mégkönnyen lehet, hogy az új évet éves bevallóként kezded.

Az értékesítés ÁFÁ-jával nem nagyon tudsz trükközni, a számla szerinti ÁFA fizetendő ÁFA! Ha a IV-ik negyedévben a bofolyt pénzből nagyobb mennyiségű anyagot, árut, stb-t vásároltok, annak levonható ÁFÁ-ja van (kivéve, ha tárgyimennteshez veszitek,st.), s így 2008.január 20-án a IV.n.évi levonható ÁFÁ-val csökken a befizetési kötelezettséged - legfeljebb ennyi.

 

j.balogh fogadta el, ekkor: 2007-12-18 15:58
Pont: 33
Téma: Egyéni vállakozó jövedelme

Ha az egyéni vállalkozó pénztárkönyvetvezet, annak nincs pénztári, vagy banki egyenleg követő része. Ha naplófőkönyvet, akkor annak van, s a vállalkozó által betett un.saját maga által adott kölcsön egyéb kötelezettségk (tartozás) növekedésként, amikor visszafizeti egyéb kötelezettség(tartozás) csökkenésként, s ugyanígy értelemszerűen a pénztárban, vagy bankban. Ha pénztárkönyvet vezet  és a saját befizetését saját vállalkozásának adott kölcsönként szefepeltetni akarja, akkor az a befizetéskor adóalapba nem számító bevétel, visszafizetéskor költségként el nem számolható kiadás. Egyik esetben sem játszik azonban szerepet az adóbevallásban. Az egyéni vállalkozónál teljesen mindegy, hogy van-e pénzügyi fedezete az un.vállalkozói osztalékjövedelem kivételére vagy sem. Pl. lehet, hogy egy vállalkozó nagy értékű tárgyieszközöket vásárolt, amiből költségként csak az amortizációt érvényesítheti, valamint a beszerzés évében az écs-n felüli összeggel csökkentheti a vállalkozói osztalékadó alapját, csökkentheti a tárgyévben kifizetett bírsággal.Ezeket pénzügyileg ki is kellett fizetni. Ugyanakkor ha megnézzük a növelő tételeket, akkor bizony ott olyan összegekkel is növelni kell a vállalkozói osztalékadó alapot, ami adott iidőszakban pénzbevételt nem jelentett.. Az egyéni vállalkozó hivatalos jövedelme az egyéni vállalkozásból az, amit vállalkozói kivétként kivett, valamint, a fizetendő adókkal csökkentett un.vállalkozói osztalékalap. De egy vagyonosodási vizsgálatnál nem valószínű,hogy ez számít tényleges jöedelemnek, amiből a vállalkozó magánszemély a saját kiadásait fedezheti! Gondoljunk csak a vállalkozói osztalékadó alap növelő tételekre, vagy a költségek között elszámolható kiadásokra, aminek törvény szab korlátot, függetlenül attól, hogy azért mennyit kellett fizetni.Pl.internet ktsg.

Az egyéni vállalkozó az nem társasvállalkozás, aminek tagjai/tulajdonosai vannak, tehát olyan, mint tagikölcsön az egyéni vállalkozónál nincs. 

Az egyéni vállalkozónak is akár külön a részletező nyilvántartásában nyilván kell tartania többek között a mások felé fennálló tartozásokat, követeléseket, azokat a tartozás követeléseket is, amelyek még nem jártak feltétlenül pénzmozgással (szállító,vevő).

Ha valaki adott az egyéni vállalkozónak (mint vállalkozónak) kölcsönt, hitelt, vagy akár saját maga tett be un.  vállalkozói kölcsönt, annak bevételezése, vagy visszafizetése nincs hatással az egyes adóalapok megállapítására, vagy a vállalkozó jövedelmére. Viszont nyilván az egyéni vállalkozó is meg kell, hogy fizesse a tartozásait. A pénzbeni tartozásokat akkor tudja meg/kifizetni, ha van pénze. Ha a vállalkozásból tartozik, akkor az ott vezetett nyilvántartásában fogja szerepeltetni (de az nem költség és nem beszámító bevétel!), ha magánszemélyként, az a vállalkozói nyilvántartásokat nem érinti. 

 Egy személy tényleges jövedelme, nem feltétlen esik egybe pl. főfoglalozású egyéni vállalkozónál sem az adóztatott jövedelemmel. Gondoljunk csak az EVÁ-sokra. Azért az EVÁS egyéni vállalozó jövedelme nem a bevétel minusz fizetendő EVA, mert attól, hogy a teljes bevétele után adózik, attól vannak költségei -, amit az adóztatáskor nem vehet figyelembe, nála ráadásl még a vállalkozói kivét sem értelmezhető fogalom.

Remélem segítettem valamit, bár nem igazán értettem a kérdésedet. 

j.balogh fogadta el, ekkor: 2007-12-18 12:34
Pont: 50
Téma: MNB árfolyam 2008-ra

Szia !

Lehet, hogy én is, de a törvényben - sem az ÁFÁ-ban, sem az EVA törvényben nem szerepel, hogy a számlavezető bank eladási árfolyamát kell használni. 

validitas fogadta el, ekkor: 2007-12-17 21:31
Pont: 3
Téma: MNB árfolyam 2008-ra

Szia!

Dehogy nincs. Mindenkinek van, akire az ÁFA tv.X.fejezete vonatkozik.

EVA tv. 13.§.(1) az adóalany az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységéről bizonylatot bocsát ki. Az adóalany e kötelezettségét az általános forgalmi adóról szóló X. fejezetében előírtak szerint teljesíti.

ÁFA tv. X. fejezet 172.§.!!, ami azt mondja, hogy az áthárított adó összegét a 80.§-ban foglalt árfolyamon kell forintban feltüntetni. A számla kötelező tartalmi eleme: A 169.§.j). az áthárított adó .

A 80.§. pedig hitelintézet deviza eladási árfolyama, vagy bejelentés alapján az MNB! tehát elvileg az EVÁ-s is választhat, de a devizás bevételét akkor is eladási árfolyamon kell adóalapnak tekintenie.

Legalább is, az én olvasatomban.  /Idáig az EVÁS a EVA devizás bevételét csak MNB árfolyamon számolhatta adóalapnak. 

validitas fogadta el, ekkor: 2007-12-17 21:30
Pont: 3
Téma: MNB árfolyam 2008-ra

Szia!

De arról nem írtak semmit, hogy az EVÁ-sok figyeljenek oda, mert ha a számviteli politikájukban a devizás tételek értékelése esetleg számlát vezető bank középárfolyamán van, az EVA törvény alapján az EVA devizás bevételt kötelesek valamely váltási joggal bíró pénzintézet eladási árfolyamán EVA adóalapnak tekinteni, akkor nekik nem célszerű az ÁFÁ Tv. miatt az MNB--t választani a számlák kiállításánál, mert akkor a fejük se lesz ki az árfolyam különbözetek számításából!

Az eladási árfolyam értékelésénél pedig arról nem szól a fáma, hogy ugyan az, hogy MNB vagy eladási árfolyam - a választás egy adóévre vonatkozik, de vajon megtehetem-e éven belül, hogy megnézem adott napon melyik banknak mennyi az eladási árfolyama, s egy éven, akár egy héten belül hol az egyik bank eladási árfolyamával számolok, hol másikkal, attól függően, hogy nekem melyik a kedvezőbb? 

validitas fogadta el, ekkor: 2007-12-17 21:30
Pont: 3
Téma: Pénztárkönyv-beérkező-kimenő

Szia!

Az egyszeres könyvvitelt vezető pénzforgalmi szemléletben könyvel. Tehát a szállító, vevő analitikája külön van, a pénztárkönyvbe csak a pénzügyi rendezésekhez kapcsolódóan lehet könyvelni, annak napjáva, s nyilván kifizetési időrendi sorrendben. Ebből a szempontból pénzügyi rendezésnek minősül a beszámítás/kompenzálás is.

Az egyszeres könyvvezetésnél un. vegyes könyvelés (tehát, ami nem azon napon jár pénzmozgással), az legfeljebb a nyitó és záró tételek . 

bartane76 fogadta el, ekkor: 2007-12-17 21:17
Pont: 7
Téma: 0717 és áttérés Evára

Sziasztok!

Szerintem, ha az átvezetéssel az adótartozás rendeződik az egyes adónemeken, akkor attól függetlenül - ezen feltételt vizsgálva - bejelentkezhet EVÁ-ra. Ha az APEH kifogást emel az adófolyószámlán mutatkozó tartozás/túlfizetés rendezetlensége miatt, akkor egyszerűen bemutatom az időben elküldött átvezetési kérelmet, melynek mielőbbi feldolgozási kötelezettsége nem az adózó feladata. Az adózó a helyesen kitöltött átvezetési kérelem benyújtásával rendezte a folyószámláját. A feldolgozást azzal a nappal könyvelik fel, ahogy az átvezetési kérelem szól, még akkor is ha erre valóbanban 2-3 hónap múlva  kerítenek sort.

validitas fogadta el, ekkor: 2007-12-17 20:56
Pont: 17
Téma: EVA-s nyugdíj-járulék

Szerintem a 0,4 %-os esetleges nyugdíjemelési korrekció nem az EVÁ-s bevétel alapján számítódik, hanem a befizetett/befizetendő nyugdíjjárulék alapja után, ami Böbé-vel egyetértve: Az EVA bevétel 10% után fizetendő, kötelezően 2007.04.01-től.  Január 01-től választható volt.

 

istvanbalazsi fogadta el, ekkor: 2007-12-17 19:41
Pont: 33
Téma: Áfa bevallással kapcs.kérdés?

Szia!

Ha van (vagy lesz) egy adás-vételi szerződésetek pl., amiben szerepel, hogy a gépet részletfizetéssel kell kifizetni, de az első részlet az x Ft, mely összeg a számla teljes ÁFA-tartalmát is tartalmazza egyben, s a maradék összeget, hat havi egyenlő, vagy akármilyen hathatvi részletekben kell megfizetni, s az első részlet kifizetéskor kapsz egy igazolást, hogy a részletfizetésre vásárolt eszköz első részlete megfizetésre került, mely az ÁFÁ-t betakarja, akkor ez vásárlásod akár olyan részletfizetéses vásárlásnak minősül, aminek a kifizettség teljesülése csak a számlának az ÁFA összegére vonatkozik, tehát elegendő a számla összegéből az ÁFA összegnek megfizetettnek lenni (ami esetedben teljesül is) , ahhoz, hogy visszajáró ÁFA esetén ne kelljen ezzel a számlával úgy számolnod, hogy ki nem fizetett számla.

Eggyébként - az apportot, részletfizetéses beszerzést kivéve - , ha számlából akár csak 1 Ft-tal is tartozol a szállítónak, akkor az ki nem fizetett számlának minősül, s a számla teljes ÁFA összegét, mint kifizetetlent kell le kezelned, függetlenül attól, hogy a számlának akár 99,9 %-a ki van fizetve. 

marcus222 fogadta el, ekkor: 2007-12-17 18:06
Pont: 5
Téma: Milyen adózó legyek?

Szia!

Ha így gondoltad, akkor félre tájékoztattak!  Én 2003-tól EVÁ-s egyéni vállalkozó vagyok, pedig heti 40 órás munkaviszonyom van mellette, illetve fordítva! Az általányadósnál vannak kitételek, hogy nem áll munkaviszonyban, stb.

Ha eddig EVÁ-s voltál ezután is az lehetsz, akkor is ha lesz mellette munkaviszonyod! Mivel a munkaviszonyod nem fogja elérni a heti 36 órás foglalkoztatást, ugyanúgy kieg.tev.EVÁ-s egyéni vállakozó leszel, mint eddig. De ha munkaviszonyod is lesz, ne hanyagld el az egyéni vállakozást, mert az EVÁ-ban lenni kell azért, valami rendszeres (azért 2 alkalomnál több!) vállakozási bevételednek is. 

Kepa fogadta el, ekkor: 2007-12-17 17:22
Pont: 33
Téma: Milyen adózó legyek?

Szia Kepa!

Valószínűleg EVÁ-st akartál írni.

Szerintem attól, hogy rokkant nyugdíjas vagy, a vállakozói igazolványod megtartását, vagy a mellette vállalt 4 órás munkaviszonyodat - nem az fogja befolyásolni, hogy az egyéni vállakozásodban, hogyan/milyen formában adózol.  Az EVA mellett lehet nyugodtan 4 vagy akár több órás munkaviszonyod is, mint kiegészítő tev.folytató (nyugdíjas) vállalkozónak.

Nálad inkább az lehet kérdés, hogy ha rokkant nyugdíjas vagy, mennyi jövedelmet szerezhetsz úgy, hogy a rokkant nyugdíjad megmaradjon.-, vagy nem egészen érthető mi a kérdésed? 

Kepa fogadta el, ekkor: 2007-12-17 17:22
Pont: 33
Téma: SOS! EVA-s EV 2006.évi járulékfizetési gyakorisága

Szia!

Azt az apróságot elfelejtetted beírni a kérdésedbe, hogy a férjed főfoglalkozású EVÁ-s egyéni vállalkozó, vagy van mellette heti 36 órát elérő munkaidős biztosítottsága máshol.  Ha főfogl.egyéni vállalkozó volt, akkor havonta kellett megfezetnie a járulékokat és a bevallásban is havonta kellett szerepeltetni. Ha un.mellékfoglalkozású EVÁ-s egyéni vállalkozó volt, akkor az EVA bevételének 4%-a után kellett negyedévente megfizetni a járulékokat és 2006-ra vonatkozóan negyedéves bontásban bevallani.

A változás negyedévében külön kellett szerepeltetni az egyes járulékok alapját a bevallásban, tehát megbontva pl., hogy mennyi az alapja a 11%-os eü.bizt-nak és mennyi a megbontottnak, ugyanígy a levonásost.

A 06584-02-01 lapon a negyedéves bevallónak mindenütt a negyedév utolsó hónapjának oszlopába kellett írni a járulékot alapot, arra javarészt a kitöltő program kiszámolta a járulékot, kivéve a 21-sor járulékaira, hiszen ott szeptember, december oszlopban a "levonásos" megbontott eü.bizt.járulékokat számoltan kellett beütni, hsizen nem kellett 2% pénzbeli eü.bizt.járulékot fizetni  (24-es sor) a mellékállású EVÁ-s vállakozónak, de kellett a 23-sorban 4 % természetbenit. Ugyanakkor Március, junius oszlopban a 22 sorban a 4 %-ot kellett szerepeltetni.

Nem csináltak külön bevallást a főfoglalkozású havisoknak és külön a mellékkáll.negyedéveseknek, de értelemszerűen a havi havonta írta a járulékok alapját, a negyedéve pedig a negyedévek utolsó hónapjában:  március,junius,szeptember,december.

A 3-ik negyedévet egy összegben ki lehet tölteni a szeptember oszlopban!! Mivel az EVÁ-s a harmadik negyedévre a harmadik negyedévi EVA bevétel 4%-a után volt köteles megállapítani és megfizetni a járulékait EGYBEN, azt a bevallásban sem lehet havira bontani. Amikor a mellékfogl.EVÁ-s egyéni vállakozónak a járulékfizetése keletkezett, már az akkor érvényes járulék mértékekkel kellett számolnia.

Az Éves összes m oszlopban jelent meg az éves kötelezettség összesen. 

Remélem segítettem, ha nem is SOS. 

ekovacs74 fogadta el, ekkor: 2007-12-17 13:44
Pont: 10
Téma: Kötelező tüdőszűrés

Szia!

Külön nyilvántartás csak erre vonatkozóan nem kell, de nyilván kell lenni egy olyan nyilvántartásnak - de ez nem könyvelői feladat -, amelyben szerepel, hogy a dolgozóknak van-e és mikor jár le az orvosi alkalkalmasságijuk,sb. Az én cégemnél ezt az üzemegészségügyi szolgálat ellátásával megbízott vállalkozás végzi.  A dolgozó által kapott munkaalkalmassági papír egy példánya szellemieknél a dolgozó munkaviszonyos irataihoz kerül lefűzésre, fizikaiak esetében a munkavédelmi oktatási naplóval együtt  az üzemvezetőnél, vagy műszakvezetőnél van. 

F.Juli fogadta el, ekkor: 2007-12-17 11:17
Pont: 10
Téma: Még mindig új TEÁOR

Szia Kata!

Igen teljesen biztos, hogy az SZJ 2008-tól már köszönő viszonyban sem lesz a TEAOR-ral. Eddig kiírtam, hogy melyik ügyfélnek, milyen bejelentett tevékenységi köre (TEAOR-ja) van, s bár a 20%-os ÁFA kulcsú számláknál csak azokra kell az SZJ, VTSZ, amit az ÁFA tv. is nevesít valamilyen oknál fogva (üzemanyag, telefon, járművek,stb.) - az én ügyfeleim szerepeltették a számláikon az SZJ számot, vagy annak megfelelően nevezték meg a szolgáltatást, ami könnyen összevethető volt azzal, hogy van-e olyan bejelentett tevékenysége, vagy nincs. Na jövőre már ez is kavarósabb lesz.

Amiért azt mondom, hogy biztosan nem lesz az SZJ a TEAOR-hoz illesztve: az ÁFA tv. teljesen új törvény és 2008-tól hatályos, a megivatkozásaiban pedig a jelenlegi SZJ számok szerepelnek.   Persze még akármi is lehetséges, év közben is lehetne valami változás! 

 

kovalkata fogadta el, ekkor: 2007-12-17 08:31
Pont: 13
Téma: Egyesületi könyvelés

Na, csak sikerült megnézni a beszámoló készítésre vonatkozó kormányrendelet számát: 224/2000.(XII.19.) Korm.rendelet.

Bevallások:  Ha nem ÁFA alany, akkor ÁFA bevallás nem kell.

Ha nem végzett vállakozási tevékenységet, akkor a 0703-as bevallásban (tavaly még igy volt) X-elhet, hogy nincs tao.bevallási kötelezettsége. Olvasd el mi van az elektronikus bevallási kötelezettségével (személyi kifizetéshez, természetbeni juttatáshoz kapcsolódóan), valamilyen szinten minden adótörvény foglalkozik az ilyen egyéb szervezetekre vonatkozó általános, vagy eltérő adózásával, bevallási kötelezettségével, a helyi adó törvény is.

pseniko fogadta el, ekkor: 2007-12-16 18:33
Pont: 10
Téma: Egyesületi könyvelés

Szia!

Már jó ideje nem könyvelek társadalmi szervezetet, de az egyesület is olyan.  A számviteli törvény is vonatkozik rá, a beszámolót eltérő rendelet szabályozza. Úgy keressél vele kapcsolatban, hogy társadalmi szervezet,  egyéb szervezet. Jövedelemszerző tevékenységet vélhetően végez, de lehet, hogy nem végez vállakozási tevékenységet. Nézd meg az alapszabályukat, amiben megfogalmazták, hogy mi lesz az alaptevékenységük, s esetleg mit fognak folytatni alaptevékenységi/célszerinti (amire létrejött!) tevékenységként , s mit vállalkozási tevékenységként.

Ha végez vállakozási tevékenységet is, akkor bizony játszik a társasági adó tv. is.  Vélhetően alanyi ÁFA mentes, vagy "tárgyi mentes" az egyesületetetek.   Ugyan az egyesület egyszeres könnyvvitelt is könyvelhet, de mivel eléggé eltérnek a rá vonatkozó rendelkezések a gazdasági társaságokra vonatkozótól - célszerű utánna nézni.

Amit tudok ajánlani. Számviteli törvény, az APEH honlapon a tájékoztató füzetek közül, amelyekben a társadalmi szerevezetek, egyéb szervezetek-ről van szó, s sajnos nem emlékszem a beszámoló tartalmát és formáját szabályozó rendelet számára, de valaki hátha könyvel most is ilyen szervezeteknek és megadja.

Esetleg nézzél szét itt a fórumon is korábbi kérdés-válaszoknál: egyesület, társadalmiszervezet témákban. 

pseniko fogadta el, ekkor: 2007-12-16 18:33
Pont: 10
Téma: Feltöltés - előleg 50 M alatt

Szia Mari!

akinek az előző évi árbevétele (ért.nettó árbev.-eredménykimutatás) nem érte el az 50 milliót nincs Tao előleg feltöltése. Ha megnézed az adófolyószámlát 2007.dec.31-ig lekérve, akkor fogod látni, hogy azoknál a társaságoknál, akinek nincs tao előleg feltöltési kötelezettsége, azoknál a IV.n.évi TAO előleg megfizetési határideje 2008.január 20., tehát dec.20-ra a tao.adószámlán nincs előírva kötelezettség. Nekik feltöltési bevallás és befiz.köt.sincs.

Akinek az előző évi árbevétele alapján van feltöltési kötelezettsége, annak a IV.n.évi tao.előleg fiz.határideje dec.20. és a feltöltési kötelezettség is dec.20.

A külön adó feltöltésnek nincs köze ahhoz, hogy mennyi volt a társaság 2006.évi árbevétele, vagy mennyi most. A különadó számítását az SZTV szerinti adózás előtti eredményről kell indítani, annak is vannak csökkentő, növelő tételei. A különadó mértéke az adóalap 4%-a. A különadónál nem azok a csökkentők és növelők, mint a tao-nál, s nem lehet figyelembe venni semmi féle előző évi veszteséget, stb.

Remélem segít. 

kohnmari fogadta el, ekkor: 2007-12-14 10:58
Pont: 25
Téma: lelépési dij

Szia!

 

Szerintem, a KFT a lakóktól ezek szerint a bérleti jogot veszi meg (külön-külön szerződés a magánszemélyekkel)/ nem keres nekik másik bérleményt.

Vélhetően - mivel azt írod, hogy az ingatlant a KFT le kívánja bontani, gonodolom más ingatlant fog ott létesíteni. Ha az SZTv. szerinti beruházás bekerülési értékét nézzük, akkor szerintem a lakók "kifizetésétől" kezdve, az ingatlan adás-vétel díja, a bontási költség, - mind beruházásként számolandó el (minden közvetlenül aktíválásig/rendeltetésszerű használatba vételig felmerült "költség").  Mivel az önkormányzat lakottan adta el az ingatlan, az ingatlan eladási áránál (csökkentő tényezőként!) mindenbizonnyal szerepet játszott, az a tény hogy lakott és a lakókról az uj tulajdonosnak kell gondoskodni.  A lakókkal kapcsolatos kifizetésed számviteli bizonylata, ahogy írod: az KFT nevében eljáró ügyvéd által ellenjegyzett szerződés lesz, valamint a megfizetést igazoló pénztári,banki bizonylat.

 Ha saját vállalkozásban építi a megvett helyére az újat, akkor úgy kell vele számolni, mint a saját előállítású tárgyieszközök/saját vállalkozásban megvalósított beruházásoknál.

sharp fogadta el, ekkor: 2007-12-14 07:12
Pont: 100
Téma: Forditott áfa

Szia!

A fordított adózás csak ÁFA adóalanyok között működhet ( tekintetben ÁFA alanyok az EVÁ-sok is!) , tehát  /feltételezve, hogy te is ÁFA adóalany vagy!/ lényegében mikor magánszemélyeknek dolgozol és számlázol, akkor a kiadott számládban fog szerepel, hogy plusz 20% ÁFA, vagy ha kp-s a számla akkor a számla 16.67 % ÁFÁ-t tartalmaz. Mikor számlázol meg kell győződnöd arról, hogy az akinek számlázol ÁFA alany-e. Ha fordított ÁFÁ-san állítotod ki a számlát, akkor a vevő neve, címénél az adószámát is szerepeltetned kell.  

ko.kelemen fogadta el, ekkor: 2007-12-12 21:14
Pont: 10
Téma: EV és Kft egyszerre

Talán lehetne találni egy "barát" vállalkozást, aki(k) mivel nagyobb tételben vásárolnak tőled, kedvezményt is kaphatnak, megcsinálad a társas vállalkozást és ők eladják neked (már a gazdasági társaságba) az árut.

Vagy, ha lehetőséged van rá, akkor az eredeti szállótóddal megállapodsz, hogy visszáruként visszaveszi tőled a készleteket, aztán gazdasági társaságként vásárolsz tőlük. ( Az egyszemélyes kft nem túl jó formáció)

ha a telefonfeltöltőt csak megszabott áron adhatod el valamely oknál fogva, akkor itt kellene, hogy működjön az áruvisszavétel, azaz a viszáru.

Hirtelenjében ennyi. 

j.balogh fogadta el, ekkor: 2007-12-12 15:16
Pont: 25
Téma: áfa visszaigénylés ingatlan esetén

Egyetértve madora100-val, annyit tennék hozzá, hogy a társasházi lakóingatlanok általában úgy számlázzák, hogy az adott ingatlan helyrajzi számának feltüntetésével a számla tételeket telekhányad és lakóingatlan részekre bontva számlázzák, vagy ezt így tételes tartalmazza az adás-vételi szerződés külön-külön mindkettő értékét és együttes eladási árát is, s a számlán mint társasházi lakóingatlan és hozzátartozó telekhányad egy összegben szerepel, hivatkozva,hogy szerződés szerint.

Mindenképpen célszerű vagy csak  szerződésben, de még jobb, ha a számlában megbontani a telekhányad és a lakóingatlan értékét, hiszen a vevő lehet, hogy vállalkozó/vállalkozás, s ezen ingatlan aktíválásakor jó ha tudja, mi a telekhányad értéke, ami után ugye nem számolhat el tervszerinti écs-t, az un. felépítmény lakóingatlan után viszont kell.

madora-t nem akarom ismételni, de valóban a lakóingatlan befejezés előtti, vagy befejezést követő első értékesítéskor normál % (jelenleg 20%) ÁFA kulccsal adózik. A beépített telek pedig mindenképpen a felépítmény ÁFA kulcsában osztozik.

nem értem milyen már eladott társasházi ingatlanra vonatkozóan szeretnél ÁFÁ-t visszaigényelni. A továbbértékesítési céllal épített, létesített lakóingatlan felmerült (saját "termelésű" készlet, áru) költségek előzetesen felszámított ÁFÁ-ját a felmerüléskor levonásba helyezhetted. gyakorlatilag írásod szerint csak a telket vásároltátok, a felépítmény már a ti kivitelezésetekben/saját előállításban történt, aminek az ÁFÁ-ját levonhattátok.Csak a telek beszerzésekor nem vonhattatok le ÁFÁ-t , de nem is fizettetek a telket eladónak ÁFÁ-t.

A parkolóhelyen nem tudom mit értel pontosan. Nekem az egyik Bp-i társasház épp most küldött a garázsokról közösköltség terhelést, amin nem garázst írtak (ami egyébként önálló helyrajzi számú nem lakó ingatlan) , hanem parkolóhelyet.  A parkolóhelyről nem írod, hogy az társasházi közös tulajdon-e, mint pld. a lépcsőház,stb, vagy esetleg egyedi garázsok, amit a vevők megvásárolnak.  Ha mondjuk társasházi közös tulajdon, akkor a szerződésben szerepel, nemcsak a telekhányad, hanem a társasházi közöstulajdonhányad is. DE NEM TUDOM MI A PARKOLÓHELLYEL KAPCSOLATBAN A KÉRDÉSED?

üdv. 

 

j.balogh fogadta el, ekkor: 2007-12-12 11:44
Pont: 50
Téma: Áfa fizetése

Szia!

A nem lakóingatlan (felépítmény és vele együtt a telek is) normál ÁFA kulccsal ÁFÁ-zik, ha azt ÁFA adóalany értékesíti. Azt, hogy a beszerzésekor nektek nem kellett ÁFÁ-t megfizetni az eladó részére - nem mentesít az értékesítéskor az alól, hogy a vevő részére a számlát ne a normál ÁFA kulcs alkalmazásával kelljen kiállítanotok, s ezzel együtt nyilván fizetendő ÁFA-ként vallani, fizetni.

Nem írod, hogy az ingatlant egyébként befektetési céllal (beruházás,tárgyieszköz) vettétek, vagy továbbértékesítési céllal (vásárolt készletek:áru), továbbá azt sem írod, hogy a főtevékenységetek az ingatlanforgalmazás-e. /arról sem írsz, hogy egyéni vállalkozó, vagy gazdasági társaság-e az érintett adózó!/   Ha ingatlanforgalmazók vagytok: 1990.évi XCIII. Illeték tv. 23/A.§. A kedvezmény több feltételhez kötött.

Feltételezem, hogy  a vásárláskor az átírási/vagyonszerzési illetéket nem kedvezményesen (2%), hanem teljes mértékben megfizettétek. De akár kedvezményes (előre igazoltan ingatlanformalmazóként), akár teljes illetéket fizettetek, az eladáskori ÁFA fizetési kötelezettséget nem befolyásolja , akár tárgyieszközkből, akár vásárolt készletből értékesítitek.

Az illeték kedvezményt ( főtevékenység:ingatlanforgalmazó vásárláskor igazoltan!) egyébként a beszerzéskori illeték kiszabásához kérhettétek, ha a feltételeknek megfeleltetek.

Remélem segít valamit. 

 

 

 

j.balogh fogadta el, ekkor: 2007-12-12 11:21
Pont: 10
Téma: EVÁS épitési...új kérdés

akkor kb.egyetértünk, azért válaszoltam példálózva, hogy a kérdező a sorokat és sorok között olvasva lássa a felvázolt - komoly odafigyelést igénylő - lehetőségeit.

szuttergyorgyi fogadta el, ekkor: 2007-12-10 18:20
Pont: 14
Téma: EVÁS épitési...új kérdés

Szia!

Én azzal, hogy van-e gyártási, kereskedelmi, szolgáltatási tevékenysége - ezekhez szükséges telepengedélye seb. azért nem foglalkoztam, mert ha már ezeket idáig is végezték feltételezem, hogy van. Mivel az egyes eseményeket a szerződés/megállapodás valós tartalmában kell értékelni, s nyilván ha a megrendelés, annak visszaigazolása, vagy szerződés arról szól, hogy megrendelő megrendeli az akármilyen építmény tetőszerkezetét beéíptve, akkor az bizony szolgáltatás lesz - s akkor fordított ÁFÁ-s az egész, ugyanúgy mint az autójavítás. Ha javításra adtam be az autót, akkor mindegy mennyi izzót, stb. új alkatrészt tettek bele, az akkor is autójavítási szolgáltatás lesz. De ha én ennél az autójavítónál (mert kereskedelmi részlege is mondjuk) először veszek olajszűrőt, olajat - megkapom a számlát, akkor azt karbantartási anyagként fogom elszámolni a vállalkozásomban, s mikor ugyanabba a szervizbe beviszem a kocsit olajcserére és viszem hozzá az olajszűrőt,olajat - akkor a szervíz olajcsere szolgáltatásként csak a munkadíjat lefedő szolgáltatási díjat fogja nekem számlázni, ami nálam javítás,karbantartási igénybevett szolgáltatás lesz. Ha nem viszem a szűrőt és olajat, akkor nyilván olyan áron fogják kiszámlázni az olajcsere szolgáltatást, ami lefedi az anyag+munkadíjukat és én ezt az egész számlát igénybevett szolgáltatásként számolom el, még akkor is ha a számlán tájékoztató jeleggel szerepel, hogy hány liter olaj, hány db olajszűrő s esetleg annak mennyi az ára.

Tehát szerintem annak megfelelően kell számlázni, hogy adott ügylet mire szólt, amit teljesítettem vagy termék/áru értékesítésként - (s sem a termékértékesítésre, sem az áru értékesítésre nem fog vonatkozni a fordított ÁFA jelen állapotában) , vagy kifejezetten építés-szerelésként a másik adóalany részére, amire vonatkozni fog.   Az biztos, hogy ha megbontják és időben is elválasztják, akkor ahhoz megfelelően lepapírozottnak kell lenni, aminél észnél kell lenni. 

szuttergyorgyi fogadta el, ekkor: 2007-12-10 18:20
Pont: 14
Téma: EVÁS épitési...új kérdés

Ha két külön megbízás/megrendelés van és a vállalkozás által előregyártott eszközök értékesítése és a kerítés, tetőszerkezet stb.szerelés/kivitelezés szolgáltatás nyújtása időben elválik egymástól - akkor szerintem járható út!. Mivel ezek az előgyártott elemek készítése azért anyagigényes én nem látom gazdaságosnak, hogy az a tevékenység EVA adózással menjen. De nyilván mindenki maga tudja, mi hogyan éri meg neki.

Visszatérve Madora kulcsmásolójára, ott a megmunkálatlan kulcs odaadása egybeesik a szolgáltatás átadással.

szuttergyorgyi fogadta el, ekkor: 2007-12-10 18:20
Pont: 14
Téma: Jövöre csak " 23 " bevallás

Sziasztok!

Fenn van az APEH honlapon, hogy milyen bevallásokat, milyen számú bevallásba olvasztanak bele, s egyébként megszűnő nyomtatvány lesz 3 db.

De valóban már a rádióból a fejemet elállta, hogy micsoda egyszerűsítés, mennyivel kevesebb, stb- csak a sok ök..., azt nem éri fel ésszel, hogy ha még össze is olvasztják az egyes bevallásokat, azok kitöltésijét újból olvasnunk, értelmeznünk kell, nem beszélve az ABEV programokról, aminél minden évben legalább 3-5 hónap kell ahhoz, hogy normálisan működjön. Én minden évben, ahogy megjelennek a nyomtatványok - amik nálam előfordulhatnak letöltöm őket és elkezdem tesztelni, valamint hibalistát írni az APEH elektronikus levelezőjén keresztül, hogy mire be kell adni a bevallást, addigra legalább azokat javítsák ki, amit én találtam- hogy nekem ne legyen vele bajom.

Most a törvények is számtalan helyen úgy vannak megalkotva, hogy felhatalmazzák a adópoltikáért felelős minisztert, hogy rendeletben,stb. szabályozza a törvényben ki nem fejtett ügyleteket.  DE NE ÖRÜLJETEK, A FORDÍTOTT ADÓZÁST, A 142.§. KONKRÉT SZJ-RE ALKALMAZÁSÁT NEM KELL NEKI KÜLÖN SZABÁLYOZNI! 

KovacsJ fogadta el, ekkor: 2007-12-10 15:31
Pont: 2
Téma: vallalkozói betét és pénztárkönyv

Szia!

Egyéni vállalkozó kötelező alap és kieg.nyilvántartásról: SZJA tv.5.sz.melléklet) 

Pénztárkönyvet vezetsz, nem tudom, hogy ÁFA alany vagy-e, vagy alanyi mentességet kértél (évi 4 MFt árbev.alatt), igaz nem is kérdezel ÁF-ról.S ha jól veszem ki a kérdésedből, akkor ez már eldőlt, ha van vállalkozói igazolványod. Ha ÁFA alany vagy, akkor a költségeidnél a levonható ÁFA-t mindig a levonható Áfa kockába és a nettó összeget a megfelelő költség, vagy beruházás,stb.kockába kell könyveli, a kettő összegét pedig az összenbe. Ha nem vagy ÁFA alany, akkor a kifizett összeg kerül a megfelelő pl.anyag,árubesz.ktsg.kockába és ugyanaz az össz.kiadásba.

A pénztárkönyvben ismereteim szerint nincs pénztár és banki egyenleg követés, így szerintem egyáltalán nem feltétlen tartalmi követelménye a pénztárkönyvi nyilvántartásnak, hogy az összes bevételnek ugyanannyinak, vagy többnek kellene lenni, mint a kiadások összesenjének.

De kérdésedre válaszolva: ha pénzbevételként akarod szerepeltetni a vállalkozói kölcsönbefizetést, akkor azt sem tiltja semmi, mert a pénztárkönyben minden vállalkozást érintő pénzmozgást, illetve pénzmozgásnak minősülő eseményt rögzíteni kell. Ha ilyen bevétellel akarsz kezdeni, akkor írsz egy papírt, vagy alkalmazod a már jól bevált és minden nyomtatványboltban kapható bevételi pénztárbizonylatot. Szöveg:vállalkozói kölcsön befizetés, "könyvelése" jövedelem kiszámításánál figyelembe nem veendő bevétel és összes bevétel.Dátuma: a pénz "befizetésének"napja, legkorábban a vállalkozási tev.megkezd.napja (váll.ig.kiad.napja). 

A vállalkozáshoz szükséges és e tevékenység során használatos, utóbb felhasznált , a tevékenység megkezdését megelőző 3 éven belül (számlával igazolt ) költségeit elszámolhatja, az így beszerzett tárgyieszközök és nem anyagi javak értékcsökkenési leírásának elszámolását megkezdheti

Az általad 3 évvel korábban beszerzett dolgok "könyvelése" a számlák alapján: szöveg: a számlának,illetve a felhaszn.célnak megfelelően : pl, ha alkatrészkereskedő vagy és korábban alkatrészeket vettél: akkor árubeszezés tev.kezd.előtt., elszámolás anyag, árubeszerzés és összes költség.Ha ÁFA alany vagy, akkor : szla nettó értéke:anyag,árubeszerzés, ÁFA: levonható ÁFA, és a szla végösszege: összes kiadás. Vigyázat, ha tárgyieszközt vásároltál a tev.kezd.előtt, akkor azt (nettó,vagy bruttó összegben ÁFA besorolásodtól függően) csak a költségként el nem számolható beruházási költség rovaton számolhatod el, mert ezt értékcsökkenésként (több év alatt)érvényestheted majd adóalapot csökkentő "költségként".Az écs elszámolásnál figyelembe kell venni, hogy kizárólag üzemi/üzleti célt szolgál, vagy sem.(SZJA tv.11.sz.melléklet) , ettől is függ a majd "költségként"érvényesíthető écs mértéke. Összefoglalóan: ha használsz mondjuk több soros kiadási pénztárbizonylatot, akkor a mögé is tűzheted az összes ilyen számládat, a kiadási biz. sorait pedig úgy töltöd, hogy egy sorba írod az anyag,árut, egybe az egyéb költségeket, egybe pl.a beruházást(tárgyieszköz), ezt összesíted, s a kiadási p.biz-lat szám feltüntetésével akár egy soron vezeted be a pénztárkönyvbe a megfelelő kiadási kockákban és a mindösszesent az össz.kiadás kockába. Ha nem használsz kiadásit, akkor a bizonylatokat egyenként a számlák számának eltüntetésével vezeted be, külön-külön soron.

A lakásodtól műszakilag el nem különült székhely/telephelyen felmerült energia,stb költségeket valamilyen (megmagyarázható) megfelelő mutató alapján bontod meg, s a megosztás ráírod a számlára: pl.vállalkozási ktsg: 10%,stb = X Ft., s amiket így el fogsz tudni számolni, azok a bizonylatszám megjelöléssel : akár két féle módon is elszámolhatóak: 1. a vállalkozási költség összege az egyéb költség rovatba, a számlából fenn  maradó rész az egyéb költségként el nem számolható rovatba, a számla végösszege az összes.kiadásba.                                                             2. eleve csak a vállalkozási költséget (arányt) könyveled az egyéb költség rovatba és ugyanazt az összeget az összes kiadásba.

 Mivel az egyéni vállalkozó (jelen törvények alapján) negyedévente a negyedévet követő hó 12-ig köteles SZJA és különadó előleget fizetni az aktuális "eredménye" alapján: Javaslom, hogy az ilyen (saját részedre megfizetésre kerülő) elszámolható költségeidet negyedévente a negyedév utolsó  napjával számold el, a gépkocsi km-t , vállalkozói kivét költséget is. A többi pénzmozgásodat pedig akkor, amikor az a bizonylatod alapján megtörtént. Célszerű a pénztárkönyvet negyedévente összesíteni a fizetendő adóelőlegek megállapítása érdekében.

Kérdésedben nem tudom mit jelent az szg., remélem nem szgk.(személygépkocsi), amit a vállalkozásba akarsz bevinni, mert akkor bizony a cégautó adókkal is meggyűlik a bajod. Ha csak nem taxizol én a helyedbe a saját személyautómat nem vinném a vállalkozásba, hanem vagy a havi 500 km átalány elszámolást választanám a jogszabályi mértékkel (APEH norma üzemanyag plusz 9Ft / km.), vagy ha az nem elég, akkor útnyilvántartással a két elszámolási módból az egyikkel (SZJA tv.11.mell.III.)  

 Végezetül, az hogy használsz-e bevételi és kiadási pénztárbizonylatot a saját döntésed, nincs rá kötelező előírás. De azért van előnye: pl. ha egy nap kiadtam 10 db számlát, akkor azt nem 10 soron fogom bekönyvelni a számlasorszámokat feltüntetve bizonylatszámként (ami a pénztárkönyvbe kell, hogy szerepeljen!), hanem összeadom  számlákat és kiállítok egy bevételi bizonylatot és a bev.pénztárbiz.számával egy soron könyvelem az adóköteles bevétel és összes bevétel kockába (alanyi mentes), vagy adóköteles bevétel (nettó összeg) fizetendő Áfa (ÁFA összeg) a kettő összege az összes bevétel kockába. 

 A lakás költségeidből, hogy 4:6 arány,stb így nem lehet véleményt mondani. Mindenfajta ilyen költségedet fajtánként kell eldöntened: pl.:mondjuk a lakásban van az irodát, akkor az egész lakás légköbmétere, vagy négyzetméter aránya a vállalkozáshoz használt részhez mondjuk a házi központi fűtésnél.De olvastam már olyan adótájékoztatást, miszerint pl. a távfűtéses lakásban lévő vállalkozáshoz használt pl.egy szobára eső költség nem számolható el, mondván az a vállalkozás ott lététől függetlenül is felmerül. Az ilyen költségek elszámolhatóságában vannak korlátok is. A telefonköltség dologra pedig külön oda kell figyelni a tavaly kitalált természetbeni juttatásos minősítés miatt. Nem részletezem.

Vissza térve a kérdésed elejére: ha bekönyveled a vállalkozói kölcsönödet, akkor amikor már nem látod szükségét, hogy bent legyen (bevétel-kiadás) , akkor amikor kiveszed/visszafizeted saját részedre, akkor írsz egy papírkát, vagy a kiadásit, s a kifizetés napjával lekönyveled: egyéb költségként el nem számolható kiadás és összes kiadás rovatba.  Felhívom figyelmed: hogy kiegészítő/részletező nyilvántartást kell vezetni pl. az ilyen egyéb követelések, kötelezettségekről is. (SZJ tv.5.mell.II.rész.9.pont)  Remélem segítettem valamit. 

j.balogh fogadta el, ekkor: 2007-12-10 13:30
Pont: 10
Téma: Adótanácsadók évenkénti kötelező továbbképzése

Sziasztok!

Én még ez éven nem voltam a nekem kötelezően fizetős visszaképzésen, most fogok menni decemberben. Törvény alapján legombolják rólunk a 18-19 ezer forintot, de ez még semmi, minden évben általában évvégén (januártól-junius elejéig melyik könyvelő az, akinek van erre ideje?) megyek a képzésre, illetve visszaképzésre, mert minden évben az előző évi törvények alapján gyártanak olyan oktató könyvet, ami már akkor sem igaz, amikor a nyomdából kijon!!, aztán üljek végig - jelenéti aláírás miatt nem távozhat az ember korábban - napi 8 órát egyszer 15 perces szünettel, és hallgassam, hogy az előző évi beszámolóra - amit már rég le kellett adni! - vonatkozóan mire kell figyelni, az előző évben milyen adó, stb.fontosabb változások voltak, amit az ember már igyekezett kiverni a fejéből, mert már rég nem az hatályos! Nekem ezek arra jók, hogy a két nap után újból elő kell szednem az aktuális szöveggel a törvényeket, mert teljes kavart csinálnak az ember fejében.

Most is már azt bogarásszuk, hogy mi minden és hogyan változik 2008. január 01-től, mert az ügyfeleket tájékoztatni kell, s nekik már akár január 3-án számlát kell kiadniuk, ahhoz pedig tudniuk kell, hogy merre hány méter. Nekem rendre január 3-4-én szoktak lenni leszámolóim.

A törvényalkotók azt nem érik fel ésszel, hogy az ő változtatgatásaik azok azzal is járnak, hogy a könyvelési, bérszámfejtő porgramokat, nyilvántartási programokat át kell íratni, s mielőtt az ember élesben használná, nem ártana tesztelni, miközben a zombi nyelvezetű törvények értelmezésével, a december 20-ig határidős mindenféle feltöltés (társasági adó, különadó,iparűzési adó, EVA-adó) számításával és jóslásával van elfoglalva a könyvelő, az egyébként kéthetenkénti aktuális bevallások és a napi munka mellett.

De, ha már így van, akkor legalább lenne a mérlegképes nyilvántartásba vett könyvelőknek, adótanácsadóknak, stb. a PM honlapon egy olyan lehetősége, ahol úgy tehetnék fel törvényértelmezési kérdéseiket, hogy arra választ is kapnának, vagy lenne valami olyan szakmai fórum, melyekre a helyes választ, helyes eszmefuttatást a PM valamely hivatott szakembere döntené el, vagy adná meg.  De semmi. Mi fizetünk és szenvedünk ettől a felesleges és zsebbenyúlós (idő és pénz!!) rendelkezéstől, amivel gyakorlatilag semmi haszna. /bocs: van haszna, azoknak, akik ezért beszedik a pénzt és mindenféle felelősség nélkül leadják az, amit leadnak!).

Már sík ideg vagyok, mert dec. 10-11-én lesz a továbbképzés! Ami ugye a 0708-as bevallások készítési ideje is lenne pld., de azon filózok, veszek egy füldugót, viszem magammal a HVG-t és addig is tanulmányozom. 

Rozalinda fogadta el, ekkor: 2007-12-09 15:15
Pont: 25
Téma: EVA-s BT, mint épitési kivitelezö

Szia!

Valami nem egészen világos. Azért, amikor valaki EVÁ-t választ, akkor azzal is számol, hogy megéri-e. Azok a vállalkozások, akik kereskedenek, vagy akik anyagigényes szolgáltatást végeznek - általában nem választanak EVÁ-t, vagy pl. az építés-szerelési munkát végző EVÁ-s Bt. (vélhetően bevételi nyilvántartást vezet) minden bizonnyal a megrendelővel veteti meg az anyagot, s csak a munkadíjat számlázza.

Ha ti úgy vállaljátok az építés-szerelési szolgáltatást, hogy ti adjátok az anyagot is, s az anyag+munkadíjat számlázzátok, s mindezt EVA alanyként, arra csak azt lehet mondani, hogy nagyon rossz döntés volt. Ha továbbra is anyaggal+munkadíjból áll össze a szolgáltatási díjatok, ráaadásul a nagyobb hányadot az általatok biztosított anyag jelenti - akkor nem kötelező-, de célszerű kilépni az EVÁ-ból, sőt célszerűtlen volt egyáltalán belépni.

Adózhattok a tao.tv. alapján, igaz kettős könyvvitelt kell vezetni, stb., választhatjátok az ÁFA alanyiságot, vagy évi 5 milliós árbevételig az alanyi mentességet.

Vagy mi a konkrét kérdésed, hátha tudunk segíteni. 

szuttergyorgyi fogadta el, ekkor: 2007-12-09 13:53
Pont: 33
Téma: Jövedelem-minimum

Szia Attila!

A tv.07.07.01-től hatályos. Tehát majd a mimimum elvárt jövedelem szempontjából is el kell végezni az arányosítást, vagy éves adatok, vagy ha készült(t) 06.30-án megfelelő összesítő elszámolás akkor azzal, Vagy egyébként nyilatkozatot lehet tenni, hogy kizárólag a tényleges vállalkozói adóalap után fizetsz váll.-i SZJA-t. A minimum elvárt adóalap kérdése véleményem szerint most évközben a megszűnésnél jöhet szóba, egyébként az éves bevallásnál. A minimum elvárt jövedelemnél nem lehet az elhatárolt veszteséget figyelembe venni, ahogyan azt az előttem szólóak is írták.

Mivel mindkét féleképpen ki kell számolni a vállalkozó vállalkozási adóalapját, s nyilatkozat hiányában a magasabb alapján kell a vállalkozási adót megfizetni, célszerű a tényleges vállalkozói adóalapnál csak annyi előző évek elhatárolt veszteséget figyelembe venni, hogy az ezek után maradó vállalkozási adóalap elérje az elvártat. 

j.balogh fogadta el, ekkor: 2007-12-09 11:53
Pont: 7
Téma: Ki is az akire a fordított áfa vonatkozik?

Sziasztok!

Én is voltam 2008.adótörvények változása előadáson, nem ért egy nagykalap ....t!!! Az adótanácsadó, ig.ügyi könyvszakértő,könyvvizsgáló kivetített olyan szövegeket, mint a HVG elején lévő semmit mondó magyarázat és azt felolvasták, utoljára tették az ÁFÁ-t, s közölték, hogy ebben az évben szerintük azokra a kérdésekre biztosan nem lesz megtalálható a válasz, amire a T.résztvevők is kíváncsiak lettek volna!.. Erről ennyit.

Szerintem az őrzés-védeleme, hiába ingatlanhoz kapcsolódik nem fog a fordított adózás alá kerülni.

Vegyük a törvény betűjét szűken, ahogy írják: ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési szolgáltatás, (az őrzés-védelem nem építés-szerelés),  ingatlanhoz kapcsolódó fenntartási szolgáltatás - na ez már lehet fogósabb kérdés, én mondjuk értem alatta az inagatlan üzemeltetési díjat , épületgépészeti pl.lift javítást,karbantartást... a többi még homály. ingatlanhoz kapcsolódó takarítás- ez szerintem érthető, ingatlanhoz kapcsolódó tisztítás - még ez és beleértem pl. a kéményseprést is, ingatlanhoz kapcsolódó karbantartás,javítás - ez érthető, ingatlanhoz kapcsolódó átalakítás és bontás - ez is érthető, célszerű megkeresni hozzájuk az SZJ-t.  és nem nincs a törvényben, hogy stb.

Őrzés-védelem nélkül egy ingatlan építhető,szerelhető, fenntartható,stb.Ilyen alapon az áram,víz,gáz,csatorna,kommunális szemét is ingatlanhoz kapcsolódik, ha máshoz nem legalább telek ingatlanhoz. és akkor még lehetne ragozni pl. a menteset, hogy ingatlan biztosítás.

Az ingatlan bérbeadásra sem vonatkozik,pedig az aztán ingatlanhoz kapcsolódik, s így szerintem ne magyarázzunk bele többet, mint amennyit feltétlenül bele kell. Azt meg, hogy mit kell belemagyarázni kénytelenek leszünk az APEH-től, PM-től konkrétan állásfoglalás kéréssel megtudni- , ha ilyen törvényt bírtak összehozni, ami a törvényi visszahivatkozások visszahivatkozása, de ahol kellett volna hivatkozás ott nincs! elvetve ezzel még azt a minimális jogbiztonságot is ami eddig volt.  Ha bíróságnak kell majd dönteni adott esetben, hogy miért fogadtam be fordítottan a számlát és ugyan megfizettem/megállapítottam a fizetendő ÁFÁ-t, de nem vonhattam volna le, mert nem tartozik a fordított adózásba - szerintem a bíró is csak a törvényből dolgozhat.

Az egyik neves szakértő az előadáson még megpendítette, hogy nem lehetünk benne biztosak, de könnyen lehet, hogy az építőanyag kereskedelem is ide tartozik. Milyen alapon. Építőanyag kereskedelemben kapható építőanyagot nem csak ingatlanhoz lehet használni, arról nem is beszélve, hogy az eladónak arról végképp nem lehet fogalma, hogy a vevő azt mihez és mire használja. Arról nem is beszélve, hogy vegyes boltban is vehetek pl. (mint cég) festéket, stb.

Bocsi, ha kicsit felháborodottan írok, de még mindig azon dühöngök, hogy erre az előadásra elpazaroltam egy napot, s nem bírok napirendre térni a saját hülyeségemen. 

 

GyörgynéGabi fogadta el, ekkor: 2007-12-08 18:45
Pont: 10
Téma: Evás Deviza számítása 2008!

 A kettős könyvvitelű EVÁ-s számviteli politikájában szerepel, hogy a devizás tételeit MNB árfolyamon, de EVA bevételét valamely... pénzintézet eladási árfolyamán, a kiadott számlájában szereplő ÁFÁ-jára, meg a devizásban kapott fordított adózású számlája alapján meg esetleg választhat (ÁFA tv-re hivatkozva?) hogy eladási, vagy MNB., s akkor mégis csak választhat?

Egy biztos vagy eladási árfolyamot alkalmaz a számviteli politikájában és a számlázáskor meg az EVA bevétel megállapításakor is, vagy a feje se lesz ki az árfolyamkülönbözetekből, már a számla felkönyvelésekor. Eddig az EVÁ-s a devizás bevételeit MNB árfolyamon kellett, hogy forintosítsa. 

melcsi62 fogadta el, ekkor: 2007-12-07 22:16
Pont: 20
Téma: Ügyvezető elszámolási előlege.

az utólagos elszámolásra kifizetett összeggel (bizonyos esetekben a kiküldetés kivétel) 30 napon belül el/vissza kell számolni.  Ha az utólagos elszámolásra történt kifizetés, pld. saját gépjármű használatára, vagy pl.külföldi kiküldetésre  vonatkozott, akkor ha másképp nem, bizony a pénztárba célszerű 29 naponként eljátszani a dologgal (vissza/bevételezni az eredetileg kifizetett össszeget, kiadásba helyezni a nem önálló tevékenységből származó költségtérítésre nyilatkozott öszeget (APEH honlap, letöltések, nyilatkozat a ...) / amit így pl. havonta (elméletileg a kifizetéskor) nyilatkozik hogy az teljes egészében költség (azt neki kell tudni a saját bevallása ellenőrzésekor igazolni, hogy az valóban ktsg:útnyilvántartás alapján jogszabályi mértékkel számolva), neked havonta a 0708-as-on be kell vallani a részére elszámolt költségtérítést: bevétel,elszámolható költség (nyilatkozat!!), adóelőleg alapja.  A havonta (29.napon) visszavételezett összeg és az elszámolt költségtérítés összege különbözetét újból írjátok ki utólagos elszámolásra, s ettől kezdve a 29-ik napon megint elszámol valamennyivel, a maradékot megint kiadásba helyezitek utólagos elszámolásra és így tovább. Így nem lesz tovább kinn,mint 30 nap - tehát nincs kamatadó, azt pedig, hogy valakinek a cég havi rendszerességgel fizet ki útólagos elszámolásra pénzt nem tiltja semmi. Csak gondoljunk a gk.vezetőkre, még jó,hogy nem a saját zsebükből fognak tankolni, stb.rendszerint hó elején felveszik az elsz-i előleget, a hónap végén pedig elszámolnak, ez nem törvényellenes.

Egyébként nem néztem pontosan utánna, de szerintem az ilyen utólagos elszámolásra/elszámolási előlegre, ha az a bizonyos esetet kívéve 30 napon túl nem kerül teljesen elszámolásra/visszafizetésre, akkor megáll a kamatkedvezményből származó jövedelem után fizetendő 44%  adó! amit ha jól emlékszem talán csak évvégén kell bevallani a 0708A bevalláson, de ennek időszerűségében nem vagyok biztos.  ha már bankszámláról vette fel az összeget, akkor írjatok a felvételhez egy papírkát, amin azért rögzítésre kerül, hohy az előleget a bankszámláról veszi fel, s hogy ez az előleg mire szolgál és meddig kell neki"visszaszámolnia" vele. Az ezt követő gazdasági eseményeket viszont viszont célszerű a házipénztrában bevételi, kiadási pénztárbizonylatok alkalmazásával rendezgetni.

j.balogh fogadta el, ekkor: 2007-12-06 13:49
Pont: 50
Téma: Adókötelessé tétel

Sziasztok!

Hogy miért jelentik be a vállalkozások az ingatlanbérbeadási tevékenységüket ÁFA hatálya alá, hát pld. azért, mert a fő - és melléktevékenységük az egyébként korábban és most is ÁFA köteles. De sok vállalkozásnak van a saját székhelyén, telephelyén kihasználatlan épületrésze, raktáktára, stb., amit úgy hasznosít, hogy bérbeadja. Valamikor az ingatlanbérbeadás ÁFA köteles volt, aztán elkezdtek vele kavarni, hogy már alapesetben mentes, de a nem lakóingatlan tekintetében lehet  ÁFA kötelezettséget választani, most meg már mindegy lesz, hogy lakó, vagy üzemépület - az alapesetben mentes, de lehet rá kérni az ÁFA kötelezettséget. 

Mivel ezeknek a cégeknek vannak egyéb irodai gépei, berendezései, továbbá ott van ingatlana, ami után - mikor még az ingatlan bérbeadások is ÁFA kötelesek voltak és a vállalkozásnak nem volt semmiféle mentes tevékenysége, akkor minden eszközének az ÁFÁ-ját, minden beszerzési,szolgáltatásigénybevételi számlájának az ÁFÁ-ját levonásba helyezte (ide nem értve a levonási tilalmas dolgokat!).  Ha most viszont az ingatlanbérbeadása mentes tevékenységgé válik, akkor szépen el kell, hogy különítse a beszerzései tekintetében, hogy mi az ami csak a menteshez, mi az ami csak az ÁFA köteles tev-hez és mik azok, amelyek is-is merültek fel. Az is-is költségek ÁFÁ-ját szépen (pl. havi bevalló) kezdheti arányosítgatni, majd évvégén a végleges arányszámmal újból megállapítani a különbséget! És akkor még nem szóltunk a tárgyieszközökről, amit eddig ingóság esetén 5 évig, ingatlan esetén 10 évig kell pótlólagos ÁFA fizetési arányosítgatást végezni. 2008-tól a beszerzésre kerülő ingatlanok esetében, ha az is-is szolgálja a vállalkozás tevékenységét, akkor 20 évig kell majd arányosítgatni, de nem ám január 01-dec.31. közötti arányszámmal, hanem az aktíválástól számított egy év elteltével. Tehát ha áprilisban aktívált  egy ilyen is-is használatos eszközt, meg  mondjuk juniusban is, akkor már két különböző arányszám alkalmazásával fogja a pótlólagos ÁFÁ-ját megállapítani következő év áprilisban és juniusban. Ha még nagyobb szerencséje van, akkor havonta üzembe helyez a cég egy-egy ilyen eszközt, s havonta fog arányszámokat számolni, stb. --- nem ragozom tovább.

Nyilván akiknek a fő tevékenységük az ingatlanmbérbeadás, ráadásul- ha az magánszemélyek felé irányul, akkor nem fogja ÁFA kötelessé tenni, mert a magánszemély, akkor olyantól fog bérelni, ahol a bérleti díjra nem kell neki még 20% ÁFÁ-t fizetni, amit ráadásul nem igényelhet vissza. 

Tehát lényegében: azok a cégek, akik nem ÁFA mentes tevékenységeket folytatnak -, de becsúszik néha, vagy folyamatosan ingatlanbérbeadás is, ami mentes lenne -, hát az az ingatlanbérbeadását is ÁFA kötelessé akarja tenni -, ha lehet, és most lehet, akármilyen ingatlanról van szó.

Az árfolyamról akkor kell nyilatkozni az APEH-nek, ha a vállalkozás a kimenő devizás számláinál (valamint közösségi devizás számlát)  a FT-ra számításhoz az MNB árfolyamot akarja alkalmazni, ez független az ingatlan értékesítés, hasznosítás ÁFA kötelessé tételétől.

 

homokieva fogadta el, ekkor: 2007-12-06 07:38
Pont: 20
Téma: minimum adó vagy adóalap?

Szia Kása!  SZJA-as egyni vállalkozást feltételezve:

FELHÍVNÁM A FIGYELMET, HOGY AZ EGYÉNI VÁLLALKOZÓ ELVÁRT ADÓALAPJÁNÁL NEM AZ ELÁBÉ JÁTSZIK, HANEM AZ ELADÁSRA BESZERZETT ÁRU ÉRTÉKE. /Nem mindegy!/ 

Vállalkozói adóalap, ami után (kedvezmények nélkül) a fizetendő SZJA 16%:  Alap: vagy a a válalkozási bevételenek a vállalkozási költségeket meghaladó része, de minimum az eladásra beszerzett áruk és eladott közvetített szolgáltatások értékét nem tartalmazó vállalkozási bevétel 2 %-a. /ELVÁRT ADÓALAP!/ Ha a tényleges vállalkozói adóalap nem éri el a számított minimum(elvárt) jövedelmet, s a vállalkozó nyilatkozatot tesz (Art.91/A.§.(1), akkor számolhatja a tényleges vállalkozói jövedelem után az SZJA-t még akkor is, ha az az elvárt jövedelem szint alatt van.

A nyilatkozat adással viszonyt azzal kell, hogy szembesüljön, hogy ha pl. az APEH valamely költségére azt mondja, hogy az nem volt ésszerű, stb., akkor a bizonyítási teher a vállalkozón van. Tehát a bizonyítás nem úgy működik az Art. szerint mint a bűnözőknél, itt ez fordítva van.

Tehát kétféleképpen kell levezetni a vállalkozási eredményt. Egyszer a szokásos módon a nyilvántartások alapján, egyszer külön kiszámítani az elvárt adóalapot. Nyilatkozat hiányában a magasabb adóalap után kell megfizetni a vállalkozói személyi jövedelemadót. De igazság szerint ezt a kétféle számítást el kell végezni úgy is, hogy éves összesenben, és úgy is, hogy mennyi volt külön az első félévben és mennyi a másodikban, tekintettel arra, hogy ez az elvárt jövedelem dolog 2007-07-01-től hatályos és a vállalkozó ha 2007.junius 30.napjáig a nyilvántartásait úgy zárta, hogy abból pontosan megállapítható az első félévi tényleges vállalkozói adóalap,  - akkor fog tudni élni azzal az újabb választási lehetőségével, hogy arányosítást választ,  vagy tételes elkülönítést a vállalkozói adóalapjának, s így a vállalkozói adójának megállapításához.

Akármelyik kombinációval fog előállni a fizetendő vállalkozói adó, a vállalkozói osztalék alap az adózás utáni valós vállalkozói jövedelemből indul ki.

Tehát: tényleges vállalkozói jövedelem mínusz fizetendő vállalkozói adó (vagy a min.alap utáni, vagy a tényl.utáni) mínusz különadó, plusz mínusz növelő,csökkentő tételek = vállalkozói osztalék alap. A vállalkozói osztalék alap adója: ami a kijött összegből nem haladja meg a vállallkozói kivét 30%-át, azután 25 % a váll.osztalék adó, az e fölötti rész után pedig 35 %. A vállalkozói osztalék után még 14 % százalékos eho-t is fizetni kell az év folyamán a személyre vonatkoztatva megfizetett egészségbizt.járulék függvényében. 

A vállalkozónak nemcsak vállalkozói SZJA-t kell fizetnie, hanem vállalkozói különadót is, aminek alapja  szintén a (kedvezményektől eltekintve) a tényleges vállalkozói adóalap és nem az elvárt adóalap.

Ha megoldható én is azt tanácsolom, hogy úgy számoljátok el a vállalkozói kivétet, hogy vagy az arányosítással, vagy tételesen, de a tényleges vállalkozói adóalap (ebben költségként elszámolódik a vállalkozói kivét,utánna fizetett járulékok,stb.) elérje az elvárt adóalap szintet, s akkor nem kell nyilatkozat, stb. 

j.balogh fogadta el, ekkor: 2007-12-05 14:04
Pont: 5
Téma: 0708-as bevallás végkielégítés

Sziastok!

nem vagyok munkaügyi jogász, de ez a végkielégítésnek nevezett juttatás, amit olyan közös megegyezéses munkaviszony megszűnésekor fizet a cég, " mintha rendes felmondással mondott volna fel" a cég - hát ez bizony nem az a végkielégítés, amit az adóbevallásban végkielégítésként kellene feltüntetni, továbbá, amivel megtehető, hogy ne vonjanak belőle eü. bizt.járulékot (mert ugye a végkielégítésből nem szabad eü.bizt.járulékot vonni).

A bevallásban a végkielégítés soron (387) elnevezése: Az adott hónapban fizetett törvényben meghatározott  és az állami végkielégítés. EZ PEDIG NEM AZ!

Idézet a kitöltési útmutatóból: Ha a munkáltató nem a törvényben meghatározott végkielégítést fizet ki, illetve a törvényben meghatározott mértéken felül a dolgozójának, akkor a törvényi mértéken felüli, illetve a nem törvényben meghatározott végkielégítés összegét teljes egészében a más nem önálló tevékenységből származó jövedelmeknél kell szerepeltetni" (385.sor)

A bevallásban a ki nem fizetett juttatást nem lehet szerepeltetni, járulékok tekintetében pedig a tárgyidőszakban teljesült kifizetéseket esetleg meg kell bontani tárgyidőszaki és tárgyidőszakon kívüli járulék alapra,stb.külön-külön bevallási lap. 

Én sem tudom, hogy most két hónapon belül két részleben fogja megkapni a pénzt, vagy két havi végkielégítési összegnek megfelelő juttatást kap (ami nem törvényes végkielégítés!). Az Mtv. azonkívül, hogy azt mondja, hogy a dolgozóval az utolsó munkában töltött napon el kell számolni, s illetményét, járandóságát ki kell fizetni, arról is rendelkezik, hogy kinek jár végkielégítés, igaz azt is írja, hogy a munkabért a tárgyhónapot követő hónap 10-ig ki kell fizetni, s mgis vannak akik már 3 hónapja nem kaptak fizetést. Ez egy dolog.

Attól viszont óvnálak, hogy ezt a juttatást (rendes felmondás, végkielégítésra való jogosultság, stb.hiányában) végkielégítésként számfejts, vagy vallj be. Mert ebből még adó hiányod is lehet. A törvényes végkielégítésből nem lehet 7% eü-t vonni, ebből a pénzből pedig vélhetően kellene, vagy kellett volna.

A munkaviszony megszűnésnek is írásos formájának kell lenni, s ki kell, hogy derüljön belőle a megszűnés módja, s ha rendes felmondás akkor feltétlenül az oka is. Semmi nem tiltja, hogy egy közös megegyezésnél abban állapodjanak meg a felek, hogy a munkavállaló a leszámolási bérén kívül kap valamilyen juttatást. DE ez a megállapodásos díj, nem törvényben meghatározott végkielégítés. 

j.balogh fogadta el, ekkor: 2007-12-05 11:00
Pont: 50
Téma: Változások több téren

Sziasztok!

Mérleg megküldése APEH-nak: először a 2008.évről szólót kell megküldeni nekik, de elektronikusan!!  Gondolom az elektronikus küldést (így az aláírást) akkor az elektronikus bevallással felhatalmazottakra - ránk könyvelőkre - fogják nyomni, az ahhoz kapcsolódó szankciókkal együtt.Ami felveti a kérdést, hogy ki fog felelni pl. olyan dolgokért, amikor a vállalkozás ügyvezetője azt nyilatkozza a könyvelőnek, hogy az 5 éve elfekvő, eladhatatlan készletekre nem enged értékvesztést elszámolni, az még mindig annyit ér, mint amennyi beszerzéskori érték, stb.! A könyvelő a főkönyvi adatok, valamint a vállalkozó által megadott értékelési (mennyi adott eszköz beszámoló készítésekor ismert piaci ára, stb???) adatok alapján állítja össze a beszámolót. Ki felel azért, hogy a vevő követelés teljes értékben szerepel a mérlegben, miközben már 4 éve tartozik a vevő és esze ágában sincs fizetni, de a cég képviselője nem hajlandó a vevő követelésre értékvesztés elszámolását engedélyezni. Számviteli politikában: egyedi elbírás szerepel.

Már a Gt is majd elektronikusan teszi kötelezővé a beszámoló letétbe/közzételre történő megküldését, aminek akonkrét eljárási szabályozása még nem történt meg tudtommal. 

 

kovalkata fogadta el, ekkor: 2007-12-05 10:01
Pont: 17
Téma: TB jogviszony felszámolás alatt

Sziasztok!

Nekem 3 évvel ezelőtt járt ki a felszámolásokból, mostanában nincs tapasztalatom (még). Mivel már a tulajsonosk, azaz a tagok felszámolás alatt nem jogosultak társasági szerződés módosításra,stb. szerintem a felszámolóval kell konzultálni, hogy engedi-e a tagnak a társaság tevékenységében való személyes közreműködést! Ha a tag már nem kűködik személyesen közre, akkor szerintem a személyes közreműködése megszűnt. A taggyűlés már felszámolástól keződően nem gyakorolhat olyan jogokat, mint a felszámolás előtt. Aki beltag volt, s ezért személyes közreműködésre is kötelezett volt beltagsága okán (vélhetően), s a beltag a bt. képviselői jogait, kötelezettségeit gyakorolta, ezen jogok,kötelezettségek gyakorlása már a kijelölt felszámolóé, tehát véleményem szerint amikortól már nem a beltag a képviselő, beltagként személyes közreműködésre sem kötelezett. 

markne fogadta el, ekkor: 2007-12-04 06:46
Pont: 25
Téma: Átalányadózó EV időarányos bevétele 2007-ben

Az elektronikus számlázás mellett is használhatod a kézit és a számítógépeset is ,és fordítva.

sosjanos fogadta el, ekkor: 2007-12-03 13:14
Pont: 17
Téma: Társasági adó feltöltése

Szia!

Szerintem a bevallásba azt az összeget állítod be, ami a várható tényleges mínusz előírt táo.előleg fizetési kötelezettség. Mivel bevallás megy ők ezt a feltöltési bevallási kötelezettséget fel fogják könyvelni a folyószámládra kötelezettségként, az összes Tao előleg kötelezettségednek annyinak kell lenni, mint amennyi majd a várható társasági adó /minimum a számított elvárt jövedelem szerinti társasági adó/.

Fizetned pedig nemcsak a most bevallott összeget kell dec.20-ig, hanem az egész Tao.előleget, függetlenül attól, hogy a feltöltésből vagy előző évek bevallásából ered. Tehát, ha az eddigi tao.előleg kötelezettségeidet nem fizetted meg, akkor azt a mostani feltöltési kötelezettséggel növelten fizesd meg, ellenkező esetben attól, hogy bevallod a feltöltési kötelezettséget, az még nem lesz megfizetett.! 

tulunger1 fogadta el, ekkor: 2007-12-02 10:11
Pont: 25