Protokoll-etikett logo
melcsi62, a tudástár felhasználója: 577 hete 5 napja 7 órája 22 perce .
Összesen 2534 elfogadott válasz, csökkenő időrendben:
 
Téma: Önálló tevékenység - járulék és költség

Kedves Eddi!  Írod, hogy a "(a hiányos kérdéssel lényegében ellentétesen)- hát a kérdésedben egy szóval nem írtad, hogy az adószámos magánszemély, milyen tevékenységekre kért csak adószámot,  (s nem vállalozóit) ugyanakkor műhely bérletről írsz, ami alatt a többségünk vélhetően nem előadóművészi, szerzői jogdíjas dolgokra gondolt.  A szellemi alkotás járulék megállapítására a nagy általánostól eltérően rendelkezik a jogszabály. A szellemi alkotások utáni jövedelemket aszerint kell megkülönböztetni, hogy a díjazásból mekkora hányad a személyes tevékenységért járó rész és mekkora a felhasználáshoz kapocsolódó érték: azaz a vagyoni értékű jog.  A szellemi alkotás jövedelme esetén, akkor válik az illető biztosítottá, ha a személyes tevékenységért járó rész eléri a kifizetést megelőző hónap első napján érvényes minimálbér 30%-át (2008-ban 20.700 Ft). Az alkotó biztosítási helyzete a díjazás kifizetésekor bírálható el.  A felhasználói szerződés megkötése a teljesítés napjáig hány naptári nap van. A személyes tevékenységért járó díj (adóelőleg alap) osztva ezen naptári napok számával, ha az így kapott összeg egy napra eső összege eléri a (20.700:napokkal) a napi 690 Ft-ot, akkor az ilető ezen díjazása alapján a szerződéskötéstől a teljesítésig biztosítottnak minősül, ami után tételes eho fizetési kötelezettség is van, hacsak nem más fizet utánna tételes eho-t.

Ha ennek az adószámos magánszemélynek nincs máshol biztosítotti jogviszonya, s adószámos magánszemélyként sem folyamatosan biztosított, akkor a kieső időkre - amikor nincs biztosítottsága - fizetnie kell magára nézve (min magánszemély) a napi 145 Ft eü.szolg.járulékot, hacsak nem esik az eü.szolg.járulék alól mentesek közé: 40% egészségkárosodott, stb. Erre ki,be kell jelentkezgetnie. 

fogadta el, ekkor: 2008-05-28 20:05
Pont: 50
Téma: Évesről negyedévesre

Szia!  Mivel első negyedévben nem lépte át az éves bevallási határt, a második negyedévben viszont közösségi adószámot kért , mindenképpen negyedévessé válik az évesből. Az első félévről adod a bevallást 07.20-ig mint éves, aki a közösségi adószám miatt áttérésre kötelezett, s ezt követően negyedévente adod, vagy havonta, ha a feltételek úgy állnak. A nyomtatvány nem enged kettőt is jelölni az éves bevallónál az évközi bevallásban, - szerintem a közösségi adószám jelölése a jobb, sorrendben is az az első.

kovalkata fogadta el, ekkor: 2008-05-28 17:59
Pont: 7
Téma: Évesről negyedévesre

Szia Kata! Az első negyedév határideje 08.04.20.  Tehát, amikor az első negyedévben megnézted, hogy az elszámolandó ÁFA összege meghaladja-e a 250 eFt-ot, ha igen akkor éves bevallás jelzéssel 08.01.01-03.31. időszakra adod a bevallást az első negyedévről és jelzed a bevalláson, hogy értékhatár túllépés miatt. Ettől kezdve minden negyedévben adod a bevallást, kivéve, ha a Fizetendő elszámolandó ÁFA 1 millió, mert akkor havira kell áttérni, azt a negyedévet követően, amikor a halmozott elszámolandó fizetendő ÁFA eléri az 1 milliót.

Kérdésedre: az éves bevallónak nem havonta kell vizsgálni, hogy már hol jár, hanem negyedévente, s halmozottan.  Ha az első negyedévben nem volt az elszámolandó ÁFA 250 eFt, akkor még éves vagy. Attól, hogy - ahogy írod - áprilisban már elérte az értékhatárt, attól még nem biztos, hogy negyedéves lesz, mert május, juniusban még lehet olyan forgalma, mozgása, ami alapján halmozottan 01.01-06.30. elszámolandó ÁFÁ-ja nem haladja meg a 250 eFt-ot.  Üdv.

kovalkata fogadta el, ekkor: 2008-05-28 17:59
Pont: 7
Téma: mérlegnél KSH szám

Még én sem tudom, a normális az lenne, hogy mivel 2007-es beszámolóról van szó, akkor a 2007.dec.31-én mérlegfordulónapon aktuális főtev.03TEAOR 4 számjegy szerepeljen a statisztikai számjelben.  Ugyanakkor, pl. a Bp-i iparűzési adóbevallás nyomtatványon a kitölt.tájékoztatóban azt kérik, hogy a KSH szám megadásánál a 08TEAOR-nak megfelelő számot szerepeltessük, pedig az IPA bevallás is 2007.évre vonatkozik. 

A beszámló tekintetében nem láttam még megjelenve olyan tájékoztatást,stb., ami szólna erről a dologról.

Üdv. 

kukoca fogadta el, ekkor: 2008-05-27 07:26
Pont: 3
Téma: Életbiztosítás elhatárolása

Ha a beszámolási időszakban fizettél ki, számoltál el olyan költséget, amely nem a beszámolási időszakot terheli, akkor évvégén elhatárolod, az elszámolt összegből annyit, amennyi nem a beszámolási időszakot terheli.  pl. a 2007.okt.01-2008.03.31-ig szóló biztosításból, ami pld. 600 eFt, elhatárolsz 300 eFt-ot, aktív elhatárolás:  elszámolt költségszámla K/  39 aktív elhatárolás T.

Ha mondjuk  okt.01. teljesítési dátummal te számláztál ki, mondjuk okt.01-2008.03.31-ig vonatkozó bérleti díjat, akkor azt a számla kibocsátáskor elszámoltad ( ért.nettó árbevK, Fizetendő ÁFAK,  vevő követelésT),  teljesen mindegy, hogy a vevőd fizetett-e vagy sem dec.31-ig, vagy éppen a beszámoló készítésig, a bevételből a 2008.01.01-03.31-ig időszakra vonatkozó részt el kell határolni, mert az nem a beszámolási időszak árbevétele:  (ért.nettó árbev.T/  48 K Passzív elhatárolás bevételek elhatárolása)

Ha 2008. februárban (még a beszámoló készítés előtt) kaptál olyan számlát, ami 2007-re vonatkozik, valamint van olyan szerződésed rendszeres (pl. könyvvizsgáló díj), vagy van olyan biztos majd a következő beszámolási időszakban felmerülő kiadás, ami biztosan a beszámolási időszakot terheli (pl. közzétételi díj)   -  akkor azt dec.31-el a passzív időbeli elhatárolások között szerepeltetni kell.   48 K / megfelelő költségnem számla T.

A lényeg:azon költségek, ráfordítások  és azon értékesítési, st. bevételek mszerepeljenek az eredménykimutatás megfelelő rovataiban, a főkönyvi számlák megfelelő számláin dec.31-én, amelyek az adott beszámolási időszakra vonatkoznak, s a beszámoló összeállításáig azok biztosan tudottak, felmerültek  - durván fogalmaztam. (mert vannak esetek, ahol az elhatárolhatóság a pénzügyi rendezettséghez is kötött a beszámoló összeállításig:  pl. januárban kapok értesítést arról, hogy a decemberi vásárlásaim okán a nem számlázott, kapott/járó mennyiségi kedvezményem 200 eFt. Ezt akkor könyvelhetem be az egyéb bevételek közé az aktív elhatárolásokkal szemben, ha ezt az engedmény összeget a beszámoló készítéséig meg is kaptam)

A részletezéssel a második mondatodra akartam utalni, miszerint ha decemberben állítottál ki számlát a vevő felé, akinek a fizetési határideje a másik év, akár május hónap - az elhatárolás (az, hogy ez a bevétel 2007.évinek árbevételnek minősül, vagy már 2008-as lesz) nem attól függ, hogy a vevő fizetett-e vagy sem, hanem az, hogy mire vonatkozik, melyik időszakot illeti.

Az, hogy a vevő fizetett-e, vagy egy vevő mikortól tartozik stb.-  az értékelési eljárásnál van jelentősége, mégpedig, amikor azt nézem, hogy az a követelés lehet-e teljes értékű követelés, vagy a befolyása bizonytalan, stb. értékvesztést kell rá elszámolni, akár 100%-ot  (számviteli politikában értékvesztések elszámolása..) . Üdv. 

adozas64 fogadta el, ekkor: 2008-05-25 18:45
Pont: 10
Téma: osztalék 2008 eho

Szia!  Ahhoz, hogy a 450 eFt-ja meglegyen az 5%-ból, ahhoz 9.000.000 Ft-os bérjövedelmének kell lenni.

Szerintem a kifizetéskor azt figyelembe veheti a kifizető, amiről a kifizetésben részesülő visz igazolást/ad nyilatkozatot, hogy már a kifizetésig mennyi eho határba beszámító járulékot fizettek meg utánna.

Ha előre nyilatkozik, hogy várhatóan az osztalékos eho-tól függetlenül ő utánna meg lesz fizetve az eho határba beszámító járulék összeg  és emiatt nem von le a kifizető az osztalékból 14% százalékos eho-t, akkor szerintem ennek egyéb pénzbekerülő következményei is lesznek (büntető adó), nem csak az, hogy a hátrálákot majd a rendes éves bevallásában rendezi.  (szerintem a mai világban senkinek sincs garanciája arra, hogy meddig dolgozik az adott cégnél, s meddig lesz annyi a bére, amennyi most)  Üdv. 

jani69 fogadta el, ekkor: 2008-05-23 16:36
Pont: 20
Téma: 0729 jövedelem minimum

Igen így van. Így az elvárt szerint állapítod meg (3) a tao-t, s mivel minusz az elvárt jövedelem szerinti adóalapod, társasági adófizetési kötelezettséged nincs.  ha jól számoltad az elvárt jövedelem éves összegét, akkor:  a negatív társasági adóalapod fele elviszi az elvárt jövedelem szerint összeget.

 mínusz 241  + plusz 44 = az mínusz 197 eFt.  Üdv. 

and76 fogadta el, ekkor: 2008-05-22 19:53
Pont: 20
Téma: Magányszemély tag veszi meg

Szia Kata!  Azt hittem mások is reagálnak majd, én semmondanám, hogy spéci lennék a kapcsolt vállalkozások minősítésében -  de a kivastagított rész alapján azt mondanám, hogy mivel a személy az EVÁ-s cégben többségi tulajdonos, ha ő vásárol a saját cégétől, akkor az kapcsolt - szerintem.  

De remélem mások is beszálnak a minősítésbe, a törvényi előírást feltettem hozzá.  Üdv. 

kovalkata fogadta el, ekkor: 2008-05-21 19:35
Pont: 25
Téma: Magányszemély tag veszi meg

Az EVA törvény szempontjából  a Tao.tv. értelmében használt kapcsolt vállalkozási fogalom meghatározás a mérvadó:  a Tao szerint pedig:

23. kapcsolt vállalkozás:

a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik,

d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll, azzal, hogy
da) többségi befolyásnak minősül az is, ha valamely személy jogosult a vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok többségének kinevezésére vagy leváltására,
db) a többségi befolyás meghatározásához a közeli hozzátartozók szavazati jogát együttesen kell figyelembe venni;
  
 

kovalkata fogadta el, ekkor: 2008-05-21 19:35
Pont: 25
Téma: Nyenyi 2007 évi bevallás

Szia Feri!  Látom már idegességedben háromszor tetted fel a kérdést.  Én floppyn küldöm a NYENY-it, ezért nem tudom mi van konkrétan az elektorinikusan küldhető változattal.  De nem fognak neked tudni válaszolni, azok sem, akik egyébként eletronikusan küldik,  ha nem írod le mi pontosan a gondod.  Nem kell újabb kérdésként feltenned. Egyszerűen következő hozászólóként kiegészíted a kérdésedet, a konkrét pormlémajelzéssel.  Biztos lesz valaki, ha nem is ma éjszaka, de holnap de., ki fog tudni neked válaszolni.  Szerintem nem azért nem válaszolt senki mert nem, akar, hanem  ez így egy nagyon tág kérdés, hogy miért nem tudsz a NYENYI programba adatokat írni -  üdv.

 

JF fogadta el, ekkor: 2008-05-21 17:08
Pont: 50
Téma: Postaköltség továbbszámlázás

Ha a köztetek (megrendelő-szállító) fennálló írásos dokumentumból kiderül, tehát benne foglaltatik, hogy utánvéttel kerül a termék/áru értékesítésre,  s a számlátokban szerepeltetitek, hogy X Ft közvetített szolgáltatást tartalmaz - akkor akár lehet követített szolgáltatás is. Ez jelentős dolog a csomagküldős értékesítőknél, nekik biztos van olyan programjuk is, ami a számlában kezelt közvetített szolgáltatás részt - a közvetített szolgáltatás számlázott összege nem feltétlenül kell, hogy megegyezzen a bekerülési érték, tehát a számlán külön feltüntetendő?mennyi közvített szolgáltatást tartalmazó összeggel -  lekezeli, az értékesítéssel együtt leveszi a készletek közül és berakja a közvetített szolgáltatások közé .

Ha ezek az utánvétes küldések nem gyakoriak, s nincs rá kialakított - minél kevesebb macerával járó - szerződés minta, amiből egyértelműsíthető a közvetítés ténye, valamint a program, vagy a vegyesen való könyveléshez a feladások megoldása - akkor inkább az 5-ösben számold el a felmerült postaköltséget, úgy, ahogy írod.

 

kovalkata fogadta el, ekkor: 2008-05-20 18:20
Pont: 25
Téma: Postaköltség továbbszámlázás

Szerintem csak úgy simán nem minősül közvetített szolgáltatásnak. Üdv.

1. közvetített szolgáltatás: a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás; közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható;

Nem pont sima posta költséggel kapcsolatban: 

 Számviteli kérdés  Hogyan kell elszámolni a vevőink részére postai utánvéttel küldött termékek utáni utánvét díját, ha a számlában a termék eladási árát és a postai utánvét díját elkülönítetten tüntetjük fel? Tekinthető-e a postai szolgáltatás ebben az esetben közvetített szolgáltatásnak?

A közvetített szolgáltatás számviteli törvény szerinti fogalmába a gazdálkodó által saját nevében vásárolt és a megrendelővel kötött szerződés alapján változatlan formában továbbértékesített szolgáltatások tartoznak bele akkor, ha a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a megrendelőnek benyújtott számlából a közvetítés ténye egyértelműen megállapítható.
A kérdés szerinti esetben az eladó a postai szolgáltatást változatlan formában adja tovább a megrendelő részére. A közöttük lévő szerződéses kapcsolatban, ha az eladó felhívta a vevő figyelmét arra, hogy a megrendelt árucikket postai utánvéttel (azaz más vállalkozás közreműködő szolgáltatásnyújtásával) fogja megkapni, akkor a közvetítés lehetőségét a megrendelő elfogadta. Ha az eladó a számlában a postai szolgáltatás díját elkülönítetten - a megfelelő szolgáltatási számmal ellátva a tételt -, közvetített szolgáltatásként megjelölve szerepelteti, külön meghatározva és feltüntetve annak értékét, akkor az eladó számviteli elszámolásaiban közvetített szolgáltatásként számolhatja el annak összegét.
A konkrét számviteli elszámolásban a postai szolgáltatás eladóhoz beérkezett, elismert számlájának értékét a termékértékesítés teljesítésével egyidejűleg kell ráfordításként (eladott - közvetített - szolgáltatásként) könyvelni. Így biztosítható a közvetített szolgáltatás elszámolása során az eladónál a bevétel és a ráfordítás azonos időszakhoz történő hozzárendelése. A megrendelő a kapott termék beszerzési értékét növelő tételként számolja el a számlában megfizetett postai utánvét díját.


  
 

kovalkata fogadta el, ekkor: 2008-05-20 18:20
Pont: 25
Téma: megbizdíj eho vonzat

Ezek szerint ez a megbízási díj nem tartozott a biztosítási kötelezettség alá (mivel nyugdíja,eü.bizt.járulék levonásról nem írsz. Nem tartozik a biztosítási köt.alá, ha a havi adóköteles összeg nem haladta meg (2007) a 19.650 Ft-ot, illetve a napi 655 Ft-ot.)

Ha nem volt biztosított a megbízási díja alapján, akkor a 11% százalékos eho az fenn állt, de annak megfizetésére a kifizető kötelezett, tehát a magánszemély ezzel az eho-val nem foglalozik a bevallásában.

vekerdipali fogadta el, ekkor: 2008-05-20 13:11
Pont: 10
Téma: Egészségügyi hozzájárulás másodállás után???

Az un. másodállásos egyéni vállalkozók többsége évközben nem vesz ki vállalkozói kivétet, hogy ne kelljen járulékokat fizetni, meg havonta,stb. járulékbevallásokat adni.

Ha belenézel a könyvelésedben és nem látsz benne vállakozói kivét elszámolást költségként, valamint tudod azt, hogy fizettél év Tb járulékot évközben, vagy január 12-ig???    Ha nem, akkor a vállakozói személyi jövedelemadó (16) után fenn maradó rész, az un. osztalék jövedelmed, ami  vállakozói kivét hiányában  35% osztalék SZJA  és ezem összeg után van 14% százalékos eho is.   Hacsak nem volt 2007-ben legalább 5.625.000 Ft olyan jövedelmed, ami után a kifizető/munkáltató megfizette a 8% (5+3) eü.bizt.járulékot, akkor az osztalékjövedelmed után kell fizetni 14% százalékos eho-t,  max. 450.000 Ft-ig.  

Tehát vélhetően neked a százalékos (14%) eho-t állította be a bevallásodba.     Amiről Te írsz, hogy a heti 40 órás munkaviszony melletinek nem kell fizetni eho-t,  az a havi tételes eho-Ra ( havi 1.950 Ft, napi 65Ft)  vonatkozik.  Tételes eho fizetésére valóban nem vagy kötelezett.

Pontosan nem lehet a kérdésedre válaszolni, - mert kevés hozzá az információ.

Ha SZJA alá tartozó bevételi és költségelszámolásos egyéni válalkozó vagy:  akkor az SZJA tv. tartalmazza a 16%-os válalkozói SZJA-ra, valamint a vállalkozói osztalékjövedelemre vonatkozó (25, 35%) SZJA mértékeket és feltételt.

Az Egészségügyi hozzájárulásról szóló törvény tartalmazza a tételes eho és a százalékos eho szabályait.

Vállakozói járulékot nem kell fizetned, mert nem vagy főfogl.egyéni vállalkozó.     Kellett viszont fizetned 4% különadót (a vállalkozói SZJA alap után)

Tehát durván:

Bevétel-elszámolható költségek: =  X vállalkozói jövedelem

             X összegből:   y 16% válalkozói SZJA

             X összeg után: 4 % vállalkozói különaódó

X minusz y = válalkozói osztalék jövedelem,  amibőlaz osztalék SZJA  35 % 

                                      valamint amiből: a százalékos eho 14%   

(ha a munkáltató, kifizető a vonatkozó adóévben (2007) még nem fizetett meg 450 eFt eü.bizt.járulékot, vagy nem vont le más jövedelemből 14% százalékos ehó-t. A 14% százalékos eho-t max. évi 450 eFt összegik kell megfizetni./ 

  
 

 

Dzsoni30 fogadta el, ekkor: 2008-05-18 13:52
Pont: 200
Téma: 4%-14% EHO teher a 0753-ban

Szia Andrea!  Kicsit kevered. A 2006-os 400eFt-os és a 2007-es 450 eFt-osszázalékos eho-s határba a levonásos járulékok nem számítanak bele.

beleszámít a munkáltató/kifizető, magánszemély saját maga által megfizetett százalékos eho, az un. fizetendő egészségbit.járulék (pl.2007-ben 5+3=8%9, valamint eü.szolgáltatási járulék.  Amit a 2006-os osztalék 2007.évi kifizetése miatt vontak tőle 4% százalékos ehó-t, az az összeg nem vehető figyelembe a 2007-es 450 eFt-os határba. A 2006-os osztalék százalékos ehó-ja szempontjából átmeneti rendelkezésként a 2006-ban megfizetett fentebb említett járulékokm összegét kell vizsgálni és a 400 eFt-hoz mérten.  

2007-ben kifizetett (2006-os) osztalékkal kapcsolatban:

Az átmeneti szabály nemcsak az egészségügyi hozzájárulás mértékére vonatkozik, hanem a fizetési felső határ összegére is. Ebből következően, ha a 2006. évre elszámolt osztalék kifizetésére 2007. január 1-jét követően kerül sor, akkor az osztalékot az egészségügyi hozzájárulás megállapítása szempontjából úgy kell tekinteni, mintha 2006-os jövedelem volna, és abból 4% egészségügyi hozzájárulást kell levonni. A 4% egészségügyi hozzájárulást azonban csak akkor kell levonni, ha a magánszemély 2006-ban nem érte el a fizetési felső határt (a 400 ezer forintot). Ha a magánszemély nem érte el a felső határt, akkor a 2006-ra elszámolt, és 2007-ben kifizetett osztalékból addig kell levonni a 4% egészségügyi hozzájárulást, amíg az a 2006-ban megfizetett 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. § (1) bekezdése szerinti egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett baleseti járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, valamint a 2006-ban az Eho tv. 3. § (3) bekezdésében felsorolt jövedelmek után megfizetett 4% egészségügyi hozzájárulás együttes összegével el nem éri a 400 ezer forintos felső határt. Az előzőek szerint levont egészségügyi hozzájárulást a 2007-ben érvényes felső határ összegébe (450 ezer forintba) már nem lehet beszámítani.

                                                           --------------------------------------------------------------

 

A 2007-es ingatlanbérbeadásnál (pld. 1 milló feletti bérbeadási bevétel esetén) a 14 % százalékos eho-hoz a 450 eFt-os EHO határt kell vizsgálni, a 2007-ben megfizetett járulékok figyelembevételével.

EHO Tv-ből. 2007.dec.31-i hatályossággal:

(3) A magánszemély az adóévben megszerzett, az Szja tv. szerint külön adózó, bevallási kötelezettség alá tartozó
a) vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
c) 25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
d) árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
e) ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 74. §] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg
után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (1) bekezdése, 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).

Ezek figyelembevételével nézd meg az illető igazolásait arra vonatkozóan, mennyi volt a megfizetett összege a határösszegekből,  az egyes kifizetők mennyit vontak le tőle, s a megfizetett és levont együttesen, ha meghaladja a hátárosszege(ke)t, akkor az a túlfizetés - amit vissza is igényelhet. 

Boholyné fogadta el, ekkor: 2008-05-18 13:31
Pont: 10
Téma: Ingatlanhoz kapcsolodó ÁFA levonási jog

Szia! Azt írod, hogy nem akarsz törvényi hivatkozást mert azt végig olvastad.  Remélem nem sértődsz meg, ha mégis idézek. 

Vélhetően ezek szerint ez az egyéni vállalkozó ÁFA adóalanyként jelentkezett be.   Vagy majd csak junius 01-el fog bejelentkezni??? Az egyéni vállalkozó tevékenység kezdete az, amikor a vállalkozói igazolványt kiváltja: tök mindegy, hogy mikor lesz az első bevétele.  Mint kezdő ÁFÁ-zós ÁFA adóalany vélhetően negyedéves ÁFA bevallási gyakorisággal kezd.  Tehát ha március 31. után váltototta ki a vállakozóit, akkor az első ÁFA bevallási határideje: 2008. július 20-a lesz. 

A negyedéves bevallási gyakoriságú, ha az elszámolandó ÁFA adója negatív - tehát visszajárója lenne,  s a beérkezett (levonható ÁFÁ-t tartalmazó) számlái pénzügyileg, v.  más módon kiegyenlítettek , akkor:

ADÓ BEVALLÁSA, MEGFIZETÉSE ÉS VISSZAIGÉNYLÉSE  ÁFA tv-ből
186. § (1) A 131. § (1) bekezdése szerint megállapított negatív előjelű különbözetnek - a (2) bekezdés szerint korrigált - összege legkorábban az Art.-ban meghatározott esedékességtől kezdődően igényelhető vissza, ha
bb) negyedéves bevallásra kötelezett esetében a 250 000 forintot,

  

Nyilván levonható ÁFA-ként csak azok a tételek szerepeltethetőek a bevallásban, amelyek vállakozási ÁFA köteles tevékenység végzéséhez merülnek fel.  Vizsgálni kell a számlák kifizetettségét is.  Ha a számlák kifizetettek és a negyedéves ÁFA bevallás összege negatív, tehát visszaigényelhető, s ez a (korrigált) visszaigényelhető ÁFA meghaladja a 250 eFt-ot, akkor már a július 20-án benyújtandó bevallásában visszaigényelheti.

Anica fogadta el, ekkor: 2008-05-18 07:06
Pont: 50
Téma: Üzletrész értékesítés + eho

Csak nem derül ki számomra, hogy most akkor eladta az üzletrészt valakinek adás-vétel keretében (értékpapír értékesítés), vagy tőkeleszállítás,stb.alapján kivonta a tőkéjét és azért kapott bevételt.

Akármelyik is, a jövedelem adózására az áfolyamnyereségből származó jövedelem szerint kell eljárni. 

A 14% százalékos eho szempontjából a 450 eFt-os határ vizsgálatánál, szerintem figyelembe lehet venni a bevétel megszerzésekor már igazolhatóan megfizetett 8% eü.bizt.járulékot, valamint a már addig megfizetett 14% százalékos eho összeget és ezek különbségével kell az árfolyamnyereség után százalékos eho-t fizetni/levonni.  Az éves bevallásában a különbözetet rendezni. 

 

34. Értékpapír: minden olyan okirat, adat, amelyet a Ptk., vagy a kibocsátás helyének joga értékpapírnak tekint, továbbá a közkereseti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás, a betéti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni betét, a kft. üzletrész, a szövetkezetekről szóló törvény szerinti részjegy, célrészjegy és más vagyoni hozzájárulás a szövetkezeti tagsági kölcsön kivételével, valamint más, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés.

Árfolyamnyereségből származó jövedelem

67. § (1) Árfolyamnyereségből származó jövedelem - az a)-b) pontokban foglalt eltérésekkel - az értékpapír átruházása (ide nem értve a kölcsönbe adást) ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét.

a) Nem minősül árfolyamnyereségből származó jövedelemnek

aa) az említett különbözetből az a rész, amelyet e törvény előírásai szerint más jövedelem megállapításánál kell figyelembe venni,

ab) az e törvény szerint kamatnak minősülő bevétel alapján megállapított különbözet.

b)

(2) Az árfolyamnyereségből származó jövedelem után az adó mértéke 25 százalék.

(5) A kifizető a jövedelem jogcíme szerinti adót, adóelőleget a kifizetés időpontjában állapítja meg, és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározottak szerint vallja be és fizeti meg.

(6) Az (5) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetben a magánszemély az (1)-(4) bekezdés előírásai szerint az adót adóbevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

(7) A magánszemély adóbevallásában, az adóévi árfolyamnyereségből származó jövedelem megállapításánál érvényesítheti az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizető a jövedelem megállapításánál nem vett figyelembe.

(9) Az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában:

a) az értékpapír megszerzésére fordított érték:

ad) olyan értékpapír esetében, amelyet a magánszemély társas vállalkozásból kivont jövedelmének megállapításánál e törvény előírása szerint a bevétel meghatározásakor figyelembe kell venni, a bevétel meghatározásánál e törvény alapján irányadó érték (e rendelkezést kell különösen alkalmazni a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnése, jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása révén megszerzett értékpapírra),

A vállalkozásból kivont jövedelem

68. § (1) A társas vállalkozás (kivéve az MRP szervezetet) jogutód nélküli megszűnése következtében a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és a társas vállalkozás kötelezettségeiből a magánszemélyre jutó kötelezettségek együttes összegét, a magánszemély jövedelmének minősül. A bevételt és a magánszemélyre jutó kötelezettségek értékét a vagyonfelosztási javaslat (ennek hiányában az annak megfelelő megállapodás) szerint kell megállapítani. A kötelezettségek alapján teljesített kiadást a későbbiekben a jövedelem megállapításánál költségként nem lehet elszámolni. E rendelkezések irányadók a társas vállalkozás cégbejegyzése iránti kérelem elutasítása, valamint a társas vállalkozás cégbejegyzése iránti eljárás megszüntetése következtében a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel megszerzett jövedelemre is.

(2) A társas vállalkozás (kivéve az MRP szervezetet) jegyzett tőkéjének tőkekivonás útján történő leszállítása következtében a magánszemély tag (részvényes, üzletrész-tulajdonos) által e jogviszonyára tekintettel a társas vállalkozás vagyonából megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított értéknek a jegyzett tőke leszállításával arányos részét, a magánszemély jövedelmének minősül. A bevételt a társas vállalkozásnak a számvitelről szóló törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásainak megfelelően kell megállapítani. Az értékpapír megszerzésére fordított értékből azt a részt, amelyet e jövedelem megállapításakor bevételt csökkentő tételként vettek figyelembe, a későbbiekben nem lehet elszámolni a magánszemély jövedelmének megállapításakor.

(3) A társas vállalkozás (kivéve az MRP szervezetet) vagyonából a magánszemély által tagi (részvényesi, üzletrész-tulajdonosi) jogviszonyának megszűnése - ide nem értve a társas vállalkozás jogutód nélküli megszűnését, az értékpapír átruházását - következtében, arra tekintettel megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és a társas vállalkozás kötelezettségeiből a magánszemély által - a jogviszony megszűnésével összefüggő elszámolás keretében - átvállalt kötelezettségek együttes összegét, a magánszemély jövedelmének minősül. A bevételt és a magánszemély által átvállalt kötelezettségek értékét a társas vállalkozásnak a számvitelről szóló törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásainak megfelelően kell megállapítani. Az átvállalt kötelezettségek alapján teljesített kiadást a későbbiekben a jövedelem megállapításánál költségként nem lehet elszámolni. E rendelkezések irányadók különösen a tagsági jogviszony kizárás, rendes felmondás vagy azonnali hatályú felmondás révén történő megszűnésére, valamint a társas vállalkozás átalakulása esetén a jogutódban részt venni nem kívánó tag vonatkozásában.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor az értékpapír megszerzésére fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint kell meghatározni.

 

Bi.Monika fogadta el, ekkor: 2008-05-17 12:43
Pont: 50
Téma: osztalék - nyugdijasnak

A társaság tagjai részére semmilyen törvény nem írja elő a személyes közreműködést. Az a társaságra van bízva.  Ugyanakkor az osztalék fizetésére minden tulajdonos jogosult - eltérő rendelkezés hiányában- a vagyoni betétje, jegyzett tőkéje arányában.  Az, hogy valaki tulajdonos valahol, az nem azonos a tevékenységben való személyes közreműködéssel.  Vannak olyan emberek, akiknek van munkaviszonyuk, meg egyébként legalább 10-15 cégben résztulajdonosok - s most nem a részvényesekre gondolok -,  na nehogy már mindenütt közreműködő tagok legyenek!!  A közreműködő tagokat biztosítottként be kell jelenteni,   a sima tulajdonosokat nem!

Nekem nem jár a Tb levelek,  de ha ilyen sületlenség van benna, akkor várhatóan nem is fog.  Üdv. 

loncika fogadta el, ekkor: 2008-05-14 12:42
Pont: 10
Téma: Lakáscélú hiteltörl-hez kapcsolódó adókedvezmény

Ha nem volt levont SZJA-ja, illetve nem keletkezett befizetni való SZJA-ja akkor nincs mivel szemben SZJA kedvezményt igénybe venni. A lakáscélú hitel adókedvezményt az veheti igénybe, akinek a nevére az igazolás szól.

Oszi2 fogadta el, ekkor: 2008-05-14 07:52
Pont: 5
Téma: APEH adatszolgáltatás

98792 bájt
2008.04.04.

Bejelentés és adóhatósági regisztrációs adatlap az adóügyek elektronikus intézéséhez az elektronikus adóbevallásra kötelezett, valamint az egyes adóügyek elektronikus intézését képviselő útján teljesítő adózók, illetve képviselőik részére

Kitöltési útmutató: 08T180.pdf 
 
 
 
 
nyilván kell, hogy legyen előtte ügyfélkapus regisztrációd!  (okmányiroda:regisztráció) 

windischtamásné fogadta el, ekkor: 2008-05-13 12:25
Pont: 20
Téma: 2006.osztalék előírása 2007-ben

Ezel szerint a 2007-es évnek van adózott eredménye.  Akkor, ha van szabad eredménytartaléka a cégnek (mondjuk a 2006-os mérlegszerinti eredmény, ami átment eredménytartalékba, meg valószínűleg már volt ott korábbi időszak fel nem osztott eredménye is?!), akkor a 2007-es adózott nyereség még kipótolhatóó a szabad eredménytartalékból, olyan összegig, amit jóvá akar hagyni a taggyűlés osztalékfizetésre.

Azt viszont nézni kell, hogy az igénybevett eredménytartalék (eredménytartalék csökken)  és a nulla 2007-es mérlegszerinti eredmény mellett a társaság saját tőkéje a céltartalékkal, lekötött tartalékkal csökkentve -, megahaladja-e, illetve eléri-e  még a jegyzett tőke összegét, mert csak olyan mértékig lehet osztalékot jóváhagyni, hogy azáltal a korrigált saját tőke nem csökkenhet a jegyzett tőke összege alá. Üdv.

harmatine1.andrea fogadta el, ekkor: 2008-05-12 17:39
Pont: 20
Téma: Üzletrész eladás bevallása

Nem biztos, hogy nem kell.  Az azért kérdés, hogy a névértekn eladott üzletrészt ő mennyiért vettem, illetve ő mennyit fektetett be az adózott pénzéből, amikor az üzletrészhez hozzájutott.   Ha az 1.500 eFt-os jegyzett tőkéjét adta el 1.500 eFt-ért és egyébként a cég alapításakor ő fizette be jegyzett tőkeként ezt az összeget,  akkor nem kell vallani és nyilván fizetni sem utánna.    De ha mondjuk ő 500 eFt-ot fizetett be valamikor a saját zsebéből és közben a cég jegyzett tőkét emelt  törzstőkén felüli vagyona terhére - abban, az időben, amikor az ilyen emeléskor nem kellett az emelés összegét osztalékjövedelem juttatásnak, egyéb jöv.juttatásként leadózni -,  akkor be kell vallania és az eladási árból csak azt az összeget veheti figyelembe ráfordított összegként, amit a saját zsebéből "leadózott pénzéből" fektetett be/ vette meg.

Kérdés lehet az, hogy ha esetleg öröklés útján szerezte meg az üzletrészt, ami után akkor keletkezik adófizetési kötelezettség, amikor ezt az örökölt üzletrészt eladja pld-ul.

Tehát vizsgálandó:  mennyiért szerezte azt a 1.500 eFt-os üzletrészt, ami névértéken ad el.  üdv. 

Napraforgó fogadta el, ekkor: 2008-05-11 11:43
Pont: 25
Téma: felmondás napja=kilépés napja

Szia Ági!  A munkaválallóval az utolsó munkában töltött napján el kell számolni, tehát ki kell fizetni.  Ha ez megtörténik, s mondjuk a felmondási idő  3 hónap  - ami azért nagyon hosszú idejű munkaviszonyt feltételez a cégnél!! - , a fele alól felmentésre kerül  (az egész alól is fel lehet menteni).  a felmetés idejének meghatározásában a dolgozó igényét is figyelembe kell venni: pl. lehet, hogy a felmondás kezdetétől lesz felmentve és a második fél időszakot dolgozza le, akkor az az utolsó munkában töltött napja , s minden hónapban rendsesen számfejtitek, fizetitek és valljátok a bérét.  Ha mondjuk az első fél részt dolgozza, akkor (3 hónapot feltételezve) az első hónap sima: számfejtés,fizetés, bevallás a vonatkozó hónapra, aztán ott a középső hónap, amikortól már egy rész a felmetésbe esik.  A bérét számfejteni kell,. mintha havonta kapná, de ki kell fizetni - ha úgytetszik akkor a felmentést előre - az utolsó munkában töltött napon.    Ez esetben hiába durván két havi bért fizetsz ki neki mondjuk junius közepén és a munkaviszonya július 20-ig tart -, a bevallásban a juniusra és júliusra számfejtett és juniusban az utolsó munkában töltött napi kifizetés miatt junius hónapra (tehát a hóközi kifizetés hónapjára) kell a bevallásban szerepeltetni a jun.és juliusi bér,járulék adatokat is.

Nem tudom tudtam e érthetően fogalmazni. Üdv. 

lederer fogadta el, ekkor: 2008-05-10 17:15
Pont: 5
Téma: felmondás napja=kilépés napja

Az, hogy a cég jogutód nélkül meg akar szűnni - azt feltételezi, hogy végelszámolással akar megszűnni. Ha a dolgozónak felmondanak rendes felmondással, a dolgozóknak jár a bér a felmondási időre, aminek a fele alól kötelező őket felmenteni a munkavégzés alaól. Akik az eltöltött munkaviszonyuk alapján Mtv, vagy kollekt.szerződés, vagy munkaszerződési kikötés alapján végkielégítésre jogosultak -azoknak jár a végkielégítés átlagbérrel. Ha az időarányos szabadságot nem tudták kivenni, akkor azt szabadság megváltásként ki kell nekik fizetni. A munkavállalókkal az utolsó munkában töltött napon el kell számolni, tehát a járandóságaikat ki kell fizetni, valamint a leszámolási irataikat ki kell adni.

A munkaviszony megszűnésének napja a felmondási idő leteltének utolsó napja. Az, hogy a cégnek van, pénze nincs pénze - attól ezekkel a járandóságokkal a dolgozóknak tartozik.  Ha a munkavállalókat nem tudja kifizetni, akkor végelszámolásnak helye nincs, mert végelszámolásban nem maradhat hitelező kielégítetlenül. A munkavállalók ebben az esetben hitelezőknek minősülnek.  Ha társaság vagyona nem nyújt fedezetet a tartozásaira, akkor ott a felszámolás jöhet szóba.  Egy felszámolás esetén is a munkavállalók munkabére, az Mtv. szerinti végkielégítése "a" kategóriás hitelezői igény, tehát minden mást megelőzően elégítendő ki. 

lederer fogadta el, ekkor: 2008-05-10 17:15
Pont: 5
Téma: EHO vagy Nyugdíj járulék

Szia!  Az önkorrekciódhoz, akkor lehetne hozzászólni, ha leírtad volna, hogy hogyan jártál el.  Biztosítottnak vetted az illetőt, vagy sem.  Ha biztosítottnak, tehát 2007. ápr..01-től Nuygd.jár.vonással, akkor ezt az embert biztosítottként is be kellett, hogy jelentsd. ..T1041-en.

De akárhogy is.  Tavaly és az idén is a megbízásosról  0708A-M, 0808A-M Havi elektronikusan benyújtott bevallást kellett adni. A helyesbítést,önnellenőrzést is ezeken a nyomtatványokon teheted meg, (szintén havonként)  s nyilván ahhoz képest, ahogy havonta eredetileg beadtad.   Mivel járulékkölünbözettel is jár a dolog, akkor helyesbítést és önellenőrzést is kell jelölni. 

zoli10 fogadta el, ekkor: 2008-05-09 08:57
Pont: 20
Téma: EHO vagy Nyugdíj járulék

Havonta 1.250 Ft-ot/ 1.389  Ft a díjazása.     Ha havonta, mondjuk egy-egy napra kapott 1.389 Ft bruttót (jövedelem 10% ktsg-hányaddal 1.250 Ft), akkor akár biztosított is lehet. 2007-ben a havi minimálbér: 65.500 Ft ennek 30%-a: 19.650 Ft/hó, napi: 655 Ft.

zoli10 fogadta el, ekkor: 2008-05-09 08:57
Pont: 20
Téma: levonás ha nincs kivét

Szia!  Ha az ev. pénztárkönyvet vezet alapnyilvántartásként, semmi nem kötelezi arra, hogy bankszámla forglamat tartson nyilván, vagy hogy külön házipénztár nyilvántartást rendszeresítsen! Az APEH is csak olyan nyilvántartást kérhet, mely nxyilvántartást valami előírja.   Egy egyéni vállalkozó vállalkozós bankszámlával sem muszály, hogy rendelkezzen - ha nem ÁFA alany, használhatja a saját lakossági folyószámláját is akár, nyilván amikor a saját lakossági számláján vállalkozós mozgás van, mondjuk onnan utalja el a járulékot, akkor nyilván arról a kivonatról legalább egy másolatot be tesz a könyvelési alapbizonylatok közé..Ne bonyolítsuk jobban az ev. nyilvántartását, mint amire kötelezett. Üdv.

kutacska fogadta el, ekkor: 2008-05-08 08:56
Pont: 2
Téma: levonás ha nincs kivét

Igazad van, hogy mindkettőben csak pénzforgalmi szemléletben lehet bejegyzést tenni. Egy naplőfőkönyvnél, azért azt mondanám az ev-nek, hogy legalább negyedévente, vagy valami írjon már bevételi pénztárbizonylatot, hogymegfizette a a vállalkozásába, azt ami kötelezettség, de nem költség, - már csak azért is, hogy a tartozás növekedés/csökkenés,  követelés növekedés/csökkenés egyenlegébe ez a dolog ne kavarjon.   De a pénztárkönyvnél szerintem nincs különösebben jelentősége, hogy évvégén az adóalapot nem képező kiadás és adóal.nem.kép.bevétel egyenlegében mit mutat. A következő évi nyitónak nem visz át semmit.

Viszont a naplófőkönyv záró egyenleg sorai,azok a következő év nyitó sorai....   Csak ezért említettem meg a két alapnyilvántartást. 

kutacska fogadta el, ekkor: 2008-05-08 08:55
Pont: 2
Téma: 0753-10 lap kinek???

Szia Ani!  Sajnos semmi konkrétat, de arra jutottam, hogy vannak olyan külföldről származó jövedelmek, ahol megbontva külön is szerepeltetni kell az adóbevallásban a bér  összegét, s úgy gondolom, hogy amit az ilyen külföldi jövedelemből bérként kell szerepeltetni, az után kell tölteni a járulékos 0753-10-es lapot. A Neméto-gal való kettős adózás elker.szóló egyezmény szerint az onnan származó jövedelme az illetőknek adóterhet nem viselő járandóságnak minősül itt, tehát úgy gondolom rájuk a 0753-10-es lap nem vonatkozik.. Viszont nyugodtabb lennénk, ha az illetők  tudnának szerezni valami irományt arról, hogy akkor hogy is állt az ő biztosítottságuk itt?

Köszi az érdeklődést. Üdv. 

melcsi62 fogadta el, ekkor: 2008-05-07 13:48
Pont: 67
Téma: BT nyugdijas beltagjának EHo fiz

Szia!  A 08T1041-en a 3451-es jogcímkód:  Kieg.tev.folytató társas vállalkozó

Akit ilyen jogviszonykóddal szerepeltet/jelent be egy munkáltató/kifizető  ott az bizony azt mondja, hogy az a tulajdonos/tag a társaság tevékenységében személyesen küzeműkődik- tehát ha ezt nyugdíj mellett teszi, akkor kieg.,tev.társ.vállalkozó.  Az ilyen után pedig kell fizetni  2008-tól a havi 4.350 Ft eü.szolg.járulékot és az 1.950 Ft Ehó-t. (Ez utóbbit akkor nem kell, ha máshol is van bizt.jogviszonya, s az a kifizető fizeti meg utánna).

Ha ez a személy csak a képviseletet látta és látja el, - az nem keletkezetet társas válalkozói/személyes közreműködői jogviszonyt! A képviseletet is el lehet látni ingyenesen is (ingyenes megbízás). A hibát akkor követtétek el, amikor anélkül, hogy ez a személy valójában részt venne munkájával a társaság tevékenységében - tehát csak képviseletet lát el - bejelentettétek társasvállakozónak, illetve az új GT életpelépésekor nem rendeztétek ezt a kérdést és nem jelentettétek ki.. Arra azért fel kell híni a figyelmet, hogy nem tartozik a képviseleti feladatok közé a pénzügyi ügyintézői/pénztérkezelési feladat sem- tehát jól el kell tudni különíteni mik a közvetlen képviseleti feladatok (GT) és azon kívül végez-e valamit.

Azokat a tájékoztatókat olvastam, reagáltam is rá nem egyszer, mert sokszor dezinformáció kerül közkézre (lásd: egszerűsített kp.számla esete, aztán amikor egyszerűen tényszerűen közli, (igaz később törölte!), hogy a beltagság az bizony személyes közreműködés, stb)

Arra viszont én is azt mondom, hogy ha ezen a jogviszony kódon szerepeltetitek, akkor bizony fizetni kell utánna, valamint adni róla a 0808A-M-et. Az APEH nem tudhatja, hogy ez a nyugdíjas beltag személyes közeműködik-e, avagy sem, azt viszont tudja, hogy ha kieg.társas vállalkozó (így szerepel a nyilvántartásban a bejelentésetek alapján!) akkor érkezni kell rávonatkozó 0808A-M-nek és pénznek is. Üdv. 

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2008-05-07 07:47
Pont: 25
Téma: BT nyugdijas beltagjának EHo fiz

nem az a döntő a kérdésnél., hogy vesz-e ki pénzt, illetve kap-e??   Nyiván a megbízásos jogviszonyban ellátátott képviseleti feladatoknál az is, mert itt szerepet játszik, hogy a díjazásával (min.bér 30-a alatt, vagy felett havonta?!) biztosítottá válik-e, vagy sem.

De a társasvállakozói státusznál egyetlen mérvadó dolog van: mint tag, személyes munkával részt vesz-e a társaság tevékenységében, nevéből is adódón a társaságban személyesen közreműködő tag-e? Ha igen és egyébként nyugdíjas, akkor mint kieg.tev.társasválalkozó után a válalkozás köteles tételes eho-t (1950Ft/hó) fizetni, ha más kifiztető nem fizeti utánna, valamint fizetnie kell a havi 4.350 Ft eü.szolg.járulékot is - függetlenül attól, hogy nem kap pénzt, avagy sem!

Azt, hogy ez az egyébként képviseletet ellátó tag személyesen részt vesz-e a társaság tevékenységében azt ő és a társaság tudja megítélni, illetve, ha társasági szerzeődés erről kötelezően rendelkezik esetleg. De mint írod a társasági szerződés nem rendelkezik a tag személyes közreműködéséről, tehát azt kell vizsgálni, hogy a képviselet ellátásán túl végez e a társaság bevételszerző tevékenységével kapcsolatosan valamilyen munkát/ellát-e valamilyen feladatot (amit egyébként nem munkaviszny, vagy megbízásos jogviszony keretében végez).

Ha a tag személyesen közreműködőként be van jelentve, akkor addig fizetni kell utánna a fizetendőket, addíg míg ő megfelel a bejelentett adatnak.Üdv.

Ja és még: nem a FEOR számít, hanem a biztosítási jogviszonykód, de azt nem írtad, milyen jogviszonykóddal szerepel az APEH, OEP nyilvántartásban.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2008-05-07 07:47
Pont: 25
Téma: EVÁS számláz külföldinek

Szia!  Az, hogy milyen szolgáltatásnál, milyen termékértékesítésnél - mi minősül teljesítés helyének: a megrendelő székhelye/telephelye, vagy a számlát kibocsátó székhelye az ÁFA tv. 2.alfejezet 36-49.§.határozzák meg. Mivel nem írtad milyen szolgáltatásról van szó, javaslom ezt a szakaszt végig böngészni: nem mindegy, hogy biztosítási üzeltkötői jutalékról beszélünk, vagy éppen ingatlanközvetítői jutaléról, stb.  A megítélés szempontjából teljesen mindegy, hogy az adott szolgáltató az éppen Mo-on egy EVÁ-s cég. Az ÁFA kulcsok, számlázási szabályok ugyanúgy vonatkoznak rá, mint a többi nomál ÁFA adóalanyra.

Ha a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye: a megrendelő székhelye/telephelye - ami az UNIÓ-s ország, akkor ÁFÁ-t felszámítani nem lehet, ha nem uniós ország, de külföld, akkor ÁFA területi hatályán kívüli. (mindkettő értékesítés adólevonásra jogosító, mentes bevétel).

Ha az a bizonyos Mao-on történt ügylettel kapcsolatos EU-s partnernek végzett szolgáltatás teljesítési helye a szolgáltatást nyújtó gazdasági célú letelepedésének a helye (Mao.), akkor azzal az ÁFA kulccsal kell felszámítottan számlázni, amelyikbe az adott szolgáltatás tartozik. Üdv. 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2008-05-07 07:40
Pont: 50
Téma: Bt költség elszámolás

Szia Bezi!   Létezik ingyenes haszonbérbe adás. Ez könnyen elhihető rokonok,családtagok között. De egy profitorientált cég és egy magánszemély között - érdekes, de lehetséges. Az más kérdés, hogy a profitorentált cégnél - nem tudni, hogy EVÁ-s cég-e, vagy Tao-s - lehetnek vonzatai annak, ha ingyenes szolgáltatásban van része.  El lehet gondolkodni esetleg a tagok által nyújtott mellékszolgáltatásban is, ami lehet díjazásos, vagy díjazás nélküli:

Gt-ből:

A társaság és a tagok közötti jogviszony
119. § (1) A társaság tagjai törzsbetétjük szolgáltatásán kívül egyéb vagyoni értékű szolgáltatás (a továbbiakban: mellékszolgáltatás) teljesítésére is kötelezettséget vállalhatnak. A tagok által - nem választott tisztségviselőként - végzett személyes munkavégzés is mellékszolgáltatásnak minősülhet, ha nem munkaviszonyon vagy polgári jogi jogviszonyon alapul. A mellékszolgáltatás teljesítésének feltételeit a társasági szerződésben kell szabályozni.
(2) A mellékszolgáltatásért a tagot külön díjazás illetheti meg.
(3) Az üzletrész átruházása a mellékszolgáltatási kötelezettséget megszünteti, kivéve, ha azt az üzletrész megszerzője a társaság hozzájárulásával átvállalja.

A mellékszolgáltatás kifejezetten társasági jogi intézmény, lehet valamilyen vagyontárgynak a szolgáltatása vagy személyes közreműködésnek a vállalása, bármelyikről is van szó, valamilyen módon vagyoni értékű szolgáltatást jelent. A választott tisztségviselőként végzett tevékenység soha nem lehet mellékszolgáltatás, és a mellékszolgáltatást, amennyiben az személyes közreműködésen alapul, sem munkaviszony, sem polgári jogi jogviszony keretében nem lehet teljesíteni.
A mellékszolgáltatásért, ha a társasági szerződés így rendelkezik, a tagot külön díjazás illetheti meg. A mellékszolgáltatás lényege tehát, hogy arról a társasági szerződésben rendelkezni kell, az nem része a törzstőkének, az valamely taghoz kapcsolódó, vagyoni értékű szolgáltatást jelent. Éppen ezért az üzletrész átruházása a mellékszolgáltatási kötelezettséget megszűnteti. Amennyiben az üzletrész megszerzője képes a jogelődje által vállalt mellékszolgáltatás teljesítésére, lehetőség van arra, hogy e szolgáltatást mellékszolgáltatásként a társaság hozzájárulásával átvállalja. Az új tagot tehát erre kötelezni nem lehet. A Gt. külön nem rendelkezik arról az esetről, milyen jogkövetkezményekkel jár, ha a társaság tagja vállalása ellenére mellékszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget. A vagyoni hozzájárulás teljesítésének vagy a pótbefizetés teljesítésének elmaradása ugyanis maga után vonja a tagsági jogviszony megszűnését. Mellékszolgáltatás esetében ilyen rendelkezést a Gt. nem tartalmaz. Álláspontunk szerint, ha ez a magatartás eléri azt a szintet, amikor a tagnak a társaságban maradása a társaság céljának elérését nagy mértékben veszélyeztetné, a nem teljesítés kizárási per alapjául szolgáló tény lehet.
A mellékszolgáltatásra irányuló megállapodásnak az egyéb - polgári jogi, munkajogi - megállapodástól történő elhatárolást elemző BH2004. 154. számú határozatot e vonatkozásban változatlanul irányadónak lehet tekinteni. Ugyanígy, a mellékszolgáltatás fogalmát meghatározó BH1990. 477. szám alatt közzétett döntésben foglaltak.
  
 

bezi02 fogadta el, ekkor: 2008-05-07 07:26
Pont: 50
Téma: Reklámfelület bérbeadása

Hát Kata!  Úgy tudom felfogni, hogy gyakorlatilag aki a hirdetőtábláját el akarja helyezni a kertemben, az végül is az ingatlanom egy részét béreli, tehát azt mondanám, hogy egyéb ingatlanbérbeadásként kezelendő, ami vagy összevonandó, vagy forrás adós - a bérbeadó döntésétől függően.

Úgy használja a kertem egy részét, hogy azon reklámoz  - ahelyett hogy kapálná........- 

kovalkata fogadta el, ekkor: 2008-05-05 16:35
Pont: 13
Téma: Ruhabolt könyvelése

Nekem is van olyan nagyker cégem, akinek van kisker értékesítése is - tehát pénztárgépes is.  Nála a pénzkezelési szabályzatban - de egyébként is tisztább - az szerepel, hogy minden pénztári mozgásról, akkor is, ha az a mozgás számlán alapul: töltik a nyomtatványbolti forgalomban kapható bevételi, kiadási pénztárbizonylatot. Általában az egy napi bevételt mikor a házipénztárba teszik a pénzt, illetve, onnan fizetnek ki, akkor arról írják a pénztárbizonylatot. Egy-egy pénztárbizonylathoz több számla is tartozik. Én a pénztári jelentéssel együtt veszem át hetente, kéthetente a pénztári bizonylatokat.  Én magam is ragaszkodom ehhez a megoldáshoz, a saját magam védelmében is.. A bevételi, kiadási pénztárbizonylat utalványozva van, rajta van, hogy kinek történt a kifizetés, illetve ki fizette be adott pénzeket a pénztárba - ezzel elkerülendő az az esetleges vádaskodás is: hogy nem is ő hozta azt a készpénzes számlát, a könyvelő tette be jót akarván a cégnek, stb. !!!  A pénztárgépes bevételről is írnak a napi záró blokk hozzátűzésével bevételi pénztárbizonyltot.  A pénztárbizonylat tömbben maradó példányok alapján ők is bármikor ránézhetnek, hogy melyik napon milyen mozgásuk volt, akár feladták-e csekken a telefonszámlát, vagy csak a csekket nem találják...

Az áruk eredetét a boltban tudni kell igazolni. Próbáljanak meg úgy vásárolni, hogy szállítólevelet is kérnek az átvett áruról, vagy a számlát kérjék két példányban - de mindenképpen a boltban legyen lefűzve a beszerzett áruk eredetét igazoló szállítólevél, vagy számla(másolat). 

Úgy próbáld meg velük a kapcslatot kiépíteni, hogy nekik se jelentsen túlzott adminisztrációt, de megfeleljenek az előírásoknak, s te is védve legyél:

Pl:Az előírás szó szerint a következőket tartalmazza:
a) a pénzeszközöket érintő gazdasági műveletek, események bizonylatainak adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, illetve bankszámlaforgalomnál a hitelintézeti értesítés megérkezésekor, az egyéb pénzeszközöket érintő tételeket legkésőbb a tárgyhót követő hó 15-éig a könyvekben rögzíteni kell;
Az idézett előírás nem azt kívánja meg, hogy a főkönyvi könyvelésben (a naplófőkönyvben) jelenjen meg késedelem nélkül a pénzkészlet állományváltozása, hanem azt, hogy amikor az bekövetkezik, amikor arról az értesítés megérkezik, nyilvántartásba kell venni, hogy milyen jogcímen történt a pénz átvétele vagy kiadása, ez milyen egyéb eszközök vagy milyen kötelezettségek állományát hogyan érintette (miből származik a pénzbevétel, illetve mire költötték el a pénzt).
A nyilvántartásba vételt a vállalkozás sajátosságainak legjobban megfelelő módon kell megszervezni. Ha tehát a készpénzmozgás megtörténtekor, annak helyszínén teljeskörűen, naplószerűen (egy füzetbe időrendben beírva) vagy egyéb más módon analitikusan (megfelelően rendszerezett formában az esemény jellege szerint) nyilvántartásba veszik a változásokat, akkor az előírást teljesítettnek tekinthetik. Ezeknek a nyilvántartásoknak a vezetéséhez nem szükséges számviteli előképzettség, egyszerű pénztárkönyvről, vagy annak megfelelő feljegyzésekről, számítógépes táblázatokról van szó, amelyek valósan és világosan kell, hogy tartalmazzák az esemény leírását, az összeget (összegeket) és az alapbizonylatra való hivatkozást, naprakészen tartalmazzák a bizonylatokkal alátámasztott pénzbevételeket és pénzkiadásokat.
                                           ----------------------------------------

A bevételi, kiadási pénztárbizonylat alkalmazása nincs kötelezően előírva. Vannak azonban olyan készpénzmozgással járó gazdasági események is, amiről valamilyen pénztári elismervényt kell adni, vagy éppen a kifizetésről kell valami. Nekem erre még mindig a bev-kiad.pénztárbizonylat a legcélszerűbb, s egyébként a legelterjedtebb, stb.

 

kovand fogadta el, ekkor: 2008-05-05 16:06
Pont: 25
Téma: Ruhabolt könyvelése

Az alanyi mentes határ 5 milió Ft bevétel.  Ha közösségen belüli beszerzése, importja is van - az azért nem mentes. de tegyük fel. hogy nincs. Akkor egyébként az alanyi mentes nem készít ÁFA bevallást, nem fizet és nem igényel vissza ÁFÁ-t, a költségeit ÁFÁ-san számolja el a költség ,stb. számlákon. A vevő felé ÁFÁ-t nem számíthat fel. 

A napi pénztárgép záró a napi értékesítés nettó árbevételeként számolódik el a klasszikusan a pénztárral szemben: 91...K  / 381.. Pénztár T.   Ha bankkártyával is vásárolhatnak a vevők az kicsit másabb.

Az, hogy egyébként az árut hogy könyveled, az attól is függ, hogy szól a számviteli politikája a cégnek erről.  A legegyszerűbb, amikor nem vezet folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást az árukészlet változásról, s ez esetben egyből az elábéra könyvel, s majd mérlegfordulónapon veszi vissza az elábéról az árukészlet számlára (FIFO módszerrel számított beszerzési értéken) az akkor felleltározott, meglévő készletét.  De az is lehet, hogy a bolti kisker árut eladási áron, árrés számla közbeiktatásával akarja kezelni a cég.  Sok féle változat lehet. 

kovand fogadta el, ekkor: 2008-05-05 16:06
Pont: 25
Téma: Munkaviszony megszűnés, fegyelmi

Pl. egyik cég vegyiüzem.  Akár véletlenül is elfordulhat olyan dolog, ami harmadik személynek kárt okoz. A cég nemcsak vagyonbiztosítást köt (tűz,elemi csapás, stb.) hanem felelősség biztosítást is. Természetesen a felelősség biztosítások is úgy működnek, hogy szándékosság esetén  nem áll helyt.  Nem akarok megjegyzést fűzni a dologhoz,  de az azért igen nagy felelősség, hogy kizárólag egyetlen dolgozó végezze a  javítási, stb.munkát, ő ellenőrizze át  a saját munkáját (meo),  -,  s aztán ha valami nem OK, akkor  ő vigye a balhét. De ez nem is tartozik ide, s lehet, hogy ez a munkavállaló valójában nem hozzáértő,  nem megfelelő szakképesítéssel renelkező szakember (akkor viszont nem alkalmas a munkakörre, legalább is nem ellenőrzés és felügyelet nélkül), ezért hibázott ekkorát. Ha meg együtt dolgozik az egyéni vállalkozóval, hát ....     De mégegyszer ez nem tartozik ide és bocs. 

adababa fogadta el, ekkor: 2008-05-05 14:56
Pont: 13
Téma: Munkaviszony megszűnés, fegyelmi

Teljes magyarázat: 

A munkáltató kárigényét a munkavállalóval szemben két módon, vagy a bíróság előtt érvényesítheti vagy közvetlenül kötelezheti a munkavállalót kártérítésre.
A bíróság előtti jogérvényesítés lehetőség a munkáltató számára, hogy kíván-e munkavállalójával szemben kártérítési igénnyel fellépni, vagy sem. Főszabályként erre munkaügyi bíróság előtt kerülhet sor, amikor a munkáltató (az elévülési időn belül) keresetlevélben terjeszti elő igényét.
Emellett a Munka tv. a közvetlen kártérítésre kötelezésre is lehetőséget ad a munkáltatónak, azzal a megszorítással, hogy kollektív szerződésben a kártérítés kiszabására vonatkozó eljárási rendet, valamint azt az értéket meg kell határozni, amely erejéig a munkáltató közvetlenül élhet kárigénye érvényesítésével.
A munkáltató közvetlen kártérítésre határozatban kötelezi munkavállalóját. A határozat rendelkező része tartalmazza a kártérítési marasztalás összegét, a jogorvoslati lehetőségről, annak határidejéről való tájékoztatást; az indoklást, az alapul szolgáló tényállást, bizonyítékokat, a kártérítési összeg nagyságrendjére vonatkozó számításokat, valamint a jogszabályi hivatkozásokat.
A határozat ellen, ha a munkavállaló pert indít, a bíróság elsősorban azt vizsgálja, hogy a munkáltató kollektív szerződése meghatározza-e azt az értéket, amelyet meg nem haladó mértékben jogosult a munkavállalót közvetlenül kártérítésre kötelezni, és az tartalmazza-e a kártérítés kiszabására irányadó eljárási rendet. Ennek hiányában meghozott kártérítésre való munkáltatói kötelezés nem lehet jogszerű.
A munkáltatói határozat ellen a Munka tv. 202. § e) pontja alapján a munkavállaló az intézkedés közlésétől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat. A keresetnek az intézkedés végrehajtására halasztó hatálya van.
Ha a munkavállaló a kártérítési határozattal szemben jogorvoslati eljárást nem kezdeményez, a határozat jogerőre emelkedik, és végrehajthatóvá válik.
   

adababa fogadta el, ekkor: 2008-05-05 14:56
Pont: 13
Téma: Munkaviszony megszűnés, fegyelmi

161. § (1) A munkabérből való levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján van helye; ettől érvényesen eltérni nem lehet.
(2) A munkáltató a munkavállaló részére történt előlegnyújtásból eredő követelését a munkabérből levonhatja.
(3) Egyebekben a munkabérből való levonásra a bírósági végrehajtási jogszabályok az irányadók.
(4) E rendelkezések irányadók a szakszervezeti tagdíj levonására is. A munkáltató a levonásért, illetve a tagdíjnak a szakszervezet részére történő átutalásáért ellenértéket nem követelhet.


173. § (1) A munkáltató a munkavállaló által okozott kár megtérítésére vonatkozó igényét bíróság előtt érvényesítheti.
(2) Kollektív szerződés meghatározhatja azt az értéket, amelyet meg nem haladó mértékben a munkáltató a munkavállalót közvetlenül kártérítésre kötelezheti. Ebben az esetben meg kell határozni a kártérítés kiszabására irányadó eljárási rendet is.

Magyarázat részlet:  

A munkáltató kárigényét a munkavállalóval szemben két módon, vagy a bíróság előtt érvényesítheti vagy közvetlenül kötelezheti a munkavállalót kártérítésre.
A bíróság előtti jogérvényesítés lehetőség a munkáltató számára, hogy kíván-e munkavállalójával szemben kártérítési igénnyel fellépni, vagy sem. Főszabályként erre munkaügyi bíróság előtt kerülhet sor, amikor a munkáltató (az elévülési időn belül) keresetlevélben terjeszti elő igényét.
Emellett a Munka tv. a közvetlen kártérítésre kötelezésre is lehetőséget ad a munkáltatónak, azzal a megszorítással, hogy kollektív szerződésben a kártérítés kiszabására vonatkozó eljárási rendet, valamint azt az értéket meg kell határozni, amely erejéig a munkáltató közvetlenül élhet kárigénye érvényesítésével.
                                                      ------------------------------------------------

Ha leszámoltatod, s a kártérítési igénye a munkáltatónak jogos:,  akkor a leszámolási Munkáltatói igazolás-ban szerepeltetendő, mint érvényes tartozás.,...

A munkáltatónak is vannak kárenyhítési lehetőségei: pld. felelősségbiztosítás.

Legcélszerűbb lenne egy munkaügyi jogász igénybevétele, hiszen a munkavállaló a kártérítéssel szemben fellebbezhet is, vitathatja, hogy kizárólag az ő hibája,stb.

Az átlagbérnél: szerintem az éppen aktuális személyi alapbér + az utolsó négy negyedév egyéb juttatásai, pótlékai, jutalmai osztva a törvényes napok (munkanap+fizetett ünnep) mínusz kiesett idő (pld. tápp.napok száma) napokkal, majd a kijött egyéb juttatás egy napra esőx22-vel. Legalább is a végkielégítés átlagbére így számítandó - szerintem. Üdv.  

adababa fogadta el, ekkor: 2008-05-05 14:56
Pont: 13
Téma: 0808 M en az ehó elszámolása

Szia Zsuzsi!  Ez az alkalmazott egészen a szülés napjáig dolgozott??? nem volt előtte táppénzen, vagy más olyan kieső időn, ami egyébként az eho fizetés alól mentesít???

7. § (1) Nem kell megfizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást
a) a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt,

b) a keresőképtelenség (ide nem értve a betegszabadságot), a fizetés nélküli szabadság, az igazolatlan távollét időtartama, valamint a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés időtartama alatt, kivéve, ha a mentesítés idejére munkabér (illetmény), távolléti díj fizetés történt,
c) az ápolási díj folyósítása alatt, kivéve, ha a folyósításban részesülő az ellátás folyósítása alatt munkát végez,
d) a háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása, a gyermekgondozási segélyben részesülő munkavállaló tizennégy évesnél fiatalabb gyermeke gondozása, valamint a 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartama alatt,
e) a START-kártyával, a START PLUSZ és START EXTRA kártyával rendelkező személy külön törvényben meghatározottak szerinti kedvezményes foglalkoztatásának időtartama alatt,
f) a fogvatartás időtartama alatt, továbbá
g) annak az egyéni vállalkozónak, aki vállalkozói tevékenységét saját jogú nyugdíjasként, továbbá özvegyi nyugdíjban részesülő olyan személyként folytat, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, valamint a kamarai tagságát szüneteltető ügyvédnek, közjegyzőnek, szabadalmi ügyvivőnek,
h)
i) a 6. § (4) bekezdésében meghatározott azon személy után, aki a Tbj. 13. §-ában említett közösségi rendelet, illetőleg nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozik,
j) a mikro-, kis- és középvállalkozásnak, valamint civil szervezetnek, ha a foglalkoztatás bővítése és rugalmasabbá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló külön törvényben foglaltaknak megfelelően a hozzájárulás megfizetése alól mentességet élvez.
  
 A 0808M-en a kieső időt közölni kell, ha ez a szülőnő áprilisban egyáltalán nem dolgozott, mert a fenti jogcímek valamelyike alatt állt, akkor tételes eho-t nem kell utánna vallani/fizetni áprilisra.  A járulékos lapon a kiesett idők töltését nézd meg.

Üdv. 

nagyzsuzsi fogadta el, ekkor: 2008-05-05 05:55
Pont: 20
Téma: végkielégítés visszafizetése

Kevés az info valamilyen válaszhoz, meg a közalkalmazoti dolgokhoz nem nagyon érték. De az Mtv. szerint, ha egy felmondás kiadásra került, akkor azt csak úgy nem lehet visszavonni. Meg vannak olyan apróságok is, ha a munkavállaló jóhiszeműen vette fel azt, amit kapott, az azért nem feltétlenül követelhető vissza.    Valami nem kerek: 2007. februárban 5 havi végkielégítést kapott, valamint felmentési ideje is volt.  Aztán novemberben vonják vissza a felmentést  ... ekkor már még a nem tudom milyen felmentési idő is lejár.  Aztán 2008.január 31-ig kiadják a 2007-es adóbevalláshoz szükséges M30-as igazolást.  Miközben november 15 napos határidővel kérik visszafizetni a végkielégítést, amire részletfizetést biztosítanak  ..... ez valahogy .........................

Találgatni lehet, de pontos választ adni arra, hogy egy hivatalos Igazolással szemben csak úgy, akkor mi szerepeljen magában az adóbevallásban  - nem igazán.      Mindenképpen tisztázni kell a munkavállalónak az adott igazolást kiállító céggel, hogy akkor : havi bérjegyzékek???  Járulék igazoláson mi szerepel,  akkor most jó az az igazolás, vagy nem jó.  Ha jó, akkor semmiféle visszafizetésről nem lehet szó. 

carol fogadta el, ekkor: 2008-05-05 05:04
Pont: 5
Téma: Mérleg-leltár

Szia Szilvi!  Én is készítek tételes mérleget alátámasztó leltárt, amiben a tárgyieszközök, immat.javak, vásárolt és saját termelésű készletek, valamint házipénztár pénzkészlet, szállítói tartozások, vevő követelések - tételesen külön részletezett listákon szerepel.  Így az immat.javakat, tárgyieszközöket, vásárolt és saját termelésű készleteket csak a külön leltárban szereplő összegük alapján szerepeltetem és mellé írom mell.leltárívek szerint. A pénztár tényleges leltára a dec.-i pénztárjelentésben kirészletezett pénznemeként rovancsolt pénzeszköz. A vevő követeléseket, szállítói tartozásokat ebben a mérleg leltárban csak partnerenkénti (számlánként a szállító,vevő tart-köv.lista trtalmazza) összegekben szerepeltetem.

A többit részletesen, megyek sorba a mérleg főkönyvi számlákon, s amelyiknek egyenlege van, azt partnerenként jogcímenként szerepeltetem a mérleg leltárban.  Excell-ben készítem és pontos forint, fillér összegekben. Azokat a tételeket melyek devizásak, a Ft összeg mellett feltüntetetm azt is, hogy az egyébként milyen devizásában és mennyi deviza összegben áll fenn a mérlegfordulónapon. Az adótartozásokat is adónemenként,stb. szerepeltetem, ugyanígy az aktív és passzív időbeli elhatárolásokat partnerenként és gazd.eseményenként.

Nem biztos, hogy ez a fajta mérleg leltár így kötelező - hiszen ott vannak a tételes cég által felvett leltárívek, az értékeléshez összeállított  tartozás, követelés listák, stb. Azok egyenként is leltárak.  De megmondom őszintén, én a főkönyvi nyitó tételeket nem főkönyvi számlánként összesenben nyitom, hanem az egyes főkönyvi kartonokat partnererenként, mert nekem a főkönyvi kartonok partnerenként lekérdezhetőek. Ha pedig a nyitó nem így van szerepel, akkor a partneres lekérdezés nem azt mutatná. Tehát én a főkönyvet az immat javak és tárgyieszközök kivételével ebből nyitom. És hasznos, mert így az Excell-ben feldolgozva a gépemen van, bármikor visszanézhető, anélkül, hogy papírokat keresgélnék, vagy az egyenkénti hiteles leltárakat kellene silabizálnom.   De nyilván a leltárívek, illetve a leltározás is olyan, hogy ahány ház, annyi szokás.

Én a beszámolót elfogadó taggyűlésre a hivatalos közzétételre, letétbe helyezésre kerülő mérleg-eredménykimutatáson szöveges kieg.mellékleten kívül ezt az összevont mérleg leltárt, valamint egy egész részletes eredménykimutatást is szoktam készíteni. Üdv. 

 

stamasi fogadta el, ekkor: 2008-05-05 04:59
Pont: 25
Téma: feljelentés

Ha valaki feljelentésre szánja el magát, akkor az vélhetően megpróbál minden negatív észrevételt leírni.  Kérdés ugyan, hogy hová teszi- mely szervhez - a feljelentést, de valószínűsíthető, hogy APEH vizsgálaton (adózás, nyilvántartások vezetése, járulékelszámolások-így munkaügyi/bér nyilvántartások) át fog esni, amit attól függően, hogy mit tapasztalnak, illetve milyen konkrét hivatkozások vannak a feljelentésben, más társ hatóságok is vizsgálódhatnak, szóba jöhet akár vagyonosodási vizsgálat is, valamint a vizsgáló hivatal - tapasztalitól függően - tehet büntető feljelentést is. 

virtual fogadta el, ekkor: 2008-05-03 07:34
Pont: 50
Téma: Evás bt tagjainak járulékai

Szia Oszi! nem egészen értelek. A kültag ezek szerint ténylegesen nem működik személyesen közre a Bt-ben, sem társasági szerződés, sem külön megállapodás alapján. Nem tudom mit értel azon, hogy "vele külön kell szerződni?"  Ha megbízási szerződésre gondolsz, akkor az a helyzet, hogy ott is ha díjazásos, akkor a megbízásnál is el kell bírálni, hogy az illető biztosított-e máshol, illetve a megbízása alapján az itteni díjazás alapján (minimálbér 30%-át meghaladó havi, napi díj?) biztosítottnak minősül-e. A kültagnak máshol van olyan munkaviszonya, ahol 17-22 órás tanítási héttel dolgozik és emellett ő valami a Bt-ben??, vagy a Bt-ben foglalkozik a tanítással valamilyen jogviszonyban?  Ha a Bt-ben ez a kültag tagi jogviszonyára tekintettel nem működik közre, valamint ha esetleg megbízásosként ingyenesen valamit ellát a Bt-ben, akkor nincs vele kapcsolatban bevallás,adatszolgáltatás.

Ha a Bt. beltagja munkaviszony melletti társas vállalkozó (tehát munkaviszonyában megvan a heti 36 órát....) és a Bt-től nem részesül ezért díjazásban, akkor róla NYENYI-t kell adni "nullásan", de nincs utánna fizetni való, valamint nem róla adni 0808M-eset.

A beltagnál nem értelmezhető, hogy társas vállalozó munkaviszony mellett (ingyenesen) de megbízási szerződés keretében dolgozik???  Saját magával elég körülményes megbízási szerződést kötni!!  Ha ő a képviselő ingyenesen, valamint egyébként személyesen közreműködő tag munkaviszony mellett - tehát ő lát el különböző munkafeladatokat, vagy valamilyen munkafeladatot a Bt-ben, akkor mire lenne a megbízási szerződése és kivel kötné azt a megbízási szerződést? Ki a jogosult képviselő, aki személyében elvállik a megbizott személyétől?

Valami nekem nem kerek. Üdv. 

Oszi2 fogadta el, ekkor: 2008-04-29 07:08
Pont: 13
Téma: Bt megszűnésének könyvelése

Mivel ezek szerint minden hitelező ki lett egyenlítve( nincs kötelezettsége a társaságnak), s a saját tőke, gayakorlatilag a meglévő pénzkészlettel egyezik meg, a saját tőke kevesebb, mint a jegyzett tőke/vagyoni betét - a meglévő pénzből a tulajdondonosokat kell kifizetni. /visszafizetni a vagyoni betétjüket, a vagyoni betét/jegyzett tőke arányában, mivel a teljes vagyoni betétet nem tudják visszakapni,- ha a vagyoni betétet a leadózott pénzükből tették be, akkor a vagyonfelosztás alapján megkapott pénzük után nem lesz SZJA,stb. adó,jár.fizetési kötelezettségük sem./ 

gizmomano fogadta el, ekkor: 2008-04-29 06:59
Pont: 20
Téma: Ingatlan bérbeadása saját cégnek

Mindenképpen kell adószámot kérni. Adószámos magánszemély leszel és számlát kell kiállítani a kifizető felé. A kifizető köteles SZJA előleget vonni, valamint feltételek fennállása esetén 14% százalékos ehó-t is, a nyilatkozatod alapján (összevonandóként, vagy különadózóként kéred.) A kifizető kötelezett lesz havonta 0808M bevallást adni róla az APEH-nek.  
 
Kapcsolódó anyagok
Letölthető dokumentumok

szabotimi fogadta el, ekkor: 2008-04-28 10:34
Pont: 33
Téma: 50% nak kell-e 4350 Ft-ot fizetni?

 Szerintem nem kell. 

16. § (1) Egészségügyi szolgáltatásra jogosult - az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl - az, aki

h) rendszeres szociális segélyben, időskorúak járadékában, ápolási díjban, gyermeknevelési támogatásban részesül,

j) megváltozott munkaképességű, illetve egészségkárosodást szenvedett és munkaképesség-változásának mértéke az 50 százalékot, illetve egészségkárosodásának mértéke a 40 százalékot eléri, és az illetékes hatóság erre vonatkozó igazolásával rendelkezik,

 

pipacs65 fogadta el, ekkor: 2008-04-26 07:47
Pont: 10
Téma: "Adómentesen kivehető?"

Javasolnám, hogy ha valóban végelszámolással meg akar szűnni, akkor még EVÁ-s időszakban adja el a Bt. tárgyiasult eszközeit (tárgyieszközök, készletetek), a végelszámolás elhatározása előtt, tegye az EVÁ-s bt-t olyan helyzetbe, hogy gyakorlatilag az SZTV-s nyitómérlegbe már csak saját tőkeként a vagyoni betét/törzstőke kerüljön, s egyben ez az összes forrás,. az eszközök oldalon meg a forrás összege legyen pénzben,vagy követelésben.   Ha ilyen arányban tud nyitnia, akkor a Sztv.hatálya alá tartozva, vaoamint a a Tao alá - egyszerű lesz a bevallás, a könyvelés a végelszámolás alatt, valamint a végelszámolás lezárása is, s vélhetően nem kell majd SZJA-t fizetni, hiszen csak az adózottan betett vagyoni betétjét fogják így a tagok megkapni, ami önmagában nem SZJA köteles. Üdv.

Zsanci fogadta el, ekkor: 2008-04-24 13:55
Pont: 7
Téma: "Adómentesen kivehető?"

Ez azért nem ennyire egyszerű! Ha ez az EVÁ-s bt az EVA alatt bevételi nyilvántartást vezető volt, akkor azzal, hogy elhatározza végelszámolását, azzal a nappal kikerül az EVA hatálya alól, vs így bekerül a Tao hatálya alá, valamint a számviteli tv. hatálya alá is!  Tehát el kell játszani, azokat a dolgokat (nyitó mérleg készítés leltárak alapján, könyvvizsgálóval ellenjegyeztetve..stb.) amikről az EVA a tv. az EVA adóalanyiság megszűnésénél ír. Tehát amikor a "korábban" EVÁ-s bt, már végelszámolás alatt lesz, valamint, amikor a végelszámolás befejeződik, akkor már a Számv.törvény hatálya alatt, valamint Tao. hatálya alatt fog megszűnni, s itt már szó nincs EVÁ-ról!!!  Üdv.

Zsanci fogadta el, ekkor: 2008-04-24 13:55
Pont: 7
Téma: Induló EVÁS egyéni vállalkozó

Szia! Nem választhatod. A választást meg kell, hogy előzze két adóév. Tehát majd .... legfeljebb, ha lesz még EVA.

Mivel munkaviszonyban állsz, az átalányadós SZJA-s egyéni vállakozási formát sem választhatod. Tehát marad a bevétel-költség elszámolásos SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozási lehetőség. 

EVA tv-ből:

(2) Adóalany lehet:
a) az egyéni vállalkozó;
(3) A (2) bekezdésben meghatározott személy az adóévben akkor lehet adóalany, ha az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben
a) a magánszemély egyéni vállalkozóként tevékenységét folyamatosan végezte, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság nem alakult át (ideértve különösen a kiválást és a beolvadást is), valamint a jogi személyben, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban (az öröklést kivéve) új tag nem szerzett (új tagok nem szereztek összesen) 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést;  ...........................

Üdv.
  
 

szalardi fogadta el, ekkor: 2008-04-22 18:16
Pont: 20