Protokoll-etikett logo
melcsi62, a tudástár felhasználója: 555 hete 7 napja 19 órája 1 perce .
Összesen 2534 elfogadott válasz, csökkenő időrendben:
 
Téma: Még mindig a híd

Márti! Én arra a bizonyos állandó taxatív meghatározásra hivatkozásra hivatkoznék, hogy a műszaki vizsgálat elemzés, az egy önálló tevékenységi kör, s nem építés-szerelés, karbantartás, javítás, takarítás, bontás fenntartás, átalakítás - .. attól, hogy ingatlannal kapcsolatos?? Na és? a bérbeadás és az ingatlan tervrajz készítés, ingatlanépítés műszaki felügyelet- mérnöki szolgáltatás is ingatlannal kapcsolatos még sem fordított.

Természetesen egy állásfoglalás sosem árt, legalább lehet vele bizonyítani egy bírósági perben, hogy az adózó az ilyen adótörvény mellett azért úgy járt el, olyan körültekintően, ahogy csak bírt.

Üdv. 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2008-09-19 09:21
Pont: 20
Téma: Számlázás Szj-szám

Ha akarod, akkor semmilyet--- nem számla követelmény.

ÁFA tv-ből: és magyarázat

Számla adattartalma

169. § A számla kötelező adattartalma a következő:

f) az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége, illetőleg a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére - a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján - az e törvényben alkalmazott SZJ, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;

A törvény eleget tesz annak a közösségi jogi kívánalomnak, hogy az adóalanynak lehetőséget kell biztosítani a tekintetben, hogy milyen módon kívánja szabatosan megjelölni a számlán, hogy milyen terméket, szolgáltatást nyújt. Ezáltal a törvény értelmében nem kötelező a továbbiakban a számlán a Szolgáltatás Jegyzék (SZJ) számot, illetve a Vámtarifaszámot (vtsz.) feltüntetni akkor, amikor olyan termék, szolgáltatás nyújtása történik, amelyre a törvény ezen azonosítószámokkal hivatkozik. Azonban az adóalanynak továbbra is lehetősége van arra, hogy a számlán az SZJ, illetve a vtsz. hivatkozást használja, feltüntesse.

 

porfing79 fogadta el, ekkor: 2008-09-19 07:53
Pont: 20
Téma: 36 órát meghaladó

Megoszthatod a tárgyieszközök arányában is (ebben az esetben"tárgyieszközként" veszed figyelembe a bérleti díjat is.  Ha mondjuk a székhelye a lakása, Szfeváron viszont telephelye van, akkor ott a telephelyet lehet, hogy béreli, s valószínűleg van tárgyieszköze a székhelyén és telephelyén is.  Ha a tárgyieszköz megosztás nem lehetséges,  akkor ott a személyi jellegű költségek aránya: feltételezni kell a Htv. szerint 500 eFt éves szem.jell.ráf-ordtást a vállalkozó személyére nézve, ha annak nincs személyi jellegű költsége, s egyéb vonatkozásban sincs személyi jellegű költsége (alkalmazottak, megíbzási díj,stb.) akkor mondjuk a feltételezett személyi jell.költséget kellene megosztani: mennyit tartózkodik a telephelyen és mennyit a székhelyen.

DE egéybként nem írtad, hogy Szfehérváron telephelynek minősülően végez-e tevékenységet. 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2008-09-18 13:24
Pont: 20
Téma: elvártadó számitása

 Szia Lenke! Ha az adózás előtti eredményed veszteség, az éves normál tao.alapod negatív, akkor minden bizonnyal az elvárt jövedelem szerint kell a tao.alapodat a beavallásba szerepeltetni, vagy nyilatkozatot kell adnod.

hasonlítás  : ha az éves elvárt jövedelmed   összes bevétel-elábé-közv.szolg. +- további csökkentő, növelő tételek utáni korrigált éves bevétel 2 százaléka   ami vélhetően pozitív szám,  az az éves adázás előtti eredménytől, vagy az éves tao.alapnál magasabb-e.  amit írtál, abból az jön le, hogy mivel az utóbbi kettő az negatív, akkor az elvárt szerint tao-zol, vagy nyilatkozol, mert az elvárt.min.bevételed magasabb..

az elvárt jövedelem szerint társasági adód attól még lehet nulla,lehet hogy nem kell tao-t fizetni,  mert az elvárt jövedelem minimim 50 százaléka + a mínusz tao.alapod 50-a még könnyen lehet, hogy negatív, tehát a tao.adó nulla.  (Pl. adózás előtti eredményed éves: - 100 eFt, normál módoson számított tao.alapod: - 80 eft,  elvárt minimum jövedelmed (összbevétel+- csökkentő növelő*0,02)  60eFt,    akkor egyértelmű, hogy vagy az elvárt szerint adózol, avgy nyilatkozol. Ha az elvárt szerint: akkor:  tao.alapod 50%-a :  mínusz 50 eFt    meg  jöv.minimum 50%-a  30 eFt  = mínusz 20 eFt társasági adóalap, s ez esetben nem nyilatkozol és nem fizetsz tao-t sem. a bejölt kód: 3-as)

pontosan nem lehet válszolni, mert nem ismertek a számaid, és azt sem írtad, hogy esetleg készült-e évközi közbenső mérleg 06.30-al és tao.megállapítás, valamint teljes adóévben működött-e a cég (tehát az elvárt jövedelem számolásánál az arány szám 0,50-e vagy estelge más az arányosításnál.).  Üdv. 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2008-09-18 13:17
Pont: 50
Téma: 0729 min.adó

Az éves elvárt jövedelemed (korrigált bev.2%-a) ezek szerint 157.362.

Meg kell nézni mennyi az éves normál módon számított társasági adóalapod:    ????????

Meg kell nézni mennyi az éves adózás előtti eredményed: ??????

A kérdésedben azt írtad az éves adataidhoz, hogy: a "a társasági adó 468.258" ?!,  ha ez a normál módon számított társasági adóalap akart volna lenni,  akko még még mindig nem ismert az adózás előtti eredményed,  -  de ezek alapján is a tényleges tao.alap szerint kell adót megállapítani és nem kell az elvárt. 

 

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2008-09-18 13:17
Pont: 20
Téma: Kettős evás écs

Szia! Mivel kettőst könyvel, a számviteli törvény hatálya alá tartozik továbbra is, attól, hogy a fizetendő adója (89) nem tao és nem különadó, hanem EVA,- tehát minden gazdasági eseményt a számv.törvénynek megfelelően könyvelni kell. Ebbe nyilván beleértendő az Sztv.szerinti értékcsökkenés és minden más költségek,bevételek,stb, éppúgy, mint a tao-os társaságoknál.

Mivel az Sztv.hatálya alá tartozik, rendelkeznie kell a pénzkezelési szebályzattal is, amiben szereplnie kell, hogy mennyi a megengedett napi kp-s készlet, s az afeletti részt a bankszámlára kell befizetni.... Azt, hogy mennyi kp tartható a pénztárban a vállakozás határozza meg, nyilván figyelemmel a pénzőrzésére,biztonságos tárolására rendelkezésreálló eszközök,berendezések milyenségére  és arra is, hogy adott esetben egy pénztárrovancsos ellenőrzésnél azt a pénzkészletet tudni kell felmutatni is.....

Azt írod," hogy köztudottan leevázza a bevételt a többi meg ott marad a pénztárban" - elég furcsa, hiszen költségei attól még vélhetően vannak...., melyek ugyanúgy kell könyvelni, mint minden más kettős könyvvitelt vezető vállaozásnak. A számvitei alapelvek (teljesség,stb.) az EVÁ-s kettős könyvvitelűre is vonatkoznak, mint ahogy majd az osztalékfizetési lehetőségre vonatkozó előírások is. Év közben az EVÁ-s sztv.hatálya alá tartozó vállakozás is fizethet osztalékelőleget (közbenső mérleg) a feltételek megléte esetén.

Üdv. 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2008-09-18 12:49
Pont: 100
Téma: Vevő nevének megjelenítése a számlán

A számlán a vevő bejegyzett nevére, székhelyére, bizonyos esetekben az adószámának kell a számlán vevőként szerepelnie. A cég hivatalos rövid neve is bejegyzett név, tehát az elegendő a számlán.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2008-09-18 12:48
Pont: 10
Téma: Különadó előleg levonás

Nem kell vonnod, ha egyszer nincs erre vonatkozó nyilatkozatod, valamint a kifizető sem juttat évesen akkora kövedelmet, ami megalapozná a levonást.  Az említett bérprogramot nem ismerem, de csak az adott havi összeg alapján nem számolhatna havi összegx12-t a különadónál. Az SZJA előlegnél rendben van, bár ott is a dolgozó nyugodtan nyilatkozhat adójóváírásra például - hiszen semmi garanciája nincs arra, hogy tizenkét hónapon keresztül ő ott fog dolgozni és év végéig is annyit fog keresni havonta, stb.

Ha a dologzó megkifogásolta ezt a különadóelőleg levonást, akkor szerintem nem fog aláírni utólag egy olyan nyilatkozatot, mintha ő ezt kérte volna.

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2008-09-18 12:12
Pont: 50
Téma: nyereségminimum

Leírtad, hogy elvárt jövedelem szerinti alap, az 1.564 eFt lenne. (30+1.534 eFt) .  Ettól az elvárt minimum szerinti adóalaptól az adózás előtti eredményed több, tehát 2-es a kód,  és nem kell levezetni az elvárt jövedelem szerinti /H/ részt a bevallásban.  Tehát a tényleges tao.alapod (59 eFt) alapul vételével állapítod meg a társasági adó összegét.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2008-09-18 10:37
Pont: 50
Téma: Tagi kölcsön-cégeladás

A kölcsön az nem egy végleges pénzátadás, hanem az bizony, ahogy az előttem szólóak is írják - az visszafizetendő!  Lásd neves énekesnő Z.S. példáját is.

Ennek a Bt-nek valószínűleg más tulajdonosa is van.  Az üzletrész/jegyzett tőke/vagyoni betét értékének megállapításához azért valószínűleg készült valami kimutatás/leltár a cég vagyoni helyzetéről:mérleg, hiszen a vevőnek is valami infóval bírnia kell arról, hogy mibe száll be.  nem beszélve arról, hogy ha esetleg ez a tulaj volt addig a cég képviselője is, s most meg esetleg az új tulaj vált képviselővé - akkor azért egy tételes átadás-átvételnek is illet volna történni.

Egyébként nem igazán értem: 50 eFt-al alakult a Bt. és a tulaj 50 eFt-ért adja el.  Tehát ezek szerint nem is névértéken,  hacsak nem egyszemélyes Bt-ről van szó???!!

Akkor lesz igezán jó helyzetben ez az új tulaj, ha ő lett a beltag, aki ugyebár nemcsak a bevitt vagyonával felel a cég tartozásaiért ,  s a régi tulaj elkezdi követelni a Bt-től a számára visszajáró kölcsönt, s esetleg felszámolást kezdeményez a Bt-vel szemben.

Ha a régi tulaj nem mond le írásban a követeléséről (2 tanu,stb....),  akkor komoly gondba kerülhet a Bt., a jelenlegi tulajdonosok, illetve közülük is a beltag/beltagok.

Perzse az is lehet, hogy ez a Bt. egy olyan jólmenő, nagy piaccal, stb. stabil ügyfélkörrel, jelentős befektetett eszközökkel (ingatlan,stb) rendelkező cég, hogy nincs is azzal semmi probléma, hogy a kölcsönt ütemezés szerint visszafizesse.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2008-09-17 12:39
Pont: 10
Téma: o729 társas.adóbevallás.

Az újabb változatban változtattak az elvárt jövedelmes vizsgálatnál. Mivel az adózás előtti eredményed, magasabb az elvárt jövedelem szerinti adóalaptól, a jelölésed helyesen 2-es  és nem kell az elvárt jövedelemre vonatkozó részt töltögetni, ahogy írod nem kell H. blokk.

Egyébként a mostani verziónál is kiírja, hogy a jelölés a 0729-es lapon 1 vagy 2,  akor a választásmódja az elvárt jöv.számításra nem tölthető ki., stb.

Aztán ott van, hogy ha a választás módja üres ....   Tehát nem tudom mi a problémád? 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2008-09-17 12:29
Pont: 50
Téma: Pénzügyileg nem rend. áfa

Jól gondolod a pénzforgalmi szemléletűnek a fizetendő ÁFA tekintetében (kiadott számla fizetendő) van halasztott lehetősége, a bejövő számlákat (pár eltéréssel: fordított Áa,stb) általában a kapott számla teljesítés dátumánk megfelelően lehet levonható ÁFA-ként a bevallásban szerepeltetni., függetlenül attól, hogy az teljesen ki van-e fizetve, vagy nem. /Egyébként a levonható ÁFÁ-s számládat később is beállíthatod, de legkorábban nyilván (eltérésektől eltekintve) a számlán szereplő telj.dátuma szerinti bevallási időszakban.

Niylván a bevallás összesítésénél, ha mondjuk visszaigényelhető ÁFA jönne ki, s az a visszaigényelhető ÁFA összege (negyedéves bevallónál) eléri, vagy meghaladja a 250eFt-ot, akkor azt is vizsgálni kell, hogy a bejövő (2000-től) számlák közül melyek azok amelyek nincsenek 100%-ban kiegyenlítve (kifizetéssel,beszámítással,stb.), s azoknak a számláknak mennyi az ÁFA összege.  Ezeket akkor be kell írni mínusz előjellel, hogy ki nem fizetett ....,   s ha a visszaigényelhető ÁFA, a kifizetetlennel korrigáltan is, több, mint 250 eFt visszaigényelhetőt mutat (a továbbvihetően felül), akkor azt lehet visszaigényelni.    Ha a bevallásban fizetendő ÁFA jön ki, vagy az összes elszámolandó elsőkörben viszaigényelhető 250 eFt alatt van, akkor nem kell vizsgálni, hogy mely bejövő számlák nincsenek megfizetve. Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2008-09-17 12:05
Pont: 20
Téma: Fuvarozás - fordított Áfa????

Sziasztok!

Kiragadva az ÁFA tv-ből az építési engedély köteles....

142. § (1) Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:

b) a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is - irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának;

Mióta minősül egy fuvarozási szolgáltatás építés-szerelésnek,  vagy egyéb szerelésnek???

Ha valaki egy építési engedélyköteeles építkezéshez elkészíti a terveket  -- attól, hogy építési engedélyköteles dologhoz készíti még nem fordított ÁFÁ-s, mert nem építés-szerelés és nem egyéb szerelés.  A közuti árufuvarozásra lehet, hogy sok mindent rá lehet fogni, de hogy építési, szerelési munka/szolgáltatás lenne azt szerintem nem.  Üdv.

 

Raul811 fogadta el, ekkor: 2008-09-17 11:51
Pont: 7
Téma: Bérleti díj számlázáshoz teáor bejelntése

Szia Monti!  jelenleg  hatályos rendelkezések alapján.. egy cég olyan bevételszerző tevékenységet folytathat, mely tevékenység (TEAOR) a társasági szerződésében s ezáltal a cégbírósági nyilvántartásban is szerepel, vagy ha ez főtevékenységen kívüli új  tevékenység, akkor azt a tevékenység megkezdésekor az APEH a változásbejelentő nyomtatványon be kell jelenteni, mint ,cégbíróságon nem jegyzett, folytatott tevékenység..08T2.......

126984   bájt
2008.06.26.

Adat- és változásbejelentő lap a cégbejegyzésre kötelezett jogi személyek, a jogi személyiséggel nem rendelkező társaságok részére

  A bérbeadáshoz, mint sok más szolgáltatásnyújtáshoz is célszerű írásos szerződést kötni a későbbi esetleges viták elkerülése érdekében is, valamint a számlázó is ennek, szerződésnek megfelelően tudja kiállítani a számlát.. A Ptk. szerint csak pár dolognál van  írásbeliséghez kötve a szerződés, mondván a szóban megkötött szerződés is szerződés  .... de mint tudjuk, sokszor az írásos szerződésnek se nagyon tud a vállalkozó/v megrendelő érvényt szerezni teljeskörűen, nemhogy a szóbelinek.. 

De ez a része a két fél megállapodásán múlik,  a folytatott bevételszerző tevékenység bejelentése vagy társasági szerződés módosítással tev.kör bővítésel (attól is függ, hogyan rendelkezik a társasági szerződés: lehet, hogy ki van benne kötve, hogy csak olyan tevékenység folytatható, amit taggyűlés....), vagy APEH-hoz való bejelentéssel..

TEAOR08..


77 Kölcsönzés, operatív lízing
Ebbe az ágazatba tartozik az ingó eszközök, tárgyi eszközök széles köre - járművek, számítógépek, fogyasztási javak, ipari gépek és berendezések - bérbeadása és kölcsönzése, operatív lízingje a felhasználónak rendszeresen fizetendő kölcsönzési- vagy lízingdíj ellenében. A következő csoportok tartoznak ide: (1) gépjárműkölcsönzés (2) szabadidős és sporteszközök, személyes és háztartási cikkek kölcsönzése, beleértve az egyéb szállító eszközöket (4) immateriális javak kölcsönzése, lízingje. Csak az operatív lízing sorolható ide.
Nem ebbe az ágazatba tartozik:
- a pénzügyi lízing, lásd: 64.91
- az ingatlan bérbeadása, lásd: L nemzetgazdasági ág
- a gépek, berendezések kezelővel együttes bérbeadása, lásd: a tevékenység jellegének megfelelő nemzetgazdasági ágat pl. építőipar (F), közlekedés (H)


77.11 Személygépjármű kölcsönzése
77.12 Gépjárműkölcsönzés (3,5 tonna fölött)
77.21 Szabadidős, sporteszköz kölcsönzése


77.22 Videokazetta, lemez kölcsönzése
77.29 Egyéb személyi használatú, háztartási cikk kölcsönzése

77.31 Mezőgazdasági gép kölcsönzése
77.32 Építőipari gép kölcsönzése
77.33 Irodagép kölcsönzése (beleértve: számítógép)
77.34 Vízi szállítóeszköz kölcsönzése
77.35 Légi szállítóeszköz kölcsönzése
77.39 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése


77.40 Immateriális javak kölcsönzése

 

Az ingatlanbérbeadásnál az ÁFA választásról is gondolni kell a tevékenység megkezdésekor(hiszen ezen tevékenység alapból: mentes tev.)

  68.2  Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése
   68.20 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése



Üdv.  
 

monti771 fogadta el, ekkor: 2008-09-17 09:28
Pont: 5
Téma: Céges gépkocsi vásárlása és elszám.

Azért ajánlom figyelmedbe:

2004/79. Adózási kérdés  személygépkocsi magáncélú használatának megtiltása
[Szja tv. 70. § (1) bekezdés]
A cégautó magáncélú használatára tekintettel a kifizetőnek cégautó adót kell fizetnie. Az adófizetési kötelezettség akkor is megvalósul, ha a cégautó magáncélú használatának akár csak a lehetősége is fennáll, vagyis nem tiltották meg azt.
A cégautó magáncélú használatának (használhatóságának) tiltására nem elég belső szabályzatot készíteni, a menetlevéllel azt alá is kell tudni támasztani. A cégautó adó alóli mentesség tehát a tiltó rendelkezés és a menetlevelek együttes megléte esetén áll fenn.
(PM Jövedelemadók Főosztálya 15977/2004. - APEH Adójogi Főosztálya Ajf-502/2004.; AEÉ 2004/11.)
  
Értékcsökkenés Sztv. Ha mondjuk május 01-én aktíválnád, maradványérték 1 millió, várh.haszn.iő 5 év: Bekerülési értékként feltételezve: 5.000.000 Ft-ot.

Écs első éven SZTV: (05.01-12.31) ig 20%  = 533.519 Ft            Tao.szerint:  669.398 Ft

Második évtől évente:  800.000 Ft                                            Tao.szerint: 1.000.000 Ft.

/SZTV écs számolás: bekerülési érték-maradványérték*0,2/teljes év naptári napok száma xaktíválástól dec.31-ig terjedő napok számával./

/Tao év: bekerülési/aktívált értékx0,2/teljes év naptári napok számával x aktíválától dec.31-ig terjedő napok számával./

/Nyilván az első évet követően simán 4.000.000 Ftx0,2         Tao: 5.000.000X0,2.  mert azok teljes évek./ 

A beszerzést könyveled:  16.. befejezetlen beruh.T / 38.. Bank/Pénztár K   a számla végösszegével

Aktíváláskor:                  16.. Befjlen beruh. K /  13...  vagy 14...   Járművek T    (a bekerülési értékkel)

Az a pénz amiből megveszitek, az már ott van a pénztárban, vagy bankban. Tök mindegy, hogy az eredménytartlék,vagy a tagi kölcsönök, vagy mi a forrása annak, hogy a pénz bent van./

A bekerülési értékbe ( az autó beszerzési árán felül) egyébként beletartozik a beszerzéssel közvetlenül aktíválásig felmerült egyéb kiadás is: pld. a forgalombahelyezés, zöldkártya ..., azok a kiadások mindenképpen, ami nélkül az autót nem lehet használatba venni/aktíválni.

Nyilván majd az autó után felmerülnek olyan üzemeltetési költségek, díjak: pld. gépjárműadó, kötelező biztosítás, CASCO, stb. ami már az aktíválást követően a cég költségei/ráfordítási között számolandóak el.

Üdv. 

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2008-09-16 13:59
Pont: 50
Téma: EVA -s BT beltag szakképz. hj.

 Szia lenke!  Az EVÁ-sok nem a bérköltség után fizetik a szakképzésit. Ha nincs munkaviszonyos foglalkoztatottja az EVÁ-snak, akkor nincs szakképzésije.

 EVA törvényből

(5) Az adózó az e törvényben foglalt különös szabályokat figyelembe veszi az általános forgalmi adóval, a személyi jövedelemadóval, a társasági adóval és a szakképzési hozzájárulással összefüggő adókötelezettségei, valamint a számvitelről szóló törvényben meghatározott kötelezettségei teljesítése során.

Szakképzési hozzájárulás
16/A. § (1) Az adóalany az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magánszemély (ide nem értve különösen a tevékenységében személyesen közreműködő tagját) után, a foglalkoztatás időszakának minden megkezdett hónapjára szakképzési hozzájárulás fizetésére köteles.
(2) A szakképzési hozzájárulás mértéke magánszemélyenként havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százaléka.
(3) Ha az adóalany szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján, vagy a tanulóval kötött tanulószerződés alapján közreműködik szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésében, akkor szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségének összegét csökkentheti tanulónként havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százalékával, összesen legfeljebb a (2) bekezdés szerint meghatározott összeggel.
(4) Az adóalany a szakképzési hozzájárulást - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - negyedévenként (ideértve a negyedév első napjától az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő időszakot is) megállapítja, valamint az egyes negyedévekre megállapított adóelőleget az adóévre vonatkozó evabevallásában bevallja.
(5) Az adóalany a szakképzési hozzájárulást (kivéve az adóév utolsó negyedévére megállapított szakképzési hozzájárulást) a negyedévet követő hónap 12. napjáig, az adóév utolsó negyedévére megállapított szakképzési hozzájárulást az eva megfizetésére előírt határidőig megfizeti.
   
Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2008-09-16 13:57
Pont: 50
Téma: cégtelefon-bizonyítási teher

Sziasztok!   E hét elején a kötelező mérlegképes továbbképzésen voltam, valamint megkaptam a PM stb.munkátársai által összeállított jegyzetet/oktatási anyagot.  Szerepel benne a telefon magáncélú használat. Az előadó is azt mondta el, ami a könyvben van, hogy amennyiben nem különíthető el a magáncélú használat, akkor a 20%-ot természetbeni juttatásnak kell tekinteni.  A tételes elkülönítés nélküli 20% kiszámlázásával való természetbeni jutattás elkerülhetőségéről nem beszélünk, mivel vagy van elkülönítés (nyilvántartás alapján), vagy nincs. Ha van elkülönítés, ami kiterhelésre/kiszámlázásra kerül , akkor azt alá kell tudni támasztani lehetőleg hiváslistával egyeztethető nyilvántartással.

Ha van tételes elkülönítésről nyilvántartás, ami összefésülhető a tételes hiváslistával  és az APEH azzal szemben állítja, hogy szerinte nem annyi -, akkor szerintem is rajta van a bizonyítási kényszer, de azokra a tételekre vonatkozóan, ami szerinte nem üzleti és mégis üzleti hívásként szerepel. Az más kérdés, hogy ahhoz a bizonyításhoz rákérdezhet, hogy az a hívás, ami pld.-ul üzletiként van nyilvántartva - na az a hívás milyen üzleti partner...

Én, mint már korábban is írtam, 2007-től a természetbeni juttatás 20% után számolgatom az adót,járulékokat, figyelembe veszem az ÁFÁ-nál: mert csak úgy mindenféle nyilvántartás nélkül már szerintem sem alkalmazható egyértelműen , hogy csak úgy 20% kiszámlázódik - mint ahogy az működhetetett 2006. szeptembertől 2007. decemberig. A kiszámlázásra kerülő összeget pedig nem igazán lehet igazolni, illetve ilyen nyilvántartás vezetgetése a cégeknek sem gazdaságos. Lehet vitatkozni az  APEH-hel egy ilyen vitában, meg l lehet fellebbezni, bíróságra járni - a kérdés, hogy megéri-e, ott a rizikó a bíró személyében is mennyire ért hozzá, s arról még nem beszéltünk kinek van ilyesmire 2-3 éve.  A törvény szövege, az valóban a természetbeni juttatásról szól, s arról, hogy tételes elkülönítés hiányában 20%-kot kell magáncélú használatnak tekinteni, /ami ezek szerint adóköteles természetbeni juttatás/  s nem arról, hogy ha 20% kiszámlázásra kerül, akkor nincs adóköteles természetbeni juttatás.

Erről már többször többen véleményt alkottunk itt a fórumon. Anélkül, hogy bárkit meg akarnék győzni a saját eljárásomról, nyilván mindenki a saját birtokában lévő információk, stb. alapján dönti el az ügyfelekkel egyezetetten, hogy ebben a telefonos baromságban miképpen járjon el, amit szabályosnak és biztonságosnak ítél. 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2008-09-16 13:51
Pont: 10
Téma: Munkaviszony, tagi jogviszony vagy megbízás?

Szia Andi!  Akik munkaviszonyban foglalkoztatottak, azokra az Mtv. hatálya kiterjed, ami viszont kimondja, hogy a szabadságot ki kell adni (természetben!), azt pénzben megváltni nem lehet, egy esetbenkötelező kifizetni az időarányosan járó és még ki nem vett szabit, ha az illetőnek megszűnik a munkaviszonya.  A szabadság nyilvántartás a vezető tisztségviselőkre/a vezető állású munkaviszonyos foglalkoztatottakra is keterjed, még akkor is, ha munkaidejüket szabadon osztájk be (tehát nem pld. nem kapnak túlóra pénzt, nem kell jelenléti ívet vezetni róluk - de szabadság nyilvántartást igen!) .

Ha ez az ügyvezető munkaviszonyban akarja végezni a képviseleti munkát, valamint  boltvezetőként is dolgozik, akkor - mivel az ügyvezető felett a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja, (az más kérdés, hogy a taggyűlés által nevesített munkáltatói jogkörgyakorlóként aláíró személy a taggyűlés nevében a másik tag lesz) , kell lenni olyan munkaszerződésnek, amit a taggyűlés is jóváhagyott.  De erről egy munkaügyi jogász konkrétabb és pontosabb tájékoztatást tud adni.

Ha munkaviszonyban lesz foglalkoztatva, akkor kaphatja azokat az un. adómentesen adható dolgokat (étkezési utalvány, ), adójóváírást -, amelyeket munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalók egyébként kaphatnak, illetve alkalmazhatnak. Tehát, ha 140 eFt alatti lesz a bruttó munkabére és más jövedelem sem zárja ki:, akkor az adójóváírás alkalmazásával, jóval kevesebb SZJA-t kell tőle levonni, mintha ugyanezt a pénzt társasvállalkozóként kapná.  A többi járulékos dolog nagyjából azonos.

A munkaviszonyos dolgozó valóban lehet részmunkaidős is, akár heti 20 órás és akkor ha minimálbéren/garantált bérminumumon van foglalkoztatva arányos díjjal, akkor valóban lehet alacsonyabb a járulék alapja, mint egy "főfogl." társasvállakozónak, aki legminimálisabban is a minimálbér után kell, hogy járulékot fizessen.  De azért nem hiszem, hogy a bolt heti 20 órát tartana majd nyitva???   Egy személyesen közreműködő tag akár napi 15 órát is dolgozhat a boltban, a munkaviszonyban foglalkoztatott a munkaszerződése szerinti órákat kell, hogy dolgozza. 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2008-09-16 12:30
Pont: 50
Téma: Költségelszámolás több jogviszonyra

Szia!  Kérd el tőle a szerződést!  A tanácsadás sokféleképpen történhet, rendszeres személyes konzultációval a megrendelő székhelyén is, telefonon, vagy éppen írásos dokumentációk formájában.  A kifizetőt előbb "megfogják", mert ez a klasszikus színlelt szerződés, ami vélhetően valójában munkaviszonyos munkabér lenne.  De elkövették azt a hibát is, hogy az adott személy nem egyéni vállalkozói igazolványt váltott erre a tevékenységre, hanem csak adószámot kért, mint önálló tevékenységet folytató magánszemély. Tehát a kifizetőnek minden kifizetést számfejteni-e kellett volna, s a költségnyilatkozat, illetve annak hiányában a 10% vélelmezett költséghányad figyelembevételével a z SZJA-t, a járulékokat le kellett volna vonnia, valamint meg kellett volna utánna fizetni amit kell - ha a fizetett összeg alapján biztosítottnak minősült ezen önálló tevékenységére tekintettel.

Ha a kifizető ezt nem tette meg, akkor a levonásos járulékokat, valamint az SZJA előleget a magánszemély saját magától kellett volna, hogy negyedévente megfizesse.  A kifizetőt előbb utóbb megfogják büntetni, nekem is volt egy tervező ismerősöm, az egyik kifizető nem vallotta be utánna a járulékokat, valamint nem adott róla NYENYIT -  2007-ben ez a tervező adószámos magánszemély elment nyugdíjba, s kibukott a dolog a Nyugd.bizt. ig-nál.  

Nem tudom milyen jogviszonyban/kapcsolati alapon csinálod az adóbevallását,  de én megíratnám vele a bevétel és költségnyilvántartást, a költségként érvényesítendő számlákat záradékoltatnám vele: milyen célból, mikor volt szükséges és hogy kizárólag a bevételszerző tevékenységével kapcsolatban merült fel.  Egy önálló tevékenységet folytató magánszemélynél is felmerülhetnek olyan utazási számlák is, melyekre "bevételszerzés" reményében került sor.  Mindenképpen jól le kell papairozni, mert előbb utóbb akár a kifizető apropója miatt is könnyen beszólíthatják egy vizsgálatra.  Ha nem hajlandó zárakolni azokat a bizonylatokat, amiket figyelembe akar veled vetetni, mint költséget, akkor közölném vele, hogy drágám: vagy 10%-os költséghányad, vagy vidd el, ahová gondolod.

Üdv. 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2008-09-16 12:23
Pont: 17
Téma: bt belteg másodállásban

Mivel úgy is van heti 36 órát elérő biztosítási jogviszonya máshol, s maga a képviselet ellátása nem keletkeztet a társaság tevékenységében való személyes közreműködést, tehát lehet ingyenes megbízásos választott tisztségviselőként.  De a képviselet ellátása és a társaság tevékenységében való személyes közreműködés nem ugyanaz.  Ha a Bt. bevételszerző tevékenységében személyesen is közreműködik, mint tulajdonos, akkor azt teheti társasvállakozói jogviszonyban is.   Azt viszont jó lenne tudni, hogy milyen tulajdonis hányaddal bír ez a tag, s a taggyűlés jóváhagyta-e, hogy esetleg személyesen közreműködjön a cég tevékenységében díjazásos, vagy díjazás nélkül. Kérdés az is, hogy ki jogosult a munkáltatói jogok gyakorlására, mert ez a beltag képviselő saját magával nem köthet megbízási szerződést!  Róla mindenképpen a bármilyen jogviszonyról legyen szó a taggyűlésnek kell dönteni - vagy társasági szerződés keretében, vagy külön taggyűlési határozatban,stb.

Ha születik egy határozat mely szerint ez a beltag a társaság tevékenységében személyesen közreműködik:  ha ezt díjazás nélkül teszi, akkor nem kell utánna fizetni semmit (feltéve, hogy egyébként nem nyugdíjas is!) , ha kap a tagi közreműködésrt díjazást, akkor abból nyilván a nem önálló tevékenység bevételre vonatkozó SZJA-t,  járulékokat le kell vonni, valamint a járulékokat meg kell fizetni. Nyilván figyelembe kell venni, hogy van máshol 36... munkaviszonya. tehát nincs tételes eho, nem kell levonni pénzbeli eü.bizt.járulékot, s nem kell fizetni vállalkozói járulékot, s csak a kifizetett díj után van járulék, nincs kötelező minimum járulékalap.

Sem a Ptk.szerinti megbízási szerződésesek (önálló tevékenység!!!)  sem a tagi közreműködős jogviszonyosok esetében nem értelmezhető a munkaidő, így a részmunkaidő sem, mert nem tartoznak a Munkatv. hatálya alá.

Üdv. 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2008-09-16 12:21
Pont: 100
Téma: Adójóváírás tört hónapra

Nem értem a problémádat, ha az SZJA adóbevallást csinálod az internetes programmal, akkor mikor beírtad az összevonandó jövedelmeket, valamint az elkülönülten adózókat, s beírod a jogosító hónapok számát, akkor a program eleve felkínálja neked a beírható adójóváírás összegét.  Az adójóváírás egyébként sem úgy szólt, hogy havi 11.340 Ft jár, hanem volt kitétel: egyrészt megbontva alap és kieg.adójóváírásra, valamint ott volt, hogy max a bér 18%-a de ezen belül is havonta kieg.adójóváírással együtt is max. 11.340 Ft. A kieg.jóváírásra jogosultságnak, de az alap jóváírásnak is jövedelmi határ korlátai is vannak.  De az biztos, hohy 11.400 Ft/hó nem volt az adójóváírás a kieg.jóváírással együtt sem.

AZ SZJA bevallás nem hetekre szól, vagy hónapokra. Az egész jövedelmét kell vizsgálni, az egész évben adójóváírásra jogosító hónapok számát kell vizsgálni, s ezek függvényében összesenben állapítható meg a ténylegesen adóbevallásban érvényesíthető adójóváírás összege.

Ha egész évben 22.609 Ft lett volna a bérjövedelme, valamint a mindenféle jövedelme összesen, s lenne neki 3 hónap adójóváírásra jogosító hónapja, akkor sem 3*11.340 Ft adójóváírást érvényesíthet, hanem csak 22.609 Ft*0,18%= 4.070 Ft-ot!!!  

Nem értem 2007. éven belül miért akarod neki az adójóváírásokat heti, stb. keresetre leosztani!. Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2008-09-16 12:20
Pont: 33
Téma: Szabadságmegváltás alapja

A szabadság megváltás távolléti díjjal fizetendő. Ha havi díjas volt, vagy akár órabéres - de nem volt műszakpótléka, túlóra díjai, ha nem teljesítménybéres - akkor a távolléti díja gyakorlatilag megegyezik a havidíjából számított napi bérrel, vagy órabéresnél az órabérével.

Bővebben, ahogy Nelly feltette.

A szabadságmegváltásnál figyeljél arra, hogy az nem képezi a levonásos egészségbizt.járulék alapot, tehát eü.bizt.járulékot nem kell belőle vonni, így ezen szabadságmegváltás díj összege nem kerülhet a leszámolási iratként kiadandó OEP igazolásra sem. 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2008-09-16 12:19
Pont: 10
Téma: Écs elszámolása

Hááát nem egészen. Durván a számviteli törvény szerinti écs, az a várható használati idő függvényében, azokra az évekre osztandó fel, ameddig a vállalozás használni akarja. A számv.tv.szerint a használati idő végére tervezett maradványértéket is meg kell állapítani, mely maradványérték nulla összegben is meghatározható. A lényeg: a számviteli tv.szerint elszámolt écs-nél az écs alapjából ki kell venni a maradványértéket és csak az efeletti összegre kell/lehet az écs-t elszámolni!.  Az értékcsökkenés elszámolásának módjáról, a maradvnyérték meghatározásáról a számv.belső szabályzatban kell rendelkezni - ami nem lehet ellentétes a számv.tv-el! - s annak megfelelően kell eljárni.  A számv.tv. szerint elszámolt écs, az eredményt befolyásoló ktsg.

Az adótörvény: maradjunk a tao.tv-nél: ott pedig meg van határozva,hogy milyen jellegű tárgyieszközökre, milyen százalékú écs érvényesíthető  - ez nem könyvelendő tétel!! - . A tao.tv. écs-t a bekerülési értékre vetítetten kell meghatározni, itt a maradványértékkel nem szabad csökkenteni az écs alapját.

A kisértékű - jelenleg 100 eFt alatti egységárú - tárgyieszközök tekintetétben a tao tv és az sztv. is engedi a használatbavételkori egyösszegű écs elszámolást.  Aztán a tao.tv-ben van olyan rendelkezés bizonyos összeghatárhoz és eszköz besorolásához kapcsolódóan, ahol annyi év alatt lehet elszámolni az écs-t, mint ami az sztv.szerint választva lett.  Az écs összege azonban ebben az esetben sem egyezik meg feltétlenül, hiszen, ha a te.-nek van maradványértéke, akkor az sztv.szerinti écs-je nem fog megegyezni a tao.tv.szerinti écs-vel.   

Az écs elszámolása minden esetben kötelező, a tv-ek és belső szabályzatnak megfelelően!

A kétféle écs jelentősége:  ugye az sztv. szerinti écs a könyvelés alapján eredményt csökkentő tétel, de a mértéke,összege a vállalkozó döntésétől függ - ő határozza meg mennyi idő alatt csökkenti nullára, vagy éppen maradványértékre. 

A tao.alap számítása pedig az SZTV szerinti eredményből indul ki, s ahhoz vannak csökkentő és növelő tételek, mert azért társasági adó szempontjából azért befolyásolni akarják, hogy adófizetésileg mit fogadnak el ugymond adóalap csökkentő tételként.

tehát a tao. bevallásban a növelő tételek között kell szerepeltetni többek között az SZTV szerint elszámolt écs-t  és csökkentő tételek között az adótörvény szerinti écs-t.

Nem tudom sikerült-e értelmesen rávilágítanom a dologra. A lényeg mindkét értékcsökkenéssel számolni kell az adóéven belül, az sztv.szerinti könyvelődik a főkönyvben, vagy éppen szerepel az egyszeresnek az eredménykimutatásában, de mindkettő écs szerepet játszik a társasági adóalap megállapításánál.

Üdv. 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2008-09-16 12:18
Pont: 17
Téma: számla áfa tartalma

ÁFA tv-ből:  

ADÓ MÉRTÉKE

82. § (1) Az adó mértéke az adó alapjának 20 százaléka.

(2) A 3. számú mellékletben felsorolt termékek esetében az adó mértéke az adó alapjának 5 százaléka.

Ha egyszerűsített számláról van szó,  ahol a száma végösszege (összege) tartalmazza az ÁFÁ-t, annál:

 83. § Ha a juttatott vagyoni előny pénzben kifejezett összegét úgy kell tekinteni, mint amely fizetendő adót is tartalmaz, annak megállapításához

a) a 82. § (1) bekezdésében említett adómérték esetében 16,67 százalékot,

b) a 82. § (2) bekezdésében említett adómérték esetében 4,76 százalékot

kell alkalmazni.

Tehát a nem egyszerűsített (kp) számláról lévén szó a számlán szerepeltetendő ÁFA kulcs mértéke: 20 %,  vagy 5% ,,,  az egyszerűsített számlában pedig ezeknek a visszaszámításos százaléka: 16,67,   (a 20%-os besorolásúnál)  és 4,76 %  (az 5 százalékos besorlásúnál).

carol fogadta el, ekkor: 2008-09-16 12:16
Pont: 5
Téma: 0729 bevallás

Ezek szerint a normál tao .alapod: - 1.901 eft      A adózás előtti eredményed: 316 eFt  

Azt írod, hogy az éves elvárt jövedelem szerinti alapod: az 2.050 eFt.     /Ezt nem tudom mérlegelni, de kicsit gyanús, hogy magát az elvárt jövedelmet jól számoltad-e?, de maradjunk abban, hogy az annyi,/   

Ezek alapján neked az elvárt jövedelem szerint kellene megfizetned a társasági adót, ami (ha 16%-kal számolsz), akkor:  328 eFt.,  vagy maradsz a ténylegesnél és nyilatkozatot adsz. /feltéve, hogy vonatkozik rád egyáltalán az elvárt jövedelem számítás/

 

/Ha az elvárt jövedelmed 2.050 eFt, akkor kb. 300.050 eFt az éves korrigált bevételed, ennek a 2%-a: 6.001 eFt, ennek a fele: 3.001 eFt, ezt csökkenti a negatív tao.alapod fele: -951 eFt, kb így jöhet ki 2.050 eft elvárt jövedelem alapod 2007-re, teljes évet feltételezve, arányosításos módszerrel.- szerintem./ 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2008-09-16 12:08
Pont: 17
Téma: Pénztárhiány

Szerintem, addig míg nem dől el ki a felelős, akivel esetleg be kell fizettetni, vagy éppen lehet, hogy elkapják az iletőt és ő fizeti vissza (ez utóbbi csak vicc!) - addig kivezeted a péntzárból az egyéb követeléssel szemben.

381.. Pénztár K / 36...  egyéb követelés T. a jegyzőkönyv alapján.

Azt is vizsgálni kell, hogy a pénzkezelési szabályzat pénzkészletéhez képest mennyi volt a pénztárban lévő pénzegyenleg.   Ha lezárul a dolog, akkor attól függően vagy visszafizetés lesz a pénztárba   csökken a követelés, nő a pénztáregyenleg,   vagy követelés csökken, ráfordítások nő.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2008-09-16 12:06
Pont: 17
Téma: apeh kérdés

Szia Vicuska!  Szerintem írjál nekik levelet (akár fax-on küldve), hogy x időponttól kezdődően adott adozó könyvelését nem Te csinálod, a könyvelési bizonylatokat egyéb kapcsolódó iratokat  x időközönként visszaadtad az ügyfélnek, x dátummal pedig, minden bizonylatot, aktuális bevallásokat, főkönyvi kartonokat kinyomtatva,stb.  Tehát adott vállakozás iratanyaga nincs nálad, amennyiben kérdés merül merül fel a Te könyvelési időszakoddal kapcsolatban, akkor arra készséggel válaszolsz, ha tudsz. 

/Nálad a könyvelésben a főkönyvi kartonok, vélhetően ÁFA analitka, bér  még meg van, s ha írásban teszik fel a kérdéseket, akkor arra annyiban válaszolsz, amennyiben arról az infód - a gépedben - meg van.... /   Üdv. 

nagyeva1980 fogadta el, ekkor: 2008-09-02 08:35
Pont: 20
Téma: nyugdijas segitőcsaládtag

Mivel nyugdíjas személy is létesíthet munkaviszonyt -  a s az alkalmi munkavállalásról szóló tv. (1997.évi LXXIV) nem tiltja a nyugdíjas személy ilyen formában történő foglalkoztathatóságát: 

hiv.tv.1.§. (2): Alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatható

a.) az a természetes személy, aki az Mtv.72.§-a alapján munkavállaló lehet,   kivéve......munkaerőkölcsönzésre.. 

Tehát a nyugdíjas személy alkalmi munkakönyvvel  foglalkoztatható, nyilván a korlátokra figyelni kell (egymást követően max. 5 nap, egy naptári hónapban 15 nap, egy éven belül 90 nap..) 

fogadta el, ekkor: 2008-08-30 07:32
Pont: 50
Téma: egyéni vállalkozó fizetési kötelezettség

Az EVÁ-nál tetted fel a kérdést, tehát vélhateőn EVÁ-s egyéni vállalkozóról van szó.  Az egyéni vállalkozók egyébként sem tartoznak a számviteli törvény alá, a bevételi nyilvántartást vezető EVÁ-s végképp nem.

Ha az egyéni vállalkozó foglalkoztat segítő családtagot, attól az ev-nak saját magára nézve az adó és járulék fizetési kötelezettségek mértéke nem változik.  A segítő családtagnak foglalkoztatása nem tartozik a Munka tv. hatálya alá, tehát nem vonatkozik rá a minimálbér, vagy a garantált bérminimum. Nem viszgálandó ilyen formán az sem, hogy teljes, vagy részmunkaidős, vagy micsoda.  

A havi/napi díjazása a lényeg, ez alapján dől el, hogy a seg.családtag az biztosítottá válik-e ezen jogviszonyában, vagy sem. Ha a seg.családtag havi díjazása nem éri el a minimálbér (jelenleg 69.000 Ft/hó 30%-át: 20.700 Ft/hó-t), akkor ezen jogviszonyában nem biztosított.

A seg.családtag díjazása nem önálló tevékenységből származó jövedelem.  Ha nem biztosított az ev-nél és nem nyilatkozott SZJA-ra, akkor 36% SZJA előleget kell tőle vonni, valamint fizetni utánna 11% százalékos Eho-t.

Ha biztosított, akkor az is kérdés, hogy van-e valahol főállású munkaviszonya, vagy főfogl.társas.vállalkozói jogviszonya, - ahol fizetik utánna a tételes Eho-t (havi 1.950 Ft, napi: 65 Ft), valamint vonják tőle a pénzbeli eü.bizt.(jelenleg 2% járulékot.)

Ha van máshol biztosítottsága, és az ev-nél is biztosítottnak minősül,  akkor a seg.családtagtól vonni kell az SZJA előleget, vagy 18%, vagy 36%, , továbbá járulékként vonni kell 9,5% (8+1,5% ha magánnyugd.pénztár tagja) nyugdíjbizt.járulékot, valamint 4% term.eü.bizt.járulékot, s fizet utánna a vállalkozó 24% nyugd.bizt.járulékot, valamint 4,5% term.eü.bizt.járulékot és 0,5% pénzbeli eü.bizt.járulékot.

Ha nincs máshol biztosítottsága a seg.családtagnak, de az ev-nél biztosítottnak minősül, akkor a fentieken kívül a seg.családtagtól még kell vonni 2% pénzbeli eü.bizt.járulékot, valamint az Ev-nek kell utánna fizetni havi 1.950 Ft tételes ehó-t is.

Egy SZJA-a szerint adózó egyéni vállalkozónál a seg.cstag díja (bruttó) az bér-szem.jell.,ktsg, amit az EV fizet a bruttó díj után (24+4,5+0,5+tételes eho) az az EV-nél járulék költségkén t számolódik.  Az EVÁ-s egyéni vállalkozó költséget nem számolhat el, a bér,bérjellegű dolgokról, adókról,járulékokról nyilvántartást köteles vezetni, de mivel adóját a bevétele alapján kell, hogy fizesse, az adómegállapításánál költséget nem számolhat el.

Az EVÁ-s egyéni vállalkozó alapnyilvántartásként bevételi nyilvántartást vezet.

Az SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó: alapnyilvántartásként (bevétel és költségelszámolás!) pénztárkönyvet, vagy választása alapján naplófőkönyvet.

Az APEH honlapon találsz a tájékoztató füzetek között:  az egyéni vállalkozók alapvető adózási,járulékfizetési kötelezettségei, stb. vonatkozásában tájékoztatókat.

Ezen a fórumon nem lehet válaszként könyvet írni, s mivel azért egyértelműen a kérdésedből nem derül ki, hogy az anyuka, aki egyéni vállalkozó az végül is EVÁ-s egyéni vállalkozó, vagy SZJA-s egyéni vállalkozó, valamint akármelyik is legyen azt sem tudni, hogy az egyéni vállalkozó az főfoglalkozású egyéni vállalkozó, vagy heti 36 órát elérő munkaviszony melletti egyéni vállalkozó,  társasvállalkozás mellett egyéni vállalkozó, valamint esetleg nem nyugdíjas-e???  Márpediglen az adózását, járulék fizetési kötelezettségeit az, hogy milyen jogviszonyban egyéni vállalkozó, az nagyban befolyásolja. Minden eshetőséget kifejteni pedig egy könyv formájában lehetne.

Üdv. 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2008-08-29 14:52
Pont: 100
Téma: Ingatlan bérbeadás áfájának levonása

Szia cCsaba!  Ha ÁFA mentesen adtok bérbe ingatlant, tehát tevékenységszerűen végeztek ÁFÁ-s és és ÁFA mentes tevékenységet is - akkor az teljesen biztos, hogy ami közvetlenül a mentes ingatlanbérbeadással kapcsolatban femerülő költség, abból az ÁFÁ-t egyáltalán nem vonhatjátok le. 

Az arányosítás/nem arányosítás kérdéshez el kell tudni dönteni, hogy ez a mentes bevétel eseti jellegűnek minősül-e.  

ÁFA tv. 5.sz. mellékletből részlet

 Az előzetesen felszámított adó arányos megosztásának 123. § (3) bekezdésében említett számítási módszere
1. Az előzetesen felszámított adó arányos megosztásának 123. § (3) bekezdésében említett számítása a következő képlet alkalmazásával történik:
L = A x L(H);
ahol
L: az arányosítással megosztandó előzetesen felszámított adóból a levonható rész összege;
A: az arányosítással megosztandó előzetesen felszámított adó éves szinten összesített összege;
L(H): a levonási hányados, amelynek
- számlálójában az adólevonásra jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének - ideértve az ezekhez kapcsolódó előleget is - adó nélkül számított, forintban megállapított és éves szinten összesített összege szerepel,
- nevezőjében pedig egyrészt a számlálóban szereplő összeg, másrészt az adólevonásra nem jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértékének - ideértve az ezekhez kapcsolódó előleget is - adó nélkül számított, forintban megállapított és éves szinten összesített összege szerepel együttesen.
2. Abban az esetben, ha az adóalany közvetlenül olyan pénzbeni támogatásban részesül, amely a 65. § szerint a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának árát (díját) közvetlenül nem befolyásolja, a támogatás forintban megállapított és éves szinten összesített összege az 1. pont szerinti levonási hányados nevezőjének értékét növeli.
3. Az 1. pont szerinti levonási hányadosnak sem a számlálójában, sem a nevezőjében nem szerepelhet:
a) a tárgyi eszköz értékesítésének ellenértéke, amelyet az adóalany az értékesítést megelőzően saját vállalkozásában használt;
b) az ingatlan értékesítésének, illetőleg az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatás nyújtásának ellenértéke, ha a tevékenységet az adóalany eseti jelleggel végzi;
c) a 86. § (1) bekezdésének a)-g) pontjaiban felsorolt szolgáltatások nyújtásának ellenértéke, ha a tevékenységet az adóalany eseti jelleggel végzi.
4. A 3. b) és 3. c) alpont alkalmazásában nem tekinthető eseti jellegűnek, ha az adóalany a tevékenységet - az arra irányadó külön jogszabályi rendelkezések alapján - engedéllyel végzi, vagy kizárólag engedéllyel végezhetné, illetőleg ha a 3. b) és 3. c) alpontban említett tevékenységekből származó ellenérték adó nélkül számított, forintban megállapított és éves szinten összesített összegének részaránya meghaladja az 1. pont szerinti levonási hányados nevezője értékének a 10 százalékát.

5. Az 1. pont szerinti levonási hányadost felfelé kerekítve, 2 tizedesjegy pontossággal kell megállapítani.
6. Az előzetesen felszámított adó arányos megosztását véglegesen a tárgyévre vonatkozó adatokkal a tárgyév utolsó adómegállapítási időszakáról szóló bevallás elkészítésének keretében kell elvégezni.

                                                              -----------------------

Ha nem minősül esetinek, akkor bizony a különböző beszerzések: telefon, irodaszer,könyvelő, könyvvizsgáló díj, beszám.közzétételi díj, a székhelyetek bérleti díja,.. stb. mindaz, amire nem lehet egyértelműen ráfogni, hogy na az csak is és kizárólag az ÁFA köteles tevékenységgel kapcsolatban került beszerzésre/ lett igénybe véve  - azok bejövő számláiban szereplő ÁFA összeget az arányosításba be kell vonni, s az arányszám figyelembe vételével lesz belőle levonható és adójell.ráfordítás (mint le nem vonható).  Sőtt, ha vannak tárgyieszközök, amelyek a cég  is-is használ, akkor még a tárgyieszköz arányosítás is játszik: ingatlannál 20 év, egyéb tárgyieszköznél 5 év. 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2008-08-29 14:51
Pont: 20
Téma: Evára való áttérés áfa szempontból

A pótlólag megfizetendő ÁFA az EVÁ-ra áttérés miatt, 86.. egyéb adójell.ráfordítások a fizetendő ÁFÁ-val szemben.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2008-08-29 14:49
Pont: 20
Téma: záró ÁFA bevallás

Szia Szilvia!  A pontodtól függetlenül-- ÁFA bevallás mindenképpen adnod kell, akkor is, ha negyedéves ÁFÁ-s voltál és a III.n.évben nincs semmi bevétel... Ebben az esetben a bevallási időszak:07.01-07.03. De felhívnám figyelmedet, hogy ÁFA fizetési kötelezettség nem csak a bevétel alapján keletkezhet.- gondolok itt arra, hogy vállalkozásból kivont eszközök, stb... feltéve, ha van a megszűnéskor készlete, tárgyieszköze.., amire korábban az ÁFA levonható volt.. Hirtelenjében, soronkívüli bevallásként a 0801 jutott eszembe, amiben ha éves bevallási gyakoriságú volt az ev, akkor azt 08.01.01-08.07.03. időszakra be kell adni, ha volt szakképzésid, akkor most ebben a 0801-ben ne felejtsd el levezetni a 02-es lapon..

Szja tekintetében, majd a 0853-son vallassz 2009.év elején, nyilván legyél figyelemmel az SZJA tv. egyéni vállalozás megszűnése esetén bevételnek minősülő dolgokra is. Ha valamilyen bevallásokra kötelezett voltál - tevékenységtől függően, akkor az SZJA bevalláson kívül a többi bevallásnak soron kívüli kell eleget tenni. Valamit ne felejtsd el a NYENYI adatszolgáltatást sem.  Üdv.

Szilvike781 fogadta el, ekkor: 2008-08-22 07:43
Pont: 33
Téma: ingatlanértékesítés ÁFÁ-ja

Szia! Ingatlan értékesítésnél a teljesítés helyét az ingatlan fekvése (valós fellelhető helye) határozza meg. A kérdésben pedig csak az az apróság nem szerepel, hogy az ingatlan belfölföldön van-e, valamint bizonyos kivételektől eltekintve az ingatlanértékesítés mentes az ÁFA alól, de lehetett rá kérni ÁFA kötelezettséget. 

Ha az ingatlan fekvése szerint Magyarországon van, akkor a teljesítés helye Mo, tehát belföldi értékesítés, attól, hogy külföldi a vevő és függetlenül atól, hogy milyen pénznemben határozzák meg az eladási árat.

Ha belföldön van, akkor az kérdés, hogy milyen ingatlanról van szó: arról a kivételek miatt mindenképpen 20 % ÁFÁ-s, vagy arról, ami mentes lenne,  s ha arról, ami mentes lenne, akkor az ingatlanértékesítések vonatkozásában kértetetek ÁFA kötelezettséget?     Mondjuk a kérdésből az sem derül ki, hogy ez az értékesítő cég belföldön bejegyzett-e?  Üdv.

patakys1 fogadta el, ekkor: 2008-08-21 20:45
Pont: 50
Téma: Gépkocsi áfa

Szia Jutka!  A kiválásos átalakulással ide-oda került eszközök, stb. tekintetében a tulajdonos változáshoz ÁFA fizetési kötelezettség nem kapcsolódott.   A személygépkocsi beszerzésekor korábban is volt ÁFA levonási tilalom, de nem mindegy, hogy mi miatt nem igényelt vissza ÁFÁ-t a jogelőd: azért mert úgy szerezte be, hogy nem terhelte ÁFA, vagy a levonási tilalom miatt.  /bizonyára olvastad már az APEH portálon adózási információk/ 2008-as ÁFA résznél a 08.07.16-i tájékoztatást 87.§.B) pont alkalmazásához, ha nem akkor célszerű elolvasni/   Ha az autó ÁFA-val növelt bekerülési értéken volt felvéve a tárgyieszköz nyilvántartásba, akkor valószínűleg levonási tilalmasan lett beszerezve az autó, s akkor  szerintem, most az eladása mentesen történik, abban az esetben viszont semmiképpen nincs arányosítással utólagos visszaigénylés. Üdv.

Kántorné1 fogadta el, ekkor: 2008-08-21 14:39
Pont: 100
Téma: Mérlegben szerepeljen?

Szia Böbe!  Nem sértésképpen írtam. De a számviteli tv.21.§.(4) bek. elég egyértelműen rendelkezik arról, hogy az értékelésből eredő dolgokat a közbenső mérlegnél nem könyveljük a főkönyvbe, mint ahogy az analitikát sem korrigáljuk...   Nyilván mindenki követ saját (bevált) gyakorlatot,  de kérdezőnek, tanácsként azért inkább a törvény szövege szerinti eljárást javasolja az ember,  ha nem -  akkor nem írom, hogy ugyanzokat kell könyvelni,  hanem azt, hogy azt könyvelni nem kell,  de én a saját gyakorlatomban így, meg így csinálom....  és mégegyszer ne haragudj meg, hogy reagáltam, nem a főkönyv lezárásra reagáltam, hanem arra, hogy ugyanúgy le kell könyvelni....  Üdv.

494 fogadta el, ekkor: 2008-08-21 13:40
Pont: 11
Téma: Mérlegben szerepeljen?

Szia Böbe!   Bocs, de az első két mondatoddal  - tanácsolásként - nem igazán értek egyet, kiemelve, azzal a szóval, hogy "kell" és itt arra gondolok, hogy az értékelést tekintve, nyilván mindent úgyan úgy értékelni kell, mint a rendes éves beszámoló készítés keretében, de az értékelésből eredő dolgokat könyvelni nem kell. 

Közbenső mérleg

21. § (1) Ha jogszabály közbenső mérleg készítését írja elő, akkor a közbenső mérleget - a jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a vállalkozó által meghatározott fordulónapra vonatkozóan kell - a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év mérlegfordulónapját követő nap és a közbenső mérleg fordulónapja közötti időszak gazdasági eseményeinek figyelembevételével - az e törvény szerinti beszámolóra vonatkozó szabályok szerint elkészíteni.

(2) A közbenső mérleget - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a fordulónapra vonatkozó analitikus és főkönyvi nyilvántartások adatai alapján, a mérlegtételek üzleti év végi értékelésére vonatkozó előírásainak figyelembevételével, eredménykimutatással alátámasztottan, utólag is ellenőrizhető módon - leltár alapján - kell összeállítani.

(3) A leltárnak tartalmaznia kell az analitikus, illetve a főkönyvi nyilvántartásokból az eszközöknek és a forrásoknak a közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozó adatait, továbbá azoknak az üzleti év végi értékelése során alkalmazandó korrekcióit (terven felüli értékcsökkenés, értékvesztés elszámolás, céltartalékképzés, időbeli elhatárolások), az azokat alátámasztó számításokat.

(4) A közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozóan az analitikus és a főkönyvi nyilvántartásokat nem lehet lezárni, azokat folyamatosan vezetni kell. A mérlegtételek értékelésére vonatkozó (3) bekezdés szerinti korrekciókat az analitikus és főkönyvi nyilvántartásokban nem lehet szerepeltetni, azokat csak a közbenső mérleg elkészítésénél lehet figyelembe venni.

A gazdasági társaságokról szóló törvény - egyes társasági formáknál - az osztalékelőleg fizetése feltételeként közbenső mérleg készítését írja elő. A törvény szerint ezt a közbenső mérleget a számviteli törvény szerinti szabályoknak megfelelően kell elkészíteni. Mivel a közbenső mérleggel az osztalékelőleg fizetés megalapozottságát (azt, hogy van és év végén is lesz az osztaléknak fedezete) kell alátámasztani, indokolt a szigorú követelmény támasztása (amiből az is következik, hogy ahol kötelező a könyvvizsgálat, ott a közbenső mérleget is auditálni kell). Ugyanakkor a könyvviteli nyilvántartásokat nem kell (nem lehet) lezárni, nincs az üzleti évnek vége, de biztosítani kell a leltár összeállításával, hogy a közbenső mérleg, az azt alátámasztó eredménykimutatás a közbenső mérleg fordulónapjára vonatkozó könyvviteli nyilvántartások adatai alapján készüljön, az eszközök és a források év végi értékelésére vonatkozó előírások megtartásával, korrekcióival (értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés elszámolásával, céltartalék-képzéssel, időbeli elhatárolásokkal), az azokat bizonyító külön számításokkal.

A közbenső mérleg fordulónapját a törvényi előírások konkrétan nem határozzák meg, azt az adott gazdasági társaság hatáskörébe utalják azzal, hogy az - a közbenső mérleg céljával összefüggésben - a lehető legközelebbi legyen (figyelembe véve az elkészítéséhez szükséges időt is) az osztalékelőlegről való döntés időpontjához.

(5) Amennyiben a vállalkozónál a könyvvizsgálat a 155. § szerint kötelező, a könyvvizsgálati kötelezettség a jogszabály által előírt közbenső mérlegre is vonatkozik.

A közbenső (évközi) mérleg elkészítésének szabályairól a hatályos törvényi előírások megfelelően rendelkeznek. Nincs kifejezett előírás ugyanakkor a közbenső mérleg könyvvizsgálatára vonatkozóan.

Tekintettel arra, hogy a közbenső mérleghez külön jogszabályok lényeges és meghatározó jogokat és kötelezettségeket rendelnek, indokolt a közbenső mérleghez is könyvvizsgálati kötelezettséget előírni, ha a vállalkozóra egyébként is vonatkozik a könyvvizsgálati kötelezettség.

Üdv.

494 fogadta el, ekkor: 2008-08-21 13:40
Pont: 11
Téma: Munkaerő-kölcsönzés fordítottan adózik?

Önmagában az, hogy munkaerőkölcsönzés, az nem fordítottan ÁFÁ-s, ha a kölcsönbeadó ilyet számláz,  kivéve: ha

142. § (1) Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:

a) a 10. § d) pontja szerinti termékértékesítés esetében;

b) a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is - irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának;

c) az a) és b) pontban említett termékértékesítéshez, szolgáltatásnyújtáshoz munkaerő kölcsönzése, kirendelése, illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátása esetében;

Üdv

 

ciza fogadta el, ekkor: 2008-08-13 09:30
Pont: 20
Téma: Ketyeg a Teáor-bomba??

Sziasztok! Most jöttem meg az okmányirodából, kifaggattam az ügyintézőt, aki egyébként nem ma kezdte a szakmáját és azon kívül, hogy hozzáértő - készséges is volt. Tegnap én is elolvastam az APEH portálon amit Mazsi5 betett és olyan ideges lettem, hogy már nem is reagáltam. Mára valóban eltüntették mindkét "segítő" tájékoztatójukat, kár, hogy ide nem idéztük be egy az egybe, mert akkor itt legalább meglenne milyen félrebeszéddel,  akarnak az adózók segítségére lenni!!  De erről ennyit.

A Mari által betett IRM módosításban valóban módosították a végső határidőt dec.31-re, lényege az első változáskor, de legkésőbb dec.31-ig kell eleget tenni a TEAOR-os cirkusznak.

Okmányiroda:  minden ev-nek cseréltetni kell a vállakozói igazolványát, az első változáskor, de legkésőbb dec.31-ig. Kicserélték a vállakozóimat, kérték nemcsak a mérlegképes oklevelet, hanem a PM igazolványt is. A vállakozói igazolványban sehol nem szerepel az oklevél száma, vagy PM regisztrációs szám, de Ő rögzítette a gépbe.  Szerepelt a vállalkozóimban egyéb nem bolti kisker - kérték volna a kereskedelmi, vagy boltvezetői valamilyen igazolást, de közöltem, hogy nem érdekes, törölje. Ekkor jött a 3000 Ft-os kincstári csekk. Most nézem a kapott vállakozói igazolványt és látom egy dolog még benne maradt, amit eredetileg töröltetni akartam: egyéb termék ügynöki nagykereskedelme m.n.s., (ehhez ezek szerint nem kell semmiféle kereskedelmi dolog), ez ott elkerülte a figyelmem, mert amit mondott az ügyintéző még a látásom is elment, úgy kellett neki mutogatni, hol írjak alá.....

Látom Szedlacsek is ki van bukva, én írok még egy adalékot, amitől meg én buktam ki:  az ügyintéző mondta, hogy jövőre ujból találkozunk, de ne ijedjek meg, fizetni majd nem kell. Mire én: nem hiszem, hacsak vissza nem adom a vállakozóit jövőre. Mire Ő: a  jövő évben is  minden vállalkozói igazolványt cseréltetni kell.  

 

szedlacsek fogadta el, ekkor: 2008-07-31 09:36
Pont: 2
Téma: utazás,munkábajárás, bérlet

Utoljára ez a legrészletesebb,  azon kívül, hogy egyébként maga a Munka tv. 153.§.(2) bek rendelkezik róla: hogy a Munkábajárással összefüggő költségeket külön jogszabály szerint kell megtéríteni.
 
APEH portál:  
A munkába járáshoz kapcsolódó utazási költségtérítés szja-törvény szerinti adókötelezettsége
[szja-törvény 2. § (6) bekezdés; 25. § (2) bekezdés b) pont]
2008.01.09.

A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 78/1993 (V.12.) Korm.  rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) értelmében a munkáltatónak költségtérítést kell fizetnie mindazon munkavállalóinak, akiknek a lakóhelye és a munkahelye nem azonos helységben van. A költségtérítés napi munkába járás és hétvégi hazautazás címén illeti meg a munkavállalót.

Napi munkába járás címén jár a költségtérítés annak a munkavállalónak, aki naponta a közigazgatási határon kívülről utazik a munkahelyére, illetve munkarendjétől függő gyakorisággal rendszeresen utazik oda és vissza. Attól függetlenül illeti meg a munkavállalót ez esetben a költségtérítés, hogy ideiglenes, vagy állandó lakóhelyéről utazik a munkahelyére, hiszen naponta, vagy legalábbis rendszeresen tesz meg nagyobb távolságot.

Hétvégi hazautazás esetében akkor illeti meg a munkavállalót az utazási költségtérítés, ha a hétvégeken haza, azaz az állandó lakóhelyére utazik a munkavállaló. Ez akkor lehetséges - mivel csak egy állandó lakóhelye van az embernek - ha a munkavállaló valahol ideiglenesen tartózkodik. Ha tehát a munkavállaló munkavégzési célból költözik ideiglenesen munkahelyével azonos helységbe, vagy annak közelébe (ez utóbbi esetben a napi munkába járás címén is megilleti a költségtérítés), jár neki a hétvégi hazautazás címén az utazási költségtérítés. Ennek indoka, hogy ugyan nem napi, de heti rendszerességgel nagyobb utat tesz meg a hazautazása és munkahelyére történő visszautazás érdekében. Az „ideiglenesen” jelző a lakhatási státuszra vonatkozik, nem pedig időbeli korlátot jelent, vagyis a Korm. rendelettel ellentétes a hétvégi hazautazás címén költségtérítésre jogosultak körének leszűkítése meghatározott időtartamra (egy-két hétre, hónapra), így az „ideiglenesen” feltétel akár több évre is vonatkozhat. A Korm. rendelet szempontjából lényegtelen, hogy a munkavállaló milyen típusú munkaszerződéssel rendelkezik, azaz, hogy például határozott, vagy határozatlan idejű munkaviszonyban áll-e.

Nem feltétel, hogy az ideiglenes lakhatást a munkáltató finanszírozza. Ezt bárki finanszírozhatja, lehet albérlet, szálloda, a munkáltató által bérelt ingatlan, vagy akár a munkavállaló tulajdonában álló lakás is. A Korm. rendelet nem tartalmaz erre vonatkozó szűkítő értelmezést. Nem feltétele a munkáltató utazási költségtérítési kötelezettségének, hogy a lakóhely-változás munkáltatói intézkedésre történjen. A Korm. rendelet nem tartalmaz erre vonatkozó szűkítő értelmezést.

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény határozza meg a lakóhely, illetve a tartózkodási hely fogalmát.

A törvény alapján a polgár lakóhelye: annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él.

A polgár tartózkodási helye: annak a lakásnak a címe, ahol – lakóhelye végleges elhagyásának szándéka nélkül – három hónapnál hosszabb ideig tartózkodik [5.§]. A Magyar Köztársaság területén élő, e törvény hatálya alá tarozó polgár köteles beköltözés, vagy kiköltözés után három munkanapon belül lakóhelyének, illetve tartózkodási helyének címét a települési önkormányzat jegyzőjének nyilvántartásba vétel céljából bejelenteni [26.§].

A Korm. rendelet állandó lakóhely fogalma tehát az 1992. évi LXVI. törvény lakóhely fogalmának feleltethető meg, amelyet a munkavállaló a lakcímkártyájával tud igazolni. Minden egyéb hely, ahol a munkavállaló tartózkodik, így az 1992. évi LXVI. törvény értelmében a tartózkodási hely, illetőleg az ennél rövidebb időtartamú tartózkodás – feltéve, hogy a munkavállalás céljából más, mint a lakóhely – a Korm. rendelet értelmében vett ideiglenes lakóhelynek feleltethető meg.

Nem feltétele a munkáltató utazási költségtérítésének, hogy a lakóhely-változás munkáltatói intézkedésre történjen. A Korm. rendelet nem tartalmaz erre vonatkozó szűkítő értelmezést.

Az utazási költségtérítés-juttatást nem a szja-törvény, hanem a hivatkozott Korm. rendelet teszi kötelezővé. A szja-törvény arról rendelkezik, hogy a Korm. rendelet szerint munkába járásnak minősített esetben az erre tekintettel adott költségtérítés összegét (az utazási bérlettel, az utazási jeggyel történő, a Korm. rendelet által előírt elszámolás, vagy a munkáltató nevére szóló számla ellenében, legfeljebb a bérlet, a jegy árát meg nem haladó értékben, valamint gépjárművel történő munkába járás esetén a munkahely és a lakóhely közötti távolságra kilométerenként 9 forint értékben) a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, az tulajdonképpen adómentes [szja-törvény 25.§ (2) bekezdés b) pont]. Ebből az is következik, hogy nem csak a Korm. rendelet szerinti kötelező mértékű juttatás összegét kell figyelmen kívül hagyni a jövedelem számításakor, hanem a bérlet vagy jegy árának teljes összegét, akkor, ha a Korm. rendeletben meghatározott kötelező mértékű térítésnél magasabb összeget (bérlet, jegy teljes árát) megtéríti a munkáltató a saját döntése alapján.

Amennyiben a jövedelem kiszámításánál figyelmen kívül hagyható költségtérítésen felül fizet a munkáltató ilyen címen juttatást, akkor a felettes rész a magánszemély munkaviszonyból származó adó- és járulékköteles jövedelmének számít a felek közt fennálló jogviszonyra tekintettel [szja-törvény 2. § (6) bekezdés].

 
   Annyit tennék hozzá, hogy a helyi utazási bérlet az csak adható (cafetériás juttatás), a többi fennt.. Üdv.
 

gonzales fogadta el, ekkor: 2008-07-29 09:58
Pont: 7
Téma: ÁFA bevallás 04.sor,38, és 47-es

APEH portálról a fordítottas előleghez:

"Az új Áfa-törvény 59. §-a értelmében a kézhez vett, jóváírt előleg esetén is adófizetési kötelezettség keletkezik, úgy, hogy a jóváírt, kézhez vett előleget úgy kell tekinteni, mint amely a fizetendő adó arányos összegét is tartalmazza. Ez utóbbi kitétel azonban csak abban az esetben értelmezhető, ha a teljesítésre kötelezett egyben az adófizetésre kötelezett is (a vevőnél ugyanis kézhez vétel, jóváírás az előleg kapcsán nem merül fel, hiszen az előleget ő fizeti meg az eladója felé). Így abban az esetben, ha fordított adózást kell alkalmazni, akkor az előleg után nem keletkezik adófizetési kötelezettség."

  

     Ebben szerintem nem jelentik ki, hogy az ilyen előlegről nem kell számlát kiállítani, attól, hogy külön ÁFA fizetési kötelezettség nem keletkezik utánna.

Magából az ÁFA tv-ben  a számla kiállítási dolgoknál  sehol nincs ott, hogy kivéve: a fordított ÁFá-s ügylet előlegéről nem kell számlát kibocsátani, sőt arról sincs egy szó sem, hogy csak akkor kell az előlegről számlát adni, ha az előleg miatt valakinek ÁFA fizetési kötelezettsége lenne..

ÁFA tv.-ből:

"Számlakibocsátási kötelezettség
159. § (1) Az adóalany köteles - ha e törvény másként nem rendelkezik - a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.
(2) Az (1) bekezdés egyéb rendelkezéseinek sérelme nélkül az adóalany köteles számla kibocsátásáról gondoskodni abban az esetben is, ha
a) részére egy másik adóalany vagy nem adóalany jogi személy előleget fizet;

b) részére az a) pont alá nem tartozó személy, szervezet előleget fizet, és az kéri a számla kibocsátását;
c) belföldön kívül, a Közösség területén vagy harmadik államban teljesít termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, feltéve, hogy gazdasági célú letelepedési helye kizárólag belföldön van, gazdasági célú letelepedési hely hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van kizárólag belföldön.
(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában említett esetben a számla annak a termék értékesítésének, szolgáltatás nyújtásának az adatait tartalmazza, amelynek teljesítése fejében járó ellenértékébe az előleg beszámítható."

      Nálad ez az előleg  a teljesítés fejében járó ellenértékbe beszámító dolog....,  tehát szerintem  nem volt hiba, hogy az előlegről számlát adtatok ki májusban, és juniusban mikor a teljesítés megtörtént, akkor az ellenértékbe a kapott előleget beszámítottátok.    A számla-nyugtaadási kötelezettség elmulasztásának elég lényeges büntetési tétele van......

Én is olvastam Cs.zs. írását, de neki is kételye van azzal kapcsolatban, hogy számlát esetleg nem kell adni a fordított ügylethez kapcsolódó előleghez:   "... Ez mind szép, jó lenne, mert egyszerűűbb csak hát az a baj, hogy a törvényből nem biztos, hogy egyértelműen ez következik.." 

Olvasom, hogy a "bármely más fizetésképtelenséget ...."  ÁFA tv.-i rendelkezés miatt léptétek meg végül is a forditottan való értékesítést, amiről majd egyszercsak akár az is kideerülhet, hogy az még sem volt "a bármely más alá tartozó..",  s lehet, hogy megállapítják majd, hogy az előlegből nem fizettél ÁFÁ-t, stb.  de az talán még mindig kisebb bünti tétellel fog járni, meg kérheted a méltányosságot is az állásfoglalásra való tekintettel  - hiszen neked is van olyan állásfoglalásod, amiben az szerepelt, hogy oda tartozó,  aztán meg mástól később, hogy esetleg mégsem  (erről már írtunk) -- mint a számla nyugdta adási köt.  elmulasztása.

A mostani kérdésedre, hogy a 38-as sor kevesebb, mint amennyit a 47-esbe kellene esetleg írni --  mi a biztos,  én sem tudom,  de szerintem is kevésbé lesz feltünő, ha a 38-as sor összegén belül maradsz.  Üdv. 

 


  
 

 

mazsi5 fogadta el, ekkor: 2008-07-24 07:31
Pont: 10
Téma: Ki nem fizetett EVÁS számla

A számla keltét követő 30 napon belül EVA alapként kell számításba venni, ahogy tettétek is. Ha a vevő az életben nem fizet, akkor sem lehet az EVÁ-t visszakérni.  Ha felszámolás alá kerül a cég és hitelezői igényt (hivatalason nem nyújtottatok be), akkor írni kell a felszámlónak egy levelet, hogy adja ki az igazolást, miszerint a várható kielégítés mértéke nulla. S az alapján ki kell vezetni a vevő nyilvántartásból.  

Nem tudsz mást tenni, ha egyébként a kiadott számla valós teljesítés alapján került kiállításra  -   szerintem. Üdv. 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2008-07-23 13:30
Pont: 50
Téma: Külf.kiküldetés

Szerintem, amikor az ügyvezető elszámol a cégnél a hivatalos utazás alkalmával felmerült dolgaival, akkor az elszámoláshoz csatolja a nevére szóló rep.jegyet, stb., ami alapján, mint kiküldetés, vagy hivatali utazás személyi jell.ktsg.elszámolható. A ügyvezető vélhetően vagy a saját pénzéből előlegezi meg a hivatali utazás költségeit, vagy előleget vesz fel utólagos elszámolásra, s a visszaérkezéskor igazoltan elszámol a felvett előleggel. Szerintem elszámolható. Viszont a cégből a cég számlájáról nem utalnám át közvetlenül a jegy árát, ha nem adnak róla a cég nevére szóló számlát! Érdekes lehet maga a megrendelés, ha a cég rendelte meg akkor a cég nevére kell, hogy számlát küldjenek, ha a magánszemély rendelte meg és elmulasztotta a céget megadni, mint megrendelőt, akkor csak a magánszemély számolhat el majd a visszaérkezéskor a cégével.  Ha már esetleg a cégből került átutalásra számla nélkül a dolgozó nevében, akkor ez az átutalt pénz szeintem még Utazásra adott elszámolási előlegként kezelendő le... Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2008-07-22 14:34
Pont: 50
Téma: jegyzett tőke emelése

Szia!  Ataggyűlés összehívása normál esetben az ügyvezető/képviselet jogosultsága és kötelezettsége, nem a könyvelő-é.  Tehát, ha könyvelői minőségben tetted fel a kérdést, akkor a kapott számviteli bizonylatok alapján a könyvelés része a te tenni valód, valamint ha van rá megbízásod és esetleg új tulajdonos is beszállt,stb., akkor az APEH változás bejelentés elkészítése.

toth.zs fogadta el, ekkor: 2008-07-21 05:53
Pont: 7
lenanita fogadta el, ekkor: 2008-07-20 16:02
Pont: 4
Téma: Különadó kell-e?

KÜLÖNADÓ 

A társas vállalkozás adókötelezettsége

3. § (1) A társas vállalkozás - az előtársaság kivételével - 4 százalék mértékkel különadót állapít meg és fizet az adóévi beszámolóban kimutatott adózás előtti eredményének a (2) bekezdésben felsorolt tételekkel növelt, a (3) bekezdésben felsorolt tételekkel csökkentett és a (12) bekezdés szerint módosított, továbbá ha nemzetközi szerződés így rendelkezik, a külföldi telephely útján végzett tevékenység révén keletkezett, a telephelynek betudható, külföldön adóztatható, e törvény szerinti különadó-alapnak megfelelő tartalmú jövedelmet nem tartalmazó pozitív összege (különadó-alap) után.

(4) Az (1) bekezdés szerint megállapított különadó bevallásával egyidejűleg az adófizetésre kötelezett az adóbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra adóelőleget vall be az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével. Nem lehet adóelőleget bevallani arra a naptári hónapra, negyedévre, a negyedév azon naptári hónapjára, amelyre az adózó már vallott be adóelőleget.

(5) Az adóelőleg

a) az adóévet megelőző adóév fizetendő különadójának összege, ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónap volt,

b) az adóévet megelőző adóév fizetendő különadójának a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összege minden más esetben.

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2008-07-17 15:07
Pont: 20
Téma: Visszaigénylés-kiegyenlítés

Szia Mónika!  A fordított ÁFÁ-s számla a kézhezvétel hónapja,  vagy ha a számla nem érkezett meg a teljesítést követő 15 napon belül, akkor a teljesítést követő 15-ik nap   -  ez utóbbi azért dilemmás, hiszen honnan tudja az ÁFA bevallást készítő könyvelő, hogy az adott vállalkozásnál/ügyfélnél volt olyan teljesítés, s ha azt még tudja is, hogy esetleg volt, nem biztos, hogy tudja mennyi az összege -,  vagy ha pénzzügyi kiegyenlítés korábbi a fenti két  időponttól, akkor nyilván az.   A fizetendő ÁFA tekintetében ,  a levonhatóság szempontjából viszont a levonás tárgyi feltételei közé tartozik a vevő nevére,címére.... szóló  eredeti első példányú számla  rendelkezésre állása.     A Te esetedben az előttem szóló válasza  helyes, hiszen nem történt a teljesítést, vagy a számla kézhezvételét megelőzően pénzügyi teljesítés,  a számlát kézhez kaptad a teljesítést követő 15 napon belül  --- tehát nálad most a fordított ÁFÁ-s számla miatt az ÁFA fizetési kötelezettség a kézhezvétel hónapjában keletkezik, mely hónapban (mivel a számla rendelkezésre áll) az ÁFA levonási jogod is megvan. 

A főkönyvi könyvelés az más kérdés:  könyvelheted a teljesítés dátumára,  de az ÁFA dátum a számla kézhezvétele most nálad. 

gyria fogadta el, ekkor: 2008-07-17 06:11
Pont: 25
Téma: Áfa levonás be nem jelentett telephelyen

Lehet, hogy már nem vagyok képbe, de én a jogiszemélyek és jog.szem.nélkül.társaságok változásbjelentő nyomtatványán csak a külföldi vállalkozás Mao-i fióktelep bejelentését látom, simán a telephelyek változás ki-be jelentését nem...

Tes75 fogadta el, ekkor: 2008-07-16 19:44
Pont: 25
Téma: Bírósági letiltás

Legcélszerűbb erről az emberről egy Excell táblázatot csinálni, felül jogcímenként a letiltások nyitó összegével.  Első  tőke összeg  kamat összeg... aztán lefelé, havonként fevezetni a csökkenések összegét.

Attól függően mennyit tudsz levonni a béréből: (33%), először a költségeket csökkented, ha az kifújt, akkor a végrehajtási jutalék.....  (szerintem a vh értesítésen szerepel olyan is, a végrehajtónak járó jutalékot, ami ...X %...  , ha ez is teljesítődik, akkor a nyitó kamat kezd el csökkeni, közben havonta a fennálló tőke tartozásra számolod a havi kamat összeget.  És ha majd valamikor eljutsz odáig, hogy már csak a kamat és tőke lesz, valamint adott havi végrehajtói jutalék lesz,  akkor először a vh.jutalék csökken,aztán a kamat, a maradékkal a tőke.  A maradék tőkére mindig ki kell számolnod a kamatot......  Apontos sorrendiséget tekintve a letiltáson szereplő sorrendet tartsd.

Mikor én ilyet kaptam pofozkodhatnékom lett......,  belegondolva abba is, hogy mindezért, amit a cég ebben az ügyben csinál, kamatot számol, végrehajtói jutalékot számol,  azért a végrehajtó veszi fel a lóvét...   Részvétem!  üdv. 

kutacska fogadta el, ekkor: 2008-07-16 07:16
Pont: 10
Téma: Beltag személyes közreműködése

Szia!  Minden személyesen közreműködő tagot be kell, be kellett jelenteni, s kell adni róluk a változás bejelentőket, ha a bejelentéshez képest változik a jogcímkódjuk pld.-ul.    A heti 36 órás ....... melletti személyesközreműködőkről NYENYIT is adni kell/kellett volna, akár nullásan.   Ha az ilyen tag nem kap tagi/ egyéb más  jövedelmet és semmi olyan költségtérítést, amivel szemben majd csak ő érvényesíthet tényleges költséget, akkor nem kell róla 0708?/0808M.  Ha kapott sajátgépjármű költségtérítést, akár nyilatkozat szerint jogszabályi mértékűt - az bizony nála bevételnek tekintendő, ha nyilatkozik a kifizeté előtt, hogy a teljes járó összeggel szemben ugyanannyi a költsége, akkor nincs SZJA előleg,  de a havi bevallásban szerepeltetni kell, mint ahogy ha megszűnik a tagsági joviszonya akkor ennek szerepelni kell az ADÓ adatlapon, vagy az évvégével kiadandó ..M30 igazolásban.

A tagok ezt a fajta költsgétérítést kötelesek a saját SZJA bevallásukban is szerepeltetni, az útnyilvántartásuk alapján számolt összeget a bevételükkel szembe állítva, akkor is, ha a két összeg megegyezik, s nem keletkezik SZJA adóalap e-miatt, hiszen ezen kapott bevétellel szemben csak a magánszemély érvényesíthet tényleges költségelszámolást. Ez nem olyan mint amit munkavállalók kapnak kiküldetés gk. km. térítésként, amit ha jogszabályi mértékkel kapnak, akkor az tv. szerint elismert költségként nekik nem bevételük, tehát sem leigazolni, sem bevallani nem kell. Természetesen, ha magasabb összeget kapnak, mint a jogszabályi mértékkel elszámolható elismert összeg, akkor a teljes összeg bevételük, azzal szemben áll az elismert költség, s a különbözet SZJA adóalap.

A tag a gk.km.térítésről az adóbevallás megőrzési idejéig őrzi a bevételével szembe állított költségét igazoló útnyilvántartásokat, egy esetleges APEH ellenőrzésnél neki kell igazolni, hogy mennyi, az annyi.  A kifizető pedig, a tag nyilatkozatát kell, hogy tudja felmutatni, hogy az adott nem önálló tev-re tekintettel fizetett gk.km.térítésből, miért nem vont pld-ul SZJA előleget.

A nyilatkozat formátum az APEH honlapon fenn van.

Üdv. 

 

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2008-07-11 15:15
Pont: 100
Téma: Bizonylat nélkül...

Én a helyedben követelésre könyvelném (mondjuk adott előleg), ha közvetlenül a cég fizette volna be csekk feladóvevény alapján a közzétételi díjat, az is adott előlegnek minősülne, s majd amikor megérkezik a számla az lesz ÁFA, költség.....  és az vezetendő össze, mint kifizetés az előleggel szemben.  (Teljesítést megelőzően fizetett összeg: előleg, igaz az IG Min.ezt nem tudja..)

Ha megkapod a már pénzügyileg rendezve szóló számlát, akkor összevezeted ezzel, s megszűnik a követelés, ha meg nem kap a cég számlát, például mert a t.ügyvezető elbaltázta az utalást, s az IG Min. nem tudja, kinek küldje a számlát a befolyt pénzről .... , akkor meg marad a követelés, mind addig, amig a T.ügyvezető nem rendezi a dolgot..

Az ügyvédnek cégtől átutalt "illetékre" pénz sorsa már érdekesebb, hiszen az EVÁ-s ügyvéd azért nem ad róla a saját nevében bizonylatot, hogy ne kelljen neki EVÁ-zni,  - bár az EVA tv. előírja, hogy a bármilyen jogcímen kapott bevétel..... kivétel... az EVA alapját képezi...,   ha esetleg úgy akarod lekezelni, mintha utólagos elszámolásra fizette volna oda a cég az ügyvédnek az illetékre a pénzt, akkor szerintem a kamatkedvezményes adó, járulék már szóba jön, hiszen nem történt elszámolás 30 napon belül....

Az az ilyen ügyvezetőkről meg van a véleményem és szomorú, hogy ők mindenből kimosakodhatnak...., hiszen a számviteli előírások betartása (a gazdasági eseményt annak valós tartalma alapján kell elbírálni..) , az adók megállapítása (kamatkedvezmény,stb.) az ezzel megbízott könyvelő felelőssége...

Üdv. 

mazsi5 fogadta el, ekkor: 2008-07-08 21:38
Pont: 17