Protokoll-etikett logo
melcsi62, a tudástár felhasználója: 572 hete 1 napja 17 órája 8 perce .
Összesen 2534 elfogadott válasz, csökkenő időrendben:
 
Téma: Egyéni vállakozó aki kft tagja is

Szia!  Január 31-ig kellett volna nyilatkoznia arról, hogy a KFT-ben akarja megfizetni a kötelező járulékokat..   Szerintem ha január -április idószakra az egyéni vállalkozásában volt ugymond fő-fő.. tehát kötelező járulékfizetős.., akkor ez évben ez már így marad..   Jövő januártól változtathat. üdv.

bbabi fogadta el, ekkor: 2009-05-16 09:52
Pont: 50
Téma: Kezdő és működő egyéni vállalkozó kötelezettségei

Szia Ibolya!  Ha a férjed főfoglalozású ev (tehát nem csak, hogy nincs máshol 36 órás munkaviszony,  de nem is nyugdíjas),  akkor:

* A vállalkozói igazolvány kiváltásakor célszerű az ügyfélkapus regisztrációt is megcsinálni az okmányirodában. Az igazolvány kiváltását  követően: a 09T101E, valamint az ügyfélkapus regisztráció evégzését követően 09T180 az elektronikus (APEH-os) bevallásokhiz, lekérdezésekhez bejelentkezés), az IPA-ra bejelentkezés annál az önkormányzatnál ahol van székhelye, telephelye..ott adják általában a nyomtatványt, de vannak olyan önkormányzatok akiknek az internetes portáljukról letölthető. Mindegyikhez van kitöltési útmutató..

* Működés közben:  havonta beadni a 0958-as járulékbevallást, t.hónapot kövő hó 12-ig, APEH portálról tölthető le, ha nem lesz alkalmazottja, akkor a 0908A-M-re un. bevallást helyettesítő nyilatkozatot adhat előremutatóan a váll.igazolvány keltének napjától dec.31-ig, s akkor nem kell küldözni havonta a 0908A bevallást nullásan, ha lesz alkalmazottja, akkor ezt a bevallást is havonta, letölthető az APEH portálról.

0901-es bevallás tekintetében éves bevallóként kezd, de ha lesz alkalmazottja, akkor félévkor 07.20-igaz első félévről a szakképzési hozzájárulásról 0901-es bevallást kell adnia, ha nem lesz alkalmazottja és semmi olyanja, ami a 0901-es bevallásban szerepel, akkor erről is adhat akár előre, dec.31-ig 09NY bevallást helyettesítő nyilatkozatot.

* Az átalányadós ev-nek olyanja, hogy vállalkozói kivét, olyanja nincs.  Nála a járulék alap az az átalányadó alapja, de minimum a minimálbér a kezdés évében.

Az átalányadós SZJA előleget (adótábla) és a 4% különadót negyedévente a n.évet követő hó 12-ig meg kell fizetni,   erre vonatkozóan a bevallás majd a 0953-as lesz.

Az átalányadós ev:  az bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett, a "kiadást" jelentő számláit pedig köteles megőrizni,  de tekintve, hogy átalányban állapítja meg az adóalapját Pl-dul az összes bevétel 20%-a minősül adóalapnak  a 80% az vélelmezett költség  (tevékenységtől függő, de a háztartási gép javítás a főfogl.ev-nél így átalányadózik!!)  tehát semmi értelme a saját gk. költségelszámolásnak.

Egyébként az évközi bevallási kötelezettségek teljesítésére vonatkozóan mindig az aktuálisan hatályos tv-i előírásoknak megfelelően kell eleget tenni...

Ezen a fórumon az átalányadós ev-re vonatkozóan sem lehet azért mindent leírni, nem hogy összehasonlítani a vállalkozói jövedelmes SZJA-s  ev.  dolgait  az átalányadóssal  és kifejteni a különbségeket.  Üdv.     /  Igaza van Aninak, az átalányadós ev. az nem alanya a szakképzési hozzájárulásnak, tehát szakképzési szempontjából lényegtelen  számára a '01-es bevallás 07.20-án és az éves bevallásában sem kell szakképzésit szerepltetni, de a 0901-es bevallást be kell adnia 2010.02.25-ig, vagy nyilatkozni rá./

APEH portálról:

Az adóhatósághoz történő bejelentkezés alapvető szabályai

 


3.

A személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók jövedelmének, valamint a különadó alapjának meghatározására vonatkozó alapvető szabályok

4.

Az egyéni vállakozók járulékfizetésének alapvető szabályai

 

 

virga fogadta el, ekkor: 2009-05-16 03:56
Pont: 10
Téma: 14 %-os EHO és 0853 bevallás

Szia!  Az eü.szolg.járulék az beszámít a 450 eFt-ba,  a tételes eho az nem.

A 450.000 eFt-ból levonod a megfizetett eü.szolg.járulékot, a maradék különbözetet kell 14%-os eho-ént bevallani és megfizetni.

A 292 sor "a" oszopba az általa megfizetett 450 eFt-ba beszámító eü.bizt.járulékot kell beírni, ami esetében az eü.szolg.járulék, továbbá, ha volt esetleg munkáltatója, akkor a munkáltató által leigazolt 5% eü.bizt.járulék  együttes összegét. Üdv.

mejente fogadta el, ekkor: 2009-05-15 11:51
Pont: 20
Téma: könyvvizsgálat 2009-ben

Szia!  .. az árbevételi határt illetően jól tudod : két év átlagában már nem az 50 millió van, hanem a 100 .

De pontosabban a számviteli törvényből:

(2) Kötelező a könyvvizsgálat - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozónál. Minden olyan esetben, amikor a könyvvizsgálat e törvény vagy más jogszabály előírásai szerint nem kötelező, a vállalkozó dönthet arról, hogy a beszámoló felülvizsgálatával könyvvizsgálót bíz meg.


(3) Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az alábbi két feltétel együttesen teljesül:
a) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot, és
b) az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt.


(4) Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál - a (3) bekezdésben foglaltak alkalmazásakor -, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek az adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható adatokat és - ha van - a megelőző (első) üzleti évi (éves szintre átszámított) adatait kell figyelembe venni.


(5) A (3) bekezdésben foglaltakat nem alkalmazhatja:
a) az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő,
b) a takarékszövetkezet,
c) a konszolidálásba bevont vállalkozás,
d) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe,
e) az a vállalkozó, amelyik a 4. § (4) bekezdése szerint - a megbízható és valós kép érdekében - a kivételes esetben eltér a törvény előírásaitól.


(6) Ha kötelező a könyvvizsgálat, akkor a vállalkozó legfőbb szerve az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatára, az abban foglaltak valódiságának és jogszabályszerűségének ellenőrzésére köteles a (7) bekezdésnek megfelelően bejegyzett könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget - az előző üzleti év éves beszámolójának, egyszerűsített éves beszámolójának elfogadásakor, jogelőd nélkül alapított vállalkozónál az üzleti év mérlegfordulónapja előtt - választani.

--------------------------------------------
   
A két feltétel együttes vizsgálata.. 2008.január 01-től hatályos..

idézet a 99/2007. Számviteli kérdésra adott válaszból:

"A kötelező könyvvizsgálat alóli mentesség érvényesíthetőségének vizsgálata az ismertetett két feltétel együttes kezelését igényli. A mentességgel abban az esetben élhet egy adott vállalkozó, ha mindkét feltételnek eleget tesz, vagyis ha az éves nettó árbevétele nem haladta meg a 100 millió forintot és az átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában. Ha e két feltétel közül bármelyik nem (vagy akár egyik sem) teljesül - tehát a vállalkozó éves nettó árbevétele meghaladja a 100 millió forintot és/vagy az átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladja az 50 főt - a vállalkozó nem mentesül a könyvvizsgálati kötelezettség alól.


Gyakorlati szempontból összefoglalva: a 2008-ban induló üzleti évről készített éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót - figyelemmel természetesen a számviteli törvény és egyéb jogszabályok kötelező könyvvizsgálatot előíró rendelkezéseire is - az alábbi esetekben kötelező könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni (vagyis a vállalkozó a következő esetekben nem élhet a számviteli törvényben előírt mentességgel):


1. az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves nettó árbevétele meghaladta a 100 millió forintot, az átlagosan foglalkoztatottak száma azonban 50 fő alatt maradt,


2. az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma meghaladta az 50 főt, az éves nettó árbevétel összege azonban 100 millió forint alatt maradt,


3. az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves nettó árbevétele meghaladta a 100 millió forintot, az átlagosan foglalkoztatottak száma pedig szintén meghaladta az 50 főt."
  

----------------

Tehát nálatok, ha már korábbikban is létező cégről beszélünk, szerintem a 2006-2007.évi adatait kell nézni az átlagok szempontjából, s ha azon adatok alapján nem mentesül, akkor a 2008-ra vonatkozóan könyvvizsgálatra kötelezett..,.  Üdv.

Magdus20091 fogadta el, ekkor: 2009-05-15 04:14
Pont: 20
Téma: számlatömb szimultán megnyitása

Szia Bódog!   Mari-nak teljes igaza van.     Semmi nem szabályozza, hogy adott cégnél, vállalkozásnál egyidejűleg hány számlatömb van forgalomban,  akár azonos típusú is: tehát készpénzes számla is egyidejűleg akár több is, ugyanígy a nem egyszerűsített számlatömbből is.  Minden számlatömb szerepeljen a szig.nyilvántartásban, nem árt róla a vásárlási számláról fénymásolat melléklet a nyilvántartáshoz fűzve..

Az pedig teljesen egyértelmű, hogy adott vállalkozónál egyidejűleg használatos a kp-s (egyszerűsített adattartalmú számla)  számlatömb és a normál számlatömb ("a három dátumos"), hiszen amiről nem lehet kiállítani egyszerűsített adattartalmú számlát  (pld-ul a teljesítés időpontja nem azonos a számla keltével..) , arról nem lehet az egyszerűsített adattartalmú számlát ("kp-s") kiadni.  Üdv.

BÓdog1 fogadta el, ekkor: 2009-05-14 17:44
Pont: 50
Téma: 09A60 bevallás

Beütöttöm az egyik saját cégemmel a te bevallásos közösségi adószámot az első lapra legfelülre, kitöltöttem a lapot, aztán a 01-es lapon beütöttem az SK-s közösségi adószámot  és bütöttem egy összeget a c-be.. lellenőriztettem, megjelöltem küldésre... se az ellenőrzésnél se a kr számnál tehát a küldésnél sem jelzett hibát   -- aztán nyilván visszavontam a küldést --     tehát akkor máshol a kitöltéssel van a gond, vagy magával a telepítővel... én a múltkor szívtam vagy háromszor indítottam újra a gépet, letöltöttem az APEH portálról az adott bevallást..stb.  akkor sem volt ok,  aztán mikor a szervíz menüpont alatt a frissítéssel töltöttem le a nyomtatványt, már jó lett.... én azóta a már letöltött nyomtatványt mindig ezzel a szervíz/frissítések menüvel frissítem.

Most eljátszottam ugyanezt a 02-es lappan, mint beszerzéssel, simán rendben volt a küldésre megjelölés...  

maryaa fogadta el, ekkor: 2009-05-14 17:16
Pont: 50
Téma: 0908 M lap 0-san

Szia! Az tavaly sem volt úgy, hogy ha valakiről egyszer ment M-es, akkor arról akkor is küldeni kell, ha az már nincs.... Volt ilyen a a 0808A-ra, hogy ha valakinek a tavalyi évben keletkezett ezen bevallani valója, akkor azt követően minden hónapban adni kellett a 0808A-t, jelölve, hogy nincs kötelezettsége.

2009-ben ez már nem így működik Vagy a 0908A megy akár nullásan, vagy megy helyette a 09NY bevallást helyettesítő (nemlegesnek megfelelő) nyilatkozat, de ez nem adott embert jelenti, hanem adott adózót/céget.. 

Az átemeléseddel kapcsolatban nem tudok mit mondani, egyedi programot használok. Üdv.

nemvica1 fogadta el, ekkor: 2009-05-14 03:42
Pont: 20
Téma: nyugdíjas megbízási szerződése

Szia!  Nem firtatva teljeskörűen, hogy az a bizony nyugdíjas, akinek a lakásán a KFT nevében ? áruértékesítés/kereskedelmi tevékenység folyik " amelyik nap elad valamit, arra a napra kap pénzt",-- az végeztethető-e nem egyéni vállalkozóként önálló tevékenységként (Ptk-s "egy ügy ellátása") simán megbízási szerződéssel?? (az én véleményem szerint ha a vevőket ő szolgálja ki, stb., akkor nem)

De:  ha valaki önálló tevékenységre megbízásos szerződéses, s egyébként nyugdíjas, akkor legkésőbb a kifizetést megelőzően nyilatkozatot tehet, hogy az éves összevonandó jövedelme (beleértendő a nyugdíj is ebből a szempontból) nem fogja elérni az 1.700 eFt-ot, s akkor SZJA kulcsként alkalmazható a 18%-os kulcs. Nyilatkozatot tehet rra is, hogy az önálló tevékenységével kapcsolatban hány %, vagy hány Forint költsége merült fel, de ezen költség nyilatkozatot max. a bruttó díj 50%-áig lehet az adóelőleg megállapításánál figyelembe venni. Ha nem tesz konkrét ktsg nyilatkozatot, akkor a 10% költségátalánnyal kell a kifizetőnek számolnia az adóalap megállapításánál.  Ha valótlanul (nem megalapozottan)  nyilatkozik pld-ul 40% költség érvényesítésre, mert a tényleges, bizonylatokkal igazolható költsége ezt a mértéket nem éri el, akkor azért annak lehetnek szankciós következményei.... "büntető adó"..

Adójóváírás csak az SZJA tv-ben meghatározott bérnek minősülő jövedelemmel kapcsolatosan érvényesíthető, azon hónapokra, amikor van adójóváírásra jogosító hónapja (amely hónapban volt bérnek minősülő jövedelme: munkaviszony munkabére, táppénz, alkalmi munkakönyves foglalkoztatás)---  tehát, ahogy előttem szóló is írta: az önálló tevékenységet végző megbízásos ezen jövedelmére tekintettel adójóváírást nem érvényesíthet.

Üdv.

svebisgabo1 fogadta el, ekkor: 2009-05-13 16:36
Pont: 20
Téma: Könyvelés kezdőnek?

Szia Marya!  Ha alkalmazottad is van.... akkor azért én megfontolnám a helyedben, hogy mégiscsak szakképzett könyvelőt kéne keresni.  Az egyéni vállalozó alapból nem kettős könyvvitelt vezet, hanem pénztárkönyvet, vagy attól egy kicsit bonyolultabb naplófőkönyvet..  Attól, hogy veszel pénztárkönyves, vagy naplófőkönyves számítógépes programot maga a program nem fogja eldönteni, hogy mit hová, stb.. Ha alkalmazottad is van, akkor nemcsak a kötelező nyilvántartáshoz: pénztárkönyv,stb... kell program, hanem bérszámfejtési program is kellene vélhetően.  A törvények folyamatosan változnak, évközben majd állítólag jelentősen, tehát a megvett programokat is frissíttetni kell....

Ha az eddigi könyvelőddel megszünteted a szerződésedet, akkor nyilván a könyvelőtől minden nála lévő bizonylatot el kell hozni, nézd meg, hogy a könyvelés, a béres nyilvántartások , bevallások megvannak-e, s azért mindenképpen úgy lenne célszerű zárni vele a kapcsolatot, hogy még 2008-ra vonatkozóan minden vállalozást érintő bevallást, adatszolgáltaást (0853 vállalkozós rész (2008.02.25-ig), 2008-ra NYENYI 09.04.30-ig), 2008-as Iparűzési adóbevallás (2009.06.01-ig), ÁFA bevallások, (ha ÁFÁ-s vagy), már most 2009.02.12-ig 0908-as bevallás, valamint ha főfogl.ev.vagy akkor 0958-as bevallás 09.02.12-ig.... ez utóbbiakat csak azért arom, mert holnap jár le a határidő és ez már 2009-es és el ne feledkezz róla). 

Nem tudom ez segít-e, mintahogy nem tudom, hogy főfoglalkozású ev.vagy-e, milyen adózású ev..., mert az, hogy kinek, mikor miket kell vallani, illetve mit kell vezetni, az azért attól is függ, hogy milyen adózású, milyen jogviszonyú, ÁFÁ-s e vagy sem,stb..  Üdv. 

maryaa fogadta el, ekkor: 2009-05-13 11:54
Pont: 20
Téma: Evára áttéréskor tárgyi eszköz arányositás

Igen a kisértékű is beletartozik.  (lényege adott pld-ul 2008-ban beszerzett tárgyeiszközök tekintetében annyi hónapra eső ÁFA maradhat levonható ÁFA, amennyi ideig még ÁFÁ-s adóalany voltál  (tehát a 60 hónapra, illetve 240 hónapra felosztva ezek levonható ÁFÁ-ját).  Üdv.  

nbubba fogadta el, ekkor: 2009-05-13 04:00
Pont: 20
Téma: ingatlan szerzési értéke kétséges

Rosszul gondolod, hiszen ezt a telket nem örököltétek... ahol az illeték alap lehetne esetleg a szerzési érték...  Az SZJA tv. egyértelműen rendelkezik arról, hogy alá tudja támasztani bizonylatokkal az adózó a szerzési érték, amivel a bevételét ilyen jogcímen akarja csökkenteni, vagy, ha nem állapítható meg a szerzési érték, akkor szerzési értéknek a bevétel 75%-át kell tekinteni.  Üdv.

viktorics fogadta el, ekkor: 2009-05-13 03:30
Pont: 13
Téma: ingatlan szerzési értéke kétséges

Szia!  Ha a vételi szerződés tünt el, akkor a bevételre vonatkozó (eladási szerződés) ezek szerint meg van. Tehát a bevételről a szerződés rendelkezésre áll. A szerzési érték tekintetében: amiről azt írod, hogy az elveszett, arról a Földhivataltól kérhettek másolatot, de lehet, hogy akár az illetékhivataltól is..    Egyébként a tv. úgy szól, hogy amennyiben a szerzési érték nem állapítható meg, akkor a bevétel (eladási érték) 25%-át kell jövedelemnek tekinteni és leadózni... tehát az eladási érték 75%-át kell abban az esetben vélelmezni.    De szerintem, ha a Földhivatal, Illetékhivatal az eredeti vételi szerződésről tud másolatot adni, akor csak ezen szerződés hiányában nem valószínű, hogy elfogadják ezt olyan körülménynak, hogy a szerzési érték nem állapítható meg.... 

 Nem írod, hogy milyen ingatlanról van szó.  Mert, ha lakás ingatlan és azt a lakásingatlant 7 évvel ezelőtt vettétek, s 2008-ban adtátok el,  annak az eladásból származó jövedelméről nem kell számotadni, mert az 5 éven belüli lakásingatlan értékesítés tartozhat adó alá.  Üdv.

viktorics fogadta el, ekkor: 2009-05-13 03:30
Pont: 13
Téma: Heti 36 órás foglalkoztatás mellett EVA-s

Szia!   Az ilyen EVÁ-s, ( ha nem nyugdíjas), akkor negyedévente a 0958-ast ebben az évben n.évet követő hó 12-ig.  Járulék alap az adott negyedéves EVA bevétel 4%-a. Minden járulékot fizetni kell ezen járulékalap után, kivéve a 2%-os pénzb.eü.bizt.járulékot, és nem kell tételes eho és nincs vállalkozói járulék.

Elméletileg adni kellett volna havonta  a 0908A-st akár nullása, ha nem volt foglalkoztatott, vagy a bevallást helyettesítő nyilatkozatot 09NY, ezt a nyilatkozatot, ha nincs foglalkoztatott akkor akár egész évre be lehetett adni, 01.01-12.31-ig, de ha nem adtad be, akkor pótolni kellene nullásan a 0908A-t havonta, ma van a határideje az áprilisinak, tehát még ma elküldheted a 09NY-est a 0908A-ra vonatkozóan 2009.04.01-2009.12.31-ig, h nincs foglalkoztatott.

Saját mafgadra vonatkozóan, mint munkaviszony melletti EVÁ-s egyéni: a 0958-ast be kell adni pótlólag 2009.01.01-2009.03.31. idszakra. Ennek a határideje 2009.04.12 volt.  

A kérdésedben nem írtad, hogy egyébként 2008-ról, 2009-ről, vagy melyik évről van szó... én most a 2009-re reagáltam.  Üdv.

Kieg.

ha tavalyra kérdezed: akkor tavaly adni kellett negyedévente a 0858-ast, 2008.07.20-ra a 0801-est, aztán 2008.02.25-re az éves 0801-est, 2008.02.25-re az EVA bevallást 0843-ast,  ha az EVÁ-s jövedelmen kívül volt más összevonandó bevallandó jövedelme, akkor 09.02.25-ig adnia kellett volna a 0853-ast is. --- APEH-ot tekintve.  /Egyébként: tavalyra 2009.04.30-ig NYENYI a Nyugd.ig.nak, 2009.05.31. iparűzési adóbevallást a területileg illetékes önkormányzathoz/  

Hirtelenjében ennyi, bár nem tudni, hogy milyen tevékenységeket folytattál, mert tevékenységtől függő bevallások is léteznek: pld-ul csomagolás környezetvédelmi termékdíj,  levegőterhelési díj, stb.

Üdv. 

 

NErika fogadta el, ekkor: 2009-05-12 14:22
Pont: 25
Téma: Adóterhet nem viselő járandóság II

Szia Carol!  Azt nem írod, hogy egyébként mennyi a nyugdíj... de a nyugdíj indul a 18%-sávban...  Ha azt írod, hogy a nyugdíjra eső adó az: 100.800 Ft,  akkor ebből visszaszámolva vélhetően a nyugdíja 560.000 Ft....  Azt írod, hogy lényegében érted .....  de akkor azt még megérteni, hogy ez a nyugdíjas nem közölte a munkáltatója felé, hogy neki lesz az évben 560.000 Ft adóterhet nem viselő járandósága...  így a munkáltató a 4 millió Ft-jából 1.700 eFt-ból csak 18% SZJA előleget vont,  miközben a  18%-ot csak : 1.140.000 Ft-ra lehet számolni, a különbözet: 2.860.000 Ft  már a 36%-os sávba esik.  

ha a munkáltatónak elárulta volna, hogy van/lesz 560.000 Ft adóterhet nem viselő járandósága, akkor a munkáltató: 1.234.800 Ft-ot vont volna le és most lenne különbözeti befizetendője ....  Üdv.

carol fogadta el, ekkor: 2009-05-12 10:42
Pont: 3
Téma: Adóterhet nem viselő járandóság II

Szia Carol!

A nyugdíj az mentes. Ha a nyugdíjasnak van mellett más összevonandó jövedelme, akkor ezt a mentes nyugdíjat adóterhet nem viselő járandóságként kell kezelni, ami még mindig mentes, hiszen ez a jövedelem ugyan összeszámítódik a többi összevonandó jövedelemmel, de magára a nyugdíjra eső adót, azt az össz adóból le kell vonni, tehát a nyugdíjra eső adó az végül is nulla...

Ez a nyugdíj viszont az adott embernek a jövedelme, s amit keres mellette, na annak a mellette keresetnek olyan adókulccsal kell adóznia, ahová az illető az összevonandó jövedelmei alapján tartozik.

Az adóterhet nem viselő járandóság csak feltolja a mellette keresetet az adósávban...    Ahol ez a nyugdíjas a nyugdíj mellett négymillió forint  bérjövedelmet szerzett, ott neki nyilatkoznia kellett az adóterhet nem viselő járandóságáról és a kifizető/munkáltató annak figyelembe vételével kellett volna, hogy megállapítsa az évközi SZJA előlegét.    Ha ez így történt volna, akkor ennek a nyugdíjasnak legfeljebb az évközi nyugdíjemeléssel összeszámított/leigazolt nyugdíja  és az év elején nyilatkozott éves nyugdíj összeg különbözete után keletkezne befizetendő SZJA különbözete...  mert a munkabérből annyival nagyobb összeg került át a 18%-osból a 36 %-os kulcsba. 

Annak a nyugdíjasnak, akinek az éves nyugdíja eleve eléri az 1.700 eFt-ot, annak azzal kell számolnia, hogy ha bármennyi összevonandó jövedelmre tesz szert a nyugdíja mellett, akkor az 36%-kal fog adózni, s ez a nyugdíjas megteheti, hogy eleve azt kéri a munkáltatótól, hogy tőle fixen 36%-os SZJA előleget vonjon és akkor a bevalláskor nem kell ráfizetnie.

Üdv.

carol fogadta el, ekkor: 2009-05-12 10:42
Pont: 3
Téma: Bt beltag főállású mv. és ügyvezető

Szia!  A beltag üzeltvezető/képviselő-t csa akkor kell bejelenteni biztosítottként  a 'T1041-en mint választott tisztségviselőt, ha a megbízási díja (nem önálló tev.)  meghaladja  a min.bér 30%-át, ha díjazás nélküli, vagy a díja kevesebb, akkor ezen jogviszonyára tekintettel nem biztosított, tehát bejelenteni sem kell.

Ha a kültag munkaviszonyban fog dolgozni a cégben, akkor  a munkábaállást megelőző napon, vagy az napon  be kell jelenteni a T1041-en, mint munkaviszonyban álló nyugdíjast.

Üdv.

amosz fogadta el, ekkor: 2009-05-12 07:18
Pont: 20
Téma: 09NY Egyéni váll. heti 36 óra mv.mellett

Igen.  De a 0901-esnél azért kérdezz rá az illetőre, hogy mi újság a cégautó adóval, mert ha fizetnie kell évközben cégautó adót, amit önmagában negyedévente vallani kell, attól, hogy egyébként 0901-es tekintetében éves bevallási kötelezettsége van.  Üdv

iza31 fogadta el, ekkor: 2009-05-11 09:51
Pont: 10
Téma: 09NY Egyéni váll. heti 36 óra mv.mellett

Szia!  Én igen, már előremutatóan beküldtem egész évre.  Üdv.

iza31 fogadta el, ekkor: 2009-05-11 09:51
Pont: 10
Téma: TAO. hibaüzenet

Szia!  3-as = a jövedelem minimum szerint állapítja meg a társasági adót (tehát az elvárt szerinti adóalap adóját fizeti meg)

A 01-02 lap  H részt tölteni kell, ami ide jönne jövedelem/nyereség minimum a H 39-es sorba, az kerülne  az 01-01  A lap 07-es sor c-be,  az a-ba pedig az átalános szabályok szerint számított adóalap. Én a tao bevallás kitöltéseknél először azt rögzítem, hogy akkor hogyan állapítom meg a tao alapját, ha az elvárt szerintit választom, akkor töltöm a H rovatot,  aztán töltöm a mérleg eredménykimutatás részt , aztán a csökkentő növelőt..

Én nem frisstíettem a nyomtatványt, sem most sem 04.30-án, amiben elrontották azt, ami jó volt, sem pedig a 05.04-it, amiben kijavították, amit 30-án elrontottak.. nekem a 04.10-i változatom van, ami nálam még minden cégnél már jól működött.

Azt írod, hogy az adózás előtti eredményt hozza 11 eFt-nak...

Kérdés a választásodra vonatkozóan:  mennyi az adózás előtti eredmény

                                                       mennyi az általános szabályok szerinti tao alap

                               mennyi lenne az elvárt szerinti adóalap?

Üdv.

maya0411 fogadta el, ekkor: 2009-05-11 08:57
Pont: 20
Téma: szabadságmegváltás 2009.

Szia!   A szakképzésinek alapja, mert TB járulék alap....   DE nem alapja a levonásos eü.biztosításnak, tehát a szabadságmegváltásból sem a 4% természetbeni, sem a 2% pénzbelü eü.bizt.jár-ot nem kell vonni.

és így nem szerepeltetendő az OEP igazolásban sem, mint ....jövedelem.

Munkavállalói járulékot nem kell vonni, mert a levonásos eü.bizt.járuléknak nem alapja.   Üdv

kriszta4 fogadta el, ekkor: 2009-05-11 05:39
Pont: 20
Téma: megbízás 0908

Szia!  Mivel azt írod, hogy 10%-os költséghányada van, akkor ez önálló tev.-re megbízás ezek szerint ami valóban a 388-as sorba vallandó.. a 11% eho 07 lap 461,462,   a 09 lap  és a 10 es lap teljesen üres, hiszen  a megbízásosnak nincs se munkaköre, se munkaideje, valamint ennek a megbízott nincs olyan adata sem amit a 10-es lapon lehetne szerepeltetni. A TAJ száma sem kell a főlapon. Üdv.

kovalkata fogadta el, ekkor: 2009-05-10 09:01
Pont: 7
Téma: Tényleges járulékalap bejelentése

Szia SZESZE!

Ha a dolgozónak az adott havi munkabére mondjuk 72.000 Ft, ahogy írod  (egyébként a teljes munkaidős foglalkoztatottak minimálbére havi 71.500 Ft) , s a munkáltató ezt a 72.000 Ft-ot írja be a 0908 M-be járulékalapnak, akkor az a tényleges járulékalap, s azzal, hogy ezt írta be, azzal be is jelentette, hogy nem a minimálbér kétszerese: azaz nem nem fizeti meg a munkáltató a minimum jövedelem (most havi 143.000 Ft/hó) után a járulékot.

Ha ennek az embernek az adott havi munkabére 72.000 Ft  (és most nem firtatva, hogy jogosan annyi-e, járna-e neki a garantált bérminimum, stb...) Tehát maradjunk annál, hogy a teljes munkaidős munkabére 72.000 Ft, de a munkáltató van annyira rendes, hogy járulékalapként a 143.000 Ft-ot vallja és fizeti meg utána a járulékokat.  Ez azt jelenti, hogy a munkavállalótól nyilván a különböző járulékokat a tényleges 72.000 Ft-ját alapul véve vonja le,  de a bevallásban mindent a 143 eFt alapulvételével állapít meg és fizet meg.   Tehát pld-ul van a levonásos nyugdíjjárulék pld-ul 9,5 % és a levonásos eü-k, munkavállalói,  ott a dolgozótól levonta a 72 eFt-ból az arra eső százalékot, a különbözet ( 71.000 Ft) utáni járulékok pedig a céget terhelik,úgy a munkaadói, mint a 24% nyjár,stb.  amik egyébként is a céget terhelő járulékok.

Már 2007-től (ha jól emlékszem) az a bizonyos bejelentés, az maga a "08M járulékalapja.... ahová vagy a tényleges jövedelem szerinti járulékalap kerül, vagy a a minimum járulékalap, amennyiben a tényleges egyébként kevesebb a minimum járulékalapnál (143 eFt).

2006. szeptembertől jött ez a minimum járulék alapozás, amire még 2006-ban volt külön bejelentő nyomtatvány, ha a foglalkoztatottnak kevesebb volt a tényleges jövedelme, mint az akkori minimum járulékalap (125 eFt  2006.09.-12.hóig), akkor ezen a bejelentő nyomtatványon kellett bejelenteni, hogy pld-ul a járulékalapja 84.000 Ft....  , mert a járulékköteles jövedelme is 84.000 Ft.... és akkor ezzel rendben volt, hogy nem fizették meg a 125 eFt utáni járulékokat.

Üdv.

SZESZE fogadta el, ekkor: 2009-05-08 18:13
Pont: 5
Téma: Veszteségelhatárolás visszamenőleg meddig?

 

Érintett adóév:  2003. ,   következő öt adó év ( 2004, 05, 06,07,08.) ,  attól, hogy 2004. május 31-ig kellett beadni a tao bevallást, attól negatív adóalap 2003-as adóévben volt. -  Én leglább is így értelmezem. Üdv.

fogadta el, ekkor: 2009-05-07 07:46
Pont: 7
Téma: Veszteségelhatárolás visszamenőleg meddig?

A 2003-ban keletkezett negatív adóalap elhatárolhatóságára vonatkozóan a 2003-ban hatályos tv-t kell alkalmazni..

- abban pedig az van, hogy 

Veszteségelhatárolás  (2003.XII.31.hatály)
17. § (1) Amennyiben az adóalap bármely adóévben negatív (a továbbiakban: elhatárolt veszteség), ezzel az összeggel az adózó a következő öt adóévben - a (2)-(9) bekezdésekben foglaltakat figyelembe véve - döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét.

Szerintem ezek alapján a 2003.évi negatív adóalap  elhatárolhatóságát utoljára a 2008-as tao bevallásban veheti figyelembe, mert ez a ... következő ötödik adóév.
  
Üdv.

fogadta el, ekkor: 2009-05-07 07:46
Pont: 7
Téma: Kötelező-e az értékcsökkenés?

Sziasztok!  Tepimal a kérdésében leírta, hogy az SZTV szerint megállapított maradványértéke ezen ingatlannak megegyezik az aktíválás/bekerülési értékkel ... tehát SZTV szerinti écs-je így nulla,  

A társasági adó törvény szerint elszámolt értékcsökkenés pedig számvitelileg nem könyvelendő tétel, csak a tárgyieszköz nyilvántartásban szerepel és a társasági adóalap megállapításánál játszik, társasági adóalap csökkentő tételek között... A tao-s értékcsökkenésnél a számviteli tv. szerinti maradványérték nem játszik, tehát a teljes bekerülési érték ingatlanoknál leírt (vélhetően 2%) értékcsökkenéssel kell számolni a társasági adóalap korrekciós (csökkentő) tételek között.

Üdv.

tepimail fogadta el, ekkor: 2009-05-07 05:37
Pont: 50
Téma: 36 órás EV SzJA számítása

Szia Zoltán!  nem biztos, hogy pontosan értem a kérdésedet,  de

ha SZJA-ról beszélünk a vállalkozói adó szerint adózó egyéni vállalkozónál, akkor kétféle SZJA van, ahogy írod is: az egyik az adótábla szerinti 18%, 36%  SZJA kulcs, amit a vállalkozói kivétednél kell alkalmazni ,             a másik amit negyedévente, a negyedévet követő hó 12-ig kell megfizetni a vállalkozás "eredménye" alapján  (beszámító bevételek - elszámolható költségek= vállalkozói jövedelem    ezután van a 16%     és a 4% különadó.

A vállalkozói kivéted (bruttó összege) a vállalkozásban a költségek között számolható el, tehát ez csökkentőleg hat a vállalkozói jövedelem adóalapjánál.   A vállalkozói kivétedből nem csak az adótábla szerinti SZJA-val kell számolni, hanem a TB járulékokkal is, mely járulékokból egyedül a 2% pénzbeli eü.bizt.járulékot nem kell levonni, a többit vonni is és fizetni is kell (vonásos: nyugd.járulék 8+1,5% v. 9,5%,  valamint 4 % ermészetbeni eü.bizt.járulék,  a vállalkozásodban költséget jelentő feiezetendő járulék: 24% Nyugd.bizt.jár és 4,5+0,5=5%  eü.bizt.járulék).  Amikor vállalkozói kivéted van, a kifizetés hónapjára vonatkozóan azt a 0958-as bevallásban be is kell vallani a kifizetést követő hó 12-ig.....       A vállalkozói kivét SZJA levonás számításánál az adókulcsnak nem alapja a munkaviszonyos "főállás bére" jövedelem, hiszen azután a munkáltató vonja az SZJA előleget... nálad annyiban számít évközben, hogy tudod azt, hogy évesen kb. mennyi lesz a munkaviszonyból származó jövedelmed, s ettől föggően a vállalkozói kivéted bruttó összegéből vagy 18% SZJA előleget fizetsz, vagy 36%-ot. 

Azt a bizonyos 4%-os vállalkozói különadót minden nem EVÁ-s egyéni vállalkozónak meg kell fizetni a vállalkozói jövedelem után, akár munkaviszony melletti ev, akár főfoglalkozású, akár nyugdíj melletti.

Vállalkozói kivétje az magának az egyéni vállalkozónak van, nem az egyéni vállalkozásnak.. De ha az előző negyedévben volt vállalkozói kivét elszámolva, akkor azután már az SZJA (18 v 36%) előleg fizetési kötelezettség fennállt 2009.04.14-ig.  Járulékok tekintetében pedig a munkaviszony melletti ev-re is 0958 bevallás vonatkozásában a bevallás gyakorisága: havi , ha volt vállalkozói kivét elszámolva, akkor már kellett adni róla bevallást is, valamint be is kellett fizetni.

Nem tudom ilyesmire irányult-e a kérdésed, ha nem akkor hagyd figyelmen kívül... Üdv.

Zoltan1234561 fogadta el, ekkor: 2009-05-06 09:31
Pont: 17
Téma: Felmondási idő?

Szia Nóra!  A felmondási idő naptári napokban értendő. Üdv.

gerine fogadta el, ekkor: 2009-05-05 17:05
Pont: 50
Téma: Ügynöki jutalék ÁFA

Szia Mazsi5! 

Az egyik ismerősöm most küldte nekem az -emailben az általa APEH-tól kapott írást, neki az a problémája volt, ami vélhetően neked, ha a román a Te megrendelőd.....

Beteszem:

"Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 37. §-ának (2) bekezdése kimondja, hogy az (1) bekezdéstol eltéroen, ha a közvetítoi szolgáltatás igénybevevoje a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adóalany, mint ahol a közvetített ügylet teljesítési helye van, a közvetítoi szolgáltatás nyújtásának teljesítési helye a Közösség azon tagállama, ahol ezzel összefüggésben a közvetítoi szolgáltatás igénybevevojét adóalanyként nyilvántartásba vették?.

Amennyiben a beadványában említett magyar termékértékesíto cég a közvetítot megbízó román adóalanynak Közösségen belüli termékértékesítést teljesít, úgy a közvetített ügylet teljesítési helye az Áfa tv. 26. §-a szerint Magyarország. Ebben az esetben az Áfa tv. fentebb idézett rendelkezése szerint az ügynöki szolgáltatás teljesítési helye Románia lesz. Ebbol következoen a közvetítoi szolgáltatás nem tartozik az Áfa tv. alkalmazási hatálya alá (Áfa tv. 2. §), és az ügynöki jutalékról kiállított számlában, amely nem tartalmaz áfát, az Áfa tv. területi hatályán kívüli, valamint a vevo az adófizetésre kötelezett kitételt kell szerepeltetni."

Üdv.

mazsi5 fogadta el, ekkor: 2009-05-04 14:25
Pont: 75
Téma: 2006. évi járulék

Szia!  Mivel egyértelműsíted, hogy 2006-ban egyáltalán nem volt vállalkozói kivétje ennek a főfoglalkozású ev-nek, akkor a minimálbér lett volna a kedvezményes járulékalapja    -szerintem.   Próbálom összeszedni az akkor hatályos, idevágó dolgokat: (saját magamnak is, mert már én sem emlékszem pontosan)

2006.09.01-12.31 között hatályosan a járulékalapra vonatkozó rendelkezés a főfogl.ev-re vonatkozóan, Tbj.tv.-ből:

Az egyéni vállalkozók járulékfizetése
29. § (1) A biztosított egyéni vállalkozó az Szja tv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de havonta legalább 125 000 forint, 2007. január 1-jétől legalább 131 000 forint minimum járulékalap után fizeti meg a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot. Ha a vállalkozói kivét nem éri el a minimum járulékalapot, az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentés esetén az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét, de legalább a minimálbér után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Ha az átalányadózó egyéni vállalkozó átalányadó alapját képező jövedelme nem éri el a minimum járulékalapot, az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentés esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább a minimálbér után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot.
  
 Art.17.§/A  (2006 09-12)

17/A. § (1) A Tbj. 5. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti biztosított foglalkoztatója, a társas vállalkozás (az e paragrafus alkalmazásában továbbiakban együtt: foglalkoztató) és a biztosított egyéni vállalkozó az adószámának, valamint az általa foglalkoztatott biztosított személy adóazonosító jelének feltüntetésével elektronikus úton, az elektronikus bevallásra egyébként nem kötelezett az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelentést tehet az állami adóhatóságnak a járulékalapot képező jövedelem, illetve adóelőleg-alap mértékéről a Tbj. 20. § (2) bekezdésében, 27. § (1) bekezdésében, 29. § (1) bekezdésében és 29/A. § (1) bekezdésében meghatározott járulékfizetési kötelezettség teljesítése érdekében. A bejelentést a foglalkoztatóvá válást, a vállalkozói igazolvány kiváltását, illetőleg a biztosítási jogviszony létrejöttét követő 15 napon belül lehet benyújtani az állami adóhatósághoz.
  

Tájékoztató a minimum-járulékalapról, a járulékfizetési kötelezettségről, a bejelentési feltételekről2006.08.25.

 

....Amennyiben az egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, nem éri el a minimum-járulékalapot (125.000 Ft-ot), és azt az állami adóhatósághoz bejelenti (06T1031), akkor a tényleges vállalkozói kivét,  de legalább a minimálbér után köteles megfizetni a társadalombiztosítási járulékokat...

A 06T1031 kitöltési útmutatója szerint :

Járulékalapot képező jövedelem: Az egyéni és társas vállalkozónál a Tbj. R. módosított 6. § (1) bekezdése alapján havonta kell megállapítani, hogy a tárgyév során már kiosztott jövedelem (elszámolt vállalkozói kivét) havi átlagban eléri-e a tárgyév január hónapjától, illetőleg a vállalkozói tevékenység kezdetétől a tárgyhónapig elszámolt minimum járulékalapot, illetőleg az Art. 17/A. §-ában meghatározott bejelentés teljesítése esetén a minimálbér összegét.


Adóelőleg-alap: A Tbj. vonatkozó bekezdéseiben meghatározott minimum járulékalapot (125.000 forint) el nem érő tényleges járulékalapot képező jövedelem összege. Az egyéni vállalkozó esetén, amennyiben nem realizál vállalkozói kivétet, illetve a társas vállalkozó esetén, aki nem részesül járulékalapot képező jövedelemben, nullát kell beírni.

       Tehát ezek alapján, figyelembe véve, hogy az adóelőleg alaphoz nullát írtatok, akkor a jár.alap.62.500 Ft lett volna neki....

Ha önellenőrzéssel ezt rendezheted, akkor kötelezettség csökkenés lesz   ... s remélhetőleg Tb ellátást a 100 eft -os öszeg után még nem vett igénybe...   Ha önellenőrizheted, akkor a 2006-os NYENYI-t is korrigálni kell.

Hogy mibe tudsz kapaszkodni, hogy a 62.500 Ft..., talán jól jöhet, amiket beraktam ......2006.szeptembemberben, amikor meg jött ez a kavarás, tévedésben voltatok, azt hittétek   - bár tudjuk, hog hinni... - hogy azzal csak jót csinál a vállalkozó, ha ugyan a 125 eFt után nem is tudja megfizetni a járulékokat,  de a minimálbérnél meg önként vállalva azért jóval több után fizet....   A 06T1031-es nyomtatvány a mai napig nem jelez hibát, ha az adóelőleg-alaphoz nulla van írva, a járulékköteles jövedelemhez meg 100.000 Ft....   Ha a nulla adóelőleg-alap esetén élve a bejelentési lehetőséggel, ami azt jelenti, hogy 125 eFt után nem akar járulékot fizetni ..... a nyomtatvány kitöltő jelezhette volna, hogy az egyéni vállalkozó esetén a járulékköteles jövedelem a minimálbérnek megfelelő összeg, vagy valami...

Hát ennyi,  nem tudom segít-e valamit amit összehordtam. Üdv.

 

b_boy1 fogadta el, ekkor: 2009-05-02 17:06
Pont: 50
Téma: 2006. évi járulék

Szia B!    2006.09.01-től került bevezetésre az un. minimum járulék alap, ami 09.01-12.31. között 125.000 Ft/hó volt, a minimálbér pedig 62.500 Ft/hó.     Nem írod, hogy milyen főfoglalkozású ev-ről van szó:  EVÁ-sról, vagy miről...   de szerintem az alapprobléma ott van, hogy nem a havi 125.000 Ft a járulékalap,  de nem is 62.500 Ft, hanem 100.000 Ft, ami vélhetően akkor a tényleges: mondjuk vállalkozói kivétje, ami viszont adóelőleg alap lett volna.  Ha nem volt vállalkozói kivétje, akkor vagy a 62.500 Ft/hó, vagy a 125 eFt/hó lett volna a járulékalapja -  ha még jól emlékszem erre a kavarásra.   Üdv.

b_boy1 fogadta el, ekkor: 2009-05-02 17:06
Pont: 50
Téma: Nyugdijas polgárm, tiszt.dijjal, és költségtér.

Szia!  Mivel a választott tisztségviselő díjazása  az SZJA tv. értelmében nem önálló tevékenység jövedelmének számít és a jövedelem kifizetőtől származik, a kifizető köteles (önkormányzat) az SZJA előleget,   járulékokat levonni, megfizetni...  az elszámolásra a magánszemélynek igazolást adni, ami alapján majd az '53 bevallásában elszámol.

A nyugdíj az adóterhet nem viselő járandóságnak minősül, amit a kifizető felé le kell nyilatkozni, mert az SZJA előleg levonásánál a kifizető azt figyelembe veszi. ....  minden bizonnyal a 99 eFt-os tiszteletdíjából 36% SZJA előleget vonnának jelenleg.. a költségtérítéséről nem igazán lehet tudni, hogy az micsoda/mire vonatkozó, de ezzel kapcsolatosan  nyilatkozhat.

Ha meg arról a költségtérítésről van szó, amit az SZJA tv.73.§.(6) bek.szerinti polgármesteri költségátalány, azután (jelenleg) 15% az SZJA, de ezt is a kifizető állapítja meg, vonja le.

APEH portálról:

Túl sok befolyása nincs arra, hogy hogyan jöjjön ki jobban...  Ha esetleg a költségtérítése mondjuk saját gk.térítés, és olyan amire nyilatkozik, hogy ennyi-meg annyi a költsége, akár a teljes összeg költség, akkor amellett, hogy a költségtérítésből jövedelme nem keletkezne, de mivel költséget számol el saját gk-ra, akkor a cégautó adó fizetési kötelezettség viszont beáll a magánszemélynél..

 Üdv.

 

 

korcos fogadta el, ekkor: 2009-05-01 04:48
Pont: 100
Téma: Saját tőke negatív lesz!!

Szia! Be is teszem neked: 

Gt-ből: 

51. § (1) Ha a gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámolójában foglaltak alapján egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével és a társaság tagjai (részvényesei) a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles e határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jogutód nélküli megszűnéséről.
(2) Az átalakulás során olyan társasági formát kell választani, amely esetében a törvény a jegyzett tőke legkisebb összegét nem határozza meg, vagy az olyan mértékű, amelynek a gazdasági társaság az átalakulással eleget tud tenni.
(3) A korlátolt felelősségű társaság törzstőkéjének és a részvénytársaság alaptőkéjének veszteség folytán való csökkenése jogkövetkezményeire törvény eltérő szabályokat állapíthat meg."

Nálatok még nincs  két egymást követő teljes üzleti év...


De hívd fel az ügyvezető figyelmét  -  én havonta teszem! a Gt-ből a következőkre, bár a Gt-t neki jobban kellene ismerni  -

143. § (1) A taggyűlést - ha törvény vagy a társasági szerződés másként nem rendelkezik - az ügyvezető hívja össze.
(2) E törvényben vagy a társasági szerződésben meghatározott eseteken kívül a taggyűlést akkor is össze kell hívni, ha az a társaság érdekében egyébként szükséges. Az ügyvezető haladéktalanul köteles, a szükséges intézkedések megtétele céljából, összehívni a taggyűlést, ha tudomására jut, hogy
a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent, vagy
b) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette, illetve, ha vagyona tartozásait nem fedezi.


(3) A (2) bekezdésben megjelölt esetekben a tagoknak határozniuk kell különösen a pótbefizetés előírásáról vagy - ha ennek lehetőségét a társasági szerződés nem tartalmazza - a törzstőke más módon való biztosításáról, illetve a törzstőke leszállításáról, mindezek hiányában a társaságnak más társasággá történő átalakulásáról, illetve jogutód nélküli megszüntetéséről. A határozatokat legkésőbb három hónapon belül végre kell hajtani.
  
 Ennél nincs a két teljes beszámolási év feltétel.... 


Nálam az egyiknél 3 milliós jegyzett tőkénél mínusz 17 millió a saját tőke...,   Üdv.  
 

lindus011 fogadta el, ekkor: 2009-04-29 18:25
Pont: 20
Téma: Ha áfa bevalló cég számlakibocsátása

Szia!  Ez akkor egy általad - hivatalosan is  - megkifogásolt, be nem foggadott számla, aminek a teljesítési alapját-- jogossát nem ismerted el..  Ha már a törvények szemelőtt tartását nézzük, akkor akár az is felmerülhet, hogy amit meg Te szeámláztál - mivel az valójában, ezek szerint akkor nem vállalkozói szolgáltatás volt, hanem inkább színlelt munkaszerződés esetleg...  de véleményem szerint a követelés jogosságának eldöntése ügyében folyó bírósági eljárás erre sem fog kitérni, mint ahogy szerintem arra sem, hogy egyébként ÁFA tekintetében az a cég mennyire jogkövető..   

Ha egy céget mondjuk már az ÁFA tv. előírásinak be nem tartása miatt megbüntettek is, az nem jelenti azt, hogy adott cég követelését a bíróság azért tekintse jogtalannak, mert egyébként töübbször volt büntetve ÁFA hiány, vagy számla és nyugtaadási kötelezettség elmulasztása miatt...   lényeges kérdés az, hogy a cég részéről valóban történt-e teljesítés irányodba és ha igen, akkor az a szolgáltatás milyen értéket képviselhet...   DE nem vagyok sem jogász, sem bíró.. 

ÁFA tv-ből számlaadással kapcsolatban: (jelenleg hatályosan)

55. § (1) Az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul (a továbbiakban: teljesítés).

(2) Az (1) bekezdéshez fűződő joghatás beáll abban az esetben is, ha teljesítés hiánya ellenére számlakibocsátás történik. A joghatás a számlán a termék értékesítőjeként, szolgáltatás nyújtójaként szereplő személyre, szervezetre áll be, kivéve, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy

a) a számlakibocsátás ellenére teljesítés nem történt, vagy

b) teljesítés történt ugyan, de azt más teljesítette,

és ezzel egyidejűleg a kibocsátott számla érvénytelenítéséről is haladéktalanul gondoskodik, illetőleg - nevében, de más által kiállított számla esetében - az a) vagy b) pontban meghatározottak fennállásáról haladéktalanul értesíti a számlán a termék beszerzőjeként, szolgáltatás igénybevevőjeként szereplő személyt, szervezetet.56. § A fizetendő adót - ha e törvény másként nem rendelkezik - a teljesítéskor kell megállapítani.

 

------------------

Számlakibocsátási kötelezettség

159. § (1) Az adóalany köteles - ha e törvény másként nem rendelkezik - a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.163. § (1) Az adóalany a számla kibocsátásáról legkésőbb

a) a teljesítésig,

b) előleg fizetése esetében a fizetendő adó megállapításáig,

de legfeljebb az attól számított ésszerű időn belül köteles gondoskodni.

(2) Az (1) bekezdésben említett ésszerű idő

a) az ellenértéknek - ideértve az előleget is - készpénzzel vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő megtérítése esetében haladéktalan,

b) egyéb, az a) pont alá nem tartozó olyan esetben, amelyben a számla áthárított adót tartalmaz, vagy annak áthárított adót kellene tartalmaznia, 15 napon belüli

számlakibocsátási kötelezettséget jelent.

Üdv.

 

Segítségetkérő1 fogadta el, ekkor: 2009-04-29 09:44
Pont: 100
Téma: Bt beltag, kültag jogviszony jelentés

Szia!  A tagot csak akkor kell bejelenteni a biztosítottak bejelentésén, ha az munkavégzésre kötelezett. A kültag, ha nem személyesen közreműködő tag és egyébként sem munkaviszonyban, sem más biztosítotti jogviszonyban nem áll a társasággal, akkor azt bejelenteni nem lehet, mert nem is biztosított.

A beltag, ha tagként a társaságban személyesen munkát végez "közreműködő tag", akkor be kell jelenteni, azzal a jogcímkóddal, hogy 1454 társasvállalkozó közép- vagy felsőfokú nappali tagozaton folytatott.......

Az ilyen 1454-es kódú biztosított is többes jogviszonyú társas vállalkozónak minősül.. de a tételes eho-t meg kell fizetni utána (1.950 Ft/hó), de nincs kötelező járulékalapja, mint a főfoglalkozású társasvállakozóknak, hanem a ténylegesen kapott tagi közreműködői díjat (nem önálló tev.) jövedelmet kell járulékoznia is, ami után minden járulékot: 24 nyugdíj, 4+0,5% eü meg kell fizetni és minden járulékot le kell vonni 8 +1,5=9,5% nyugdíjjárulék és 4+2=6% eü. bizt.járulék. Üdv.

baloghnehajni fogadta el, ekkor: 2009-04-29 08:55
Pont: 50
Téma: Bérjegyzék tb befizetés

Szia Vic!  Az előző időszak  (én aktuális adóévet értek alatta) megfizetettségét kell szerepeltetni (Art.46.§), tehát az aktuális havit nem.. ebből kiindulva ha nekem lenne ilyen emberem, akkor rajta lenne az előző időszak megfizetett összege, a tárgyhavi pedig nem.. annál is inkább, mivel a bérprogmot is így csináltuk meg...   Azt még ne kérdezd, hogy majd a decemberi kötelezettségek megfizetettsége a 2010 januári bérjegyzéken fog-e szerepelni...   Remélem adigra eltörlik ezt a baromságot.  Üdv.

nagyeva1980 fogadta el, ekkor: 2009-04-29 04:36
Pont: 10
Téma: gyermek kedvezmény

Szia!  Bocsi, de ebből: 3 gyermekem abból kettő az előző házasságomból van, a 3 gyermek pedig közös a jelenlegi férjemmel, "   félreértettem,  de mindegy is: attól a lényeg még ugyanaz: Ha Te kapnád akár mind a három után a családi pótlékot és csak részben, vagy egyáltalán nem tudod igénybe venni a kedvezményt, akkor, a férjed veheti igénybe a különbözetet, vagy az egészet --- az nem számít, hogy minden gyermek szülője azonos-e, az számít, hogy a gyerekek mindegyike abban a közös háztartásban él és utánuk Ti kapjátok a családi pótlékot... tehát rajtatok kívül másnak nem áll jogában családi kedvezményt érvényesíteni utánuk, Ti pedig megoszthatjátok, vagy éppen teljes egsézében az a házastárs veszi igénybe, aki az adója kapcsán azt igénybe tudja venni.  Üdv és mégegyszer bocs. 

kozse1 fogadta el, ekkor: 2009-04-29 04:29
Pont: 25
Téma: Ügyvezető jogviszonya (nem tag, nem tulajdonos)

Szia!  Amihez végzettség kell, azt leginkább olyan személy végezheti, aki azzal a végzettséggel rendelkezik is.. Ha jól emlékszem valahogy úgy szól a fáma, hogy személyesen közreműködő tagja, vagy alkalmazottja rendelkezik olyan végzettséggel, ami a tevékenység gyakorlásához elő van írva.. Az ügyvezető se nem személyesen közreműködő tag, se nem alkalmazott.   

Arról meg a többiek közül azok tudnának neked érdemben nyilatkozni, - hogy mikor van egy munkavédelmi, vagy éppen ÁNTSZ ellenőrzés, akkor annak aki éppen kiszolgál... mit szólnak ahhoz, ha nincs megfelelő végzettsége -, akik ilyesmin már átestek.  Üdv.

iza31 fogadta el, ekkor: 2009-04-28 11:15
Pont: 7
Téma: Ügyvezető jogviszonya (nem tag, nem tulajdonos)

Ha a díjazása eléri azt a mértéket, akkor igen a 09T1041-en be kell jelenteni, mint biztosítottat és a járulékokat meg kell utána fizetni, valamint le kell vonni a levonandókat, ha nem éri el, de kap díjazást, akkor biztosítottként nem kell bejelenteni, akkor SZJA előleget kell tőle vonni és 11% százalékos eho-t fizetni utána.  Ha nem minősülne biztosítottnak a díjazását tekintve, de kap díjazást, akkor azt is vallani kell a 0908-on.

A külföldi állampolgárok munkaviszonyos munkavállalási feltételeiről nem tudok bővebbet  (kell-e munkavállalási engedély,stb.) , de úgy gondolom, hogy ha ez a cég itt Mao-on bejegyzetten ilyen tevékenységet akar folytatni, akkor mivel élelmiszer kiszolgálásról van szó, azért még más követelményeknek is meg kell felelni (eü.kiskönyv, megfelelő végzettség, ANTSZ engedély.... )  a részleteit nem ismerem pontosan, nekem nincs nincs ilyen fagyi árusom.  DE szerintem ezeknek utána kellene járni, ha már esetleg az alapítást megelőzően ezt nem tették meg.

iza31 fogadta el, ekkor: 2009-04-28 11:15
Pont: 7
Téma: Ügyvezető jogviszonya (nem tag, nem tulajdonos)

Szia!  Mivel nem tér ki semmi arra, hogy az ügyvezető mondjuk munkaviszonyban lenne, akkor megbízásos (választott tisztségviselő, nem önálló tev.) amikortól a az ügyvezetői megbizatását elvállalta.  Biztosított csak abban az esetben lesz: ha a megbíizási díja a minimálbér 30%-át meghaladja..

Szerintem a képviselet, ügyvezetőség ellátásába nem tartozik bele a mozgó kocsiból történő fagyi árusítás.

A fagyiárusításra saját magával sem külön megbízási szerződést (önálló tev.), sem pedig munkaszerződést nem köthet. Nem lehet saját maga foglalkoztatott is, meg az is aki a munkavégzést igazolja, felügyeli.

Az, hogy valaki élelmiszer eladóként/kiszolgálóként megbízási szerződéssel dolgozzon (itt az élettársra gondolok), annál is neccesnek érzem egy a fajta jogviszonyt..... könnyen színlelt munkaszerződésnek minősíthetik, hiszen vélhetően fennállna az a függőségi viszony, ami a munkaviszonyra jellemző foglalkoztatási forma.    De természetesen, mindenki maga tudja.. Üdv.

iza31 fogadta el, ekkor: 2009-04-28 11:15
Pont: 7
Téma: Alapítás költségeinek aktiválása

Szia Betti!  A számviteli politikátoknak kell, hogy rendelkezzen arról, hogy a vállalkozás az alapítás, átszervezés kiadásait a költségei között számolja el és nem aktíválja, vagy él az aktíválási lehetőséggel..

Azt kellene megnézni, hogy miként rendelkezik.

Sztv-ből:

(2) Az immateriális javak között kimutatható az alapítás-átszervezés aktivált értéke és a kísérleti fejlesztés aktivált értéke is.

(3) Alapítás-átszervezés aktivált értékeként a vállalkozási tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos - beruházásnak, felújításnak nem minősülő - a külső vállalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során felmerült olyan - az 51. § szerinti - közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet kimutatni, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek. Idetartoznak a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei is.

Üdv

marosv.berni1 fogadta el, ekkor: 2009-04-28 06:58
Pont: 25
Téma: 09T180 kitöltése

Szia!  Ha mindenféle itt illetékes elektronikus dologgal kapcsolatban meghatalmazott leszel, akkor   Az E blokkba beírod annak a cégnek a nevét, adószámát.. akinek a nevében eljársz,   aztán a 9-es-t    x-eled, majd a 10. ponhoz is raksz egy x-et,  ha a 10-est x-elted,  akkor már azt követően nem kell x-eket tenned..   a meghatalmazás,megbízás keletkezésének időpontját beütöd  és nyilván az egésznek a keltezését   és begépelet a megahatalmazó nevét., a főlapon ebex-eled, hogy változás bejelentés, meg a B blokk 2. pontjához teszel x-et .... vagy nem tudom mi az alap problémád..  Üdv.

mezeiforgo fogadta el, ekkor: 2009-04-27 19:17
Pont: 20
Téma: Floppys Nyenyi

Szia! Ticát válaszát is erősítve:  Én évek óta postán küldöm, szoktam írni egy kísérőlevelet (én többet küldök együtt, a kisérőlevélbe beleírom, hogy mellékelten megküldöm az alábbi vállalkozások NYENYI adatszolgáltatást..., Floppy, 2 pld konszign.lista , 1 pld. igazolólap )   lAjánlva adom fel .., az ajánott feladóvevényt a saját pld-ú kísérőlevélhez tűzöm és elrakom.  Üdv. 

szokeandras fogadta el, ekkor: 2009-04-27 07:29
Pont: 10
Téma: év végi átértékelés deviza

Szia!  A számv.politikádban rögzítve van, hogy a devizás ügyleteket melyik bank milyen árfolyamán számoltan számítod át forintra.  Ha a tiedben az van, hogy mondjuk az Erste középárfolyama..     akkor évközben mikor az adott devizás tétel felmerült, akkor ezen árfolyamon könyvelted be,  ha december 31-én vannak devizás tételeid: deviza bank számlák egyenlege, követelések, kötelezettségek... akkor azt felleltározod devizában is és mellé írod, hogy az mennyi az eredeti könyvszerinti értéken (amin nyilvántartásba vetted/könyvelted) ,  aztán megnézed, hogy az Ersté-nek mennyi  dec.31-én az adott devizanemre vonatkozóan jegyzett deviza középárfolyama  és ezzel az árfolyammal is kiszorozgatod az adott tételeket.  

Az egyes tételeknél a nyilvántartási FT összeg és dec.31-i árfolyamon számolt FT összeg  egyiknél lehet, hogy árfolyam nyereség, a másiknál árfolyam veszteség..      Az árfolyamkülönbözetek összevont egyenlege fogja kiadni, a pénzügyileg nem realizált évvégi értékelésből eredő összevontan árfolyamveszteséget,  vagy éppen összevontan árfolyamnyereséget.  Ezt az összevont árfolyamkülönbözetet kell összevetni a számviteli politikában foglaltakkal, hogy az jelentős-e... s akkor szükséges-e mindent a dec.31-ir árfolyammal számított összegre módosítani a nyilvántartásokban,  vagy ha nem jelentős.., akkor marad ez az értékelési kimutatás, amiben ott lesz, hogy ez nem jelentős   és marad minden devizás tétel abban a FT összegben a nyilvántartásokban, amiben volt...

Ha jelentős az árfolyamkülönbözet, akkor ha összevontan veszteség:  akkor azt a 87-es T nem realiz.árf.kül.szlára  az érintett tartozás, követelés,pénzeszköz  főkönyvi számlával szemben,  ha összevontan veszteség: akkor 97-es K nem real.árf.kül. az érintett tartozás, követelés, pénzeszköz számlákkal szemben.  

Attól, hogy egy bank van... attól még az árfolyamkülönbözet lehet jelentős, hiszen nem attól függ a dolog, hogy hány bank van, hanem attól, hogy amikor az a devizás tétel keletkezett és volt egy FT összege, ami egyenlegében dec.31-én is fenn áll,     ha mondjuk ( hasra ütök)  januárban az a devizás tartozás 250 Ft/ EUR árfolyamon volt számolva,   dec.31-én meg az EUR árfolyam az 276 Ft/EUR,  akkor már is lesz EUR-onként 27 Ft/EUR árfolyamveszteség az adott tételen.     Ha ugyanez a dolog követelésként áll fenn, akkor meg lesz 27 Ft/EUR árfolyamnyereség.   

nem tudom érthetőe amit írtam, vagy egyáltalán ilyesmi-e a gondod?

kiskuszko1 fogadta el, ekkor: 2009-04-26 15:36
Pont: 20
Téma: 0853 - Mi a ....?

Mats!  nem tudom megoldódott-e már a problémád... Én csak próbaképpen töltöttem, hogy menézzem nálam jelentkezik-e az, amiről írsz.. Csak azért írtam be, hogy a kifizető le is vonta azt a 18%-ot....  hogy az adójóváírással legyen visszaigényelhetője a próba kedvéért.  Nyilván Ha az OEP nem volt le SZJA előleget, akkor ezzel kapcsolatban nincs mit beírni hogy a kifizető által levont, ha egyszer az nem vont.

Most lepróbáltam úgy (ez már az új változatú 0853-as a tegnapi),  hogy a kifizető nem vont SZJA előleget...   a 4-es sorban ott a táppénz összege,  aztán a 29-es sorban az adójóváírás hónapja az 1  és amit felajánlott (pirossal) összeget adójóváírásként, az beütődik a 29 "b"-be  ,  leellenőrzöm az egészet és nincs hiba..  Üdv.

 

mats fogadta el, ekkor: 2009-04-26 08:11
Pont: 3
Téma: 0853 - Mi a ....?

Szia  Mats!   Lepróbáltam. Én EVÁ-s vagyok,  semmi mást nem írtam próbaképpen a 0853-asba adatként csak a 4-es sorba 25000 Ft,  aztán az adójóváírás sorba 1-et  és a felajánlott 4500 Ft-ot, valamint beírtam, hogy a kifizető levont 4500 Ft-ot, tehát az visszajár...  Semmilyen hibát nem hoz.

Lepróbáltam nem Evá-s, de vállalkozóként is, a  vállalkozásnál mindenütt nulláztam a próba kedvéért.. és így sem hoz hibát  ..  

mats fogadta el, ekkor: 2009-04-26 08:10
Pont: 3
Téma: 0908M kitöltése

Szia!  Magából a 0908M-ből egy, tehát az adott ember adatait egyszer kell felvinni, aztán a munkaviszonyos járulékos dolgait a 0908M 09-10 lapon  jelölve rajta, hogy mikortól kezdődött a jogviszony, adott hónapon belül mikortól meddig az a munkaköre, a heti munkaideje, stb..., aztán töltöd róla az alkalmi munkakönyves lapot is .. a kódokat nem tudom fejből.  Üdv.

takine2 fogadta el, ekkor: 2009-04-25 16:33
Pont: 10
Téma: Iparűzési adó -társadalmi szervezet

Sziasztok!  P. Zsuzsa válaszát alátámasztandó:

(2) Adómentes az (1) bekezdés b) és c) pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a költségvetési szerv és a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.

  
Annak, hogy kit milyen jogviszonyban foglalkoztattatok, annak az iparűzési adófizetési kötelezettséghez közvetlenül nincs köze. Üdv.

jozsa_b fogadta el, ekkor: 2009-04-25 09:57
Pont: 25
Téma: társasági és különadó könyvelés

Szia!  Én ugyanúgy csinálom, mint Olga.., szerintem nyugodtan alkalmazhatod, amit írt.

Mikor megállapítom a fizetendő adókat, akkor előírod kötelezettségként 46.. K  és 89... T        aztán mikor az eredményszámlákat átvezem a 49-re, akkor utolsóként, mint fizetendő adót vezetem át  a 89-..es. számla egyenlegét  a 49-re.  És szerintem is célszerű a főkönyvben a gyűjtőszámlán belül alá bontani a fizetendő adót a 89-ben is, meg a 461-en belül is.

Üdv.

svarcheni1 fogadta el, ekkor: 2009-04-23 03:53
Pont: 33
Téma: NYENYI-Ev-nyjár köt. jöv kvesebb

Szia!  Jó napot.. ez nekem sem jutott eszembe, már a jogviszonykódot kerestem, hogy esetleg nem az-e a baj, hogy esetleg márc 01 és és ..között lenni kellett volna neki kötelező jár alapnak... De jó, hogy megoldódott. Üdv.

tothkornelia69 fogadta el, ekkor: 2009-04-22 10:47
Pont: 17
tothkornelia69 fogadta el, ekkor: 2009-04-22 10:47
Pont: 17