Protokoll-etikett logo
melcsi62, a tudástár felhasználója: 365 hete 1 napja 17 órája 45 perce .
Összesen 2534 elfogadott válasz, csökkenő időrendben:
 
Téma: Folyószámla hitel-Átlagárolyam

Szia!  Én az alkalmazott árfolyam számolásnál még magát a mínusz devizaegyenleget nem kezelném le.. Üdv.

moderator2 fogadta el, ekkor: 2009-07-08 11:03
Pont: 10
Téma: Egy számlán kp és bankkártya?

Szia Zsuzsa!  Nem írod, hogy az az ügyvezető a cég bankkártyájával vásárolt így vegyes kifizetéssel, vagy a sajátjával.  Ha a sajátjával, akkor amikor a cég pénztárából kifizetteti az adott számlát, akkor azt simán kp-s számlaként könyvelném azzal a nappal, amikor az a számla a pénztárban pénztári kifizetésként elszámoltatódik.

Ha a cég bankszámlájával: akkor azt szállítói számlaként  (épp úgy mint átutalásosokat szokás), s amikor az ügyvezető a pénztárból felveszi a kp-s fizetéses részt,(a számla fénymásolaton jelölve a kp-s részre való hivatkozást)  azzal a nappal kp-s teljesítés pénztárból, amikor megjön a bankkivonat, akkor a kivonat szerinti napon bankos teljesítésként, iletve ugyaazzal a technikával mint amikor a teljes számla bankkártyával van fizetve,( de nyilván csak a tényleges kártyás fizetés összegében).

Üdv. 

bartane76 fogadta el, ekkor: 2009-07-08 09:36
Pont: 17
Téma: egyéni váll.jövedelem kivétje

Szia!  Gondolom, hogy ez av. alapnyilántartását tekintve pénztárkönyvet vezet.. A pénztárkönyvnek nincs kötelezően vezetendő pénztári és banki mozgások elkülönítése, és ilyen elkülönítésre az SZJA tv. alapján sem kötelezett.

Ha az ev nem kötelezett vállalkozói bankszámla nyitásra, és a nem készpénzes dolgaihoz megfelel neki a lakossági folyószámlája, akkor nyilván nem fog havi számlavezetési, stb. díjakat fizetni egy bankszámláért, ha neki az nem muszály.

Ha esetleg olyan programmal könyveled a pénztárkönyvet, amit pénztáron, bankon keresztül kell vezetni, akkor ha nincs az ev-ne vállalkozós bankszámlája, akkor mindent a pénztáron keresztül könyvelsz... az ev. -nek nem kell, hogy legyen külön házipénztára. Nincs jeentősége a plusz adminisztrációs kimutatás szerint mutatkozó pénztár egyenlegének az ev. alap-, és kiegészítő nyilvántartásait tekintve sem, valamint adómegállapítását tekintve sem.   

 Ha naplőfőkönyvet választott, akkor pedig pénztári mozgásként kezeled le a lakossági folyószámláján megjelenő vállalkozást érintő bevételeket, kifizetéseket, akár a lakaossági folyószámlájáról adott tételre vonatkozó fénymásolatának lefűzésével. .

Üdv.

heredieva@freemail.hu fogadta el, ekkor: 2009-07-08 09:24
Pont: 33
Téma: Cégek közötti számlázás, azonos tulajdonos

Szia! nálatok megáll a tao tv. szerinti kapcsolt vállalkozás, akkortól amikor ez a két cég egymással valamire szerződést köt.  Önmagában, hogy "kinek van" kapcsolt vállalkozása, azt az APEH céges változásbejelentő (..T201T)  nyomtatványon közölni kell, az első szerződéskötést követő 15 napon belül...    De nem minden kapcsolt vállalkozás köteles transzferár nyilvántartásra..

A transzferár nyilvántartási kötelezettséggel kapcsolatosan  a 18/2003.(VII.16.) PM rendelet rendelkezik:

részlet a hatályáról:

A rendelet hatálya

1. § (1) Ez a rendelet a szokásos piaci ár megállapítása érdekében meghatározza a megállapításhoz szükséges adatokat tartalmazó nyilvántartás készítésének szabályait.

(2) Az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség terheli a társasági adó alanyai közül azt a gazdasági társaságot, külföldi vállalkozót, egyesülést és szövetkezetet, amely az adóév utolsó napján nem minősül a Tao. előírása szerinti kisvállalkozásnak.

(3) Az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség az adózót kapcsolt vállalkozásával (Tao. 4. § 23. pont) kötött hatályos szerződés alapján terheli, feltéve, hogy a szerződés alapján az adóévben teljesítés történt.

(4) Nem terheli az e rendelet szerinti nyilvántartási kötelezettség az adózót

a) magánszeméllyel nem egyéni vállalkozóként kötött szerződése alapján, és

b) ha a Tao. 18. §-a (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelő középvállalkozás.

 

 

Az eltérő árak alkalmazására vonatkozóan a Tao tv ből:

Kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosítása

18. § (1) Amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár), a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó - az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül - adózás előtti eredményét

..........

 

 (3) Az (1)-(2) és (4) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmaznia az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónak a közös beszerzés és értékesítés érdekében létrehozott olyan kapcsolt vállalkozással - a versenyhátrány megszüntetése céljából - kötött tartós szerződésre, amely kapcsolt vállalkozásban a kis- és középvállalkozások szavazati joga együttesen meghaladja az 50 százalékot.

-----------------------

4. § E törvény alkalmazásában

24. mikro-, kis- és középvállalkozás: a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényben ilyenként meghatározott vállalkozás, ideértve az említett törvényben előírt feltételeknek megfelelő ügyvédi irodát, végrehajtói irodát, szabadalmi ügyvivői irodát, és közjegyzői irodát is azzal, hogy kisvállalkozásnak minősül az említett törvény szerinti mikrovállalkozás is;

-----------------------------------------------

Tehát azt Te tudod eldönteni, hogy kisvállalkozásnak minősül-e adott, vagy valamely érintett vállalkozás.. részleteiben a Tao tv-ben, a fentebb idézett PM rendeletben,

A kis- és középvállalkozások meghatározása

3. § (1) KKV-nak minősül az a vállalkozás, amelynek

a) összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és

b) éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

(2) A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és

b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

(3) A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és

b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

(4) Nem minősül KKV-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot.

---------------------

Üdv.

exeo1 fogadta el, ekkor: 2009-07-07 19:01
Pont: 50
Téma: Nettó -Bruttó

Szia!  Zsuzsa véleményét osztom..   ha valami mondjuk 5, 18,25% ÁFA alá tartozik és ÁFA köteles vállalkozótól vásárolsz, akkor soha nem fogsz olyan számlát kapni, ami nem tartalmaz ÁFÁ-t.... egyetlen egy eset van, amikor külön megjegyzéssel a számla nettó összegben kerül kiállításra két ÁFA adóalany között, amikor a fordított ÁFA esete (ÁFA tv.142.§.) áll fenn...

Tehát mivel ÁFÁ-ról beszélsz, vélhatően ÁFA köteles vállalkozó vagy... ha kereskedelemről beszélünk (amit veszel, azt köztes használat nélkül tovább értékesítel= áru)  akkor a vásárlásos számláidban lesz neked felszámított ÁFA, amit levononandó ÁFA-ént kezelsz,  amikor Te adsz el, akkor annak az ÁFÁ-ját fizetendő ÁFA-ként kell kezelni  és a kettő különbsége lesz az, amit az APEH-hel kell külön pénzügyileg is rendezni az egyes bevallási gyakoriságnak (havi, bagyedéves, éves) megfelelő határidőkben... ami rendezendő egyenleg: lehet csak továbbvihető követelés, lehet kiutalandó ÁFA visszaigénylés, vagy lehet befizetendő kötelezettség.. hogy a visszaigénylhető mikor minősül kiutalandó visszaigénylésnek és mikor csak továbbvihető... a könyvelőd fogja tudni, semmi esetre nem javaslom a kérdésed szövegezése alapján, hogy saját magadnak könyvelj és készítsd az ÁFA bevallást a vállalkozásodra vonatkozóan.

Üdv.

Kozma.Feri fogadta el, ekkor: 2009-07-07 06:15
Pont: 25
Téma: számla teljesítési időpontja

Szia Róza! Ahhoz, hogy a számlán szerepeltetendő teljesítés időpontja... mi legyen. -- ebből, hogy folyamatos teljesítés 3 db részszámla ... nem biztos, hogy ugyanarra gondolunk...

A részteljesítés is teljesítés.. de ha tényleg részteljesítésről beszélünk tehát az ÁFA tv. 57.§. szerinti teljesítés, akkor ott nem a fizetési határidőt kell a számlán teljesítés időpontjaként szerepeltetni..

Ha az ÁFA tv. 58. §-a szerinti teljesítésről beszélünk, ott a számlán szerepeltetendő Teljesítési időpontja az egyezk a fizetési határidővel..

Ezt az alábbi írásodra való tekintettel válaszoltam, hiszen az, hogy mit adsz meg teljesítés dátumának a számlán, azt az adott gazdasági esemény/ügylet tartalmának megfelelően kellene eldönteni..

" Vagy mi van akkor, ha nem a fizetési határidőt adom meg teljesítési hat.időnek, hanem június 30-át.

.. Ha  számlán szerepeltetendő teljesítés időpontja egyértelműen 06.30,  (ÁFA tv. 57.§.) akkor az mindenképpen 20%-os, akkor is ha júliusban állítod ki a számlát..

Ha az ÁFA tv. 58.§-a szerint kell a teljesítés időpontját kezelni, akkor Olga betetette a törvényi hivatkozást is....  tehát , ha az ilyen számla vonatkozó időszaka 06.30-ig terjed, akkor még egyértelműen 20%-os, akkor is, ha a számlán a telj.időpont és fiz.határidő egyezősége révén a teljesítés dátuma 07.30.

Mivel azt írod, hogy valós fizikai teljesítést tekintve mindképpen 06.30-ig vonatkozó valamit számláznál, a számlán szerepeltetendő teljesítés időpontjával nem kell sakkoznod az ÁFA változás miatt.., viszont mindenképpen megfelelően kell elbírálni a teljesítés dátumát attól függően, hogy az 57.§ szerinti részteljesítésről van szó, vagy az un. határozott idős/ /részletfizetéses ügyletről.. .

Üdv.

roza611 fogadta el, ekkor: 2009-07-07 04:54
Pont: 25
Téma: Üzletrész értékesítés külföldi cégnek

Szia!  Sejtem mire célzol, azzal, hogy a vevő itt nem ad 0908-at...   Valóban az Art. szerint ez a külföldi vevő nem minősül itt kifizetőnek, tehát az eladó magánszemélytől nem fog  SZJA-t és eho-t vonni, és azt nem fogja itt "jelenteni"..    De gyakorlatilag ugyanez a helyzet akkor is, ha egy (magyar) belföldi magánszemélynek adja el..,        Ugyanakkor láttam "hirdetéseket"..., hogy üzletrész eladás adóoptimalizálással,stb..     Nem vagyok járatos az offshore ügyletekben,  de ha a tulajnak lenne saját offshore cége is, s először az venné meg az itteni cégben lévő üzletrészét (egy minimális haszonnal, amit itt a magánszemélynek le kellene adózni..), majd a tulaj magát az offshor cégét adná el a nagy nyereséggel a "nagy vevőnek", akkor ha az a cég olyan országban van, ahol a törvényi feltételek olyanok, hogy az üzletrész eladás mondjuk mentes.., akkor ...   De az offshore cég alapításnak is vannak költségei..  Attól, hogy most a tulaj nem offshore közbeiktatásával, hanem már teljes áron magának egy tőle független offshor cégnek adja el, az a törvényt nézve : amit gondolom Te is ismersz, és Böbe is leírt.. itt a jövedelme után  adókötelezettsége és az ismert határig százalékos eho fizetési kötelezettsége keletkezik..

HA a magánszemély az itteni üzletrész eladásából nem vall be jövedelmet, hát 5-6 évig kockáztat, mert ha nem kifizetőtől származik az értékpapír értékesítésből jövedelme, akkor neki saját magának kell az adót megállapítania és megfizetni, bevallani..   Annak azért van nyoma, hogy eladta az üzletrészét, az is kiderülhet talán, hogy mennyiért.., még akkor is, ha külföldi bankszámlára utaltatja az adás-vételi árat .    Az is lehet, hogy csak valamennyi jövedelem szerepeltetésével vallja be a magánszemély és nem a teljessel, aztán az elévülési időn belül vagy megszólítják és akár lebukik, (s ez esetben többet fog fizetni mint amennyit eredetileg kellett volna)  ---   vagy nem és megúszta..

Az SZJA bevallásban például most is ott volt, hogy ha a belföldi magánszemély külföldi cég személyautóját magáncélra is használhatta, akkor itt Mao-n neki cégautó adót kellett volna bevallani és befizetni...-- na kíváncsi lennék arra, hogy ezt hány érintett vallotta és fizette meg?! Az is igaz, hogy ez nehezebben utolérhető, mint esetleg a nem kifizetőtől kapott üzletrész tényleges adás-vételi ára.. 

-- egy vélemény.. , hátha lesz még másoknak is.. Üdv.

 

mazsi5 fogadta el, ekkor: 2009-07-03 19:41
Pont: 100
Téma: Áfa elszámolása ingatlanvásárlásnál

Szia! nem akarok piszkálódni... egyébként a kérdésedben valóban szerepelt, hogy az eladó tette adókötelessé (az ingatlan értékesítését), viszont valóban ha már valaki forított ÁFÁ-san állítja ki a számlát, akkor aki kapja annak már nem választás kérdése a fordított ÁFA dolog.. értettem a kérdés ezen részét, bár az eladó az ÁFÁ-ssá tételt a 88.§.a alapján teszi nem a 86 alapján, de ez gondolom egy elírás csupán..

Ami az érdekes nálad, mint vevőnél - aki egyébként csak akkor kaphat fordítottan ÁFÁ-s számlát, ha olyan ÁFA adóalany, aki a fordított ÁFA személyi feltételeinek megfelel, de gondolom, hogy Ti ÁFA körös áFA adóalanyként alakultatok/alakultok -    az az, hogy lakásingatlan azaz ingatlan, mert azzal kapcsolatosan van ÁFA levonási korlátozás, s azzal egyidejűleg a levonási korlátozás alól kivétel is...

Mindenre kiterjedően nem igazán lehet itt írni, de ha lakásingatlanról van szó: akkor nézd meg az ÁFA tv.:

124.§.(1) h., i.)   és a 125.§. főleg: d,e,f,g, 126.§-t.

---------------------

 Üdv.

moderator2 fogadta el, ekkor: 2009-07-03 13:49
Pont: 5
Téma: Áfa elszámolása ingatlanvásárlásnál

Szia!  Azt nem írod, hogy milyen ingatlanról van szó: lakásingatlan, vagy egyéb használt ingatlan, és az az ingatlan kizárólag ÁFA köteles tevékenységhez lesz-e használva, illetve lakásingatlan esetében túlnyomó részt ÁFÁ-s bérbeadásra, vagy ÁFÁ-s továbbértékesítési célra, vagy mi a szerzés/hasznosítás célja.?

Attól, hogy fordított ÁFA alkalmazásával vettétek meg, ami ÁFA fizetéssel jár, lehetséges, hogy egyidejűleg ez az ÁFA levonásba is helyezhető.

Az, hogy az összesen fizetendő ÁFÁ-t a levonható ÁFA csökkenti és a kettő különbözete az ami az (fizetendő/továbbvihető/visszaigénylhető) elszámolandó ÁFA egyenleget fogja adni. Az, hogy beszerzéseket kell eszközölni??  Hát adott cég olyan beszerzéseket, szolgáltatásnyújtásokat szokott igénybe venni, amire a bevételszerző tevékenységhez az ÁFA adóalanynak  szüksége van..  Ha ezek a beszerzések, szolgáltatások igénybevétele olyan és olyan tevékenységhez merülnek fel a bevallási időszakot illetően, ami az ÁFA levonására jogosítja, akkor sz nyilván csökkentni az egyébként fizetendő ÁFA összegét.  Üdv. 

moderator2 fogadta el, ekkor: 2009-07-03 13:49
Pont: 5
Téma: 0901 kitöltés

Sziasztok! köszönöm hogy reagáltatok az i.n.évi 0901-es bevallás-adófolyószámla kérdésben, mivel van akinek felkönyvelték, kénytelen leszek őket megkeresni, hogy mi van??

Mazsi5!  a barátnőm nemrég hívott ezzel a cégautó adós kerekítéssel, de nem tudtunk dűlőre jutni, úgy, hogy Ő APEH portálon keresztül e-mailben elküldte a kérdést, hogy a nyomtatvány progi hibás, vagy valami, valahol külön szabályozza...  ha választ kap elküldi, én meg majd felrakom ide, hátha 20-ig kiderül.

A gépjárműadóról szóló tv-ben gakorlatilag annyi van, hogy az állami adóhivatlhoz kell bevallani, befizetni..   Az ART-ban pedig ez van:

Általános rendelkezések
3. Az állami adóhatóságnál nyilvántartott adót    - a magánszemély által fizetett jövedelemadót, különadót, egyszerűsített közteherviselési hozzájárulást, egészségügyi hozzájárulást, járulékot, valamint a magánszemélyt terhelő vagyonszerzési illetéket kivéve -,    a költségvetési támogatást 1000 forintra kerekítve kell megfizetni. A magánszemély a 100 forintot el nem érő jövedelemadóját, különadóját, egészségügyi hozzájárulását, valamint vagyonszerzési illetékét nem fizeti meg, és az adóhatóság a 100 forintot el nem érő adó-visszatérítést nem utalja ki és nem tartja nyilván.
   -------------------------------------------------


Nem találtam cégautóadós külön rendelkezést, hogy mondjuk kivéve a cégautó adót, ahol mindig csak az adott negyedév összesen Ft-ja kerekíthető eFt-ra , tehát nem érvényes a folytatólagos kerekítés..

Yogini! Bocs, hogy a kérdésedet alatt kértem a többiek véleményét. Üdv.

moderator2 fogadta el, ekkor: 2009-07-03 13:48
Pont: 1
Téma: 0901 kitöltés

Szia!  Én lehet, hogy az I.n.évi 0901-est a cégautókra vonatkozóan kódolva küldhettem el, mert még a mai napig nem látom senkinél sem felkönyvelve a cégautó adót az adófolyószámlára, pedig elmentek 09.04.08-án, a befizetés így többletként jelenik meg.

-------------------------------------------

Megköszönném, ha valaki, akinek volt első negyedévi cégautóadója visszajelezne, hogy az I.n.i 0901-es szerepel-e az adófolyószámlán kötelezettségként..    Előre is köszönöm.  Üdv.

moderator2 fogadta el, ekkor: 2009-07-03 13:47
Pont: 1
Téma: 0901 kitöltés

Semmi gond... de miután Zsuzsa írja nekem, hogy a 06.31-el tuti hibás lesz... ezután Te írod, hogy naná, hogy hibás ......, mint mindig...  az 1.válasz szerint jó csak, .. itt a 35 fokban azért felkaptam a fejem.. Üdv. 

moderator2 fogadta el, ekkor: 2009-07-03 13:47
Pont: 1
Téma: 0901 kitöltés

Kedves Kriszta4!  Ha ezt a megjegyzést nekem szántad..  " Naná hogy hibás...  mint mindig ..."     hát azért már ne is haragudj, de ....

Ha megnézed az első válaszolóval egyszerre írtunk (1 másodperc) se ő nem látta, hogy én írtam, sem pedig én, hogy ő már válaszolt...  de meghagytam az általam írt választ, mert azon kívül, hogy a Mari válasza jó, a kérdezőnek a kérdése alapján dilemmát okoz a bevallást előlegfizetés miatt nyújtom be.. dolog, úgy hogy remélem nem haszontalan számára amit írtam, ha meg mégis, hát majd figyelmen kívül hagyja..  

moderator2 fogadta el, ekkor: 2009-07-03 13:47
Pont: 1
Téma: 0901 kitöltés

Igen igazad van, korrigáltam is, de remélem a kérdező jól értette, gondolom neki sem a 06.30-ig-el volt a baja, hanem a kezdő dátummal  Köszi a figyeleztetést. Üdv.

moderator2 fogadta el, ekkor: 2009-07-03 13:47
Pont: 1
Téma: 0901 kitöltés

Szia!   Ha éves bevallásra kötelezett, akkor jelöli, hogy éves bevallóként nyújtja be, jelölöd az előleg fizetést.. és bavllási időszakhoz írod 09.04.01-2009.06.30-ig,  hacsak nem valami soronkívüli bevallásadási kötelezettség miatt adod a bevallást..(amit viszont másként kell jelölni).

A szakképzési az előleg fizetés, hiszen éves elszámolású adó, de a vonatkozó előírások értelmében az első félévre vonatkozóan az előleget meg kell fizetni és vallani is a 0901-en, a tényleges éves kötelezettségről pedig majd szintén a 0901-esen belül, de már , mint elszámolást is tartalmazó bevallásban kell számotadni. tehát most általános esetben a szakképzési az előleg... Üdv.

moderator2 fogadta el, ekkor: 2009-07-03 13:47
Pont: 1
Téma: M.viszony melletti egyéni v.megszüntetése

Igazad van a falnak is füle van.... (kiveszem) ... Bár elolvasnák azokat  a megjegyzéseket is, ami az "egyértelmű törvények" állandóssága  miatt az emberből sokszor kikívánkozik..Üdv.

moderator2 fogadta el, ekkor: 2009-07-03 13:16
Pont: 20
Téma: M.viszony melletti egyéni v.megszüntetése

Szia!  Ha megszünteti a vállalalkozását és elmegy munkanélkülire, akkor az újbóli egyéni vállalkozás inditásához szerintem nem kaphat un. vállalkozóvá válási támogatást, esetleg abban a formában kaphat, ha utána nem egyéni vállalkozást, hanem társasvállalkozást csinál, vagy már meglévő társas vállalkozáshoz csatlakozik, úgy hogy abban mellékszolgáltatásként személyes tagi közreműködést vállal..

A munkaviszony mellleti ev  státusz akkor állt fenn, ha volt legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya..     ha a kérdésedben csak elírtad a munkaviszony megszűnésének dátumát, mert esetleg az utolsó munkában töltött nap volt dec. 31... ezt követően pedig mondjuk felmondási időt töltöttél, s a felmondási idő alatt teljes egészében felmentettek a munkavégzés alól... , de a munkaviszony megszűnésének napja mondjuk 09.06.30....------------.., de valóban a kérdésedet pontosítani kellene, hogy akkor tényleg mi a munkavsizony megszűnésének dátuma, s ha tényleg 08.12.31., akkor milyen jogcímen kaptál 06.30-ig munkabért.  Üdv.

moderator2 fogadta el, ekkor: 2009-07-03 13:16
Pont: 20
Téma: 0901-et önellenőrizni?

ha normál általános esetben a szakképzési előleg miatt adod, akkor 2009.04.01-2009.06.30. a bevallási időszak,  jelölnöd kell, hogy előleg miatt..., jelzed azt is hogy éves bevallási gyakoriságú vagy.....    de nem jelölhetsz a jobb oldalon, mert az már magára az elszámolásra vonatkozik, tehát amikor ezen éves elszámolású adóról, adóalapról is számot kell adni majd t. évet követő év 02.25-ig..., vagy évközben, akkor amikor soronkívüli bevallást kell adni .   Most csak előleg kötelezettség van és nem szakképzési járulék elszámolás.  Magát az összeget a 01-es lapon beírod a szakképzési soron a június hónaphoz..  Én még nem küldtem el, de nem jelez hibát...

moderator2 fogadta el, ekkor: 2009-07-03 13:10
Pont: 5
Téma: 0901-et önellenőrizni?

Szia!  Most nem csak hónap vége és félév vége van, hanem negyedév vége is.. és az EVÁ-s vállalkozások negyedévente kötelezettek szakképzési előlegre, n.évet követő hó 12-ig.. amit néztél, az rájuk vonatkozhat.. Üdv.

moderator2 fogadta el, ekkor: 2009-07-03 13:10
Pont: 5
Téma: Ügyvezető ill. tag jövedelme

Az ügyvezetőség ellátása nem jelent automatikusan társasvállalkozói jogviszonyt (amikor más többes biztosítás hiányában és az adott társaságtól is jövedelem hiányában fenn állhatna a minimálbér/minimum járulék alap utáni járulékfizetés...)... ha pedig nem társasvállalkozó valaki, akkor nincs is olyan kötelezettsége, mint ami lenne, ha társasvállalkozó lenne...

Meg kell nézni a társasági szerződést, hogy rendelkezik-e mellékszolgáltatásról, s azon belül ezen tagok személyes munkavégzéséről a társaságban --- ha nem és a valóságban sem látnak el más feladatot, mint ami az ügyvezető .. vezető tisztségviselő feladatkörébe tartozik, akkor az APEH-os  hülyeséget beszélt..

A T1041-en csak biztosítottat ehet bejelenteni, ha az ügyvezetőséget nem munkaviszonyban látják el, akkor a Ptk-s megbízásra irányadó szabályok szerint..., ami egyébként lehet ingyenes is. Ha tagi személyes munkavégzésről (mellékszolgáltatásról) nem beszélhetünk és nem munkaviszonyban ingyenes megbízásal ügyvezetők, akkor mint választott tisztségviselőt sem lehet a T1041-en bejelenteni, mert választott tisztségviselőként csak akkor lennének biztosítottak, ha a díjazásuk (nem önálló  tev. jövedelem) meghaladná a minimálbér 30%-át..

Az meg egy teljesen más dolog és a társaságot nem érinti, hogy ha az adott személyek esetleg sehol nem biztosítottak és fizetniük kellene (saját maguknak..) az egészségügyi szolgáltatás kapcsán a havi 4.500 Ft eü.szolg.járulékot...

-- Nekem ez a véleményem.., de egyébként magán az APEH portálon fenn van más témában egy tájékoztató, ami azt is taglalja, hogy mikor beszélünk a tagok - nem vezető tisztségviselőként - nem munkaviszonyban, nem megbízásos jogviszonyban történő  személyes munkavégzéséről, ami Tb szempontjából társasvállalkozói jogcímet keletkeztet...

csak a linket teszem ide:

Személyes közreműködés fogalmának értelmezése az adómentesen adható üdülési csekk juttatásakor2008.09.29.

[Az szja-törvény 1. számú melléklet 8.3. pont c) alpontja]

moderator2 fogadta el, ekkor: 2009-07-03 13:07
Pont: 33
Téma: családtag bejelentése

Az, hogy díjazás nélkül járulékfizetés -- az a személyesen közreműködő tagoknál lehetséges, de ahhoz először tagnak/tulajdonosnak kellene lenni...

nem tudni mi ideje van a nyugdíjkorhatárig, de azt hiszem még mindig van olyan, hogy a TB-vel szerződést lehet kötni szolgálati időre a magánszemélynek és akkor x. összeg után fizet x járulékot.. a TB tv-t kellene megnézni, vagy megkérdezni az a TB-t.  Üdv.

Ha teljes munkaidős lenne, tehát heti 40 órás... akkor sem kötelező a minimálbér 2x-se, lehet a minimálbér is, ha a havi adó,járulékbevallásban (0908A-M) az szerepelne neki járulékalapként..

Ha viszont nem volt eddig munkaviszonyos dolgozója, akkor azért eddig szokatlan dolgoknak is eleget kellene, hogy tegyen, ha a munkaviszonyos foglalkoztatás mellett dönt... bár, ha működtetni akarja a céget előbb utóbb el kell kezdenie azt is, hogy mi van akkor ha alkalmazottak vannak a cégben.. részleteit, illetve adminisztrációt tekintve a könyvelőnek lesz vele dolga.  A munkaviszonyban a munkabért a Munkatörvénykönyv alapján is legkésőbb tárgyhónapot követő hó 10-ig a munkavállalónak ki kell fizetni.

Üdv. 

monti771 fogadta el, ekkor: 2009-07-02 16:31
Pont: 3
Téma: családtag bejelentése

Szia!  annyival egészíteném ki Szedlacsek válaszát - de nem ismételve azt, hogy  ha az édesanyja tartósmunkanélküli, ill. olyan munkanélküli, aki támogatással foglalkoztatható, akkor nyugodtan felveheti a KFT munkaviszonnyal.. kérve rá a támogatást is. De azt tudnia kell, hogy ezen alkalmazott tekintetében is vonatkozik az Mtv., a Munkavéd.tv... tehát üzemorvi alkalmassági, stb..

Ha nem munkaviszonyt akarna, akkor akár "átváltozhatna" többszemélyes KFt-vé, ahol az anyja is tulajdonos lenne...  akár szintén olyan vállalkozóvá válási támogatással, amit akkor adnak, ha a legalább (X hónapja, azt hiszem 3 hónapja) tartós munkanélküli céget alapít, vagy már meglévő társasághoz csatlakozik vállalva abban a személyes közreműködést...   és akkor. mint társasvállalkozó lenne járulékalapja és járulék,stb. fizetési kötelezettsége, amivel szolgálati időt is szerez..  

Hirtelenjében ezek jutnak eszembe, nyilván meg kell nézni, hogy mi mivel jár, nem tudni, hogy a társaságnak egyébként vannak-e alkalmazottai, vagy ha az anyját felveszi munkaviszonyba, akkor emiatt növekedne a Munkavédelmi,stb... kötelezettsége a cégnek,  Ha meg résztulajdonosává válna a cégnek, akkor egyrészt már több tulajdonos van, másrészt alapító okirat módosítás/társasági szerződés írás, annak költségei, stb.   

169. § (1) Egyszemélyes társaság a saját üzletrészét nem szerezheti meg.
(2) Ha az egyszemélyes társaság az üzletrész felosztása vagy a törzstőke felemelése folytán új tagokkal egészül ki, és így többszemélyes társasággá válik, a tagok kötelesek az alapító okiratot társasági szerződésre módosítani.
  
 

Üdv.

monti771 fogadta el, ekkor: 2009-07-02 16:31
Pont: 3
Téma: szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség

Szia!  Az egyéni vállalkozó saját vállalkozói kivétje nem minősül szakképzési alapnak, az általa foglalkoztatottak TB járulék alapja, valamint a természetbeni juttatás TB járulék alap után neki is van szakképzési hozzájárulási kötelezettsége ....   az átalányadósok azok egyáltalán nem tartoznak a szakképzési alá,  az EVÁ-s egyénik pedig az EVA tv. alapján fizetnek és vallanak szakképzésit, de ők csak a munkaviszonyban foglalkozatottjaik után és nem a 0901-en vallják...

Társas vállalkozásoknál a társasvállalkozók TB járulék alapja szakképzési hozzájárulás alapját képezi, a keig.tev.társasvállalozónak nincs TB járulékalapja, tehát a nyugdíjmelletti személyesen közreműködő tag díjazása az nem képez szakképzési alapot

Most 2009.07.20-ig az első félévi szakképzési hozzájárulás összegét kell előlegként megfizetni, vallani a 0901-en, akik erre kötelezettek. Akik kötelezettek és nincs előleg összegük, azok vagy a 09NY-en adnak 07.20-ig bevallást helyettesítő "nemlegesség" nyilatkozatot,  vagy már eleve beadták korábban akár előremutatóan a 0901-re vonatkozóan, vagy most 07.20-ig beadják a 0901-et nullásan,

A szakképzési hozzájárulást - általános esetben, tehát ide nem értve az EVÁ-st, meg a soronkívüli bevallót - két részletben kell teljesíteni pénzügyileg is: első félév előlegeként 07.20-ig, éves elszámolás amiben levezeti a a szakképzési hozzájárulás alapját,stb-t..  éves összegét és vallja, mint évet kevetően esedékes összeget az éves végleges kötelezettség és első félévre már vallott előleg különbözetét. 

Nagyon tágan értelmezhetően tetted fel a kérdésedet. Nem mindegy, hogy milyen adózású ev-ről beszélünk, milyen társasvállalkozóról (kieg.tev-ű, vagy mi..) Ami új elem 2009. I. félévet is érintően az az, hogy a szakképzési alapja az a TB járulék alap, s bizonyos természetbeni juttatások is TB járulék alapot képeznek.....

A teljesség igény nélkül a szakképzési tv-ből 2009.06.30-ig hatályosból:

2. § (1) Szakképzési hozzájárulásra kötelezett - a (3)-(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a belföldi székhelyű

a) gazdasági társaság,

b) szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, az iskolai szövetkezetet és az iskolai szövetkezeti csoportot,

c) állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat - a víziközműtársulat kivételével -, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat,

d) ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda,

e) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó [a továbbiakban az a)-e) pont alattiak együtt: hozzájárulásra kötelezett].

(2) Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik.

(3) Annak a hozzájárulásra kötelezettnek, aki adófizetési kötelezettségének átalányadó megfizetésével tesz eleget (a továbbiakban: átalányadózó), szakképzési hozzájárulás tekintetében e törvény alapján nem keletkezik bevallási és elszámolási kötelezettsége, fizetési kötelezettségét az átalányadó megfizetésével teljesíti.

(4) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalany a külön törvényben meghatározott módon teljesíti a szakképzési hozzájárulási fizetési kötelezettségét.

(5) Nem köteles szakképzési hozzájárulásra

c) az egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékalapja után, ide nem értve az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő társadalombiztosítási járulék alapját.

3. § (1) A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő társadalombiztosítási járulék alapja.(2)

(3) A szakképzési hozzájárulás mértéke - a (4) bekezdés figyelembevételével - a társadalombiztosítási járulékalap 1,5 százaléka (a továbbiakban: bruttó kötelezettség).

-----------------------------

Mikor 2009. januártól megváltozott a munkaadói, munkavállalói és szakképzési hozzájárulás alapja, az APEH felrakott egy tájékoztatást, érdemes megnézni:

Tájékoztató a szakképzési hozzájárulás és a munkaadói járulék alapjának változásáról2008.12.29.

-----------------------------

Ha ezek alapján nem tudsz eligazodni, akkor pontosítani kellene a kérdésedet, hogy milyen egyéni vállalkozó, milyen társasvállalkozó, és milyen adózású ev,társasvállalkozó megítélésével van kérdésed a szakképzési hozzájárulás megállapítását, bevallást tekintve.

Üdv.

katta0 fogadta el, ekkor: 2009-07-02 04:34
Pont: 33
Téma: Vegyes Élelmiszer Kisbolt - Vállalkozás

Szia Feri! Valóban nagy és sok témakört ölelnek fel a kérdéseid, amire válaszolás esetén sem alapozhatod a vállalkozásodat és annak működtetését..  

Csak nagyon vázlatosan:

Legelőször is talán: van-e kiszemelt üzlethelyiség, amire egyáltalán erre a tevékenységre megkapnád az üzlet működési engedélyét.., hogy az ahhoz mi minden szükséges, az adott önkormányzattól kérd el az irományt, hogy mi mindent kérnek ahhoz, hogy egyáltalán működési engedélyt kaphass, akár Bt. ev.,vagy KFT részére.

-  az, hogy mi legyen a vállalkozási forma az attól is függ, hogy mi az elvárásod: az egyéni vállalkozó és Bt. esetében a beltag teljes anyagi felelősséggel tartozik a vállalkozás tartozásaiért.., a KFT-nél korlátolt felelőssége van a bevitt tőke (jegyzett tőke erejéig-- és most nyilván nem írok arról, hogy csődbüntett,stb. esetében mivel felel).  Egy ev. könyvelhet pénztárkönyvet, naplófőkönyvet és nem tartozik a számviteli tv. hatálya alá: tehát nem kellenek belső szabályzatok (pénzkezelési, stb.) , a Bt. KFT a számviteli tv. hatálya alá tartozik, ahol kettős könyvvitel van.    Más-más adózást választhat egy egyéni vállalkozás és megint csak másként adóznak a társaságok (Bt,KFT). Az egyéni vállalkozó az pénzforgalmi szemléletben könyvel,  a kettős könyvvitelű az teljesítés szemléletű..  

Én KFT-t csinálnék egyébként a saját szempontjaim alapján, 500 eFt jegyzett tőkével már alapítható- 

--  teljesen mindegy, hogy egyni vállalkozóként, vagy társaságként alkalmaz valaki foglalkoztatottakat, a foglalkoztatásra a Munka tv.vontakozik, valamint a Munkavéd.tv.,stb. az alkalmazottakról a bevallás, adatszolgáltatás, bérszámfejtés nem függ attól, hogy milyen jogállású vállalkozó foglalkoztatja.

--- ÁFA:  ha az ÁFA adóalanyiságot választja a vállalkozás, akkor az durván úgy néz ki, hogy vannak beérkező számlák, amikben a szereplő ÁFA vagy levonható, vagy nem,  vannak a vállalkozó bevételei (pénztárgép, számlás,stb) amiben van fizetendő ÁFA,  a fizetendő ÁFA és a levonható ÁFA különbsége adja azt az összeget, amit az APEH-hel rendezni kell.. egy kezdő vállalkozó negyedéves ÁFA bevallás gyakorisággal kezd, tehát naptári negyedévet követő hó 20-ig van ÁFA bevallási és annak alapján fizetési kötelezettsége...  Tehát nemcsak árrés után kell ÁFÁ-zni, hanem minden bizonylatot számba kell venni, ami az adott bevallási időszakban elszámolódik...

--  a boltodban számla és nyugta adási kötelezettség van, ha a vevő nem kér számlát (nem adja meg a számlához a nevét, címét), a nyugta adása kötelező... de egyébként a számla, nyugtaadási kötelezettségről az ÁFA törvény rendelkezik, a számla tartalmáról is..

ha számlát állít ki valaki, akkor azt a számla formátumnak megfelelően tételesen kell szerepeltetni és nem egyösszegben a mosóport, a kenyérrel,stb...

-  azt, hogy veszel valamiket valamennyiért és eladod valamennyiért, és hogyan tovább, elszámolás hogyan történik....  a kérdéseid alapján talán ezzel mindenképpen szakembert kellene megbíznod!!

Az elszámolás attól is függ, hogy mi a vállalkozási forma, mi az ÁFÁ-zási mód, és hogy milyen könyvvezetésre kötelezett ..

-- ha egy hozzáértő könyvelőd fogsz megbízni és megfizetni, akkor el fogja neked mondani, hogy milyen időközönként, mi mindent kell átadnod ahhoz, hogy a könyvelésed, adózásod nyilvántartásilag rendben legyen..

AHHOZ, HOGY KERESKEDELMI TEVÉKENYSÉGET FOLYTATHASS, AHHOZ MINDENKÉPPEN KELL, HOGY LEGYEN VAGY OLYAN ALKALMAZOTT, VAGY SZEMÉLYESEN KÖZREMŰKÖDŐ TAG, VAGY EV. ÉS BT. ESETÉBEN LEHET OLYAN SEGÍTŐ CSALÁDTAG IS-- AKI MEGFELELŐ KÉPESÍTÉSSEL RENDELKEZIK.

Ha engem kérdezel, akkor alkalmazzál egy szakképzett boltvezetőt, aki végzettségénél fogva kell, hogy tudja azon számodra hiányos ismereteket, hogy mire jó a nyugta.

Üdv.

Kozma.Feri fogadta el, ekkor: 2009-07-01 18:11
Pont: 250
Téma: Egyszerű alkalmazott lehet...e?

Szia!  lehet, hogy félreértjük egymást:  Az alap kérdésedben ez van: "Van egy 1 személyes kft-m, ahol a tag gyakorolja a munkáltatói jogokat, ezáltal megvalósul ugye a személyes közreműködés. Így társas vállalkozónak minősül, de járulékot nem akar maga után fizetni. "

Utána még a 10-es hozzászólásodban azt írod, hogy akkor az irodavezető lesz majd a munkáltatói jogkör gyakorló ..   ha ez a tulajdonos ügyvezető, aki egyben a munkáltatói jogkör gyakorlója, más ügyvezetői /vezető tisztségviselői feladatkörébe tartozó munkát nem végez, akkor nem minősül társasvállalkozónak, aki meg nem társasvállalkozó, annak nincs társasvállalkozói kötelező járulékfizetése.

Amit hivatoztál fórum témát, most nézem, s ha jól látom, akkor az 2007-es, ha megnézem a  TBJ-t és Gt-t 2007.augusztusi hatállyal, akkor a

TBJ szerint:

d) Társas vállalkozó:

1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közhasznú társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony),

GT-ből:  2007. augusztus 31-ig hatállyal  (ekkor még az volt érvényben, hogy az ügyvezető kizárólag Ptk. megbízási szerződéssel lehetett ügyvezető.., de ebben az időben is úgy szólt a Gt. hogy alapjában véve a vezető tisztségviselő gyakorolja a munkavállalók felett a munkáltatói jogokat.) 

22. § (1) Vezető tisztségviselő - a közkereseti és a betéti társaság kivételével - csak természetes személy lehet. A vezető tisztségviselő a társaság belső működése körében a társasággal, illetve annak testületeivel, valamint más tisztségviselőivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye.

(2) A vezető tisztségviselőt ezen minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre az e törvény szerinti társasági jogi jogviszony az irányadó azzal, hogy az így nem szabályozott kérdésekben a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Vezetői tisztségviselő ezen megbízatását munkaviszonyban nem láthatja el.

28. § (1) A gazdasági társaság munkavállalóival szemben a munkáltatói jogokat - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - a vezető tisztségviselő gyakorolja. Ha a társaságnál ügyvezető testület működik, a társasági szerződésben, a társasági szerződés ilyen rendelkezése hiányában pedig az ügyvezető testület ügyrendjében kell rendelkezni a munkáltatói jogok gyakorlásának a testület tagjai közti megosztásáról.

------------------------------------------------------------------------

Vezető tisztségviselő 2007-ben és most lehet olyan személy is, aki nem is tagja a társaságnak. Akkor a munkáltatói jogkör gyakorlás a vezető tisztségviselőnél na nehogy már tagi személyes közreműködést/társasvállalkozói jogviszonyt keletkeztessen.

Amikor esetleg boncolgatjuk, hogy vajon mi tartozhat a vezető tisztségviselői, ügyvezetői feladataok közé, amit az ügyvezető Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályok szerint lát el a társasági szerződés/alapító okirat alapján, a tagok megbízása alapján, akkor mivel egy törvény mondja ki, hogy a munkáltatói jogkör gyakorlása az a vezető tisztségviseléssel "összefüggő" feladat, akkor ezt tovább nem is érdemes keresni, hogy beletartozik-e ....

Jelenleg hatályos GT-ből a tagokra vonatkozóan:

A társaság és a tagok közötti jogviszony

119. § (1) A társaság tagjai törzsbetétjük szolgáltatásán kívül egyéb vagyoni értékű szolgáltatás (a továbbiakban: mellékszolgáltatás) teljesítésére is kötelezettséget vállalhatnak. A tagok által - nem választott tisztségviselőként - végzett személyes munkavégzés is mellékszolgáltatásnak minősülhet, ha nem munkaviszonyon vagy polgári jogi jogviszonyon alapul. A mellékszolgáltatás teljesítésének feltételeit a társasági szerződésben kell szabályozni.

 

-----------------------------------

A munkáltatói jogokat a vezető tisztségviselő tag választott tisztségviselőként gyakorolja szerintem és nem mellékszolgáltatásként..

 

2007. augusztusban hatályosan ugyanez a szakasz ugyanúgy szólt..

A társaság és a tagok közötti jogviszony

119. § (1) A társaság tagjai törzsbetétjük szolgáltatásán kívül egyéb vagyoni értékű szolgáltatás (a továbbiakban: mellékszolgáltatás) teljesítésére is kötelezettséget vállalhatnak. A tagok által - nem választott tisztségviselőként - végzett személyes munkavégzés is mellékszolgáltatásnak minősülhet, ha nem munkaviszonyon vagy polgári jogi jogviszonyon alapul. A mellékszolgáltatás teljesítésének feltételeit a társasági szerződésben kell szabályozni.

-----------------------------------------------------

De nyilván úgy jártok el, ahogy jónak látjátok.. Üdv.

pimpa1 fogadta el, ekkor: 2009-06-29 13:56
Pont: 50
Téma: Lakóingatlan áfa visszaigénylése ingatlanos cégnél

Szia!  A két év múlva időszakra vonatkozóan nem nyilatkoznék, hiszen állítólag már megint egy új ÁFA tv. van készülőben, ami majd 2010.jan.01-től lépne hatályba és várhatóan ősszre tervezik az elfogadását

Ha az ingatlan bérbeadásotokkal megfeleltek a hatályos tv. feltételeknek (kivétel...), akkor az ÁFA levonható a szerzéskor.      A bérbeadás céljából beszerzett ingatlant a befektetett eszközök között kell állományba venni,  a továbbértékesítési célú ingatlant az áruk között. Az áru az a beszerzés és az eladás közötti időszakban saját célra (bérbeadási hasznosítás) nem használható- szerintem.

Üdv.

 

Robbanto fogadta el, ekkor: 2009-06-29 11:16
Pont: 7
Téma: EVÁS-0801 éves bevallása

Szia!  Olga válaszával egyezően...  Igen küldeni kell, hiszen az EVÁ-snál a szakképzésit  nem is '01-es kellene vallani hanem magán a 0843-asban, hiszen másként állapítja meg a szakképzésit, mint a többi nem EVÁ-s adóalany.

Tehát attól, hogy az EVA bevallásban jezed, hogy nincs szakképzésije, az csak annyit jelent, hogy a 0843-03 lapon a szakképzési "B" , "C"  rovatokat nem kell töltenie, és az azért nincs töltve, mert nincs szakképzésije.

A 0801-es bevallás az nemcsak a szakképzésire vonatkozik, hanem más adónemekre is, ami egy EVÁ-snál is előfordulhat ... Tehát az EVÁ-s a bevallás gyakoriságának megfelelően (havi, n.éves, éves), akkor is köteles volt '01-est küldeni, ha az nemleges/nullás volt.

Üdv.

nbubba fogadta el, ekkor: 2009-06-29 03:49
Pont: 10
Téma: Nyitás utáni rendező tétel

Szia Mszandra!  Minden év mérlegfordulónapjára e leltározás alapján megállapítjátok, hogy a saját termelésű készletekből (kész-félkész-befjezetlen) mennyi van mennyiségileg raktáron.  Minden terméknek megállapítjátok az előállítási önköltségét a számviteli politikátokban meghatározottak szerint.. aztán a mennyiségekhez termékenként hozzárendelitek az értéket... ez lesz a saját termelésű készletek értéke a mérlegfordulónapon (most nem foglalkozok azzal, hogy ezt még tovább kell értékelni, hogy vajon az ismert piaci értéket meghaladja-e vagy sem, mert az eszközöket az ismert piaci értéktől magasabb értéken a mérlegben szerepeltetni nem lehet, hogy mikor kell értékvesztést elszámolni, azt a számviteli politikátok szintén tartalmazza) ---  amit készletrevesztek a 58-as stk.készletek állományváltozása számlával szemben.

A saját termelésű készletek előállíitási önköltsége durván összejön a közvetlen és valamilyen mutatók alapján ráosztható közvetetett költségekből, vagy van az eladási árból visszaszámításos módszer..... de alapvetően ami az adott termék előállításával kapcsolatosan felmerül, az évközben könyvelődött az 51-es anygaok, az 52-es igénybevett szolgáltatások, 54-es bérek, 56-os bérjárulékok  stb. költségként és hát ami a mérlegfordulónapon meglévő készlet "vagyon", az nem maradhat véglegesen a már elszámolt költségekként, hiszen annak egy része nem az adott év költsége. Ami a mérlegfordulónapon meg van, az költségként majd abban az évben terheli az eredményt, amikor az eladódik,stb.

Tehát feltételezem, hogy 2008-ban nem volt nyitó saját termelésű készlet, de volt záró... ezért az általad is felvázolt 2008.dec.31-i könyvelési tételel hogy készletreveszed un. előállítási értéken, azzal gyakorlatilag a már elszámolt költségeid csökkennek azáltal, hogy az 58-as az Követel egyenleggel zár.

Jön a 2009.évi nyitás... ami nyitó tételek a 2008-as záró tételekkel egyező, csak ellenkező "előjellel" és nyilván nem a záró mérlegszámlával szemben, hanem a nyitó mérlegszámlával szemben.... de a talyi záró mérlegszámla "forgalma", egyezik az ez évi nyitó mérlegszámla "forgalmával".

Nyitás utáni rendezés: visszavezeted a saját termelésű készleteket az állományváltozási számlára, ami így 58 T/ 2-es K.   Semmi esetre nem vezetheted vissza az 51-es anyagra (ezzel az IPA-nál még csalnál is!) , vagy mondjuk az 54-es bérre egyrészt mert nem csak az a költság/ráfordítás jelenik meg az elállítási értékben, hanem sok más is, másrészt a cég a termelése kapcsán évközben elszámolt költségeinek készlet keletkezése miatti korrigálását a készletváltozás nyitó-záró különbözetével korrigálja a saját választása szerint.. és évközben folyamatos nem vezeti a saját termelésű készleteinek változását... nem veszi készletre a termelését rögtön és nem könyveli az eladott termelt saját termelésű készletének ráfordítását... nyitót könyvel: ami a nyitás utáni rendező tételként nyitó az 58-as T oldalon,   és zárót könyvel ha van, az adott év eredményre gyakorolt hatását pedig a 58-as egyenlegének megfelelő előjellel fejti ki.

Mégegyszer a fenti példánál maradva:

 

  Tartozik Követel Összeg
2008.01.01. Nyitó stk 2-es saját term.készlet. 49.. Nyitó mérlegszla                 - Ft
08.01.02. nyitás utáni rend 58-as stk.áll.vált. 2-es stk készlet                 - Ft
08.12.31. záró stk.készletre vétel. 2-es saját term.készlet. 58-as készletre vétel  12 000 000 Ft
Mérleg szla zárása st.készlet 49-es záró mérlegszla 2-es stk készlet  12 000 000 Ft
       
2009.01.01.nyitó stk 2-es stkészlet  49-es nyitó mérlegszla  12 000 000 Ft
09.01.02. nyitás utáni rendező 58-as stk áll.vált. 2-es st.készl.kivezetés  12 000 000 Ft
09.12.31. záró stk.készletre 2-es stk készletrevétel 58-as készletrevétel  10 000 000 Ft
Mérleg szla zárása st.készlet 49-es zárómérlegszla 2-es st.készlet  10 000 000 Ft
       
Ezek alapján 2009-ben látszik, hogy a nyitó készlet értéke 12 millió volt a záró pedig csak 10 millió,
tehát az éves termelést és termékértékesítést tekintve, a tavalyi termelésből 2 millió ft önktsg-i értékű
terméket 2009-ben eladtam, tehát ez a 2 millió valóban a 2009-es gazdasági évet terheli, ami az 
58-as Tartozik egyenlegeként meg is mutatkozik.    
       
Ha 2009.dec.31-én nem lenne egy db/kg/tonna stb. saját termelésű készletem sem, akkor a záró
nulla lenne , és az 58-as T egyenlegként 12 milliót mutatna, ami azt tükrözné, pld-ul, hogy eladtam 
az egész tárgyévi termelésemből keletkezett termékeket és eladtam azt is, ami a tavalyi termelésből
erre az évre átjött készletként..       
       
nyilván a nulla nyitó, meg a nulla záró az külön nem könyvelendő, csak a példálódzás kedvéért írtam be.
Azt már külön nem ecsetelem, hogy ha a termelésből selejt ,stb. ráfordítás keletkezik… A kérdésed
a nyitás utáni rendező tételekre vonatkozott.    
Ha akasztófán levezeted, akkor látni fogod, hogy azáltal, hogy a nyitás utáni rendező tételként az
58-as T-ra könyvelsz a 2-essel szemben (kvázi "nyitó" készletváltozás), a mérlegfordulónapon
pedig az 58-as K-el szemben veszed készletre az akkor meglévő stkészletet a meghatározott értéken
... a nyitás utáni rendező tétellel a 2-es saját termelésű készlet számlád egyenlege válik nullává és
nem az 58-asé.         

 --- mivel a kérdésed egyértelműen a nyitás utáni rendező könyvelésre vonatkozott, az évi nyitáskor visszavezetés kifejezést teljesen pontossá teszem: nyitást követő visszavezetés, nyitás utáni rendező tétel .. ami a sajáttermelésű készletek állományváltozása számlát tekintve "kvázi" nyitó tételként fog funkcionálni az éves állományváltozás megállapításkor.  

 

TE nxyitás utáni rendező tételként az 511-re akarod visszavezetni, az pedig nem jó..Üdv.   

mszandra fogadta el, ekkor: 2009-06-27 12:20
Pont: 7
Téma: Bt beltag kijelentése a felszámolás előtt

Szia Pimpa1!  Szívesen válaszoltam volna neked is, de utoljára három évvel ezelőtt voltak felszámolásaim, úgy, hogy a felszámolást is könyveltem...  akkor még az volt a módi, hogy a felszámoló gyakorlatilag a felszámolás napjától átveszi a hatalmat, ő dönti el, hogy van-e foglalkoztatás bárkire vonatkozóan is, vagy nincs...  a lényeg, volt olyan, hogy továbbra is igényt tartott annak az embernek a munkájára, aki addig mint személyesen közreműködő tag dolgozott, de a felszámolás napjával, mondván, hogy a tagok, azaz a taggyűlés már nem funkcionálhat azzal a jogosítvánnyal, amivel korábban--- a társasvállalkozói jogviszony megszűnt és határozott idős munkaszerződést kötött vele..  Ha felszámolás napjától még kötelező érvényű lenne a felszámolóra nézve is akár a társasági szerződésbe foglalt mellékszolgáltatásért fizetendő díjazás, akkor minden felszámolás előtti megtehetné, hogy a felszámolást megelőzően úgy módosítattná a társasági szerződést, hogy van mellékszolgáltatás, vagy a BT-k olyan tagi megállapodást kötnének, hogy a személyesen közreműködő tagnak havonta jár 500 eFt... oszt majd fizesse a felszámoló, amíg a céget nem törlik a nyilvántartásból?? 

Szerintem ha a tagok veszítenek a jogosultságukból a felszámolás napjától, akkor a kötelezettségeik, mellékszolgáltatási kötelezettségek és jogosultságok is más elbírálás alá kerülnek.

De azóta nem is foglalkoztam a felszámolásos kérdésekkel,  pedig itt kering a fejem felett... de ott is annyi módosítgatás volt, hogy azt mondtam majd akkor ásom bele magam ha muszály és akkor az éppen aktuálisba. És nem akartam válaszként olyat írni, amiben éppen nem vagyok otthon.

A többiek közül valaki már korábban írt neked, amiből szerintem az jött le, hogy egyébként kijelenthető, hiszen nem a beltagság dönti el azt, hogy valaki társasvállalkozó-e vagy sem, hanem az, hogy személyes munkavégzésre kötelezett-e. Amit én betettem ezzel kapcsolatban, a Bt-nél ráadásul úgy nevesítik, hogy a társaság tevékenységében személyesen közreműködik... a Bt-nél a tagok megállapodásán is alapulhat az, hogy közreműködik, illetve, hogy már nem működik közre.

A felszámolást megelőzően a tagok még hozhattak olyan döntést, megállapodást, hogy a társaság a tevékenységét nem folytatja tovább, ezért az addig személyesen közreműködő tagok munkavégzési/közreműködési kötelezettsége is megszűnik... és akkor a megszűnés napjával még a Bt. kijelenti ..     

Egy beltag ha személyesen nem végez munkát a bt. tevékenységi körében, akkor nem lesz társasvállalozó akkor sem, ha sehol nem biztosított..  A beltagság a felelősségét funkcionálja elnevezésileg és nem a biztosítottságát.  És mégegyszer elnézés, hogy itt válaszoltam egy közbekérdésre Üdv.

 

pimpa1 fogadta el, ekkor: 2009-06-26 12:35
Pont: 10
Téma: Építési telek önkormányzatnak

Szia!  Ha választottadd az ingatlanértékesítésekre az ÁFA kötelessé tételt, ha nem... az építési telek, az minden esetben egyenesen ÁFÁ-zik, most éppen 20%-kal.

ÁFA tv.:

86. § (1) Mentes az adó alól:

k) a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését;

Üdv.

 

gyria fogadta el, ekkor: 2009-06-25 06:18
Pont: 20
Téma: Táppénz, betegszabi

Szia!  Nem tudom, hogy ez a baleset esetleg munkahelyi/üzemi baleset-e?  Mert ha az, akkor  mindenképpen korrigálni kellene a május 25-31. járandóság jogcímet..  Ha nem és a keresőképtelenségi igazolás folytatólagos, szerintem akkor is korrigálni kellene a májusi bért, ami bizonyára már kifizetésre került.. én a júniusi bérelszámolásban bérkorrekcióként visszavonnám az májusra elszámolt szabadságot és elszámolnám BSZ-ként, ha még BSZ, aztán a junius havi már folytatólagosan BSZ ameddig ki nem fut, aztán táppénz.  A dolgozó szándéka ugyan nem ismert, hiszen lehetek én úgy beteg, hogy a keresőképtelenségi igazolást nem adom le, hanem a rendes szabadságom terhére szabadságot kérek rá, ha a munkáltató is hozzájárul,  de ha a keresőképtelenségi igazolás folytatólagos, akkor szerintem sem lehet közbeiktatni szabadságot.  Más lenne a helyzet, ha a keresőképtelenségi papír csak a szabi leteltétől kezdődően szólna. Üdv. 

 

 

Napraforgó fogadta el, ekkor: 2009-06-24 14:14
Pont: 25
Téma: EHO kétszeres feldolgozása

Sziasztok!   Hosszan reagálnék én hogy jártam egy nem egyéni vállalkozó magánszeméllyel kapcsolatban a 292-es sor miatt....  nem akarlak untatni benneteket, de kikívánkozik:

Esemény:

Tisztelt Ügyfelünk!

Értesítjük, hogy címünkre 2009.06.03-n beérkezett 0853. számú bevallás a következő hibákat

tartalmazza:

Hibakód Hibaüzenet

R756 Ha a bevallás helyesbíto bevallás, és [0853-09]lap kitöltött, akkor [0853-09]287B és

293G = elozmény bevallás [0853-09]287B és 293G

 

 R763  Ha a bevallás helyesbíto bevallás és [0853-09]292B,292C,292D,292E, 292F, 292G

NEM=elozmény bevallás[0853-09]292B,292C,292D,292E ,292F, 292G akkor

KÉRELEMRE a folyószámlán az EHO eloleg javítandó!

Tekintettel arra, hogy a hivatkozott nyomtatvány az Ön személyes közremuködése nélkül nem

javítható, az adózás rendjérol szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 34. § (6)

bekezdése értelmében felszólítom, hogy levelünk kézhezvételétol számított 8 munkanapon belül, a

javítás érdekében szíveskedjen felkeresni az alábbi címen található ügyfélszolgálati irodánkat.

------------------------- stb. stb.

     Ez egy helyesbítő bevallás volt (APEH közp.ügyfélszolg.útmut.alapján), az illetőnek százalékos eho túlfizetése volt, kifizetőktől kapta azokat a jövedelmeket, amiket eho terhelt, de a tetves „tájékoztató” hibaüzenetük miatt „kötelező kitölteni, ha …” a delikvens kitöltötte a 292G-t,  amit az APEH teljes egészében 440 eFt felkönyvelt kötelezettségnek…..   a delikvens a bevallásában a 30 eFt eho túlfizetésre  átvezetést adott be a 0853-asban az SZJA javára… majd kapott egy fizetési felszólítást, hogy SZJA-ból tartozik 30 eFt-tal, meg eho-ból 440 eFt-tal, amit sürgősen fizessen be, ellenkező esetben végrehajtás,stb..   A delikvens kiakadt, megkeresett  engem… hát valóban a 292G-t ki kell tölteni a bevallás ellenőrző alapján, de ha nulla kerül oda, akkor azt elfogadja kitöltésnek, megnéztem az adófolyszámláját, valóban felkönyvelték neki kötelezettségnek…..    Felhívtam a központi ügyfélszolgálatot, mondván, egyedül a 09-es lapon van hibásan levezetve a százalékos eho, de egyébként valóban annyi az eho túlfizetés (0853-C  lap) és 0853-09-es 298 sor) és annyi az SZJA, akkor mi légyen, hogy lekerüljön az adófolyószámláról és a fizetési felszólítás okafogyottá váljon?   /Egyébként a tájékoztató adatokból a 09-es lap 292 a,  és a 296. a. rovatkokból láthatnák és saját maga az APEH is korrigálhatta volna, hiszen ezen két tájékoztató adatból egyértelmű, hogy a 450 eFt max. összeg helyett, összesen 480 eft volt megfizetett, amiről egyébként mindről a kifizetők a havi 0808M-en bevallást adtak a magánszemélyre vonatkozóan/       Válasz.  küldjünk egy helyesbítést… Elküldtem a helyesbítést…, amire a fenti értesítés érkezett.

 

2009.06.10-én szabit vettem ki a munkahelyemen és elmentem a delikvenssel az APEH ügyfélszolgálgálatra személyesen…, mert az már nekem is magas volt, hogy akkor miféle KÉRELEMRE gondolnak, amivel az előleg javítandó??…..  ha önellenőrzést kellett volna beadni, akkor miért nem azt írták az értesítésbe, ha egy kérelem levelet kell írni, akkor miért nem azt. Ez az értesítés szól a személyes javításról miközben a tárgy az nem javítás és az ügyfélszolgálatos szerint náluk személyesen nem javítható, bár az alapbevallás másolata és a helyesbítő bevallás másolata is nálunk volt!!...   Két és félórás várakozás után, félig előhúzva az értesítést, már az APEH-os közölte, hogy  megint egy eho-s…  Közöltem, vele,  itt van az illető személyesen, talán akkor el lehetne végre intézni azt a tetves eho-t, mert felháborító, hogy még a magánszemély is kitudja számolni, hogy mennyit kell fizetnie, stb., csak épp abba a kurva bevallásba nem tudja miként beírni..  Ha a hibajelzés a bevallás kitöltésekor nem azt az elmebeteg szöveget hozná fel, hanem mondjuk azt is, hogy a csak kifizető által levonásra kötelezett jövedelem volt, akkor ide a paraszt írjon egy NULLÁT!--  vagy írták volna oda: hogy FIGYELEM!  A 292G  az adófolyószámlájára kötelezettségként felkerül!.... Az APEH-os közölte:  írjunk levelet amiben a helyesbítő bevallás feldolgozását nem kérjük  és adjunk be egy önellenőrzést… Közlöm vele, hogy nem írunk levelet, itt van az illető személyesen.. tehát valahogy kerüljön rendezésre, azért jött,   ha nem kerülhet rendezésre, akkor mit értesítgetik, hogy személyesen …stb., Arra, hogy mit jelent az értesítésben az a bizonyos KÉRELEMRE….dolog, -- hát azt csak úgy írják…, de itt önellenőrizni kell, ahhoz , hogy az nem létező tartozás megszűnjön…, meg miféle eho előleg javítandó, nem tudott mondani semmit, csak az önellenőrzést emlegette, mint megoldást.  A 0853-as éves bevallásban, főleg ha felkönyvelik kötelezettségként, már nem  előlegről beszélünk, hanem eho adóról……, akkor most kérelem levél, önellőrzés, vagy javítás, vagy mit akarnak…  Szó- szót követet, a penge váltás vége az volt, .., hogy a magunkkal vitt kinyomtatott értesítésre íratta rá végül, hogy a helyesbítő bevallás feldolgozását nem kéri az ügyfél, és közölte, küldjünk be önellenőrzést, amin mínuszoljuk az öennelőrzési lapon a 292g eredetileg közölt összegét, a 09-es lapot pedig töltjük, ahogy a helyebítő bevallásban is szerepelt….   A delikvens 200 km-t utazott ide emiatt, még az APEH-ból hazajövet megcsináltuk az önellenőrzést, betöltve a helyesbítést, átírva önellenőrzésre, kitöltve az  önellenőrzési lapon a mínusz  440 eFt-ot, amit az alapbevallás 292G kockája miatt felkönyveltek az adófolyószámlájára és tartozásként hoztak…   

 

Ezt követően már lehiggadtam, pedig közben ez a delikvens megmutatta, hogy az APEH milyen bevallást készített neki egyszerűsített bevallás keretében, hogy önmagában, ahogy elküldték neki letöltésre, mikor megjelenítette és rányomta az ellenőrzőt legalább 6 súlyos hibakódot jelzett, ezért elvitte egy ismerőshöz, aki megcsinálta a bevallását, mert, amit az APEH csinált az tele volt hibával…  Az APEH egyébként semmit nem töltött a 09-es lapon!!, pedig 14 milliós osztaléka volt…  Ez a segítő annyit hibázott, hogy a kitöltési útmutató ezen rovatára vonatkozó tájékoztatás szerint  kitöltötte a 09-es lap 292g-t… ,  de a 298-as visszaigényelhető sorba jó összeg volt, s a bevallás is hibátlan a saját ellenőrzője által, jó összeg volt a 292a és 296 a sorban is..   Én annyit helyesbítettem, illetve önellenőriztem, hogy a 292g az nulla, így nulla a 293,294, üres a 295, a 296 g-be pedig bekerül a 30eFt, s a 298 sor változatlanul 30 eFt., az önellenőrzési 16-os lapra pedig a 18 sor „d”-be bekerül a mínusz 440 eft.. ami az alapbevallásban a 292g-ben, és így a 293,294 g-ben is szerepelt.

 

Most, hogy láttam az írásodat.. mondom már megnézem miújság vele, hát kapott egy újabb értesítést, az alábbit, amitől most már én is bekattanok, EZ A BEADOTT ÖNELLENŐRZÉSRE jött….   Csak  a hibakód más.. az értesítés többi része ugyanaz, mint amit a helyesbítés miattiban is írtak, beteszem a teljes értesítés szövegét...     

 

 

…………..

 

Tárgy: felszólítás hiánypótlásra

 

Tisztelt Ügyfelünk!

Értesítjük, hogy címünkre 2009.06.10-n beérkezett 0853. számú bevallás a következo hibákat

tartalmazza:

Hibakód Hibaüzenet

e002 Az elozmény még nincs feldolgozva

Tekintettel arra, hogy a hivatkozott nyomtatvány az Ön személyes közremuködése nélkül nem

javítható, az adózás rendjérol szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 34. § (6)

bekezdése értelmében felszólítom, hogy levelünk kézhezvételétol számított 8 munkanapon belül, a

javítás érdekében szíveskedjen felkeresni az alábbi címen található ügyfélszolgálati irodánkat.

Amennyiben bevallását elektronikus úton nyújtotta be, annak hibáit elektronikusan beküldött javító

bizonylattal javíthatja. A javító bizonylaton ne felejtse el feltüntetni az eredetileg benyújtott

bevallás vonalkódját.

A javítás történhet az ügyfélkapu használatával - amennyiben elektronikus bevalló -, egyébként

levélben, illetve személyesen a megadott címen található ügyfélszolgálati irodánkban, ahol a

javításban segítséget nyújtanak munkatársaink.

Levélben történo javítás esetén kérjük, hivatkozzon jelen ügyiratunkra, és tüntesse fel adóazonosító

jelét, illetve adószámát is.

Tájékoztatjuk, hogy bevallás javítása ügyében a jogszabályi eloírásoknak megfelelo érvényes

meghatalmazással rendelkezo meghatalmazott is eljárhat.

Személyes megjelenés esetén, kérjük, hozza magával bevallásának saját példányát, a bevallás

kitöltését alátámasztó - javításhoz szükséges - dokumentumait (szükség esetén: meghatalmazását,

cégbírósági bejegyzést igazoló okiratát...), további igazolásait, adószámát/adóazonosító jelét igazoló

okiratát, valamint a személyi igazolványát.

Esetleges visszatérítési igényével kapcsolatosan tájékoztatjuk, hogy a törvény által eloírt,

kamatmentes kiutalásra nyitva álló 30 napos határidot, az Art. 37. § (4) bekezdésének a) pontja

alapján, a javítás napjától kell számítani.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy amennyiben a hiánypótlásra, javításra vonatkozó felszólításunknak

nem tesz eleget, úgy az adóhatóság Önt az Art. 172. § (1) bekezdésének a) pontja, illetve ugyanezen

jogszabályhely (10) bekezdése alapján mulasztási bírsággal sújthatja.

 

--------------------------------------------------

 

Milyen előzmény nincs feldolgozva, hogy szakadjanak meg!!  A május elején beadott 0853-ast feldolgozták, ott az adófolyószámlán az eho tartozásként 440 eFt..,  valójában meg 30 eFt visszajárója van..  A helyesbítéssel nem korrigálták az adófolyószámlát, az ügyféllel visszavonatták, hogy ne kerüljön feldolgozásra… akkor milyen előzmény még nincs feldolgozva ahhoz, hogy azt a tetves önellenőrzést feldolgozzák???   Szét üt az ideg…  Mondhatnám, hogy én vagyok egy hülye, hogy szívességből egyáltalán belefolytam ebbe .., de ettől függetlenül, ez az eljárási módszer amit az APEH lefolytat ez sehogy sem rendjén való… 

 

Bocs a hosszú leírásért, de hátha tudtok belőle meríteni, gondolok itt az első értesítés R763 hibakódból kikövetkeztethető dolgokra....  Üdv.

 

 

 

takine2 fogadta el, ekkor: 2009-06-24 02:52
Pont: 4
Téma: 0908 bevallás vagy 09NY?

Szia!  A tb törvény társasvállalkozóról ír a biztosítottságnál és nem arról, hogy vesz-e fel jövedelmet.. Ha a KFT tag személyesen közreműködő tagnak minősül, akár munkaviszony melletti társasvállalkozónak, akinek nincs járulékköteles kifizetése az adott társaságból, arról még csak NYENYI-t is adni kell, még ha nullásan, akkor is.

Tbj. tv-ből: A biztosítottak

5. § (1) E törvény alapján biztosított

f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,

--------------------

A kiegészítő tevékenység = nyugdíj melletti..  

 a heti 36 órás...... melletti társasvállalkozó ha nem nyugdíjas, akkor az kiegészítő tevékenységűnek nem minősülő társasvállalkozó..  az más kérdés, hogy a munkaviszony mellettinek csak akkor és csak azután az összeg után van járulékfizetési kötelezettsége, amit ezen a jogcímen felvesz, s ha nem vesz fel semmit, akkor nincs járuléka, SZJA-a emiatt, de attól még társasvállalkozó.  Üdv.

Dorothy fogadta el, ekkor: 2009-06-23 09:53
Pont: 7
Téma: 0908 bevallás vagy 09NY?

Szia!  A 09T1041-en azt a tagot, aki személyes közreműködésre/munkavégzésre kötelezett -- azt be kell jelenteni, akkor is ha nem vesz fel, nem jár neki díjazás a munkájáért.  A másik tag, aki gyakorlatilag csak befektető, személyesen munkát nem végez a társaságban az nem minősül társasvállalkozónak, tehát nem lehet bejelenteni.    A pontosság kedvéért: az ügyvezetői feladatok ellátása az nem minősül személyes tagi közreműködésnek..  Egy KFT esetében a tag munkavégzése nem munkaviszonyban, nem Ptk. szerinti megbízással , az mellékszolgáltatás, a mellékszolgáltatás feltételeit a társasági szerződés kell hogy tartalmazza... tehát a tag tagi minőségben való személyes munkavégzéséről a társasági szerződés rendelkezik?!.  Üdv.

Dorothy fogadta el, ekkor: 2009-06-23 09:53
Pont: 7
Téma: AGY-RÉM -APEH

Szia!  Ha az ő indoklásuk nem állja meg a helyét, amire fel törölték a céget az adatbázisból, -- sza..d le, hogy mit mondanak telefonon.. ha a jogosultsági feltételek szerintetek továbbra is fennállnak, akkor írjatok nekik levelet: hogy a törlési határozatuk indoklása megalapozatlan, csatold az elfogadó e-bev nyugtákat a hiányolt 0801-esekkel kapcsolatban, valamint a tavaly általuk közölt besorolás másolatát (Ebev-üzenetek között véhetően még ott van) ... Úgy érzitek a törlésre nem szolgáltatok rá, vélhetően valamilyen feldolgozási hibáról lehet szó, ezért nem fellebbezést nyújtotok be ...  Egyébként, ha indokolatlan volt az eljárásuk és fellebbezést adnátok be a fellebbezési illeték megfizetésével, az illetéket vissza kellene, hogy adják...   Én tavaly fellebbeztem - más ügyben az APEH-nál - mivel a hiba az ő készülékükben volt és nekem raktak ki 40 ezret rögtön méltányossági alapon, hogy méltányosság ne is legyen kérhető...... igaz én mérgemben már a fellebbezésbe beleírtam, hogy a fellebbezési illetéket megfizettem, hogy nehogy formai okokra hivatkozva utasítsák el, de azt a pénzt mielőbb kérem vissza...

Egyébként az újbóli adatbázisba való felvételi kérés eljárási illetéke kevesebb, mint az általuk megjelölt fellebbezési illeték.., h közbeszerzéses dolog miatt kell az igazolás, akkor meg addig míg frissítik az adatbázist, illetékmentesen kérheted az igazolásokat (én bosszúból három naponként kérném különböző időpontokra vaonatkozóan...)

Ha már az agyrémnél tartunk az APEH-al kapcsolatban:  a 2009.04.08-án cégautó adó miatt beadott 0901-es bevallások még mindig nem szerepelnek az adott cégek adófolyószámláin,  a 0829-es társasági adóbevallásokat, amiket még május első napjaiban küldtem, elfogadó nyugta van róluk, a fólyószámlán semmi, de egymás után szedik le inkasszóval a pénzt az adott cégek számlájáról, holott ha felkönyvelték volna 06.02-ra a bevallást, akkor látszana, hogy már nincs tarrtozásuk, mert több százaezer lenne az adófolyószámla túlfizetés!!!   De lehetetlenné teszik a vállalkozásokat... Pontosan tudják ők is, hogy milyen likviditási gondokkal küszködnek a kis cégek, többségében önhibájukon kívül, de részben állami intékedések hiányosságiból eredően...  A vállalkozások egy részét ölik meg, a másik részét, meg államilag különféle vissza nem térítendő támogatásokkal dotálják....   Meg kell nézni, hogy hány millió Ft vissza nem térítendő támogatást adtak bizonyos cégeknek, mert 1-2 főnek a foglalkoztatását vállalták, még könyvelőirodának is, akik addig voltak ketten, aztán meg lettek 4-en... ,-    a másik cég meg nem tudja kifizetni a megtartott dolgozóinak a májusi munkabérét, mert az APEH orba-szájba inkasszózik, ráadásul indokolatlanul!!

Még megérteném, hogy 2009.06.10-én nincs az adófolyószámlán a 0829-es bevallásból eredő különadó és társasági adó túlfizetés, ha a bevallás nem ment volna be a határidő előtt 20-30 nappal.. De ha nem képesek feldolgozni időben, akkor legalább agyatlanul ne inkasszóznának...

Az egyik céggel kapcsolatosan megbokrosodtam és beadtam az átvezetési kérelmet az általam nyilvántartott társasági adótúlfizetésre... Vissza:. az adózónak nincs az adófolyószámlán nyilvántartott túlfizetése....

A másiknak beküldtem a társasági adóbevallás beadáskor május elején a negatív társasági adóalap veszteség elhatárolására a kérelmet,   vissza: május végén: felfüggesztő határozat, mert a bevallást még nem dolgozták fel,  fellebbezhetek fellebbezési illetékkel.... nem fellebbeztem, várom mi lesz a felfüggesztés vége... junius 30-ig vagy ne válaszoltak volna, vagy ha válaszolni akartak, akkor dolgozták volna fel... volt rá egy csomó idejük..   De gndolom, ahol visszajáró adó van, azt szándékosan nem dolgozzák fel.  Késnék csak én egy napot a bevallással - ??  

Bocs a kifakadásért, de kikívánkozott belőlem, ahogy olvastam a veletek szembeni eljárást.

Üdv.

nagyeva1980 fogadta el, ekkor: 2009-06-23 05:02
Pont: 3
Téma: Ingatlan értékesítés áfa 20 v. 25%?

Szia!  Ha részletfizetéses az ingatlanértékesítés ... és így termékértékesítésnek minősül már maga a termék birtokbaadása is, ha annak az adás-vételnek az az eredménye, hogy a tulajdonjogot legkésőbb a maradéktalan megtérítéskor szerzi meg..  ilyenkor a teljesítés időpontja, ÁFA fizetési kötelezettség keletkezésének napja a birtokba adás napja    és erre nem lehet alkalmazni azt, hogy ez határidős elszámolás lenne, maga a tv. zárja ki az általad is idézett 58.§.(3) bekezdésben.

A tényleges teljesítést megelőzően kapott vételárba beszámítható összeg az előlegnek minősül, ha történik teljesítés (birtokba adom az ingatlant. tehát a vevő a birtokbaadás napjától jogosult az ingatlan hasznainak szedésére, kötelezett az ingatlannal kapcsolatos kötelezettségei teljesítésére.. de nyilván, mivel nem teljes jogú tulajdonos/földhivatali bejegyzés szerint mint "tulajdonos" nem jogosult az ingatlant eladni, megterhelni... és a birtokbaadást követően a vételárat mondjuk két részletben fizeti ki, s az utolsó részlet megfizetésével válik teljes jogú tulajdonossá földhivatal által is bejegyzetten .. akkor a birtokbaadás napja már a termékértékesítés napja, ha a vonatkozó szerződést a földhivatalhoz benyújtották./  

Én tavaly decemberben adtam el egy ingatlant, úgy, hogy az ingatlant a szerződéskötést követő 3-ik napon adtam birtokba , ezen időszak alatt a szerződés is benyújtásra került a földhivatalhoz, az első részfizetési határidő: 2009.a birtokbaadást követő 10 napon beül, a teljes megfizetettségnek 2009. április 30-ig kellett volna megtörténni, --- a számlamásolat már több APEH osztályt megjárt, mert a követelést az APEH le is foglalta.. egy szóval nem mondták, hogy nem a birtokbaadás napja lett volna a számla teljesítés dátuma, pedig a vevő csak a teljes vételár megfizetéssel válik teljes jogú tulajdonosává....  Épp most megy a cirkusz, hogy akkor most mi légyen, mert kedves vevő még mindig nem fizette ki maradéktalanul a vételárat,... úgy, hogy nyomozom a helyesbítő "számla" dolgot, hogy mennyi legyen a használati díj az általa használt időre, s hogy vajon a használati díj, az azonos-e ebben az esetben mondjuk a bérleti díj fogalmával, s vajon most ez hogy fog lecsapódni a helyi építményadóra vonatkozóan.. az illetékkel nem foglalkozok, amit már az APEH illetékosztály a vevővel megfizetetett, hiába nem teljesjogú tulajdonos a földhivatal által jegyzetten...a vevő már beruházásokat is lefolytatott az ingatlanban....   Már engem is a hideg ráz, hogy vajon mit csinálok, ha az ingatlan mondjuk 07.05-én kerül visszavételre, azon kívül, hogy nem bírnak megegyezni az elszámolásban?

Úgy, hogy én is tovább kutakodok, ha találok még  valamit arra vonatkozóan, hogy akkor vajon milyen ingatlanokra, tényleg csak a lakóingatlanokra akarják-e kiterjeszteni azt, hogy ha a földhivatalhoz bemegy a szerződés 06.30-ig, akkor az még 20%-os minden mástól függetlenül.... akkor berakom neked... bár a kérdésedből nem derült ki, hogy lakóingatlanról, vagy más egyéb ingatlanokról is szó van-e...

A 07.01-től hatályba lépő ÁFA változásnál azt vettem ki, hogy melyik %. ÁFA tekintetében azt kell vizsgálni, hogy az ÁFA fizetési kötelezettség keletkezésének napja - kivéve az 58.§.(1) - mikorra esik. Az un. "folyamatos/határidős" ügyleteknél, ahol a teljesítés időpontja ÁFA szempontjából a fizetési határidővel megegyező....,amire vonatkozik, a vonatkozó teljesítési időszakot tekintve lezárul 09.06.30-ig, vagy nem.   Egy könyvelési havi átalánydíj esetében, ha a jun.01-jun.30. időszak átalánydíj fizetési határideje 07.15., s így ez a számla teljesítési dátuma/ÁFA fizetési kötelezettség keletkezésének napja ... akkor az még 20%-os lesz, mert a vonatkozó időszak 06.30-ig szól.

Konkrétabb információk nélkül --- /nekem kicsit életszerűtlen, vagy csak nekem nem volt még ilyenben részem......  hogy egy hónappal a tényleges átadást megelőzően megkötik a szerződést, beadják a földhivatalba és csak egy egyösszegű megfizetési kötelem van egy hónap múlva esedékesen, s akkor adódik át az ingatlan is.. ilyenkor előzetesen inkább előszerződést, vagy hasonlót szoktak kötni, vagy az adás-vételi szerződést már eleve úgy kötik, hogy a vetálarat a vevő a szerződés aláírásával egyidejűleg megfizette, s akkor íródik a szerződés akár 07.15-én, s az a teljesítés időpontja is a számlán és mindenféle szempontból akkor teljesít a szállító.. átadja az ingatlant is./ --- nehéz pontosan megítélni, főleg úgy, hogy még további változtatás lóg a levegőben.  Üdv.

 

Sárgafilc fogadta el, ekkor: 2009-06-22 13:17
Pont: 33
Téma: Ingatlan értékesítés áfa 20 v. 25%?

Szia!  Ha biztosnak látszik, hogy ha a teljesítés időpontja 07.15. (áfa fizetési kötelezettség keletkezésének napja)  és nincs előleg, akkor azt mondanám, hogy 25%-os lesz.   De mostanság olvastam valahol, hogy jogszabályt alkotnak arra, hogy ha a lakóingatlan értékesítések tekintetében ha a földhivatalhoz 06.30-ig benyújtásra kerül a szerződés, akkor azokra még a 20 % fog vonatkozni...

(Egyébként pld-ul a zártvégű pénzügyi lízingnél, vagy részletfizetéses esetekben is a földhivatal az utolsó részlet megfizetésével, azaz az eladó külön megfizetettségi nyilatkozata alapján jegyzi be teljes jogú tulajdonosként a vevőt, ha a szerződő felek ebben állapodtak meg,  ettől függetlenül az ÁFA fizetési kötelezettség a birtokbaadás napján keletkezik és nem akkor, amikor a földhivatal teljes jogú tulajdonosként bejegyzi...  Számomra a kérdésből nem derült ki egyértelműen, hogy milyen konstrukcióban megy az adás-vétel,... szerintem minden eladó kiköti, hogy (teljes jogú) tulajdonjog bejegyzéséhez csak a teljes kifizetéskor járul hozzá..). Üdv. 

Sárgafilc fogadta el, ekkor: 2009-06-22 13:17
Pont: 33
Téma: Ingatlan értékesítés áfa 20 v. 25%?

Szia! az ingatlanértékesítésnél  ha a számla teljesítési időpontját nézzük - , akkor amikortól az ingatlan felett a vevő tulajdonosként rendelkezni jogosult, de ha a britokbaadás korábbi, akkor a birtokbaadás napja. Az ÁFA fizetési kötelezettség a teljesítés időpontja szerint áll fenn.

Attól, hogy az ingatlant tulajdonjogfenntartással adja el a cég, (tulajdonjog fenntartva a teljes kifizetettségig) , de a birtokbaadás megtörténik (a teljesítés az eladó részéről tényállás szerűen megtörténik) mondjuk junius 18-án, akkor a számlán is junius 18-a lesz a teljesítés időpontja, mi alapján az ÁFA fizetési kötelezettség juniusra fennáll.. s akkor 20%-kal megy ki a számla.   Ha a birtokbaadás/ átadás-átvétel is csak a tulajdonjog megszerzésének napján lesz, azaz a hiánytalan kifizetés napján történik, akkor a számla szerinti teljesítés dátuma is 07.15. és akkor 25%.. Ez utóbbi esetben, ha mondjuk juniusban előleget fizet a vevő (teljesítés megelőző fizetés) , akkor az előleg 20%-os és a tényleges teljesítéskor az előlegnek megfelelő összeg is 20%-os a vételárat tekintve.  -- szerintem.

Termék értékesítése
9. § (1) Termék értékesítése: birtokba vehető dolog átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehető dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményező ügylet.


Általános szabályok  ÁFAfizetési kötelezettség keletkezése..

55. § (1) Az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul (a továbbiakban: teljesítés).


Üdv.  
 

Sárgafilc fogadta el, ekkor: 2009-06-22 13:17
Pont: 33
Téma: alvállalkozóként számlázás

Sziasztok!  Ha más állítja ki a számlát....

160. § (1) A számlakibocsátási kötelezettségnek a kötelezett saját maga, illetőleg - megbízása alapján és képviseletében - az általa választott meghatalmazott is eleget tehet. Utóbbi esetben a kötelezettnek és meghatalmazottjának előzetesen és írásban különösen meg kell állapodnia egymással a számlakibocsátás elfogadásának feltételeiről és módjáról.
(2) A számlakibocsátáshoz fűződő, jogszabályban meghatározott kötelezettségek teljesítéséért a kötelezettel együtt a meghatalmazott egyetemlegesen felelős abban az esetben is, ha a felek az (1) bekezdésben említett megállapodásban másként rendelkeztek.
(3) Az ügylethez fűződő számlakibocsátási kötelezettségnek - feltéve, hogy annak nem a kötelezett saját maga tesz eleget - kizárólag egy meghatalmazott tehet eleget, még abban az esetben is, ha a kötelezett egyébként több személy részére is adott meghatalmazást.


161. § (1) A számla kibocsátásában meghatalmazottként akár a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője, akár harmadik személy eljárhat.
(2) A meghatalmazást írásba kell foglalni.
(3) A meghatalmazás szólhat 1 ügylethez fűződő számlakibocsátási kötelezettség teljesítésére, vagy szólhat a számlakibocsátási kötelezettség általános érvényű teljesítésére.
(4) A meghatalmazás korlátozása annyiban hatályos, amennyiben az magából a meghatalmazásból kitűnik.
  
 ------------

/Az APEH részére is célszerű meghatalmazást adni, amikor a foglalt vagyontárgyakat árverezik..../  Üdv.

adotanacs fogadta el, ekkor: 2009-06-21 17:03
Pont: 33
Téma: kieg. tev. folyt egyéni vállalkozó megszünése

Szia!  Soronkívül nem csak a NYENYI-t és az IPA bevallást kell beadni, hanem a 0901-et, a 0908-at és ha ÁFÁ-s volt, akkor az ÁFA bevallást is, hogy csak az általánosakat említsem. Gondolom a 09T1041-et a biztosítotti kijelentést már megtettétek.

Az 53-as bevallást majd 2010. május 20-ig kell beadnia. Üdv.

judit.241 fogadta el, ekkor: 2009-06-21 16:18
Pont: 20
Téma: Iparüzési adó alap

Szia!  Ha sima céggel kapcsolatban kérdezed - tehát nem pénzügyi,nem biztosítós.. - akkor, ahogy Böbe is írja:  a nettó árbevétel számat a beszámító bevételnéll, amibe nem kell belevenni sem 96-os egyéb bevételeket, sem a 97-es pénzügyi műveletek bevételét.

De pontosan a nettó árbevétel  a helyi adós tv. szerint, amit az iparűzési adó számításánál alkalmazni kell:

22. nettó árbevétel:
a) a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele (egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozó esetében: a pénzügyileg rendezett nettó árbevétel és a nem pénzben kiegyenlített értékesítés nettó árbevételének együttes összege),

                                           csökkentve a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti jogdíjból származó, árbevételként elszámolt ellenértékkel, a jövedéki adó fizetésére kötelezett vállalkozó esetében az adóhatósággal elszámolt - az egyéb szolgáltatások értékeként, illetve az egyéb ráfordítások között kimutatott - jövedéki adó összegével, továbbá az egyéb ráfordítások között kimutatott, az adóhatósággal elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összegével, feltéve, ha az így elszámolt regisztrációs adó, energiaadó összege az értékesítés nettó árbevételét növelte, valamint a külön jogszabály szerinti felszolgálási díj árbevételként elszámolt összegével, a b)-j) alpontokban foglalt eltérésekkel,
  
 Üdv.

palnagy1 fogadta el, ekkor: 2009-06-21 11:26
Pont: 10
Téma: uj telephely

Szia! Szerintem sem kötött meghatározott képesítéshez a tárolás, raktározás, de nyilván a vállalkozás érdeke is, hogy megfelelő ismeretekkel rendelkező raktáros kezelje a tárolt vegyianyagokat.

A többi esetében az alábbit találtam:

1.1. HATÓSÁGI ENGEDÉLLYEL VÉGEZHETŐ TEVÉKENYSÉGEK
- raktározás - telepen (52.10)


1.2. TELEPENGEDÉLYHEZ KÖTÖTT TEVÉKENYSÉGEK A 80/1999. (VI. 11.) Korm. rendelet ALAPJÁN
- tárolás, raktározás (52.10)


1.3. KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLAT-KÖTELES TEVÉKENYSÉGEK a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet alapján
46. Vegyi termék tárolása 200 ezer t össztároló kapacitástól (52.10)


B) ÖNKORMÁNYZAT HATÓSÁGI ENGEDÉLYÉVEL VÉGEZHETŐ TEVÉKENYSÉGEK
- raktározási tevékenység (rendeletben meghatározott esetekben) telepengedélyhez kötött, amit a jegyző ad meg (52.10)
  
 Üdv.

szivarvanym fogadta el, ekkor: 2009-06-19 05:23
Pont: 50
Téma: Ingatlan eladás után adózás

Hogy 2010-ben mi lesz az adótörvényekkel, ahhoz látnoknak kellene lenni.  A jelenleg hatályos tv. szerint, véleményem szerint az 5 éven belül értékesített ingatlan esetében, ha az eladásra kerülő ingatlan szerzéssel kapcsolatban volt igénybevett lakáscélkú felhasználás kedvezmény, akkor azt a számított jövedelemhez hozzá kell adni...., aztán ezzel növelten jön ki a számított összeg, amivel szemben lehet érvényesíteni az un. évestés %-ot, mint adóalap csökkentést, s az így maradó összeget kell leadózni.     De ennek levezetésére a 2008-ra vanatkozó 0853-as bevallás kitöltésijében (abev java) találsz mintát..

(2005-ben lakásszerzési kedvezménnyel vett lakás 2008.évben történő eladása....) 

Üd.

advice11 fogadta el, ekkor: 2009-06-18 14:32
Pont: 20
Téma: Másodállásos EV Kell-e Cégautóadót fizetnie

Szia!  Ha nincs cégautó adója és egyébként a 09NY-en a 0901-re előremutatóan a nemlegességre bevallást helyettesítő nyilatkozatot adott, akkor évközben csak azért mert nincs cégautó adója nem kell 0901-est adnia nullásan negyedévente.  Üdv.

Redangel fogadta el, ekkor: 2009-06-18 11:54
Pont: 10
Téma: 32 órás munkakeretre járó szabadság

Szia!  A fizetett szabadság az nap!   Teljesen már kérdés, hogy az adott fizetett szabadságos napon hány órára eső távolléti díjat kell számfejteni, ami a dolgozót arra a napra megilleti fizetett szabadság bruttó béreként.

Ha valaki részmunkaidős valahol,  mondjuk konkrétan napi 4 órás, attól még ha fizetett szabadságra megy, az egy teljes nap, de nyilván a 4 órára járó díjazással számolják el neki azt a szabis napot. 

 Amelyik napon fizetett szabadságon vagy, azon a napon nem mondhatják, hogy délig szabadság, aztán meg dolgozni kell...   A fizetett szabadság, mint pihenésre szolgáló idő napban  és nem órában van meghatározva.  Az viszont jogos, hogy ha folytatólagosan szabin van valaki mondjuk 2 hétig, akkor a szabadságos napok számítása 5 munkanap  2 pihenőnappal számítódik.

Az Mtv.ből:

(4) A szabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni.

(5) A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt egy hónappal közölni kell. Az időpontot a munkáltató csak rendkívül indokolt esetben változtathatja meg, és a munkavállalónak ezzel összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit köteles megtéríteni.

(6) A munkáltató a munkavállaló már megkezdett szabadságát a működési körét közvetlenül és súlyosan érintő ok vagy kivételesen fontos gazdasági érdeke miatt megszakíthatja. Ebben az esetben a szabadság alatti tartózkodási helyről a munkahelyre, illetőleg a visszautazással, valamint a munkával töltött idő a szabadságba nem számít be. A munkavállalónak a megszakítással összefüggésben felmerült kárát, illetve költségeit a munkáltató köteles megtéríteni.

135. § (1) A szabadság kiadásánál a munkarend (munkaidőbeosztás) szerinti munkanapokat kell figyelembe venni.

(2) A heti kettőnél több pihenőnapot biztosító munkaidőbeosztás esetén a szabadság kiadása tekintetében a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkavállaló két pihenőnapját, valamint a munkaszüneti napot.

 

Üdv.

nagynikker fogadta el, ekkor: 2009-06-18 07:57
Pont: 100
Téma: Bérprogram értékcsökkenése

Szia!  Ha az a Bt. társasági adós, akkor immat.javaknál a tao tv. is elfogadja az számvit.tv. szerinti écs-t..  a számviteli tv. szerint pedig a 100 eFt alatti....  egyösszegben elszámolható.  De nyilván ehhez a Bt. számviteli politikáját is meg kell nézni, hogy abban miként rendelkeznek az un. kisértékű eszközök tekintetében.

80. § (1) Értékcsökkenési leírásként kell kimutatni:

b) a (2) bekezdés szerint a használatbavételkor elszámolt összeget.

(2) A 100 ezer forint egyedi beszerzési, előállítási érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök bekerülési értéke - a vállalkozó döntésétől függően - a használatbavételkor értékcsökkenési leírásként egy összegben elszámolható.

-----------

(6) Az immateriális javak között vagyoni értékű jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz. Ilyenek különösen: a bérleti jog, a használati jog, a vagyonkezelői jog, a szellemi termékek felhasználási joga, a licencek, továbbá a koncessziós jog, a játékjog, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok.

 

(7) Szellemi termékek közé sorolandók: a találmány, az iparjogvédelemben részesülő javak közül a szabadalom és az ipari minta, a szerzői jogvédelemben részesülő szoftver termékek, az egyéb szellemi alkotások, a jogvédelemben nem részesülő, de titkossága révén monopolizált javak közül a know-how és gyártási eljárás, a védjegy, függetlenül attól, hogy azt vásárolták vagy a vállalkozó állította elő, illetve használatba vették-e azokat vagy sem.

------------------------------

Ha pedig viccesen akarjuk felfogni: attól függ milyen az a szoftver, - mert mostmár a bérszámfejtésre kiható törvények is évközben akár többször módosulnak, lehet, hogy a szoftvert egy félévig sem lehet használni frisstési/aktualizálási háttér nélkül. A befeketett eszközökre: 

24. § (1) Befektetett eszközként olyan eszközt szabad kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.

 

Üdv. 

 

 

mszandra fogadta el, ekkor: 2009-06-17 12:55
Pont: 20
Téma: 0853 önrevizió

Szia!  mikor töltöd a bevallást, akkor a főlapon az önellenőrzést be kell jelölni és be kell írni az önellenőrzés esedékességét (ami az Art. szerint normál körülmények között a hibafeltárást követő 15-ik nap lenne,  de a 0853-assal ki van találva a nem egyéni vállalkozók vonatkozásában, hogy ha valaki beadta a bevallását mondjuk február 28-án  és március 01-én rájön, hogy az hibás és önellenőrizni kell, akkor azt az önellenőrzést legkorábban 2009.május 05-ével dátumozhatja és küldheti el, és esedékességi dátumként vagy 05.20-át (legkorábban) vagy ezt követő dátumot szerepeltethet, de nem küldheti be hamarabb, mint az esedékesség dátuma mínusz 15. nap....)

Ezt onnan tudom, hogy most vettük észre az egyik magánszemélynél,  -----aki április 20-án elküldte (elektronikusan) az önellenőrzését, (amiről megkapta az eBev elfogadó nyugtát az értesítési tárhelyére ) nyilván április 20-al volt dátumozva az önellenőrzés főlap ésönellenőrzés esedékességeként 2009.05.20.---   hogy az értesítési tárhelyére nem kapott értesítést, de az eBev rendszerben az üzenetek között már kétszer is:  egyszer 04.28-i dátummal,  egyszer meg 05.04-i dátummal : felszólítás hiánypótlásra  ... 8 napon belül így meg úgy......  de csak most az előbb fedeztük fel, ő nem szokta nézegetni az eBev rendszert, legfeljebb néha az értesítési tárhelyét az ügyfélkapun, azt nem tudta megmondani, hogy esetleg e-mailt kapott-e a felszólítással kapcsolatban:   

Hiba a következő:   M064 hibakód: Főlap (C) Hibás az esedékesség dátuma - Nem lehet későbbi, mint a postára adás dátuma+15 naptári nap (az esedékesség előtt 15.naptári napot megelőzően nem lehet postára adni a bevallást)!

Másik hiba: o003  A beadás dátuma és az önellenőrzés dátuma nem térhet el egymástól 15 napnál többet.

                 Úgy csinálnak mint ha nem tudnák, hogy önellenőrzésnél az esedékesség dátuma május 20-ától korábbi dátum nem lehet, mert így csinálták meg!!!

TE már nyugdotan elküldheted az önellenőrzést, mert ma már 14-e van, de nem írhatod be, hogy az esedékesség napja az mondjuk május 16, hanem ez a dátum legkorábban 05.20. lehet --- a kitöltési szerint..

Azért írtam ilyen bőven, hogy akik esetleg hasonlóan küldték el az 53-as önellenőrzésüket, mint az én ismerősöm,   akkor feltétlen nézzék meg az eBev-rendszerben az üzeneteket, mert lehet, hogy csak ott lelhető fel a felszólítás hiánypótlásra, miközben az értesítési tárhelyre érkezett eBev nyugta alapján nyugodtan ülnek a babérjukon.

Magát a 16-01-es lapon a dátumozás az övén sincs töltve... de ezt nem jelezték hiábának.., a program egyébként sem engedi tölteni  ---(majd biztos ez lesz a következő hiánypótlásos felszólítás)

Az X-elést, hogy a munkáltató hibás....  az csak akkor működik, ha a főlapon az van jelölve, hogy a magánszemély a munkáltatói adóelszámolást, azaz a 08M29-et önellenörzi, ebben az esetben a program automatikusan beteszi az x-et.     Ha neki nem a munkáltató állapította meg az adóját: 08M29, akkor itt ez nem jelölhető.

Remélem a mérgelődésem közben neked is tudtam azért segíteni.

Üdv.

berisolya fogadta el, ekkor: 2009-06-15 17:57
Pont: 20
Téma: 0958 nyugdíjba vonulás hónapjában

Szia! Az év többi hónapjában, amikor már nyugdíjas, tehát kieg. av., akkortól saját magáról az Ev már nem adhat 0958-at, az üe.szolg járulékát és a tételes eho-ját, ha lesz a vállakozói kivéttel kapcsolatos járulékokokat majd a rendes éves SZJA bevallásban vallja ('53-ason), ha esetleg EVá-s, akkor az EVA bevallásban.

A 09T101E változásbejelentőt is be kellett adni, a munkavégzés jellegére vonatkozóan,  hogy (már) nyugdíj melletti . Üdv

vidoneerzsike fogadta el, ekkor: 2009-06-13 17:17
Pont: 10
Téma: Göngyölített áfa elévülése

Szia!  ha a beérkezett, levonható ÁFÁ-t tartalmazó számlák kifizetettek voltak,akkor már korábban megnyílt az ÁFA visszigénylés lehetősége, hacsak nem arról van szó, hogy a beérkezett számlák pénzügyileg nincsenek rendezve. Mikor 2008-tól megszűnt az, hogy bevételi határösszeghez  is kötve volt a visszaigénylési lehetőség... ha jól emlékszem a 2007.év utolsó bevallásában volt a bevalláson egy jelölési lehetőség, hogy az új szabályok szerint ... stb.,  magyarul, ha azok a számlák kifizetetettek voltak, amiben levonható ÁFA is volt,  akkor már régen megnyílt az ÁFA visszaigénylési jogod.. mivel negyedévről írsz feltételezem, hogy negyedéves ÁFA bevalló voltál 2008-ban,  tehát a visszaigénylési korlát  a kifizetettség, valamint a kifizetettség vizsgálata után fenn maradó visszaigényelhető ÁFA érje el a 250 eFt-ot.

FRUZSIBT fogadta el, ekkor: 2009-06-12 15:38
Pont: 20
Téma: Kft lakást vásárol -mondjuk irodai célra

Eddig Leginkább a használt lakásról írtam.....  

142. § (1) Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:

a) a 10. § d) pontja szerinti termékértékesítés esetében;

 /10. § Termék értékesítésének minősül továbbá:

d) az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre./

 A (lakás)ingatlan értékesítése, akkor mentes ha:

Adó alóli mentesség a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel

86. § (1) Mentes az adó alól:

j) a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynek

ja) első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg; vagy

jb) első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év;

87. § Mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha

a) az értékesítést megelőzően a terméket kizárólag a 85. § (1) bekezdése vagy a 86. § (1) bekezdése szerint adómentes termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz használták, egyéb módon hasznosították, és a termékhez adólevonási jog nem kapcsolódott;

b) az értékesítést megelőzően a termékhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó a 124. és 125. § szerint nem vonható le.

--------------------------------------------------------

Minden lehetséges változatot azért nem igazán lehet kifejteni... El kellene dönteni, hogy milyen lakásvásárlás levonható ÁFÁ-járól van szó,  vagy a cég megrendelésére épülőről.., vagy miről és milyen adóalanytól veszi..  Vagy egy olyan lakásingatlant vesz, amit az eladó a 87.§-ra való tekintettel ad el mentesen....

A levonható ÁFá-ra vonatkozó kérdéseddel kapcsolatosan: tehát ha van a kapott számlában ÁFA, vagy fordított ÁFÁ-s a kapott számla, akkor annak levonhatóságával kapcsolatosan fentebb írt válaszok szerint vagy van levonható ÁFA, vagy nincs...a lakásvásárlással kapcsolatban, akkor igényelhet vissza ÁFá-t, ha megfelel a levonási korlátozás alóli mentesülésnek, amit fentebb betettem:  ( van: ha továbbértékesítési cél, v. túlnyomórészt ÁFA körösen bérbeadásra szolgál, ha a bérbeadásra ÁFA körösséget kér a cég, azt még 4 évig nem változtathatja meg). Üdv.

494 fogadta el, ekkor: 2009-06-11 03:55
Pont: 13