Protokoll-etikett logo
melcsi62, a tudástár felhasználója: 577 hete 5 napja 7 órája 49 perce .
Összesen 2534 elfogadott válasz, csökkenő időrendben:
 
Téma: Egyéni vállalkozó - munkaviszony?

Szia!  De összeadható, tehát összeszámítandó.

Arra viszont ügyelj a 0958-asnál, hogy ha megszűnik a heti 40 órás munkaviszonyod, akkor mindaddig, amíg amíg a "15 órás" munkaviszonyod is el nem kezdődik, amivel már meg lesz a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony --- addig főfoglalkozású egyéni vállalkozóként a kötelező járulékokat meg kell fizetni és a 0958-ason vallani, akkor is ha az csak mondjuk 10 nap...és a változást (jogcímkód jelezni kell rajta dátumra..)  Ne felejtsd el a 09T1041-et sem.

Ha úgy szűnik meg a heti 40 órás munkaviszonyod, hogy másnaptól már meg van a heti 25+15, akkor nem kell sehová jelezni semmit.. minden úgy megy tovább, mintha misem történt volna. De ha akár 1-2 napig nincs meg összesítve a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony, akkor a változásokat le kell játszani és le kell járulékozni az 1-2 napot...

Üdv.

Erra fogadta el, ekkor: 2009-07-28 13:14
Pont: 20
Téma: Ingatlan adásvétel - tulajdonjor, birtokbavétel

Szia!  nem vagyok jogász, de nekem ez így furcsa, hogy az eladó hozzájárul a tulajdonjog átírásához, a teljes tulajdonjog megszerzéséhez, de közben 2010 valameddig korlátozza  tulajdonost a tulajdona használatában, stb... Szokásosan inkább az szokott előfordulni, hogy az adásvételi szerződés megkötődik, az első részlet, vagy valamilyen biztosíték kifizetésével egyidejűleg birtokba adódik (ami alapján a szerződéses vevő használhatja az ingatlant, viseli annak terheit és szedheti annak hasznait), de az eladó a tulajdonjogát fenntartja mindaddig, amíg a vételár hiánytalan kifizetése (határidő szabásával) meg nem történik.. így mivel a vevő nem rendelkezik a tulajdonjoggal, az ingatlant nem adhatja el, mert azt leginkább csak tulajdonosként tehetné meg...

Ezzel a fajta változattal, amirl írsz még nem találkoztam... ha lehetséges ilyen, akkor mivel az ingatlannak a tulajdonjogával rendelkezne, evidens, hogy az övé az ingatlan... viszont mivel nem vehetné birtokba így nem aktíválhatná, mert nem mondhatná, hogy ekkor-meg ekkor használatba vettem....   Szerintem valami félreértelmezés lehet ezzel a szerződéssel..., vagy nekem ismeretlen ez a formáció

Attól, hogy az adás-vételi szerződés alapján (a tulajdonjog fenntartással kötött esetben is) illetéket vetettek ki a vevőre, az még nem jelenti azt, hogy ő az ingatlan teljes jogú tulajdonosa..

Üdv.

krisz.bernhardt@freemail.hu fogadta el, ekkor: 2009-07-27 10:33
Pont: 50
Téma: Nyugdíjas tag személyes közreműködés

Sziasztok!  A nyugdíjas személyesen közreműködő tag/ kieg.tev.társasvállalkozó- nak nincs kötelező TB járulékalapja , ha kap díjazást a személyes közreműködésért bármennyi legyen is az:  nem önálló tevékenység jövedelmeként  le kell belőle vonni a 9,5% nyugdíjjárulékot és természetesen SZJA eőleget... a kieg.tev.társasvállalkozó után akkor is meg kell fizetni az eü.szolg. járulékot (jeleneg havi  4.500 Ft) és a tételes eho-t (jelenleg havi 1.950 Ft),  ha egyébként a közreműködéséért nem kap díjazást - feltéve, hogy más valaki nem fizeti már utána ezt a két járulékot (hiszen 2009-től mindkettőt csak egyszeresen kell megfizetni).

A kieg.tev.társasvállalkozó a Tbj. 5.§-a szerint nem minősül biztosítottnak, korábbi években a kieg. tev.társasvállalkozót is jelenteni kellett a biztosítottak bejelentésén,  ezért aki be volt jelentve korábban, s már nem működik közre, akkor szerintem a kijelentést még meg kell tenni.

A Gt-ben is szerepel, hogy a vezetőtisztségviselő a munkáltatói jogkörgyakorló a cég munkavállalói vonatkozásában..  szerintem akkor ez belefér a képviseleti feladatokba..

A képviselet/ügyvezetőség ellátása az önmagában nem jelent tagi személyes közreműködést, tehát nem eredményez társasvállalkozói, illetve nyugdíjas esetében kieg.társasvállalkozói jogviszonyt..

KFT esetében ( a kérdésben KFT szerepel) a tagok személyes munkavégzése mellékszolgáltatásnak tekintendő,  a mellékszolgáltatásról pedig a társasági szerződésnek kell rendelkeznie..(szerintem)

Ha ez a nyugdíjas tulajdonos a KFT ügyvezetője, de személyes munkavégzésre (mellékszolgáltatásra) nem kötelezett akkor, ha ezen választott tisztségviselői teendőit nem "munkaviszonyban" (munkaszerződés) keretében látja el, akkor megbízásos.. 

GT-ből  

22.§. (2) A vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre - a törvényben meghatározott eltérésekkel -

a) a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogi jogviszony) vagy

b) a munkaviszonyra irányadó szabályokat

kell alkalmazni.

 

--------------------------------------------

A vezető tisztségviselőt megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre - a törvényben meghatározott eltérésekkel - a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait vagy a munkaviszonyra irányadó szabályokat kell alkalmazni. 2007. szeptember 1-jétől a vezető tisztségviselő e minőségében munkaviszonyt létesíthet (korábban ez tiltott volt valamennyi gazdasági társaságnál). Ha a vezető tisztségviselő nem áll munkaviszonyban a gazdasági társaságnál, akkor a gazdasági társaság és a vezető tisztségviselő jogviszonya alatt egy sajátos társasági jogi jogviszonyt kell érteni, amelyre elsődlegesen a Gt., másodlagosan (a nem szabályozott kérdésekben) a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

 

 --------------------------------------------------

Nem találtam olyat a Ptk-ban, hogy attól, hogy valaki vezető tisztségviselő megbízással és egyébként a társaságnak is (rész) tulajdonosa, az akkor társasvállalkozónak minősülne...

Szerintem, ha az a nyugdíjas tag és egyben ügyvezető/vezető tisztségviselő a társaságban személyes munkavégzésre nem kötelezett, akkor nem kieg.társas vállalkozó, ha pedig nem kieg.társas vállalkozó, akkor nincs utána olyan fizetési kötelezettség (eü.szolg.járulék, tételes eho), amiről a Tb tv. és Eho tv. a kieg.tev.társasvállalozókra vonatkozóan rendel megfizetni. 

Azt írod, hogy nem munkaviszonyban ügyvezető...  akkor az ügyvezetőséget/képviseletet megbizásosként látja el  (mert ezen formák valamelyike alapján látható el..)

Ha ténylegesen, mint tag személyes munkavégzésre kötelezett, akkor már kieg.tev. társasvállalozó , de akkor sincs kötelező járulékalapja, és a személyes közreműködés akár ingyenes is lehet (A Ptk. alapján a megbízás ingyenes is lehet, a mellékszolgáltatásért pedig ellenszolgáltatás illetheti meg--- tehát nem feltétlenül kötelező, hogy díjazása is legyen...) 

GT-ből:

119. § (1) A társaság tagjai törzsbetétjük szolgáltatásán kívül egyéb vagyoni értékű szolgáltatás (a továbbiakban: mellékszolgáltatás) teljesítésére is kötelezettséget vállalhatnak. A tagok által - nem választott tisztségviselőként - végzett személyes munkavégzés is mellékszolgáltatásnak minősülhet, ha nem munkaviszonyon vagy polgári jogi jogviszonyon alapul. A mellékszolgáltatás teljesítésének feltételeit a társasági szerződésben kell szabályozni.

(2) A mellékszolgáltatásért a tagot külön díjazás illetheti meg.

 

 Üdv.   

apoke fogadta el, ekkor: 2009-07-27 10:02
Pont: 10
Téma: Devizahitel CHF bankszámlán

Szia Szilvi!  A hitelszerződésidet nem tudom megítélni... De meg kellene nézni a számviteli politikádat, hogy élnek-e a nem realizált árfolyamveszteség időbeli elhatárolás lehetőségével....  nekem az van, hogy az időbeli elhatárolás lehetőségével nem él. Amikor nekem eddig még beruházási hitelem volt, akár FT, akár devizás... ott ott volt, hogy mire  és a feltételek, biztosítékok..tehát a beruházási hitelről valahogy tudni kellene, hogy mihez kapcsolódik és milyen összeget képvisel.- szerintem.

Sztv. 33.§.

(2) Az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként elszámolható a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló - beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó - beruházáshoz (a beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - tartozások esetén a tárgyévben, a mérlegfordulónapi értékelésből adódóan - a 60. § (2) bekezdésében foglaltakból következően - keletkezett és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt - árfolyamnyereséggel nem ellentételezett - árfolyamveszteség teljes összege a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a csökkentésével (nem realizált árfolyamveszteség). A hiteltartozások, devizakötvény-kibocsátásból származó tartozások törlesztésekor - az előző időszakokban elhatárolt halmozott összegből - a törlesztőrészletre jutó - halasztott ráfordításként kimutatott - nem realizált veszteséget meg kell szüntetni, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak a növelésével (realizált árfolyamveszteség).


(3) A (2) bekezdés szerint halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget - a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással - meg kell szüntetni, ha a külföldi pénzértékre szóló hiteltartozást, a devizakötvény-kibocsátásból származó tartozást teljes összegében visszafizették, illetve a devizahitellel, a devizakötvény-kibocsátással finanszírozott tárgyi eszközt, vagyoni értékű jogot értékesítették, vagy más jogcímen az állományból kivezették.


(4) A (2) bekezdés szerinti halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget - a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással - csökkenteni kell az érintett devizakötelezettség után az egyes üzleti évekre elszámolt árfolyamnyereségnek megfelelő összeggel is.
  
A tao. is kavar vele, ha a nem rel.árf. elhatárolásra kerül..

Nekem a rendes FT számlák rendszerint minuszban vannak,  év közben nem foglalkozok vele, dec.31-el átrakom a rövid lejáratú hitelre..  Üdv.

stamasi fogadta el, ekkor: 2009-07-25 09:28
Pont: 63
Téma: Devizahitel CHF bankszámlán

Szia!  magán az árfolyam különbözeten nem változatat semmit...    De az én programom nem számol devizával, tehát kézi számolás van..

Ha rárakom az adott évre esedékes törlesztési összeget a fők.számlára, akkor eleve a megjegyzésbe írom, hogy mondjuk 8.654 CHF röv.lejár.hitel a hosszúból......     Én a törlesztéseknél nem alkalmazok az árfolyamkülönbözethez technikai átvezetési számlát....  tehát én a törlesztő részletet úgy könyvelem, hogy  közvetlenül 452 T/ dev.bankszla K     a devizaszámlán számolt átlagos árfolyammal,   aztán az árfolyam különbözetet, mint árfolyamkülönbözetet könyvelem közvetlenül a 452 T vagy K oldalára, a 97-es, vagy 87-es számlával szemben...  ha jól számolok, akkor mikor megnézem a 452 rövid lejáratú hitel számlát és az egyenleget visszaosztom a fennálló adott évi deviza tartozással, akkor ugyannak az árfolyamnak kell kijönni, mint amennyivel meg lett nyitva.  Dec.30-ra ezen egyenleg nem maradhat, ha maradna, akkor valami elbaltázásra került.  

Aztán mikor csinálom a dec. 31-i értékelése, akkor a hosszú lejáratút megintcsak kettészedem, következő évben esedékesre (rövidre) és a maradék hosszúra:  deviza összegben és FT-ban,  ezután kiszámolom a dec.31-i árfolyammal ,  /Én szeretem, ha a mérleg adatok könnyen beazonsíthatók a főkönyvi gyűjtő számlákkal.... a mérlegben a hosszú lejáratú kötelezettségek közül a t.évet követő évben esedékes kötelezettséget a rövdi lejáratú kötelezettségek között kell szerepeltetni......  nem kötelező az átkönyvelés, de a mérlegben akkor is külön soron kell szerepeltetni a rövidet, meg a hosszút,  én az a gyakorlatot folytatom, hogy én a dec.31- zárlati könyvelési tételekkel együtt az ilyen megbontást is könyvelem  --- később a saját munkámat könnyítem meg vele/

A negatív bankegyenleget  dec.31-én már átvezetem a rövid lejáratú hitelre....  de ezt a tartozást is értékelni kell a dec.31-i árfolyamon.

ha jól veszem ki, akkor neked kifjezetten nem realizált árf.veszteséged van, ami összevontan is árfolyamveszteséget jelent.   Ha ez jelentős, akkor bizony a főkönyvben az egyéb nyilvántartásodban is (ha van) végig kell vezetni, s a 2009-es nyitóban már a dec.31-i értéken lesz nyitó  hosszú és rövid lejáratú hitel, nyitás utáni rendezőtételként (hogy a banknaplóm egyezzen a főkönyvvel) a mínusz bankaszla egyenleg tartozást visszavezetem az adott devizabankszámlára..    Nem tudom neked mi a 445-ös számla... de gondolom lefordítható amit írtam  .  Üdv.

stamasi fogadta el, ekkor: 2009-07-25 09:28
Pont: 63
Téma: Devizahitel CHF bankszámlán

Szia Szilvi!  Ha hitelkiváltásra vette fel a hitelt, akkor amikor a kiváltás megtörtént, az volt a hitelfolyósítás,  amit az aznapi (általatok választott -számv,.pol.) árfolyamon számítol át forintra.  Ez lesz a hitelnek a nyilvántartási árfolyama.

Évközben a törlesztések napján van árfolyam különbözet, mégpedig pénzügyileg realizált árfolyam különbözet, ami vagy veszteség, vagy nyereség, attól függően, hogy az adott DEVIZA törlesztési összeg nyilvántartási (eredeti) árfolyamon számolt Ft összege  és a törlesztés napján a devizabankszámlád szerinti (FIFO, átlagos súlyozott, stb) nyilvántartási árfolyamon számolt Ft összeg milyen előjelellel és mennyiben tér el egymástól.  Ezeket könyvelni is kell, mint realizált árfolyam veszteséget (87 T),   vagy árfolyamnyereséget (97 K)  vagy a technikai számlával szemben, vagy közvetlenül a rövid lejáratú hitellel szemben, attól függően, hogy magát a törlesztést hogyan könyvelted. 

Nem írod, hogy hosszú lejáratú hitelről van-e szó, vagy rövidről...  Ha hosszúról és az adott évre esőt mindig átkönyvelem a rövidre, aminek ha rendesen történik évközben a törlesztés, akkor annak egyenlege nem lehetne a zárást megelőzően.

Az évvégi értékelés:  azon az árfolyamon, amit a számviteli politikád tartalmaz: MNB, vagy adott bank, vagy valamely bank közép,stb..  tehát, azon az árfolyam fajtán, amit a devizabeérkezéskor is alkalmazni szoktál.

Én excell táblát szoktam készíteni az évvégi devizás tételek: kölcsönök, hitelek, szállító, vevő  stb. tételesen amiben szerepel hogy ki, mi, mennyi és milyen deviza, az mennyi a könyvszerinti nyilvántartási értéken FT-ban, majd pedig mellette, hogy mennyi a dec.31-i árfolyam, s aztán mennyi lenne a dec.31-i árfolyamon számolva az adott devizás tartozás, követelés, pénzeszköz.  Soronként számoltatom mellé az árfolyamkülönbözetet.  Aztán az árfolyamkülönbözetekete előjel helyesen összeadom és megkapom az összevont nem realizált árfolyam különbözetet, ami lehet veszteség, vagy nyereség.  Aztán meg kell vizsgálni,  - számv.pol. -, hogy az összevont árfolyamkülönbözet az jelentősnek... minősül-e, ha igen akkor mindent úgy kell rendezni a könyvelésben és nyilvántartásokban, hogy dec. 31-én már a dec.31-i árfolyamon számított FT értékben szerepeljen mindegyik.

 

Nem tudom de nekem egy kicsit megtévesztő, hogy azt írod, hogy mínusz bankszámla egyenleg van, mert a hitel az hitelkeret formájában van, egyébként meg azt írod, hogy a felvett hitel a hitelkiváltásra lett felvéve... a hitelkiváltásos hitel esetén a folyósító bank közvetlenül ahhoz a bankhoz szokta odafizetni a pénzt, akitől a hitel kiváltódik..   Vagy hányféle hitel van egyszerre ugyanarra devizaszámlára..  Üdv.

stamasi fogadta el, ekkor: 2009-07-25 09:28
Pont: 63
Téma: tárgyi eszköz és közüzem

Bocs! Elkezdtem írni már késő délután, aztán itt kellett hagynom és mielőtt elküldtem nem néztem meg, hogy Zsuzsa után még van hozzászólás és az állásfoglalás kérést tartod célszerűnek Te is. Üdv.

kovalkata fogadta el, ekkor: 2009-07-24 12:44
Pont: 6
Téma: tárgyi eszköz és közüzem

Sziasztok! Én P. Zsuzsa "csomó keresésével" azonosan, azon a véleményen vagyok, hogy a lakástól műszakilag el nem elkülönült....  áram,,fűtés..  az ÁFÁ-t nem helyezném levonásba semmilyen arányban..  Én azon az adóköteles tevékenységhez arányos levonáson azt értem, amikor egy adóalany végez mentes és nem mentes tevékenységet egyaránt, hogy ami a nem mentesre esik azt levonhatja..de a teljes számla a vállalkozásnak szól, és a teljes szolgáltatást, terméket a vállalkozás rendelte meg, stb.... ( két adózó áll egymással közvetlen szerződéses kapcsolatban) .......... 

Itt a számla elsősorban a magánszemélynek szól, aki ha egyéni vállalkozó a rá vonatkozó SZJA törvény, - ha a lakása és telephelye műszakilag nem elkülönült,-  enged elszámolni olyan költséget, ahol a számla ugyan a magánszemély nevére szól (az áramszolgáltatóval lakosság áramszolgáltatási szerződése van,stb..), de mivel a lakásában van a vállalkozása is, műszakilag el nem különülten, a tv. engedi, hogy ami  költség  (pluszban azért merül fel neki mert ott vállalkozási tevékenységet folytat) a vállalkozásával kapcsolatos, azt a vállalkozási költségei között elszámolhatja..  Ez azonban szerintem nem azonos azzal, hogy a nem ÁFA köteles tevékenységre eső ÁFA az nem helyezhető levonásba, ami pedig akár részben az ÁFA kötelesre esik az levonható..  De lehet, hogy rosszul gondolom.   

Ha jól megnézzük magát az SZJA tv. vonatkozó részét, akkor azt mondja, hogy a költségre jellemző..

12. az üzlet, a műhely, a gazdasági épület, az iroda bérleti díja, a fűtés, a világítás és a technológiai energia költsége, a telefon, rádiótelefon, telefax, cb-rádió, telex (ha a lakás és a telephely műszakilag nem elkülönített, akkor a tevékenységgel arányosan lehet e kiadásokat figyelembe venni az adott költségre jellemző mértékegységek - például nap, m2, m3 - alapulvételével), továbbá az internet használat díja (ha a lakás és a telephely műszakilag nem elkülönített, az internet használati díjának 50 százaléka);
  
    Szerintem egy áramfogyasztás esetében a m2 arány nem az áramfogyasztásra jellemző mértékegység..egy lakásban lehet, hogy laknak 3-4-en,  lehet több Tv,háztartási gép, villanyboyler, hűtők, stb.. a vállalkozáshoz használt helyiségben meg lehet, hogy van egy számítógép, nyomtató, lámpa..   és akkor egy m2 arányos kWh lakossági áramfogyasztás megosztás alapján, még a magánszemély nevére szóló számlából az arányszám alapján az  ÁFÁ-t is "visszaigényelni" - hát nem tudom, de  bátorság kell hozzá az biztos, az egyértelmű és világos, az adózók számára közérthető szövegezésű törvények mellett.

Nem írom le, hogy pár éve egy ismerős ev. hogy járt a távfűtéses lakásában a fűtés, közösköltség, áram  m2 arányos költség elszámolásával -- és az SZJA tv. lakástól műszakilag el nem különült idevonatkozó passzusa akkor is így szólt.---- a költségelszámolás el nem fogadásának a lényege az volt, hogy olyan költséghányadokat számolhatott volna el, ami amiatt keletkezett neki a lakás magánhasználatán kívül, mert ott vállalkozási tevékenységet folytat..,  ezzel is lehetne vitatkozni, de mennyi az az összeg amiért érdemes fellebbezgetni...

Nem tudom mekkora összegekről lehet szó, .. de ha sikerül az egyes költségtípusokra vonatkozóan a megosztási arányhoz megfelelő, jellemző mértékegységet megtalálni, akkor én azon számlák ÁFÁ-s összegének arányos részét számolnám el a költségek között, kár összevontan negyedévenként, de nem igényelnék vissza a magánszemély részére szóló számlából arányos ÁFA összeget, akkor sem, ha az egyéni vállalkozó neve megegyezik a lakás közüzemi számláiban feltüntetett személy vevőként megnevezett névvel.

 Fentieket tekintsd  csak véleménynek, ha lényeges összegekről van szó, akkor én kérnék írásos állásfoglalást, hogy ha egy egyéni vállalkozó magánszemély nevére szóló lakás fenntartási, küzüzemi díjak tekintetében ahol a lakás egyben a vállalkozása telephelyeként/székhelyeként is szolgál, akkor a közüzemi díjak m2 arányos mértékegyeséggel megosztott áram,  fűtés, stb. elszámolt arányos költség az ÁFÁ-san arányos költség, vagy nettó ÁFA nélküli összegben és a magánszemély nevére szóló számlában szereplő ÁFA az egyéni vállalkozó által visszaigénylésre/levonásra kerülhet-e ezen arányszám alapján... ha egyébként az egyéni vállalkozó ÁFA adóalany és kizárólag ÁFA köteles tevékenységet folytat és minden lakásrezsi számla az ő nevére szól. Egyáltalán helyes-e, ha minden ilyen költség megosztás m2 alapján történik?   

Üdv.

kovalkata fogadta el, ekkor: 2009-07-24 12:44
Pont: 6
Téma: Bérszámfejtés július 1-től

Szia! ha 87.000 Ft a jövedelem, akkor ugyanúgy 18% lesz az SZJA-a mint eddig.  Eddig az alsó sávhatár 1.700.000 Ft, a módosítással ez az alsó sávhatár 1.900.000 Ft..  A 87 eFt-os jövedelem évesen az 1.700 eFt alatt marad évesen is tehát nincs SZJA korrekciója a sávhatár változás miatt.

Azzal a bizonyos felbruttósítással valószínűleg arra gondolsz, amit majd várhatóan 2010 január 01-től kell alkalmazni.. 2009. július 01-től nincs "un. felbruttósítás". 2009-ben ugyanaz a két SZJA kulcs van (18, 36), csak az alsó sávhatárt emelték, a számítási, számfejtési menet esetedben ugyanaz, mint korábban SZJA tekintetében, járulékok tekintetében viszont már a julúis havi bérre a Te esetedben a levonásos járulékok ugyanazok, a fizetendő kifizetőt terhelő járulék csökken összesen 5%-kal, kevesebb a természetbeni eü.bizt.járulék: 4,5 %-ról  1,5%,-ra csökken  a munkaadói járulék 3%-ról 1 %-ra csökken.

Azért nem írok konkrét példát, mert ugyanúgy kell számfejteni, csak csökken a két említett fizetendő járulék, az alsó sávhatár változás meg gyakorlatilag ezt a munkavállalót 2009-ben NEM* érinti forintálisan.

Az interneten több bérkalkulátor is fenn 2009-es és már 2010-es várható is. Üdv. 

( ui.  * kimaradt a  nem szó-- pótoltam)

tündér fogadta el, ekkor: 2009-07-22 06:46
Pont: 100
Téma: Visszaküldött számla áfája

Szia Jutka!  Topp lista ide, vagy oda... egy perc alatt legalább 20 olyan szakmánkat érintő adózási, stb. kérdést tudnék feldobni, amivel nem maradnék egyedül atekintetben, hogy nem születne meg a tuti biztos értelmezés és én is többféleképpen tudom magam győzködni, és az elgondolást vétózni is ..

Ettől függetlenül: eredetileg azt írtad, hogy a 2008. novemberi számlákat visszaküldted a szállítónak 2009. juniusban javításra.. most meg van 7 db novemberi plusszos, 7 db novemberi mínuszos, meg 7 db decemberi plusszosod...

Azt írod 2008. novemberben az autók ára kifizetésre került a szállító felé (ezek szerint előre fizetés történt!), aki viszont ténylegesen decemberben adta birtokba az adás-vételivel.. nem tudom az APEH pontosan miket mondhatott, de ha ezek szerint teljesítést megelőzően történt a szállító felé a kifizetés, akkor az előlegnek minősül.. tehát novemberben lett volna ÁFA evonási jogod, ha novemberre az előlegről számla állt volna rendelkezésedre.. tehát novemberre a megfizetett összegről  ÁFÁ-t is tartalmazó előleg számlát kellett volna kapni, decemberben pedig a tényleges átadás-átvételre vonatkozóan a tényleges adás-vételről szóló számlát levonásba helyezve abban az előleget.  Ha a teljes vételár kifizetésre került novemberben és lett volna róla számla, akkor az ÁFA novemberben levonható ÁFA, decemberben pedig már a számla fizetendő egyenlegét tekintve, ami nulla -- már nincs külön elszámolandó ÁFA ezen számlákat illetően.

Igazság szerint a novemberi számlákban csak annyi plusznak kellett volna szerepelni az előleg fizetés napjára vonatkozó teljesítési dátummal, hogy előleg ilyen olyan gk..... adás-vételre, decemberre meg ott kellett volna, hogy legyen a teljesítéses, s egyben előlegjóváíró számla.. de ez már ÁFA-ilag nem kavart volna.  

Én ebbe a fajta számlakorrekcióba nem mentem volna bele... ott novemberben egy számla belső tartalombeli hibájáról van szó .. ami valójában az ÁFA jogosulatlan levonását és a jogosulatlan levonáshoz kapcsolódó szankciókat azért egy az egyben szerintem nem alapozhatná meg.. legalább is én vitatkoznék az APEH-hel (a kifizetés igazolja, hogy a teljesítést megelőzően vételárba beszámító összeget kért tőlem a szállító, amit ki is fizettem, de a szállító lefelejtette a számla belső szövegezésében az előleg szót, a decemberi tényleges teljesítésről pedig elmulasztotta a szállító a számlát kiállítani)

Nyilván a minden részlet ismeretében lehet meghozni a vélhetően legmegfelelőbb döntést.  Aztán ott van az a kérdés is, hogy akkor ezek szerint ez egy ellenőrzés alá vont időszak, ami ellenőrzés alá vont időszakra érdekes lenne az önellenőrzés, még az ellenőrzés folyamatában.. Én mindenképpen másként oldottam volna meg az ügylet bizonylatainak rendeztetését .. (de erről nem írnék, mert nem biztos, hogy minden érintett törvény betűszerinti betartásának megfelelne, bár semmiféle adócsalás nem lenne benne.) 

Így csak utalgatni lehet dolgokra, de azt, hogy Te most pontosan hogyan járj el, ami biztosan jó -- hát nem igazán.

Üdv.

jutka70 fogadta el, ekkor: 2009-07-21 08:16
Pont: 50
Téma: szgk bérlés, bérbeadás

Igen, és csak számla alapján (nyilván az ÁFá-t nem vonhatja le). Üdv

kovalkata fogadta el, ekkor: 2009-07-20 11:11
Pont: 13
Téma: szgk bérlés, bérbeadás

Szia Kata!  Emberileg meg lehet érteni, pláne, hogy a mozgássérültek egyébként kedvezménnyel vásárolhatnak olyan autót, amit már esetlge át sem kell alakítani.. de ez is más kérdés. Ha bérbeadnátok az általatok bérelt autót, ott is ügyelni kell a piaci értéken történő bérleti díjra....

/nálam most nézték az egyik ingatlan bérbeadást: összeszámolták a felmerülő közös ktsg-et, energia díjakat, stb.. hogy nem "áron" alul történik-e az ingatlan bérbeadás, mert a bérlő nem igazán független fél, de nem is tao. szerinti kapcsolt/

  Aztán a Ti cégetek a másik veszteséges cégnek juttathat tőkét, vagy adhat át vissza fizetési kötelezettséggel nem  járó támogatást, akár adhat neki kölcsön kamatmentesen is (az más kérdés, hogy a kamatmentesség miatt nálatok a tao alapnál esetleg korrekció lenne)..  aztán nem hiszem, hogy bérelt autót a bérlő csak úgy átalakíttathatja...  De ezek nyilván szintén más lapra tartoznak..

Ha meglépi a bérlést az "A" cég, akkor a szgk-val kapcsolatosan nincs ÁFA levonási joga, ha bérbeadja a bérelt autót, akkor azt ÁFA felszámítással teheti, amit a második bérlő "B" cég szintén nem helyezhet levonásba és sem üzemanyag, sem semmi kapcsolatos ktsg-nek az ÁFÁ-ját nem helyezheti levonásba.

Üdv.

 

kovalkata fogadta el, ekkor: 2009-07-20 11:11
Pont: 13
Téma: szgk bérlés, bérbeadás

Szia!  ha egyértelműen bérbeveszi a Ti cégeketek és a túlnyomó részt nem tovább bérbeadásra.. akkor egyértelműen nem vonhatja le se a bérleti díj, se a szgk-val kapcsolatos egyéb beszerzések kapcsán számlában lévő ÁFÁ-t..    Amikor Ti bérbeadjátok, akkor ÁFÁ-san adjátok bérbe, aminek a bérleti díj ÁFÁ-ját a bérlő majd nem vonhatja le (mert ő sem olyan célra használja, ami a levonási korlát tilalom alól kivételt jelent)

Az is kérdésként merülhet fel, hogy ha én csak simán bérelek egy szgk-t, akkor jogom van-e ahhoz, hogy ezt üzletszerűen csak úgy tovább bérbeadjam??  de ez nyilván más kérdés..

Az még önmagában nem zárja ki a termékértékesítésnek/termékbeszerzésnek minősülést, hogy a futamidő alatt az eladó szervizében kötelező szervizeltetni az autót... x futásteljesítmény, vagy időszakokhoz kötötten..

A cégautó adós dolgot, meg gondolom nyilván ismered: a hatósági nyilvántartásban tulajdonosként szereplő...     

Nem tudom mekkora előnyökkel/kedvezménnyel jár ez a fajta buli az érintett cégeteknek.... de gondolom havi bérleti díj lesz.., majd lehet szórakozni az árfolyam különbözetekkel, a nyilvántartással, hogy ki mikor használta, stb. (sebesség túllépés, parkolási szankciók-nál melyik cég volt a hunyó).

Üdv. 

 

kovalkata fogadta el, ekkor: 2009-07-20 11:11
Pont: 13
Téma: szgk bérlés, bérbeadás

Szia Kata!  legelőször azt kellene eldönteni, hogy akkor személygépkocsi vásárlásról/ beszerzésről van szó részletfizetéssel (valamilyen lízinges konstrukció, ha lízinges, akkor melyik?) , vagy szgk. bérbevételről..

Akármelyik is legyen, az ÁFA levonhatósága a korlátozás alatt van, akár beszerzés, akár bérlés...

A korlátozás alól vannak kivételek... a továbbértékeséítési cél az fel sem merül...  a taxi szintén nem, maradhat még a kivételek alá tartozás vonatkozásában az, ha igazoltan, túlnyomórészt bérbeadásra hasznosítja..     Azt írod, hogy a vonatkozó tv-t ismered, így nem rakom be összevágva az ÁFA tv. 124, 125, 126.§-ából idevonatkozó részeket.

Önmagában az, hogy saját célra is használná, meg hogy néha egy másik vállalkozásnak bérbeadná.... ebből nem derül ki (hogy futás teljesítmény, vagy valami alapján a legalább 90%-os túlnyomó részt bérbeadva .. mentesülés az ÁFA levonási korlátozás alól, az megállna-e., szerintem nem, úgy, hogy a szgk-ra, akármilyen címen (termékbeszerzés, beérbevételi szolgáltatás) is legyen "megszerezve" a személykocsihoz kötődő ÁFA levonás korlát lesz érvényes... ami azt jelenti, hogy az ÁFA nem levonható sem tárgyieszköz beszerzés, sem bérbevétel esetén.

Az ÁFA tv. 88.§-a szerinti választási lehetőség kizárólag azon beépített, be nem épített ingatlanértékesítésnél és ingatlanbérbeadásra vonatkozóan kérhető, ami egyébként a 86.§.szerint általános esetben mentes lenne.    A személygépkocsi bérbeadás az nem tartozik ide.

Ahhoz, hogy konkrétabb segítséget kapj, ahhoz konkrétabb infó kellene, mert minden lehetséges változatot nem lehet kifejteni: ÁFA, cégautóadó tekintetében.

Az teljesen biztos, hogy aki már majd tőletek bérelné a személykocsit, az nem vonhatná le a bérleti díj ÁFÁ-ját, mert gondolom, hogy nem úgy vehetné bérbe, hogy túlnyomórészt másnak tovább bérbeadja még ő is.

Azt meg nem tudom miből gondolod, hogy szgk. bérbeadás/kölcsönzés  az egy olyan tevékenység, ami  esetleg nem ÁFÁ-s?   Az ÁFA tv. 87.§-a az termékértékesítésre vonatkozik és nem bérbeadásra..

--- Előre meg nem kell félned, mert az adott eseményt, hogy az akkor mi is valójában a szerződés tartalma az összes körülmény ismeretében kell elbírálni.. Ha rendelkezésedre fog állni a pontos információ arról, hogy akkor miképpen is kerül az az autó a céghez .. akkor már csak azon gazdasági eseményt megítélve kell megállapítani a helyes eljárást, ismerve hozzá azt is, hogy esetleg a többségében (90%-os) tovább bérbeadási cél megvalósul-e. 

 Üdv.

 

kovalkata fogadta el, ekkor: 2009-07-20 11:11
Pont: 13
Téma: Egyéni vállalkozó áfa fizetése

Sziaasztok!   Zita válaszával értek egyet. Attól, hogy az ev. pénzforgalmi szemléletben "könyveli" az alapnyilvántartását, az ÁFA elszámolás, bevallás tekintetében az ÁFA tv. alapján kell eljárnia, tehát az "értékesítései" tekintetében ÁFA fizetési kötelezettsége keletkezik, amikor a számla ellenértékét megkapja, de legkésőbb a teljesítéstől számítottt 45-ik napon akkor is ÁFA fizetési kötelezettsége keletkezik, s ha soha nem fizetik ki a számláját..

A bejövő számlák tekintetében pedig általános esetben a számla teljesítési dátuma szerinti időben levonási joga van, akár kifizette a szállító felé a számlát, akár nem. 

Tehát az ÁFA analitika, az nem azonos a naplófőkönyvben, pénztárkönyvben könyveltekkel, mert oda viszont csak pénzmozgással, vagy pénzmozgással egy tekintet alá tartozó "kifizetéseket", bevételeket lehet bevezetni.

Ha az előző könyvelő úgy csinálta, ahogy írod, akkor nem járt el helyesen. Üdv.

yatlok fogadta el, ekkor: 2009-07-20 06:40
Pont: 25
Téma: ÁFA visszaigénylés pü-i rendezettség alapján

Szia Brigi! A teljesítés dátuma szerint, valamint eltérő esetben (pld-ul fordított,stb.) az ÁFA tv. szerinti időben az adott havi fizetendő és levonható ÁFÁ-k különbsége, mínusz az előző időszakról esetleg áthozott  követelés összege az ami, ha negatív és az 1.000 eFt-ot meghaladja, akkor elméletilg visszaigényelhető..

Ha a negatív /"visszajáró" ÁFA az 1 milliót meghaladja, akkor vizsgálni kell a kifizetettséget. A kifizetettséget a bevallás készítésének napjáig, legkésőbb a bevallási határidő napjáig veheted figyelembe..  Ha a juniusi bejövő számlát 07.17-én fizette ki a cég és a bevallást ekkor, vagy ez követően állítod össze 20-ig, akkor nyilván ezt a 07.17-i kifizetést a juniusi ÁFA bevallás kifizetettségi szempontjának vizsgálatánál kifizetettnek veszed..

Nem írod, hogy az előző havi ÁFA bevallás mivel zárt, mert ha átvihető/továbbvihető ÁFA követeléssel, akkor nem csak a június havi levonható ÁFÁ-t tartalmazó számlák kifizetettségét kell vizsgálni..

Ha a kifizetettségi vizsgálat után még mindig egy millió, vagy afeletti a "visszajáró" ÁFA, akkor annak a kiutalása, vagy átvezettetése jelölhető, tehát visszaigényelhető..

Szerintem és tapasztalatból a "kiutalás" előtti ellenőrzésre kijelölést nem befolyásolja, hogy kéred-e a kiutalását, vagy átvezettetsz, vagy éppen ott hagyott az ÁFA számlán.  Üdv.

hbrigitta79 fogadta el, ekkor: 2009-07-20 05:10
Pont: 7
Téma: Kft ügyvezetöje

Sziasztok! Ilyen-olyan Társasvállalkozóként akkor lehet egy KFT tagot bejelenteni, ha az a tag a társaságban nem vezető tisztségviselőként, valamint nem munkaviszonyban és nem megbíizási jogviszonyban személyesen munkát végez, azaz mellékszolgáltatást vállalt, aminek feltételeit a társasági szerződésben kell rögzíteni.

Ha ez az ügyvezető simán csak az ügyvezetőséget, a vezető tisztségviselői feladatokat, aminek része szokásosan a munkáltatói jogkör gyakorlás-ból eredő feladatok ellátása is, ha ezzel egyébként a társaság őt bízta, hatalmazta fel -- akkor ő nem valamilyen társasvállalkozó.

Tehát, ha ez a tag az ügyvezetőségen kívül személyesen nem végez munkát a társaságban, akkor ő, TBJ szempontjából választott tisztségviselő, aki csak akkor minősül biztosítottnak, ha a ügyvezetői feladatok ellátásáért járó/fizetett díjazása (nem önálló tev. jövedelme) meghaladja a minimálbér 30%-át.. ha nem haladja meg, akkor nem biztosított és a 09T1041-en sem jelenthető be.  (a megbízást ingyen is vállalhatta).

Ha fennáll az, hogy az ügyvezetőségen kívül a társaságban személyesen munkát végez (mellékszolgáltatás), akkor jön szóba a társasvállalozói jogcím...   Ha pedig ez jön szóba:  akkor ő, akár kap díjazást, akár nem un. főfoglalkozású társasvállalkozónak minősül, mert nincs máshol legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkajogviszonya, a 35 óra összességében kevés ahhoz, hogy egy társasvállalkozó munkaviszony melletti társasvállalkozónak minősüljön.

Tehát mielőtt a járulék mértékek, járulék fajták szóba jönnének, először tisztázandó, hogy ez az ügyvezető tag, egyáltalán az ügyvezetőségen kívül mellékszolgáltatást vállalt-e?  Üdv. 

Bilifül fogadta el, ekkor: 2009-07-19 15:07
Pont: 50
Téma: ÁFA teljesítés időpontja ingatlan esetén

Ha a hatályos ÁFA tv-t nézzük, hogy mikor van a teljesítés időpontja, mikor keletkezik az ÁFA fizetési kötelezettség.. akkor annak elbírálása függ a szerződéses konstrukciótól .. pld-u ha részletfizetéses, s az utolsó részlet megfizetésével (a hiánytalan vételár megfizetésével válik tulajdonossá) kapja meg a teljes jogú tulajdonjogot (fölhivatali bejegyzés), és a birtokbaadás (az ingatlan értékesítési lehetőségen kívül --a vevő jogosult szedni az ingatlan hasznait és viseli annak terheit) , megelőzi ezt a tulajdonjogmegszerzést,  akkor a teljesítés időpontja a birtokbaadás napja. Egy zártvégű pü.lízingnél is a birtokbaadás napja a teljesítés időpontja.  

Szerintem ha nem történik a szállító részéről teljesítés, azaz nem adja át korábban az ingatlant, (nem adja birtokba) csak a tulajdonjoggal együtt, akkor addig ami pénzt fizet a vevő a vételárba beszámító összegként, az előlegnek minősül, az előleg teljesítés időpontja a szállító számláján történő jóváírás napja, kp. esetén a megfizetés napja.. de, mint előleg, az pedig aszerint ÁFÁ-zik, ami a teljesítés napján érvényes kulcs.   A tulajdonjog és egyben a birtokbaadás napja lesz a termékértékesítés teljesítés időpontja... hogy melyik ÁFA kulccsal (ha egyáltalán ÁFÁ-s az az ingatlanértékesítés) az még függhet attól a bizonyos jogszabályalkotástól, hogy lesz-e /van-e már belőle valami és az milyen ingatlanokra vonatkozna,/vonatkozik.  

Nem tudom segít-e a gondolkodásban. Üdv. 

durbi fogadta el, ekkor: 2009-07-19 07:24
Pont: 50
Téma: Bt. beltagja gyesen

Szia!Arról nem tudni semmit, hogy egyébként a tagok közül ki volt személyesközreműködésre kötelezve, illetve ki vállalt személyes közreműködést... Attól, hogy valaki beltag, még egyáltalán nem biztos, hogy személyes munkavégzésre/közreműködésre kötelezett a Bt-ben..  és egyéb infók hiányában nem igazán lehet konkrétat írni.. Azt sem lehet igazán tudni, hogy mit szeretnél helyrehozni, hogy jó legyen..

De mivel volt a Bt-nek bevétele, azt a bevételt valaki előidézte a munkájával.... tagok megállapodása alapján a kültag is közreműködhet személyesen a társaság tevékenységében egyébként...

Amikortól a "beltag" feltéve, hogy egyáltalán a GYES-ig személyes közreműködésre volt kötelezve,-- amikor elkezdte a Gyes-t.. írhattak egy tagok megállapodását, hogy a beltag csak a képviseletet látja el (akár ingyen)  és a kültag az aki személyesen munkát végez a cégben.. Mivel a kültagnak van máshol főállása - remélhetőleg legalább heti 36 órás foglalkoztatással -, ha így van, akkor a tag /társasvállalkozó is dolgozhat ingyen a cégben, és ha a munkaviszony melletti társas vállalkozó ingyenesen működik személyesen közre, akkor kötelező járulék fizetés, stb. nincs és nem volt utána, tehát rá vonatkozóan nem kellett adni havonta a '08-as bevallásokat sem....    Viszont be kellett jelenteni a 'T1041 bejelentés a biztosítottakról nyomtatványon, mint munkaviszony melletti társasvállalkozót..   és az adott évekre vonatkozóan, hiába nullás lenne, adni kellett róla NYENYI adatszolgáltatást.. 

Azt, hogy miért "csináltak" bevételt, azt inkább ne reklámozd.. amit egyébként a jármvel kapcsolatosan írsz, arról nem tudni, hogy mit értel " használt kis haszongépjármű" alatt.. és esetleg ezzel kapcsolatosan akarsz-e valamit helyre tenni?

Szerintem egy következő hozzászólásban pontosítsd a kérdésedet: Hogy csináltad azt, amit úgy érzel, hogy helyre kellene hozni.. és nyilván ahhoz valami info,  , az-e a gondod, hogy volt bevétele a Bt-nek de senki nem dolgozott benne és amiből a bevétel keletkezett, azt nem más vállalkozó végezte??

 Üdv.

konyveva fogadta el, ekkor: 2009-07-19 03:11
Pont: 20
Téma: Tárgyévenven belüli önellenörzés miatt áttérés?

Szia Kriszta!  Hirtelenjében ezt találtam az Art. jogtárban jelenleg is hatályosban  (nyilván azzal a különbbséggel kell olvasni, hogy az ÁFA bevallás gyakoriságát nem a tárgyévet megelőző év adatai, hanem a tárgyévet megelőző második adóév adatai.. de lényegét tekintve, az jön le belőle: hogy ha most önellenőrzöd a tárgyévi I.n. év bevallását, melynek eredményeképpen 100 eFt fizetendő ÁFÁ-ról 2 milliós fizetendő ÁFÁ-ra változik, akkor már az április, május, junius hónapban havi ÁFA bevallás vonatkozik a cégre.,...     Elméletileg a II.n. évi határideje most  lenne 07.20-ig. Ha még adtad be, akkor szerintem add be az áprilist, májust ... (elkésett) bevallásként, a juniusi meg még határidőben meg lesz..      Viszont 2004-ben még nem volt benne az Art-ban a aj) pont

ai) a tárgyév valamely adóbevallására vonatkozó önellenőrzés, illetőleg az utólagos adómegállapítás nem érinti a tárgyévi adóbevallás gyakoriságát,

ae) a negyedéves bevallásról havi bevallásra kell áttérnie, ha az év elejétől összesített elszámolandó adója pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte. Az első havi bevallást arról a hónapról kell benyújtani, amelyet megelőző bevallással lezárt negyedévben az adózó az értékhatárt elérte,

2004/61. Adózási kérdés  a tárgyévi önellenőrzés - utólagos adómegállapítás - hatása a tárgyévi áfa-bevallás gyakoriságára


[(Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. számú melléklet I./A/6. pontja)]
Az Art. I./B/3. ae) pontja szerint az adózónak negyedéves bevallásról havi bevallásra kell áttérnie, ha az év elejétől összesített elszámolandó adója pozitív előjelű és az 1 millió forintot elérte.
Az Art. 1. számú melléklet I./A/6. pontja szerint a tárgyévben végzett, valamely korábbi adóbevallási időszakot érintő önellenőrzés nem érinti a tárgyévi adóbevallás gyakoriságát. Ez a rendelkezés az áfabevallási gyakoriság megállapítására is alkalmazandó, de csak oly módon, amely nem zárja ki az Art. bevallásgyakorisági szabályának érvényesülését. A tárgyévben végzett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó önellenőrzésnek tehát nem lehet hatása a tárgyév bevallási gyakoriságára.
Az Art. a tárgyévi bevallásgyakoriságot azonban nemcsak a tárgyévet megelőző (2-ik év) év értékmutatójához, hanem tárgyévi értékmutatóhoz is köti.  Ez utóbbival kapcsolatban az Art. I/B/3. ae) pontja az év elejétől összesített adót említi (mint a gyakoribb elszámolásra való áttérésnél figyelembe veendő összeget) és ebbe beleértendő az önellenőrzés is.  

                                           Ha pl. az I. és a II. negyedévről benyújtott bevallás alapján az adózó elérné az értékhatárt, de a II. negyedévről adandó bevallás benyújtásáig az I. negyedévet helyesbítő olyan önellenőrzést vett nyilvántartásba, amellyel együtt a fizetendő adója alatta maradna az értékhatárnak, akkor nem kell áttérnie havi bevallásra.
A havi bevallási gyakoriságról azonban nincs mód visszatérni a negyedéves bevallási gyakoriságra. Akkor sem, ha az adózó az I. negyedévet helyesbítené a későbbiekben úgy, hogy ismét az értékhatár alá kerülne.
(APEH Adójogi főosztály Ajf-375/2004.; AEÉ 2004/7.)


----------------------

 

 
 Üdv.

kriszta4 fogadta el, ekkor: 2009-07-18 08:38
Pont: 20
Téma: 0901 bevallás cégautóadó

Szia Angel77! A cégautó adót negyedévente kell vallani, ha van akkor a 0901-esen.

Ezek szerint vélhetően februárban vettétek a szgk-t (januárban egyébként is még az SZJA-as cégautó adós dolog futott) Mivel cégről van szó: az egyes hónapokhoz az adatokat Ft-ban kell beírni és nem eFt-ban, csak a 04-es sor fizetendő adó lesz az, amit eFt-ban kell szerepeltetni az adóknál szokásos kerekítési szabályok szerint. (a program e tekintetben majd javításra szorul, mert nem engedi felülírni az Eft-ot a kerekítés figyelembevételénél, sem pedig nem ad lehetőséget a +/- 1 jelölésre.)

Én az első negyedévre beadnám az önellenőrzést, hiszen ha valóban a "lóerőadó/gépjárműadó" kivetéséről szóló határozatban foglaltaknak megfelelően határidőre fizetettetek, akkor szerintem megilleti a céget a cégautó adó csökkentése a gépjárműadó arányos részével, attól, hogy a határozat nem született meg április 20-ig az első cégautó adó bevallásig, azért szerintema céget nem érheti hátrány.

Ha az időarányos I. rész gépjrműadó 10.000 Ft és mondjuk 2009.02.01-én vettétek a kocsit, akkor a 10.000 Ft 5-el kell osztani, ami havi 2.000 Ft levonható a cégautó adóból....  Ha mondjuk az I. rész 9800 csak te írtad 10 eFt-nak, akkor havi 1.960 Ft vonható le.. Szerintem a II.n. éves levonási lehetőségnél nem szerepltetheted azt ami az I.n.év február, március hónapra eső rész.

A második negyedévben pedig már egyértelműen levonhatod minden kötelezett hónapra az egy hónapra eső gépjárműadót.. 

Üdv.

angel77 fogadta el, ekkor: 2009-07-17 06:00
Pont: 20
Téma: Értékcsökkenés 100 e Ft alatt

Hirtelenjében ha jól emlékszem, akkor a tao.tv-ben az van, hogy a 200 eFt alattiak... esetében elszámolható a számviteli tv szerint elszámolt écs.. , ha pedig évente mondjuk 33%-ot számolsz el a számvitelben, akkor szerintem a tao-nál is elszámolható az...(de mindjárt rákeresek)

5. A számvitelről szóló törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenés (ideértve az egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is) érvényesíthető
e) a legfeljebb kétszázezer forint bekerülési értékű, valamint a 2. számú melléklet IV. fejezetének a) pontja szerinti 33 százalékos kulcs alá sorolt tárgyi eszközök esetében,
  
 

baloghnehajni fogadta el, ekkor: 2009-07-16 15:59
Pont: 50
Téma: TB könyv hiányos

Szia!  Eü. ellátás esetén a 2 éves folyamatos biztosítottság meglétének vizsgálatához, valamint bejegyzik az ellátás folyósításának idejét?  elnevezésében Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról..  Az új munkavállaló felvételénél az új cég is információhoz jut általa.. -

iza31 fogadta el, ekkor: 2009-07-16 09:35
Pont: 7
Téma: Kiállítás dátuma

Szia! nem egészen értem mit értel a kiállítás folyamatos dátuma alatt..

A számla sorszámot folyamatosan kell, hogy adja a gép... ha mondjuk 07.16-án kiállítottatok egy számlát ami sorszámát tekintve ....mondjuk  15-re végződik, akkor ha kiakarod állítani a következő számlát, arra nem ütheted, hogy számla kelte 07.01.!  mert nyilvánvalóan látszik, hogy hamis a számla kelte dátum..., mert ha a 15-ös számla 07.16-án van kiállítva, akkor a következő 16-os sorszámú nem lehetett kiállítva korábban, mint 07.16.     A teljesítés időpontja az már más kérdés: kiállíthatok 07.16-án  07.05-i teljesítési időpontú számlát és kiállíthatok utána olyat is aminek a teljesítés dátuma mondjuk 07.01. 

A számla kelte= egyenlő a számla kiállítás dátuma... Miért rendelkezne arról rendelet, hogy ha ma állítom ki a számlát, akkor ott lehetne más a  számla kelte, mint amikor azt valójában kiállítom..

Üdv.

polonkaizs21 fogadta el, ekkor: 2009-07-16 09:19
Pont: 20
Téma: Fizetett ünnepnapon 2 óra éjaszkai munka

Sziasztok!  Egy ideje már én is agyalok ezen... és most eltekintve attól, hogy egész biztosan nem áll fenn az törvényes munkaszüneti napon való munkavégzés elrendelés, amire az Mtv. azt "engedi"... mert nem rendes munkaidőben való munkavégzés..   érdekes a helyzet elméleti síkon, mert nagyjából, ha

rendes munkaidőben dolgozik a munkavállaló munkaszüneti napon, akkor durván 2-szeres "bért kap"

(a ledolgozott időre járó bér+bérpótlék/műszakpótlék,  + a távolléti díj

Ha nem rendes munkaidőben, tehát rendkívüli munkavégzésnek minősül munkaszüneti napon, akkor

durván háromszorost: a ledolgozott időre járó bér+bérpótlék/műszakpótlék +  a távolléti díj + a rendkívüli munkavégzés pótléka: ami a távolléti díjjal egyezők..

 Mtv-ből:

147. § (1) Rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállalót rendes munkabérén felül a (2)-(4) bekezdés szerint ellenérték illeti meg.
(3) A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett munka esetén a pótlék mértéke száz százalék. A pótlék mértéke ötven százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap.
(5) A (2)-(3) bekezdéstől eltérően a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként - a rendes munkabéren felül - átalány is megállapítható.


149. § (1) Munkaszüneti napon a munkaidő-beosztás alapján munkát végző
a) havidíjas munkavállalót - a havi munkabérén felül - a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabére,
b) teljesítménybérrel vagy órabérrel díjazott munkavállalót - a munkaszüneti napon végzett munkáért járó munkabérén felül - távolléti díja illeti meg.


(2) Munkaszüneti napon a rendkívüli munkavégzésre kötelezett munkavállalót - az (1) bekezdés alapján járó munkabéren felül - a 147. § (3) vagy (5) bekezdésében meghatározott ellenérték is megilleti.
  ------------------------------------------- 

 Elméletileg az adott naphoz kerül beírásra az az ledolgozott óra délelőtt, stb., amikor a munkát felveszik.....ezek szerint a kérdésbeli dolgozóknak 06.01-jére 8 óra ledolgozott éjszaka van írva, ami ezek szerint 3 szoros bér lenne, holott a dolgozó valójában csak 2 órát dolgozik a munkaszüneti napon,

ugyanakkor aki a munkaszüneti nap nulla órája előtt kezdte meg az éjszakás munkáját, az meg 6 órát dolgozik a munkaszüneti napon. A munkát nem a munkaszüneti napon veszi fel, s bár több órát dolgozik a munkaszüneti napból az aki 31--én (most tekintsünk el attól, hogy a 31-e az vasárnap volt) kezdte meg a műszakot az csak a kétszeres bért (a ledolgozott óra   és a fizetett ünnepnap) aki meg csak 2 órát dolgozott a munkaszüneti napon: az két távolléti díjat + a ledolgozott időre járó bérét.?

Ha azt nézzük, hogy munkaszüneti napon csak ki foglalkoztatható: akkor vajon, aki előtte nap megkezdte az éjszakását és 6 órát dolgozik a munkaszüneti napon... azzal a munkáltató már megsértett az előírást, vagy nem?  Ha megsértené vele, akkor lehet, hogy köteles kihagyni a cég a munkaszünet előtti nap éjszakás műszakját, természetesen magán a munkaszüneti napon nem lehet délelőttös, délutános  és nem lehet éjszakást sem kezdeni?? tehát akkor a cég 4x8 órás műszakot kell, hogy kihagyjon a 24 órás munkaszüneti nap miatt?   Mert az azért durva lenne, hogy előtte nap bemenjen a dolgozó este 10-re, éjfélkor meg menjen haza..  

A munkáltató oldaláról megint csak érdekes, ha tripla bért kell fizetni esetlegesen az előző napi éjszakásnak, meg az az nap kezdő éjszakásnak is a teljes műszak idejére, de az is ha 32 órás munkától kell elesnie a 24 órás munkaszüneti nap miatt.

Én az mondanám, hogy 8 óra munkadíj+műszak/bérpótlék, 8 óra távolléti díj a munkaszüneti napra való tekintettel, de csak két óra 100%-os rendkívüli munkavégzés pótlék.. , de a munkaszüneti napon való munkakezdés miatt a cégnek lehet még problémája..

Igazság szerint meg már én is belekavarodtam és nem tudom a tutit., de érdekelne a helyes megítélés.. Üdv.

mazsi5 fogadta el, ekkor: 2009-07-15 18:14
Pont: 50
Téma: Egészségügyi hozzájárulás 14 %

Sziastok !  Én is Borsod...  nem mindegy, hogy a 09-el lap kapcsán melyik sorba mi volt írva és ahhoz képest mi került az adófolyószámlára,.. attól függően más a megoldás a rendezéshez.  Tegnap végre sikerült beszélnem egy itteni olyan APEH dolgozóval, aki értette is, hogy miről beszél és azt is, hogy én miről beszélek.. Üdv.

nagyne_karola fogadta el, ekkor: 2009-07-15 04:23
Pont: 20
Téma: Egyéni vállalkozó kp értékesítés

Szia!  Természetesen kérheti, a magánszemélyek részére történő értékesítésnél még az a szerencsétlenre sikeredett "készpénzfizetéses korlátozó" rendelkezés sem vonatkozott, amit azóta meg már el is töröltek..

Nyilván járjon el körültekintően a pénz átvételnél (nehogy hamis pénz legyen), stb.

bezi02 fogadta el, ekkor: 2009-07-15 02:16
Pont: 20
Téma: Árfolyam könyvelése

Ha ők a teljes EUr összeget átutalták, akkor a számla kifizetett -- hát nem tudom milyen a könyvelő porgramod.., de leteljesíted a bank naplón keresztül abban a Ft összegben, amiben az az EUR jóváíródott, külf.vevő követelés Követel/ bankszla T.     Majd ezen számla nyilvántartási Ft összege és a tényleges pénzügyi teljesítés közötti különbözetet "leteljesíted" vegyesen az árfolyam veszteség összegével:   külf.vevő Követelés K/ és 87-es pénzügyeleg realizált árfolyam veszteség.   Ha a programodnak megfelelően kezeled le, akkor ennek a vevőnek a vevő analitikában már nem maradhat tartozása, a banki egyenlegnek stimmelni kell, és a 87-es árfolyamveszteség számlán ott kell, hogy legyen a realizálódott árfolyam veszteség.

Én nem szoktam köztes technikai számlát használni.. Üdv.

Zsanci fogadta el, ekkor: 2009-07-14 09:07
Pont: 17
Téma: Árfolyam könyvelése

Szia!  Azt meg kellene nézni először, hogy tényleg Ft-ban utalt-e, vagy csak a Ft-számládra, ahol nyilván Ft-ban került jóváírásra..  Ha a száma devizában volt kiállítva és a pénznem EUR, akkor neki EUR-ban kellett volna utalnia, vagy lenni kellene egy megállapodásnak arra vonatkozóan, hogy a számla fizetendő összege ugyan EUR, de megállapodnak abban, hogy nem EUR-ban fizet, hanem egy  megállapodott árfolyammal számítottan Ft-ban, x Ft összeget,  amit a szállító tejes pénzügyi teljesítésnek fogad el. Üdv.

Zsanci fogadta el, ekkor: 2009-07-14 09:07
Pont: 17
Téma: Áfa arányosítás véglegesítése

Szia az ideiglenes és végleges arányszám különbségéből adódó különbözetet (most 2009-ben a 63-as egyéb.. sorban) a levonásos ÁFA táblázatban kell szerepeltetni előjellel, attól függően, hogy a különbözet még plusz levonható ÁFÁ-t jelent, vagy éppen mínusz levonandót (azaz kötelezettség növekedést).

Tavaly nem tudom mi volt a sorszámozása, de a levonásos ÁFÁ-nál keresd meg az Egyéb sort.  Üdv.

bbd@index.hu fogadta el, ekkor: 2009-07-14 07:11
Pont: 20
Téma: Számla adatkitöltési módja

Szia!  Véleményem szerint azzal töltöd, amivel csak akarod (nyilván legyen olvasható és tartalmában megfelelő) , ami alkalmas arra, hogy átírással történjen a nyomtatás, vagy olyan írógéppel, ami képes annyi példányban átütni, ahány példányos a számla.., ha írógéppel íródik, akkor a teljes tartalmat azzal kell, ha kézzel, akkor a teljes tartalmat azzal kell..

Amit nem tehetsz meg szerintem, hogy ha az adott nyomtatvány fajta mondjuk 5 lapos, hogy azt az öt lapot ne átírásos módszerrel állítsd ki.  Ha az ötlaposat a nyomtató, vagy az írógép nem viszi át, akkor az ötlaposat írd meg kézzel jó indigóval..   Egy eredeti példány lehet a többi pedig átírásos másod, harmad, stb. példány. és egy számlasorszámhoz tartozóan egy "fajta" módszer.

   Üdv.

Kozma.Feri fogadta el, ekkor: 2009-07-13 20:12
Pont: 25
Téma: 0901 EVA kell v. nem

Igen a munkaviszonyos foglalkoztatott után kell.. De figyelj a arra, hogy minden megkezdett hónap az hónap és az alap akkor is a t.hó első napján érvényes minimálbér kétszerese... ha akármennyi volt a munkabére akkor is..  Tehát akkor az első negyedévre meg kell(ett)  fizetni a szakképzési előleget 3 hónap x 143.000 Ft  után, a második negyedévre pedig 1 hónap x 143.000 Ft után   feltéve, hogy ez az egy fő volt az egyetlen munkaviszonyban foglalkoztatott és áprilisban megszűnt a munkaviszonya.  Üdv.

kaktusz1 fogadta el, ekkor: 2009-07-13 16:41
Pont: 10
Téma: 0901 EVA kell v. nem

Szia!  A tegnap írtakat még kiegészíteném azzal, konkrétan a kérdésedre, hogy kell-e az EVÁ-s bt-nek 0901-et küldeni vagy nem:   Ha egyéb adók tekintetében havi, vagy negyedéves bevallási gyakoriságú vagym akkor igen kell küldeni, de szakképzésit nem írhatsz bele.

Ha éves bevallási gyakoriságú vagy, és van cégautó adó, akkor kell küldeni a cégautó adóra hivatkozással.   

ha éves bevallási gyakoriságú vagy és nincs cégautó, sem pedig más olyan előleg fizetési kötelezettséged, amire a 0901-es vonatkozik - természetesen a szakképzésit ebben az esetben is figyelmen kívül kell hagyni ebben - akkor nem kell adnod most 07.20-ig 0901-est. Üdv.

kaktusz1 fogadta el, ekkor: 2009-07-13 16:41
Pont: 10
Téma: Munkavállalás egyszemélyes Kft-ben GYES melett

Kedves Anikó!  Az előttem szólót nem ismételném,  véleményével azonosulok én is..

 De azt kérdezed mi lenne a legoptimálisabb számodra ..   Szerintem az lenne, hogy ha olyan ötleted van vállalkozási tevékenységre, ami jövedelmező lehet, akkor csináld meg a Kft-t és mielőtt konkréttá válna az alapítás, előtte keressél olyan könyvelőt, akivel személyesen megbeszélheted a teendőket, aki az általad felvázolt tevékenységre és működésre vonatkozóan adózási, stb kérdésekben segítségedre lehet. Ha a gyes letelte után másholvélhetően nem leszel heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban, akkor, ha érdemes belevágni (gazdaságossági számítások) a Kft alapításba, ami egyszemélyes lenne... célszerű már az alapító okiratot, közokiratot úgy készíteni, hogy munkaviszonyban dolgozhass a saját cégedben..

Ha viszont úgy néz ki a tervszámok alapján, hogy a leendő cégednek megterhelő lenne a minimálbér, vagy a minimum járulékalap után fizetendő járulékozás.., akkor nem is érdemes cégalapításban gondolkodni... 

A kérdésben közölt információk nem elégségesek ahhoz, hogy azt teljeskörűen érdemben meg lehessen válaszolni:  Pld-ul  most gyes-en vagy, aztán mi lesz a Gyes letelte után, ez hogyan változik......  Nem tudni, hogy munkaviszonybból vagy-e gyes-en, hogy a gyes letelte után vissza állsz munkaviszonyba és ha visszaállsz, akkor az a munkaviszony legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony lesz-e ..  A tb-t, munkabért leginkább nem neked kellene elszámolni, hanem a megbízott, vagy alkalmazott szakképzett embernek.

  /De azt a "megbízási munkaviszonyban" való munkabért a szakképzett bérelszámoló sem tudná elszámolni, mert ilyen jogviszony nincs./

ha egyszemélyes Kft-t akarsz és Te leszel az egyetlen vezető tisztségviselő (ügyvezető), akkor vagy már az alapító okirat készítésekor eldöntitek, hogy munkaviszonyban leszel a saját cégeddel, ennek minden papírozási formáját betartva, vagy ha nem, akkor csak társasvállakozóként dolgozhatsz a saját cégedben, amit ugyancsak rögzíteni illik az alapító okiratban...  A munkaviszonyra a Munkatörvénykönyv rendelkezései vonatkoznak,  ha pedig személyes közreműködő tagként: azaz társasvállalkozóként dolgoznál a cégben, akkor ott mivel, mivel nem minősülnél többes jogvsizonyú társasvállalkozónak, sem pedig kiegészítő (nyugdíj melletti) társasvállakozónak... az un. "főfoglalkozáású" tagokra vonatkozó járulékokat kellene fizetni, addig is még gyes-en vagy és akkor is, amikor már a gyes megszűnt.

 

Üdv.

Anikó76 fogadta el, ekkor: 2009-07-13 16:18
Pont: 10
Téma: Nagy értékű tárgyi eszköz beszerzés

Szia!  Az egyéni vállalkozó kötelező nyilvántartása: alapnyilváltartásként ezek szerint pénztárkönyvet vezettek, viszont kiegészítő nyilvántartásként a tárgyieszközökről nyilvántartást kell vezetni, amin akár évente is számolhatjátok az écs-t, de célszerű negyedévente, a negyedévente fizetendő vállalkozói SZJA előleg miatt:

(13) Vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele esetében az adóelőleg alapja az adóévben a negyedév végéig megszerzett összes vállalkozói bevétel alapján az erre egyébként irányadó rendelkezések szerint - így különösen az adóévben a negyedév végéig felmerült vállalkozói költségeket (a vállalkozói kivétet is ideértve), az értékcsökkenési leírás időarányos részét és az egyéni vállalkozói tevékenység révén keletkezett elhatárolt veszteséget figyelembe véve - meghatározott vállalkozói adóalap. A bevételt terhelő adóelőleg - az (5)-(7), (10)-(11) bekezdésben foglaltaktól eltérően - az így meghatározott adóelőleg-alap után számított vállalkozói személyi jövedelemadónak az a része, amely meghaladja.


----  Az écs (mérték, elszámolhatóság) szempontjából lényeges körülmény: hogy adott tárgyieszköz kizárólag üzeleti célú, vagy nem kizárólag..  

Kizárólag üzemi célt szolgálnak azok a tárgyi eszközök és nem anyagi javak, amelyeket a magánszemély önálló tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják. Nem minősülhet kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek a személygépkocsi.


Üdv.  
 

szokeandras fogadta el, ekkor: 2009-07-11 08:21
Pont: 10
Téma: SOS rossz ügyfélkapun küldtem be a bevallást

Szia! Fog menni a valódi jogosultnak az értesítés, hogy jogosulatlan küldés volt.....  Küldd el a jó jogosultsággal ("ismét))  és kész.. (én ÁFÁ-val jártam így)  nem érvénytelenítettünk semmit, annál is inkább, mivel a jogosulatlan küldést amúgy sem dolgozzák fel. üdv.

kaktusz1 fogadta el, ekkor: 2009-07-10 17:54
Pont: 10
Téma: S.O.S. áfás ingatlan bérbeadás

Ha ÁFÁ-san adtad bérbe úgy, hogy ÁFA kötelessé tételre bejelentkeztél az ingatlan bérbeadásra, akkor az rendben van. Én egy cégben vagyok alkalmazott, ahol négy céget kell vinni, a másik három az egyiknek az ingatlanjában van, béreli és mikor jött a 2008. akkor elég rendes körbe jártam a dolgot,  azóta nincs tudomásom változásról, ezért lepődtem meg, mikor az ÁFA kitöltési útmutatójára hivatkozással a fentieket írtad, mert azt meg nem nagyon szoktam nézegetni..

Néztem a másik a kérdésedet, de zavar benne, hogy ....... de akkor a kérdésedhez írok. Üdv.

kovalkata fogadta el, ekkor: 2009-07-10 09:56
Pont: 25
Téma: S.O.S. áfás ingatlan bérbeadás

Szia Kata! Hirtelenjében én is ideges lettem, hogy akkor ezek szerint eddig valamit jól benéztem???

DE:

ÁFA tv.:

86. § (1) Mentes az adó alól:
j) a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése, kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) és az ehhez tartozó földrészletnek az értékesítését, amelynek
k) a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését;

142.§.(1)

e) a 86. § (1) bekezdésének j) és k) pontja alá tartozó termékértékesítés esetében, ha az értékesítő adóalany élt a 88. §-ban említett választási jogával;
  
 -------------------------

Tehát ez kizárólag a "termék"értékesítésnél játszik, azaz a 88.§.szerinti választásos ingatlanértékesítésre, ha olyannak adod el az ingatlant, aki megfelel a fordított ÁFA... személyi feltételeinek..

Üdv.

kovalkata fogadta el, ekkor: 2009-07-10 09:56
Pont: 25
Téma: Törzstőke leszállítás közbenső mérleg

Szia!  Ha megnézed a számviteli tv. eredménytartalék meghatározását.. abból látni fogod, hogy az évközi mutatkozó adozás előtti eredmény, vagy éppen számított várható adózott eredmény az nem azonos az eredménytartalékkal..  tehát a közbenső mérleg szükséges ahhoz, hogy egyáltalán a tőkekivonásos jegyzett tőke leszállítás feltételei fennállnak-e.. (hitelező védelem,stb./  

de a tőkekivonás kapcsán az egyéb arányosan csökkentendő eredménytartalék, tőketartalék tekintetében a 2008.évi mérlegben eredménytartalékként és tőketartalékként szereplő összegek játszanak.Üdv.

pribi123 fogadta el, ekkor: 2009-07-10 02:05
Pont: 25
Téma: EVA-s egyéni váll. megszűnése

Szia!  Attól, hogy adtál 09NY-et  a '08-as és a '01-es vonatkozásában, a megszűnéskor soronkívüli bevallásként, magát a bevallási "nyomtatványt" akár nullásan, jelezve a megszűnés tényét - be kell adnod. Mert a soronkívüli bevallástnem helyettesíti a 09NY.  Üdv.

fogadta el, ekkor: 2009-07-09 20:15
Pont: 33
Téma: csatornadíj könyvelése

Szia! Szerintem a vízfogyasztáson kívüli díj  az igénybevett szolgáltatás (nálam 52-es), a számlatükör alábontásának megfelelően. A csatornaszolgáltatás az mindenképpen igénybevett szolgáltatás, a fogyasztott vízzel kapcslatosan pedig ami közvetlenül a bekerülési érték része az anyagköltség.

Olvastám már olyan értelmezést is valahol, hogy az alapdíj (mivel nem mennyiség arányos) az nem lehetne anyagköltség... én anyagköltségre teszem... ha számviteli tv.-t nézzük a bekerülési értékre vonatkozóan, akkor attól, hogy nem mennyiség arányos, még alapdíj nélkül nem vehetek vizet, viszont nincs szükségem az alapdíj "szolgáltatásra" ha nincs szükségem vízre. Előfordulhat, hogy nincs egy szem vízfogyasztás sem, de akkor is van adott időszakra alapdíj.. akkor az alapdíjat csak ebben az esetben tenném igénybevett szolgáltatásra.. - ezzel nem azt mondom, hogy ez követendő példa...

Az alapdíj nem tudom meg van-e bontva, (vízre, -csatornára), ha igen akkor a vízét anyagra tenném, ha nincs, akkor viszont a csatornához venném az igénybevett szolgáltatáshoz..

Ha esetleg segít a saját megítélésednél, beteszek egy-két álláspontot (jogtár), nem közvetlenül víz ..., de hasonló

65/2008. Számviteli kérdés  Hogyan kell elszámolni az áramszolgáltatók számláján külön tételben pénzeszközök elnevezéssel szereplő, adómentesen számlázott kedvezményes árú villamosenergia-támogatást, illetve szénipari szerkezetátalakítási támogatást a számla befogadójánál? A fogyasztónál ezek a tételek adott működési támogatásnak minősülnek-e, amivel a társasági adó alapját korrigálni kell?
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: villamosenergia-törvény) 147. §-ának (1) bekezdése szerinti pénzeszközöket, köztük a szénipari szerkezetátalakítási támogatás, illetve a külön jogszabályban meghatározott személyi kör részére a villamosenergia-iparban fennálló vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben külön jogszabálynak megfelelően biztosított kedvezményes árú villamosenergia-ellátás támogatása jogcímen az egyetemes szolgáltató által számlázott összegeket az áramdíj részének indokolt tekinteni a rendszerhasználónál (az áram végső fogyasztójánál) és azt a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint anyagköltségként kell elszámolni.
Az egyetemes szolgáltató ezekre a tételekre a villamosenergia-törvény, illetve az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény előírásai alapján szabályszerűen nem számít fel általános forgalmi adót. Ez azonban nem befolyásolja a rendszerhasználó előző bekezdésben rögzített számviteli elszámolását.
Mivel a szóban forgó pénzeszközök nem minősülnek adott támogatásnak a rendszerhasználónál, így azt nem lehet az egyéb, illetve a rendkívüli ráfordítások között elszámolni, és a társasági adó alapját sem kell vele módosítani.
[2000. évi C. törvény 78. § (2)]


82/2006. Számviteli kérdés  Vállalkozásuk ipari parkban működik. A közüzemi szolgáltatók által közvetlenül az ipari park számára számlázott energiadíjakat - külön fogyasztásmérők adatai alapján - az ipari park részünkre továbbszámlázza. Igénybe vett szolgáltatásként vagy anyagköltségként kell elszámolni az ilyen módon kapott energia értékét?


A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 78. §-ának (2) bekezdése szerint anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét kell kimutatni. A magyar számviteli rendszer - a kialakult, több évtizedes gyakorlatnak megfelelően, összhangban a közvetlen önköltség szerkezete minél pontosabb megállapításának igényével - valamennyi felhasznált energiahordozó értékét [szilárd, folyékony és gáznemű energiahordozók, illetve a villamosenergia-felhasználás értékét, a fizetett (fizetendő) vízdíjak összegét] anyagköltségként rendeli elszámolni. Az anyagköltségként történő elszámolás független a szolgáltató számláján szereplő megnevezéstől, besorolástól, tehát akár közvetlenül nyújtott, akár közvetített szolgáltatásként számlázza azt a szolgáltató, azt minden esetben anyagköltségként kell kimutatni.
[2000. évi C. törvény 78. § (2)]


Üdv.  
 

herminusz fogadta el, ekkor: 2009-07-09 08:23
Pont: 25
Téma: 0901 / 04.01-06.30

Szia!  Ha már az első negyedévről adtál nullás 0901-est.., az már ott van, de ha a 0901-es vonatkozásában nincs vallani valód (se szakképzési, se cégautó adó, se más), akkor most 20-ig beadhatod a 09NY bevallást helyettesítő nyomtatványt 09.04.01-09.12.31-ig)   és akkor nem kell nullás 0901-est küldözgetni annak sem, aki egyébként 0901-es tekintetében havi, vagy negyedéves bevalló.. Üdv.

moderator2 fogadta el, ekkor: 2009-07-08 11:21
Pont: 3
Téma: 0901 / 04.01-06.30

Szia! a havi kötelezettségek forintban vannak töltve,  de van a 04-es sor (mivel cégről van szó, aki eFt-ban kell, hogy fizessen minden adót, járulékot..az első negyedév:  febr.-márc. nettó Ft 6.267 Ft/hó, ami együtt 12.534 Ft volt, tehát 13 eFt, most a teljes II.n. év lenne Ft-ban (3*6.6267 Ft) 18.801 Ft, amit a bevallás 19 eFt-nak tölt ki, holott csak 18 eFt lenne a tényleges kötelezettsége.   előző negyedévről: -466 Ft  meg +18.801= 18.335 Ft ami kerekítve 18 eFt lenne és nem 19 eFt.   De ezt a 04-es sort nem tudom felül írni és nincs +1/-1 jelölési lehetőség sem.  Üdv.

moderator2 fogadta el, ekkor: 2009-07-08 11:21
Pont: 3
Téma: 0901 / 04.01-06.30

Szia! Igen 04.01-06.30 az időszak, jelölöd, hogy éves bevalló, és jelölöd, hogy előleg, valamint, hogy cégautó adó - én igy csináltam nem jelzett hibát.  Ami szerintem hibás lehet az a 06-os cégautó adós lap, mert nem veszi figyelembe a évközi kerekítési szabályokat és az adott negyedév  Ft kötelezettségét kerekíti ezerre, ami nem írható felül és nincs mellette egy fülecske sem, ahol a +/- 1 eFt jelölhető lenne.

Üdv.

moderator2 fogadta el, ekkor: 2009-07-08 11:20
Pont: 3
Téma: Támogatás, adomány

Szia!  mivel cég adná,  a cég az tudja, hogy neki valamilyen megállapodásnak, valami papírnak lenni kell, ami alapján az ottani könyvelő is könyvelni és majd minősíteni tudja a pénz átutalásakor, vagy éppen pénztári kifizetésekor.

Tehát szerződésben, vagy megállapodásban rögzíteni kellene, hogy x cég... visszafizetési kötelezettség nélkül támogatást nyújt y társadalmi szervezetnek/egyesületnek... kp-ban, vagy banki utalással, nyilván a "cég" adatok szerepeltetésével, ha utalás, akkor a jóváírásos bankszámla száma is  (ez a megállapodás és maga a befizetési bizonylat (saját bankszámla kivonatuk banki utalás esetén, kp. esetén pedig az általatok adott bevételi pénztárbizonylat nyugta  ami igazolja, hogy a pénz kifizetésre került.)   Nálatok meg szintén a megállapodás és befizetést igazoló bizonylat (banki kivonat, bevételi pénztárbizonylat) együttesen lesz a számviteli bizonylat, ami alapján könyvelésre kerül. Az illeték vonatkozásáról konkrétan nem tudok írni, de meg kell nézni, hogy szerződésen/megállapodáson alapuló "ajándékozás".......

Üdv.

moderator2 fogadta el, ekkor: 2009-07-08 11:18
Pont: 2
Téma: Támogatás, adomány

Szia!  Visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás lesz, amivel kapcsolatban a támogatást adónál majd tao.alap növelő tétel lesz és nem érvényesíthet tao alap csökkentési kedvezményt a közhasznú igazolás hiányában.

Nem írod, hogy milyen összegű támogatásról lenne szó, s hogy azt magánszemély, vagy cég adja-e, vagy, hogy Ti olyan társadalmi szervezet vagytok-e, aki a vállalkozási tevékenységére tekintettel is . személyi illetékmentességet élveztek. Tehát az (ajándékozási) illeték vonatkozásának  utána kellene nézni. (1990.évi XCIII. törvény - az illetékekről) Üdv.

 

moderator2 fogadta el, ekkor: 2009-07-08 11:18
Pont: 2
Téma: devizás számla teljesítéskori áfa

Szia!  Először azt kellen tisztázni, hogy valóban devizában kiállított (devizás) számláról beszélünk, vagy FT-ban álítottátok ki a számlát, mert akkor nem beszélünk arról a devizás számláról, ami az ÁFÁ-t tekintve eladási árfolyamon, vagy APEH-hez bejelentetten MNB árfolyam Ft-ban is szerepeltetve az ÁFA összeget.

ha FT-ban állítotottátok ki, ami annyi FT minden elemében (nettó, ÁFA, bruttó) hogy pld-ul a megadott irányár az pld-ul 250 EUR/db +ÁFA, s megállapodtetok abban, hogy erről a számlát FT-ban állítjátok ki  mondjuk a teljesítés napján valamely megegyezett árfolyamon számoltan: akár valamely megjelölt bank közép, vagy eladási, vagy akár vételi vagy valamilyen árfolyamon számolva át azt Ft-ra.   Ez egy sima FT számla..

Ha devizában állítjátok ki a számlát, amin magát az ÁFA összegét Ft-ban is szerepeltetni kell, arra a teljesítés napjára érvényes vagy (ha un. folyamatos ÁFA tv.58.§) a számla keltének napján  érvényes devizaeladási árfolyamon, vagy az APEH-hez előzetesen bejelentett MNB árfolyamon kell az ÁFA összegét Ft-ra átszámoltan a számlára ráírni...  / A számlát kiállító cég által választott bank árfolyama számít és nem a vevő által választott módszer (eladási, MNB), nem a vevő által választott bank./

A számla befogadó véleménye (már ha egyáltalán devizában kiállított számláról beszélünk) az annyiban hibás, hogy nem minden esetben a teljesítés időpontja napján érvényes .... árfolyamon. ha viszont Ti ennek a vevőnek (számlabefogadónak) csak olyan számlát állítotok ki devizában, ahol a tényleges teljesítés dátuma a teljesítés napja.. akkor abban igaza van, hogy a teljesítés napján érvényes deviza eladási, vagy MNB árfolyam. 

ha meg FT-os a számla, akkor meg meg kell nézni, hogy szólt a megállapodás a FT-ban történő számla FT megállapítására vonatkozóan.  Üdv.   

moderator2 fogadta el, ekkor: 2009-07-08 11:15
Pont: 50
Téma: 2009.07.13-án kifizetett munkabér terhei

Szia Ági!  Ezzel azt mondod, hogy ha a juniusi bér, akár a májusi  csak 2009.07.22-én kerül kifizetésre, akkor az még a régi járulékmértékkel megy?

moderator2 fogadta el, ekkor: 2009-07-08 11:12
Pont: 1
Téma: 2009.07.13-án kifizetett munkabér terhei

Szia!  Elvileg nem lehetne, mert munkatörvénykönyv munkaszüneti napra, vagy pihenőnapra..  ettől függetlenül előfordul a szombat, vasárnapi bérfizetés azoknál is, akiknek a szombat vasárnap nem munkanap..., mint ahogy az is, hogy a cég 4-5 hónapon keresztül nem fizet bért.. pedig az Mtv. arról is rendelkezik....    de ettől eltekintve és most eltekintve attól, hogy 11-12 az szombat,vasárnap., akkor akik a munkabért nem fizették ki időben, akár több hónappal is tartoznak a munkavállalóknak, azok most legálisan 5%-kal alacsonyabb járulékteherrel számolhatnak szerinted is?   És akiket ez érint azok a visszamenőleges hónapokra készthetik újból a bérszámfejtéseket/bérjegyzékeket a júliustól érvényes csökkentett mértékkel?

A jérulékokat a kifizetés időszakában érvényes adómértékkel kell megállapítani, mivel most változik a mérték, éppen a foglalkoztatói csökken 5%-ak, akkor akik később fizetik ki a munkabért egyérteműen jobban járnak... és a tv. sértés által a költségvetés is károsul...

Ha tudsz valami tuti biztosat megköszönném ha segítenél.. Üdv.

moderator2 fogadta el, ekkor: 2009-07-08 11:12
Pont: 1
Téma: 2009.07.13-án kifizetett munkabér terhei

Sziasztok! elég baj, hogy nem gondoltak átmeneti rendelkezéssel azon esetekre, amikor a cég (és nem kicsi) már 5 havi járandósággal tartozik a dolgozóknak, amit még nem fizetett ki.. aztán mi van azokkal, akik július 11-12-én fizetik ki a bért.

  A '08-as bevallást - most eltekintve a többitől - azokról a munkavállalókról kell beadni, akik t.hót követő hó 12-ig a munkabérüket meg is kapták.  Most az átmeneti rendelkezés júniusi járulékmértékkel azokat vallatja, akiknek 07.10-ig kifizetésre került a munkabérük..    Tehát ha július 11-12-én vagy e fizeti ki a cég az általunk még juniusi járulékmértékekkel számfejtett munkabért , akkor most vallhatjuk a 07.12-ig beadandó bevallásban vagy nem? Ha igen, ha juniusi beavllásként kell vallani, akkor vajon az a tervezet már beküldhető 07.12-én az új járulékmértékkel, vagy nem?

Ha az éves dolgot nézem ott is van rendelkezés arról, hogy a január 15-ig kifizetett munkabért még előző évben megszerzettnek kell tekinteni, pedig a munkatörvénykönyv az 10-ig fizetési határidőt ír mindig a munkabérre, a '08-as az meg 12-ig való kifizetettségről ír....    Akkor most miért nem bírtak egymással összecsengő rendelkezést hozni... hogy akkor nem júl.10-ig, hanem 12-ig, ha már a '08-as bevallást a 12-ig történő kifizetésekhez kell nézni munkabér szempontjából..

Ha valamikor nagy esély lehet arra, hogy a bevallót a hibás, hiányos, stb.. járulékbevallásért akár fejenkénti 200 eFt-ra bírságoljanak, hát akkor erre most nagy esély van.

Nekem amelyik vállalkozónak elvitték inkasszóval a pénzét, holott túlfizetése van és a túlfizetését a 07.23-án beadott kiutalási kérelemre sem utalták még vissza... ő azt mondta, hogy addig nem tud bért fizetni még az inkasszált és neki visszajáró pénzt (tao, különadó 06.02.) vissza nem utalják a számlára..   Hány olyan közbeszerzéses ügyletben résztvevő alvállalkozó van, akiknek a fővállalkozó nem fizette ki a számláját az elvgézett munkáért és így az alvállakozó nem tudja fizetni a dolgozóit..    

Az hogy egy cég csúszik a munkabér kifizetéssel az is nekünk jelent plusz munkát, mert gondolom a többiek is úgy mint én a létszámjelentés alapján igyekeztek megcsinálni a bérszámfejtést.. a bérjegyzéken sok mindent szerepeltetni kell, a munkáltatót terhelő járulékokat is.... ha kiderül, hogy 10-ig a munkabért nem fizetik ki, akkor kezdhetjük az egészet előlről és már még a levont SZJA előlegbe is bekavarhat a csúszó kifizetés..  Nyilván az ember elkészíti a 0908-as bevallást is, hogyha még is tud fizetni az adott ügyfélcég, akkor gyorsan be lehessen küldeni, aztán ha kiderül, hogy mégsem, akkor ehelyett is lehet másikat készíteni..

Ma közel egy órát töltöttem a telefonos próbálkozással.. eredmény nélkül, -- de hátha holnap sikerül valami infót kapni...   Üdv.

moderator2 fogadta el, ekkor: 2009-07-08 11:12
Pont: 1