Protokoll-etikett logo
melcsi62, a tudástár felhasználója: 572 hete 1 napja 18 órája 43 perce .
Összesen 2534 elfogadott válasz, csökkenő időrendben:
 
Téma: gyes-családipótlék-szja

Szia Márti!  Ha csak ezen jövedelmeid voltak 2008-ban, akkor nem kell 0853-as SZJA bevallást adnod.

Nyilván, ha nincs összevonandó jövedelmed utáni fizetendő SZJA, akkor nincs mivel szemben, nincs mit  bármilyen adókedvezménnyel csökkenteni..  Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-27 10:21
Pont: 10
Téma: INgatlan eladás+lakásszerzési kedvezmény

Szia! igen jól értelemezed, csak én másként vezettem le. adóalap: 1.200 eFt  (a 2.000 eFt-nak a 60%-a) és az adó 300 eFt.  Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-27 10:14
Pont: 100
Téma: Megszűnt EV adóbev.bevétel nélkül

Szia!  Nem igazán látom át a dolgot...  " Kezdő vállalkozáskétn ÁFÁ-s voltam, majd kiléptem. Van egy épületem...."

Javaslom tanulmányozd az SZJA tv. ev-re vonatkozó, főleg amegszűnéskor bevételnek minősülő,  valamint az értékcsökkenéses dolgot is... Hiszen nem mindegy, hogy pld-ul az az ingatlan kizárólag üzleti célú volt-e, mikor volt beszerezve, volt-e rá ÁFA visszaigénylés...., aztán 2008-ban egyáltalán nincs bevétel, de vannak költségek a bevételszerző tevékenységgel kapcsolatosan....

SZJA tv. 10.sz. mell. I-II.  Lehetnek olyan egyösszegben elszámolt tárgyieszközeit,  valamint lehetnek készleteid, stb., amit a megszűnéskor ilyen-olyan mértékben bevételnek kell tekinteni...

Szerintem kérjél hozzáértőtől konkrét segítséget valakitől, aki megnézi a vállalkozós dolgaidat..,  Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-27 10:09
Pont: 50
Téma: Önálló tevékenység költségelszámolása

Szia!  Ha kizárólag üzemi célúról beszélünk, akkor igen a 100 eFt alatti egyösszegben elszámolható, az efeletti csak "átalány" amortizációval egyszer..

 Kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközökre, .... Más önálló tevékenységet végző magánszemély (ide nem értve az egyéni vállalkozót) a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközökre, nem anyagi javakra a 2. pont rendelkezéseit alkalmazza.

a 100 eFt felettinél a bevétel 1%-áig, de ezen belül is az eszköz értékének az 50%-áig érvényesíthető écs  a beszerzés évében .

Az a bizonyos adószempontjából való egyösszegű elszámolhatóság a társaságoknál és az ev-knél is a 100 eFt-hoz van kötve. Ennél az összegnél húzták meg a határt...

/Nem tudom milyen nem egyéni vállalkozós önálló tevékenységről van szó, de ha az beruházás igényes és rendszeres, akkor talán érdemesebb lenne az egyéni vállalkozás, mert ott az écs-t a kizárólag üzletinél több év alatt ugyan de a teljes bekerülési értékig érvényesítheti a vállalkozó.., az is igaz, hogy annak meg más feltételei hátrányosabbak esetleg Pld-ul a Tb./   

Nem tudom ezzel segítségedre voltam-e.  Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-27 10:06
Pont: 20
Téma: 1 SZEMÉLYES KFT LETT KFT-BŐL

Szia!  Nem biztos, hogy értem mi a problémád..

De, ha korábban volt a cégben tulajdonos változás, ami a a céges változásbejelentőn nem lett bejelentve, akkor az be kellene jelenteni  (még mindig jobb későn, mintha az APEH megszólít miatta). Korábban is vélhtően ez az ügyvezető volt az ügyvezető, az ügyvezetőnek tudomása van/ kell, hogy legyenek a tulajdonosok kilétéről (ő vezeti a tagnyilvántartást, a határozatok tárát,stb)

Azt veszem ki a kérdésedből, akkor aki eddig is ügyvezetője volt a társaságnak, az most is az ügyvezetője, s ez az ügyvezető  már korábban is tagja volt a társaságnak, mint résztulajdonos, most meg már egy személyes tulajdonosa a cégnek.   Ha ez így van, akkor ez az ügyvezető már korábban bejelnetésre kellett, hogy kerüljön, mint ügyvezető is, meg tulajdonos is. tehát ennek bejelentésével kapcsolatban nincs teendő..   Azt a tulajdonost, aki az üzeltrészét eladta, azt nyilván ki kellett jelenteni változásként.

Az, hogy az ügyvezetőnek van saját egyéni vállalkozása is az korábban a többi tulajdonost érdekelhette (olyan tevékenységet folytat-e, ami a cég érdekeltségével ütközi, stb.)..., de már ő az egyetlen tulajdonos..

A 0908-as bevallással kapcsolatosan: nem annak van jelentősége, hogy korábban többszemélyes, most meg egyszemélyes...  Hanem annak, hogy milyen jogviszonyra tekintettel kapott pénzt, illetve még több személyes volt addig, mint tag vot-e kötelezve személyes közreműködésre, vagy esetleg munkaviszonyban volt ügyvezető, vagy nem dolgozott a cégben, csak megbízásosként (választott tisztségviselő) kapott díjazást az ügyvezetőségért,--- mióta meg egyszemélyes, mi szerepel az alapító okiratban vele kapcsolatban.. kérdés: hogy dolgozik-e a KFT-ben (tagi személyes közreműködés), vagy csak a képviseletet/ügyvezetőséget látja el, ha csak képviseletet, akkor díjazásos-e, ha igen a díjazása meghaladja-e a min.bér 30%-át, ha nincs munkaviszonya sehol és itt személyesen közreműködő tag, akkor janár 31-ig nyilatkozott-e a KFT felé, hogy a kötelező járulékfizetési kötelezettségét a KFT-nél vagy az egyéni vállalkozásában teljesíti?

Gt-ből:

168. § (1) Az egyszemélyes társaságnál a taggyűlési hatáskörbe tartozó kérdésekben az egyedüli tag dönt, és erről a vezető tisztségviselőket írásban köteles értesíteni.

(2) Ha az egyedüli tag természetes személy, egyszemélyes társaságnál az alapító okirat úgy is rendelkezhet, hogy a tag jogosult az ügyvezetésre és a képviseletre.

(3) Az egyszemélyes társaság és annak tagja közötti szerződés érvényességéhez a szerződés közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalása szükséges.

------------------------------

Attól, hogy a KFT tulajdonosi köre, ill. több személyesből egyszemélyes lett, az a könyvelést nem befolyásolja..

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-27 09:52
Pont: 10
Téma: rendszeres szociális segély

Szia!  SZJA tv. 1.sz. mellékletben

Az adómentes bevételekről

1. A szociális és más ellátások közül adómentes:

1.1. az állami szociális vagy társadalombiztosítási rendszer keretében nyújtott anyasági segély (anyasági támogatás), jövedelempótlék (kivéve az ösztöndíjhoz kapcsolódó jövedelemkiegészítő pótlékot), árvaellátás, házastársi pótlék, házastárs után járó jövedelempótlék, a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló törvény alapján folyósított életjáradék, az özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnésére tekintettel kapott végkielégítés, szociális támogatás, lakbérhozzájárulás;

1.3. az állami szociális rendszer keretében, illetőleg a helyi önkormányzat, továbbá az egyház és az egyházi karitatív szervezetek által nyújtott szociális segély, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározott pénzbeli ellátások, a nevelési díj és a nevelőszülőt a nevelési díj mellett megillető külön ellátmány, valamint az utógondozói ellátás, a helyi önkormányzat által a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján nyújtott átmeneti segély, temetési segély, lakásfenntartási támogatás, adósságkezelési szolgáltatás, időskorúak járadéka, munkanélküliek jövedelempótló támogatása, a vakok személyi járadéka, a rokkantsági járadék, a súlyosan mozgáskorlátozott magánszemély részére jogszabály alapján nyújtott közlekedési támogatás, a fogyatékossági támogatás, a hadigondozási pénzellátások, a nemzeti gondozásról szóló törvény alapján folyósított nemzeti gondozási díj, valamint a munkáltatótól, az érdekvédelmi szervezettől az elhunyt házastársa vagy egyeneságbeli rokona részére folyósított temetési segély, továbbá az önsegélyező feladatot is vállaló társadalmi szervezet, önsegélyező egyesület által nyújtott szociális segély azzal, hogy e rendelkezés alkalmazásában önsegélyező feladat ellátásának minősül a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvényben felsorolt ellátásokat kiegészítő juttatások nyújtása;

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-27 09:29
Pont: 10
Téma: Egyéni vállalkozó járulék terhei

Szia!  Amikortól 20 órás lesz a munkaviszonyod, akkor főfoglalozású ev-nek minősül, tehát a minimum járulékalap (jelenleg 143 eFt/hó) után, de legminimálisabban is a minimálbér: jelenleg 71.500 Ft/hó után lesz kötelező járulékfizetésed, akkor is ha nem számolsz el vállalkozói kivétet.  Járulékok:  24% nybizt., 4,5+0,5=5% eü.bizt., 1,5+8 v. 9,5% nyjárulék, 4+2% eü.bizt.járulék.      A tételes eho-t  és a vállalkozói járulékot nem kell megfizetni ev-ként, mert még lesz munkaviszonyod mellette, attól, hogy főfoglalozású ev-nek számítanál.

Ha a vállalkozói kivéted a minimum járulékalapot meghaladja, akkor nyilván a kivét után kell járulékozni.

Az, hogy a munkáltatónak változik-e a járulék terhe attól, hogy 36 órára lenne emelve a munkaviszonyos munkaidőd.... az attól függ, hogy 20 órásként csak időarányos minimálbéres/garantált bérminumusként fizet-e utánad járulékot pld-ul: heti 20-órásnál az arányos minimálbér: 35.750 Ft/hó,.... , a heti 36 órásra ettől magasabb bérnek kell lenni, magasabb bérnek meg több a járuléka is...    Ha valaki mondjuk heti 20 órás és munkaszerződést módosítanak, megemelik a munkaidőt, akkor azért legalább azzal arányosan havi díjasnál a személyi alapbért is növelni szokás,  órabéresnél meg eleve emelkedik, hiszen 20 óra x pld-ul 500 Ft/óra   az kisebb összegű, mint 36 óra x 500 Ft...

A munkáltatónál a tételes eho mindenképpen emelkedne, hiszen a teljes munkaidősnél havi 1.950 Ft,  heti 20 órás részmunkaidősnél pedig 975 Ft/hó..

A járulékmértékek,stb. az APEH portálon jobboldalon: adókulcsok, járulékok menü alatt  pontosan megbontva megnézhető..

Üdv 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-27 09:24
Pont: 100
Téma: Németországban megszerzett jövedelem

Szia SZESZE!  Ha meg vagy győződve arról, hogy No-ban csak olyan jövedelme volt, ami a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény szerint No-ban adóztatandó (jellemzően ilyen a nem önálló munkavégzésből származó ottani jöv.) itt pedig az ilyen jövedelem adóterhet nem viselő (14-es sor), akkor nem tudom miért akarod a 22-es  sorban szerepeltetni.    Ha adóterhet nem viselő  és Mo-on pedig nem volt semmi bevallandója , akkor bevallást sem kell adnia,  de ha mindenáron akar adni, akkor beírja a 14-es-be, meg bekerül a többi helyre, ahová a nyomtatványkitöltö program eleve beteszi és kalap...  És akkor annyi történt, hogy mivel csak adóterhet nem viselő járandósága volt ugyan nem kellett volna bevallást adnia, de ő adott. 

A különadóval kapcsolatosan:  szerintem akinek csak külföldről származó adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelme van, annak nincs különadója....  

APEH portálról:

Magánszemély külföldön megszerzett jövedelemének figyelembevétele a különadó megállapítása esetén2007.07.10.

Üdv. 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-27 08:43
Pont: 5
Téma: Kismama, mint Bt beltag

Szia!  A beltagság alatt csak a képviselet ellátását érted,  vagy beltaggként személyesn közreműködő tag is vagy?  És mit tervezel a szülés után?? Személyesen közre fogsz működni a társaságban (munkát végzel), vagy nem fogsz kereső tevékenységet folytatni, hanem pld-ul GYED-en leszel ?, (hiszen a keresőtevékenység kizáró ok a gyed-ből....,  vagy nem veszel igénybe gyed-et, csak gyes-t, ami mellett lehet keresőtevékenységet ?

Ha csak képviseletet láttál el, mert volt más foglalkoztatott, aki a munkát végezte a Bt-ben,  akkor a szülést követően is Te akarsz-e lenni a képviselő?  Képviseletet ingyen látod el, vagy díjazásért, ha díjazásért, akkor a minimálbérnek a 30%-át meghaladja-e?

Ha egyedüli képviselője vagy a bt-nek, akkor csak a Gt-nek nagyon megfelelve (társasági szerződés rendelkezése alapján) létesíthetnél munkaviszonyt a saját társaságoddal.

Ha a abból a feltételezésből indulok ki, hogy kteles vagy személyes közreműködésre, tehát be voltál jeentve, mint munkaviszony melletti társasvállalkozó --biztosítottként, akkor amikortól nem áll fenn a lagalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyod máshol, akkortól főfoglalkozású társasvállalkozónak minősülsz, kötelező járulékfizetéssel. Nem kell kötelezően járulékot fizetni pld-ul a táppénz idejére továbbá azon kiseső időszakra, amelyet a Tb tv. nevesít:

"

28. § (1) A 27. §-ban meghatározott járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó

a) táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj fizetésének időtartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja" -,..............

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-27 08:23
Pont: 33
Téma: Főállású egyéni vállalkozó teendői

Szia!  Az APEH nemcsak arról küldött értesítést, hogy ÁFA tekintetében éves bevalló vagy, hanem minden bizonnyal arról is, hogy az egyéb adók tekintetében milyen adózó vagy (vélhetően éves 0901).

Ugyan munkaviszony melletti ev vagy, de 2009-től az "58-as (ev-re saját magára vonatkozó járulékbevallás) már nem úgy működik, mint tavaly, hogy addig míg nincs vállalkozói kivét addig nem kell adni, aztán meg amikor van, attól kezdve adni kell havonta,  

  hanem 2009.01.01-től vagy adod a bevallást helyettesítő nyilatkozatot 09NY,  akár előremutatóan (mondjuk addig amíg úgy nem gondolod, hogy számolsz el vállalkozói kivétet) , vagy magát a 0958-ast akár nullásan. Már lejárt a határideje a jan,febr, márciusi 0958-as bevallásnak, és ezt a bevallást helyettesítő nyilatkozatot visszamenőleg nem lehet beadni, tehát be kellene adnod magát a 0958-at nullásan (feltéve, hogy nem számoltál el vállalkozói kivétet, de gondolom, hogy nem) januárra, februárra és márciusra.  Ha úgy tervezed, hogy mondjuk november 30-ig biztosan nem fogsz elszámolni vállalkozói kivétet, csak majd decemberben, akkor adhatsz be 09NY-et a 0958-asra vonatkozóan 04.01-11.30-ig és akkor november 30-ig rendben lesz a saját vállalkozós járulék bevallásod.

0901 tekintetében már az egész évre előre (feltételezve, hogy éves bevalló vagy) nem adhatsz be helyettesítő nyilatkozatot,  ha nincs vallani valód: cégautó adó, stb., meg nincs Foglalkoztatott, vagy természetbeni juttatás utáni TB járulék alapod, akkor 07.20-án beadhatod magát a 0901-est nullásan, vagy a helyettesítő nyilatkozatot az első félévre a szakképzési tv. hatálya alá tartozás miatt,  aztán majd 2010 február 25-ig a rendes éves bevallásodat a 0901-en akár nullásan, vagy a helyettesítő nyilatkozatot.

A helyettesítő nyilatkozatot 09NY csak az eredeti bevallási határidőig lehet beadni, ha ezt elmulasztod, hiába nullás az amit, be kellene adnod, akkor azt nullásan már csak az adott bevallásban teheted.

Szerintem nem ártana keresni egy hozzáértő segítőt a vállalkozásodhoz.  Mert ugyan nem írod, hogy mikor kaptad meg a bevételedet, de ha a naptári I.n.évben, akkor bizony már SZJA előleg és különadó előleg fizetési kötelezettséged is lett volna 2009.04.14-ig. 

Mindent nem igazán lehet itt a fórumon kifejteni, főleg nem látatban, de azt azért még leírom, hogy ne feledkezz meg 2009.04.30-ig a saját NYENYI-d beadásáról, valamint az IPA bevallásról 2009.május 31-ig, és mindkettőt még 2008. évre vonatkozóan.

--- Még valami:  Az APEH hiába küldte neked, hogy éves ÁFA bevalló vagy 01.01-től, ez még nem jelenti azt, hogy egész évben az vagy.....   Pld-ul:  (feltételezés): ha az In.évben a fizetendő és levonható ÁFA különbözete akármilyen előjellel eléri, meghaladja a 250 eFt-ot, akkor már az első negyedévről ÁFA bevallást kellett adni 04.20-ig, s ezt követően minaddig negyedéves ÁFA bevalló lennél 2009-ben, amíg esetleg halmozottan az elszámolandó adók összege el nem érné az egy millió Ft fizetendő ÁFÁ-t, mert abban a negyedévben amikor ez bekövetkezne, azon negyedévet követően már havi ÁFA bevalló lennél....    Az pedig, hogy az elszámolandó ÁFÁ-d, hogy alakul csak az ÁFA analitika alapján lehet megállapítani...    

      Tehát vigyázat, az, hogy valaki éves bevallóként kezdi az évet az nem jelenti azt, hogy év végéig ülhet a babérjain és majd beírkálja az ÁFA analitkába évvégén és kalap, bevallja---- mert nem így működik a dolog...

Tehát lényeg, a lényeg: Keress meg valakit, ezzel a tevékenységgel nem hiszem, hogy olyan sokba kerülne akár az, ha valakivel rendes szerződést kötsz a nyilvántartások vezetésére, adózásra, nyenyi, stb-re havi, vagy negyedéves, vagy más gyakoriságú díjfizetéssel... kevesebb lenne az egész év, mintha csak egyetlen be nem adott nullás bevallás miatt megbüntetnek, célszerű lenne az megbizottal a 2008-as dolgokat is átnézetni (0801 kérdése, megtörtént-e a biztosítottságod bejelentése- gondolom 2008-ban kezdtél 08T1041, stb.).

Hirtelenjében ennyi.  Üdv 

Kiegészítés:  Egyébként mivel heti 40 órás munkaviszony mellett vagy egyéni vállalkozó,  így nem minősülsz főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, a kérdésed címe pedig a Főfoglalkozású egyéni vállalkozó teendői.....  egy főfoglalkozású ev esetében azért kicsit mások a teendők.  Én válaszomban abból indultam ki, hogy munkaviszony melletti egyéni vállalkozó vagy és nem olyan, mint amit a címnél jeleztél. Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-27 06:20
Pont: 50
Téma: munkanélküli járulék+ nyugdíjas Kft. tag

Szia!  a 2,-ik kérdésedre: ha ez után a nyugdíj melletti, tehát kieg.tev.társasvállalkozó után  nem máshol fizetik a 2009-ben havi 4.500 Ft  (napi: 150 Ft9 Eü.szolg.járulékot, akkor igen itt a KFT-nek kell utána fizetni és vallani is.., ,  valamint ennek a KFT-nek tételes eho fizetési kötelezettsége is van (havi 1.950 Ft / napi 65 Ft) akkor. ha máshol nem fizetnek utána tételes eho-t.  Bevallás: 0908A-M.

Az 1-es kérdésedre: Akinek a munkaviszonya megszűnt az mehet munkanélkülire, az, hogy mennyi ideig illeti meg juttatás és milyen mértékben az más kérdés..,   szerintem a munkaviszony megszűnéséra tekintettel akkor is mehet, ha egyébként valamely cégben tulajdonos, de kereső tevékenységet nem folytat, tehát pld-ul mint tag személyesen nem működik közre stb...  önmagában az, hogy tulajdonos a cégben az nem kizáró,  de nyilván a nyugdíjas,stb.. nem jogosult munkanélkülire..

Munkanélkülihez igazolandó átlagkereset: a munkanélkülivé válást megelőző négy naptári negyedévben elért átlagkereset, (ha nincs négy naptári negyedév, akkor a nála számításba jöhető naptári negyedévek, negyedév hiányában az utolsó naptári hónap..)  ahol az átlagkerest számításánál a személyi alapbért a kifizetés időpontjában érvényes összeggel kell figyelembe venni.    Osztószám: az adott időszakban munkában töltött, valamint a munkabérrrel fizetett, de munkában nem töltött munkanapok (ha órabéres, akkor órák) száma.   Ha pld-ul a teljes hónapot a munkavállaló fizetésnélküli szabadságon volt, az adott hónap és ezzel együtt a negyedév is kiesik a számítás alapjából..., minden hónapot 22 munkanaposnak kell tekinteni, függetlenül attól, hogy adott hónap hány napból állt,

Szerintem neki az irányadó időszaka, feltéve, hogy egyáltalán ott dolgozott: 2008.I-II-III-IV. n.évi keresete lesz, teljes négy naptári negyedévet tekintve osztószám: 12*22, de a napok számából a munkabérrel ellátatlan napok számát ki kell ejteni.  Üdv. 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-26 08:05
Pont: 10
Téma: AM kiskönyvesnek kell nyenyi-t beadni?

Szia!  nem kell.  Üdv.

Pótlás: mivel a kérdésedet a válaszom után egészítetted ki:  a nem kell az az AM könyves nyenyire vonatkozik, hogy nem kell.

Ha az ev. megszűnik, akkor a sorokívül benyújtandó bevallások mellett  a NYENYI-t is be kell adni soron kívül, 30 nap. Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-26 06:19
Pont: 50
Téma: Apport kontra Törzstőke

Szia Gyöngyi! Nem biztos, hogy jól értelmezem mire gondolsz..

Amikor a "B" megvásárolta a 40. MFT-os jegyzett tőkét/üzletrészt, akkor az eladó magánszemély és vevő meganászemély megállapodtak a vételárban.  Ez a vételár, vagy névértékű volt, vagy több, vagy kevesebb - a kérdésedből nem derül ki, hogy mennyiért vette meg a milyen névértékű üzletrészt.  Már ő a cég tulajdonosa (gondolom egyszemélyes ezek szerint a KFT)  és a 40 MFT-os jegyzett tőkét le akarja szállítani 500 eFt-ra, vélhetően tőkekivonásos tőkelszállítás lenne?!   Ebben az esetben maradna 500 eFt a jegyzett tőke és kivonásra kerülne:39.500 eFt jegyzett tőke és nem tudni, hogy még mennyi eredménytartalék, tőketartalék  a jegyzett tőkével arányosan (99%) ...   Ebben az esetben semmiféle 500 eFt készpénzes jegyzett tőke befizetésre nincs szükség....  a kérdés az, hogy ami tőkekivonás címén járna neki, azt pénzben, vagy vagyontárgyban kapja meg..  

 Ha vagyontárgyban (Ingatlan) , akkor mennyi az ingatlan piaci értéke ami fedezi, vagy nem a kivonás összegét... ezt követően pedig a magánszemély adózását tekintve kérdés, hogy ő mennyit fizetett az üzletrész azon részének megszerzéséért (39.500 eFt-ért) amivel a jegyzett tőkét csökkenti és ezzel a szerzésre fordított összeggel szemben mennyi bevételhez jut a tőkekivonás alkalmával. A keletkező jövedelmet le kell adóznia, az SZJA előleget és a 14% százalékos eho-t a kifizetőnek meg kell állapítani és vallani is kell a 0908-on a kifizetés hónapjában..

A jegyzett tőke leszállításának cégbírósági bejegyzésével egyidejűleg a tulajdonosnak járó saját tőke összegét kötelezettségként kell kimutatni. A kötelezettség rendezése történhet pénzben vagy egyéb más eszközben. Ha a kft. ezen kötelezettségét egyéb más eszközökben kívánja teljesíteni, akkor az eszköz tekintetében az ügylet értékesítésnek minősül, függetlenül attól, hogy eszközt a tulajdonos a kft. alapításakor vagy a jegyzett tőke emelésekor apportálta, vagy az eszközt a kft. folyamatos működés keretében szerezte be [a számviteli törvény 72. §-a (4) bekezdésének c) pontja]. Az értékesítést az eszköz jellegének megfelelően az értékesítés nettó árbevételeként, egyéb bevételként vagy a pénzügyi műveletek bevételeként kell elszámolni. Ezt követően az eszköz értékesítéséből származó követelés és a tőkekivonással történő leszállításból adódó kötelezettség kerül beszámításra (összevezetésre).

-----------------------------------------------

Az ingatlan átírásánál nyilván a magánszemélynek vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettsége fog keletkezni...

Ha a magánszemély megvásárolja az ingatlant a cégtől, akkor az ingatlan vételárából "pénze is lesz" a cégnek, amiből akkor meg pénzben tudja kiadni a magánszemély részére a tőkekivonásos j.tőke leszállítás alapján neki járó nettó összeget, s lesz miből megfizetni a jövedelem miatti SZJA előleget és százalékos eho-t.

A jegyzett tőke leszállításának, a tőkekivonásnak a Gt. előírásaiban foglalt feltételeknek meg kell felelni...(152-164§).

Üdv. 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-26 05:51
Pont: 100
Téma: Havi áfás hogy vallja?

Szia Mazsi! Nekem van hasonló esetem, de úgy látszik egy csónakban evezünk,       csak nekem egy 2008. dec.végi ingatlan adás-vétel hiúsult meg most júliusban. Én is végig rágtam amit találtam, és én végül is a mostani júliusi ÁFA bevallás 04-es sorába tettem be mínusszal. Nem vennék rá mérget, hogy ez a biztosan jó.

Ha elvonatkoztatunk attól, hogy ez fordított ÁFÁ-s volt, és mondjuk rendes ÁFÁ-sként gondulunk rá, akkor ha jól megnézzük: akkor az utólagos meghísulással a számlakibocsátó ÁFÁ-ja csökkenne, akkor is a júliusi ÁFA bevallásba tartozna  nem adhatnék be önellenőrzést tavaly decemberre .. A központi ügyfélszolgálat nekem is ezzel indított, hogy önellenőrzés..

/viszont az egyik kollégám már APEH vizsgálaton is átesett számlakibocsátó és számlabefogadói oldalról egyaránt - igaz neki teljesen klasszikus szolgáltatásra vonatkozó stornó számlája volt, nem ilyen utólagos, amikor a köztes időben a vevő már az eszközt használta -, de a számlakibocsátó nem csökkenthette az ÁFÁ-ját visszamenőleg a stornózott számla teljesítési időpontjára, viszont az aki kapta a stornó számlát, az köteles volt visszamenőleg a bevallását önellenőrizni, mert neki a korábban levonható ÁFA kapcsán a stornó számla miatt fizetendő ÁFÁ-ja keletkezett és azt visszamenőleg kellett rendeznie, önellenőrzési pótlékkal!, igaz ez utóbbira mérséklést kért./

Én a 24-es és a 04-es sor között dilemmáztam, de ha szószerint vettem a kitöltési útmutató 24-es sorhoz fűzött tájékoztatást, akkor végül is a 04-es sor mellett maradtam. Aztán meg majd lesz, ami lesz.

Nálam a cégnek tavaly több, mint 30 milliós társasági adóalapja és jelentős összegű különadója keletkezett kifejezetten az ingatlan eladás miatt. A társasági adóalapot az addig felhalmazott elhatárolható veszteséggel nullává lehetett tenni, de a különadó az megjelent. Én is megtaláltam azt a számviteli kérdés-választ, amit betettél és amivel a társasági adó  és különadó szempontjából, meg a tárgyieszköz értékcsökkenése szempontjából még egyenlőre még én sem tudom, hogy pontosan mit kezdjek. Mert az addig még elmegy, hogy akkor 2009-ben mínusz egyéb bevétel a mínuszos számla értékével, aztán vegyem állományba a 86-ossal szemben a tárgyieszközök között szintén a mínuszos számla értékében és akkor bevétel és ráfordítás különbsége nulla, tehát a 2009-es évi hatása eredményt tekintve nulla.   De, ha csak ennyi,  akkor ez azt jelenti, hogy a tavaly igénybevett elhatárolt veszteség az oda lett nem beszélve a különadóról, ez meg elég durva lenne... Nálam az is bonyolítja a helyzetet, hogy az ingatlan nyilván volt tartva telek + felépítmény ingatlanként, de az adásvételi szerződésben csak egyetlen adás-vételi összeget határoztak meg és sem a szerződésben, így a számlában sem volt elkülönítve a telek és felépítmény ingatlan. Most ha az eladási áron kell tárgyieszközként állományba venni, akkor nem tudom mennyi a telek és mennyi a felépítmény ingatlan, és hát míg a telek után nincs écs, addig a felépítmény után van, tehát nem mindegy melyik mennyi. De már olvastam a Ptk-nál a bírósági eseteket, az egyéb internetes keresőkben... de nem jutok ötről a hatra. Most a könyvvizsgáló segítségét kértem... nem tudom mire jutunk. Ráadásul itt még pereskedés is lesz és ott van a helyiadós építmény adó kérdése is. Az önkormányzat az ingatlanra az ez évi építményadót már nem ránk vetette ki, de nem tudom, akkor ezzel is mi lesz.

Bocs, hogy a saját gondomat is idehozom, de ha jutok valamire, vagy az APEH válaszol, akkor majd beteszem, .. de hátha lesz köztünk is valaki, aki már túl van hasonló eseten és megosztja velünk Ő mire jutott.

Üdv. 

mazsi5 fogadta el, ekkor: 2009-08-25 09:41
Pont: 67
Téma: Egyéni vállalkozó adóza

Szia Ákos!  Zsuzsa válaszát erősítvén... a nem EVÁ-s egyéni vállalkozó  (Te pedig mivel tavaly kezdtél EVÁ-s nem lehetsz) az a vállalkozói tevékenységével kapcsolatos adózását, a bevételek, költségek levezetését az éves személyi jövedelemadó bevallásban tudja le, az egyéb, simán magánszemélyes jövedelmeinek a bevallásával együtt, tehát 2008. évre vonatkozóan: 2009.február 25-ig.

A könyvelődet nem minősítem..., azt sem, hogy az adócsomagban ott volt a határidő is, a médiában február elején naponta többször ment, hogy az egyéni vállalkoznál így-meg úgy a bevallási határidő......   olyan, hogy módosítás címszó nem igen van: van olyan, hogy javítás: miután az APEH javításra felszólít, van olyan hogy helyesbítés, ha az eredeti bevalláshoz képest, valami olyat kell a bevallásban korrigálni, ami nem eredményez adó különbözetet, s van olyan, hogy önellenőrzés az elévülési időn belül (5 év) ------  de ezek bármelyikéhez, már kell legyen az APEH-hez beérkezett  "első/alap"  bevallás.

Nem tudom milyen szerződésed van a könyvelőddel, s hogy megfelelően van-e vezetve a könyvelésed.. , s esetleg mennyi pénzed fekszik a munkadíjásában.............. de amit a munkáltatódtól legkésőbb febr.15-ig meg kellett, hogy kapj a munkáltatódtól, azt a jövedelemigazolást, valamint, ha van más bevallandó jövedelmed, illetve adókedvezményre jogosító igazolásod, akkor ezekkel sürgősen keresd meg a könyvelőt  és adjátok be a 0853-as bevallást elektronikusan.   Ami nyilván késedelmes lesz, de még mindenképpen megelőzheti az APEH általi felszólítást/ellenőrzést!   A késedelmedet vagy szankcionálják,  vagy nem... ilyen leírás nincs, hogy aki 90 napot késik, vagy aki 5 napot, az ne lehetne szankcionálható..   Olyan van, hogy a késedelmet megfelelő indoklással ki lehet menteni..(pld-ul:

Letölthető dokumentumok

Tájékoztatlak, hogy 2009. február 25-ig le kellett adnod még minimum egy fajta bevallást 2008-ról: az pedig a 0801-es bevallás, ami ha nullás, akkor is küldeni kellett, elektronikusan.  Továbbá, már 2009-ben is adni kellett bevallásokat, akár nullásan (0958, 0908), vagy bevallást helyettesítő (09NY)nyilatkozatot elektronikusan ---- ezeket csak azért írom, mert azt mondod, hogy mostanság regisztráltattad magad az okmányirodánál ügyfélkapuhoz...  Azt nem írtad, hogy a könyvelődnek adtál-e a vállalkozás megkezdésekor meghatalmazást az elektronikus bevallások küldéséhez  az APEH felé.., mert az ev. az elektronikus küldésre kötelezett, vagy saját maga regisztráltsága, vagy meghatalmazottja útján.

Egyben még időben: felhívom a figyelmedet, hogy 2009. április 30-ig NYENYI adatszoklgáltatást is kell adni: papíralapon, vagy floppyn, vagy elektronikusan, továbbá iparűzési adóbevallást 2009. jun.02-ig....   és ezeket még 2008-ra vonatkozólag. Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-25 08:47
Pont: 50
Téma: Kft ügyvezetőjét mindenképp be kell-e jelenteni

Szia!  Mint biztosítottat, úgy nem kell bejelenteni, mert nem biztosított az ügyvezetői (választott tisztségviselő) jogviszonyára tekintettel.  Ha azonban valamilyen munkát is végez a cégben, akkor azt a jogviszonyt valami más jogviszonyban végzi... s azt annak megfelelően kell elbírálni.

/Nyilván gondolom az APEH-hoz a céges bejelentőn, mint a társaság képviselője be van jelentve / Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-25 06:58
Pont: 33
Téma: Ki volt a felszámoló?

Szia!! Az e-cegjegyzéken, ha lekérted a cégkivonatokat, akkor a felszámolónál ott kell lenni a felszámoló személyének és a címnek is..   Legalább is, legutóbb, akit én néztem, annak ott volt.  Ott volt az is, hogy mikortól áll felszámolás alatt.... ha a csődértesítő jár, vagy hozzá tudsz férni, akkor abban is, amikor közzétették a felszámolást, abban szerepelnie kell a felszámoló elérhetőségének és kilétének. Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-25 06:43
Pont: 20
Téma: 20%-os értékesítés ÁFa bevallásban

Szia!  Az, hogy a telefonszámlát jól számláztad-e ki azt nem tudom,  de az a bizonyos figyelmeztetés, hogy csak mínusz....... az csak egy figyelmeztetés (ráaadásul bosszantó)  de nem hibaüzenet. Üdv.

biarnei fogadta el, ekkor: 2009-08-25 03:28
Pont: 10
Téma: munkaszerződés módositás

Szia!  Munkaszerződés módosítására közös megegyezéssel kerülhet sor.   Akik nem fogadják el a részmunkaidős, s ezzel arányos bércsökkenéssel járó szerződés módosítást, akkor két dolog van.  a cég az érvényes munkaszerződés szerint foglalkoztatja és fizeti őket,  a másik, ha a cég a gazdasági nehézségre hivatkozva az érvényes munkaszerződésük szerint nem tudja őket foglalkoztatni és fizetni,  akkor rendes felmondással (indoklással, felmentési idővel, járó végkielégítéssel) felmondja a munkaviszonyukat.     Az a 70 fő, aki közös megegyezéssel módosítja a munkaszerződést, azok gondolom, a valóságban is heti 30 órában lesznek dolgoztatva  és nem csak a papírjuk fog szólni heti 30 óráról.... tehát arányaiban nekik nem csökken a jövedelmük a ledolgozott munkaidőt tekintve és továbbra is ott dolgozhatnak ahol eddig... 

/  Mostanság sok helyen a heti 40 órás foglalkoztatásos jogviszonyt heti 20 órásra módosítják a dolgozó "kényszer" beleegyezésével, hiszen ott a nagy munkanélküliség fenyegetettség....., de közben továbbra is valójában heti 51 órát dolgoznak és csak a vasárnapot kapják pihenőnapként.... / Üdv.  

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-24 07:11
Pont: 100
Téma: Jelentléti ív, de hogyan?

Szia!   ha a Ti cégetek jelenléti ívén, a Ti munkáltatói fennhatóságotokat alatt dolgozta a 300 órát, akkor járt volna neki a túlóra, számfejteni kellett volna neki a túlórát a jelenléti íve szerint....  Attól, hogy valaki napi "4 órás"-ként van felvéve, attól még kifizethető és elszámolható neki a tényleges ledolgozott óra, csak éppen a törvényes havi,stb.. óráján felüli óra az túlóra, amire azért vannak korlátozó rendelkezések is, ha dott dolgozó, mondjuk három munkáltatónál is dolgozik napi 4 órában az nem tilos, s az egy 23 munkanapos hónapban összesen lehet: 276 óra + túlóra.. A munkaidő keretén felül végzett munkáért túlóra és vagy azzal azonos pihenőidő jár.. de az Mtv. a munkaidő keretes túlmunkáról is rendelkezik..

Ahol a dolgozót elküldik, mert nem hajlandó a hamis jelenléti íveket útólag aláírni, - nem elég, hogy a ledolgozott órájukra ezek szerint a bérüket sem kapták meg (gondolom az alapbér az arányos minimálbér!), még működjenek közre az utólagos hamisításban is, csak, hogy a munkáltató szénája rendben legyen?

Hát tudod az ilyen és hasonló munkáltatókkal kapcsolatban inkább a munkavállalóknak lennék a segítségére és nem  a munkáltatónak a törvénysértéshez, a kiszolgáltatott munkavállalók elvtelen kihasználásához.  

Könyvelőként, akár bérszámfejtőként biztos, hogy nem működnék közre a munkáltató disznóságában és nem adnék tippet a hamisításra.

 Ha valamelyik dolgozó észnél van - bármennyire is kiszolgáltatott - , akkor abból nem csak a cégnek lehet baja, hanem adott esetben a bérelszámolónak is, aki figyelmen kívül hagyja számfejtésnél bérszámfejtéshez  részére átadott jelenléti íveket, vagy munkaidő jelentést. A tulaj nyugodtan közölheti, azért fizetek könyvelőt, bérelszámolót, hogy az a tv-i előírásoknak megfelelően az átadott bizonylatok alapján úgy járjon, ahogy azt a szakma szabályai megkövetelik. Alkalmasint felhívja a figyelmet, hogy adott munkavállaló már hol tart a túlórával, stb..

Üdv.

bartane76 fogadta el, ekkor: 2009-08-22 10:31
Pont: 5
Téma: Jelentléti ív, de hogyan?

Szia Zsuzsa!  Ne haragudj, de akárhogyan írnád át a jelenléti íveket, az alapdokumentum hamisítás. A bérszámfejtőnek a jelenléti ívből kell dolgoznia, annak megfelelően számfejteni a járandóságot, nem pedig a dolgozók nevében jelenléti íveket gyártani utólag.  A bérszámfejtés alapját képező alapdokumentumnak minden munkáltatónak meg kell, hogy legyen a saját foglalkoztatottjaira vonatkozóan.

Azt sem értem, hogy az alvállalkozó cégek jelenléti ív vezetéséhez közvetlenül mi köze van a fővállalkozónak.. azon kívül, hogyha ledolgozott óra alapján fizet a fővállalkozó az alvállalkozónak, hogy az alvállalkozó benyújtsa a ledolgozott órák leigazolását, vagy valami, teljesítés igazolást.. ami alapján az alvállalkozó számláját befogadja.

A munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozó köteles a munkáltatójához bejelenteni, ha máshol is dolgozik valamilyen jogviszonyban.

Én a dolgozók helyében semmiféle utólag gyártott jelenléti ívet, munkaidő jelentést nem írnék alá utólag.

Üdv. 

bartane76 fogadta el, ekkor: 2009-08-22 10:31
Pont: 5
Téma: Szeretném eladni evá-s bt-met

Szia!  Hát azért nem olyan nehezen, hiszen számviteli szolgáltatássa is foglalkoztak ezek szerint..

Erre a fajta mérlegre gondoltam: (amit ráadául úgy is el kell készítenie, ha kiesik az EVÁ-ból)

  - számviteli tv-ből:

 2/A.§.  

(4) Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól e törvény hatálya alá átkerült (visszakerült), (1) bekezdés szerinti jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnak - tételes leltározással alátámasztott - leltár alapján nyitó mérleget kell készítenie. A nyitó mérlegbe az eszközöket piaci értéken, a kötelezettségeket a ténylegesen fizetendő, a céltartalékokat a számított, a törvény előírásainak megfelelő összegben, a saját tőkét az eszközök és a kötelezettségek (ideértve a céltartalékokat is) különbözetének összegében kell figyelembe venni. A nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni.  -----------------------

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 2/A. §-ának előírásai szerint az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Eva törvény) hatálya alá bejelentkezett betéti társaság kikerül a számviteli törvény hatálya alól mindaddig, amíg az Eva törvény 4. §-ának (4)-(6) bekezdései szerinti nyilvántartás vezetését választja, és az Eva törvény hatálya alatt áll.

Az Eva törvény 3. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerint a gazdálkodó eva-alanyisága megszűnik - egyéb esetek mellett - a felszámolásának, a végelszámolásának kezdő időpontját megelőző nappal. A kérdés szerint a végelszámolását kezdeményező betéti társaság ekkortól tehát visszakerül a számviteli törvény hatálya alá. Az Eva törvény 20. §-ának (4) bekezdése kimondja, hogy:

A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság felszámolása, végelszámolása esetén a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti, a felszámolás, a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal készítendő záróleltárt és zárómérleget a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A. §-ának (4) bekezdése előírásának figyelembevételével készíti el azzal, hogy azt könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni.

Mivel a korábbi években az Eva törvény szerinti nyilvántartásokat vezető gazdálkodó nem volt köteles számviteli beszámolót készíteni, a váltáskor nem tud előző időszaki adatokat közölni. Ezért a számviteli törvény 2/A. §-ának (3) bekezdése szerint, amikor ismét a számviteli törvény hatálya alá kerül, rá a jogelőd nélkül alapított vállalkozásokra vonatkozó előírásokat kell megfelelően alkalmazni; a 2/A. §-ának (4) bekezdése szerint pedig - tételes leltározással alátámasztott leltár alapján - nyitómérleget kell készítenie.

A nyitómérlegnek értelemszerűen nincsenek előző időszaki adatai, ezért, ha a gazdálkodó a nyitómérlegét a nyomtatványboltokban beszerezhető nyomtatványt kitöltve készíti el, az előző év oszlopa üresen marad.

Üdv. 

 

margo58 fogadta el, ekkor: 2009-08-20 03:39
Pont: 25
Téma: CSALÁDI PÓTLÉK 50-50%-a

Szia!    Mivel férj, feleségről van szó, és vélhetően feltételezve, hogy nem olyan gyermek után kapják a családi pótlékot, akinek a családi pótléka nem tartozik az adóterhet nem viselő járandóságok közé .. ezért a házastársak: a feleség is a csp. 50%-át  és a férj is a családi pótlék 50%-át a rendszeres összevonandó jövedelem SZJA megállapításához adóterhet nem viselő járandósággént kell, hogy kezelje, akármelyikük részére is történik a csp. folyósítása.

Ha a rendszeres jövedelem kifizetőtől származik, akkor most évközben az adóterhet nem viselő járandóssággá vált családi pótlék 50%-ról a kifizető felé nyilatkozni kell, hogy mennyi az az összeg.

Az adóterhet nem viselő járandóság önmagában nem adózik. Ha emellett van összevonandó jövedelem, akkor ez a csp. adóterhet nem viselő járandóság is beleszámít az "összevonadó jövedelmekbe" és előfordulhat, hogy akár a többi jövedelméből valamennyivel többet tol át a már nem 18%-os, hanem 36%-os SZJA sávba. (0-1900 eFt-ig 18%, efelett már 36%..) Tehát előfordulhat, hogy akinek pld-ul a munkabére: havi 158.333 Ft, és van családi pótlék 50%-a mondjuk (hasra ütéssel) havi 15.000 Ft, akkor bizony a béréből havi 2.700 Ft-tal több SZJA előleget fognak vonni, mint pld-ul augusztusban. 

/Ugyanúgy viselkedik az SZJA előleg megállapításánál évközben, mint a nyugdíj, azzal a különbséggel, hogy ezt most első ízben a szeptemberi jövedelem SZJA előleg megállapításánál kell figyelembe venni.az éves SZJA bevallásban szintén./

Az ev. esetében az átalányadó alapja elkülönülten adózó jövedelem, tehát az őrá eső 50% csp. nem játszik szerepet a vállalkozós SZJA-nál- szerintem, és ha csak az átalányadós ev. jövedelme lesz és nem lesz más összevonandó jövedelme, akkor ha levezetnénk összevonandóként magát az adóterhet nem viselő járandóságok közé sorolt csp-ot, akkor az adóterhet nem viselő járandóság családi pótlék 50%-ra eső SZJA 18% lesz, amiből levonható a családipótlékra eső SZJA, ami szintén 18%, tehát a családi pótlék miatt nem keletkezik SZJA fizetési kötelezettsége. 

A Te esetedben a feleség a munkáltatójához adja a nyilatkozatot az adóterhet nem viselő járandóságokról, köztük a csp. 50%-áról legkésőbb szeptemberben, hogy a kifizető a bérszámfejtésnél már számolni tudjon vele és ne utólag derüljön ki, hogy nem tett eleget a nyilatkozati kötelezettségének...

A férj, ha kizárólag átalányadós ev. neki a saját magára eső 50%-kal nem kell kezdenie semmit év közben, az éves bevallásában pedig, ha lesz összevonandó jövedelme is esetleg, akkor ezt a csp.50%-al is számolni kell majd, mint adóterhet nem viselő járandósággal. A feleség viszont a munkáltatójához le kell, hogy adja a nyilatkozatot a csp.50%-áról.

Azt mindenesetre megjegyezhetjük, hogy az újonnan, évközben adóterhet nem viselő járandóssággá vált "jövedelmekkel"  kapcsolatos tájékoztató, azért még sok nyitott kérdést hagy maga után, de a Te közvetlen kérdésed esetére : mi újság az alkalmazott esetében és mi az átalányadós férj esetében a csp.50-50%-ával.. azzal az én véleményem a fentiekben írt.

 

Üdv.

sztanju fogadta el, ekkor: 2009-08-20 00:47
Pont: 50
Téma: APEH tartozás és bünti elszámolható-e?

Szia Vizike!  Egyetértve mindazokkal, akik azt írták, hogy a beszámító költségek között nem számolható el költségként az APEH-os késedelmi kamat és a bírság..., tehát a megfizetett Apeh késedelmi kamat és APEH bírság miatt a vállalkozói jövedelmed nem lesz veszteség, mert azok költségként nem vehetők figyelembe. 

  Ha a vállalkozói jövedelmed, ezen kiadás figyelembe vétele nélkül  mondjuk eredmény lenne, akkor azután a vállakozói jövedelem SZJA és és különadó megfizetendő, az ezek után fennmaradó (vállalkozói jövedelem-vállalkozói SZJA) különbözet/vállalkozói osztalékjövedelem viszont csökkenthető lesz max. a vállalkozói osztalékjövedelem összegéig.. (természetesen minde esetben a megfizetett késedelmi pótlék és megfizetett bírság összegre gondolok).  Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-19 07:43
Pont: 75
Téma: Behajthatatlan követelés ÁFA

Szia!  Jól látod.  Az Ev adózásánál nem kérdés, hogy valójában rendelkezésre áll-e az a pénz, amit un. vállalkozói osztalékjövedelem néven le kell adóznia és ehó-znia. Így járnak azok is, akik jelentősen beruháztak. A pénzük a beruházásban van, s abból csak az arányos écs-t tudják költségként érvényesíteni, s úgy adózzák járulékozzák a vállalkozói osztalékjövedelemként mutatkozó összeget, mintha azt ki is vehetnék...  

ÁFA kérdésben: a halasztott idő lejártával az ev-nek ÁFA fizetési kötelezettsége beáll, akkor is, ha soha nem fizetik meg neki a számlája ellenértékét.

Esetleg fizetési kedvezmény (részletfizetés, halasztás) esetén indokként felhozhatod...  Üdv. 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-19 07:31
Pont: 50
Téma: Áfa ellenőrzés az építőiparban

Szai!

Termék értékesítésére és szolgáltatás nyújtására vonatkozó különös szabályok

57. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ügylet tárgya természetben osztható és a részteljesítésnek egyéb akadálya nincs, a részteljesítés is teljesítés.

Az Áfa törvény 57. §-a úgy rendelkezik, hogy termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ügylet tárgya természetben osztható és a részteljesítésnek egyéb akadálya nincs, a részteljesítés is teljesítés.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 403. § (2) bekezdése értelmében építési szerződés esetében, ha az ügylet természetéből más nem következik, azt oszthatatlannak kell tekinteni, ha azonban a felek az építési szerződésben a munka egyes részeinek átadásában-átvételében állapodtak meg, akkor az adott teljesítés osztható. Ez utóbbi esetben - azaz, ha a felek nem a kész épületnek a munkálatok befejeztével történő egyszeri átadásában, hanem az egyes készültségi fokoknak a beruházás folyamatában történő átadásában állapodtak meg - akkor egy adott készültségi fok átadása az Áfa törvény vonatkozásában részteljesítésként teljesítési időpontot generál.

A fentiek alapján az általános forgalmi adó szempontjából az építési szerződés alapján történő teljesítés történhet úgy, hogy a felek nem egyeznek meg az egyes készültségi fokok átadásában, azaz nincsen Áfa törvény szerinti részteljesítés, hanem a teljes ingatlan átadására a munka maradéktalan elkészültével kerül sor, vagy pedig - amennyiben a felek a szerződésben úgy állapodtak meg - már az ingatlan elkészülte előtt megtörténik bizonyos készültségi fokok átadása, ami az Áfa törvény alkalmazásában részteljesítés, így annak időpontjában az adott készültségi fokról számlát kell kiállítani.

(PM Forgalmi adók, vám és jövedéki főosztály 9146/1/2008. - APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 1559907538; AEÉ 2008/9.)

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-19 06:37
Pont: 20
Téma: Kft eladása esetén bevallások

Szia!  a többiek véleményével egyezően.  Itt a KFT tulajdonosai eladták az üzletrészüket, tehát hirtelenjében annyi történt, hogy más vagy mások lettek a társaság tulajdonosai.  Tehát nincs soronkívüli bevallás, mert a cég továbbra is működő cég, mindaddig, amíg arról nem döntenek már majd az új tulajdonosok, hogy az esetleg átalakul, vagy valamilyen módon majd megszűnik.  A cég akkor is továbbélő cég, ha az üzletrész átruházások kapcsán a társasági szerződés módosításakor akár a cég nevét is megváltoztatják. 

Ha a társaság tulajdonosai megánszemélyek voltak, akkor nekik majd attól függően lesz majd bevallani valójuk, hogy az általuk üzletrészért fizetett és az eladott üzletrészért kapott összeg között van-e pozitív különbözet, keletkezett-e rajta nekik jövedelem.

A tulajdonos változás miatt a változást követően a változásbejelentőt be kell adni az APEH-hoz 09T201T -en a törlendő tuajdonosokat, az új tulajdonosokat.  Ha a régi tulajdonosok közül valaki, vagy valakik be voltak jelentve személyesen közreműködő tagként, akkor nyilván a 09T1041-en ki kell őket jelenteni, hogy a társasvállalkozói biztosítási jogviszonyuk megszűnt. Ha voltak ilyen közreműködő tagok, akkor a tagságuk megszűnésének időpontjával a személyes közreműködési díjakkal el kell számolni, az adóadatlapokat, járulékigazolást, stb. részükre ki kell adni.

Gondolom az ügyvezető is változozik, tehát meg kell történni az átadás-átvételnek  (leltár felvétel, leltárak szerinti átadás-átvétel, s a régi tualajdonosok és ügyvezető érdekében is célszerű egy könyvszerinti értéken szereplő közbenső mérleget készíteni).    Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-19 06:35
Pont: 100
Téma: Kft.alapítás

Szia! Kiként kérdezed?  Küső megbízott könyvelőként a társaságra vonatkozóan.. vagy...

A társaságnak be kell jelentkezni helyiadóra, a 09T201T-n be kell jelenteni a tulajdonosokat, ügyvezetőt az adózanosító jellel.   Mivel KFT-ről írsz, kérdéses, hogy a társasági szerződésben szerepel-e, illetve mi szerepel mellékszolgáltatásra vonatkozóan, gondolok itt kiemelten a tag(ok) személyes közreműködési ügyére. Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-19 06:26
Pont: 20
Téma: Összetett kérdés

Szia!  A tisztánlátáshoz tudni kellene, hogy személyes közreműködést vállaltál-e, illetve kötelezve vagy-e személyes közreműködésre a Bt-ben. Gondolom a bt üzletvezetője(képviselője)  Te vagy, de a képviselet ellátása önmagában nem személyes közreműködés..   Írod, hogy nem vagy bejelentve, mint társasvállalkozó (szem.közreműködő tag), akkor gondolom van/vannak a Bt.-nek alkalmazottai akik a tevékenységszerinti munkákat végzik...

Mióta van heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyod máshol...  akár mindenféle kötelező járulékfizetés nélkül lehetsz a társaságban személyesen közreműködő tag.. , ahogy a többiek is írják,  de nyilván erről a személyesközreműködésről azért legalább taggyűlési jegyzőkönyv, határozat.... akkor rendekezni kellene, hogy akkortól mikortól milyen feltételekkel működsz közre személyesen a bt. tevékenységében.

Szerintem az AM könyv az nem igazán járható...   hiszen az AM-es foglalkoztatottság is munkaviszony jellegű,  ha a juttatást nézem, akkor bérjövedelemnek minősül.  Mivel Te a vagy a társaság "képviselője" aki a munkavállalók felett a munkáltatói jogokat is gyakorolja, szerintem saját magad felett érdekes lenne.  A Munkatörvény könyv szerintem nem foglalkozik az alkalmi munkakönyves foglaloztatással, de az alkalmi munkakönyves foglalkozásról szóló törvény az meghivatkozza a Munkatörvénykönyvet:

A teljesség igény nélkül az alkalmi... tv-ből:

(2) Alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatható

a) az a természetes személy, aki az Mt. 72. §-a alapján munkavállaló lehet, kivéve az Mt. XI. fejezet szerinti munkaerő-kölcsönzésre létrejött munkaviszonyban foglalkoztatott személyt, illetve

 

 Igaz ez a hivatkozott paragrafus nem tartalmazza konkrétan a függőségi viszonyt, hogy a munkavállaló és a munkáltató személye el kellene, hogy térjen egymástól, stb...

Ha nem Te lennél a társaságban az egyetlen képviselő, aki a munkáltatói jogokat is gyakorolja, akkor még azt mondanám, hogy igen, a sima (csak befektető) tag miért ne dolgozhatna alkalmanként alkalmi munkakönyvvel abban a cégben, ahol van tulajdon része.

Munkaviszony melletti társas vállalkozóként ha akarjátok ingyenesen is dolgozhatsz csak úgy hobby-képpen, de megállapíthattok díjazást is.  ha díjazásban állapodtok meg az lehet bármilyen minimális nincs a minimálbérhez kötve, és nem kell munkaidőjelentést sem vezetni...

Tehát én sem tudtam egyértelmű 100%-os választ adni neked arra, hogy amelyik cégnek Te vagy a képviselője és egyben beltag tulajdonosa, ott abban a cégben saját magaddal megállapodhatsz-e AM könyves napi díjazásban.  De én afelé hajlok, hogy nem.  Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-19 05:43
Pont: 33
Téma: Kell_ járulékot fizetni?

Szia!  Ha a segítő családtag  (nyugdíjas nem lehet segítő családtag) havi jövedelme eléri a minimálbér 30%-át, akkor biztosítottnak minősül és be is kell jelenteni a 'T1041-es nyomtatványon.(1205 kód segítő családtag), mint biztosítottat.  Ha biztosított, akkor azt rendesen számfejteni kell: bruttó összegből, SZJA előleget kell vonni, valamint 9,5% nyudíjjárulékot, vagy 1,5% TB nyugdíj+8% magánnyugd.p.tagdíj, aztán 4% természetbeni eü.bizt.járulékot és 2% pénzbeli eü.bizt.járulékot. Ez utóbbit, ha a segítő családtagnak van máshol heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya, akkor ezt nem kell levonni. 

Fizetni kell a bruttó díja után: 24% TB nyugdíjjárulékot, 4,5+0,5% eü.bizt.járulékot.  Ha máshol nem fizetik utána a tételes eho-t, akkor azt is meg kell fizetni utána (jelenleg havi 1950 Ft). ha nem EVÁ-s egyéni vállalkozásról van szó, akkor majd a TB járulék alapja után (a bruttó díj) 1,5% szakképzésit is kell majd fizetni.

Ha a segítő családtag díjazása nem éri el a minimálbér 30%-át, akkor a bruttó díjából SZJA előleget kell vonni  és fizetni kell utána 11% százalékos eho-t., de ebben az esetben nem kell bejelenteni a 'T1041-es nyomtatványon, mert nem minősül biztosítottnak.

A segítőcsaládtaggal szerződést kell kötni, hogy mi a dolga, azért mi illeti meg, 

g) Segítő családtag: az egyéni vállalkozónak, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság természetes személy tagjának az a közeli hozzátartozója, aki az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlásában, illetőleg a társaságban személyesen és díjazás ellenében - nem munkaviszony keretében - munkát végez, kivéve azt, aki saját jogú nyugdíjas, továbbá aki özvegyi nyugdíjban részesül, ha a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-19 05:40
Pont: 100
Téma: 2008. évi számla áfa visszaigénylése

Szia Adreano!  Mivel ez a számla a 2008.dec.havi ÁFA bevallási határidőig nem állt rendelkezésére a cégnek, nem volt a birtokában  (és egyébként is azt írod, hogy ha bekerülne, akkor is csak átvihetőt jelentene)  a legtisztább, ha a valóságnak megfelelően a mostani 2009. januári bevallásba állítod be.

Mivel vezek szerint van rá ÁFA levonási jogod, a nettó értéket, ahogy írod is passzív elhatárolással elszámolod 2008-ra, már amennyiben a teljes költség a 2008-as évet terheli.

Nem tudom mi volt a számla kelte, lehet, hogy január 20-át követő dátum, tehát lehet, hogy már önmagában a számlából is megállapítható, hogy a számla a bevallási határidőig nem állt rendelkezésre,  már pediglen a számla rendelkezésre állása az az ÁFA levonhatóság tárgyi feltétele..

Nekem ez a véleményem. Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-19 05:32
Pont: 33
Téma: EVA-s jövedelemkivét

Szia!  Még annyit tennék hozz a kérdésed kapcsán, hogy akár az osztalék, akár az osztalék előleg az a társasági szerződésben meghatározottak szerint fizetendő.... feltételezem, hogy nem egyszemélyes társaságról van szó.. Tehát arra akarok célozni, hogy pld-ul a társasági szerződésben általában a jegyzett tőke arányában jár az osztalék, az osztalékelőleg,  ami azt jelenti, hogy amikor az fizetendő, akkor mindegyik tag részére fizetendő, nem csak egynek..

Egyébként a Gt:

133. § Két, egymást követő számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása közötti időszakban - ha a társasági szerződés azt megengedi - a taggyűlés osztalékelőleg fizetéséről akkor határozhat, ha

a) a számviteli törvény szerinti - e célból készített - közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik az osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel; azzal, hogy a kifizetés nem haladhatja meg az utolsó számviteli törvény szerinti beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a számviteli törvényben foglaltak alapján megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét és a társaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökkenhet a törzstőke összege alá, továbbá

b) a tagok vállalják az osztalékelőleg visszafizetését, amennyiben utóbb a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján - a 131. § (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - az osztalékfizetésre nem lenne jogszabályi lehetőség.

 

141. § (1) A taggyűlés a társaság legfőbb szerve. A taggyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni.

b) osztalékelőleg fizetésének elhatározása;

Üdv.

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-19 05:29
Pont: 67
Téma: 09T1041 nyugdíjas ev

Marcsi!  valamikor az egyéni vállalkozókról a NYENYI-t is a TB vezette, a vállakozói igazolvány kiváltása után a MEP-nél kellett közvetlenül bejelentkezni stb...   De kijelenteni szerintem attól ki kell a 'T1041-en attól, hogy Ő nem ilyen nyomtatványon volt bejelentve.

beütöd, hogy változásbejelntés,  be x-eled, hogy 2007-előtti...., kitöltöd a személyi adatait,  aztán az A oszlopban töltöd, hogy mikortól volt ő ilyen nyugdíjmelletti ev: kezdete,  aztán ugyanebben az A oszlopban a jogviszony kódot,   a B oszlopban töltöd a megszűnés dátumát  és ugyan azt a dátumot beírod ebben az oszlopban a változás hálybalépés.. vagy valami ilyesmi rublikába.   Az ev-nek nincs se FEOR-ja, se heti munkaideje.

Ha lepróbálod a nyomtatványt... akkor pld-ul hibát fog jelezni, ha a B oszlopba is beakarod írni a jogviszonykódját..   A oszlop= korábbi, B oszlop =változás.    A változás ebben az esetben az, hogy mikor szűnt meg a jogviszonya.  Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-19 05:04
Pont: 20
Téma: eva -s bt. kültag járulékai

Szia! Először jól gondolod,ha tagi személyes közreműködésről van szó, díjazás nélkül,  aztán meg már nem....

A személyesen közreműködő tagnak nincs minimálbére, v. garantált bérminimuma és nincs munkaideje sem, sem 4 óra, se más, mert nem mérendő..     Ha 4 órában jelentenek be, mivel heti, napi munkaideje és ahhoz mérten minimálbér arányos része, az a munkaviszonyban foglalkoztatottaknak van.

Ha munkaviszonyban alkalmaz a cég, ahol résztulajdonos is vagy, akkor a munkaviszonyos alkalmazásban a napi 4, heti 20 órás munkaviszonyban az arányos minimálbér az min. 35.750 Ft/hó, amiből viszont a járulékokat le kell vonni (9,5% ny+6% eü.esetleg SZJA, de figyelemmel az adójóváírás lehetőségére is, munkavállalói járulék), továbbá a munkáltatónak meg kell fizetni az őt terhelő járulékokat 07. hótól 24% ny+  2% eü, valamint a tételes eho arányos részét: 975 Ft-ot , munkaqadói járulékot és majd a béred után 1,5% szakképzési hozzájárulást is.

A nappalis hallgatói jogviszonyodban ugyan biztosított vagy, de ha emellett más munkavégzéssel járó jogviszonyt/jogviszonyokat létesítel, akkor a jogviszonytól függően más és más a járulékfizetési kötelezettség aminek egy része tőled levonásos, másik része a kifizető által utánad fizetendő...

Ha például személyesen közreműködő tag lennél a Bt-ben (akkor közép,felsőfokú okt.int.nappali.... melletti ) társasvállalkozóként, akkor nálad nem lenne az a mint a többi olyan főfoglalkozású társasvállalkozónál, akik jövedelem hiányában is kötelesek a minimálbér kétszerese, vagy legalább a minimálbér után járulékokat fizetni, Te utánad, mivel nappali.... melletti társasvállalkozó lennél esetleg csak a tényleges bruttó "kifizetés" után kellene járulékozni, ha az havi 25 eFt lenne akkor az után és nem a minimálbér kétszeres, vagy minimum a minimálbér után... viszont a tételes eho (1950 Ft/hó) a fizetendő lenne tagi közreműködői díj hiányában is.  

    Tehát az, hogy nappali..... melletti    munkaviszonyon kívüli egyéb jogviszony (megbízási önálló, nem önálló tagi közreműködés,stb..) vonatkozásában valamit jelent, de nem ugyanazt, mint a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony melletti további jogviszonyosok esetén.  Tehát a nappali.... az nem azonos a napi 8 órás, azaz a legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony melletti jogviszonnyal.

Meg kellene pontosan nézni, hogy milyen jogviszonyban és milyen díjazással dolgoznál Te abban a Bt-ben, ahol tulajdonos is vagy, mert akkor lehetne konkrétan válaszolni.

(közben volt vagy 4 telefonom, lehet, hogy már válaszoltak neked,.. de attól elküldöm..)  Üdv.

ndruboy fogadta el, ekkor: 2009-08-18 11:23
Pont: 50
Téma: százalékos eho + veszteség elhatárolás

Szia Zsuzsi!  Szerintem is az lesz a 14%-os eho alapja, ami a 25%-os vállalkozói osztalékjövedelem SZJA alapja. Nyilván figyelembe kell venni, a megfizetési határt..(450.000 Ft -ig)  a 14 %-os százalékos eho megfizetési kötelezettség szempontjából.................................                      

          Az Eho tv-ből: 3.§-ból

(3) A magánszemély az adóévben megszerzett, bevallási kötelezettség alá tartozó
c) 25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §], 

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-18 08:15
Pont: 20
Téma: Üzlet könyvelése és alkalmazottja

Szia Laci!  A teljesség igénye nélkül  és előrebocsátva, hogy a kérdéseket olvasva, azt tudnám tanácsolni, hogy keressetek szakképzett könyvelőt, jó szoftvereket, ami a nyilvántartások vezetését megkönnyíti, tanulmányozni kellene az Mtv és Munkavédelmi tv.  idevonatkozó részeit,stb......

Dolgozhat-e a munkaviszonyos munkavállaló a heti 7 napból 7 napot.... hát nem igazán, mert van Munkatörvénykönyv is, ami szabályozza, hogy a munkavállalónak pihenőnapot is kell biztosítani, olyat is, hogy egybefüggően 48 óra.. stb..   Aztán a munkavállalónak jár fizetett szabadság is, amit természetben is ki kell adni részére...

Amire itt tudok válaszolni konkrétan az az, hogy mivel Te tulajdonosa leszel a társaságnak, ha a társasági szerződésben szerepeltetni fogjátok, hogy a társaság tevékenységében személyesen közreműködöl ..  akkor, mint személyesen közreműködő tagra: rád nem vonatkozik a Munka tv., a Munkavédelmi törvény, akár éjjel nappal is dolgozhatsz ..,,.. saját magadról nem kell munkaidő jelentést vezetni. 

A munkavállalóról  (kivéve ha az vezető állásúnak minősül)  jelenléti ív/munkaidőjelentés-t kell vezetni, a túlóra az túlóra, tehát az Mtv. és Munkavédelmi tv. betartásával.  Az éves túlóra keret is meg van határozva. Aztán a munkavállalót valamilyen munkakör ellátására veszed fel, annak a munkának annak kell lenni amiről a munkaszerződése / munkaköri leírása szól...

Nem tudom pontosan mit értel az itallerakaton/miben merül ki a KFT tevékenysége ... de szerintem azért nem szerencsés, ha egy telepen összesen egy ember van.., 

Sajnálom, hogy nem tudok konkrétabban segíteni. Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-18 07:58
Pont: 25
Téma: Milyen bevallás?

Szia Judi!  Ha 2008-ra kérdezed, akkor ha egyszer sem adtál 0808-at, akkor ezen díjazásnélküli tagok miatt nem kellett adni a 0808-at.  2009-ben viszont, ha tudod, hogy nem lenne 0908A-M-ed  (de arra figyelj, hogy nemcsak dolgozók miatt keletkezik a 0908-as bevallásadási kötelezettség, hanem a személyekhez ne köthető kamatkedvezmény, adóköteles természetbeni juttatás,stb. (0908A) miatt is lehetséges..   Ha ilyened sincs, akkor ajánlott beadni a 09NY  nullás bevallást helyettesítő bevallást, akár már tegnapra.

Azt írod, hogy osztalékként veszik ki a pénzüket évvégén??  Január 01 és dec.31.között osztalékként az előző évre jóváhagyott osztalék fizethető osztalékként, az ezen kívüli az osztalékelőleg...  Ha nem EVÁ-s társaságról beszélünk, akkor az osztalék SZJA kötelezett és feltételek fennállása esetén 14% százalékos eho-ra kötelezett..,  az osztalékelőleg az SZJA köteles.   A SZJA köteles kifizetést a kifizetés hónapjában a '08A-M bevallásban vallani kell.  Ha olyan EVÁ-s osztalék kifizetésről van szó, ahol az EVA kiváltja sz osztalék SZJA-át és eho-t, arról nem kell bevallást adni.  Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-18 06:57
Pont: 20
Téma: Új tevékenységként bérbeadás ÁFA

Szia!  A tevékenység megkezdésekor jelölheti, hogy ingatlan bérbeadásra ÁFÁ-zást választ-e. Az uj tevékenység bejelentésével együtt, igen a 09T201T-n.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-18 06:54
Pont: 10
Téma: 09T1041 ügyvezetőkre?

Szia!  A 1041-es nyomtatványon a biztosítottakat kell ki-be jelentgetni.. Az pedig, hogy ki a biztosított:  ha a társaság tevékenységében személyesen közreműködik a tag, akkor be kell jelenteni...  Ha tag éppen ügyvezető, de nem működik személyesen közre, akkor csak akkor kell bejelenteni, ha az ügyvezetőségért (nem önálló tev.jöv.) díjazásban részesül és ez a díjazás eléri a minimálbér 30 %-át.

Az, hogy a tag a társaságnál személyes munkavégzésre kötelezett-e, illetve vállalt-e személyes közreműűködést  azt nem az dönti el, hogy az adott tag hány százalékos tulajdonos, hanem a KFT-k esetében leginkább a társasági szerződés (mellékszolgáltatásos rendelkezés) .

Az ügyvezetők felelősek a társaság jogszabályoknak megfelelő működtetésért.   A képviselet ellátása önmagában nem személyes közreműködés.

APEH portálról:

Személyes közreműködés fogalmának értelmezése a korlátolt felelősségű társaságoknál

A korlátolt felelősségű társaság tőkeegyesítő jellegű társaság, ezért a törvény világossá teszi, hogy a mellékszolgáltatás elsősorban (törzsbetét-szolgáltatás melletti egyéb) vagyoni hozzájárulást jelent.

A törvény mellékszolgáltatás alatt érti a társaság javára végzett személyes munkavégzést is, kivéve azokat az eseteket, ha a munkavégzés munkaviszonyon, vagy polgári jogviszonyon alapul.

A törvénynek e szűkszavú megfogalmazásából arra lehet következtetni, hogy nem kívánt megkötést tenni a mellékszolgáltatás természetét illetően. Ennek teljesítésében megállapodhatnak a tagok az alapításkor, de a későbbiek folyamán is, a mellékszolgáltatás adható ingyenesen, de – általában – ellenszolgáltatás fejében is, és nem teljesítés esetére azt szankcionálhatják, de el is tekinthetnek a szankciók alkalmazásától. A törvénynek egy kikötése van: ha mellékszolgáltatás nyújtásában állapodnak meg a tagok, meg kell határozniuk a társasági szerződésben a mellékszolgáltatás pontos mibenlétét; a teljesítés feltételeit; ha van, ellenszolgáltatást, és ha szankcionálni kívánják, a nem teljesítés esetére kikötött kötbért vagy egyéb hátrányt. A mellékszolgáltatás tehát olyan, rendszerint vagyoni értékkel rendelkező, a társaság részére szükséges és hasznos gazdasági jellegű ténykedés, mely megvalósulhat folyamatosan vagy egyszeri teljesítéssel, lehet valaminek tevése, tulajdonba vagy használatba adása, valamitől való tartózkodás, történhet ingyenesen is vagy ellenszolgáltatás fejében. Nem teljesítése esetén hátrányt lehet kilátásba helyezni, történhet határozott vagy határozatlan időre, azzal, hogy amennyiben ennek nyújtásában állapodnak meg a tagok, minden esetben a társasági szerződés részévé kell azt tenni. A mellékszolgáltatás tehát valójában, csak nevében „mellék” szolgáltatás, mert annak jellegétől függően az a társaság számára létfontosságú is lehet.

A közkereseti társasághoz képest a korlátolt felelősségű társaságnál tehát a Gt. nem konkrétan határozza meg a társaság számára végezhető tevékenységek körét, azaz a személyes munkavégzést nem köti szigorúan a társaság tevékenységi körének gyakorlásához. Mindez azt feltételezi, hogy bárminemű tevékenység végezhető, ha annak feltételeit a társasági szerződésben rögzítik (a társasági szerződés a cégnyilvántartásban szereplő cégirat, a bejegyzési, változásbejegyzési kérelmek kötelező melléklete).

Fontos ugyanakkor rámutatni, hogy a társaság elemi érdeke, hogy a mellékszolgáltatásként végzett tevékenység ne ütközzön jogszabályba (például megfelelő képesítéshez kötött tevékenységet csak ilyen képesítéssel rendelkező személy láthasson el, vagy a tevékenység ellátása ne valósítson meg bűncselekményt).

A kft. esetében is tehát a társasági szerződés alapján egyértelműen eldönthető, hogy ki az, aki személyesen közreműködik, így csupán az osztalékot felvevő tag nem minősülhet „személyesen közreműködő tagnak” is egyben.

Az eva hatálya alá tartozó társaságoknál is a fent leírtak szerint lehet megállapítani, hogy ki minősül a társaságban személyesen közreműködő tagnak.

--------------------

Gondolom ez nem oldja meg a dilemmádat, de konkrét válaszként csak az válaszolható, hogy azt a személyt kell bejelenteni a 'T1041-en, aki a társaságnál valamilyen módon biztosítottnak minősül.  Üdv.

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-18 06:08
Pont: 20
Téma: Ügyvezető dijazása

Szia!  Akkor el kellene dönteni, hogy munkabért kap az az ügyvezető, (illetve mit értel munkabéren)  tehát ügyvezetői munkakörben munkaviszonyban van foglalkoztatva,  vagy az ügyvezetésért kap díjazást (ami meg nem önálló tevékenység jövedelme, mint választott tisztségviselő),  vagy ügyvezető, s az ügyvezetőséget akr ingyenesen látja el,  de a társaságban személyes közreműködést vállalt, mint a társaság tagja (társasági szerződésben: mellékszolgáltatás,személyes közreműködés)...

Tehát az, hogy miből mit kell vonni, s mi után mit kell fizetni el kellene dönteni, hogy amit kap azt miután kapja,  valamint azt is, hogy személyes közreműködésre kötelezett-e, vagy sem, feltéve, hogy egyáltalán tagja a társaságnak. . Ha kötelezett, akkor többes jogviszonyú-e (van-e máshol heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonya,  esetleg más társaságban főfoglalkozású társasvállalkozó, esetleg az egyéni vállalkozása a fő.

Azt írod, hogy a társasági sezrződésbe is bele van foglalva, hogy " munkavégzésre kötelezett", de a kérdésedből az sem derül ki, hogy ez az ügyvezető egyébként résztulajdonosa-e/tagja-e a társaságnak? a kérdésed pedig ügyvezető díjazására irányul. Egy cégben nem feltétlenül valamelyik tag az ügyvezető. Pontosítani kellene , hogy pontosabban lehessen válaszolni. Üdv.

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-18 05:55
Pont: 10
Téma: Személygépkocsi értékesítés SZJA-bevallása

Szia Teri!  Mivel azt mondja, hogy a személyautó eladás után az egyéni vállalozó a magánszemélyek ingóság értékesítésére vonatkozó adózása az érvényes..

Tekintettel arra, hogy a Szja főszabálya alapján a személygépkocsi nem minősül kizárólag üzemi célú tárgyi eszköznek, a személygépkocsi értékesítésekor kapott ellenérték nem számít egyéni vállalkozói bevételnek (még akkor sem, ha utána az értékcsökkenési leírást elszámolta), hanem az ingó vagyontárgy értékesítéséből származó jövedelem adózására vonatkozó szabályok szerint adózik (Szja törvény 58. §)

SZJA .58.§.

(3) Az ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket (kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként már elszámolt):

a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat;

b) az értéknövelő beruházásokat;

c) az átruházással kapcsolatos kiadásokat.

---------------------------------------

Mivel azt írod, hogy megfizetted a cégautó adót.. mindenbizonnyal nemcsak átalányban számoltál el a szgk.után écs-t a vállalkozási költségeid között, hanem elszámoltad a teljes összeget már 2003-tól...   akkor a vételárból azt a bekerülési értéket nem vonhatod le, amit az egyéni vállalkozásodban érvényesítettél költségként a vállalkozási bevételeddel szemben..

Nem tudom mi az arány,  mert az tiszta, hogy ha a különbség 200 eFt jövedelmet eredményezne, akkor azt bevallani sem kell..   Azt szerintem nem igazán lehet mondani, hogy nem lehet megállapítani  a:

"(5) Ha a megszerzésre fordított összeg a (4) bekezdés rendelkezései szerint nem állapítható meg, akkor a bevétel 25 százaléka számít jövedelemnek.", 

 hiszen mint ev-nek számla, tárgyieszköznyilvántartás, stb. megőrzési kötelezettsége van, s még az elévülési időn belül vagy, tehát pontosan lehet tudni, hogy mennyi költséget érvényesítettél a bekerülési értékből a váll-i bevételeddel szemben.

Ha az SZJA tv. előírásainak megfelelően állapítod meg, hogy akkor az eladási árral szemben mit állíthatsz szembe levonandónak,  ha a különbözet nem éri el a 200 eFt-ot, akkor nem kell vallanod,  ha meghaladja, akkor vallanod kell és le kell adózni.....  vagy nem vallod be ekkor sem,  várva, hogy hátha eltelik az az 5-6 év, s addig ez nem lesz vizsgálat tárgya... Üdv.

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-18 05:51
Pont: 50
Téma: nulla egyenleg

Szia Zoli!   Az egyéni vállalkozó az adóév végén keletkező eredményét le kell hogy adózza, még akkor is, ha nincs is pénze a vállalkozásban....  /Pld-ul nincs esetleg azét nincs pénze,  mert jelentős összegű tárgyieszközöket vett, amiben benne fekszik a pénze, viszont a beszerzett tárgyieszközt egy az egyben nem érvényesíthette a költségei között, annak csak az értékcsökkenését veheti számba..,stb.)   Tehát nem úgy működik mint a gazdasági társaságnál, ahol a le társasági adózott, vagy leevázott adózott eredményre azt mondja a cég,  hogy az adózott eredményt az eredménytartalékba helyezi, nem osztja fel osztaléként...

Kivétként akkor tudnád kezelni, ha a kivét mondjuk 2008.decemberében a könyvelésben a kivét oszlopban elszámolásra kerül(t), s abból le lett vona a 9,5% nyugdíjjárulék.   Vallani a kivétből levont 9,5% nyugdííjárulékot most kell utólag a 0853-on, valamint a havi 4.350 Eü.szolg.járulékot is, / viszont a kivétből le kellett vonni az SZJA előleget is,   megfizetni ezeket már korábban meg kellett..../

ha kivétként veszed (vetted ki) ki, azzal azért számolj, hogy a vállalkozói kivét az összevonandó jövedelem, tehát az SZJA-t erre vonatkozóan a nyugdíj és vállalkozói kivét összevonása szerinti adótábla SZJA sáv szerinti SZJA kulccsal kell .  Tehát ha az éves nyugdíjad eléi az 1.700 eft-ot, akkor a vállakozói kivétedből 36% lesz a fizetendő SZJA.  Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-18 05:48
Pont: 50
Téma: MEGBÍZÁS, VAGY TAGI JÖVEDELEM?

Szia!  Azóta már változott a Gt.,  az ügyvezető akár munkaviszonyban is lehet ügyvezető, ha a társasági szerződésben így rendelkeztek. 

Gt.22.§.

(2) A vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre - a törvényben meghatározott eltérésekkel -

a) a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogi jogviszony) vagy

b) a munkaviszonyra irányadó szabályokat

kell alkalmazni.

 

 Ha nem munkaviszonyban ügyvezető, akkor választott tisztségviselő .. ami lehet díjazásos, vagy díjazás nélküli.. ehhez az ügyvezetői megbízatáshoz a megbízás azzal az okirattal megtörtént, amikor ügyvezetőnek választották az ügyvezetőt, s ő a megbízatást elfogadta..  A taggyűlés vélhetően döntött arról, hogy az ügyvezető kap-e díjazást, s ha kap, akkor mennyit...

Szokásosan valamely ügyvezető gyakorolja (itt egy ügyvezető van, akkor ő) a munkáltatói jogokat a KFT munkavállalói felett.. Az ügyvezetőről a taggyűlésnek van jogosítványa döntögetni...   Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-18 05:18
Pont: 7
Téma: Könyvelni-hogyan?

Szia!  Az ÁFA nem vonható le.  Feltételezve, hogy üzelti vendéglátás keretében történt ezen beszerzések "felhasználása" (az ilyen számlákhoz feltétlenül kellene a záradékolás a képviselő által aláírva, hogy üzleti vendéglátásra felhasználva..).. Az ÁFA nem vonható le, ÁFÁ-t is tartalmazó összegben én az 55.. szem.jell. szoktam könyvelni, egy külön erre a célra nyitott főkönyvi számlára... mert az üzleti reprezentációnak is van max. határa, ami feletti összeg már így-úgy "adózik".  Üdv.

KovacsJ fogadta el, ekkor: 2009-08-18 03:31
Pont: 20
Téma: 0858 és 0808

Szia! lehet, hogy nem jól értem:  de ezek szerint 2008-ban az alkamazottra vonatkozóan beadtad rendesen kitöltve az SZJA-s és járulékos lapokat is a 0808A-M-en, plusz még ezen dolgozó járulékait hozzáadtad az egyéni vállalkozó által kötelezően fizetendő járulékokhoz is és úgy adtad be a 0858-ast az ev-ről?? 

/A 0858-as az egyébként nem tartalmaz munkaadói és munkavállalói járulékot, amit egy alkalmazott után fizetni kell../

Miután nem igazán értem pontosan, hogy akkor miről és milyen bevallást adtál 2008-ban, azt írom, amit adnod kellett volna:

A dolgozóról  a 0808A-M bevallást kellett adni (figyelemmel lenni arra is, hogy start kártyás, tehát annak megfelelően tölteni a járulékos lapokat.0908M kitöltési útmutató)

Az ev a saját járulékáról a 0958-ast kellett, hogy adja, mivel azt írod, hogy kieg.,tevékenységűnek nem minősülő (jogviszonykódú) ev-ről van szó, ennek az ev-nek köelező járulékfizetési kötelezettsége volt havonta és így havonta 0858-as bevallásadásra is kötelezett volt, de csak a saját magára vonatkozó járulékokat szerepeltethette benne.

Ha az egyéni vállalkozó munkáltató helyesen kitöltve adta le a 0808A-m bevallást az alkalmazottja vonatkozásában, akkor az rendben van.

A 0858-as az érdekes akkor: aminél kérdés - már ha egyáltalán vállalkozói SZJA-s ev-ről van szó -, hogy akkor mennyi is volt az az összeg, amit járulékalapként szerepeltettél?

ha jól adtad volna be tavaly a 0808A-M-et, akkor abból látható lenne, hogy a dolgozó adatai és a dolgozóra vonatkozó munkabér, SZJA, járulék, adójóváírásra jogosító hónap,stb. az az M-es lapon szerepl. Ha csak egy db M-es lapot (1 fő részére történt kifizetés) kellett adni, akkor ebből az egy db M-es lapból rendezi ( adja össze) össze az A nyomtatványra a magánszemélyhez köthető fizetendő SZJA-t és járulékokat, amit ott még a külön +/- 1  jelöléssel a kerekítési szabályoknak megfelelően (évközi folytatólagosan göngyölített kerekítés)  az Eft-ra kerekítést esetleg korrigálni kell.

Sem a 0808A-n, sem pedig a 0908A-n egyébként bért nem lehet szerepeltetni. A magánszemélyekhez (M-es lapokhoz) kötött adók, járulékok jelennek meg összesenben az A lapon, ami kötelezettségként még üthető az A lapon az a magánszemélyekhez nem köthető kifizetések adói, járulékai.. ha voltak ilyenek. (adóköteles természetbeni juttatás,stb.).

Egyszerűbb lenne válaszolni, ha leírtad volna, hogy akkor mik is mentek be pontosan, és most utólag észlelve a dolgokat, hogy akkor min is kellene változtatni és akkor akár konkrétan segíthetnénk abban, hogy hogyan.

Üdv. 

vartasattilane fogadta el, ekkor: 2009-08-17 17:58
Pont: 20
Téma: személygépkocsi értékesítése

A gazdasági társaság az értékesítéséről számlát kell, hogy kiállítson.  Az, hogy ez a szgk.értékesítéses számla ÁFÁ-s lesz-e, vagy mentes, az függ attól, hogy hogyan vette,stb... .

5. APEH portálról:

Az áfatörvény 87. § b) pontjának alkalmazásáról személygépkocsi értékesítése esetén2008.07.16.

[Az áfatörvény 87. § b) pontjához

 

Üdv.


fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-17 07:46
Pont: 10
Téma: EVA-s cég ÁFA bevallása

Szia Klári!    Ha Te adtál ki EVÁ-sként  belföldinek fordítottan ÁFÁ-s számlát, azt sehová nem kell ÁFA-ileg szerepeltetni,  -- most eltekintve attól, ha volt közösségi termékétékesítésed, mert arról negyedévente adni kellet a részletező jelentést 'A, de arról sem kellett adni a 0865-öt....------

Ha Te kaptál, mint EVÁ-s fordítottan ÁFÁ-s számlát, akkor az EVÁ-snak ÁFA fizetési kötelezettsége keletkezik, amit meg is kell fizetnie, s vallani csak a 0843-as bevallás ÁFA részben kell, a többi esetlegesen fizetendő ÁFÁ-val együtt.  Külön 0865-ös  vagy majd ez évben külön 0965-ös nem kell.

Tehát az EVÁ-snak nincs '65-ös  sem a kiadott számlák, sem a bejövő számla tekintetében. Üdv.

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-17 07:31
Pont: 10
Téma: Új ÁFA-törvény szerinti számlázás

Szia!  Nem.

Az ÁFA tv. 58.§-a:

58. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik.

(2) Abban az esetben, ha az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, tartamában meghaladja a 12 hónapot, az (1) bekezdéstől függetlenül - időarányos részteljesítésként - teljesítés a tizenkettedik hónap utolsó napja is.

(3) E § nem alkalmazható a termék 10. § a) pontja szerinti értékesítésére.

Akiknek olyan számlát kell kibocsátani (átalánydíjak, közüzemi szolgáltatások, bérleti díjak....,stb.) amire ez a rendelkezés vonatkozik, azt nem levélben kell közölni, hanem az adott számlát kell annak megfelelően kiállítani.   Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-17 07:26
Pont: 20
Téma: Evás vállalkozás megszüntetése

Szia Kati! hiretelenjében.  soron kívüli bevallás, a megszűnés miatt a 0843,  0801, NYENYI  Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-17 06:14
Pont: 25
Téma: 250.000. forintos készpénzes kérdés

Szia!  Ha naponta többször vásárolsz 250 eFt Felett készpénzért, mondjuk a Metróban---- akkor, ha a szankcionálás érvényes lenne erre, akkor sem a METRO-t büntetnék, hanem Téged, aki kp-ban fizetett, ha Te olyan vásárló vagy, aki egyébként bankszámla nyitására kötelezett...

Szerintem a metró-ban nem keretszerződés alapján vásárolnak a vevők ...   én az ilyen eseti vásárolásoknál az adott számla végösszegét nézném...  De egyébként a Metro-ban is lehet fizetni bankkártyával, s a cégeknek is lehet bankkártyája, valamint megteremthetik a bankkártyás fizetési lehetőséget. Üdv.

Bővebben APEH Portál-ró:

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-17 04:51
Pont: 17