Protokoll-etikett logo
melcsi62, a tudástár felhasználója: 577 hete 5 napja 8 órája 48 perce .
Összesen 2534 elfogadott válasz, csökkenő időrendben:
 
Téma: Telefon természetbeni JÚLIUSTÓL

Sziasztok!  Szerintem nem változatlanok a II. félévben, valami kavarás van a magánszemélyhez nem köthető, meg a magánszemélyhez köthető természetbeni juttatásoknál ... valamint nemcsak a munkabérhez kapcsolódik a járulékcsökkentés.. hanem a társasvállalkozói, megbízásos, egyéni vállalkozó járulékára is, valamint a természetbeni juttatások tekintetében is, ha

Nézzétek meg az APEH portálon a 

Még nem értelmeztem, mert még csak a káromkodásig jutottam, hogy na nehogy már nézzem, hogy a telefon számla a teljesítést tekintve 07.10-ig, vagy azt követő dátum, az is lehet, hogy nem kell nézni, hogy 10-e előtti vagy utáni.. hány táblázatot csináljunk még?  Mé nem volt idegrendszerem ahhoz, hogy tételesen értelmezzem..  Bocs de csak így másolja át..  Üdv.

A magánszemélyhez nem köthető adóköteles természetbeni juttatás után

fizetendő társadalombiztosítási-, munkaadói járulék mértékére isalkalmazni kell a Mód. tv. átmeneti rendelkezéseit

19, melyek alapján a

2009. július 10-éig megszerzett jövedelmekre a 2009. június 30-án

hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-09-03 06:21
Pont: 20
Téma: Letíltás könyvelése

Szia!  Milyen kp-s számlát állított ki? Egyszerűsített kp fizetéses(azonnali), vagy a "három dátumos", ahol a fizetés módjánál az szerepel, hogy készpénzfizetés(lesz) a fizetés módja, de van fizetési határidő is a számlán, ami nem egyezik meg a számla keltével és teljesítés dátumával? 

Ha valójában azokban az időkben az nem volt kp-ban kiegyenlítve, akkor az akkori "kp befizetések" valótlanok voltak... ha azonnali kp kifzetett számlát adott ki,  ami azt jelenti, hogy a kifizetéssel egyidejűleg.. akkor milyen alapon követelte ez a cég, hogy a milyen számlák nincsenek kifizetve, főleg, hogy akkor nem szerepelhetett a vevő követelések listájában sem..

Nem írod, hogy milyen adózású ez a cég...  mert az, hogy egy vevő kifizeti a tartozását az önmagában nem olyan bevétel, amit adózni kellene...    Ha kettőst könyvel, akkor a számla szerinti bevétel a bevétel, akár kifizette a vevő, akár nem..  A pénztáregyenleg, pénztári forgalom viszont akkor teljesen biztos, hogy hamis, ha ténylegesen nem volt ilyen pénztári bevétel,  ha a pénztáregyenleg mégis stimmelt a tényleges pénzkészlettel, akkor meg pénztári többlet bevétel volt..

Ha bírósági döntés van arról, hogy azok a készpénzes ügyletek mégsem voltak készpénzes ügyletek.. akkor érdekes az egész visszamenőleges pénztár,  azok a kifizetések is, amelyek abból a bevételből lettek kifizetve/megvásárolva, amire a nem létező befizetések nyújtottak fedezetet. 

Szerintem több problémát vet fel az eset, mintsem csak azt, hogy az adott cégnek ne kelljen "kétszer" leadózni...

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-09-03 06:15
Pont: 25
Téma: tag munkanélkül bejelentés

Szia!  ha "csak" ügyvezetők és ezek szerint ingyenes megbízással, tehát nincs szó részükről az vezető tisztségviselői feladatokon túli munkavégzésről, akkor ők nem biztosítottak a Kft-né, be sem kellett őket jelenteni biztosítottként, ha semmi olyan juttatást nem számolnak el, amit a '08M-es bevallás adós résznél szerepeltetni kellene (nem önálló tevékenység költségtérítése, nem önálló jövedelem, stb.), akkor róluk M-es bevallást sem kell készíteni.)

Ha viszont úgy áll a dolog ahogy írod: hogy egyik sem társasvállalkozó, csak ingyenes megbízásos ügyvezető, akik egyébként tulajdonosai is a cégnek, akkor nem tudom mit jelentettél a " '08-on nullával mindkettőt "?  

ha a magánszemély tulajdonosok személyes munkavégzésre tagi jogviszonyukra tekintettel nem kötelezettek és a valóságban sem végeznek így munkát, akkor nem társas vállalkozók. 

Az, hogy egy sima tulajdonos/tőkebefektetőnek van-e máshol munkaviszonya, vagy valamije, az nem igazán tartozik a cégre, mindaddig míg ez a tulajdonos a tagi mivoltában munkát nem végez, vagy részére valamilyen személyi kifizetés nem történik valamilyen jogviszonyára tekintettel.

.  Nem számít tagi személyes munkavégzésnek a vezető tisztségviselői feladatok ellátása (ügyvezetés), valamint, ha egyébként munkaviszonyban, vagy megbízásos jogviszonyban végzi a nem vezető tisztségviselői munkáját.  Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-09-02 09:05
Pont: 20
Téma: fordított áfa a bevallásban

Szia!  Mikor Te adsz ki fordított ÁFÁ-s számlát:   akkor 04-es sor

Amit te kapsz fordítottan:  az a fizetendő áFá-t tekintve: 21-es sor   és tájékozt.adatként  a 42-43-44 valamelyike..

Ha a kapott fordított ÁFÁ-s számla ÁFÁ-ját levonásba is helyezheted, akkor a levonásos ÁFA az 54-es sor

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-09-02 09:01
Pont: 50
Téma: m.személyek közti engedményezés

Szia!

A teljesség igénye nélkül az SZJA tv-ből

Egyéb jövedelem
28. §

(5) Egyéb jövedelemnek minősül
a) a vásárolt (engedményezett) követelésből származó bevételnek a követelés vásárlási (engedményezési) ellenértékét meghaladó része, kivéve, ha adókötelezettségének e törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható;


(7) Egyéb jövedelem - ha e törvény másként nem rendelkezik -
a) a jog alapítása, átruházása (átengedése), megszüntetése, gyakorlásának átengedése vagy a jogról való lemondás ellenében kapott bevételnek a jog, illetőleg az említett jogosultságok megszerzésére fordított (ingyenes vagy kedvezményes szerzés esetében ideértve a megszerzéskor adóköteles bevételt is) a magánszemélyt terhelő igazolt kiadást meghaladó része;


------------

Itt akkor a követelés eredeti jogosultja engedményezi a követelését másik magánszemélyre, amely követelést az a másik magánszemély vagy ingyen, vagy pedig 1 Ft-ért szerzi meg.  Amikor ez az engedményes a követeléshez hozzájut, akkor  a követelés megszerzéséért fizetett ellenérték és a kapott bevétel közötti különbözet SZJA köteles egyéb jövedelemnek számít majd nála...

Ha nem ellenérték fejében történik az engedményezés a két magánszemély esetében és illetékfizetés vonatkozásában felmerül akkor az ajándékozás:  

Akkor az illeték törvényből:


17. § (1) Mentes az ajándékozási illeték alól:
c) az olyan ajándék megszerzése, amely után az ajándékozót vagy a megajándékozottat személyi jövedelemadó, társadalombiztosítási járulék vagy egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli, ....................  

  
................

Gondolom, hogy az engedményezésről papír is születik, hiszen az engedményező/ vagy az engedményes az adóst is köteles értesíteni arról, hogy a továbbiakban a tartozása már az engedményessel szemben áll fenn és a tartozást felé tartozik megfizetini. (milyen bankszámlára,stb.).

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-09-02 09:01
Pont: 100
Téma: Cégautoado

Szia!

1991. évi LXXXII. törvény

a gépjárműadóról

Az adó alanya

17/B. § (1) Az adó alanya a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Pénzügyi lízingbe adott, hatósági nyilvántartásba bejegyzett személygépkocsi esetén az adó alanya a lízingbe vevő.

(2) A hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi esetén az adó alanya az a személy vagy szervezet, aki vagy amely a személygépkocsi után költséget számol el.

-------------------

A férj a gépkocsi tulajdonosa ezek szerint, akkor mivel a tulajdonos a kötelezett, hát a férj kötelezett a cégautó adó bevallására és befizetésére.

Egészen részletes tájékoztatás a cégautó adóval kapcsolatosan 2009.02.01-től.. (APEH Portálról)

Cégautó adóval kapcsolatos szabályok2009.03.25.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-09-02 08:32
Pont: 10
Téma: lakás építés lakáscélú kedvezmény

Szia!  Az építési telket ("lakótelket") valóban megvetted még a bevallás évében, de egy telekvásárlás az még nem a törvény által támogatott lakáscél... e törvény szempontjából "támogatott lakás cél" esetedben:  a belföldön fekvő lakás építése, építtetése, ami viszont nem teljesült a bevallás benyújtásáig előírt határidőig, legalább is a teljesülést nm tudod igazolni, mert igazolásként kellene a lakhatási engedély is.

Akkor rakhattad volna be már a 2006-os bevallásba közvetenül a felhasználást csökkentőként, ha a 2006-os bevallás benyújtási határidőig (2007.02.15, vagy 2007.05.20-ig)   esetedben épített lakás lakhatási engedélye eddig az időpontig rendelkezésedre állt volna.

Az a 60 hónap.. az rendben van, de nem előre, hanem utólag.

Tehát 2006.ra vonatkozóan a keletkezett jövedelemre (ezek szerint 900 Eft) az erre eső adót meg kellett volna fizetned  - esetleg a megfizetésre halasztást, részletfizetést kérni - , és amikor a lakáscél megvalósult (építés esetén lakhatási engedély), akkor utólag igényelhető vissza, nem bevallás keretében, hanem külön eljárva az APEH-nél, igazolva a lakáscél megvalósulását pld-ul. 2007. augusztus, vagy valami..

2006-ban hatályos SZJA tv-ből:

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései szerint befizetett adóból visszajár (vagy nem kell azt megfizetni) az ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem azon része utáni adó (lakásszerzési kedvezmény), amely összeget a magánszemély saját maga vagy közeli hozzátartozója, volt házastársa részére a jövedelem megszerzésének időpontját megelőző 12 hónapon vagy az azt követő 60 hónapon belül lakáscélú felhasználásra fordított (a lakásszerzési kedvezmény alapja). A lakásszerzési kedvezményre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában lakáscélú felhasználás:

b) a belföldön fekvő lakótelek tulajdonjogának adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése, ha azon a magánszemély, közeli hozzátartozója vagy volt házastársa az említett időtartamon belül lakást épít, építtet;

 

c) a belföldön fekvő lakás építése, építtetése;

Tehát önmagában a telekvásárlás, az még nem lakáscélú felhasználás, attól, hogy a felhasználás igazolásaként bemutatandó (megőrzendő) okaratként a lakótelek vásárlásáról szóló bizonylat is beszámítható .........

(4) A lakáscélú felhasználás igazolására a következő okiratok szolgálnak:

a) lakótelek, lakás tulajdonjogának, haszonélvezetének, használatának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése esetén az érvényes szerződés és a földhivatalhoz benyújtott bejegyzési kérelem, valamint az összeg felhasználását igazoló okirat;

c) lakás építése, építtetése és lakás alapterületének növelése esetén a jogerős használatbavételi engedély, valamint az összeg felhasználását igazoló, a használatbavételi engedély kelte napjáig, illetve a használatbavételi engedélyben megjelölt feltételek teljesítése határidejéig kibocsátott, az építési engedély jogosultja nevére kiállított számla;

-------------------------

/Nekem 2005-ben járt pórul hozzád hasonlóan azzal, hogy a telekvásárlást már a bevallásában lakáscélú kedvezmény megvalósulásnak tekintette...., aztán már 2006.12.05-el az APEH is megjelentette az alábbiakat: (APEH portálról még mindig fenn van:)

A lakásszerzési kedvezmény igénybevétele lakótelek vásárlására fordított összeg után
[Szja törvény 63. § (2) bekezdés b) pontja]
2006.12.05.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 63. § (2) bekezdés b) pontja alapján lakáscélú felhasználásnak minősül többek között a belföldön fekvő lakótelek tulajdonjogának adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése, ha azon a magánszemély, közeli hozzátartozója vagy volt házastársa az említett időtartamon belül (azaz a jövedelem megszerzésétől számított 60 hónapon belül) lakást épít, építtet”. A telekvásárlásra fordított összeg lakáscélú felhasználásának megvalósulása egybeesik a ráépített lakás használatbavételi engedélyének kiadásával, tekintettel arra, hogy a Szja törvény 63. §-a (2) bekezdésének b) pontja telekvásárlás esetén az arra történő lakásépítést a lakáscélú felhasználás feltételéül szabja. Ebből következően a telekvásárlásra fordított, ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem utáni adó megfelelő része is csak akkor jár vissza, ha a belföldön fekvő lakótelken a lakást felépítik, felépíttetik, és ezt a használatbavételi engedéllyel igazolják.

(PM Jövedelemadók főosztálya 11.735/3/2006.; APEH Adójogi főosztály 8990496771)

Üdv

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-09-02 06:40
Pont: 50
Téma: Bérbeadók jelentése?

Szia!  Szerintem a magánszemélynek fizetett bérleti díjra nem ugyanaz vonatkozik ebből a szempontból (sem), mint a munkabérre..  Ha az áprilisi magánszemélynek fizetett bérleti díj 05.20-án van kifizetve, akkor abból az SZJA levonása is (esetleg eho levonás is) 05.20-án történik, akár a teljes összegű összegből, ha a teljes kifizetésre került, vagy arányosan abból az összegből számítva, ami részben lett kifizetve.

Tehát szerintem, ha a bérleti díjról szóló (átutalásos) számla adott személy által kiállítva 2009.04.10-én, monduk szól 100.000 Ft-ról és 50.000 Ft bruttó összeg kerül "kifizetésre" 05.20-án, akkor az 50.000 Ft-ból le kell vonni a ráeső szja-t,( eho-t)  és azt a május hónapra vonatkozói 0908M-en vallani , a másik rész mondjuk ki van fizetve belőle 06.10-én, akkor ezt a junius hónapra vonatkozó 0908M bevallásban kell vallani..   Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-09-02 06:35
Pont: 20
Téma: Folyamatos szolgáltatás teljesítési időpontja

Szia! Talán ezzel meggyőzheted: A módosító tv-ből, átmeneti rendelkezés:

57. § (1) Az Áfa tv. 2009. június 30. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni arra a termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra, amelynél a teljesítést az Áfa tv. 58. §-a szerint kell megállapítani, és az az időszak, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik, még e törvény hatálybalépésének napja előtt befejeződik, de az ellenérték megtérítése e törvény hatálybalépésének napján vagy azt követően válik esedékessé.

 

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-09-02 06:34
Pont: 7
Téma: Evás BT beltag 4 órás munkaviszonya

Szia!  Nem a beltag elnevezés a lényeg, hanem az, hogy ez a tag - a vezető tisztségviselői feladaton  kívül - személyesen munkát végez-e a társaság tevékenységében?  A tagi személyes közreműködés feltételeit  a társasági szerződésben, vagy a tagok megállapodásában kell rögzíteni.

Ha valóban tagi személyes közreműködésről, társasvállalozói jogviszonyról beszélünk, akkor miután már nincs máshol heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya máshol (több munkáltatónál fennálló részmunkaidőt ebből a szempontból össze kell számítani) így a bt-ben un. főfoglalkozású társasvállalkozóként biztosított, pontosabban kieg.tev-nek nem minősülő társasvállalkozó.

Mivel a Bt. EVÁ-s (és egyébként nem írod, hogy ténylegesen vesz-e fel tagi közreműködéséért jövedelmet) , célszerű lenne megnézni a tagok megállapodását, hogyan rendelkeztek a díjazást illetően (pld-ul díjazást kap, havi... Ft,  vagy akár a munkavégzésért díjazásban nem részesül, a társaság a minimálbér, vagy a minimum járulékalap után megfizetni a járulékokat.)

Ha a társaság a minimálbér 2x-rese alapján fizeti meg a járulékokat, akkor ebbe beletartozik az, hogy a "foglalkoztatott" helyett a levonásos járulékok is a Bt-t terhelik a minimálbéren felüli összegre vonatkozóan.  A megállapodás szólhat úgy is, hogy csak a minimálbér összegének megfelelő járulékalap után fizeti meg a járulékokat, s akkor a 0908M bevallásban ezt szerepeltetni, ami egyben "bejelentésnek" is minősül.  

Nem tudni milyen bevételi paraméterekkel bír ez az EVÁ-s Bt..., de szerintem a tagoknak van beleszólásuk abba, hogy milyen feltételek mellett akarják-e, hogy valamely tag személyesen munkát végezzen a társaságban és ha a munkájára szükség van, akkor azt milyen díjazás, milyen kötelezettségvállalás mellett történjen. Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-09-02 06:32
Pont: 33
Téma: ÁFA VISSZAIGÉNYLÉS sos

Sziasztok!  hát a kérdező így kezdte a kérdést:  "KFT autót vásárol, hitelből ( persze a hitelező bank egyből szállítónak utalja az összeget ) tehát fizikailag nem a cég egyenlíti ki a szállító felé az autó vételárát, a futamidő lejártáig tartozása áll fenn a hitelező bank felé. Ez valóban tekinthető-e kifizetett szállítói számlának, és az áfája.."       Ha erről van szó, akkor áll az első válaszom,   ha pedig másról, pld-ul

ha faktorálásról van szó az, akkor:

A faktorálás (pénzkölcsönzés számlakövetelés megvásárlása ellenében)

  • A faktor megvásárolja a szállító/eladó számlakövetelését azonnali fizetés mellett.
  • Kezeli a vevőköveteléseket, és ezzel könyvvezetési feladatokat lát el.
  • Beszedi a számlaköveteléseket.

A számla ellenértéke esedékességkor a faktornak jár, hiszen ügyfele, az eladó rá engedményezte azt. Miután a vevő fizetett, a faktorház és a szállító a maradék hányaddal is elszámolnak. 

A faktoráló: szerződés keretében átmeneti finanszírozást nyújt a szállító részére, míg a vevőtől meg nem kapja a számla ellenértékét. A faktorálás során a szolgáltatást igénybe vevő vállalkozó (szállító /szolgáltató) a számla befogadását követően azonnal készpénzhez juthat, míg a vevőtől ezt csak a megállapodásukban foglalt határidő elteltével kaphatja meg (halasztott fizetésű számla).

----

Ha ilyen konstrukcióról van szó, akkor az autót vásárló szállítói számlája nem minősül kifizetettnek, hiszen a vevő tartozása számlatartozásként áll fenn, csak a számla összegét nem az eredeti szállító számlájára fizeti, hanem ennek a faktor cégnek...  és ilyen esetben nem a vevő részesül átmeneti "hitelben", hanem a szállító.

És gondolom, hogy akkor ezt olvashattad, de ebben egyértelműen le van írva, hogy nem minősül kifizetettnek a szállítói számla:

2008/91. Adózási kérdés  az áfa-visszaigénylés megfizetettségi feltételének megítélése követelés engedményezés esetén
[az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) 186. § (2) bekezdéséhez]
Abban az esetben, ha valamely termék értékesítője/szolgáltatás nyújtója (a továbbiakban: eladó) az adott ügyletből származó, a termék vevőjével/szolgáltatás igénybevevőjével (a továbbiakban: vevő) szemben fennálló követelését egy harmadik félre engedményezi, akkor a vevőnek az ügylettel összefüggő tartozása nem szűnik meg. Mindössze annyi történik, hogy fennálló tartozását már nem az eladó (mint engedményező), hanem harmadik fél (mint engedményes) felé lesz köteles megfizetni. Ezt erősíti a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 328-331. §-ának rendelkezése is, amely alapján az engedményezéssel csupán az ügylet jogosulti pozíciójában történik változás (az eladó helyébe a harmadik fél lép), az eredeti ügylet, beleértve a tartozás jogcímét is egyebekben változatlan marad.
Amennyiben e tartozás megfizetése az Áfa törvény 186. § (1) bekezdésében említett esedékességig maradéktalanul nem történik meg, akkor megfizetettség hiányában a vevőnek - a nála negatív előjelű különbözetként jelentkező, visszaigényelhető adója tekintetében - korrekciós kötelezettsége keletkezik az Áfa törvény 186. § (2) bekezdésében foglaltak szerint.
(PM Forgalmi adók, Vám és Jövedéki Főosztály 14494/1/2008. - APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559801678; AEÉ 2008/12.)

--------------------------------------------------------


Ezek után én is azt mondom,-  és köszönöm Zsuzsa, hogy felhívtad a figyelmem, hogy nem biztos, hogy az a kérdés, ami ----  amit Zsuzsa,   hogy talán azt a szerződést kellene megnézni, hogy miféle konstrukcióról van szó,  mert nem mindegy....    a kérdésed végén írod, hogy a bank megvásárolja a követelést... hát ha megvásárolja a követelést, akkor számla követelése a szállítónak van, a vevőknek számla tartozásuk van..... nektek vevőként akkor továbbra is számla tartozásotok van..

Ha Ti akarjátok eladni az autókat és Ti faktoráltatjátok a követeléseteket az autó eladásból eredően .. ott az eladásból következően nektek ÁFA fizetési kötelezettség keletkezik, aminél a negatív elszámolandó ÁFA kifizetettsége nálatok nem vizsgálandó.. Üdv.
 

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-09-02 06:14
Pont: 50
Téma: Számla, tavalyi teljesítéssel

Szia!  Így én is szeretnék bútort venni, hogy én veszem át, nem fizetek és közlöm, hogy ne én legyek ennek a kifizetetlen számlának a kötelezettje, vevője, hanem mondjuk a szomszédom..

Én behajtanám rajtuk a számla követelést, gondolom volt szállítólevél is, amin ők szerepelnek vevőként...

Ha mégis más, vagy másik cégük használja azt a bútort, akkor adják el ők annak a másiknak, olyan visszamenőleges dátummal, amivel csak akarják a saját felelősségükre,  rendezzék le egymás között. (adás-vétel, esetleg jóváhagyásotokkal tartozás átvállalás az által a másik cég által).

Én biztos, hogy nem nyomtatnám újból a tavalyi főkönyvi kartonokat, ÁFA analitikát, gondolom tavaly még volt rá elég idejük, hogy jelezhették volna óhajukat.... , nem kezdeném el nyomozni, hogy akkor a milyen esetben kell visszamenőleg önnelőrizni, stb... HÚúúú de rosszindulatú vagyok már így pénteken!

Egyébként nem írod, hogy miért lenne más a vevő? Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-09-02 06:11
Pont: 17
Téma: Végszámla július 1. után!?

Szia!  Az már számomra is kristálytiszta, hogy az APEH portálon szereplő módon a számítógépes számlázóprogrammal az ilyen számlát nem tudom majd kiállítani, de még egyenlőre az sem világos, hogy talán csak nem így akarnák bevallatni is: hogy 300.000 Ft alap és 67.500 ÁFA??....ha már példát tesznek fel, miért nem teszik azt a példálódzást a számla formátumnak megfelelő bontásban, hogy tényleg valami segítséget jelentsen a tájékoztatásuk??

Ez van az APEH portálon:(részlet)

Az ellenérték áfa nélküli ár

Ilyenkor a nettó (áfa nélküli) ellenértékből kell levonni az előleg nettó (áfa nélküli) összegét, (természetesen az előlegre még 20%-os áfa kulcs vonatkozik), és a különbözetre (amely szintén nettó érték) rá kell számolni a 25%-os áfát.

Példa:

szerződés szerinti ellenérték                        300000.-Ft + áfa
július 1-je előtt fizetett előleg összege          180000.-Ft
az adóalap 150000.-Ft, az adó összege 30000.-Ft.

A végszámla tételeinek számítása:

                         300000.-Ft + áfa

Le előleg:

                       -150000.-Ft +   30000.-Ft áfa
különbözet       150000.-Ft +   37500.-Ft áfa

összesen
 adóalap           300000.-Ft + áfa  67500.-Ft   (??????)

 ---------------------------------------------

Mit szólnának, ahhoz a számlához, amire ráírnám, hogy 300.000 Ft + ÁFA  (se kulcs, se összeg!)

Aztán ha a számla alját nézem, akkor mint fizetendő összegnek: ott 150.000 Ft + 37.500 Ft-nak, azaz összesen 187.500 Ft-nak kellene kijönni

  tehát ha a példabeli esetet nézem, akkor egyértelmű, hogy csak manuálisan tudnám a számlát kiállítani nyomtatványon, ott is legfeljebb úgy, hogy:

A termék/szolgáltatás az ÁFA nélkül 300.000 Ft    1 db  egységár ÁFA nélkül 300.000 Ft

 - megbontva ÁFA tv. változása miatt: ( mennyiség és mennyiségi egység nélkül)

                értékesítés  20% ÁFÁ-s rész:   150.000 Ft ÁFA nélkül    20% ÁFA 30.000 Ft össz.  180.000 Ft 

                értékesítés  25%-os ÁFÁ-s rész: 150.000 Ft ÁFA nélkül  25% ÁFA 37.500 Ft össz: 187.500 Ft

    Le előleg 20%-os:                       -   150.000 Ft ÁFA nélkül  20% ÁFA  - 30.000 Ft  össz.- 180.000Ft

aztán a számla alja:  ÁFA nélkül: 150.000 Ft  25% ÁFA 37.500 Ft  összesen: 187.500 Ft.  (fizetendő)

Ha mondjuk egy számlán (hívjuk végszámlának) mondjuk 10 különböző terméket kellene szerepeltetni, akkor már más technika kellene.. mert ugye a számlán csak kell, hogy közöljem a vevő felé, hogy minek mennyi az egységára ÁFA nélkül, aztán szerepeltetni, hogy összesen mennyi a 20% és mennyi a 25%....   

Még egyenlőre ilyen gondolataim vannak.  Hogy a fene enné meg őket ezekkel az állandó, már évközi módosítgatásokkal is, s akkor még ráadásul kaptam egy invitálást előadásokra Könyvvizsgáló Kamara:

"Rendezvényünk a 2009. július 1-jén hatályba lépő, és viszonylag röviden összefoglalható változások mellett  a 2010. január 1-jei hatálybalépéssel elfogadásra kerülő és a parlament előtt lévő módosításokat is ismerteti - melyek a napokban zárószavazásra kerülnek - , mivel ezek már sok változást tartalmaznak és szinte valamennyi adónemet érintik.
 
A rendezvényen nem térünk ki az áfára, mivel az idén, várhatóan ősszel, új áfa-törvény születik, melynek hatálybalépése, január 1-je lesz. (A változások ismertetése ősszel külön rendezvény témája lesz.)"
 
 Úgy hogy hajrá... Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-09-02 05:09
Pont: 10
Téma: MNB középárfolyam vagy milyen árfolyam?

Szia!  Azt írod, hogy a könyveléshez használjátok az MNB ... (csak megjegyzem az MNB-nek nincs külön közép, meg vételi, eladási, hanem MNB árfolyam), ez így önmagában csak azt tükrözi, hogy ezek szerint a társaság számviteli politikája szerint a devizás tételek elszámolásakor, értékelésekor az MNB árfolyammal számoltok a főkönyvi könyvelésben.   Ebből még nem derül ki, hogy ÁFA tekintetében az APEH-hoz bejelentett módon az MNB választottátok-e a devizás számlák ÁFA megállapításánál.  .. De akármelyik árfolyamot is alkalmazzátok ÁFA szempontjából (MNB, vagy valamely pénzintézet eladási árfolyama), a bejövő devizás számlák esetében az APEH-hal elszámolandó (levonásba helyezhető) ÁFA az, a Ft összeg, amit a szállító a számláján szerepeltet.  

Vélhetően Ti az ÁFA tekintetében választottátok az MNB-t, akik meg felétek számláznak, azok közül nem mindenki választotta ezt, vannak, akik az általuk választott pénzintézet eladási árfolyamával ÁFÁ-zzák a kiadott devizás számlát.

Könyvelésileg tehát - attól függően is, hogy az általad használt könyvelési, ÁFA nyilvántartási szoftver miként kapcsolódik egymáshoz, milyen - a kapott devizás számlán szereplő Ft-ban is megadott ÁFA összeg és a számviteli politikátokban meghatározott ÁFA összeg közötti különbözet árfolyamkülönbözetet eredményez, amit ennek megfelelően kell a főkönyvi könyvelésben rögzíteni, azzal, hogy nyilván az ÁFA főkönyvi számlán az jelenik meg levonható ÁFA-ként, ami az ÁFA analitikában is levonható ÁFA-ként kezelendő.

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-09-01 07:20
Pont: 10
Téma: Ingatlan bekerülési érték

Szia!  Ha 2008-ban adtátok el az ingatlant, akkor azt már be kellett vallani...  DE egy építés esetén az ember igénybe vehet rokonokat, családot,(kinek nem számla ellenében fizetett, hanem etette, itatta őket,stb.)  beépítésre kerülhettek olyan anyagok, amik már sok éve meg voltak, de a számlák már nem.

 Szerintem építkezés esetén a "szerzési" értékre lehet azt mondani, hogy a bekerülési érték nem állapítható meg az SZJA tv. vonatkozó 62.§.(2) bek.-ben foglaltak alapján.. és akkor ahogy írod.a bevételt  75%-kal lehet csökkenteni, tehát 25% lesz az adózandó jövedelem ..  Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-09-01 06:45
Pont: 20
Téma: nem főállásban egyéni vállalkozás indítása

Szia Móni!  Én is csak azt tudom neked tanácsolni, hogy ha önállóan azt nem tudod kihámozni a törvényből, egyéb APEH kiadványból, hogy egy munkaviszony melletti ev-nek van-e és milyen, mikor fizetendő járulék kötelezettsége.. tehát saját magadra vonatkozón, akkor önálló vállalkozóként nem kezdjél könyvviteli szolgáltatási tevékenységbe, akár kiadják rá a vállalkozói igazolványt esetleg korlátozó megjegyzéssel (mivel nem vagy regisztrált mérlegképes), akár nem.

Semmi leszólás, vagy esetleg sértés nem vezérel, bár bizonyára megsértődsz a válaszon. De ha nézegetted az Art-ot, stb. akkor láthatod, hogy milyen bírság összegekkel dobálódznak, csak úgy repked a 200.000, 500.000, stb., miközben aki meg könyveltetni akar természetesen adózásáll, tárgyieszköznyilvántartással, munka-bér-járulékos dolgokkal együtt, az megkékül, ha azt mondod neki, hogy na havi 30, vagy 40 eFt -ot kérsz, aminek min. az 1/4-ed részét odafizeted adóba, stb. Számítógépes programok nélkül nem igazán célszerű ilyen szolgáltatásnyújtásra vállalkozni. Azokat éven belüli is akár többször aktualizáltatni kell, mert változtatgatják a törvényeket.. ezt sem sorolom tovább.

Nyilván mindenki kezdi valahogy, de abba is gondolj bele, hogy a munkaviszonyos munkahelyed olyan-e, ahol szabit tudsz kérni, mikor kedves ügyféllel az APEH-ba kell menni, vagy éppen az APEH megy az ügyfélhez, s célszerű vele ott lenni. A valahogy kezdéshez is szükséges azonban a jó felkészültség  SZJA, TB, EHO,  Számviteli tv., GT,  ÁFA,  Társasági adó .. Art., hogy csak a legáltalánosabbakat említsem.  Ők is elvárják egy induló vállalkozás kezdésénél, hogy a leendő könyvelő némi tájékoztatást adjon arról, hogy milyen adókat, járulékokat kell nekik várhatóan fizetni, stb., esetleg melyik vállalkozási forma, vagy adózási forma lenne számára kedvezőbb..

Csak azért engedtem bő lére a választ, hogy ne sértésnek vedd, hanem inkább jó tanácsnak a leírtakat. Tehát először kalkuláld össze mi mindent kellene venned és az mibe kerülne neked, hogy efféle szolgáltatásra vállalkozz, aztán kalkulád, hogy a munkahelyi elfoglaltságod mellett mennyi olyan ügyfelet tudnál vállalni, és van-e kilátásba egyáltalán lehetséges ügyfél akik olyanok, hogy nem szükséges hozzá regisztráltnak lenni.. osszál-szorozzál   és ez az anyagi oldala..... saját magadról nyilván Te vezetnéd az alap és kiegészítő nyilvántartásokat, vállalkozói kivét hiányában kötelező járulékfizetési kötelezettséged évközben nincs, ha van heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyod...  ha az anyagi oldala rendben lenne, akkor sürgősen szakmai felkészülés.. akár speciálisan, hogy csak egyéni vállalkozókat vállalsz  és akkor velük kapcsolatosan minden vonatkozó törvény a különböző adózási formákban..( SZJA vállalkozói adós, SZJA-s átalányadós, EVÁ-s).

Nem a kedvedet akarjuk elvenni, hiszen minden megtanulható, de a mostani kérdésedben foglaltak alapján, fogadd meg a tanácsunkat, hogy ezzel a felkészültséggel még ne kezdj vállalkozóként ilyen tevékenységbe, aztán meg megfelelően mérlegelve dönts, mielőtt a váll.igazolványt kiváltanád. Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-09-01 06:12
Pont: 33
Téma: Talán felszámolás?

Ha a társasági szerződés, vagy tagok megállapodása alapján ő személyes munkavégzésre, a bt., bevételszerző tevékenységében személyes közreműködésre, nem kiépviselti munkavégzésre kötelezett, akkor amíg az úgy van, s gondolom akkor biztosítottként, mint nem kieg.tev.társasvállalkozó be is van jelentve.  Addig amíg kieg.tev-űnek nem minősülő társasvállalkozó, addig a kötelező járulékfizetés fennáll.

A társaságban - vélhetően a beltag az üzletvezető/képviselő, mert szokásosan a beltag szokott képviseleti joggal felruházott lenni - ha csak az üzletvezetést látja el, és a bevételszerző tevékenységben személyesen munkát nem végez, munkavégzésre nem kötelezett, akkor nem minősül társasvállalkozónak,  ha pedig nem társasvállalkozó, akkor nincs jövedelemhiányában is fennálló kötelező járulékfizetése a Bt-ben. - ahogy a többiek is írják.Ha sehol nincs biztosítottsága, akkor nyilván, mint magánszemélynek az eü.szolg.járulékos kötelezettsége fennáll, de már neki és nem a Bt-nek.

A nagy összegű követelése:  miért nem küld az adósnak fizetési felszólítást, aztán a Ptk. szerinti felszámolás előtti fizetési felszólítást, s ha ez eredménytelen, akkor a bíróságra beadhatja (peren kívüli) fizetési meghagyásra, vagy akár felszámolást kérhet az adósra.

Az APEH amit írásban ad állásfoglalást, abba is beleírja: "Az Alkotmánybíróság 60/1992.(XI.17.) AB határozatában rögzítettekkel összhangban tájékoztatom, hogy a válaszlevélben rézlstezettek szakmai véleménynek minősülnek, kötelező jogi erővel nem bírnak." Így telefonon pedig bármilyen hülyeséget összehorhatnak --semmi felelősségük azért nincs, bizonyítani sem lehet. 

Az egyes törvények tartalmazzák, hogy egy társaság tagja milyen esetben minősül társasvállalkozónak, akire a biztosítás ilyen, olyan formában vonatkozik.  A Gt. konkrétan tartalmazza: 91.§.(2):

"Nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés ellátása, valamint a munkaviszonyban, illetve polgári jogi szerződés alapján történő munkavégzés"

Tehát önmagában a Bt. beltagság az nem azonos a tag személyes közreműködésével, szokásosan a beltag az üzletvezető/képviselő - de társasági szerződés másként is rendelkezhet -,  ami egyértelmű, hogy a beltag anyagi felelőssége a társaságért/társaságban nem korlátozott és nem csak a vagyoni betétje erejéig áll fenn, tehát felelőssége a társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és a többi beltaggal egyetemleges.   De ez a korlátlan felelősség sem azonos a tagi közreműködéssel.

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-09-01 06:09
Pont: 25
Téma: tagi jogviszony megszüntetése

Szia!  Egy kis keveredés van...  a KFT ügyvezetője nem azonos fogalom a tagi személyes közreműködéssel..   Ha a tagi jogviszonyon azt érted, hogy tagja/tulajdonosa a társaságnak... a tulajdonjogát, adott társaságban a tagságát az nem befolyásolja, hogy hol dolgozik, nem dolgozik, stb..

Mivel azt írod, hogy kijelented a T1041-es nyomtatványon... felmerül, hogy akkor ezek szerint un. főfoglalkozású társasvállalkozóként volt bejelentve??  mint biztosított,   vagy egyébként nem volt társasvállalkozó/személyesen közreműködő tag, csak az ügyvezetőségért kapott díjat, s az volt olyan összegű, hogy azáltal biztosítottnak minősült?   "ezentúl díjazás nélküól látja el az ügyvezetőséget".. akkor ezek szerint eddig díjazást kapott az ügyvezetőségért..

Sok félét lehet találgatni... Légyszi' pontosítsd, hogy a társasági szerződés alapján, személyes munkavégzésre kötelezett-e??   Milyen jogcímen volt eddig bejelentve mint biztosított? (keig.etvékenységűnek nem minősülő társasvállalkozó,  vagy választott tisztségviselő....)  Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-09-01 05:55
Pont: 20
Téma: SOS szabadság megváltás

Szia!  A szabadságmegváltásként számfejtett jövedelemből már korábban sem kellet eü.bizt.járulékot vonni, és 2009-ben sem. (az OEP igazoláson sem szerepeltethető a szabadságmegváltás jövedelme)

Munkavállalói járulékot 2009-től nem kell vonni belőle. Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-09-01 05:49
Pont: 20
Téma: Adófolyószámla EHO duplán felkönyvelve

Szia!  Megnéztem egy ev folyószámláját, aki tavaly decemberben visszaadta a vállalkozóiját, tehát május 20-ig volt bevallási kötelezettsége 0853-ast tekintve. A következők szerepelnek a folyószámláján:

SZJA  :  késett 0853  02.25.   +     x  Ft

            késett 0853 02.25.    -      x Ft

            késett 0853 05.20.    +     x Ft

Az ehó-nál csak a 292g-be írtam neki a vállalkozói osztalékjövedelem utáni 14%-os eho-t.

felkönyvelve:  késett 0853   02.25.   + y Ft

                     késett 0853   02.25.   - y Ft

                     késett 0853   05.20    + y Ft

Különadó:  negyedéves bontásban:  késett 0853  01.01.     +  z Ft

                negyedévenként             késett 0853  01.01.     - z Ft

                negyedévenként             késett 0853  01.12.    + z Ft

Nincs késett 0853-asa, mert 05.20 volt a határideje és nem 02.25.  Aztán a különadó előleg határideje 1-3 negyedévi az 08.04.12, 08.07.12, 08.10.12. a negyedik n.évi 09.01.12 lenne  szerintem...  és az egész se nem 2009.01.01. amit töröltek is, de nem is mind 01.12, ha mégis, akkor mi a fenének kérték a negyedéves megbontását a bevallásban.

Összességében egyenlegileg jó.. ha majd ugrálnak, akkor reagálunk.  Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-09-01 05:45
Pont: 7
Téma: Túlmunka megváltása "csuszóval"

Sziasztok!  Nem mindegy, hogy az a munkavégzés munkanapon, vagy pihenőnapon történik. 

 A kérdésbeli esetben úgy néz ki, hogy pihenőnapon elrendelt munkáról van szó. 

 Abból önmagában, hogy 5*8 órás még nem következik, hogy pihenőúnapon elrendelt munkáról van szó.. viszont abból, hogy a munkanapjai hétfőtől- péntekkel bezárólag, arra lehet következtetni, hogy a pihenőnap az állandó: szombat, vasárnap.

Mtv-ből szemezgetés:

126. § (1) Rendkívüli munkavégzésnek minősül

a) a munkaidő-beosztástól eltérő,   időtartam

(2) Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza.147. § (1) Rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállalót rendes munkabérén felül a (2)-(4) bekezdés szerint ellenérték illeti meg.

(3) A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon (pihenőidőben) végzett munka esetén a pótlék mértéke száz százalék. A pótlék mértéke ötven százalék, ha a munkavállaló másik pihenőnapot (pihenőidőt) kap.

(5) A (2)-(3) bekezdéstől eltérően a rendkívüli munkavégzés ellenértékeként - a rendes munkabéren felül - átalány is megállapítható.

-----------  tehát az én véleményem is az, hogy ha a 147.§.(3) bek.szerinti esetről beszélünk, akkor a rendes bérén felül még 50% pótlék megilleti.

Üdv.

 

 

nemvica1 fogadta el, ekkor: 2009-09-01 03:59
Pont: 10
Téma: EV kiegészítő tevékenység

Szia!  nem írod, hogy milyen adózású az ev:  SZJA-s átalányadós, vagy SZJA-s vállalkozói adós, vagy EVÁ-s, mert ez befolyásolhatja a nyugdíjjárulék alapját, a bevallás módját, a befizetési határidőt. 

      Ha nem máshol fizeti, akkor az ev-ban meg kell fizetnie az eü.szolg.járulékot havi 4.500 Ft. A keletkező jövedelméből: (átalanyadó alapja, vállalkozói kivét, EVA bevétel 10%-a után) a 9,5% nyugdíjjárulékot.  Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-31 07:51
Pont: 20
Téma: megbízási díj járulékbevallása

Szia! n 0908-07 lap, 461, 462 ... Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-31 07:47
Pont: 50
Téma: Jogviszony megváltozása 0908

Szia!  Ezek szerint eddig főfoglalkozású társas vállalkozó volt, (mint taársaság tag, aki a társaságban személyes munkavégzére kötelezett az ügyvezetőség/képviselet ellátásán kívül)  miután már van máshol heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya máshol, itt a cégben munkaviszony melletti társasválallkozóra változik a biztosítottsági jogcímkódja és a 0908M-en is a kódja.. A 09T1041-en a változást jeentened kell.

A 0908M-es tekintetében, ha hónap közben történt ez a változás, akkor a 0908M-09 és 10-es lapból kettő-kettő lap lesz neki, egyik  a "főfoglalozású" társasvállalkozói  (kieg.tevékenységűnek nem minősülő társas vállalkozó), a másik a munkaviszony mellettivel..

A 0908M-en ott ahol a munkaviszony megszűnésének időpontja van, oda nem írhatsz, (az egyébként is az SZJA-s résznél van és nem a járulékosnál), mert ez a személy nem volt munkaviszonyban ebben a cégben.

Ezek szerint olyan bérprogit van, ami "felad", előállítja a 0908-ast.... Úgy tudom, hogy sok program úgy működik, hogy az előállított 0908-asok JAWA kitöltés bevallási rendszerben azért felülírhatóak, korrigálhatóak a küldés előtt.. tehát ha ennek a személynek az atadátadás után a 0908M-es lapját manuálisan korrigálni kellene..

Amíg "főfőglalozású" társasvállalkozó volt, addig időarányosan számolod neki az azon időszakra vonatkozó járulékait, amikortól munkaviszony melletti, akkortól meg annk függvényében, hogy egyéb kapott-e díjazást..  -- szerintem. 

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-31 07:45
Pont: 20
Téma: Megbízási jogviszony nulla forintért

Sziasztok!   A Bt-ben a képviselőt üzletvezetőként nevesíti a törvény  és nem ügyvezetőként.. ügyvezető szokásosan KFT-nél van..   A TB tv. a járulékozás tekintetében társasvállalkozóról ír, társasvállalkozó pedig az, aki a tagi jogviszonyára tekintettel a társaságban személyesen munkát végez.

Tbj.tv. 4.§.

d) Társas vállalkozó:

1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közhasznú társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony),

Én sehol nem olvastam olyat, hogy önmagában a beltagság az egyben társas vállalkozói biztosítási kötelezettséget jelent, ha a beltagnak nincs máshol heti 36 órás .......  munkaviszonya.   Az egy más kérdés, hogy ha annak a magánszemélynek, aki a Bt. beltagja nincs biztosítási jogviszonya:  sem társas vállalkozóként, sem munkaviszony, stb.. akkor saját maga,  saját maga után az eü.szolg. járulékot (jelenleg havi 4.500 Ft, napi: 150 Ft)  meg kell fizetnie.

Véleményem szerint nem az dönti el egy társaság által fizetendő  beltag utáni kötelező járulékfizetést, hogy az milyen biztosítottságggal rendelkezik máshol, hanem az, hogy személyes munkavégzére (a képviselet ellátásán kívül) kötelezett-e a társaságban, és ha kötelezett, akkor kell vizsgálni, hogy a többi jogviszonyától függően, hogy akkor milyen társas vállalkozó az illető:  kieg.tev,  vagy munkaviszony melletti, v. főfoglalkozású..., stb, s annak megfelelően a megfelelő járulékalap után a vonatkozó járulékokat kell vallani és fizetni.  Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-31 07:43
Pont: 10
Téma: ingatlan bérbeadás 2009

Szia!  Olyan régebben sem volt, hogy magánszemélynek a bérleti díjból 1 MFt-ig ne kellett volna adót fizetni (SZJA korábban és most is van:  vagy 25% un. forrásadós, vagy összevontan adótábla..) ,  olyan volt, hogy a százalékos eho-t, ami tavaly és most is 14%, azt nem kellett és most sem kell fizetni, ha a bérbeadásból származó (bruttó) jövedelem az 1Mft-ot el nem éri.  Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-31 06:33
Pont: 20
Téma: Elkülönített bankszámla?!

Szia!  itt valami sántít... ha egyik bankszámláról vezet át  egy másik bankszámlára, akkor azon a banki kivonaton, amin látod a leemelést, azon ott kell lenni, annak is, hogy milyen bankszámla számra vezetődik.. 

Ha elkülönített (nem pénzforgalmi számlája) számlája is van a cégnek, arról is kell legyen valamilyen szerződés, vagy valami a cég és a számlát vezető pénzintézet között..   A pénzforgalmi deviza számla az nem elkülönített számla.   ha az egyik bankszámláról leemelnek azzal, hogy átvezetés 

(átvezetésről akkor lehet szó, ha ugyanannak a cégnek ugyanannál a pénzintézetnél van több számlája, a takarékszöv. van amikor a lekötött betétnél is a lekötéskori leemelésnél azt írja, hogy átvezetés kamatozó betétre.., de a a kamatozó betétről is szokott adni egyenleg közlőt...),  akkor annak a pénznek vagy forintban, vagy devizanemben de meg kell, hogy jelenjen a cég másik bankszámláján, vagy kamatozó betétjében..

Szerződés, vagy "megrendelés/megbízás" nélkül a bank önkényesen nem vezetgethet semmit, sehová .., erről valaminek lennie kell, de a bankszámla felett rendelkezők minden bizonnyal megkérdezhetőek, hogy hol van az az elkülönített számla/számlakivonat..,

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-31 06:31
Pont: 7
Téma: MI ér egy ügyvéd által készített szerződés?

Szia!  Az, hogy mi újság van, az függ attól a bizonyos szerződéstől, hogy az aláírt szerződés-e,  valamint azt írod, hogy eladtad az üzletrészedet... tehát arról is kell lenni egy adásvételinek, s meg kellett, hogy kapd az azért járó pénz.. tehát ennek is kell, hogy legyen írásos aláírt dokumentuma, ami nálad kell, hogy legyen..   Ha új tulajdonosai lettek az adott cégnek, s Te lemondtál az ügyvezetőségről, akkor arról is kell legyen dokumentum nálad is, ( ügyvezetői átadás-átvételi jegyzőkönyv egy példánya...stb.)   valamint az ügyvédnél lévő társasági szerződés módosításban szerepelnie kell annak, hogy új tulajdonosok vannak, s a taggyűlés kit választott ügyvezetőnek..

Ha nálad van az általad aláírt dokumentumoknak egy példánya,( általában, amit az ember aláír, abból egy pédány nála szokott lenni)  akkor azzal nyugodtan megkeresheted a Cégbíróságot, valamint az APEH-ot, hogy kéred a nyilvántartásokból való kivezetésedet, aztán a többi meg már annak az ügyvezetőnek a felelőssége, akinek az ügyvezetőséget, a folyamatban lévő ügyeket, aktuális állapot szerinti leltári eszközöket átadtad, mint helyetted választott cég képviselőnek.....    A nevedben igazság szerint nem kavarhattak, hiszen a cég nevében nyilatkozatot, szerződést, stb-t a cég képviselője tehet, ami egy KFT esetében szokásosan az ügyvezető, vagy bizonyos esetekre az ügyvezető által meghatalmazott személy.. gondolom az aláírásaidat csak nem hamisítgatták...   Üdv. 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-31 06:04
Pont: 50
Téma: Fel nem vett osztalék

Szia!  A 2006-ban leadózott pénzt csak úgy nem vehette ki senki...  A KFT az EVÁ-s időszak alatt és azt megelőzően, valamint azt követően is a számviteli tv. hatálya alá tartozott/tartozik.., ami azt jelenti, hogy osztalékot csak ugyanolyan feltételekkel fizethet számvitelileg és a GT szerint, mint a nem EVÁ-s KFT.

Tehát minden évben kellett lenni beszámoló elfogadó taggyűlésnek, minden évben a beszámoló elfogadásakor határozni kellett a taggyűlésnek az adózott eredmény felhasználásáró, adott esetben az osztalékkénti felosztásáról..  Tehát minden évről lenni kell adózott eredmény felhasználására vonatkozó taggyűlési határozatnak...   Az ügyvezető talán adja el ezeket a határozatokat, ha valóban döntöttek osztalékfelosztásról, akkor abban az évben, amikor ez kifizetésre került, azon osztalék tekintetében, ami nem az EVÁ-s időszakban keletkezett adózott eredmény terhére történt, abból az osztalékból SZJA-t és eho-t is vonni kellett a kifizetőnek, melyet a bevallásában is szerepeltetni kellett..   Ami az EVÁ-s időszakban keletkezett adózott eredmény felosztásából kifizetésre kerülő osztalék volt, arról lenni kell kifizetési bizonylatban, függetlenül attól, hogy abból SZJA-t és eho-t nem kellett vonni..

Az akkori könyvelője nem vehette ki a cég adóztt eredményét, mert az adózott eredmény osztalékként való felosztásakor az osztalékot nem a könyvelőknek szokták oda adni,  viszont a könyvelő részére kell, hogy átadják azt a kifizetést igazoló bizonylatot, ami alapján a könyvelő azt könyvelheti, mint pénztári, vagy banki kifizetést.

Azt írod, hogy a vállalkozó viszont azt állítja, hogy Ő azt a pénzt leadózta, kivette, csak éppen lekönyvelve nem lett?! 

A bizonylat megőrzési kötelezettséget tekintve, ha a könyvelő hagyta ki mint könyvelési tételt 2007-ben, hiszen EVÁ-s időszaka legkorábban 2006-ban volt, tehát EVÁ-s osztalékot legkorábban 2007-ben hagyhatott jóvá és fizethetett ki a cég ..

Nem derül ki számomra, hogy egyszemélyes KFT-ről van-e szó, ha nem akkor nemcsak egy tulajdonosnak kellett kapnia osztalékot, hanem mindnek és ha abban az osztalékban volt olyan rész, ami nem EVÁ-s adózott eredményből került kifizetésre, akkor azoknak a kifizetéseknek szerepelni kellett a cég által adott havi bevallásban ('08-as), valamint szerepelni kellett a magánszemélyek SZJA bevallásában is.., arról nem is beszélve, hogy valamilyen kifizetési bizonylaton csak átvették azokat a pénzeket, aminek egy példánya ott kellene, hogy legyen a cég iratai között..., ha kiadási, bevételi pénztárbizonylattömböt használt a cég, akkor a tömbökbe maradó példányokat is meglehet nézni... stb.

Csak ilyen szóbeli információra alapozva szerintem nem lehet könyvelni,  főleg nem személyi kifizetést..

Adja elő a képviselő a taggyűlési határozatokat, valamint az akkor főkönyvi kartonokat és kifizetésről szóló, pénzt átvevők aláírását is tartalmazó kifizetési bizonylatokat...   Az eredményfelosztásáról szóló határozatokat a cégbíróságnál is letétbe kellett helyezni,  a könyvelésben és így a mérlegben is meg kellett, hogy jelenjen a rövid lejáratú kötelezettségek között a tagok felé fennálló osztalék tartozás..

Ha a tartozások között szerepel, akkor vélhetően volt osztalékfelosztás... s már csak a kifizetést igazoló bizonylat a keresendő, valamint annak vizsgálata, hogy ha valóban kifizetésre került 2007-ben, akkor abból mennyi az a rész ami a magánszemélyre nézve mentes, s mennyi az ami eredménytartalék terhére lett kifizetve, ami viszont SZJA-ás és eho-s, s akkor nézni kell azt is, hogy az a kifizetés hónapjára vonatkozó '08-as bevallásban, valamint a magánszemélyek részére az adóbevalláshoz szükséges igazolásban szerepelt-e. 

Nem csak egy Társasági adó ellenőrzésekor nehéz megmagyarázni, hogy olyan péénz mutatkozik a pénztárban, ami nincs is, hanem minden pénztárrovancs alkalmával, és minden év mérlegfordulónapi leltározás alkalmával... Azokat a leltárakat valaki csak aláírta valaki a cég képviseletében...

Mindenképpen körültekintően kell eljárnod, mert ha csak úgy bemondásra alapozva eltérsz attól, amit bizonylatokkal alá is tudsz támasztani, az már valóban könyvelői felelősség, hiszen könyvelni csak számviteli bizonylat alapján lehet a főkönyvbe.  Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-31 05:39
Pont: 25
Téma: Kisértékű megbízási díj

Szia! 

Az általad írd összeg szerint nem igazán kisértékű:

SZJA tv-ből:

Kisösszegű és egyéb kifizetések, egyösszegű járadékmegváltások


73. § (1) Az önálló tevékenységből származó, egy szerződés alapján 15 000 forintot meg nem haladó összeg kifizetése esetén a magánszemély választhat, hogy
a) a jövedelem utáni adót a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti be, vagy
b) írásban nyilatkozik arról, hogy összevont adóalapjának részeként adózik utána.


(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben a bevétel egésze jövedelem, és az adó mértéke az adótábla szerinti legmagasabb adókulcs (százalékos adómérték).


(3) Az (1) bekezdés b) pontjában említett esetben a magánszemélynek és a kifizetőnek a Második rész önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó rendelkezései szerint kell az adókötelezettséget teljesítenie.
  
 -------------------------------------------------------------------------

Egyébként a kifizetőnek kötelessége a levonadó SZJA, SZJA előleg levonása.. a kifizetéssel kapcsolatosan bevallásadási kötelezettsége is van a kifizetés hónapjára vonatkozóan. --- tehát mindenképpen SZJA-val csökkentett összeget fizethet ki...

azt, hogy egyébként, még mit kell levonnia a kifizetőnek, és mik azok a terhek, amik a kifizetőt terhelik, és még milyen teendői vannak a kifizetőnek arról csak akkor lehetne valamit mondani, ha lehetne tudni, hogy ez egy szerződésből származó összeg-e, mikortól-meddig tart a megbízás.. stb

De alapvetően a kifizetőnek vannak feladatai a kifizetéssel kapcsolatosan, aztán meg majd a magánszemélynek is a saját éves bevallása kapcsán a kifizetetől kapott igazolás alapján...

Üdv.

csengocske fogadta el, ekkor: 2009-08-29 05:55
Pont: 10
Téma: Kft megszüntetése

Szia!  A teljesség igénye nélkül.. nagyon nagy vonalakban

Ha a KFT-nek nincs tartozása, vagy van ugyan de a vagyona fedezetet nyújt azokra, akkor végelszámolással megszűnhet....   Tehát a GT-ben és egyéb helyeken a jogutódnélküli megszűnés végelszámolással .. vonatkozó részeket kellene tanulmányozni.., de mivel a végelszámolást is a taggyűlés határozza el és a cégbíróságra kell beadni, amihez így ügyvéd is szükségeltetik.. az ügyvéd a jogi lehetőségekről, követelményekről tájékoztatni fog..az ezzel kapcsolatosan jelentkező soronkívüli bevallások, beszámoló, stb. tekintetében pedig a könyvelőddel kellene beszélni..- ha valóbankomolyan gondolják a tulajdonosok a cég jogutód nélküli megszüntetését..

A KFT-ből egy tag csak úgy nem tud kiválni.  Akkor tud ugymond "kilépni", ha a társaság átalakul, s valamely tag azt mondja, hogy ő már egyik cégben sem kíván tulajdonos lenni az átalakulást követően.., ilyenkor ezzel a taggal el kell számolnia a cégnek.  Az átalakulásnak több fajtája van... nem egyszerű procedúra....

A KFT tag kikerülhet a tulajdonosok közül a társaság átalakulása nélkül, ha az üzletrészét eladja. Az üzletrészét eladhatja úgy is, hogy ha az adott társaságnál a feltételek meg vannak hozzá, akkor a társaság visszavásárolhatja tőle az üzletrészt, amit egy éven belül a társaság vagy elad valakinek, vagy térítésnélkül felosztja a többi tag között, vagy véglegesen bevonja.  Ezek közül a legegyszerűbb, ha az eladó tag és egy másik "személy" között jön létre az adás-vétel. A cég általi visszavásárlás... az nem egy egyszeri történet és feltételei is vannak (csak jegyzett tőkén felüli vagyon terhére..) 

 Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-28 08:03
Pont: 50
Téma: Áfa önellenőrzésének nyomtatványa

Szia!  A 2009-es ÁFA bevallásban ez található:

A 2003. év utolsó adómegállapítási időszakának első napjától a 2008. december 31-ig tartó

időtartamba eső időszakok 2009. évi önellenőrzésére a 08310. számú bevallás szolgál. Papíralapon a0865/650/651/310/320. számú nyomtatványon kell benyújtani „08310. Önellen

őrzési bevallás”jelöléssel és a 05-ös lap csatolásával. Elektronikus úton vagy Internetről letöltve/kinyomtatva a

08310. programot kell használni. A 08310. számú bevallást kell a további években (2010-2014.

években) is alkalmazni azzal, hogy a rajta önellenőrizhető időszakok egyre csökkennek, fokozatosan„kiesnek” az elévülési id

ő szerint. Pl. 2010-ben a 2004. év utolsó időszakát megelőző évek,

időszakok már nem jelölhetők rajta.

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-28 07:59
Pont: 25
Téma: Munkanélküli segély jár-e?

Szia!  Ha már egyéni vállalkozó vagy, tehát kiváltottad a vállalkozóit, akkor mint működő ev. nem kaphatsz munkanélküli ellátást, ha a munkaviszonyod megszűnik.

Nem derül ki számomra egyértelműen, hogy pontosan milyen vállalkozásba vágtál bele (egyénibe, vagy társasba) ?   Ha csak tulajdonos vagy egy társaságban és személyes munkavégzésre nem vagy kötelezett, tehát nem vagy társas vállalkozó, akkor ha a munkaviszonyod megszűnik, a munkanélküli ellátásból nem kizáró ok az, hogy valakinek üzletrésze van egy társaságban.. Ha viszont abban a társaságban társasvállalkozó vagy (személyesen közreműködő tag), akkor munkanélküli ellátás nem jár a megszűnő munkaviszonyod okán.

/Ha még nem váltottál volna egyéni vállalkozóit,  vagy nem lennél tagja gazdasági társaságnak, akkor ha a munkaviszony megszűnik (nem kilépettel) , akkor legalább 3 hónapos regisztrált munkanélküliség után, kérheted az un. önfoglalkoztatási, azaz un. vállalkozóvá válási támogatást, ami lehetséges egyéni vállalkozói kiváltás, vagy meglévő gazdasági társaságba való "tőkés" belépés, vagy újonnan alapítandó társaság tagjaként.. ez utóbbi két esetben (társasvállakozás esetén) társasági szerződésben is vállalva a személyes munkavégzést, azaz, hogy főfoglalkozású társas vállalkozóként fogsz dolgozni.... s ez a vállalkozóvá válási támogatás akár 6 hónapon keresztüli juttatást jelenthetne számodra, amellett, hogy egyéni vállalkozó vagy, vagy éppen főfoglalkozású társas vállalkozó (személyese közreműködő tag)./

----- Csak találgatok, hogy az a belevágás a vállalkozásba, az milyen státuszú vállalkozás, s hogy már papírforma szerint is létrejött-e, vagy még csak terv szinten áll..

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-28 07:47
Pont: 25
Téma: EVA kettősk szabályai

Szia!  Mivel tudod, hogy ugyanúgy könyveled az EVÁ-s kettőst számvitel szempontjából, mintha nem lenne EVá-s.  Fizetendő adóként a 89-en maga az EVA fog megjelenni.   A fizetendő Adót, az éves zárás alkalmával éppúgy a 89 K/ 493 adózott eredmény T  számlára könyveled, mint amikor a fizetendő társasági adót és különadót a 8-as számlák zárasaként átvezetet az adózott eredmény számládra.

Az EVA-s adóévi adózott eredmény az, ami osztalékként adó és járulékmentesen fizethető ki, ha a taggyűlés az adózott eredmény felhasználására vonatkozóan osztalékfelosztásáról döntött.

Ezen döntés szerint: ha mondjuk az egész adózott eredmény felosztható, akkor ezt még a beszámolási időszak utolsó napjával könyvelni kell:  493 Adózott eredmény T/ 4.. rövid lejár.köt.tagok felé K a jóváhagyott osztalék összeggel.   Ha az egészet osztalékként osztják fel, akkor ebből már semmi nem kerül át a saját tőkébe, sem mérlegszerinti eredményként, sem pedig azt követően az eredménytartalékba..

Ha az osztalékfelosztási feltételek nem adottak, vagy adottak éppen, de a taggyűlés még sem osztja fel, akkor az adózott eredmény a taggyűlési döntésnek megfelelően, mint fel nem osztott... átvezetésre kerül: 49.. adózott eredmény T / 419... Mérleg szerinti eredmény K    ha az adózott eredmény egyébként pozitív,   ha negatív akkor nyilván 49 adózott eredmény K/ 419.. Mérlegszerinti eredmény T.  évnyitást követően pedig a mérlegszerinti eredmény átvezetődik az eredmény tartalékba.

Az eredménytartalékról, ahogy írod is: célszerű külön nyilvántartást vezetni, s azon belül összegezni az EVA időszak előtt keletkezett eredménytartalékot és azt, ami az EVA-s időszakban keletkezett.....  mert ha később úgy dönt(het) a taggyűlés, hogy nemcsak az adott beszámolási időszak adózott eredményét osztja fel osztalékként, hanem az eredménytartalékból is vesz igénybe ... akkor lehessen tudni, hogy a jóváhagyott összegből  mennyi az, ami adózóik és ehózik, s mennyi az ami (EVÁ-s) nem.

Magad is írod, hogy mivel a Számv.tv. hatálya alá tartozik, ugyanúgy könyvelni kell mindent... (nyilván a 9-es számlaosztály bevételei és a költségek is teljes összegben, tehát ÁFÁ-val nem csökkentetten könyvelődik.....       Akkor abból egyértelmű, hogy az eredményed alatt nem csak az EVá-val megadózott bevételeid képezik az eredményt? hanem a 9-es-mínusz 8-as számlák különbsége... (durván)  lesz az adózott eredmény...

Kivenni a cégből az adózott eredmény terhére.. csak osztalékként lehet, amire a számviteli tv. előírásai is vonatkoznak, ahogy írod is: hogy osztalékfizetési "korlát",  stb...  és csak taggyűlési határozat alapján.    Ha évközben akarnak kivenni a tagok "osztalékelőleget", akkor annál is ugyanúgy érvényes: hogy közbenső mérleg, hogy taggyűlési döntés, s csak akkor, ha egyébként a társasági szerződés tartalmazza annak lehetőségét, hogy évközben osztalékelőlegről egyáltalán határozni lehet.

Egészen röviden:  Az EVÁ-s kettős könyvvitelű cégnek számvitelileg az eredményével ugyanaz lesz és ugyanúgy könyvelendő, mint a nem EVÁ-soknál.... a különbség annyi, hogy amikor kifizetődik az osztalékként jóváhagyott összeg, akkor az amit az EVÁ-s időszakban keletkezett adózott eredményre tekintettel fizetnek ki, hát abból nem kell osztalék SZJA-t és százalékos eho-t vonni,  azt osztalékjövedelemként nem kell a havi bevallásban vallani, a magánszemélynek az éves SZJA bevallásában nem kell sszerepeltetni.    Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-28 07:42
Pont: 50
Téma: Egyéni vállalkozás teljes költsége

Szia!  Az egyéni vállalkozó jövedelme, azért nem úgy alakul mint egy munkabér jövedelem, hogy a 1,9 millió Ft-ig mennyi a nettó jövedelem, stb... 

Az, hogy neked a bevételeddel szemben mennyi lesz a költséged, nem csak az befolyásolja, hogy mennyiért veszed meg azt a gyufát, amit eladsz és, hogy az üzleti gk.használathoz hány liter benzin kell, hanem az is, hogy a munkavállalók részére mennyi bért fizetsz, azok után a járulékok, a munkábajárás utiktsg térítés, könyvelő, stb..  az a bizonyos gépkocsi használat az milyen gépkocsi (hiszen személygépkocsira a cégautó adó is felmerülhet), aztán a vállalkozó saját TB járuléka , saját adója, valamint a vállalkozás adózása attól is függ, hogy maga az egyéni vállalkozó az főfoglalkozású egyéni vállalkozó, vagy micsoda.

    ... azt írt számaid alapján, minden bizonnyal ÁFA adóalany akarnál lenni (ami negyedéves ÁFA bevallóként kezd), valamint maga az egyéni vállalkozás az az SZJA tv. szerinti vállalkozói jövedelemadózás szabályai szerint adózna.

Az iparűzési adómértéket és esetleges kedvezményeket, mentességeket a szeékhely, telephely szerinti önkormányzati határozat szerint kellene megfizetni, előleg fizetési határidő: minden évben március 15-ig és szeptember 15-ig, az adóévi bevallási határidő: t.évet követő év május 31-ig  (általános esetben), s ekkor kell rendezni az előlegek és a tényleges bevallás közötti különbözetet is.

Vállalkozói jövedelem szerinti adózás:  negyedévente adóelőleg SZJA-ra (16% ) és különadóra (4%), durván a beszámító bevételek-beszámító költségek különbözete után. 

Vállalkozói osztalék jövedelem:  A vállalkozói jövedelem mínusz a (16%) vállalkozói SZJA

Vállalkozói osztalékjövedelem adója, járuléka:  25% osztalék SZJA,  14% százalékos Eho (az eho tv-ben foglalt 450 eFt-os összeg határ megfizetéséig). 

Vállalkozói osztalékjövedelem az évvégén keletkezik, a következő év február 25-ig beadandó (153-as) bevallásban vallandó és ekkorra fizetendő meg az osztalék SZJA és a százalékos eho (általános esetben.).

Ha részletekben érdekel az egyéni vállalkozóra vonatkozóan: elszámolandó bevételek, beszámító költségek, stb. akkor elsődlegesen javaslom tanulmányozni az SZJA tv. vállakozói jövedelem szerinti adózás alá tartozó egyéni vállalkozókra vonatkozó részt, valamint az SZJA tv. vonatkozó mellékleteit, továbbá téjékozódás szempontjából: alapoktól a részletekig.....

APEH portál:

.

Az önálló tevékenység és az önálló tevékenységből szár­mazó jövedelem

3.

A személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók jövedelmének, valamint a különadó alapjának meghatározására vonatkozó alapvető szabályok

4.

Az egyéni vállakozók járulékfizetésének alapvető szabályai

5

 


24.

Adónaptár a lényegesebb adófizetési, bevallási határidőkről

 


14.

Tevékenységet kezdő adóalany áfakötelezettségénak alapvető szabályai

  De én azt tanácsolnám, -- főleg, hogy alkalmazottaid is lesznek, tehát nem csak Te leszel egyéni vállalkozó, hanem egyben mások munkáltatója is --,  hogy keressél egy hozzáértő könyvelőt, aki a vállalkozásodat könyveli, a béreket számfejti, a havi, stb. bevallásokat beadja .. és alkalmasint felhívja a figyelmedet olyasmikre is, ami egy könyvelőnek nem feltétlenül feladata,... például, hogy aki munkavállalót foglalkoztatot, annak azért a Munkavédelemről szóló tv-el kapcsolatosan is vannak kötelezettségei..

Amit biztosan tudsz, hogy a " bruttó bérnek........ ", azt nem jól tudod, hiszen magának az egyéni vállalkozónak, az egyénő vállalkozásából származó jövedelme (vállalkozói kivét és vállalkozói osztalék jövedelem)  az bizony nem minősül bérnek..

Üdv.

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-28 07:21
Pont: 50
Téma: Veszteségelhatárolás 2009

Szia!  Hová melyiket kell beírni??  A minimum (elvárt) jövedelem adó alap, akkor kerül a tao. bevallásba az adóalap sorba, ha azt x-elted, hogy a minimum jövedelem szerint fizeted meg a társasági adót....( mert egyébként az adózás előtti eredményed is  és/vagy egyébként az általános szabályok szerint számított társasági adóalapod is kisebb, mint az elvárt jövedelem...  )

Ha a negatív adóalap elhatárolására gondolsz, akkor az általános szabályok szerint számított negataív társasagái adóalap határolható el, kérelemre, vagy simán, függetlenül attól, hogy egyébként  a elvárt jövedelem szerint (minimum) számított adóalapra állapítod meg a társasági adót.    Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-28 07:18
Pont: 20
Téma: FIZETNI NEHÉZ

Szia!  Úgy mint nálam... Szólj az ügyvezőtőnek, hogy vagy ő a saját számlájáról, vagy valamelyik tulaj szíveskedjék a hivatkozási azonosító kód szerepelteteésével átutalni ezt a pénzt a cég nevében.. Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-28 07:08
Pont: 20
Téma: 0853 SZJA önellenőrzés

Szia!  A főlapon rajta van a dátum, meg az önellenőrzés esedékesség dátuma is..a 16-01-en valóban nem tölthető a dátum, és attól nyugodtan küldhető. Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-28 07:07
Pont: 20
Téma: Szgk. áfája

Szia!  Hát akkor az a helyzet az árverezést elszenvedő cég lett volna köteles nektek számlát kiállítani, hacsak nem adott meghatalmazást az APEH-nak arra, hogy helyette és nevében az APEH vh. állítsa ki a számlát. 

142. § (1) Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:

g) a vállalkozásban tárgyi eszközként használt termék és egyéb, a teljesítésekor szokásos piaci árát tekintve 100 000 forintnak megfelelő pénzösszeget meghaladó termék értékesítése esetében, ha az értékesítő adóalany felszámolási vagy bármely más, fizetésképtelenségét jogerősen megállapító eljárás hatálya alatt áll.

2008/45. Adózási kérdés az adóhatósági végrehajtási eljárás során történő értékesítések áfa-rendszerbeli kezelése   ....................................

Mindezek alapján, amennyiben az adós az áfának alanya, vagy eva-alany, és az Áfa törvény 142. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott termékértékesítés történik, akkor az adóhatósági végrehajtási eljárásban szervezett árverés során történő értékesítések áfa-rendszerbeli megítélése a következőképpen alakul:

1. Az árverési vevő áfa-alany (ide nem értve az alanyi adómentes adóalanyt, valamint a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató különös szabályok szerint adózó adóalanyt), vagy eva-alany.

Tekintettel arra, hogy azokban az esetekben, amikor az árverési vevő áfa-alany (ide nem értve az alanyi adómentes adóalanyt, valamint a kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató különös szabályok szerint adózó adóalanyt), vagy eva-alany, a fordított adózás alkalmazására kerül sor, ezért az ilyen esetekben az árverési vételár az árverési vevőnél nettó összeg, amelyről az áfa-alany, vagy eva-alany adósnak számlát kell kiállítania. A számlán - az Áfa törvény 169. §-a alapján - föl kell tüntetni az árverési vevő adószámát is, továbbá szövegesen utalni kell a fordított adózás tényére [pl. Fordított adózás alá eső ügylet az Áfa törvény 142. § (1) bekezdés g) pontja alapján].

Az adót az árverési vevő a kiszámlázott nettó értékre rászámolva állapítja meg, és a rá vonatkozó szabályoknak megfelelően rendezi a költségvetés felé.

Nincsen akadálya annak, hogy az adóhatóság az árverés megkezdése előtt az adóssal az Áfa törvény 160-162. §-aiban szabályozott megbízást kössön arra vonatkozóan, hogy az árverés során történő értékesítés(ek)ről az adós nevében az adóhatóság mint meghatalmazott állít ki számlát, így az árverési vevő jogai sem sérülhetnek, hiszen így mindenképpen birtokába kerül az adólevonás tárgyi feltételeként az Áfa törvény 127. § (1) bekezdés b) pontjában előírt számla.

 

Ha az árverezést elszenvedő cég ÁFA adóalany volt és az árverési vevő (azaz Ti) is olyan ÁFA adóalany volt, aki egyébként a belföldi fordított ÁFÁ-nak alanya lehet, akkor nektek fordított ÁFÁ-s számlát kellett volna kapni, ami alapján nektek lett volna ÁFA fizetési kötelezettségetek, valamint ha a tgk. adólevonásra jogosító tevékenységhez vette, akkor egyben ÁFA levonási joga is. 

Bővebben a fennt idézett cikk: Az adóhatósági végrehajtási eljárás során történő értékesítések áfarendszerbeli kezelése2008.04.15. 

A teherautót akkor adhatnátok el Mentesen (szerintem), ha annak az ÁFá-ját azért nem lehetett volna levonni, mert az a levonási korlátozások között 124-125 § miatt nem lett volna levonható,  vagy azért nem lett volna levonható mert olyan mentes tevékenységhez használtátok (85-86.§) ami nem jogosított levonásra..

Úgy, hogy nem tudom milyen adóalanyok voltatok tavaly, illetve milyen volt az árverést elszenvedő, de ha mindeketten olyan alanyok voltatok, akik a fordított ÁFA személyi feltételeinek (142.§. 3),4).5),6) megfeleltek, akkor ott a simán mentes számlával gond lehet... persze kérdés, hogy elérte-e a 100 eFt-ot..... a piaci értéke... Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-28 06:45
Pont: 20
Téma: átalányadózó egyéni vállalkozás megszüntetése

Szia!   Soronkívüliként le kell adni: a NYENYI-t, az iparűzési adóbevallást, a 0901-et és ki kellett jelentkezni a 09T1041-en, a 0908-ast akár nullásan, valamint azon bevallásokat, melyek küldésére egyébként kötelezett volt (ÁFA, stb.) a megszűnéses ev. az SZJA bevallását majd 2010. május 20-ig fogja leadni.  Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-28 06:37
Pont: 20
Téma: A veszteségelhatárolás kérelmezése

Szia! Nem minta, de én most és tavaly is ezt küldtem,  nyilván a szöveges indoklás az nem két sor..., az én cégem kiválásos jogutódlással jött létre, azért szerepel a jogelőd.....   valamint nálam mind a két dolog fennáll, ami miatt csak kérelemre vihető tovább a negatív tao alap..

Gipsz Jakab cég

Székhely…...

Adószám: ………………………

Cégjegyzék száma: …………………  

APEH ……………………………… Regionális Igazgatóság

  llllllllllllllllllllllllllllll

Pf. ………….                                                                                     Ikt.sz: ………/2009.

 

…………….

                                                                                    

 

Tárgy:  Adóhatósági engedély kérése 2008.évi negatív társasági adóalap elhatárolásához

  

Tisztelt Hivatal!

 

Alulírott, ………………………  a KFT ügyvezetője/képviselője azzal a kérelemmel fordulok Önökhöz, hogy ……………… eFt, - azaz ………………………… forint  – negatív (Tao.tv.6.§.(1).bek.) adóalap elhatárolását, következő évekre átvihetőségét engedélyezni szíveskedjenek.

 

A Társaság 2008.évi adózás előtti eredménye: - …… eFt   (veszteség)

Tao.tv.6.§.(1).bek. szerinti negatív adóalapja: - …… eFt

Minimum jövedelem szerint számított adóalapja:       …… eFt

2008.évi összes bevétele:  …… eFt

2008.évi összes költség+ráfordítás: …… eFt

Össz.bevétel aránya, az össz.ráfordításhoz: 38,56 %

 

A társaság bevételei nem érik el az össz.költség+ráfordítás összegének 50 %-át, valamint két egymást követő adóévben is negatív volt az adóalapja.

2008. évre vonatkozóan a jövedelem-  (nyereség) minimum jövedelem  szerint állapította meg fizetendő társasági adóját a vállalkozás.

 

A társaság ………………….. jött létre ……….-i bejegyzéssel.

Jogelőd társaság: ………….  adószáma: ………….

Jogelőd társaság tevékenység kezdete: 1998.10.  ....

 

Kérésünk indoklása:

………………………………………………………………………………………..

…………………………………………………………………………………………..................

 

Kérjük a negatív ……………. eFt  adóalap elhatárolásának engedélyezését.

………………., 2009.május ……                        

 

                                                                  Tisztelettel:

                                                                                      .....................................................                                                                                           Üdv.

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-28 06:34
Pont: 250
Téma: Csökkent munkaidőben eztán?

Szia!  Az alapító hölgy, aki kizárólag tulajdonos a cégnél  - személyes munkavégzés hiányában valóban nem társasvállalkozó: mert társasvállalkozó a Tb.tv. fogalma szerint:

4. § E törvény alkalmazásában:
d) Társas vállalkozó:
1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közhasznú társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony),


A cserépkályhásod ügyében:  Én lehet, hogy az asszony helyében visszaadnám a vállalkozóit (heti 36 óra hiányában a főfoglalkozásúvá minősülés mitt) , s kiváltatnám a férjjel... egyrészt munkanélküli, a biztosítotti jogviszony neki sem árt, s talán nem is kerülne többe, mintha az asszony ev. után kellene megfizetni a kötelező járulékokat és még mindig fenn maradna a kérdés: hogy ki rakja azokat a cserépkályhákat? ... Kérhetné a férj a vállalkozóvá válási támogatást,  ha a feltételeknek megfelel, de ha nem adnák meg neki... akkor is ezt lépném....

A harmadik ügyedet már megint nehezen fogom fel: Ez a harmadik egy Bt., akinek az üzeltvezető/képviselő beltagja ugyan munkaviszonyban állt máshol, de voltak hosszabb kihagyásai a munkaviszonyában, tehát nem volt neki mindig a személyes közreműködés mellett heti 36 órás foglalkoztatássakl járó munkajogviszonya. Ennek a Bt-nek a kriminális időszakban gyakorlatilag bevétele nem volt, s talán nem végzett bevételszerző tevékenységet sem.....  Meg kellene nézni, hogy az a bizonyos beltag a biztosítottak bejelentésén, NYENYI-n miként volt jelentve, ...   ha bejelentve sem volt, meg NYENYI se ment róla, akkor tagok megállapodása alapján a korábbi (két évvel azelőtti) személyes közreműködési kötelezettségét akár meg is szüntethették, s csak a képviselet/üzletvezetést látta el az elmúlt két évben, ingyenesen...  Ha pedig tagok megállapodásán alapulva szüntették meg pld-ul a tevékenység folytatása hiányában a személyes közreműködést, akkor elméletileg utána sincs kötelező járulékfizetés .....    Üdv.    
 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-28 06:08
Pont: 50
Téma: Csökkent munkaidőben eztán?

Szia!  Ha a munkaviszonyos foglaloztatása az ev-nek nem éri el a heti 36 órát, akkor főfoglalkozású ev-ként fogja fizetni a járulékokat, amikortól már nincs heti 36 órás.....

A másik, aki KFT tagja.. vélhetően az adott KFT ügyvezetője is egyben,  ha személyesen nem végez munkát a társaságban, csak a képviseletet látja el, akkor nincs kötelező minimum járulékfizetési kötelezettsége, mert nem társasvállalkozó... , hanem választott tisztségviselő, esetleg díjazás ellenében, amely díjazás nem önálló tev. jövedelem, ami alapján akkor biztosított, ha az a bruttó díjazás meghaladja a minimálbér 30%-át ....Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-28 06:08
Pont: 50
Téma: ingatlan továbbértékesítése

Sziasztok! 

62.§. 7) Az Szja tv. 2008. január 1-je előtt hatályos rendelkezései szerint lakásszerzési kedvezménnyel szerzett lakás átruházása esetén a (6) bekezdés alkalmazásában számított összegbe be kell számítani a lakásszerzési kedvezmény alapjaként érvényesített összeget, ha az ilyen lakás átruházása a lakásszerzési kedvezmény érvényesítésének évében vagy azt követő negyedik naptári év utolsó napját megelőzően történt.
   

Nem tudom segít-e?  Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-27 12:31
Pont: 50
Téma: önellenőrzésben kérnék segítséget

Szia!   Én  az adott elküldött bevallást másolással újra előállítottam, javítottam benne az adott sort.. kitöltöttem az önellenőrzési lapot, jelöltem, hogy 0853-as bevallást önellenőrzöm, aztán az esedékesség (nekem 05.20), ha az alapbevalláson a visszaigénylés be volt x-elve, akkor azt ki kell venni, mert az az önellnőrzésen nem lehet x-elt ... az önellenőrzést beküldheted most is... az esedékesség napját (legkorábban 05.20) megelőzően max. 15 nappal korábban lehet beküldeni.Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-27 12:30
Pont: 50
Téma: Adószámos magánszemély SZJA bevallása

Szia!   Ha az önálló tevékenység bevételével szemben a 10%-os költséghányadot érvényesíti, akkor az önálló tevékenység soron a költség részhez nem kell ütni semmit, mert ha az előlapon x-elte, hogy az önálló tevékenységnél a 10% költséghányad, akkor ha a bevételt beütöd, automatikusan a jövedelemhez a 90 % kerül és a költség kocka üresen marad.

Ennek az önálló tevékenységet végző személynek kellett, hogy kapjon járulék igazolást is, ahol a járulék alap megegyezik az SZJA alappal (a bruttó díj 90%-a)  és a kifizetőnek volt járulék megállapítási, megfizetési és bevallási kötelezettsége...... kellene, hogy legyen abból a nyilatkozatból saját példánya, amit nyilatkozatként átadott a kifizetőnek.

Ezt az alkotói ösztöndíjat nem igazán tudom behatárolni... : ha nem minősül adóterhet nem viselő járandóságnak és mentes, akkor nem kell a bevallásban szerepeltetni....  Üdv..

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-27 12:28
Pont: 100
Téma: Pótbefizetés kp-ben?

Szia!  Lehet kp-ban is. Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-27 12:24
Pont: 20
Téma: jóváhagyott osztalék

Szia!  simán az eredménytartalékba nem. Hiszen amikor jóváhagyták az adózott eredmény felosztást osztalékként, akkor aról született taggyűlési határozat alapján még azon beszámolási időszakra a könyvelésben is könyvelni kellett a mrlegfordulónapjára, mint tagok felé fennálló köteezettséget és nyilván ellenpárjaként csökkent az adózott eredmény..   Ez a fajta határozat nem úgy működik, hogy utólag meggondoltuk magunkat.....

Az osztalékra jogosultak szerintem megtehetik, hogy elengedik/lemondanak ezen követelésükről ellentételezés nélkül... ebben az esetben viszont, mint elegendett követelés miatt: a cégnek illetékfizetési kötelezettsége keletkezhet, aon kívül, hogy ezt rendkívüli bevételként kell, hosz elszámolja a kötelezettségével szemben, ami az elengedés évének eredményére eredménynövelő hatással lesz.. Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-27 12:24
Pont: 20
Téma: Hova forduljak????

Szia!  Ne keseredj el nem csak veled tárgyalnak így...  A központi telefonos ügyfélszolgálatnál, már nem tudom hanyadik "jól megfizetett" tanácsadóval beszéltem, akik a kérdésemre elkezdték nekem felolvasni pld-ul az ÁFA törvény olyan szakaszait, aminek semmi köze nem volt a kérdéshez, mikor prábáltam félbeszakítani, hogy nekem ne olvasson, mert itt van előttem a törvény, s az amit ő olvas annak semmi köze az én kérdésemhez.. akkor felháborodva közli, hogy ja ha nem akarom, hogy segítsen, akkor minek telefonálok és lecsapja a telefont.  

  A másik, aki nagyon kedves, de tőlem értesül, hogy tényleg az ÁFA törvényben ez tényleg így megváltozott?? 

 A következő is nagyon kedves de fingja sincs, hogy az ART. 46.§-a  alapján mit is kellene tenni a bérelszámolási jegyzékre,  a munkáltató által megfizetett adó,- járulékként, de szerinte az hülyeség lenne, hogy a cég általi tényleges pénzügyi teljesítést az APEH-hoz, mert mit érdekli az a dolgozót!,  a jogcímenkénti kérdésre miszerint a cég által fizetendő eü.bizt.járuléknál a jogcím alatt az 5%-ot,  vagy külön külön a 0,5% és 4,5%-ot kell-e érteni és így a többinél is, tehát a jogcím az adott %-onként külön, vagy pld-ul elegendő adónemkódonként?  Válasz, - hát erre tippje sincs, és ezzel kész.

És még lehetne sorolni a dilettáns ott ülő tanácsadók hozzá nem értését, stílusát..., akik nyilván rontják azon kevesek megítélését is, akik valóban igyekeznének segíteni megfelelő szakmaisággal, Nem tudom mi alapján foglalkoztatják azokat a könyvvizsgálókat, stb. akiket az adófizetők pénzén alkalmaznak, nincs semmi szakmai alkalmassági teszt, vagy valami, amivel kiszűrhetnék a nem odavalókat?

  A revizorok: kijönnek 3-an ellenőrizni, előtte közlik, hogy teljes munkaügy, belső szabályzatok, szigorú számadású nyilvántartás, nyomtassam ki addig a napig a főkönyvi kartonokat teljeskörűen 1-9 számlaoszt., stb... majd megérkeznek és még az egyik ideadja a megbízó levelet, addig a másik kettő már a dolgozók bérkartonjait, munkaszerződéseit nézegeti, miközben a megbízó levél 2007-2008.évi ÁFA vizsgálatról szól!! Közlöm velük, hogy akkor talán a munkaügyi iratokat kivinném a helyiségből, hiszen arra nem vonatkozik a megbízásuk, ha kiterjesztődik arra is, akkor készségesen átadom azokat...  Rátérünk az ÁFÁ-ra  - valóban a cégnél mindig olyan gazdasági események vannak, aminek a megítéléséhez először egy hétig kell nekem is nyomozni, hogy mi a helyes eljárás, de hát ugye én nem vagyok ÁFA adónemes revizor -  ami grízes, ahhoz mindig hozzárakom a törvényi hivatkozó szöveget, ami alapján az adott esemény le lett kezelve... ennek ellenére, nem tudják eldönteni, hogy akkor helyesen jártam-e el.. fénymásolatban elvisznek iratokat, hogy ők nem tudják eldönteni, majd az APEH jogásza elbírálja ---- de a könyvelő az minden adó-, járulék-,számviteli, környezetvédelmi, stb. törvényt betéve tudjon és tudja azt megfelelően alkalmazni....    ha meg kérdez a hozzáértőktől, akkor ahanyat kérdez annyi féle válasz, miközben mindenki tudja, hogy az elmúlt pár évben milyen szövegezéssel alkották meg a törvényeket.. Három hét elteltével megjön a jegyzőkönyv, hogy megállapítást nem tesznek..

Na én is kibosszankodtam magam.  Én csak azt tudom neked tanácsolni, ha nem akarsz az ügyfeleidnek, meg magadnak bosszúságot, akkor nyeld le a békát és tedd magad túl a tanácsadó bunkóságán..   Én is gondolkodtam már azon, hogy veszek diktafont, amivel én is rögzítem az ilyen beszélgetéseket, úgy gondolom, hogy ha ők rögzíthetik, akkor a vonal másik oldalán sem tilos...,  de aztán mindig arra lyukadok ki, hogy csak feleslegesen hergelem magam.

Annyit szoktam tenni, hogy írásban apeh-os  e-mail-ben elküldöm a kérdésemet, ami azért beleírom, hogy próbáltam utána nézni, az APEH ügyfélszálaton akikkel beszéltem egyik sem tudott egyértelmű választ adni.... ,   de az írásos válaszokban is ott szerepeltetik, hogy az csak egy szakmai iránymutatás,stb...

A levélben kért állásfoglalást tekintve is:  elküldöm ügyanazt a kérdést a Központi  adónemek főosztályára  és azzal egyidejűleg a területileg illetékes APEH-hoz is... pld-ul ha nem állok felszámolási, csőd eljárás alatt, akkor mikor van az, hogy (ÁFA tv.142.) bármely más fizetésképtelenséget jogerősen megállapító eljárás hatálya alatt álló vagyok...   megérkezik a területileg illetékestől a válasz, hát jobb híján aszerint járok el és kiállítom a számlát fordított ÁFÁ-san, mert, hogy akkor fizetésképtelennek minősülök..., mikor a vevő már fizetett is, megérkezik az APEH Adónemek Főosztályától, a szögesen ellentétes válasz...  és most már hülyébb vagyok a kérdésben, mint amikor megkérdeztem, s várom, hogy eleljen az 5 év, mert a büdös életben nem fog kiderülni, hogy akkor az adott cég a bármely más fizetésképtelenség okán fordított ÁFÁ-san kellene, hogy "értékesítsen",  vagy sem...  

Azért írtam ilyen bőven, egyrészt, hogy kiengedjem én is a gőzt, s Te se érezd megad úgy, hogy bizonyos dologgal nem bírsz egyedül, vagy az apeh-os segítő szolgálat segítségével megbírkózni.  Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-27 12:16
Pont: 20
Téma: Ügyvezető bejelentése??

Szia!  Az ügyvezető változást (adóazonosító jellel) a céges változás bejelentőn jelenteni kell az APEH-nak.

A biztosítást tekintve, a korábban munkaviszonyos ügyvezetőt a biztosítottak közül kijelentettétek, személyes közreműködésre nem kötelezett, semmilyen jogviszonyban nem végez a cégben a továbbiakban munkát, mint tag- tehát ő a továbbiakban kizárólag simán egy tulajdonos/tőkebefektető.

Aki most lett ügyvezető és van máshol heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonya, de itt a társaságban, mint tag továbbra is személyes közreműködésre kötelezett a társasági szerződés szerint..., ha az ügyvezetőségért nem kap külön díjazást, akkor ezen jogviszonyára tekintettel nem biztosított, a biztosítotti bejelentésén továbbra is munkaviszony melletti társasvállalkozó.

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-08-27 11:59
Pont: 20