Protokoll-etikett logo
melcsi62, a tudástár felhasználója: 373 hete 2 napja 24 órája 49 perce .
Összesen 2534 elfogadott válasz, csökkenő időrendben:
 
Téma: ÁFA-fizetés gyakoriságának változása

Szia!  Ezeke szerint most halmozottan 209.01.01-09.30. időszakra az elszámolandó ÁFA (382-18 eFt) 364eFt lenne..  tehát most 10.20-ig bevallást kell adnod 09.01.01-09.09.30. éves, aki a határértéket átlépte, aztán már majd a IV.n. évről negyedéves bevallást..

Art-ból: 

ad) az éves bevallásról negyedéves bevallásra kell áttérnie, ha a tárgyévben az év elejétől - előjel helyesen - összesített fizetendő és levonható előzetesen felszámított adó különbözete az ac) pontban meghatározott értékhatárt elérte, vagy az adóév közben az adóhatóság számára közösségi adószámot állapított meg. A tárgyévi első bevallását a tárgyév első napjától azon negyedév utolsó napjáig terjedő időszakról kell - a negyedéves bevallás benyújtására előírt időpontig - benyújtania, amelyben az értékhatárt elérte, illetve amelyben az adóhatóság közösségi adószámot állapított meg,
  
 Nálad most érte el ezek szerint a 250 eFt-ot.. tehát, már most 10.20-ig adnod kell ÁFA bevallást..

Üdv.

DonnaTonna1 fogadta el, ekkor: 2009-10-11 15:14
Pont: 50
Téma: 36 órás munka melletti EVA-s járulék fizetése

Szia!

Ahogy Zsuzsa is írja.     Az evás egyéni, aki munkaviszony (36 órás) melletti ev,, annak  az EVA bevétel 4%-a TB járulékalapnak minősül  és azután járulékot kell fizetnie negyedévente és negyedévente vallani..  

TBj. tv-ből: 31.§. .  (4) A társadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, eva adózó egyéni vállalkozó esetében az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka, ..... 


EVA tv-ből: 

22.§. (8) Az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó biztosított egyéni vállalkozó a Tbj. 29/A. §-ának (1)-(3) bekezdésében meghatározott járulékalap után fizetendő járulékot és a tételes egészségügyi hozzájárulást havonta a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az adózás rendjéről szóló törvény 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be. A Tbj. 31. §-ának (4) bekezdésében említett egyéni vállalkozó az evaalap 4 százaléka után fizetendő járulékot és a tételes egészségügyi hozzájárulást negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az adózás rendjéről szóló törvény 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal a tárgynegyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként vallja be. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a Tbj. 19. § (4) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatási járulékot és az evaalap 10 százaléka után megállapított nyugdíjjárulékot évente, az adóévet követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az éves eva-bevallásában vallja be.
  


Annyi, hogy a TB járulékok közül a "levonásos" 2% pénzbeli eü.bizt.járulékot nem kell fizetnie, de a járulék alap az az EVA adóalap 4%-a.

Tehát kell fizetned TB járulékokat, ha van a III.n. évre EVA adóalapod .. a befizetés és bevallás határideje a III.n.évre vonatkozóan 09.10.12.

Üdv.

tothsa1 fogadta el, ekkor: 2009-10-11 10:11
Pont: 50
Téma: ev.járulékai

Szia!  A levonásos járulékokat és a vállalkozói járulékot, tételes ehó-t jól tudod.. AZ SZJA levont előlege lehet 18%... de ha az évesen várható összes összevonadó jövedelme több lesz, mint 1.900 eFt, akkor fizetendő SZJA különbözete lesz... Úgy hogy vonhat 18-at, de vonhat 36-ot is..

A vállalkozói költségek között elszámolható ev-t terhelő járulékokat kihagytad... 24% ny.jár és v.4,5+0,5, vagy 1,5 +0,5 eb.járulékra gondolok.

A kitöltési útmutatóból:

A biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék
mértéke a minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalapig (143000 forintig) 26
százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási
járulék 2 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5
százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék.

A biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék
mértéke a járulékalap minimálbér kétszeresét meghaladó része után 29 százalék,
ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 24 százalék, az egészségbiztosítási járulék 5
százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 4,5 százalék, a
pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5 százalék.

-------------------------

ha nem változtat az elhatározásán, hogy adott hónapban 200 eFt-ot vesz ki váll.kivltként (és mondjuk nem két hónap alatt 100-100 eFt-ot,  ), akkor

    200 eFt * 0,24  =  fizetendő nyugd.bizt.járulék

    143 eFt * 0,015= fizetendő termeü.bizt.jár.

     57 eFt * 0,045 = fizetendő term.eü.bizt.

   200 eFt*  0,005 = fizetendő pénzbeli eü.bizt.

szilvi71 fogadta el, ekkor: 2009-10-10 16:17
Pont: 20
Téma: Be nem nyújtott adóbevallás pótlása

Szia Filci!  A kérdésed alapján csatlakozom Böbe javaslatához...

Hogy miért, pár szóban ecsetelem:

  - azt írod, hogy főfoglalkozású ev lett az illető 2008-ban és egy db nullás bevallást küldött be "valamiről?"..

      Főfoglalkozású ev-ként: havonta be kellett volna küldeni a 0858-as bevallást és távolról sem nullásan, hanem minimum a minumum járulék alap után megállapítva és egyébként minden hónap 12-ig megfizetve ezen járulékokat....  ha nem fizette meg az adóit, járulékait, akkor vagy sürgősen megfizetni, vagy a helyes bevallások beadását követően fizetési kedvezményt kérni.. mielőtt végrehajtást indítanak vele szemben..

     Ha ezek a bevallások nem mentek be, akkor havonta pótbevallásként be kell küldeni, ha be volt küldve de nullásan és feldolgozták, akkor önellenőrizni kell.., mert a főfoglalkozású ev-nek kötelezően fizetendő járulékai voltak és vannak vállalkozói kivét hiányában is..

  2008-ra vonatkozóan 08.07.20-ig, aztán 09.02.25-ig be kellett küldeni a 0801-es bevallást, akár nullásan...  valamint be kellett küldeni a 0853-ast, amin vallani kellett az egyéb munkaviszonyból származó stb. jövedelmet és a vállalkozási elszámolást, adókat, ehót...

   2008-ra vonatkozóan 09.04.30-ig adni kellett NYENYI-t, 09.05.31-ig IPA bevallást ..

Ezek csak a leg alapvetőbbek, aztán még lehet cifrázni attól függően, hogy milyen tevékenységet folytatott,  valamint ÁFÁ-s adóalany volt-e... , SZJA-s ev-ként  vállalkozói jövedelem szerint adózó, vagy átalányadós volt-e..    az autó használatának az elszámolása pedig sok mindentől függött és függ, kezdve attól, hogy személyautó, vagy teherautó, fizette-e utána a cégautó adót, stb...

Tehát mielőbb meg kellene keresnie egy hozzáértőt, aki rendbe tenné, pótolná az elmulasztott bevallásokat, adatszolgáltatásokat.. még mielőtt az APEH szólítaná meg ezek miatt ..

Üdv.

 

Filci fogadta el, ekkor: 2009-10-10 06:20
Pont: 50
Téma: TAO bevallás felszámoláskor

Szia!  0971

JNLP
199297 byte, Verzió: 5.0, 2009.04.23.

A bevallásra kötelezettek

Soron kívül1 jelen bevallást kell benyújtani az adózónak, ha

a) felszámolását rendelték el, a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal, 45 napon belül,

A többi soronkívüli bevallásról se feledkezz el (0901, ÁFA, stb.)

Üdv.

aenima fogadta el, ekkor: 2009-10-08 13:51
Pont: 100
Téma: védőszemüveg juttatása megbízási jogviszonyban

Szia Zsuzsi!  Ha az ügyvezető tag, a vezető tisztségviselői feladatokon kívül személyesen is munkát végezne a Kft-ben megbízásos jogviszonyban... saját magával kötne megbízási szerződést? Ő lenne a megbízó a cég képviseletében, meg ő lenne a megbízott is?  A tagi személyes közreműködés és az önálló tevékenység megbízásos jogviszony szerintem két külön kategória.. vagy tagi személyes közreműködés, vagy..., vagy..

KFT esetében a tagi személyes munkavégzés (társasvállalkozói jogviszony) mellékszolgáltatásról a társasági szerződésnek kell rendelkezni és nem elegendő a taggyűlési jegyzőkönyv.. ( Gt. előírása, de az APEH portálon is van egy jól összeszedett írás arról ki a személyesen közreműködő tag./beteszem, ha gondolod../

Üdv. 

zsuzsa.dora fogadta el, ekkor: 2009-10-08 08:41
Pont: 33
Téma: Mi a legjobb megoldás? EV,EVA ?

Szia!  Az SZJA-s (költségelszámolásos)  adózásnál nem TB járulék alap (jelenleg) a vállalkozói osztalékjövedelem, /tehát ami a bevétel mínusz költség, mínusz vállalkozói SZJA (jelenleg 16%) után maradó összeg..  / ami Nyjár.alap az a tényleges vállalkozói kivét.. (ami beszámít a jövedelem vizsgálatnál..) Az ev dönthet úgy is (jelenleg), hogy vállalkozói kivétet egyáltalán nem vesz ki...hanem az egészet vállalkozói osztalékjövedelemként adózza, ehó-zza..  Tehát lehet befolyásolni a költségelszámolással, a jövedelem "fajtájának" (kivét, vagy osztalék) a megválasztásával, hogy mennyi legyen a nyugd.jár.alapját képező jövedelem...

Üzletkötői, ügynöki tevékenységhez az átalányadós SZJA-as adózást nem igazán javaslom, mert ott az átalányadó alapja (pld-ul bevétel 60%-a) a nyugd.járulék alapja és a bevételetektől függően azzal esetleg túllőhet a rokk.nyugdíj mellett "kereshető" összeghatáron.. Az átalányadózásnál a költségek nem érvényesíthetőek, az SZJA-ilag az átalányadó 18% lenne még kb. 1.966 eFt bevételig (ennek a 60%-a 1.180 eFt, ami a nyugdíjaval együtt még az 1.900 eFt-os 18%-os sávban lenne, a nyugd.jár.9,5% és a eü.szolg.járulék 4.500 Ft/hó lenne. ...  De a jövedelem korlát miatt ez az adózás nem valószínű, hogy jó megoldás,... és a nyugdíjjárulék alapja itt semmivel nem befolyásolható..

Evá-t a kezdő egyéni vállalkozó nem választhatja, mert  csak a második adóévet követő adóévre választható.., akkor is ha a többi feltételnek megfelelne.., akár Te lennél az ev, akár a férjd.

Neked van heti 40 órás munkaviszonyod, ami amíg fenn áll, addig kötelező járulék fizetés nélkül (tehát csak a tényleges vállalkozói kivét után lenne járulékod), de Te csak SZJA-as (költségeszámolásos) ev-ként kezdhetnél.. és aztán, ha a férjed végezné mégis a munkát (leginkább), akkor rá vonatkozóan is lenni kellene akkor valamilyen jogviszonynak... vagy egy részmunkaidős munkaviszony, segítő családtag.... valami...

Azt írod, hogy Te kieg. ev-ként, de van munkaviszonyod... kieg.tev.egyéni vállalkozó az, aki nyugdíj mellett egyéni vállalkozó.. nem tudom, hogy tévedésből írtad magadra vonatkozóan a kieg.tevékenységet, vagy egyébként nyugdíjas vagy.   A kieg.egyéni vállalkozónak (ha máshol nem fizetik utána) havi eü.szolg.járulékot kell fizetnie kötelezően.

Ha férjed lesz az ev., akkor én kezdetnek a vállalkozói jövedelem adózás szerinti adózást (SZJA-s, költségelszámolásos) javasolnám..., neked pedig csak az lehetséges. Üdv.

nemrozsa fogadta el, ekkor: 2009-10-07 06:23
Pont: 50
Téma: osztalék előleg és osztalék könyvelése, adózása

Sziasztok!  Ha a 2008-as beszámoló elfogadásakor a pozitív adózott eredményt és a korábban keletkezett pozitív eredménytartalékot nem osztották fel osztalékként, akkor ez 2009-ben már eredménytartalékként jelent meg... Mikor 2009-ben készíted az osztalékelőleg fizetés elbírálásához a közbenső mérleget, akkor  a taggyűlés dönthet úgy, hogy az adott időszak (ez már gondolom EVÁ-s időszak 2009.) mutatkozó adózott eredményét és a korábban nem EVÁ-s időszakban keletkezett pozítív eredménytartalék terhére is meghatároznak osztalékelőleget...

2010-ben, mikor a 2009-es beszámolót elfogadják és ez az osztalékelőleg (remélhetőleg) osztalékká válik, akkor az adózásnál, SZJA 25%, 14% %-os eho-nál majd ügyelni kell arra, hogy amit a nem EVÁ-s időszakban keletkezett eredménytartalékból osztalékot adózni, ehózni kell.. az előleg és osztalék különbözet elszámolásnál (kifizetésnél) a magánszemélyek tekintetében a levonásokat meg kell tenni az ezen összegre eső előleg és osztalék különbözeti összegre a 25% SZJA-t tekintve.., a %-os eho-t a teljes nem EVA alatt keletkezett összeg után kell számolni, levonni a magánszemélyektől figyelemmel a 450 eFt-os megfizetettségi határösszegre.. Amit a nem EVÁ-s iidőszakban keletkezett "eredménytartalék terhére" fizet a cég, azt a magánszemélyeknek be is kell majd vallani az '53-as bevallásban...

Viszont az eredménytartalékot is be lehet vonni az osztalékelőleg fedezetébe.. nyilván ügyelni kell a mellék feltételre is, az sztv. szerinti helyesbített saját tőke nem csökkenhet a jegyzett tőke alá az osztaléklőleg miatt..

133. § Két, egymást követő számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása közötti időszakban - ha a társasági szerződés azt megengedi - a taggyűlés osztalékelőleg fizetéséről akkor határozhat, ha

a) a számviteli törvény szerinti - e célból készített - közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik az osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel; azzal, hogy a kifizetés nem haladhatja meg az utolsó számviteli törvény szerinti beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a számviteli törvényben foglaltak alapján megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét és a társaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökkenhet a törzstőke összege alá, továbbá

b) a tagok vállalják az osztalékelőleg visszafizetését, amennyiben utóbb a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján - a 131. § (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - az osztalékfizetésre nem lenne jogszabályi lehetőség.

Helyesbített saját tőke, jegyzett tőke kérdése az sztv. szerint az osztalék előleg kapcsán:

(4) Osztalékelőlegként - a más jogszabályban előírt egyéb feltételek mellett - csak akkor fizethető ki a 21. § szerinti közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény, ha a lekötött tartalékkal, továbbá az értékelési tartalékkal csökkentett - a közbenső mérlegben kimutatott - saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá.

 

Üdv.

seprenyi55 fogadta el, ekkor: 2009-10-06 17:33
Pont: 33
Téma: osztalék előleg és osztalék könyvelése, adózása

Amikor kifizeted a jóváhagyott osztalékelőleget, akkor követelés a tagoktól (osztalékelőlegként), ahogy Zsuzsa írta,  vagy akár:  36 követelés a tagoktól T/  38..bank, pénztár K  a bruttó összeg

                              38.. Bank/pénztár T / 46.. levont forrásadós SZJA K  a levont SZJA összege.. 

..., ha majd a beszámoló elfogadásával osztalék lesz belőle (2010), sőt még remélhetőleg további adózott nyereség is keletkezik, amit az osztalékfelosztásnál felosztanak, akkor  könyvelni kell.... az évvégi könvyelési tételként

a teljes jóváhagyott osztalékot a taggyűlési határozat alapján dec.31-re

-- az eredménytartalékból osztalékra igénybe vett összeget:  41.. eredménytartalék T / 49..adózott er. K

   aztán a teljes jóváhagyott osztalék összeget:                    49..ad.eredm. T/ 47.. Tartozás a tagok felé K

   aztán a tagoktól való követelésről átvezetni az előleget:     47.. Tart. a tag.felé T/ 36..köv. a tagoktól K 

Normális esetben a 47.. tartozás a tagok felé számlán dec.31-én egyenlegben csak a tényleges osztalék és a már kifizetett (bruttó) osztalékelőleg különbözet összege fog megjelenni 47.. Követel egyenlegként.., amit a beszámoló elfogadását követően lehet majd kifizetni még különbözetként... de a nem EVÁ-s időszak összegére eső eho levonásra figyelni kell majd.  A kifizetett adóköteles osztalék utáni SZJA-t és adóköteles osztalék utáni százalékos eho, az a magánszemélytől vonandó le... a cégnek külön költsége ezután nincs.  

Üdv.

seprenyi55 fogadta el, ekkor: 2009-10-06 17:33
Pont: 33
Téma: Pénztárbizonylat2

Szia!  Ha úgy szól a kérdés, hogy kell-e, akkor nem kell, azaz nem kötelező a nyomtatvány forgalomban lévő bevételi és kiadási pénztárbizonylat használata, főleg nem minden gazdasági eseménynél..

De előfordulhatnak olyan gazdasági események, amikor jó, ha még is csak használjuk... egyrészt nem kell külön irományt kreállni, másrészt ha valaki mondjuk a számláját utólag készpénzben fizeti ki, akkor a befizető vevőnek kell "valami" igazolás a befizetésről... és nem veszik szívesen a külön gépelt átvételi elismervényt, stb-t... így erre a legcélszerűbb a nyomtatvány forgalomban is kapható 3 részes bevételi pénztárbizonylat tömb.., amiből a nyugta részt átadjuk a befizetőnek, az első példányt a könyvelőnek és egy példány marad a tömbben...  Én használom..

Üdv.

 

 

 

szokeandras fogadta el, ekkor: 2009-10-03 05:12
Pont: 10
Téma: kp-s nyugta mellé átutalásos számla?

Szia!   Ha a bevételi pénztárbizonylat nyugta okt.01-éről szól, hogy akkor befizette a vevő a 09.30-i vásárlását.. akkor rendben van a dolog...

Én rendre nem készpénzes számlákat állítok ki, amiket aztán a vevő kp-ban fizet ki. Amikor fizet megkapja a bevételi pénztárbizonylat nyugtát és a  korábban kapott számlát a pénztáron keresztül leteljesíti, épp úgy, mint amikor a bankból egyenliti ki az adott számlát.. és én is a korábban kiadott számlát a pénztárral szemben teszem kiegyenlítettnek, vagy részben kiegyenlítettnek..

A fizetés módja egyébként sem kötelező tartalma a számlának... nem egyszerűsített számlát kapott, tehát biztos, hogy nem azonnali kp-s vásárlásról volt szó,   Ha a számla egyébként jó, akkor csak a fizetési mód miatt nem kell tenned semmi különöset. Bekönyveled a számlát és leteljesíted a pénztárból, a pénztári teljesítés (szállítói számla kifizetés) alapbizonylata a kapott bevételi pénztárbizonylat, amivel a szállító elismeri az adott összeg megfizetését..

Üdv.

csillagfürt1 fogadta el, ekkor: 2009-10-02 18:32
Pont: 33
Téma: Osztalék 25% SZJA ?

Szia!

Osztalék csak akkor fizethető, ha azt valamely beszámoló elfogadásakor a taggyűlés jóváhagyta, szerepel a cégbírósághoz leadott  adózott eredmény felosztásáról szóló határozatban és még nem került kifizetésre..   A magánszemélynek fizetett osztalékból 25% SZJA-t kell levonni és figyelemmel a 14% százalékos eho-ra előírt határösszegre (max. 450.000 Ft) a 14% százalékos eho-t is vonni kell, addig a mértékig,( magánszemély nyilatkozatát is figyelembe véve) amíg az illető a határösszeget el nem éri... Ha Kft-ről van szó, akkor az osztalékkifizetésnél a cégbíróságra az ügyvezető nyilatkozatadásra köteles a Gt. szerint..  Az osztalék fizetés bizonylatai: a határozat és a kifizetést igazoló bizonylatok (bank, pénztár), a kifizetésről a kifizetésből történt levonásokról az osztalékban részesülő magánszemély részére igazolást kell kiállítani.

Nálam a gyakorlatban úgy működik, hogy az ügyfél képviselője ad egy írást arról, hogy a nyilvántartott (kötelezettség a tagok felé osztalék miatt) osztalék kötelezettségből mennyi kerül kifizetésre és kéri a "számfejtését" , én elkészítem az osztalékkifizetéshez az igazolást (elszámolást), amin szerepel az osztalékban részesülő főbb adata (neve,címe, adóaz.jele, an., az osztalék bruttó összege, a levont SZJA és a levont 14% százalékos eho, a kifizetésre kerülő nettó összeg, a kifizetés dátuma és bizonylat száma kipontozva, a keltezés kipontozva...  a kifizető cégszerű aláírása és a kifizetésben részesülő aláírása, hogy az igazolást és az osztalékot átvette... Magának a nettó összegnek a kifizetése vagy a bankkivonaton jelentkezik,- ha bankszámlára történt az utalás, vagy pénztári kiadási pénztárbizonylaton veszi át a cég pénztárából, ezekhez csatolom az aláírt elszámolási igazolás egy-egy pldányát, a "számfejtéshez kapott "utasítást a hozzá csatolt, aláírt igazolások másolataival, vagy másodpéldányával az adós dossziéba szoktam lerakni. A cég a saját cégiratai közé lerakja a jóváhaygó határozatához a kifizetést igazoló iratok másolatát. /Nálam előfordul, hogy a jóváhagyott osztalékot nem egy összegben fizetik ki../  

Ha nem valamely lezárt üzleti évre jóváhagyott osztalék kifizetéséről van szó, akkor év közben csak osztalékelőleg jöhet szóba, a feltételek megléte esetén.( ha Kft-ről van szó, akkor a társasági szerződésben szerepelnie kell az osztalékelőleg fizetés lehetőségének,  Közbenső mérleg, hogy egyáltalán az osztalékelőleg mennyi lehet, stb.  taggyűlési határozat az osztalékelőlegről..  Az osztalékelőlegből 25% SZJA előleget kell vonni.., .   Aztán majd ha osztalékká válik, akkor az osztaléknál számolni kell az előleggel, az előleg SZJA-val, de a teljes osztalék összegre kell nézni (a határösszeget és nyilatkozatot is figyelembe véve) a 14 % százalékos eho-t.

Ha esetleg EVÁ-s számv.tv. hatálya alá tartozó cégnél kerül sor osztalék kifizetésre, akkor, ha az az osztalék EVÁ-s időszakban keletkezett adózott eredmény, eredménytartalék terhére került jóváhagyásra, akkor ott az osztalékból nem kell sem SZJA-t, sem százalékos eho-t vonni a kifiztetéskor.

Ha nem EVÁ-s osztalékról, osztalék előlegről van szó, akkor a kifizetés hónapjára vonatkozó 0908-asban be kell vallani a kifizetést és abból történt levonást. Ha olyan tag kapja az osztalékot, osztalék előleget, akinek van tagi közreműködői díja is a cégtől, annak majd az adóadatlapján, vagy az M30-asán  szerepeltetni kell az osztalékot, osztalékelőleget és abból történt levonás/levonásokat.

Üdv

palnagy1 fogadta el, ekkor: 2009-10-02 10:17
Pont: 10
Téma: Kültag milyen jogviszonyban?

Szia!  lehet (többes jogviszonyú) társasvállalkozó (személyesen közreműködő tag)... mivel az egyéni vállalkozásában főfoglalkozású egyéni vállalkozó jelenleg, 2010. januárban akár nyilatkozhat a Bt felé úgy, hogy a járulékokat a Bt-ben akarja megfizetni...   Tehát ha valaki egyidejűleg  egyéni vállalkozó és társasvállalozó is, akkor az év elején tett nyilatkozata alapján választása alapján csak egy helyen kötelezett kötelező járulékfizetésre.. 

De nyilván lehet úgy is személyesen közreműködő tag (ev.melletti társasvállalkozó), hogy továbbra is egyéni vállalozóként fizeti meg a járulékokat a váll.kivét, illetve a kötelező mérték után  és a Bt-ben pedig akár jövedelmet sem vesz fel és akkor járulékfizetési kötelezettség sincs utána.., ha a Bt-ben még is lenne közreműködői díja, akkor járulékot csak már csak a tényleges jövedelem után kellene fizetni.. Ha most 2009. évközben lenne társasvállalozó is, akkor 2009.dec.31-ig csak ez utóbbi jöhet szóba... és csak 2010. januártól lenne lehetséges, hogy fő járulékfizetésre kötelezett a Bt. legyen a kötelezett a nyilatkozat alapján.

De részleteiben nézd meg a Tbj. 31.§-t, de egy rész belőle:

(6) Annak az egyéni vállalkozónak, aki egyben társas vállalkozóként is biztosított, egyéni vállalkozói járulékfizetési kötelezettsége a 29. § (1) bekezdése, illetőleg 29/A. § (1) bekezdése szerint áll fenn. Ez esetben a társas vállalkozásnál fennálló járulékfizetési kötelezettség alapja a ténylegesen elért, járulékalapot képező jövedelem. Az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a minimálbér kétszerese, illetőleg - az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban tett bejelentés esetén - legalább a minimálbér után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján az egyéni vállalkozásában, illetőleg a további tagsági jogviszonyában a (4) bekezdésben említett járulékalap után kell a járulékot megfizetni.

Üdv.

F.Juli fogadta el, ekkor: 2009-10-02 09:24
Pont: 20
Téma: Számla kibocsátási határidő 2007ben

Szia!  Ez már valóban jogi kérdés..., hiszen a férjed vette át a szállítólevéllel a terméket, amit a "kedves ismerősének" odaadott..(vélhetően)  a férjedet pedig kiszolgálták, mert korábban is kapcsolatban állt a szállítóval...

A kedves ismerős akkor járt volna el becsületesen, ha már így jutott a termékhez, hogy nem hozza kellemetlen helyzetbe a férjedet,  - akit az ismeretség kapcsán így jól behúzott a csőbe - és kifizette volna a termék árát.. ráaaásul az áprilisban kapott termékért csak december közepén kellett volna neki fizetni..

Az egy dolog, hogy a szállító az általad hivatkozott számlán a teljesítési dátumot hibásan szerepeltette, hiszen a teljesítés időpontja, az 2007.04.19. volt valójában és a szállítónak ekkor keletkezett valójában ÁFA fizetési kötelezettsége és nem pedig 11.06-án....  ez azonban szerintem még nem jelenti azt, hogy a vevőnek a termék ellenértékét ne kellene kifizetni..

Azt az apróságot nem írtad, hogy a szállítólevélen ki szerepelt, mint vevő?? A férjed, vagy pedig  a kedves ismerőse (név, cím), aki a férjedet  ezek szerint átverte...

A szállítónak igaza van: valakinek fizetnie kell...  Ha vevő (a kedves ismerősötök) nem ismeri el a vásárlást, (való igaz, hogy a vevő kitalálhatja, hogy ő még csak nem is ismeri a szállítólevélen szereplő férjedet, aki a terméket átvette, gondolom semmilyen írás nem született köztük: meghatalmazás, stb..)  akkor a férjednek, aki majd elintézi az ismerősével.., vagy most már esetleg majd a bíróság kimondja, hogy ki tartozik és mi mindennel...

A 2007. dec.31-ig hatályos ÁFA törvény nem rendelkezett úgy a számlakibocsátási határidőről, mint az új ÁFA törvény, az elévülés pedig pedig jóval több, mint egy év, tehát ezen az alapon szerintem azt, hogy a férjed, vagy a kedves ismerőse tartozik ezzel az összeggel a szállítónak -- nem támadható, hiszen egyik sem fizetett a szállítónak, a szállító pedig tudja igazolni, hogy a férjed vette át, akivel korábban is kapcsolatban állt már a szállító...

Az új FA tv. már rendelkezik a számla kiállítási határidőről......, de aki kapja a számlát, az nem emelhet kifogást a számla ellen csak azért, mert esetleg a számlakibocsátó több, mint 15 nappal később állította ki a számlát..

Ráadásul, ha ez egy peresített követelése a szállítónak, akkor valószínűleg már érvénytelenítette ezt a számlát és majd a bírósági döntés jogerőre emelkedésének napjával, mint teljesítési időponttal fogja kibocsátani a számlát erről a peresített követelésről..

A Ptk-ból a követelés elévüléséről

Az elévülés

324. § (1) A követelések öt év alatt elévülnek, ha jogszabály másként nem rendelkezik.

(2) A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések is elévülnek. A főköveteléstől független mellékkövetelések elévülése a főkövetelést nem érinti.

(3) A követelés elévülése az azt biztosító kézizálogból való kielégítést nem akadályozza.325. § (1) Az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet.

(2) A felek rövidebb elévülési határidőben is megállapodhatnak; a megállapodás csak írásban érvényes. Az egy évnél rövidebb elévülési határidőt a felek írásban legfeljebb egy évre meghosszabbíthatják, egyébként az elévülési határidők meghosszabbítására irányuló megállapodás semmis.326. § (1) Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé vált.

(2) Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított egy éven belül - egyéves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetében pedig három hónapon belül - a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél, illetőleg három hónapnál kevesebb van hátra. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha a jogosult a lejárat után a teljesítésre halasztást adott.327. § (1) A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása - ideértve az egyezséget is -, végül a tartozásnak a kötelezett részéről való elismerése megszakítja az elévülést.

(2) Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezése után az elévülés újból megkezdődik.

(3) Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

-------------------------------

Nem vagyok jogász, de szerintem a szállítónak ez a követelése nem évült el, a számlakiállítási hiba okán (hibás teljesítési időpont ..) a szállító követelését nem lehet jogosultalan követelésnek tekinteni...  Azt, hogy a végén a férjed fog fizetni és majd ő perelheti a kedves ismerősét az összegért, vagy betudja bizonyítani a szállítóval kapcsolatos peres eljárásban, hogy neki meghatalmazása volt az ismerősétől (vevőtől) az áruátvételére és a tényleges vevő az az ismerőse és közvetlenül ez az ismerős köteles fizetni a szállítónak.. abban nem alkotnék véleményt..

Üdv. 

 

flw1 fogadta el, ekkor: 2009-10-02 08:54
Pont: 38
Téma: Evás bt. osztalékelőlege

Szia!  Igen a Bt-re nem ugyanaz vonatkozik a Gt-ben, mint a KFT-kre

Beteszem neked ...

A tagok gyűlése (Kkt-knél és így a Bt-nél.. is)

92. § (1) A közkereseti társaság legfőbb szerve a tagok gyűlése, amelynek tevékenységében való részvétel lehetőségét valamennyi tag számára biztosítani kell.

(2) A társasági szerződésben a tagok a tagok gyűlése összehívására és a határozathozatal eljárási rendjére nézve részletes szabályokat állapíthatnak meg.93. § (1) A tagok gyűlése határoz a társaság mindazon ügyében, amelyet törvény vagy a társasági szerződés a társaság legfőbb szervének a hatáskörébe utal. A tagok háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozattal bármely kérdés eldöntését a tagok gyűlése hatáskörébe utalhatják.

(2) A tagok gyűlése hatáskörébe tartozó kérdésekben a tagok ülés tartása nélkül írásbeli vagy más bizonyítható módon történő szavazás útján is határozhatnak, kivéve, ha bármely tag az ülés megtartását igényli. A társasági szerződés az ülés tartása nélküli határozathozatal lehetőségét kizárhatja.

(3) A határozathozatal során valamennyi tagnak azonos mértékű szavazata van. A társasági szerződés ettől eltérően rendelkezhet, de legalább egy szavazat minden tagot megillet.

(4) A tagok gyűlése a leadható összes szavazatszámhoz viszonyított szótöbbséggel hozza meg határozatát. A társasági szerződés ettől eltérő rendelkezése semmis. A határozathozatal egyszerű szótöbbséggel történik, kivéve azokat a kérdéseket, amelyek esetében törvény vagy a társasági szerződés háromnegyedes szótöbbséget vagy egyhangúságot ír elő.

(5) Háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozat kell az üzletvezetési és képviseleti jog megvonásához. Valamennyi tag egyhangú szavazatával meghozott határozat kell - a 18. § (2)-(3) bekezdésben szabályozott esetek kivételével - a társasági szerződés módosításához, valamint a társaság átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének az elhatározásához.

(6) A társasági szerződés módosítását - a 18. § (2)-(3) bekezdésben szabályozott esetek kivételével - valamennyi tagnak alá kell írnia.

---------------------

BT-k

108. §. (3) A társaságra a közkereseti társaságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha e fejezet másként nem rendelkezik.

Üdv.

jacsoa fogadta el, ekkor: 2009-09-30 12:10
Pont: 13
Téma: Evás bt. osztalékelőlege

Szia!  Az, hogy van egy EVÁ-s Bt-tek az alapján a kérdést pontosan nem lehet megítélni..

Tudni kellene, hogy az az EVÁ-s Bt, az a számviteli tv. hatálya alatt van-e (tehát kettős könyvvitelt vezet), vagy csak un. bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett a választása alapján.

Ha bevételi nyilvántartásos, akkor az SZJA szerinti osztalék nem is igazán értelmezhető....

Ha kettős könyvvitelt választott az EVÁ-ba lépéskor, akkor a számviteli tv. hatálya alá tartozva, csak a számviteli törvénynek megfelelően (és nyilván a Gt-nek) fizethet osztalékelőleget, osztalékot.. (közbenső mérleg, taggyűlési határozat, stb.)

Üdv. 

jacsoa fogadta el, ekkor: 2009-09-30 12:10
Pont: 13
Téma: Evás bt. osztalékelőlege

Szia!  Mivel Sztv. hatálya alá tartoztok, akkor "nyereség" felosztásra évközben csak osztalékelőlegként lehet szó (közbenső mérleg alapján).

A rendes éves  beszámoló elfogadásakor majd osztalék.

Ha a tagok személyesen tagként munkát végeznek a Bt-ben, akkor azért kaphatnak díjazást, nyilván az SZJA-s és TB-s, tehát egy EVÁ-s cégnél a tagok, ha dolgoznak is a Bt-ben, akkor azt általában ingyenesen, díjazás nélkül vállalják és majd csak osztalékra tartanak igényt.

Van aki a pénzzel sakkozik, de az Sztv. hatálya alá tartozó EVá-s Bt-re is vonatkozik a kp. pénzkészlet korlátozó rendelkezés, tehát a pénztárban nem igazán halmozódhat a készpénzkészlet... az utólagos elszámolásra kifizetés, visszavétel, majd kifizetés.. módszer pedig nagyon rizikós, hiszen a gazdasági eseménynek nem csak annak kell látszani, aminek elnevezik, hanem lehetőleg valójában is annak kellene lenni ... valamint a kamatkedvezmény jövedelemre is ügyelni kell ....  , vannak akik pénzt kölcsönöznek a tagoknak, ennél viszont megint csak felmerül a kamatkedvezmény jövedelem, ha a Bt. kamatmentesen, vagy az SZJA tv. vonatkozó részében foglalt (jegybanki alapkamat+5%..) kamatmérték alatt adja kölcsön azt a pénzt.. 

Szerintem, ha a tagok gyűlése úgy határoz, hogy évközben osztalékelőleget fizet, akkor annak a közbenső mérlegnek az elkészítése az osztalékelőleg összeg meghatározásához.... nem olyan nagyon nagy dolog, és ez a legtisztább megoldás.

Üdv.

jacsoa fogadta el, ekkor: 2009-09-30 12:10
Pont: 13
Téma: 14% eho a 0908 bevallás melyik sorába írandó?

Szia!  Az előttem szólók válaszát alátámasztandóan, a kitöltési útmutatóból: 

463. sor: A 14%-os mértékû egészségügyi hozzájárulás alapja
Ebben a sorban kell feltüntetni az Eho tv. 3. § (3) bekezdése alapján meghatározott 14%-os mértékû egészségügyi hozzájárulás alapját.

464. sor: A 14%-os mértékû egészségügyi hozzájárulás összege
Ebbe a sorba a 463. sorban feltüntetett összeg után fizetendõ 14%-os mértékû hozzájárulás összegét kell beírni mindaddig, amíg a magánszemély a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (1) bekezdése és az egyszerûsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36-37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az Eho tv. 3. § a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékû egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felsõ határ).

Üdv

heredieva@freemail.hu fogadta el, ekkor: 2009-09-30 10:51
Pont: 33
Téma: Tárgyi eszköz értékesítésének elszámolása

Szia Klári!  Az összegeket pontosítva:

   Te.értékesítés: 96..K   209.600 Ft

                         467.. K  52.400 Ft

                                         Tartozik a pénztár: 262.000 Ft

    T.évi  écs elszámolás  (ezek szerint: 43.940 Ft)  149 écs K / 571 terv.sz.écs 43.940 Ft

    Értékes.te.kivezetés:  143 K a bruttó értékkel 200.000 Ft

                                    149 T az eddigi écs-vel  65.637 Ft  (21.697+43.940 )

                                    861 T Te.eszk.nettó értékkel: 134.363 Ft

             / A kivezetés szabályosabban: 143K /861 T  200.000 Ft

                                                         861 K/ 149 K   65.637 Ft /

Ezen az ügyleten 75.240 Ft nyereség keletkezik, ami majd az éves eredménykimutatásban megjelenik az összes eredményben... külön nem kell vele kezdeni semmit.

A társasági adóbevallásban majd szerepeltetni kell mint növelő tételt: a számviteli tv. szerint elszámolt adóévi écs-t és kivezetett nettó értéket, csökkentő tételként pedig: a tao. tv. szerint elszámolt t.évi écs-t és a tao szerinti kivezetett nettó értéket.

Üdv.

KláriFA fogadta el, ekkor: 2009-09-30 09:04
Pont: 17
Téma: egyszemélyes kft-nél bejelntés

Szia!  (Ha élcelődni akarnék, akkor visszakérdeznék:  Szerinted??)

Szerintem nagy gond, ha egyébként a cégben kell dolgozni, ha dolgozik valaki de annak nincs jogviszonya, az akkor az valamilyen jogviszonyban történik: (munkaviszony, tagi közreműködés......) 

Nekem is van olyan cégem, ahol sem a tag nem működik közre, se alkamazottja nincs. De kizárólag ingatlanbérbeadással foglalkozik. Az ügyvezető az ügyvezetői feladatai keretén belül vezeti a pénztári  nyilvántartást, szerződést köt és számlázza a bérleti díjakat.  A többi adminisztratív feladattal más vállalkozó van megbízva, ennél még azt mondom, hogy talán rendben van..

De olyan cégnél, ahol a tevékenység kapcsán, az ügyvezetői feladatokon kívül más munka is van és azt nem "alvállalkozók" végzik, annál valaki csak végzi, ezek szerint feketén..

Valószínűleg ez a Kft-tag működik személyesen közre.. nem hiszem, hogy kieg.tev.társasvállalkozóként (nyugdíj mellett személyesen közreműködő tag) az a havi 4500 Ft eü.szolg.járulék és 1.950 Ft Eho földhözvágná...  (Szerintebb kisebb összeg, mint egy esetleges büntetés..)

A tagi közreműködés is lehet ingyenes .

Üdv.

kiskuszko1 fogadta el, ekkor: 2009-09-29 11:56
Pont: 10
Téma: egyszemélyes kft-nél bejelntés

Szia!  Ha az az egyszemély tag személyesen nem végez munkát a Kft-ben, tehát kizárólag a tulajdonosi mivoltában osztalékra jogosult tag, akkor vele kapcsolatban nem kell tenni semmit.

Az ügyvezető ezek szerint nem munkaviszonyban ügyvezető, hanem megbízással. A megbízás lehet ingyenes is. Ha ingyenes, vagy a választott tisztségviselői díja nem éri el a minimálbér 30% át, akkor ebben a jogviszonyban nem biztosított, tehát a biztosítottak bejelentő lapján nem lehet bejelenteni.

De gondolom van azért valaki, vagy valakik, akik a Kft-ben dolgoznak is?!

Üdv.

kiskuszko1 fogadta el, ekkor: 2009-09-29 11:56
Pont: 10
Téma: Munkaviszony megszüntetése...

Szia Györgyi!  Ha a dolgozó kezdeményezi a közös megegyezéssel való munkaviszonya megszüntetését, akkor először a dolgozó írjon pár sort a munkáltatóhoz címezve, hogy kéri a munkáltatót, hogy a felmondási idő letöltésétől tekintsen már el és járuljon hozzá a munkaviszonya 2009.10.01-ével történő megszűnéséhez..

Ha a munkáltató ezt elfogadja, akkor megírjátok a Megállapodás munkaviszony közös megegyezéssel való megszüntetésére ......  formátumú megállapodást.., amit a dolgozó és a munkáltató is aláírnak.

Én ilyenkor ezt a Megállapodást úgy szoktam kezdeni, hogy .... a munkavállaó kérésére a munkáltató és munkavállaló megállapodnak, hogy .......... -ik napján a munkavállaló munkaviszonya közös megegyezéssel megszűnik......

Az időarányosan járó, ki nem adott szabadsága szabadság megváltásként számolódik el (nincs belőle levonásos eb.járulék és nincs belőle munkaváll.járulék levonás) .

nem Te lépteted ki, hanem a dolgozó kérését elfogadva, a munkáltató a dolgozó által megjelölt napon a munkaviszonyt megszűntnek tekinti (nem ragaszkodik a felmondási idő letöltéséhez, hanem attól hamarabb elengedi, úgy hogy emiatt a "kilépés" miatt nem támaszt kártérítési szankciós igényt...) . A dolgozó egyébként rendes femondással is kérhetné a munkaviszonya megszüntetését, a rendes felmondás az, a dolgozó által beadott írásos felmondáson alapul, aminél a felmondási idő leteltével szűnik meg a munkaviszony, ami felmondási időnél természetesen nincs kötelező felmentési idő, mint ahogy van a munkáltató részéről történő rendes felmondásnál.)

A közös megegyezéses munkaviszony megszűnésénél nem érvényesünek az Mt. felmondási tilalom kritériumok.  De, hogy a dolgozó később ne hozakodhasson elő olyannal, hogy Ő a közös megegyezést csak azért írta alá, mert a munkáltató Őt megtévesztette, és elkezd követelőzni, hogy megtévesztés miatt írta alá, hiszen nincs másik munkahelyre kilátása, látni, hogy csak munkanélkülire tudott menni..... stb.stb.,  mindenképpen célszerű vele íratni egy pár sort, hogy ő kezdeményezi  közös megegyezéssel a munkaviszonya határozott időpontra szóló megszűntetését.

Üdv. 

algaszám fogadta el, ekkor: 2009-09-28 10:50
Pont: 17
Téma: Kft lakóingatlant vásárol

Szia!  A lakásingatlan beszerzése alapvetően ÁFA levonási korlátozás alá tartozik az Áfa tv. 124 §-a alapján.  Mivel a lakásban az egyik alkalmazott lakik, ezért feltételezem, hogy a lakást nem továbbértékesítési célra vette, hanem ez tárgyi eszköz...

Arról nem írsz semmit, hogy ezt a lakásingatlant ÁFA kötelesen adja-e bérbe a KFT.., egyrészt, mert alapból a lakásingatlan bérbeadás az mentes tevékenység, de lehetett rá ÁFA körösséget (ÁFA tv. 88.§.) kérni, másrészt a lakásingatlan ÁFÁ-ja csak akkor levonható, ha az ÁFA tv. 125 -126.§ szerinti levonási korlátozás alóli feltételeknek megfelel.....

Berendezések a lakásba... mivel a lakást ezek szerint vélhetően bérbeadja, ha abba berendezési, felszerelési tárgyakat fog vásárolni, akkor minden bizonnyal ezen berendezésekkel együtt fogja bérbeadni...  Mivel az ingatlan bérbeadás alapból mentes, a mentes tevékenységhez történő beszerzések ÁFÁ-ja egyáltalán nem levonható, vagy ha levonásra került, akkor ha mentes tevékenységet "szolgál", akkor is pótlólagos ÁFA fizetési kötelezettség keletkezik.....

A kérdésed szövege alapján nem lehet eldönteni, hogy az ÁFÁ-t levonhatja-e a KFT a beszerzéseiből, mert nem lehet tudni, hogy ÁFA köteles tevékenységhez kerülnek-e felhasználásra, illetve nem lehet tudni, hogy az adólevonási korlátozás alóli feltételeknek megmegfelel-e..  ÁFAvisszaigénylésről kérdezel, ezért feltételem, hogy a KFT egyébként ÁFÁ-s adóalany, de a kérdésedből ez sem derül ki egyértelműen.

  A mentes tevékenység is vállalkozási tevékenység, de a kizárólag mentes tevékenységhez felmerülő számla ÁFA tartalma nem vonható le.....

Javaslom a saját körülmények ismeretében az ÁFA tv: 124, 125,126 , valamint, ha a Kft végez ÁFA köteles és ÁFA mentes tevékenységet is, akkor célszerű a 123  és 135 §-ban is elmélyülni, s ezek alapján, vagy egyébként pontosítani a kérdést..

Üdv.

494 fogadta el, ekkor: 2009-09-25 12:02
Pont: 25
Téma: 7-es adószámú m.vállaló alkalmazása

Szia!    Mikor számlát kapsz egy magánszemélytől  (tehát nem társasvállalkozástól ) nem az dönti el, hogy az illető személy éppen micsoda, hogy milyen adószáma: hanem az, hogy van egyéni vállalkozói igazolványa, vagy nincs.  Ha nem tud bemutatni a kifizetéskor  vállalkozói igazolványt (nyilván most nem az ügyvédekre, közjegyzőkre gondolok), akkor a kifizetőnek SZJA előleg, stb. megállapítási kötelezettsége van.

Ha nem egyéni vállalkozók, akkor ugyanúgy jársz el a jövedelmük elbírálásánál, :  biztosított vagy nem és, hogy mi van az SZJA előleggel, mint egy nem adószámos magánszemély önálló tevékenységre szóló megbízási szerződése esetén.

Azt írod, mind a kettőnek van máshol legalább heti 36 órát elérő munkaviszonya... ez annyit jelent, hogy ha ez az önálló tevékenységet végző adószámos magánszemély SZJA előleg alapja eléri a minimálbér 30%-át, ami jelenleg (21.450 Ft/hó, 715 Ft/nap) , akkor az illető a díjazására tekintettel biztosítottnak minősül, de mivel van máshol heti ...... munkaviszonya, (amit a munkáltatói eho igazolással is igazol) a tételes eho-t a munkaviszonyában fizetik utána, továbbá a járulékok közül nem kell tőle vonni a 2% pénzbeli eü.bizt.járulékot, akkor sem, ha ezen megbízásában biztosítottnak minősül.

 

Példán keresztül: Akinek a bruttó összege 40.000 Ft/hó, de 50% költségről nyilatkozik, annak az SZJA előleg alapja: 20.000 Ft lesz, mivel ez az összeg nem éri el a minimálbér 30%-át, ezáltal nem lesz ebben a jogviszonyában biztosított:  Tehát SZJA előleget kell vonni a 20.000 Ft-ból 36%-ot, valamint a kifizetőt terheli a 11% százalékos eho.  Ezt a személyt nem kell biztosítottként bejelenteni és nem kell róla majd NYENYI-t adni.   

/Ha az illető arról nyilatkozik SZJA-ra, hogy az éves összevonandó jövedelme nem fogja elérni az 1.900 eFt-ot, akkor az SZJA százalék mértéke 18% is lehet/  A költségnyilatkozatával kapcsolatban pedig azért illik neki szólni, hogy ha aztán a tényleges költsége mégsem lesz 50%... akkor annak ránézve hátrányos következményei is lehetnek..... / 

Ennek a nem biztosított adószámos magánszemélynek is kell adni "jövedelem" igazolást az adóbevallásához, és egyébként a kifizető ezt is vallja a 0908M-en a kifizetés hónapjára.

 ----------------------------------------

 

A másik, amelyik 80.000 Ft-ot számlázna havonta és 10% költséghányados, annak az SZJA előleg alapja:  72.000 Ft/hó,  ez pedig meghaladja a minimálbér 30%-át, tehát ezen jogviszonyában biztosítottnak minősül. 

  Az SZJA előlege (a nyilatkozatától függően) mondjuk marad 36% a 72.000 Ft után számolva,

aztán a TB járulék alapja: 72.000 Ft.  Ebből le kell vonni tőle: a 4% term.eü.bizt.járulékot, aztán attól függően, hogy magánnyugdíjpénztártag vagy sem:                a 9,5% nyugd.jár. vagy 1,5% Tb nuygd. és 8% magánnyugdíjpénztári tagdíjat.

A kifizető fizet utána: a 2009.07. hótól érvényes járulék mértékekkel számolva: 24% nyugdíjjárulékot

                                                                                                0,5% + 1,5% = 2% eü.bizt.jár-ot

Valamint a 72.000 Ft, az majd a szakképzési hozzájárulás alapba is beszámít, tehát majd lesz utána szakképzési is.

Erről a biztosított adószámos magánszemély megbízottról NYENYI-t is kell majd adni. És nyilván részére is kell adni un. járulékigazolást, adóbevalláshoz igazolást.  És természetesen rá vonatkozóan is a kifizetés hónapjára a 0908M-es bevallást el kell készíteni.

-----------------

Ami nettó kijön (tehát pld-ul: bruttó 40.000 Ft  a számla                            /Adóalap: 20.000 Ft/

-  ebből le a levont szja (20.000*0,36) -7.200 Ft= nettó kifizetendő: 32.800 Ft.   A kifizető a levont SZJA-t és a kifizetőt terhelő 11% százalékos ehot befizeti az APEH-nak. (7.200+ 2.200 Ft)

 

A másiknál a számla bruttó összegéből: 80.000 Ft   (SZJA adóalap: 72.000 Ft)

  - levont SZJA 36%:                            -25.920 Ft

 - levont nyugdíjjárulék 9,5%               - 6.840 Ft

 - levont term.eü.bizt.járulék 4%:        - 2.880 Ft

  kifizetendő nettó összeg:           44.360 Ft          (remélem nem ütöttem el, de ha igen: az alapra a százlékokat  ki tudod számolni)

 A kifizető befizeti az APEH-nak a levont adókat, járulékokat, valamint a kifizetőt terhelő összesen 26% TB járulékot és majd az 1,5% szakképzési hozzájárulást a havi 72.000 Ft TB járulékalap alapulvételével.

Üdv. 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-09-25 07:02
Pont: 50
Téma: k.költség elszámolása

Szia!   1)   A társasházi közös költségről vagy van évesen ütemezett közgyűlési határozat, vagy akár a határozaton kívül van rendszeres közösköltség bekérő lévél, közös költségfizetésre értesítés.. erre való tekintettel a közöl költség elszámolható. A társasház a társasházi tagoknak a közös-költségről számlát nem bocsáthat ki.Alapabizonylat: a közgyűlési határozat/ vagy ha van a terhelési értesítés  és a befizetési bizonylat.

2.) A megbízásos jogviszonyból származó jövedelem, az nem minősül bérjövedelemnek.  Adójóváírás pedig csak a bér jövedelem esetén illetheti meg a magánszemélyt a feltételeknek való megfelelés esetén../Bér:    az SZJA tv: 3.§.-ból

21. Bér:
a) a munkaviszonyból származó jövedelem (kivéve a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat, valamint a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítést);


b) az adóköteles társadalombiztosítási ellátás;


c) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátás (kivéve az adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő ellátást);


d) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított vállalkozói járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély, ha ennek megállapítására nem a magánszemélyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár öt évet meg nem haladó időtartamon belüli betöltésére is figyelemmel került sor, továbbá a keresetkiegészítés és keresetpótló juttatás;

e) a Magyar Honvédségnél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély illetménye;


f) az a)-e) pontban meghatározott jövedelmet pótló kártérítés (keresetpótló járadék), ideértve a felelősségbiztosítás alapján ilyen címen fizetett kártérítést is, de ide nem értve a nyugdíjban részesülő magánszemélyt megillető baleseti járadékot.
  
 

tehát a megbízásos jövedelem SZJA-jánál nem lehet adójóváírást érvényesíteni, akár mekkora is az összeg,.

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-09-25 07:00
Pont: 10
Téma: Illeték és mulasztási birsága

Szia!  Nekem nem egészen egyértelmű a kérdés, mert tulajdonjog fenntartásról írsz, aztán arról, hogy a birtokbaadás is csak a tulajdonjog átadásakor történhet meg.. és azt írod, hogy adás-vételi szerződés tulajdonjog fenntartással..

 Attól, hogy a tulajdonjog csak a teljes vételár kifizetésének igazolásával kerülhet Földhivatali bejegyzésre...(tulajdonjog fenntartás a teljes kifizetésig)   az önmagában nem jelenti azt, hogy a birtokbaadás ezt nem előzte meg..     

 "Én" (a cég, ahol dolgozok) tavaly december végén adtam el ingatlant tulajdonjog fenntartással a teljes kifizetettségig fenntartva azt, de a birtokbaadás az még decemberben megtörtént és a vevővel 2009. januárban az illetéket ki is vetették.. amit az azóta be is fizetett.  

Tehát a szerződést kellene megnézni... 

Beteszem neked az illetéktörvény bizonyos vonatkozó részeit, :

Az illetékkötelezettség keletkezése
(3) A visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség
a) a szerződés megkötése napján,
b) árverési vétel esetében az árverés napján,
c) ingatlannak, ingónak, vagyoni értékű jognak bírósági, hatósági határozattal történő megszerzése esetén a határozat jogerőre emelkedése napján,
d) az a)-c) pontban nem említett esetekben a vagyonszerzéskor
keletkezik.
(6) A felfüggesztő vagy bontó feltételtől, illetőleg a kezdő határidő bekövetkezésétől függő szerződés esetén a vagyonszerzési illetékkötelezettség a szerződés hatályának beálltakor keletkezik.


Az illetékelőleg

 77/A. § (1) Ingatlan tulajdonjogának, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak ajándékozási, illetve visszterhes vagyonátruházási illeték alá eső szerzése után a fizetésre kötelezett a bejelentett érték alapulvételével illetékelőleget köteles fizetni. Ha a törvény külön szabályt nem állapít meg, az illetékelőlegre a vagyonszerzési illetékekre vonatkozó rendelkezések az irányadók. Az illetékelőleg fizetési kötelezettség abban az esetben is fennáll, ha a vételár teljes kiegyenlítéséig az eladó a tulajdonjogát fenntartja.


(4) Az illetékelőleget a vagyonszerző előzetesen még az azt kiszabó határozat meghozatala előtt, a bejelentett érték és az adott vagyonszerzésre irányadó mérték figyelembevételével, az illetékes állami adóhatóságnál - amennyiben erre az állami adóhatóság lehetőséget biztosít - készpénzben vagy az állami adóhatóság illetékbeszedési számlája javára befizetheti. A készpénzbefizetési mód esetén a befizetéssel egyidejűleg be kell mutatni a jogügyletről kiállított - az ingatlanügyi hatóság érkeztető bélyegzőjével ellátott - okiratot. Az illetékbevételi számla javára történő befizetés esetén az említett okiratot és a befizetési bizonylatot az igazolás kérésekor kell bemutatni az állami adóhatóságnál. Az állami adóhatóság az illetékelőleg befizetéséről szóló igazolást a készpénz átvételét követően, illetve a befizetett összegnek a számlára való beérkezését követően haladéktalanul kiadja.
Az ajándék és a visszterhes vagyonszerzés bejelentése


91. § (1) Az ingatlan tulajdonjogának, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jognak a megszerzését (megszüntetését) az ingatlanügyi hatósághoz kell bejelenteni illetékkiszabásra az azt tartalmazó szerződés (okirat) benyújtásával. Az illetékkiszabás célját szolgáló bejelentést az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányuló kérelemmel kell teljesíteni. Ha az illeték fizetésére kötelezett a kérelmet a külön jogszabályban meghatározott 30 napon túl nyújtja be, illetve bejelentési kötelezettségét elmulasztja, vagy hiányosan teljesíti, e törvény 82. §-ában említett mulasztási bírság megfizetésére kötelezhető.


92. § (1) Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés végett benyújtott szerződés (okirat) iktatószámmal ellátott és hitelesített másolatát az illetékkiszabáshoz szükséges és rendelkezésre álló egyéb iratokkal - ideértve a 26. § (9) bekezdésében meghatározott nyilatkozatot is - együtt az érkezését követő nyolc napon belül kísérőjegyzékkel továbbítja az állami adóhatósághoz. A kísérőjegyzék átadása történhet számítógépes adathordozón is.


(2) Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartási eljárás befejezését követően a tulajdonjog, illetve vagyoni értékű jog bejegyzéséről, törléséről szóló, illetve a bejegyzési kérelmet elutasító határozatát megküldi az állami adóhatóságnak. A határozathoz csatolja az illetékkiszabáshoz szükséges olyan iratokat, melyek az (1) bekezdésben meghatározott időpontban még nem álltak rendelkezésére.


(3) Az ingatlanügyi hatóság (1)-(2) bekezdésben említett kötelezettsége független attól, hogy a vagyonszerzés illetékköteles vagy illetékmentes.
  
 -----------------

Ha valóban adás-vételi szerződés íródott, akkor a Ti, vagy az ügyvédetek részéről valószínűleg ezek szerint ott áll fenn a mulasztás, hogy a szerződéskötést követő 30 napon belül nem ment be az "ingatlanügyi hatósághoz".... de a szerződés tartalmát ismerve, Ti tudjátok eldönteni, hogy ez a szerződés, akkor milyen szerződés is volt..

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-09-25 06:59
Pont: 17
Téma: táppénz időtartama és felmondás kezdete

Szia!  Amit leírtál, abban az van, hogy "5 napot volt betegen"... tehát nincs egybefüggően 15 nap keresőképtelenségi állományban, sem pedig 30 napig, ami alapján a munkábaállást követően 15 napra, vagy 30 napra járna neki a "védelem".  Aztán olyan is van, akiknél a felmondási "tilalom/védelem" nem alkalmazandó..  Szerintem Te értelmezed jól.

Részletesebenn be teszem neked ezt a magyarázatot, ami alapján meg tudjátok ítélni, hogy az illetőnél pontosan miről is van szó, hiszen attól, 5 napot volt táppénzen, még lehet, hogy az összesen pld-ul több, mint 20 nap keresőképtelenség (csak éppen 15 nap bsz volt  és 5 nap meg már táppénz).

A felmondási védelem kizárólag a munkáltató rendes felmondása esetén illeti meg a munkavállalót. Ebből kifolyólag például a keresőképtelen munkavállalónak is meg lehet szüntetni a munkaviszonyát azonnali hatállyal a próbaidő alatt, vagy rendkívüli felmondással, vagy közös megegyezéssel.

A felmondási védelem azt célozza, hogy meghatározott körülmények fennállta esetén a munkáltató ne küldhesse el munkavállalóját.

A felmondási védelem kizárólag a Munka tv. 90. § (1) bekezdés szerinti események időtartama alatt áll fenn, melyek körét kollektív szerződés, vagy munkaszerződés bővítheti. A felmondási védelem lejártát követően a felmondást már másnap lehet közölni, de a felmondási idő nem kezdődhet el azonnal, hanem csak a felmondási védelem lejártát követő 15, illetve 30 nappal később.

A védelem fennállásának szempontjából a felmondás közlésének az időpontja az irányadó, azaz a felmondási védelem időtartama alatt a felmondás nem közölhető a munkavállalóval. Tehát nem fordulhat elő, hogy a felmondási védelem alatt a munkáltató (egy későbbi időpontot megjelölve) jogszerűen felmondjon. Ennek megfelelően a felmondás közlését követően bekövetkezett olyan körülmények, például keresőképtelen betegség, melyek egyébként a felmondási védelmet megalapozzák, nem vezethetnek a már közölt felmondás jogellenességéhez.

A felmondási védelem nem terjed ki a nyugdíjasnak minősülő munkavállalóra.

A keresőképtelenné vált beteg munkavállalónak a munkaviszonyát akkor sem szüntetheti meg a munkáltató, ha a munkavállalót táppénz a keresőképtelenség egész tartamára nem illeti meg. Ha a keresőképtelen állapot folyamatossága megszakad amiatt, mert a munkavállaló rövid ideig munkaképessé válik, majd ismét keresőképtelen lesz, a betegségben eltöltött időszakokat nem lehet összeadni, a felmondási védelem újrakezdődik.

 

 -----------------------------

Tehát, ha ez az ember egybefüggően 5 napot volt beteg, akkor amikor munkába állt, akkor a felmondás közölhető vele és  indulhat is a felmondási idő.

Az Mtv-ből pontosan:ezt már kiveszem.

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-09-25 06:49
Pont: 10
Téma: kisker áfa

Szia! Így már egy kicsit húzósabb...

A fogy ár tartalmazza az ÁFÁ-t is.  Az, hogy a vállalkozó nem az előírásoknak megfelelően gondoskodott a számla, nyugta adási kötelezettségéről  (erre mindenképpen, mint könyvelő írásban felhívnám a figyelmét ), én az esetleges ÁFA hiány miatt ezen időszak bevételéből (25%) a bevételek 20%-át venném fizetendő ÁFÁ-nak, tehát a legmagasabb százalékossal számolnék.  Jobb ötletem nincs.

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-09-25 06:41
Pont: 10
Téma: Szabad szell. tevékenységet végző kérdez nehezet?!

Szia Gábor!

A teljesség igénye nélkül néhány észrevétel és bemásolt hivatkozás:

APEH portálon: 

12. Milyen tevékenységek folytathatók adószámos magánszemélyként?

Ha az adózó üzletszerűen - ellenérték fejében, nyereség- és vagyonszerzés céljából, rendszeresen - kíván termelő vagy szolgáltató tevékenységet folytatni, akkor egyéni vállalkozói igazolvány kiváltására köteles. Minden olyan tevékenység, mely nem kötött egyéni vállalkozói igazolvány kiváltásához folytatható az adóhatóságtól igényelt adószám birtokában. Vállalkozói igazolvány kiváltása nélkül gyakorolható a mezőgazdasági termelő tevékenység és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás, de tipikusan ilyen az ingatlan bérbeadás is.
[Art. 16. § (1)-(2) bekezdése, 17. § (1) bekezdés c); egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. tv. 2. § (1) bekezdése és 4. §]

meghivatkozott rendelkezés:

Art:

16. § (1) Adóköteles tevékenységet csak adószámmal rendelkező adózó folytathat, a 20-21. §-ban foglalt kivétellel.
(2) Az adóköteles tevékenységet folytatni kívánó adózó adószám megállapítása végett köteles az állami adóhatóságnál bejelentkezni.
17. § (1) Az adózó,
c) ha adókötelezettsége, adóköteles bevételszerző tevékenysége az a)-b) pontokban említett igazolványhoz, eljárás megindításához nem kötött, a tevékenység megkezdését megelőzően az állami adóhatóságnál az e célra szolgáló nyomtatványon, írásban teljesíti bejelentkezési kötelezettségét. Ha az adózó bejelentkezési kötelezettségét - jogszabálysértő módon - a tevékenység megkezdését követően teljesíti, a bejelentkezés során a tevékenység kezdő időpontját is köteles az állami adóhatósághoz írásban bejelenteni.
  
Ev-ról szóló tv.-ből

2. § (1) E törvény alkalmazásában egyéni vállalkozás a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy vagy - a 3. § (2) bekezdésében meghatározott esetben - külföldinek minősülő külföldi állampolgár gazdasági tevékenysége. E törvény alkalmazásában gazdasági tevékenység az üzletszerűen - ellenérték fejében, nyereség- és vagyonszerzés céljából, rendszeresen - folytatott termelő vagy szolgáltató tevékenység.
  

-------------------------------------------------------------------------------------


APEH portálról: az adószámos magánszemély...

4. 

 

--------------------------------------------------------------------------------------

 A "szabad szellemivel" kapcsolatban,APEH portálról kiragadott rész..:

Szellemi szabadfoglalkozás
2002.11.18.

A „szellemi szabadfoglalkozás” kifejezés nem adójogi kategória. Az ilyen tevékenységet végző magánszemély tevékenységét adóazonosító jel birtokában is gyakorolhatja, de ha a tevékenysége saját nevében folytatott rendszeres vagy üzletszerű tevékenység, akkor az általános forgalmi adónak alanya, és ezt a tényt az illetékes adóhatósághoz is be kell jelenteni, amely adószámot ad. A tevékenység az említetteken felül egyéni vállalkozás keretében is folytatható.

Az egyéni vállalkozáson kívül végzett szellemi tevékenység az Szja törvény alkalmazásában önálló tevékenységnek minősül, adózására az erre vonatkozó rendelkezések irányadók.

...... A törvény alkalmazásában szellemi tevékenységnek az a tevékenység minősíthető, amelynek eredményeként a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény szerinti szabadalmi oltalom tárgyát képező, továbbá a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény értelmében szerzői jogi védelemben részesített alkotás jön létre. A minősítés minden esetben a kifizető feladata.

--------------------------------------------------------

Én az általad egy-két szóban vázolt tevékenységet nem minősíteném szellemi szabadfoglalkozásnak,. és nem tudom mennyire "üzletszerű", de én is afelé hajlok,  mint az APEH: hogy egyéni vállalkozói igazolvány  kellene hozzá.     Ha egyértelműen még sem kellene, én akkor is az egyéni vállalkozói igazolvány kiváltását javasoltam volna neked.....  és nem csak azért, mert szerintem is váll.igazolvány britoklása kellene hozzá, hanem más vonatkozásban is..

Az adószámos magánszemély, attól, hogy számlát ad, attól a kifizetőnek elég sok " adminiszrációs" kötelezettséggel jár.  Bár nem tudom, hogy csak magánszemélyek felé szolgáltattál-e, vagy kifizetőnek minősülő (egyéni vállalkozó, Bt., KFT,stb.) felé. De az biztos, hogy a kifizető a kifizetést megelőzően a részedre járó "munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony" díjazást, a nyilatkozatod és a nappali okt.igazolást is figyelembe véve adóelőleg levonásra és egyébként a biztosítottnak/nem biztosítottnak minősítés szerint a járulékokat meg kellett volna, hogy fizesse utánad, biztosítottság esetén pedig járulékot is kellett volna tőled vonnia.. 

Ha egyéni vállalkozóként adsz számlát, Te akkor is addig még nappali tagozatos .... vagy, addig csak a tényleges vállalkozói kivéted, ( vagy tényleges átalányadó alapja, vagy aki EVÁ-s az az EVA bevételének 4%-u után köteles saját maga a járulékokat megfizetni.. tehát az adózási mód sem mindegy.)  Viszont az ev. által adott számlát a kifizető ugyanolyan számlaként számolja el, mint egy Bt., vagy Kft. által kiállított számlát, tehát a kifizető is szívesebben köt olyan valakivel szerződést, akinek csak a számlát kell, hogy kifizesse és nem kell nyilatkoztatnia, számfejtenie, havonta bevallást adni róla ( SZJA, járulék) és nem kell szórakozni a NYENYI-jével, stb.

Ha adószámos magánszemélyként a "járulékalap" eléri a minimálbér (2009-ben: 21.450 Ft bruttó) 30%-át akkor a kifizető járulékokat is kell, hogy levonjon, valamint erről un. járulékigazolást is kell, hogy kiadjon, stb. (Nyilván figyelemmel kell a költségnyilatkozatra is. ) 

--------------

A "józan paraszti ésszel azt gondolnám, hogy a nappali képzés miatt TB biztosított vagyok"  dologhoz egy "konyhanyelven" írt megjegyzés..:

  - Pld-ul: Nekem van heti 40 órás munkaviszonyos munkahelyem, tehát biztosított vagyok.  Elmegyek ezen munkaviszonyom mellett egy másik céghez is, akár munkaviszonyba részmunkaidőbe... az alapján is biztosított leszek.. tehát mindenütt fognak tőlem járulékot vonni és fognak utánam járulékokat fizetni, az más kérdés, hogy pld-ul a pénzbeli eü.bizt. járulékot azt a második munkáltatóm nem fogja tőlem levonni és ő nem fogja utánam a tételes eho-t sem megfizetni.  És még mindezek mellett egyéni vállalkozó is vagyok, mondjuk SZJA-s vállalkozói jövedelm szerint adózó... , ahol ha veszek ki vállalkozói kivétet, akkor az egyéni vállalkozásomban is megfogom fizetni a levonásos járulékok egy részét (a 2% pénzbelit nem) és fogom fizetni a 29 v. 26% Tb-t (nyugd.+eü.).--

Tehát attól, hogy valaki felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója.. az még nem jelenti azt, hogy ha munkaviszonyban, vagy társasvállalkozói jogviszonyban, vagy ev-ban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, stb. dolgozik.. akkor ott már ne kellene vizsgálni , hogy biztosítottnak minősül-e az adott foglalkoztatás kapcsán, vagy a kifizetett díj alapján és ha igen, akkor mi a TB járulék alapja, az már a vizsgálat további része, hogy ha az illető más biztosítottsággal is rendelkezik, akkor éppen melyik az a járulék, amit esetleg az adott személytől nem kell vonni, vagy nem kell fizetni utána.

A Tb tv-ből (nem konyhanyelven):

a) Foglalkoztató:
1. bármely jogi és természetes személy, egyéni vállalkozó, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szervezet, költségvetés alapján gazdálkodó szerv, bármely személyi egyesülés, ha biztosítottat foglalkoztat, vagy a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyára tekintettel vagy azzal összefüggésben járulékalapot képező jövedelmet juttat.

i) Foglalkoztatott: aki nem minősül egyéni, illetve társas vállalkozónak és foglalkoztatója biztosítással járó jogviszony keretében foglalkoztatja.
  
 5. § (1) E törvény alapján biztosított
g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,
   
9. § (1) Az egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonyban álló személy biztosításának fennállását mindegyik jogviszonyában külön-külön kell elbírálni.


(2) Az 5. § (1) bekezdés g) pontjában és (2) bekezdésében szabályozott munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni, és a biztosítási kötelezettség elbírálásánál az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani.
  
--------------------------------------------------------------------------------------

Hogy mikor kinek áll fenn, pld-ul a biztosítottsággal nem járó díjazás után pld-ul a 11% százalékos eho, az attól is függ, hogy az adott díjazás kifizetőtől, vagy magánszemélytől származik-e. E tekintetben az Eho-ról szóló tev-ből egy részlet:

3. § (1) A kifizető 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben juttatott (megszerzett), a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (a továbbiakban: Szja tv.) meghatározott, az alábbiakban felsorolt jövedelmek után:  ..........


(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott jövedelem nem kifizetőtől származik, a kifizetőt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a jövedelmet szerző magánszemély köteles megfizetni. Ha a jövedelem juttatása nem pénzben történik, a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizetőnek akkor is meg kell fizetnie.


---------------------  

Szerintem keresned kellene egy könyvelőt, akit megbízol ezekkel a dolgokkal... mert egyáltalán nem mindegy, hogy Eleve úgy teszed fel a kérdést, hogy Te egy szellemi szabadfoglalkozású vagy .. és akkor mi újság.. mert akkor arra fognak neked válaszolni, miközben lehet, hogy Te egyáltalán nem az vagy....

Hát nagyon nagy vonalakban ennyi.  Üdv.

 


   

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-09-25 06:37
Pont: 63
Téma: Kötelező-e a szállítólevelet a számlaval kiküldeni

Szia!  Szerintem is a termékátvételt és annak időpontját igazoló szállítólevél másodpéldányához, vagy másolatához jogosan ragaszkodik a számlázási vevő (megrendelő).  Mi az ilyen számlákon szerepeltetjük, hogy milyen sorszámú szállítólevelek alapján és csatoljuk az átvételt (teljesítést) igazoló szállítólevél egy  a jogosult átvevő által leigazolt példányát is.

Szerintem a Ptk. rendelkezéseiből kiolvasható, a teljesítés igazolási kötelezettség a megrendelő felé. (A megrendelő részére szerződésszerű teljesítés ).  A számla önmagában még nem igazolja a teljesítés megtörténtét az ilyen módon történő értékesítésnél, főleg nem a szerződés szerű teljesítést..

  /kb. 2 éve történt az egyik ügyféllel (60 napos fizetési határidővel), hogy egyszercsak telefonon szóltak neki, hogy már ne arra a szállítási címre menjen a termék, hanem egy másikra. Ez kiszállította, ott átvették a szállítólevélen.. kedves ügyfél annak rendje és módja szerint kiszámlázta, a szerződés szerint az átvételi helyen kellett hagyni 2 példány szállítólevelet és a számlán csak hivatkozza meg a szállító levelek számát....... majd egyszarcsak a számlák visszaérkeztek, hogy azt nem fogadják el, mert részükre nem történt teljesítés..., mikor elküldték a szállító levelek másolatát közölték, hogy ők arról a cégről még csak nem hallottak, nem hogy azt adták volna meg  teljesítési helynek... a többit már a fantáziátokra bízom/  

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-09-25 06:10
Pont: 50
Téma: Mo-i Kft. magyaro-i terméket

Szia! Negyedéves bevallással kezd az újonnan alakuló..  és mivel úgy néz ki, hogy folyamatosan "visszaigénylő pozicióban" lesz a cég... ÁFA fizetési kötelezettség miatt nem igazán lesz havi bevallás áttérésre kötelezett.

Az, hogy az ÁFA bevallásban az elszámolandó ÁFA negatív (tehát elméletileg visszaigényelhető), az, hogy az valóban visszakérhető legyen egyéb feltételeknek is meg kell felelni...

Nagyjából: 

Először is vizsgálni kell, hogy a negyedéves negatív ÁFA az összegében eléri-e 250 eFt-ot,  ha igen, akkor tovább kell vizsgálni, hogy a bejövő számlák azok kiegyenlítettek-e, ha igen, akkor a teljes összeg beírható visszaigényelhető ÁFA-ként, amire lehet kérni a kiutalást, vagy éppen más adónemekre az átvezetést.. /Ha eleve a negatív ÁFA nem éri el a 250 eFt-ot, akkormár tovább nem kell vizsgálni, mert az egész a következő időszaki bevallásba lesz csak továbbvihető/

Ha a kifizetettségi vizsgálat alapján csökkenteni kell a negatív elszámolandó ÁFA összegét, akkor megint csak meg kell nézni, hogy az így maradó negatív ÁFA összeg az eléri-e a 250 eFt-ot. Ha igen, akkor a ki nem fizetett (ki nem fizetettnek minősül az a számla is, ami csak részben nincs kifizetve) számlák teljes ÁFA összege az csak a következő időszakra továbbvihető ÁFA "követelés" lesz, a maradék negatív ÁFA-ra viszont kérhető a kiutalás..   /  pontosan: ÁFA tv. 184-186.§./

Ha az ÁFA bevallásban ténylegesen visszaigényelhető ÁFA jön ki, akkor attól függően, hogy annak mennyi a visszaigényelhető ÁFA összege: ha 500 eFt alatt van, akkor a bevallási  esedékességétől 30 nap, ha 500 eFt feletti az összeg, akkor 45 nap.   /kiutalással kapcsolatban:  Adózás rendje: 37.§./

------------------------------------------------

/ÁFA bevallás gyakoriságáról pontosan és részleteesen: az Adózás rendje I.sz. melléklet 3.pont./

 

-------------  Nagyvonalakban,  pontosan pedig mielőtt a céget megalapítanátok, célszerű szakemberrel konzultálni, és ha létrehozzátok a KFT-t, akkor annak adózására, könyvelésére megfelelő szakembert megbízni/alkalmazni, már az alakukulástól.

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-09-25 06:07
Pont: 33
Téma: 0958 július

Szia! Ha másolással csinálod, akkor először hagy meg a 06 hónapot és a 01-es lapról törölj ki mindent (bevallási időszaktól kezdve, azt, hogy Tb, magán.. tehát minden adatot ezen a lapon).

Aztán üsd át a főlapon a bevallási időszakot 07.01-07.31-re és akkor már a 01-es lap tölthetetlenként jelenik meg, viszont tölthetőként jelenik meg a 05-ös lap, amin a járulék összeges adatokat vallani kell, ahogy Gabi is írja.

A TEAOR-os lapon meg már átütöd a dátumokat, ahogy szoktad.  Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-09-25 05:53
Pont: 10
Téma: adószámos magánszemély számlázása

Tündi!  2009-től a biztosítással nem rendelkező magánszemélyek esetén a eü.szolg.járulék mértéke 4.500 Ft/hó, ami összeget Te írsz, az 2008-ban volt annyi.

Nem tudni, hogy a lányod, akkor tartós munkanélküliként regisztrálva van-e - attól, hogy nem kap munkanélküli ellátást -.  A pályakezdők, vagy a tartós munkanélküliek foglalkoztatása esetén vannak különböző kedvezmények a foglalkoztató részére...    Továbbra is azt mondom, hogy beszélj a könyvelőddel, biztos fog segíteni megtalálni a kedvezőbb megoldást a helyzet pontosabb ismeretében.

Ha a lányod nem egyéni vállalkozóként ad számlát, hanem csak adószámos magánszemélyként, akkor a kifizető mindent le kell, hogy vonjon és meg kell, hogy fizessen utána.. Ha a kifizető eleget tett kifizetői kötelezettségének, akkor a lányodnak a majd kapott jövedelemigazolás alapján a leigazolt bevételt, az azzal szemben elszámolt költséget, vagy 10% költséghányadot az éves SZJA bevallásában szerepeltetni kell, a levont SZJA-t is...  Évközben vezeti a nyilvántartását a bevételeiről, az azzal kapcsolatban bizonylattal igazolható költségekről, vagy ktsg átalány (10%) alkalmazása esetén nem kell a költségekről nyilvántartást vezetnie, vezeti a tőle levont SZJA-ról is a nyilvántartását....  

Ha a lányodat sikerül támogatással alkalmazni, akkor amit betermel a vállalkozásba (levonás nélkül) óraadási bevételt, abból a lányodat ki tudod fizetni.. A munkaviszony lehet részmunkaidős is. Egy heti 10 órás részmunkaidős még garantált bérminimummal is csak: 21.875 Ft-os bruttó bér, amiből az SZJA az nulla az adójóváírás miatt...  de nem részletezem tovább, a könyvelőd a személy beszélgetés alkalmával biztosan felvázolja az összeg adatokat...

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-09-25 05:33
Pont: 50
Téma: óra adó tanár számlázása

Szia Tündi!  Simán adószámos magánszemélyként, ha számlát ad, azon számla összeg vonatkozásában a járulékokat és az SZJA előleget a kifizető kell, hogy megállapítsa, levonja, befizesse az APEH-hoz és bevallást adjon róla.  Mindenütt jobban szeretik az egyéni vállalkozó által adott számlát, mert az alapján nem kell külön nyilatkoztatni a magánszemélyt, hogy máshol milyen biztosítottsága van, hány százalék ktsg-hányad,..stb, nem kell számfejteni és a magánszemélyről havonta bevallást adni (0908M).

Ha neked nem kavar be az egyéni vállalkozásba (az óraadás bizonyos esetekben ÁFA szempontjából mentes ), akkor valami minimális díjért, mint segítő családtagot alkalmaznám, vagy akár munkaviszonyban mondjuk részmunkaidőben... felvenném ezt a tevékenységet, ha eddig nem volt és a saját vállalkozásomban rendezném a kifizetéssel kapcsolatos procedúrát. És akkor adhatnátok az egyéni vállalkozból a számlát... lehet, hogy több lehetőséget is kapna, mint simán adószámos magánszemélyként.

Amit a kérdésed végén írsz: "Erre mennyit kellene neki befizetnie(fizetjük a minimum tb-t 4300 Ft-ot havonta) szja-t,tb-t még,áfá-t úgy tudom most már nem kell.."   azt nem igazán értem.   Ilyen minimum 4300 Ft havi TB nem igazán van..

Javaslom, hogy beszélj az egyéni vállalkozós könyvelőddel és javaslom, hogy valamilyen formában az egyéni vállalkozásodban alkalmazd,  mint a vállalkozás alkalmazottja adná az órákat a vállalkozás tevékenységi körébe tartozóan.  Nem írod, hogy a lányodnak van-e valahol munkaviszonya, valami biztosítási jogviszonya, esetleg tartós álláskereső-e.. mert a foglalkoztatáshoz léteznek támogatási formák is, amit lehet, hogy igénybe tudnátok venni, aztán, ha már beindul az "üzlet", akkor akár önáló vállalkozóként is lábra állhat.

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-09-25 05:33
Pont: 50
Téma: Tavalyi EVÁzott osztalék kifizetése

Szia! Távol álljon tőlem, hogy azt gondolnám, miszerint az általános műveltséghez tartozna az egyes alapnyilvántartások és azok közötti különbség, vagy egy társasvállakozói képviselet ellátásának  ismerete.     Nyilván ha fáj a fogami, akkor fogorvos megyek és az ő véleménye alapján, vagy kezeltetem, vagy kihúzatom .. figyelemmel a pénztárcámra is, de mielőtt fogorvoshoz megyek, azért ott is igyekszem tájékozódni, hogy melyik fogorvoshoz menjek (hozzáértés és pénztárca).

Ugyanakkor úgy gondolom, hogy ha alapítok egy céget és vállalom a cég képviseletével járó felelősséget, kötelezettséget, akkor ha eddig nem volt dolgom a Gt-vel, akkor legalább a képviselet vállalásától kezdve, azért rákényszerítem magam az érintettség és felelősség kapcsán, hogy megismerjem a rám vonatkozó részeket, a sarkallatos kérdésekben esetleg jogász segítségét kérjem.

De úgy gondolom, hogy ezen kérdésben egyet is értünk és abban is, hogy egy képviselőnek nem kell feltétlenül beleásnia magát a számviteli törvénybe és adótörvényekbe, ha ezzel a munkával szakképzett embert bízott meg (alkalmazott, egyéni vállalkozó, könyvelő cég). Ez az ember pedig a kapott számviteli bizonylatok és a szakma szabályi alapján kell, hogy tegye a dolgát .. Ami neki sem egyszerű, mert már nem csak a vállalkozók számára értelmezhetetlenek a havi szinten változó törvények, hanem az ezzel napi szinten foglalkozó könyvelők, ügyvédek, sőt legtöbb esetben az APEH ügyfélszolátos dolgozók számára sem.. Ügyfeleimet tudom idézni: Ki érti ezt a "Bikkfa" nyelvet?

Amikor a cég adózási formát váltott, a könyvelőnek illet volna tájékoztatás adni arról, hogy mennyiben esik majd más eljárás, elbírálás alá  az EVA ideje alatt, ha bevételi nyilvántartást választ a cég, és mennyiben más, ha marad a számviteli tv. hatálya alatt. S a kellő információk birtokában dönt a cég képviselője a választási lehetőségek közül.  A választáson viszont az EVA ideje alatt nem lehet változtatni.

Feltételezve - mivel azt írod, hogy egyedüli munkavégző vagy/ voltál a cégben - , hogy 2009-ig, mint munkaviszony melletti társasvállalkozó voltál bejelentve:  amikor ez megváltozott (nyugdíjas lettél és nincs heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony máshol), akkor erről a 'T1041 változásbejelentőt be kellett volna adni, ha nem történt meg, akkor pótlólag be kell adni, mielőtt ők fedeznék fel....

Amikortól nyugdíj mellett vagy személyesen közreműködő tag.. akkortól az eü.szolg.járulék és tételes eho kötelezettség fennáll, ezáltal a havi 0908A-M bevallás adási kötelezettség is.

Ami viszont a társasági szerződésből kiragadott idézet, hát.. az elég érdekes. Mert törvény mondja ki, hogy az üzletvezetés ellátása az nem azonos a tagi személyes közreműködéssel:

Gt-ből:

91. § (1) A társaság bármely tagja a társasági szerződés rendelkezése vagy a többi taggal való külön megállapodás alapján személyesen közreműködhet a társaság tevékenységében.


(2) Nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása, valamint a munkaviszonyban, illetve polgári jogi szerződés alapján történő munkavégzés.


(3) A tagot személyes közreműködéséért - a társasági szerződés rendelkezése vagy a többi taggal való külön megállapodás alapján - díjazás illetheti meg.


 A személyes közreműködés az azt vállaló tagnak a többi taggal való megállapodása, amely a törvény szerint a jövőben nem csak a társasági szerződésben, hanem azon kívül is bármikor megköthető lesz. Ebből következően a vállalt személyes közreműködés módjának, tartalmának meghatározása a jövőben nem lesz kötelező szerződési tartalom. A törvény egyértelműen megkülönbözteti a tagi munkavégzés alapjául szolgáló különböző jogviszonyokat, amikor kimondja, hogy nem minősül személyes közreműködésnek a munkaviszonyban, valamint a valamely polgári jogi szerződés (megbízás) alapján történő munkavégzés. Nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet ellátása sem, hiszen általános részi szabály alapján a vezető tisztség ellátására a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A törvény szerint tehát személyes közreműködésnek csak a társaság valamely tevékenységi körének megvalósításában a tagsági viszony alapján való tagi részvételt lehet tekinteni, ha az nem valamely más jogviszony keretében történik.
  
 
----- Aztán ott van ez a mondat: ".A tagok gyűlése dönthet úgy is, hogy a tagok személyes közreműködésükért nem vesznek fel díjazást, annak honorálása a nyereség felosztásakor realizálódik."

Azt tudni kell, hogy a tagi személyes közreműködés díjazása esetében van SZJA előleg, járulék..., amit az EVA nem vált ki. Az EVA időszakban keletkezett "osztalékalap" osztalékjövedelmével kapcsolatosan pedig az EVA kiváltja az SZJA-át és eho-t is.  -- Még a gyanu árnyékát is el kell kerülni annak, hogy amit aláhúztam, ha nem akarja tagi személyes közreműködés jövedelmeként leadózni...stb.

-------------------------------------------------

Véleményem szerint azért a havi 4.500+1.950 Ft miatt nem érdemes lépten nyomon tagok megállapodását rögzíteni, hogy most éppen közreműködő, mostantól meg nem, aztán megint igen, aztán megint nem..

2008-ban, hogy nem ment 0808A-M a tagi közreműködői  jövedelem kifizetés hiányában, az még 2008-ban rendben volt.  Viszont 2009-től már a havi 0908A-M bevallási kötelezettség nem úgy működik, mint a megelőző évben... Én azt javasolnám - nyilván minden körülmény ismerete hiányában -, hogy 2009-ben pótolják a havi 0908A-M-eket , vallják és fizessék be a kieg.tev.társasvállalkozó után fizetendő járulékokat, mint tagi közreműködői díjban nem részesülő de nyugdíj mellett személyesen közreműködő tag után..

A bevallási nyomtatványok töltése, mint ahogy a könyvelés (alap és kiegészítő nyilvántartások vezetése) is a könyvelő dolga lenne. A bevallásokat elektronikusan kell küldeni, ami vagy a Te ügyfélkapus regisztráltságoddal, vagy a könyvelőnek adott és általa elfogadott meghatalmazás alapján a könyvelő elektronikus regisztráltsága alatt (felhasználó név,jelszó) küldendő el.. Külön aláírkálni szerintem szükségtelen a cégnél maradó, kinyomtatott példányt.

Mivel a cég a tevékenységeket folytatja, bevételt ér el általa, a tevékenséggel kapcsolatosan költségeket számol el... azt a munkát valaki végzi: vagy alkalmazott, vagy alvállalkozó, vagy ....  éppen a személyesen közreműködő tag.

A Tbj tv-ből: 

4. § E törvény alkalmazásában:
d) Társas vállalkozó:
1. a betéti társaság bel- és kültagja, a közkereseti társaság tagja, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, valamint az európai gazdasági egyesülés tagja, ha a társaság (ideértve ezen társaságok előtársaságként történő működésének időtartamát is) tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik, és ez nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történik (tagsági jogviszony),


e) Kiegészítő tevékenységet folytató: az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.


10. §(2) A társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége:
a) a gazdasági társaság, az egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda tagja esetében a tényleges személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig,
b) egyéb esetben a társas vállalkozásnál létesített tagsági jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart.

Egy komment. részlet:ami társasági szerződésről ír, de bt. esetében szerintem a társasági szerződést behelyettesíthetjük a tagok megállapodásával.....

A Tbj. 10. § (2) bekezdése szerint a társas vállalkozó biztosítási kötelezettsége:
- a személyes közreműködési kötelezettség kezdete napjától annak megszűnése napjáig
- egyéb esetben a tagsági jogviszony létrejötte napjától annak megszűnése napjáig tart.
A személyes közreműködés kezdetének azt a napot kell tekinteni, amikor a tag a személyes közreműködést ténylegesen megkezdi. Amennyiben ez a nap nem állapítható meg, akkor a társasági szerződésben meghatározott időpont, ennek hiányában az a nap, amikor a társaság a tevékenységét a Gt. rendelkezései szerint megkezdheti.
A tagok személyes közreműködésének megszüntetésével kapcsolatosan a gyakorlatban a megszűnés időpontját a valós tevékenységgel, vagy a társasági szerződésben rögzített adatokkal összefüggésben állapítják meg.
Amennyiben a társas vállalkozó személyes közreműködést vállalt a társaság tevékenységében a személyes közreműködésre a Tbj. 10. § (2) bekezdésében és a végrehajtási rendelet 5. §-ában meghatározott kezdő időponttól kezdve mindaddig kötelezett, amíg a társasági szerződést e tény alapulvételével nem módosítják,........
  "


19.§.(4) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 4500 forint (napi összege 150 forint).
  
 ---------------------------

Végezetül: szerintem a könyvelőddel beszéld meg amit aggályosnak érzel, ha pedig úgy érzed a személyes elbeszélgetés során, hogy talán nincs a helyzet magaslatán és a szerződésetek olyan, ami alapján, a bevallás elmaradása esetén a Tied lenne a büntetés... hát akkor, lehet, hogy másik könyvelőt kell keresni, vagy csak gyakrabban kell információt cserélni, tájékoztatást kérni tőle, ha már magától nem hívja fel a figyelmedet a baratság ellenére sem. De igénybe lehet venni a konkrét, legbiztonságosabb megoldáshoz adótanácsadó, könyvvizsgáló tanácsát is.

Remélem sikerült valamicskét előbbre vinni a dilemmádban, hiszen a szándékom is az volt, hogy próbáljak segíteni... de megjegyezve azt is, ami az írásodban nem nagyon tetszett a könyvelőre való hivatkozást tekintve az osztalék kapcsán.

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-09-25 05:29
Pont: 25
Téma: Tavalyi EVÁzott osztalék kifizetése

Szia!  Amikor beléptetek az EVÁ-ba, akkor volt lehetősége a cégnek  - és nem a könyvelőnek - eldönteni, hogy milyen könyvvezetést akar.  Ezek szerint a Bt. a kettős könyvvitelt választotta.

ha ez így van, akkor a kettős könyvvitelű cég az a számviteli tv. hatálya alá tartozik, ami azt is jelenti, hogy csak a taggyűlés által - a törvényes kereteken belül - meghatározott összeg az, ami osztalékként a tagok között  - és hangsúlyozom a tagok között és nem egyedül a beltag részére!! - osztalék címen kifizethető.

A Bt-t vélhetően nem a könyvelő alapította és nem ő jogosult meghozni azokat a határozatokat, amiket a Gt. és a társaság társasági szerződése alapján csak a taggyűlés határozhat meg és minden bizonnyal nem ő a cég választott képviselője/üzletvezetője sem.

A könyvelő előzetesen az osztalékfelosztásos döntéshez meg adja az adott beszámolási év adózott eredményéről, a saját tőke összetételéről... aminek figyelembe vételével a taggyűlés meghatározhatja, hogy akkor összesen milyen összegben határozza meg a fizetendő osztalékot.. stb.  A könyvelő ehhez annyiban tud segítséget adni, hogy közli, mi az a maximum összeg, amit a társaság osztalékfelosztásra jóváhagyhat, ha akar.

Ezen taggyűlési döntést figyelembe véve, (alapbizonylat taggyűlési határozat) még a könyvelő mint jóváhagyott osztalékot könyveli a számviteli tv. előírásai szerint és a beszámoló számszaki részét is (mérleg, eredménykimutatás) már ennek megfelelően véglegesíti.

Tudtommal már az EVA időszak alatt nincs mód EVÁ-s könyvelési mód váltásra.

Ahhoz, hogy a jövőben ..... ahhoz a Bt. képviselőjének illik megnézni a társaság társasági szerződését, amiben minden bizonnyal szerepel, hogy mik azok a dolgok, amiben a taggyűlésnek van kizárólagos joga dönteni, valamint, hogy minimum évente egyszer kötelező taggyűlést tartani a beszámoló elfogadása, az adózott eredményről való döntés miatt..  És a taggyűlés összehívása szokásosan a képviselő feladata.

A másik kérdésednél viszont, hogy már 2009-től nyugdíjas vagy:  ott az az alapvető kérdés, hogy egyébként a társaság tevékenységében személyes munkavégzésre kötelezett vagy-e??  A tagi személyes közreműködés kezdetéről, stb. feltételeiről a könyvelő kapott-e írásos dokumentumot (tagok megállapodása,stb.)  

Attól, hogy a Bt. beltagja vagy, tehát képviselője üzletvezetőként, az nem jelenti azt is egyben, hogy a képviselet ellátása/vezető tisztségviselői feladatok ellátása az társasvállalkozói, esetedben kiegészítő társasvállalkozói jogviszonyt megalapozza.  Társasági szerződés, vagy tagok megállapodása alapján a társaság tagja a társaság bevételszerző tevékenységében személyesen munkát végezhet és, ha ezt nem megbízási, vagmunkaviszonyban teszi, akkor valóban társasvállalkozóként, azaz személyesen közreműködő társasági tagi jogviszonyban.  A személyes közreműködés, tagi munkavégzés feltételeit a társasági szerződésben, vagy a tagok megállapodásában kell rögzíetni (milyen munka, annak díjazása, vagy díjazás nélkülisége, stb.) 

Ha fennáll a nem vezető tisztségviselőként való, tagi minőségben a személyes munkavégzésed, akkor valóban, amikortól nyugdíj mellett végzett ezt a munkát a Bt-ben, akkortól mint kieg.tev. társasvállalkozó után a társaság - tagi jövedelem (díjazás) nélkül is - köteles havonta,  havi 4.500 Ft eü.szolg.járulékot és havi 1.950 Ft tételes eho-t fizetni és vallani a 0908A-M bevallásban. Megfizetésnél és bevallásnál a havi összegeket a kerekítési szabályoknak megfelelően (évközben göngyölítés) eFt-ban kell megtenni.  Nincs fizetési kötelezettség, ha esetleg az ilyen tag után (írásos igazolás) más már fizeti az eü.szolg.járulékot, és/vagy a tételes eho-t. 

Az, hogy mi állja meg a helyét, az alapján, amit leírtál nehéz megítélni.  Ha már 2009. előtt is a feniek szerinti társasvállalkozó voltál, mint munkaviszony melletti társasvállalkozó, akkor akkortól, amikortól már nem vagy munkaviszony melltti társ.váll., akkortól a ...T1041-en ki kellett téged jelentni a biztosítottak közül.  A kieg.tev.társas vállalkozót újabban, 2009-ben biztosan, mint új biztosítotti jogviszonyt nem lehet bejelenteni a ..T1041-en.

 ha fennáll az, hogy a Bt-ben kieg.tev.társasvállalkozó vagy, akkor az eü.szolg.járulék és tételes eho (amennyiben ezen társaságnál van csak olyan jogviszonyod, ami alapján  ezen járulékokat fizetni kell) az havonta rendezendő!    Tehát ha ez fennáll, akkor ebben a dologban a könyvelőd tényleg tévedésben van, mert ezt havonta kell fizetni és nem évesen, valamint havonta bevallást kell adni róla, minden tárgyhónapot követő hó 12-ig (0908A-M) .  Ha ez a bevallás hibás, hiányos, valótlan.. sőt egyáltalán be sem megy, az komoly anyagi konzekvenciákat von maga után  (Adózás rendje tv.!).

Nem tudom, de úgy "beszélsz" erről a Bt-ről, mintha a saját egyéni vállalkozásodról beszélnél, miközben a betéti társaság, az egy gazdasági társaság, ráadásul olyan, aminek minimum egy fő beltagja és minimum egy fő kültagja kell, hogy legyen.  Az igaz, hogy szokásosan a beltag szokott lenni a társaság üzletvezetője, azaz képviseletre jogosultja, s egyébként - az előző kérdésedhez kapcsolódóan az kötelezettsége a taggyűlési jegyzőkönyv vezetése, a határozatok tárának a kezelése, stb. és nem a könyvelőé - de a társaság vagyona az nem a beltagé egyedül, ha osztalék van, akkor abból minden tagnak jár a táűrsasági szerződésben foglaltaknak megfelelő hányadban - szokásosan a vagyoni betét/jegyzett tőke arányában.

Tagi kölcsön felvétel, miegymás:  A pénztár kezelése nem a könyvelő feladata és felelőssége. Ha a bankból vesz fel a Bt. pénzt, akkor azt bevételezi a házipénztárába, ha kölcsön ad a tagnak a cég kp-ban kamatra, vagy kamatmentesen, azt kifizetésként kíírja a pénztárból és a mellékelt kölcsönszerződéssel átadja a könyvelőnek könyvelésre.  Aki a bizonylatok alapján le fogja könyvelni és az esetleges alacsonyabb kamat esetében annak adózására/adóztatására is figyelemmel lesz..

Ajánlom figyelmedbe  (ez a a könyvelőre tartozó dolog), hanem inkább a tagokra, a társasvállalkozók képviselőire : a GT tanulmányozását a taggyűlés, a tagok és a társaság, valamint a társaság képviselete, beszámoló, osztalék, stb. témában.

---Lehet kicsit nyersnek tűnik a válaszom, de ezzel a részével az írásodnak sehogy sem vagyok kibékülve: idézem:

"osztalékként kivehettem volna év végén, miután a könyvelő ezt a mérlegben kivezeti, és taggyűlési határozatgot készit osztalékkifizetésről, valamint egy megfelelően lejattolt ügyvéddel (mert ugye földi halandó ilyet nem tehet) leadatok egy nyilatkozatot a cégbíróságon, hogy ez nem veszélyezteti a cég működését. 99%-ig biztos vagyok benne, hogy ezt nem tette meg, mivel ilyent tőlem nem kérdezett, vagyis valószínűleg bennmaradt eredménytartalékként."

" ha a könyvelőm ezt - mármint az előző évi eredménytartalékot, és az idei EVÁzott nyereséget - osztalékkifizetésre jelöli benne."

 -------------------------------------------

     - A taggyűlési határozatot nem a könyvelő hozza meg és írja, hanem ..... (fentiekben kifejtett)

     - rákérdezhetett volna a könyvelő, valóban, hogy van-e osztalékfelosztási szándék feltéve, ha egyáltalán fennállt az osztalékfelosztás lehetősége (saját tőke!!) , de ha a taggyűlésnek volt ilyen döntése, vagy a beltagnak a többi taggal együtt osztalék részesedési akarata volt, akkor erről miért nem döntöttek, vagy miért nem jelezték a könyvelőnek, hogy osztalékot akarnak, mennyi az az összeg, ami max. felosztható...?  

Tehát valahogy nem tetszik, hogy a könyvelőt okolod azért amiért a taggyűlés az adózott eredményt nem osztotta fel osztalékként.

 

--------- Egyébként a nyugdíjadhoz és további nyugdíjasságodhoz, nyugdíjfolyósításhoz nincs köze az osztalékjövedelemnek.

 

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-09-25 05:29
Pont: 25
Téma: Telefonhasználat

Sziasztok!  Én a következőképpen számoltam. Ahol a telefonszámla teljesítés dátuma 2009.07.01-07.10. közötti volt, az még a régi járulékmértékkel, ami a 07.10-07.31. között  (és egyébként most júliusban a legtöbb cégnek ( T-Home,systeam)  2 db számlája is van, amiben van 25%-os ÁFA is és 20%-os is vegyesen) azután a kedvezményes járulékmértékkel.

Nekem a magánszemélyhez nem köthető természetbeni juttatásnak minősített (szerintünk egy kitalált adóztatási forma, csak azon alapulva, hogy nem tudunk tételes nyilvántartzással szolgálni, függetlenül attól, hogy nem igazán van magánügyes telefon használat)     jövedelem nem éri el a 143 eFt-ot sehogy sem.

A 0908A lapon is szerepel az 1%-os munkaadói és az 1,5%-os term.eü.bizt.jár a magánszemélyhez nem köthető adók,járulékoknál.   Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-09-25 05:22
Pont: 17
Téma: kiegészítő tevékenység

Szia Anikó!  Kérdésedből idézet: " a nyugdíjas egyén vállalkozó, aki átalányadót fizet

Az átalányadósnak nincs vállalkozói kivétje, akár nyugdíjas, akár nem. A kieg.tev. átalányadós ev-nek a nyugdíjjárulék alapja az átalányadó alapja, tehát ennek a 9,5%-a a nyugdíjjárulék.

Aki átalányadós, annak nem igen van 16%-os SZJA kulcsa, mert az adótáblában ilyen kulcs nincs.

Mivel viszont  kieg.tev. egyéni vállalkozó (nyugdíjas ev.) van neki még a 4.500 eFt/hó eü. szolg.járulékfizetési kötelezettsége is..

Tbj. tv-ből:

18. § (1) A társadalombiztosítási ellátások fedezetére

(4) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 4500 forint (napi összege 150 forint).

37. § (1) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot és a 19. § (2) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot fizet. A nyugdíjjárulék alapja az e tevékenységből származó vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem.

38. § (1) Több jogviszony egyidejű fennállása esetén a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot - a (2)-(4) bekezdésben meghatározottak szerint - csak egy jogviszonyban kell megfizetni.

(2) Ha az egyéni vállalkozó egyidejűleg társas vállalkozó is, az egészségügyi szolgáltatási járulékot egyéni vállalkozóként kell megfizetnie.

(4) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az egyéni vállalkozó a tárgyév január 31-éig a társas vállalkozásnak tett nyilatkozata alapján az adóév egészére választhatja, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékot a társas vállalkozás - több társas vállalkozásban fennálló tagsági jogviszony esetén a választása szerinti vállalkozás - fizeti meg utána.

--------------------------------

Az átalányadózós ev. az SZJA tv. 53.§-a szerint állapítja meg az átalányadó alapját, az SZJA-t pedig:

55. § (1) Az átalányadó összegét az 53. § rendelkezései szerint számított évi jövedelem után a 30. § szerinti adótábla alkalmazásával kell megállapítani azzal, hogy

 

 

Üdv. 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-09-23 08:45
Pont: 10
Téma: ingatlan eladás utáni adó

Szia! Azt, hogy mennyit, azt nem igazán lehet megmondani, mert az több adatból áll össze.   Az amit ingatlan szerzési költségként figyelembe kell venni (a jelen törvények ismeretében) az nem pusztán az ingatlan vételára.. 

Ettől függetlenül, ha a jelenlegi SZJA tv. idevonatkozó része lesz hatályos 2010-ben majd akkor is, amikor az akcióra sor kerül: akkor vélhetően elég sok adót fogsz fizetni.

hogy miért: hát azért, mert feltételezem, hogy amikor 2007-ben vetted a lakást, ahhoz a lakásvásárláshoz igénybe vetted az un. lakásszerzési kedvezményt az ingatlanod eladásából származó jövedelem adózásánál... Ezt csak feltételezem, mert egy szót sem írtál róla, de arról igen, ezt az eladni tervezett lakást 2007-ben vetted, de ezen vételt megelőzően 2007-ben egy lakást el is adtál. 

Ha esetleg a 2007. októberében eladott lakás az olyan régen szerzett volt, hogy már nem vonatkozott rá az SZJA kötelezettség, vagy pedig kevesebbért adtad el, mint amennyi a szerzési ára volt, akkor más a helyzet.

(Egyébként az SZJA tv. 61-63.§)

A keletkező adóalap után 25% az SZJA. Az, hogy mennyi a keletkező adóalap, ami után ezt kell meg fizetni, akár a jelenleg hatályos törvény alapján, ahhoz kevés az adat., 2010-ig pedig még akármi is lehet.

Üdv.

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-09-23 08:42
Pont: 20
Téma: Nappali tagozatos ev bevallasi kotelezettsege

Szia!  Nem csak a tételes eho áll fenn vele kapcsolatban, az nyilván mindenképpen fennáll és vallni kell a a 0958-on...    de ha van átalányadó alapja  ( Ha bevétele van, akkor van átalányadó alapja is), akkor a tényleges járulékalap (átalányadó alap) után járulékfizetési kötelezettség is van..

Az APEH-hoz való változásbejelentőn és biztosítotti bejelentésen kívül a helyi adóhatósághoz is be kell jelentkeznie iparűzési adóra..    Attól, hogy nincs alkalmazottja a 0908-asra legalább a 09NY-t be kell adni, akár évvégéig előremutatóan.  ÁFÁ-ra gondolom alanyi mentességet kért..

Tbj tv-ből:

Járulékfizetés több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén

31. § (1) Több biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony egyidejű fennállása esetén a járulékalap után mindegyik jogviszonyban meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és az egészségbiztosítási járulékot.

(4) A társadalombiztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem, eva adózó egyéni vállalkozó esetében az Eva tv.-ben meghatározott adóalap 4 százaléka, átalányadózó egyéni vállalkozó esetében az átalányadó alapját képező jövedelem, ha

b) az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat.

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-09-23 08:41
Pont: 20
Téma: Fizetési kötelezettség

Szia!  Erre így nem igazán lehet válaszolni, hiszen a járulékok egy része az költségként számolódik el, aztán nem írsz arról, hogy milyen adózású ev. vagy és milyen jogállású: főfoglalkozású, vagy munkaviszony melletti, esetleg nyugdíj melletti?

Az iparűzési adó mértéke a helyi önkormányzat döntése szerint településenként más és más.

Vállalkozó osztalék jövedelem az a SZJA-s költségelszámolásos adózásnál van.   Tehát a pontos fizetendő összeg nélkül és azon feltételezésből kiindulva:  hogy tényleg semmi költséged, vállalkozói kivét sem... tehát az 500 eFt-ot tekintem már vállalkozói jövedelemnek (Bevételek-költség=vállalkozói jövedelem)

500.000 Ft vállalkozói jövedelem:

 Le: 16% vállalkozói SZJA    80.000 Ft      (negyedévente, tárgy n.évet követő hó 12-ig befizetve)

        4% vállalk.különadó    20.000 Ft      (negyedévente tárgy.n.évet követő hó 12-ig befizetve)

= vállalkozói osztalék jövedelem:      420.000 Ft

Le: vállalkozói osztalék SZJA 25% :   105.000 Ft    (legkésőbb 2010.február 25-ig)

      százalékos eho 14%:                 58.800 Ft      (max.évi 450.eFt-os határ!!l, fiz.hi: 2010.02.25-ig) 

A Tied marad:                               236.200 Ft, de a következő (megfizetési) évben a %-os eho a vállalkozásban költségként számolható el.

   Üdv.                     

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-09-23 08:40
Pont: 100
Téma: SZJA TÚLVONÁS

Szia!   Mielőtt bármilyen lépést tennél, meg kellene nézni, hogy a társasvállalkozó véletlenül év elején nem úgy nyilatkozott-e a

                   nyilatkozaton, hogy 36%-kal kéri vonni az SZJA előleget, .....
 
Nálam vannak olyan ügyvezetők, olyan társasvállalkozók akik a magasabb kulccsal kérték az SZJA előleg megállapítását.., valamint a társasvállakozók nyilatkoztak a 6-os pontra is
 
Üdv 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-09-23 08:24
Pont: 7
Téma: EURO-s fizetés

Szia Panni!

Szerintem most még nincs kötelezőség...,  addig amíg nem kötelező az olyan pénztárgép használata, ami az EUR-t kezeli, addig szerintem a kisker. egységek jogszabály szerint nem kötelezettek EUR-t elfogadni fizetőeszközként...de ezzel a cikkel találkoztam valamelyik nap (Origo vállakozói világ)) .. beteszem: Üdv.

2009.08.29 09:41:00 - MTI

Küldés e-mailben Nyomtatás Betuméret növelés Betuméret csökkentés

Jönnek az eurokonform pénztárgépek

Költségvetési és európai uniós forrásból 2009. szeptember elsejétől csak olyan típusú pénztárgépet és taxamétert lehet beszerezni, amely képes az eurót kezelni - derül ki a szombaton hatályba lépett kormányhatározatból.

MTIA döntést annak érdekében hozta a kormány, hogy a vállalkozások fokozatosan képesek legyenek az euróban elvégzett pénzügyi műveleteket kezelni, és ilyen eszközökre térjenek át. Ezért 2010. július elsejétől Magyarországon kizárólag eurokonform pénztárgépeket és taxamétereket lehet forgalmazni.

A pénztárgépek és taxaméterek eurokonform szoftverének költségvetési vagy uniós forrásból történő vásárlását a határozat az euró bevezetésének napját megelőző naptári év első napjától teszi kötelezővé.

MázlisPanni1 fogadta el, ekkor: 2009-09-23 07:03
Pont: 20
Téma: Családi pótlék 09.09.01.-től

Sziasztok!   Akiknél a számfejtésnél az adóterhet nem viselő járandósággal évközben számolni kellett   ( önálló tev, nem önálló,munkaviszony, ha kifizetőtől származik,) azoknál szerintem a családi pótlék is számít 09-től kezdődően az adóelőleg megállapításánál, mert adóterhet nem viselő járandóság lett..

Most az APEH portálon már fenn van a nyilatkozat:

De fenn van a korábbi nyilatkozat minta is

Nincs vállalkozói kivétes vállalkozóm, ezért az adóterhet nem viselő járandóság terén nem kellett néznem, hogy évközben a vállalkozói kivétnél a nyugdíjat például figyelembe kellett-e venni évközben a vállalkozói kivé adóelőleg megállapításánál.  Ha igen, akkor adóterhet nem viselő járandóság - a kivételtől eltekintve - a családi pótlék 50%-a is...   DE Ebben a vonatkozásban, hogy az ev. vállalkozói kivétjénél kell-e vele számolni évközben, vagy nem ... ebben nem tudok állást foglalni.

De az biztos, hogy erről a változtatásról sincs kellő tájékoztatás. Kiragadok egy részt a nyilatkozat kitöltési útmutatójából, amin azért az ember kiakad, még akkor is, ha tudom, hogy a munkaviszonyban foglalkoztatottaknak biztosan van nyilatkozási "kötelezettségük", ha van olyan családi családi pótlékos gyerekük... és egyébként is, ha van adóterhet nem viselő járandóságuk.

Ahol munkaviszonyban dolgozok, ott sem tudom, hogy kinek van gyereke, kinek nincs. Három nincs egyiknek sem - gondolom - mert nem kértek családi kedvezményt, stb. A cégnél olyan, hogy mikulás csomag, vagy beiskolázási segély, vagy bármi az nincs, amiből esetleg lehetne következtetni... Így nincs adat arról sem, hogy kinek van gyereke, kinek nincs, ha van, akkor azt ő neveli egyedül, vagy a másik, stb...

Amin fennakadok az az, hogy a munkáltató/kifizető attól a legmagasabb, azaz 36%-os SZJA kulccsal kell, hogy vonja az SZJA előleget, ha az illető nem nyilatkozott és kellett volna neki.  Na most, ha a dolgozó nem nyilatkozik, akkor honnan tudja a munkáltató/kifizető, hogy azért nem nyilatkozik, mert nincs gyereke, vagy van ugyan, de nem ő neveli, vagy van családi pótklékos gyereke akit ő nevel, de az olyan csp-s gyerek, akinek a családi pótléka nem számít adóterhet nem viselő járandóságnak? 

Akkor augusztustól aki nem adott nyilatkozatot, attól vonja le a munkáltató az SZJA előleget fix. 36%-kal??  Vagy kezdjen el nyomozni, hogy a dolgozók közül ki miért nem adott, de ezt a nyomozást csinálja meg minden bérszámfejtés előtt, mert az előző hónaptól akár már születhetett is gyereke..Ráaadásul az csak utólag tud kiderülni, hogy az illetőnek adni kellett volna nyilatkozatot, akkor én előre hogy tudom eldönteni, hogy csak 18%-os az SZJA előlege, vagy 36%?

"Az adóterhet nem viselő járandóság összegének közlése nem kötelező,
azonban ha azt a nyilatkozat nem tartalmazza, a munkáltató/kifizető a bevételből
levonandó adóelőleget az adótábla legmagasabb kulcsával állapítja meg.

A nyilatkozat tartalmával összefüggő minden változás esetén új nyilatkozatot kell adni!


Nem kell nyilatkozatot adnia, ha adóterhet nem viselő járandóságban nem részesül,
vagy ilyen jogcímen bevételt csak az esedékes jövedelmének adóelőlegét megállapító
munkáltatótól/kifizetőtől kap."

Ráadásul most úgy néz ki, hogy párhuzamosan két nyilatkozat is létezik egymás mellett, az egyiken a várható adóterhet nem viselő járnadóságot kell lenyilatkozni... a másikon a mostani utóbbin meg.... akkor hogy is van ez?

Ha úgy értelmezzük, hogy a családi pótlékot azt, mint adóterhet nem viselő járandóságot csak azoknál kell évközben figyelembe venni, akik az SZJA tv. szerinti bérnek minősülő jövedelmet kapnak és van a személyesen közreműködő tag, akinek adnia kell azt a nyilatkozatot, ami eddig is létezett, akkor most vajon ő a várható összes adóterhet nem viselő járandóságaként a családi pótlékkal növelt összegről fogja nyilatkozni, hogy adóterhet nem viselő járandóság, vagy a családi pótlékot és mindazt, ami most lép be az adóterhet nem viselő járandóságok közé azt ki kell hogy hagyja?  Vagy két nyilatkozatot is töltetni kell velük?  

Üdv.

 

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-09-23 05:50
Pont: 50
Téma: Magánszemély 0901-es bevallása

Szia!  Jelölted a 0901-esen, hogy cégautó adó miatt adja be és egyébként a bevallás hibátlan volt? Gondolok itt a gépkocsi számára, arra, hogy magánszemélyként a 06-os lapon felül, , a főlapon, hogy negyedéves.., adóazonosító jel, személyi adatok, stb.?

Mert egyébként pontosan jól tudod: ha a magánszemélyt terheli a cégautó adó, akkor negyedéves gyakoriságal a 0901-en a cégautó adó kötelezettségét be kell vallani és a n.évet követő hó 20-ig be kell fizetnie..

Üdv.

tepimail fogadta el, ekkor: 2009-09-22 07:39
Pont: 25
Téma: Ügyvezető megbízási szerződése

Szia!  Az ügyvezetői megbízási jogviszony az az ügyvezetővé választás, annak elfogadásával jön létre, és ha ez a jogviszony nem a munkaviszonyra irányadó szabályok szerint kerül betöltésre (tehát nem készül Mv. szerinti munkaszerződés), akkor a megbízási jogviszonyra irányadó szabályok szerint ügyvezető.

Az ügyvezető választás, az ügyvezető díjazásának,stb. megállapítása a taggyűlés hatáskörébe tartozik.

Ha a taggyűlés korábban úgy döntött, a megbízottal egyetértésben, hogy a megbízást ingyenesen látja el, akkor az mindaddig úgy van, amíg a taggyűlés díjazást nem állapít meg az ügyvezető részére... (nem önálló tev. választott tisztségviselő-re vonatkozó SZJA, Tb.)

Ha ez az ügyvezető, aki a társaság tagja is, ha az ügyvezetőségen kívül a társaságnál más munkát is végez személyesen tagként, akkor ezt társasági szerződésben szereplő vállalt mellékszolgáltatásként teheti, ami szintén lehet díjazás nélküli, vagy leghet díjazásos..  Ha az ügyvezetőségen kívül valamilyen önálló tevékenységet is végez a cégnek megbízás alapján, ahhoz a megbízási szerződéshez taggyűlési jóváhagyás kell... (az öneálló tevékenység elvégzését is igazolnia kell valakinek, az elég durva, ha a cég képviselője saját magának igazolná le, hogy az a munka elvégzésre került és a díj kifizethető)

Nem kell szerintem állásfoglalást kérni, a Gt. egyértelműen rendelkezik arról, hogy mik azok, amelyek taggyűlési hatáskörbe tartoznak, valamint ezeken kívül, még a társasági szerződésben is rendelkezhetnek, hogy mi az ami még ezeken kívül is a taggyűlés hatáskörébe tartozik.

Kérd tőle a Gt. szerinti döntésről (ügyvezetőséget illetően, díjazás,stb.) a dokumentumot:

141. § (2) A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

j) a 37. §-ban foglalt kivétellel az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

m) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével vagy azok közeli hozzátartozójával [Ptk. 685. § b) pont], illetve élettársával köt;

 

stb.

Ha nem ad semmit és kötelez arra, hogy ügyvezetői díjat számfejtsél neki, akkor erről vegyetek fel jegyzőkönyvet, amiben egyértelműen utasít, mint a cég képviselője, hogy a társasági iratokból nem bocsátja a bérszámfejtés/könyvelés rendelkezésére a taggyűlési vonatkozó dokumentumot, de az ügyvezető díj elszámolásából eredő bárminemű következmény az ő felelőssége, írja le, hogy választott tisztségviselői díj bruttó összege mennyi havonta, milyen időközönkénti ifizetés,stb....  s, hogy a megbízott könyvelő/bérelszámoló felelőssége ebben az ügyben csak a megadott jogviszonyra vonatkozó adóelőleg, járulék megállapítása, a cég bevallásában való szerepeltetése, nyilván az ehhez rendelkezésre bocsátott nyilatkozat és igazolások függvényében, nem tartozik a könyvelő felelősségi körébe annak elbírálása, hogy az ügyvezető jogszerűen jogosult-e díjazásra és milyen összegben .... nyilván azt tekinted ügyvezetőnek, aki a cégbíróság által bejegyzett  ügyvezetője a cégnek..

Üdv.

bodamoni fogadta el, ekkor: 2009-09-22 06:48
Pont: 10
Téma: Kft-tag személyes közreműködése

Szia!  A GT-ből:

A társaság és a tagok közötti jogviszony

119. § (1) A társaság tagjai törzsbetétjük szolgáltatásán kívül egyéb vagyoni értékű szolgáltatás (a továbbiakban: mellékszolgáltatás) teljesítésére is kötelezettséget vállalhatnak. A tagok által - nem választott tisztségviselőként - végzett személyes munkavégzés is mellékszolgáltatásnak minősülhet, ha nem munkaviszonyon vagy polgári jogi jogviszonyon alapul. A mellékszolgáltatás teljesítésének feltételeit a társasági szerződésben kell szabályozni.

(2) A mellékszolgáltatásért a tagot külön díjazás illetheti meg.

(3) Az üzletrész átruházása a mellékszolgáltatási kötelezettséget megszünteti, kivéve, ha azt az üzletrész megszerzője a társaság hozzájárulásával átvállalja.

APEH Portálról:

Személyes közreműködés fogalmának értelmezése az adómentesen adható üdülési csekk juttatásakor2008.09.29.

[Az szja-törvény 1. számú melléklet 8.3. pont c) alpontja]

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-09-22 06:10
Pont: 50
Téma: céges autó eladásához ármegállapítás

Szia! Mivel a Kft EVÁ-s időszakban is a számviteli tv. hatálya alá tartozik, a értékesített tárgyieszköz kivezetett nettó értéke az ez évi ráfordítás lesz, ha ez évben adjátok el a gk-it. És így ennek hatása is az ezévi eredménynél fog lecsapódni, tehát először nem az eredménytartalékon.

Én gk. eladásnál azt szoktam tanácsolni az ügyfélnek, főleg, ha valamelyik tulaj, vagy hasonló veszi meg az autót, hogy kérjen használt autó kereskedéstől árajánlatot, hogy mennyiért vennék be.. az ekörüli árba nem igazán köthetnek bele.

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-09-22 05:56
Pont: 20
Téma: 0965, 0971 bevallás SOS

Kitöltési útmutató a 0965-01-04 számú bevallási laphoz

 

Az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2009. évi XXXV. törvénynek az Áfa törvényre vonatkozó módosító rendelkezései alapján az általános forgalmi adó mértéke az adó alapjának 5, 18, illetve 25%-a.

 

Amennyiben az adózó adófizetési kötelezettsége, illetve levonási jogosultsága 2009. június 30-át követően keletkezett, az új adómértékek szerinti fizetendő, illetve levonható adót nem a 01-01 - 01-03 lapokon szereplő sorok adatai közé beépítve, hanem a 0965-01-04 lapon kell bevallani.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-09-22 05:54
Pont: 50
Téma: nyugdíjbamenetelés

Szia!

Pontosan: onyf.hu oldalról

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-09-22 05:44
Pont: 50