Protokoll-etikett logo
melcsi62, a tudástár felhasználója: 368 hete 2 napja 1 órája 11 perce .
Összesen 2534 elfogadott válasz, csökkenő időrendben:
 
Téma: EV járulékai 36 órás munkaviszony mellett

Szia Szalus!  Ezt így nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az így helyes-e?


Egyébként nem helyes.


Mivel ez az ev.un.munkaviszony melletti ev., ez azt is jelenti, hogy nem vonatkozik rá az a bizonyos de minimum.. szoc.h.adóalap..


Tehát a tényleges bruttó vállalkozói kivétje  után 27% szoc.h.adót fizet   és nincs semmiféle 112,5% utáni..


Az elszámolt bruttó vállalkozói kivét az összevonandó jövedelem.., tehát az SZJA előleg levonásnál - szerintem - nézni kell, hogy ha átlépi a 2.424 eFt-ot, akkor a feletti részt szuperbruttósítani kell az adóalap megállapításához.


Az, hogy az IPA 2%-e éppen az függ attól is, hogy az illetékessége szerinti önk.hat. alapján milyen mértékű az ipa van, ahol 1,6%, továbbá van olyan hely, ahol 1 MFt ipa alap alatti összeg esetén az ipa nulla Ft.,stb.


Nálam a munkaviszony melletti egyéni vállalkozók többségében nem számolnak el vállalkozói kivétet, ami adódik a vállalkozói SZJA levonása után .. azt vállalkozói osztalékjövedelemként veszik fel és annak megfelelően adózzák, és ha kell ehó-zzák.


Évközben negyedévente a vállalkozói jövedelem utáni 16%.. (vagy akár 19%) SZJA-t fizetni kell (erről évközben bevallást nem kell adni.)


.. Ha volt elszámolt vállalkozói kivét, akkor azt számfejteni kell és a levont SZJA előleget fizetni, levont TB járulékokat és a szoc.h.adót vallani (1258) és fizetni kell..


Szerintem is hasznos elolvasnod az információs füzetet.. de leginkább célszerű lenne egy könyvelőt keresned, akivel legalább átbeszélitek, hogy Nálad mik játszhatnak... mert arról látatban pontos véleményt alkotni, hogy (az ismeretlen tevékenységi köröd, stb. körülmények mellett)  az általad hallott adón, járulékon kívül mik vannak még, amik vonatkozhatnak rád - azt nem lehet . 


  Attól pld-ul, hogy alanyi ÁFA mentes vagy.. amiről általában annyit tudnak nagy vonalakban a vállalkozók, hogy ők nem vonhatnak le és így nem igényelhetnekl vissza ÁFÁ-t, de felszámítaniuk sem kell ÁFÁ-t így nincs ÁFA fizetési kötelezettségük, nem kell ÁFA analitikát vezetni.. -- hát ez sem így van teljesen, hiszen az alanyi ÁFA mentes sem minden esetben mentesül az ÁFA alól...


Üdv.


 

szalus fogadta el, ekkor: 2012-03-02 13:03
Pont: 50
Téma: most akkor jár-e?

Sziasztok!  Mazsi szavaival élve.. remélem én se nyúlok mellé..


Kata!  Amit az "5" hozzászólásodnál írsz.. az szerintem a pályázati,stb. szankció.. ott elégséges, ha a 2/3-ad részben végrehajtotta az elvárt béremelést..


A bérkomp.szoc.h.adó kedvezmény érvényesítéséhez viszont a 100%-os végrehajtás kell. 


Ha a cég az "irányadó időszaki" dolgozói (2011-ben is foglalkoztatott munkaviszonyosok) tekintetében az elvárt béremelést végrehajtotta, vagy most lesz a cégnek olyan első éve, amikor egyáltalán munkaviszonyos dolgozót foglalkoztat.. mivel a minimálbéreket megemelték, az adójóváírást elvették, a pénzb.eü.bizt.levonást felemték... ha valakit részmunkaidőbe veszek fel, akkor a munkaviszonyos bére nem lehet kevesebb, mint a rá irányadó minimálbér arányos része.   És ha cégként megfelek annak, hogy a bérkompenzációt végrehajtottam, ha később veszek fel valakit, mondjuk jun.01-től  és megadom neki a rá irányadó minimálbér arányos részét.., akkor juniusban  őnála is érvényesíthetem a szoc.h.adókedvezményt - legalább is én így értelmezem.       Más a helyzet, ha kapcsolt vállalkozástól jön át a dolgozó, vagy ha olyan dolgozó, aki 2011-ben  november 01-et követően akár egy napot is nálam dolgozott..


A bérkompenzációs kedvezmény dolognak a szankciója a 2011.évi CLVI.tv. 464/A.§-á található, ha évényesített adókedvezményt és kiderül hogy nem teljesítette teljes mértékben.. azon belül, mi a tűrés határ adókülönbözet kiszabásánál,stb..


Üdv.


 

kovalkata fogadta el, ekkor: 2012-02-21 09:06
Pont: 7
Téma: Szocho adó

Én is Garbó véleményét osztom.... a januárban kiadott fizetett szabadság, az a januári távolléti díjjal számolandó, még akkor is, ha az a szabadság az előző évről, vagy akár még azt megelőző évről illeti meg a dolgozót.


Ha az elvárt béremlést végrehajtottátok 100%-ban, akkor adott munkavállaló szoc.h.adó kedvezményénél a január havi bruttó bér  alapján történő számolással lehet érvényesíteni a bérkompenzációs szoc.h.adó kedvezményt.., már ha a dolgozó bruttó bére nem megy 190 eFt felé.. mert ott már nincs kedvezmény.


Nem értem egyébként pontosan a kérdésedet.. Ha a dolgozó fizetett szabadságon van, az nem kieső idő, tehát emiatt nem esik ki a lehetőségből..


Az viszont hiba: ha nem a fizetett szabadság idején érvényes távolléti díjjal kapják meg a dolgozók a fizetett szabadság idejére járó bérüket.


Üdv.

level07 fogadta el, ekkor: 2012-02-19 05:02
Pont: 10
Téma: kft-t szeretnék alapítani munkaviszony mellett

Szia!  Az, hogy egyszemélyes KFT. könyvelése, vagy több személyes KFT könyvelése.. a számviteli törvény nem tesz különbséget, tehát emiatt a könyvelés nem más.


A GT valóban rendelkezik eltérően az egyszemélyes KFT vonatkozásában.., ahol pld-ul nem a taggyűlés a legfőbb szerv, nem társasági szerződés van, hanem alapítói okirat..  más feltételek mentén létesíthet munkaviszonyt a saját cégével az egyszemélyes KFT természetes tulajdonosa.. és még biztos van pár dolog, de nekem is többszemélyes Kft-kel van dolgom.. ezért a rájuk vonatkozó dolgok már a fejemben vannak a GT-t illetően is.. az egyszemélyes Kft-re vonatkozóan pedig elő kellene szednem magát a törvényt, hogy akkor pontosan hogy is..


/Az a szabály már nem él, amikor az egyszemélyes Kft , csupán az egyszemélyes-sége miatt könyvvizsgálatra lenne kötelezett.. tehát emiatt nem kerül többe a működtetése/


Igaz azonban az, hogy bár a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a pontos értelmezése, betartása, stb. nem könyvelői feladat, de sajnos a különböző munkavégzési jogviszonyok elbírálásához, stb.. úgy szól a törvény, hogy ha a társasági szerződésben, az alapítói okiratban..stb.. így-meg úgy, akkor lehet ez, vagy az.


Mivel adott az a tény, hogy a KFT-ben Te végeznéd a munkát és minden bizonnyal Te lennél a KFT ügyvezetője is.. -    akkor adó, járulék szempontjából legtakarékosabb az lenne, ha tagi személyes közreműködőként (társasvállalkozói jogviszony) dolgoznál a Kft-ben és az ügyvezetőséget Ptk. megbízásra irányadó szabályok szerint látnád el  -akár ingyenesen. A Tagi személyes közreműűködés - nem munkaviszonyban,nem megbízási jogviszonyban - az mellékszolgáltatásnak minősül, feltételeiről társ.szerződésben, alapító okiratban kell rendelkezni.


 Egy biztos: ha akár az ügyvezetőséget, akár a "dolgozást" munkaviszonyban akarnád végezni, az csak akkor lenne lehetséges, ha az alapító okirat erről kifejezetten úgy rendelkezne.. Tehát a GT vonatkozó része, a munkaszerződés vonatkozásában is.


Az amit feltettél kérdésként: hogy mi legyél tag vagy ügyvezető, az így nem igazán kérdés. Hiszen, akár a többszemélyes, akár az egyszemélyes KFT az ügyvezető/törvényes képviselő nélkül nem működhet. Akár melyik formációról legyen szó: az ügyvezetőség: vagy munkaviszonyra irányadó szabályok,


                           vagy a Ptk. megbízásra irányadó szabályok szerinti jogviszonyban látható el.


Az ügyvezetőség nem azonos a tagi személyes munkavégzéssel/"dolgozással"!


Ha tulajdonos vagy, akár egyszemélyes Kft. tulajdonosa, akár többszemélyesben vagy résztulajdonos.. ha dolgozik a tulajdonos a cégében, ha nem.., az annak a cégnek a TAG-ja. (Tulajdonos=tag)


Én azt tanácsolnám: nem fog ártani sem tulajdonosként, sem pedig vezetőtisztségviselőként, hogy olvasd a Gazdasági Társaságokról szóló törvényt.. abban ott van az általános rész, ami minden gazdasági társaságra vonatkozik, azzal, hogy az egyes formációkról eltérően is rendelkezik.. s ahol eltérően rendelkezik ott az a mérvadó.  Ha nem akarsz mással közösködni, akkor evidens, hogy marad az egyszemélyes Kft formáció..., s akkor az alapító okiratot annak megfelelően kell megírni az ügyvéddel, hogy ha dolgozni akarsz a cégben, akkor az az alapító okiratban úgy szerepeljen, amilyen foglalkoztatási jogviszonyban TE azt végezni szeretnéd.., ugyanúgy az ügyvezetőséget illetően.


Üdv.


 


 


 


 

karol977 fogadta el, ekkor: 2012-02-17 14:18
Pont: 250
Téma: tagi kivét és az szja.befiz

Jól gondolod.. Üdv.

gariv fogadta el, ekkor: 2012-02-17 06:27
Pont: 50
Téma: Kieg társas vállalkozó Eü.szolg. járuléka

Szia ! nEm egészen értem a kérdésedet.. miféle átvállalásról írsz, ha az illető akiről szó van az kieg.tev.társasvállalkozó= nyugdíj.melletti tagi személyesen közreműködő tag, vagy nyugdíj mellett tulajdonos ügyvezető/üzletvezető és ezen jogviszonya miatt minősül kieg.tev.társ.vállalozónak?


A kieg.tev.társasvállalkozó után korábban is volt az eü.szolg.járulékfizetési kötelezettség, volt hogy minden helyen meg kellett fizetni.., egy ideje már csak egy helyen... Ha kieg.egyéni és egyben kieg.társas.vállalkozó is, akkor az eü.szolg.jár.fiz.kötelezettség csak egy helyen áll fenn, ami egy helyről nyilatkozatot tehet minden év jan.31-ig, hogy pld-ul ev-ként akarja azt fizetni, vagy a társasvállalkozás fizeti.


A T1011 bejelentés azokra a sima magánszemélyekre vonatkozik, akikre nem terjed ki az egészségbiztosítás, mert nincs olyan jogviszonyuk, ellátásuk, státuszuk ami alapján eü.szolgáltatásra jogosultak lennének.. (TBJ tv-ben pontosan: hogy biztosítási jogv.hiányában is kik azok, akik eü.szolgáltatásra jogosultak.. nyugdíjasok, fogvvtartottak,stb.)


HA a Te embered kieg.tev.társ.vállalkozó, akkor kizárt, hogy magánszemélyként ne lenne eü.szolgáltatásra jogosult, hiszen nyugdíjas. DE mivel kieg.tev.társ.vállalkozó, a gazd.társaságnak kell, hogy fizessen után eü.szolg.járulékot.. 2012-ben havi 6.390 Ft (napi:213 Ft).


Üdv.

GaalNelli fogadta el, ekkor: 2012-02-15 08:21
Pont: 20
Téma: Személyes közreműködés díjazása

Szia!  Ha a bruttója 32.400 Ft, akkor a evont SZJA előlege lesz ( 5.184 Ft) ha másként nem nyilatkozik.


A TB járulékok: 10% nyugdíjjárulék levonás 108.000 Ft után   tehát:             10.800 FT nyugd.jár.


                       4+3+1,5% Eb+munkaerőpiaci levonás 162.000 Ft Után össz.: 13.770 Ft Eb+m.erőpiaci


     Nettó kifizetendő: 2.646 Ft


     Kifizetőt terhelő 27% szoc.adó: 121.500 Ft után


                             1,5% szakképzési: 121.500 Ft után


---Ha sehol nincs munkaviszonya, ezen jogviszonya mellett, és nálad minősül un. főfogl.társasvállalkozónak-- --


Üdv.

anett89 fogadta el, ekkor: 2012-02-13 10:18
Pont: 20
Téma: 65-ös és 60-as egyezőség

Szia!  A 14-es sorba az közösségi termékbeszerzés miatt fizetendő ÁFA..


        A 18-as pedig közösségi adóalanytól igénybe vett szolgáltatás miatti.


A A60-s, ha igénybe vett szolgáltatásként adtad az adatszolgáltatást, akkor a 65-ös bevallásban az igénybevett szolgáltatáson kellene, hogy legyen az az összeg. Igen, lehet, hogy ez a hibajelzés oka, hogy bevallani termékbeszerzést vallottál, adatotszolgáltatásként meg igénybevett szolgáltatásként jelezted.


Üdv.

Nyerkiné fogadta el, ekkor: 2012-02-10 08:19
Pont: 100
Téma: ki nem fizetett ÁFA tartalom visszaigénylése

Szia Kaktusz! Az elfogadott törvényi szövegváltozást még nem láttam, de ha a benyújtott "tervezetet" fogadták el, abban a 186.§.(2-4) pontokat helyzik hatályon kívül, az (1)-est, amiben szerepel a negyedévesnek a 250 eFt, a havisnak az 1 milla,stb.. azt nem.


Ha az előző negyedévi bevallásban meg volt elméletileg a kifizetetlenségi vizsgálat nélkül a 250 eFt, s csak azért nem élhetett a visszaigényléssel mert a kifizetettségi vizsgálat miatt már nem érte el a 250 eFt-ot, vagy volt is tényleges visszaigénylése, de ez a 60 eFt csak továbbvihető maradt a kifizetetlenség miatt, -- az szerintem most az okt.20-ig vissza is igényelheti azt a 60 eFt...  ilyen esetben nem tudom engedni fogja-e a bevallási nyomtatvány, ha egyébként a mostani negyedévben nincs meg a n.évesnek a 250 eFt negatív adó.., vagy azt az esetedben 60 eFt-ot külön kell visszaigényelni..


Majd meglátjuk, ha kijön a hivatalos, elfogadott verzió.. Üdv.

kaktusz1 fogadta el, ekkor: 2012-02-07 21:17
Pont: 20
Téma: ingatlanértékesítő társaság

Szia!  Szerintem a válasz a kérdésben...  Az ingatlan értékesítésekre ezek szerint ÁFA körösséget kértetek.. ez ugye azt jelenti, hogy ha egyébként az általános szabályok szerint adott ingatlan eladása ÁFA besorolását tekintve mentes lenne, aki ÁFA körössé tette ezt az értékesítést, az (tavaly a 25%ÁFA, ) idén 27% ÁFA felszámítással adja el.. illetve vevőtől függően esetleg fordított ÁFÁ-san.


Üdv.

terania fogadta el, ekkor: 2012-02-06 12:54
Pont: 3
Téma: Bérkomp.kedvezmény

Sziasztok!  Szerintem jól értelmezed.. a január 01-től a cég első munkaviszonyos foglalkoztatottja után igénybe vehető az szo.adókedvezmény, függetenül attó, hogy az a dolgozó épp a cég ügyvezetője, aki tagja is a cégnek.


Én is így értelmezem, ha a törvény szövegét nézem.


Arra viszont nem fogadnék, hogy akik 2011.december 31.után alakult cégek és ők is minimum csak a megemelt minimálbérek figyelembevételével alkalmazhatnak dolgozót..., hogy nekik jár-e bérkomp.szoc.h.adókedvezmény  a 190 eFt alatti bérű,stb.  munkaviszonyosokra.


És ha úgy értelmezem a törvényt, hogy aki már létező cég és távolról sem csak azoknál az embereknél számolhatnak bérkomp.szoc.adókedvezménnyel, akiknek béremelés keretében figyelemmel az elvárt béremelésről szóló tv-re megemelték a bérét.., hanem azokra is, akiket majd év folyamán vesznek fel..,    és az újonnan alakuló cégek esetleg nem részesülhetnek, nem számolhatnak bérkomp.szoc.adó kedvezménnyel.., akkor ez azért még is csak valamiféle diszkrimináció, ami az ujonnan alakulót hátrányos helyzetbe hozza a már 2012. előtt is létező, ugyanolyan tevékenységet folytató cégekkel szemben..


Az is igaz, hogy ez a bérkomp.szoc.h.adó kedvezmény dolog abban teszi érdekeltté a vállalkozásokat, hogy a bruttó bérek lehetőleg 190 eFt alatt legyenek.. és azon belül minél alacsonyabbak, hogy minél nagyobb hányadban lehessen a szoc.h.adót csökkenteni.  


A környékemen a kerereskedelemben bolti eladókat, akik eddig is napi 8,5 -9 órát dolgoztak jó esetben heti 40 órásként, de többségében heti 30 órásként.., most nyomatják őket lefele heti 20 órásnak.. és ugyanúgy napi 9 órákat dolgoznak a hét 6 napján és nyilván a minimálbér arányos részét jelentő bérért..


Üdv.

mazsi5 fogadta el, ekkor: 2012-02-04 13:28
Pont: 50
Téma: Magánnyugdíjpénztárból való kilépés

Szia!  A kitöltési útmutató 18-as oldalát szóról szóra elolvastam, azon ilyen szövegezésű mszakasz nincs..


 


van a 78-tól oldalon az önkéntes pénztári, stb. kedvezményekkel kapcsolatos oldalon.  Amit idéztél abban szerepel, hogy a pénztár igazolása alapján .... 


 


Ezen szakaszon belül van az a bizonyos "Új kedvezmény"..


 


III. Nyilatkozat hiányában megszűnt magánnyugdíjpénztári tagsági viszony esetén, az
önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba átutalt összeg alapján történő rendelkezés..


 


Nyilatkozhattál a hozamra vonatkozóan úgy, hogy követlenül ....... x önköntés..pénztárba menjen a hozamod.., akkor a max kedvezmény az  nem a fenit max. 130 eFt, stb.. hanem attól több is lehet 300 eFt "kedvezmény".


 


Ettől függetlenül valóban eléggé zavarosan van megfogalmazva..   Viszont ez az új kedvezmény az álatald írtak alapján rád nem vonatkozik...  Ha pedig amit felvettél saját bankszámládra utaltan, vagy kp. .. és azt elvitted befizetni valamelyik önkéntes pénztárba, akkor a max.kedvezményed kevesebb és nem a bevallási lap alján, hanem a felső részen szerepeltetendő .. és igen új kedvezmény, mert korábbi években ilyen max. 300 Eft-os dolog nem volt.


 


Üdv.

nuci fogadta el, ekkor: 2012-01-31 17:09
Pont: 50
Téma: START-os szaképzési hozzájárulás 2012.??

Szia!  A 1208-as kitöltési útmutatója a NAV-nak a 1208M11-12 oldalak tekintetében EGY NAGY NULLA!  Az ember pontosan ki tudja számolni semmi idő alatt, hogy egyébként egy START-os nak beleértve a bérkomp.adókedvezményt is, mennyi lesz a fizetendő szociális h.adója.  De mivel az egyes bevallási sorok elnevezése/szövegezése nem egyértelmű a Kitöltési úzmutató az meg szart se ér. A Törvények nem foglalkoznak azzal, hogy a rendszeresített nyomtatvány beltartalma mennyire túlbürokratizált és értelmezhetetlen.. 


A START-ossal kapcsolatban jogosult a munkáltató a START kedvezményre is, meg a bérkomp.adókedvezményre is, ez utóbbira nyilván csak akkor, ha teljesített 100%-ban az elvárt béremelést..


De ha a cég az elvárt béremelésnek megfelel, akkor A START-osra "továbbra" is 17, 7%..stb. szoc.adó kedvezményt érvényesíthet a meghatározott hányadik (min.bér 2x,stb.) szoc. és ezen felül számolandó a bérkomp.szoc.adó kedvezmény.. akinek mind a két kedvezménye van .. de az egyes sorok szövegezése a 11-es lapon teljesen értelmezhetetlen..


ha van start-osom, akire bérkomp.adókedvezményt is akarok, akkor kérdés, hogy a bérkomp. résznél a "kedvezmény nélküli szoc.adóalapba" mondjuk egy havi 150.000 Ft-os bérű START-osnak nullát írok a 661-es sorba, mert nincs határösszegen felüli szoc.adó alapja, ami meg azalatt van, az már szerepel a START résznél fizetendő szoc.adóként 10,20%  sorban, amit át ad a 1208A-lapra   és átadja a 11-es lapról a 668-as sor összegét is.. 


Készítenénk a bérprogramot, nyilván úgy, hogy abból a 1208 bevallást is lehessen tölteni.., az előtanulmányok után még ráment a tegnapi vasárnap a mai nap is. de ez a 1208M-11-es lap, hogy melyik sorba mit akarnak.. feladtuk!- miért bontatja meg a 75 eFt feletti bérű embert.., külön sorba, mint 75 eFt alatti lenne, s a 75 eFt feletti összeget másik sorba már a 0,14-el szorozva és levonva a ez előző sor max. 16.125 Ft-ból és a pozitív különbözet az ami bérkomp.adókedvezmény... - ezt egyenlőre feladtuk.


Az embert idegileg kiborítják azokkal a semmire se való jelölésekkel, amiről igazán a munkáltató információval nem is rendelkezik, ha csak meg nem nyilatkoztatja a dolgozóit... De vajon milyen alapon nyilatkoztassam arról, hogy magánnyugd.pénztári tag-e?? Nem tartozik a NAV-ra, nem tartozik a munkáltatóra, mert 2012-től 10% nyugdíjjárulék van és nincs semmiféle kötelező tagdíj, olyan főleg nincs amit a NAV-hoz kellene vallani!


 


Ott vanak a kódok: hogy balettművészeti életjáradékos-e, s ha az akkor 2007. utáni megállapított, vagy 2008.előtt?? Kétféle : komplex felülviszgálat előtti rehab.ellátásos és még sorolhatnám..17 valami..., ami valamiből a munkavállaló bejelenti azt, hogy nyugdíjnak minősülő ellátást kap, hogy ne vonjak tőle 4,5% eü+merőpiac. járulékot.., de azt, hogy korhatár előtti ellátásban részesül valamiért: miért jelentené be a foglalkoztatónak..  ő majd tudja a saját maára vonatkozó részt, hogy vállalhat-e munkát, mennyit kereshet mellette,stb..    Vallom az az adott emberről a személyes azonósítóin, adószazonosító jele, TAJ száma, nő, férfi..  nem tudják összevetni azzal, hogy melyik, nyugdíjnak nem minősülő ellátást kapja valamelyik állami kifizetőtől??


Az SZJA előleg megállapítással kapcsolatban sem hoztak le egy büdös értelmes útmutatót sem! Mi az, hogy a munkavállaló köteles adóalap kiegészítésről nyilatkozni, ha a várható összevonás alá tartozó jövedelme meghaladja a 2.424 eFt-ot..


Egy órabéres, több műszakos munkavállaló rendszeres bére havonta más és más.. lehet, hogy azon szabály alkalmazása mellett, hogy: januárban az adott havi *12 = várható jövedelem,  majd februárban újra számolni, hogy januári tény és a februári * 11-el= várható jövedelem és így tovább ...  honnan tudna nyilatkozni szerencsétlen munkavállaló.. A januári bruttó bérét akkor tudja meg, amikor adom neki a kifizetési bérjegyzéket, amin az SZJA előleget már le kellett vonnom... februárban már fogja tudni, hogy mennyi volt a januári tény, de a februárit csak aztuán tudja meg, mikor már számfejtésre került..és így tovább minden hónapban..


Lehet, hogy  januárban már kell bizonyos hányadra adóalapkiegészítést számolni, aztán februárban meg nem..  Teljes káosz. Mindent a munkáltató és a munkavállaló nyakába varrnak , mondván a munkavállaló nyilatkozzon felelősségel a nem tudja miről, a munkáltató meg görcsölhet azon: hogy melyik az erősebb: az, hogy ha számolja januárra a várható jövedelmet és már kellene adóalap kiegészítést alkalmazni, vagy az, hogy a dolgozó esetleg adott neki egy nyilatkozatot, hogy az ő várhatója nem fogja meghaladni a 2.424 eFt-ot, ezért ne legyen adóalap kiegészítés?!


Ha a munkavállaló tudja, hogy neki csak egy munkahelyről van jövedelme, ott meg majd számolják neki a várható jövedelem. és a hátörösszeg arányában, hogy kell-e és mennyi adóalapkiegészítés.., akkor miért köteles ő nyilatkozatokat tenni, hogy várhatóan eléri a várható..----------------------------------------------------------


Az biztos, hogy mind a két kedvezmény jár, akár az is előfordulhat, hogy mondjuk 8.000 Ft a 10%-os start szoc.adó, és a bérkomp.szoc.adó kedvezmény 15.425 Ft, tehát összességében  az államtól jár 7.425 Ft szoc.h.adó vissza.., vagy az illető olyan START-os, hogy a kedvezménye 27%, tehát a kedvezményes szoc.adója 0%, de jár a bérkomp.adókedvezmény.. akár 16.125 Ft és az teljes egészében visszajár az államtól..


Üdv. 


 


 

mazsi5 fogadta el, ekkor: 2012-01-22 17:31
Pont: 20
Téma: öregségi nyugdíj melletti munka

Szia!  Ha az illető korhatárt betöltött nyugdíjas, vagy más jogcímen öregségi nyugdíjas olyan jogviszonyban dolgozik, aminél van szociális hozzájárulási adó alapja: ott van szakképzési hozzájárulás is 2012-ben, mert 2012-től a szakképzési alapja: a szoc.h.adó alap.


Részmunkaidős munkavállaló fogalom az munkaviszonyban alkalmazottnál létező meghatározás, akinek van meghatározott heti,stb. munkaideje. 


A nyugdíjasnak minősülő foglalkoztatott személytől levonandó járulék, vagy utána fizetendő ,szoc.adó, eü.szolg.járulék.. attól függ, hogy ez a nyugdíjas miféle jogviszonyban van foglalkoztatva.


Foglalkoztatás esetén nem foglalkoztatható akárki olyan jogviszonyban: ami önálló tevékenység megbízásos jogviszony, vagy nem önálló tev, megbízásos: mint pld-ul a választott tisztségviselő.. aminél biztosítottsági szempontból vizsgálandó, hogy a jövedelme az a minimálbér-hez hogyan aránylik... annak 30%-alatt van-e stb.


Pld-ul egy bolti eladót nem foglalkoztathatsz önálló tev. Ptk-s megbízásos jogviszonyban..  Ha valakit önálló tev.megbízásos jogviszonyban foglalkoztatsz, de a foglalkoztatására vonatkozó feltételek, körülmények kimerítik a munkaviszonyra jellemző foglalkoztatást, akkor áldozatául eshetsz annak, hogy a megbízási szerződést színlelt munkaszerződésnek fogják minősíteni alkalmasint..


Üdv.


 

anna76 fogadta el, ekkor: 2012-01-21 09:49
Pont: 20
Téma: Egyéni vállalkozó könyvezetése

Ha ÁFA adóalany vagy, akkor negyedévente ÁFA bevallás... (Ha alanyi ÁFA mentes vagy, akkor is előfordulhat, hogy alkalmasint ÁFA-val kapcsolatban bevallást kell adni. )


Ha számolsz el vállalkozói kivétet évközben, akkor a 1258-as


Ha lesz cégautó adó fizetési kötelezettséged, akkor azt negyedévente vallani kell évközben..


Ha lesznek alkalmazottaid/foglalkoztatott, akkor azokkal kapcsolatban a 1208.. és a 1212 (szakképzési), és még előfordulhat több olyan bevallás, ami attól is függ, hogy milyen tevékenységet folytatsz..


-- tehát ezt így megmondani most,  - hogy csupán a kérdésedben szereplő infók alapján milyen bevallási kötelezettségeid lesznek az adóévben és azon bevallási nyomtatványoknak mi a száma - megbízhatóan nem lehet.


Ráaadásul már nem csak bevallási kötelezettség létezik, hanem pld-ul kamarai regisztrációs kötelezettség is, stb.  A NAV portálon fenn van az adónaptár 2012. január és februárra vonatkozóan... viszont még nem tettek fel minden bevallási nyomtatványt, amit bizonyos időközönként be kell adni, vagy éppen nemleges kötelezettség esetén NY nyilatkozattal lehet helyettesíteni.


Üdv.

padep fogadta el, ekkor: 2012-01-20 17:57
Pont: 50
Téma: Egyéni vállalkozó könyvezetése

Szia!  36 órás melletti egyéni vállalkozó..  az SZJA-s vállalkozói jövedelem szerint adózó: vezethet alapnyilvántartásként SZJA tv. mellékletében előírtaknak megfelelő pénztárkönyvet, vagy naplófőkönyvet (naplófőkönyre vonatkozóan a számv.tv-t is nézni kell alkalmasint),


A számviteli törvény szerinti kettős könyvvitel az egy SZJA-s egyéni vállalkozónál értelmezhetetlen.. nincs saját tőke, stb., .. a kettős könyvvitelt nem pénzforgalmi szemléletű... az vállakozói SZJA-as egyéni vállalkozó pedig pénzforgalmi szemléletben számolhatja el a költségeit, bevételeit..


 SZJA-s vállalkozói jövedelem szerinti egyéni vállalkozó az SZJA tv. szerinti (5.sz.mell.) alapnyilvántartás vezetésére kötelezett vagy...  hogy magadnak csinálod-e még külön kettősben is,stb.. az egy dolog, de a bevallásod alátámasztásához alapnyilvántartásként: vagy a pénztárkönyvet/pénztárkönyvnek megfelelő tartalmú nyilvántartást, vagy a naplófőkönyvet , illetve annak megfelelő tartalmű nyilvántartást fognak követelni tőled.. - szerintem.


Üdv.


 


 

padep fogadta el, ekkor: 2012-01-20 17:57
Pont: 50
Téma: Társas vállalkozó sokadszor

Szia!  Pontosítani kellene a kérdést. Nem mindegy, tulajdonos ügyvezetőről beszélünk, vagy külsősről..


De feltételezve, hogy mindegyik ügyvezető, amiről írsz, az tulajdonos is a cégben, véleményem az alábbi:


1.) A Bt-ben vélhetően a beltag az üzletvezető egyedül. (Bt-ben a törvényes képviselő az nem ügyvezető, hanem üzletvezető) .Sehol sincs biztosítottsága, ezért 2012.jan.01-től un. főfogl.társasvállalkozóként biztosítottá válik a képviselősége okán.. Azt nem írom, hogy legyen üzletvezető részmunkaidős, heti 2 órában.., mert ahhoz neki társasági szerződés módosítás kellene, ami pénzbe kerül.., de ha nem a társ.szerz.módosítás, akkor bizony un. főfogl.társ.vállalkozóként - Tb kieső idő hiányában - a de minimum után fizetnie kell a járulékokat és a szoc.adót.. illetve ezzel nőni fog a tartozása.. előbb, utóbb felszámolják..


Tehát ha a Bt-t fenn akarja tartani, akkor vagy munka után néz legalább heti 36 órás munkaviszonyra és akkor a Bt-ben munkavisz.társ.vállalkozóként nincs kötelezeő de minimum járulék és szoc.adó alapja.., vagy rááldozza a társ.szerz.módosításra a szükséges pénzt és akár heti 2 órás munkaviszonyban lesz a Bt. képviselője/üzletvezetője.. és akkor csak azután adózik, járulékozik.


2.) Ha a KFT tulajdonos megbízásos ügyvezetője a saját cégében személyesen közreműködő tag, mellesleg egyéni vállalkozó is, aki 2011-ig egyéni vállalkozóként fizette meg a de minimum szerint a kötelezettségeket.. most pedig azt szeretné, hogy a KFT-ben legye a személyes közreműködési kötelezettsége okán a de minimum.., akkor  az egyéni vállalkozásában jelenti, vallja, hogy társasvállalkozás melletti ev.. a Kft-ben, hogy "főfogl" társasvállalkozó, s ebben az esetben lényegtelen, hogy ő tulajdonos ügyvezető megbízásos jogviszonyban ingyenesen.. hiszen, amelyik tulajdonos ügyvezetőnek van a saját cégében tagi személyes közreműködési kötelezettsége=társasvállalkozói jogviszonya, annak a megbízásos ügyvezetői biztosítási besorolása nem változik, lehet továbbra is ingyenes megbízásos ügyvezető.


3.) Ha az eddigi megbízásos tulajdonos ügyvezetőnek van heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya, de az ügyvezetőséget nem munkaviszonyban látja el és nincs a saját cégében társasvállalkozóként tagi személyes közreműködési kötelezettsége.. akkor igen az ilyen tulajdonos ügyvezetőt be kell jelenteni munkaviszony melletti társasvállalkozóként biztosítottként, akinek a járulék  és szoc.adó alapja csak a ténylegesen ügyvezetői feladatokért kapott jövedelem, ebben a jogviszonyában.  Ugyanúgy működik, mint korábban, amikor a cég tagja tagi személyes közreműködést vállalt a saját cégében, miközben máshol volt neki munkaviszonya pld-ul heti 40 órában.. ezt is be kellett jelenteni biztosítottként, akkor is ha ingyenesen vállalta a személyes közreműködést.. a kódja a munkavisz.melletti társ.vállalkozó volt, akire nem vonatkozik a de minimum ...


Nem minden ügyvezetőt kell bejelenteni ilyen- olyan társasvállalkozóként, csak  azt a tulajdonos/tag ügyvezetőt, aki nem munkaviszonyban ügyvezető és nincs tagi személyes közreműködési kötelezettsége sem saját cégében..   de ezen belül is a nyugdíjas személyt nem kell bejelenteni.(kieg.tev.társ.vállalkozót).


Remélem nem kavartam be jobban.


Üdv.


 

pseniko fogadta el, ekkor: 2012-01-19 10:34
Pont: 1
Téma: Társas vállalkozó sokadszor

Bocs azt még lefelejtettem:  Nem tudom mit értel azon, hogy miond két tag jogosult az ügyvezetésre.. Az, hogy ki, kik a cég ügyvezetői a cégkivonat tartalmazza.. az ügyvezetőt választják, s a megbízatása az ügyvezetővé választás elfogadásával létre jön.. az, hogy az a GT szerint a munkaviszonyra irányadó szabályok, vagy a megbízásra irányadó szabályok szerinti jogviszonyban az már más kérdés .. és az is, hogy biztosítottsági szempontból a TBJ és a szoc.h.adóra vonatkozó törvény alapján alkalmasint a társasvállalkozói jogviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni adott tulajdonos ügyvezetőre. üdv.

pseniko fogadta el, ekkor: 2012-01-19 10:34
Pont: 1
Téma: Társas vállalkozó sokadszor

Ha külföldi illetékességű külföldi állampolgár az ügyvezető.., akkor attól függ, hogy az külföldi illetékesség az UNIÓS ország-e, vagy mi..!   Nekem romániai illetékésségű az egyik ügyvezető, akinek se magyar tartózkodási engedélye nincs, se magyar lakcíme... évente, ha 10-15 napot tartózkodik itt összesen.,se TAJ száma...


Többször beszéltem az APEH-al dec.végén, olyan emberekkel sikerült akik értenek is a dologhoz: Gőzöm nem volt arról, hogy ez a külföldi mag.személy tulaj külföldön rendelkezik-e munkaviszonnyal, vagy esetleg valamilyen nyugdíjas, vagy micsoda... A következőt közölték: (jelzem ez Unió-s országban illetékes) : ha munkaviszonya van külföldön, akkor kérje az A1 (korábban azt hiszem E101) igazolást, és itt a cég kérjen  neki  TAJ számot ... ha az igazolás alapján külföldön biztosított, akkor itt  munkaviszony melletti társasvállalkozóként jelentsem be az ügyvezetősége okán.., amit nyilván nem tudnék megtenni csak később, hiszen a TAJ számot meg kell várni, ami akár 22 napig is tarthat..


Ha nyugdíjas külföldön, akkor erről nyilatkozzona cég felé, hogy külföldön nyugdíjas és küldje el a fénymásolatát, annak a dokumentumnak ami igazolja, hogy ott nyugdíjas.. és ekkor szerencsém van, mert kieg.tev.társasvállalkozónak minősül itt: nyugdíjasként a tulajdonosi ügyvezetősége okán, amit ugye bejelenteni nem kell, tehát nem kell TAJ számot sem kérni neki, de fizetni kell utána havonta a 6.390 Ft eü.szolg.járulékot és tölteni róla 1208M-et.....!


Nem tudom ez segít-e valamit.. Üdv.


 

pseniko fogadta el, ekkor: 2012-01-19 10:34
Pont: 1
Téma: adóelőleg nyilatkozat

Sziasztok!  Ha a törvény betűjét nézem munkáltatóként:


SZJA tv. 47.§.


(7) Nem kell az adóalap-kiegészítést alkalmazni az adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelem után akkor, ha a magánszemély a kifizetést megelőzően írásban nyilatkozik a kifizetőnek, hogy az összevont adóalapba tartozó várható éves jövedelme az adott kifizetéssel együtt sem haladja meg a 2 millió 424 ezer forintot. A kifizető a magánszemély nyilatkozatától függetlenül alkalmazza az adóalap-kiegészítést az általa juttatott, az adóév elejétől összesített adóelőleg-alap számításnál figyelembe vett jövedelmei azon részére, amely az említett értékhatárt meghaladja.



(8) Az adóelőleget megállapító munkáltató az adóalap-kiegészítést az általa juttatott, összevont adóalapba tartozó jövedelem azon részére alkalmazza, amely meghaladja a 2 millió 424 ezer forintot. Az adóelőleget megállapító munkáltató által juttatott jövedelemnek minősül a korábbi munkáltató által a munkaviszony megszüntetésekor kiállított és az adóelőleget megállapító munkáltatónak átadott adatlapon igazolt összeg is. Rendszeres jövedelem esetén az adóalap-kiegészítést az adott kifizetés azon hányadára nem kell alkalmazni, amilyen hányadot a 2 millió 424 ezer forint a magánszemély munkáltatótól származó várható éves rendszeres összevont adóalapba tartozó jövedelmében képvisel. Nem rendszeres jövedelem esetén az adóelőleget megállapító munkáltató az adóalap-kiegészítést az adott kifizetés azon részére alkalmazza, amely - a várható éves rendszeres és az adóév során már kifizetett nem rendszeres, összevont adóalapba tartozó jövedelem együttes összegét figyelembe véve - az említett értékhatárt meghaladja.



(9) A (6)-(8) bekezdésben foglaltaktól függetlenül a magánszemély az adóelőleget megállapító munkáltatótól, kifizetőtől írásbeli nyilatkozatban
a) kérheti, hogy az adott kifizetés adóelőlegének megállapítása során a jövedelem egészére vagy annak a nyilatkozatban megjelölt részére alkalmazza az adóalap-kiegészítést;



b) köteles kérni az adóalap-kiegészítés alkalmazását akkor, ha a várható éves összevonás alá eső jövedelme - a (8) bekezdés szerinti munkáltatótól származó jövedelmet is beszámítva - a 2 millió 424 ezer forintot meghaladja, azzal, hogy a nyilatkozattételi kötelezettség elmulasztása esetén a magánszemély a 48. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott különbözeti bírság fizetésére köteles.
  
--------------------  Én ezt úgy értelmezem, - azon túl hogy egyrészt a munkáltató, munkavállaló nyakába varrank olyan felelősséget, amiről a munkavállaló igazából nem tud nyilatkozni, ha csak egy munkáltatótól van összevonás alá eső jövedelme és nem fix havibéres, de a személyi alapbére ott billeg már a 160 eft környékén... ami önmagában egész évben sem érné el várhatóan a 2.424 eFt-ot, de 1,333 műszakpótlékos szorzóval már adóalapkiegészítése is lenne..


Hogy tudna nyilatkozatot adni az ilyen dolgozó a bérszámfejtés előtt arról, hogy az adott kifizetéssel együtt sem lesz a várható összevont jövedelme a 2.424 eFt felett, amikor azt se tudja, hogy mennyi lesz neki a számfejtésre kerülő bruttó összevont jövedelem munkabére..


Ha a munkáltatót nézem: ha nálam a  minden hónapban újra tervezendő várható éves rendszeres jövedelme és a 2.424 eFt aránya miatt januárban már 3,8%-ot szuperbruttósítani kell a béréből mondjuk 8.000 Ft-ot, akkor kétlem, hogyha a dolgozó olyan nyilatkozatot ad nekem, hogy 4000 Ft után számoljak adóalap kiegészítést.. hogy azt a munkáltató egyértelműen megteheti alkalmasint büntetési szankció nélkül..


Mint ahogy véleményem szerint azt sem teheti meg, hogy az adott hónapkban újra számolt várható éves alapján már márciusban és júniusban lenne adóalap kiegészítése.. tehát több SZJA előlegnek kellene menni a NAV-hoz, de ténylegesen (tényleges göngyölítéssel) csak decemberben fogja a tényleges jövedelme átlépni a 2.424 eFt-ot, akkor elégséges lenne decemberben adóalapkiegészítéssel számolni az SZJA előleg levonásánál..


A dolgozó nem tudja, nem tudhatja, hogy a munkáltatónál, ahol egyik hónapban 211.500 Ft a munkabére, másik hónapban csak 154.000 Ft  tehát januárban a várhatója miatt van adóalapkiegészítés is, februárban nincs.. és így tovább.. ő erről nem tud nyilatkozni a kifizetést megelőzően, mert csak akkor ismeri meg a tényleges bruttó jövedelmét, amikor már a bérkifizetési jegyzéket kapja, amin viszont már szerepelnie kell a levont SZJA előlegnek... a munkáltatónak a saját kifizetését tekintve viszont vizsgálni kell, hogy mennyi lenne a dolgozó rendszeres jövedelmének az éves várható összege..


--- tehát azt a köteles kérni meghatározást ami az SZJA törvényben és a 1208M kitöltési útmutatójában is szerepel az nem a munkáltatató felé történő kötelező nyilatkozat és, hogy a munkáltató csak akkor alkalmazhat adóalapkiegészítést, ha neki a dolgozó erről nyilatkozatot adott... hanem arra értelmezhető szerintem, ha adott munkavállaló tudja, hogy neki még máshonnan is vannak összevonandó jövedelmei, de az adott munkáltató saját kifizetési kötelezettségét nézve, tehát az ottani bére, várható bére alapján nem számolna adóalapkiegészítéssel.. ilyenkor a sok kifizetőhely/több munkáltató esetén valamelyikekhez köteles azt nyilatkozni, hogy akár a teljes összeg legyen adóalapkiegészítéses..vagy éppen mennyi..


Hihetetlen, hogy a kormány nyakassága miatt, hogy csak egy adókulcs létezik.. s nem az adókulcsok változnka: 2.424 eFt-ig 16 %, aztán 2.424 eFt felett 387.840 Ft+ a feletti rész 20,32%-a, aminél ugye megállapíthatnánk az SZJA előleget a több éven keresztül használt: adott havi jöv.*12  aztán adótábla szerinti SZJA és az SZJA visszaosztva 12-vel..  nem az adóalapokat szoroztatja orrba szájba a 16%-os egyetlen kulcsra hivatkozással, miközben a valós adó elvonás 16%, 2.424 eFt felett 20,32%, a bérenkívülinél 19,04%...


De azt sem engedi, hogy a munkáltató göngyölítve számolva vonjon adóelőleget, s alkalmasint a tényleges jövedelem alapján mondjuk először november számoljon valamennyi összegre 2.424 eFt feletti összegen túli összegre adóalapkiegészítést, s decemberben mondjuk már a teljes jövedelemre, vagy éppen ha a tény decemberben lépi túl a 2.424 eFt-ot, akkor alkalmazzon először adóalapkiegészítést..  Mert, hogy betette a törvénybe ezt a várható meghatározást.  Ezt a várható változó havi bruttó rendszeres jövedelemnél szerintem csak úgy lehet meghatározni:


   ha a januári tényt szorzom 12-vel


   februárban: veszem a januári tényt + a februári tényt 11 szer


   márciusban: veszem a jan+febr.tényt + a márciusi tényt 10 szer..   és így tovább.


Engem is érdekelne a véleményetek- a jelenlegi saját véleményemtől függetlenül -, hogy ha egy dolgozó ad nekem adóelőlegre nyilatkozatot, mint munkáltatónak, hogy a havi béréből csak 4.000 Ft után legyen adóalapkiegészítés, de a munkáltató által számolt várható szerint adott hónapban éppen 8.000 Ft után kellene adóalap kiegészítéssel számolni, aztán lehet, hogy áprilisban meg nem kellene adóalapkieg-gel számolni.. és a nyilatkozat alapján minden hónapban 4.000 Ft-ra számolnám az adóalapkiegészítést és így vonnék tőle előleget.., akkor, mint adóelőleg levonásra kötelezett munkáltatót vajon elővennének-e, hogy nem vontam le azt az SZJA előleget, amit le kellett volna az SZJA tv.szerint.. hogy a várható éves ...stb.


a (7)-es bekezdés alapján kétlem, hogy megúsznám a szankciót egy esetleges vizsgálatnál, vagy ha a munkavállaló az éves bevallásában adódó jelentős (10.000 Ft-ot meghaladó) fizetendő adó adókülönbözet miatt 48. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott különbözeti bírság fizetésére lenne kötelezett és reklamálna, hogy de a munkáltató miért nem vonta, amit kellett..


Üdv.

kismaci24 fogadta el, ekkor: 2012-01-17 17:31
Pont: 17
Téma: APEH SZÁMLASZÁMOK!

Szia!  Ez is az "egyszerűsítés" jegyében történt, növelve az adminisztrációs terheket és a vállalkozó költségeit..nem mindegy, hogy havonta 3-4 különböző adó,járulék utalást kell tenni, vagy ennek többszöröse helyre.. Nekem nemrég az egyik ügyfél utalt 1.000 Ft SZJA-t és 1000 Ft eho-t, ezért 2*265 Ft-ot számoltak fel neki a bankba!!


Ha megnézed a 1208A bevallást, akkor látni fogod, hogy 2012-től már a levont eü és munkaerőpiaci is három különböző adónemet kapott, külön-külön kell ezerre kerekítgetni év közben a bevallásban és az adónemeknek megfelelően kell majd utalni is, mert az adófolyószámlára adónemenként könyvelik fel.


Ha az SZJA-t nézzükl:  Akkor a telefon SZJA, bérenkívüli SZJA, ami a kifizetőt terheli az a régi SZJA számlára fog menni - szerintem-, a foglalkoztatottól levont SZJA az meg már majd az új adónem bankszámlára.


Üdv.

MonokiM fogadta el, ekkor: 2012-01-12 07:12
Pont: 4
Téma: 12. havi járulékbevallás

Szia Enikő!  Ha ez a tulajdonos ügyvezető - társ.szerződés szerint - nem munkaviszonyban ügyvezető.., akkor megbízásos.., amikor elfogadta az ügyvezetői megbízást és nem kötött a cég vele munkaszerződést az ügyvezetőségre, akkor megbízásos ügyvezető és TB jogállása 2011. decemberben ebben a jogviszonyában választott tisztségviselő... s mivel ezért díjazásban nem részesült, ezért 2011-ben ezen jogviszonyában nem biztosított..


 


Azt írod, hogy ez a tulajdonos - aki mellesleg a cég ügyvezetője, tehát a munkavállalók felett munkáltatói jogokat gyakorol - részmunkaidőben személyesen dolgozik munkaviszonyban a saját cégében. Kérdés:, hogy neki van-e munkáltatói jogkör gyakorlója, akivel a munkaszerződést kötötte??   A tulajdonos személyesen végezhet munkát a saját cégében, ami lehet munkaviszony is, vagy mellékszolgáltatásként tagi személyes közreműködés=társasvállalkozói jogviszony..  DE ha munkaviszonyban dolgozik alkalmazottként, akkor a munkszerződés kötés feltéáteleinek meg kell lenni: nem lehet ő az alkalmazott munkavállaló is és a munkáltatói jogkor gyakorló is egyszemélyben... 


 


  Adott tag munkaviszonyban végezhet személyesen munkát a cégben munkaviszonyban.. de ez esetben szerintem arról is rendelkezni kell, hogy a taggyűlés gyakorolja felette a munkáltatói jogokat...     Ha tagi személyes közreműködésként=társasvállalkozóként dolgozott a cégben, akkor az KFT esetében mellékszolgáltatásnak minősül, aminek feltételeiről a társasági szerződésben kellett rendelkezni a taggyűlésnek..


 


Akár társasvállalkozóként, akár munkaviszonyban dolgozott a saját cégében a 'T1041-es biztosítottak bejelentő nyomtatványon azt már rég be kellett jelenteni..


 


Fentiek nem tartoznak pontosan a kérdésedhez: mert azt írod, hogy van neki munkaszerződése a céggel, alkalmazottként,  az ügyvezetőségre nincs munkaszerződése, tehát megbízásos ügyvezető, amit ingyenesen lát el.   Ebben az esetben 2011. decemberében is jár neki munkaviszonyban alkalmazottként a munkaszerződés szerinti munkabére, járandósága. A személyi alapbére nem lehet kevesebb, mint a rá vonatkozó minimálbér, vagy garantált bérminimum részmunkaidővel arányos hányada, ami heti 30 órás részmunkaidőnél a 2011-es garantált bérminimummal számolva : valóban 70.500 Ft minimum, ahogy írod..


 


 A munkaviszonyban foglalkoztatottak járulékalapjainál nincs, olyan, hogy de minimum járulékalap, ami van az un. főfoglalkozású társasvállalkozóknál, vagy a főfogl.egyéni vállalkozóknál.


 


Tehát, ha a havi járandósága bruttó: 70.500 Ft munkabér, akkor az lesz a járulékok alapja is 2011.decemberben is, éppúgy, mint azt azt megelőző hónapokban, mert munkaviszonyból származik ez a jövedeléme...


 


2012. január 01-től már majd más lesz a helyzet ezzel az emberrel kapcsolatban, mert a heti 30 óra az nem éri el a heti 36 órát.., így tulajdonos ügyvezetőként a TB és szociális adó vonatkozásában ő un. főfoglalkozású társasvállalkozónak fog minősülni.., ahol már jövedelem hiányában is vannak azok a bizonyos: DE minimum járulék alapok  és De minimum szoc.hozzájár.alap...,


 


(Megjegyzés: a társasvállalkozó kifejezés  nem azonos azzal, hogy valaki társasvállalkozásban tulajdonos., csak azért emlétem meg mert felsoroltál neki legalább három "jogviszony fogalmat: társasvállalkozó, megbízásos tulajdonos ügyvezető, meg saját cégében munkaviszonyban dolgozó..)


 


Üdv.

Juhászani fogadta el, ekkor: 2012-01-11 14:14
Pont: 50
Téma: Szolgálati járandóság mellett ügyvezető

Szia!  Aki a vezető tisztségviselőséget/ ügyvezetőséget munkaviszonyban látja el, arra a tulajdonos ügyvezetőre nem vonatkozik az, hogy olyan tisztségviselő, aki a Tbj.tv. szerint társasvállalkozónak minősül.


Tehát mivel nem válik az ügyvezetősége okán társasas vállalkozóvá, így nem vonatkozik rá a DE minimum se, ami egyébként a társasvállalkozók esetében (főfogl-nál) vonatkozik.


Üdv.

Tima fogadta el, ekkor: 2012-01-04 15:21
Pont: 100
Téma: BT kültag munkaviszonya 2012

A kültag tulajdonos, aki eddig személyes közreműködésre volt kötelezve - vélhetően tagok megállapodásán alapulva és nem társasági szerződésben meghatározottan??!  (Ha társ.szerződésben volt, akkor társ.szerződésben lehet megszüntetni az ő személyes tagi közreműködési kötelezettségét --- a kieg.tev.társ.vállalkozói jogviszonyát) 


Ha a tagok megállapodásán alapult az ő kieg.tev.társ.vállalkozói jogviszonya, akkor évvégén a tagok megállapodásában rögzítik, hogy 2012. dec.31-el a tagi személyes közreműködési kötelezettsége megszűnik, s egyúttal jóváhagyhatják a Bt és az illető (kültag) tulajdonos közötti munkaszerződést is, ami munkaviszony mondjuk 2012.január 03-án kezdődik.. és bejelented a T1041-en munkaviszonyba a munkaszerződése alapján, ami lehet akár részmunkaidős is..(tehát minden, ami az Mtv. szerint kell és lehetséges).


Üdv.

Kardos.Judit fogadta el, ekkor: 2012-01-03 21:00
Pont: 17
Téma: BT kültag munkaviszonya 2012

A kültag nem üzletvezető, addig amíg a tagok gyűlése azzá nem választja, s míg nem szerepel sehol sem, mint a cég törvényes képviselője.  Jelenleg ezek szerint a cég törvényes képviselője a GYES-en lévő (beltag) tulajdonos, aki vélhetően megbízásos jogviszonyban látta el ezen feladatát...   Amit nem tudok kivenni az írásodból az az, hogy ezen GYES-en lévő tag társasvállalkozóként személyesen közreműködő tag-e, aki jelenleg GYES-en van, tehát személyesen nem dolgozik a Bt-ben, de az üzletvezetőséget továbbra is ellátja (ingyenes) megbízással..    Mert ha ez utóbbi, akkor nem kell foglalkozni azzal, hogy ő az üzletvezető, hiszen az, hogy a választott tulajdonos vezetőtisztségviselő alkalmasint társasvállalkozónak minősül a Tbj.tv.értelmében, az nem vonatkozik arra aki egyébként már társasvállalkozó a cégben.., mert az ilyen továbbra is lehet az üzleteveztői teendő vonatkozásában TBJ szempontból is megbízásos jogviszony-választott tisztségviselő státuszú, ami lehet ingyenes, vagy díjazásos.


A kültag apuka pedig köthet munkaszerződést akár részmunkaidőre, vagy ha nagyon alkalmanként dolgozik akkor akár az egyszerűsített foglalkoztatás alkalmi munka is szóba jöhet, mert az ő munkáltatói jogkör gyakorlója az üzletvezető.   Azt (még) nem ismerem részleteiben, hogy a korábban rokkant nyugdíjas, aki 2012-től már nem minősül nyugdíjasnak és "családi" vállalkozásban tulajdonosként dolgozik valamilyen jogvsizonyban, hogy azzal mi lesz a rokkant ellátása kapcsán ha az a jogviszony munkaviszony, vagy éppen főfogl.társasvállakozói jogviszony...


Üdv.


 

Kardos.Judit fogadta el, ekkor: 2012-01-03 21:00
Pont: 17
Téma: Társas vállalkozó 2012

Kedves Boamada!  Ha neked máshol van összesen heti 36 órát elérő foglalkoztatással járó munkaviszonyod, akkor a cégedben be leszel jelentve, hogy van (ügyvezetőség okán) társasvállalkozói jogviszonyod is munkaviszony mellett..      Ha ez így van és az ügyvezetőségért nem részesülsz külön díjazásban, akkor a cégedben erre a munkavisz.melletti társ.vállalkozó-ügyvezető jogcím miatt nem keletkezik egy forint adó, jár.fiz.kötelezettség sem.


Ha kapsz ügyvezetői díjat, akkor ott már majd nem vizsgálható, hogy az miként aránylik a minimálbérhez..., mert a társasváll.jogviszonynál ilyen nincs. Hanem amit ténylegesen kapsz, az járulékozik (kivéve a 1,5% merőpiaci.jár.), adózik .. nincs viszont a: de minimum...


Üdv.

ticus fogadta el, ekkor: 2011-12-28 21:04
Pont: 6
Téma: Társas vállalkozó 2012

Kedves Eregka!  Mivel a VALÓDI Társasvállalkozó - Gt. szerint, Kft.esetében társasági szerződésben rögzítetten tagi személyes közreműködésre kötelezett tag nem munkaviszonyban és nem megbízásos jogviszonyban, tehát társasvállalkozói jogviszonyban - ha rendelkezik máshol legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal.. az un. többes jogviszonyú társasvállalkozó, akire vonatkozóan eddig is ezután is úgy vonatkozott a Tbj. tv., hogy nincs kötelező de minimum járulékalapja... ha ingyenesen működik közre, akkor azután fizet különböző járulékokat 


    (2011-ben: az ilyen a járulékokból nem kellett, hogy megfizesse a 2% pénzbeli eü.bizt.járulékot és az 1,5% munkaerőpiaci járulékot, a többit, mindent kellett, DE CSAK A TÉNYLEGES JÖVEDELME UTÁN)


    (2012-TŐL VÁLTOZÁS, HOGY az ilyen munkavisz.melletti társ.vállalkozó meg kell, hogy fizesse a már emelt 3% pénzbeli eü.bizt.járulékot is, a munkaerőpiacit továbbra sem kell, DE MINDEZT CSAK A TÉNYLEGES JÖVEDELME UTÁN, TEHÁT NINCS DE MINIMUM.)


A Tagi személyesközreműködés lehet ingyenes is, de lehet díjazással járó is... erről a taggyűlésen állapodnak meg, első ízben akkor, amikor a tagi mellékszolgáltatás feltételeit (Kft: esetében társasági szerződésben, Bt esetében ez lehet tagok megállapodásában is)  a társasági szerződésben , bt-nél akár a tagok megállapodásában rögzítik.


Márti!  A felvetéseddel az a problémám, hogy egy könyvelő csak úgy nem jelentgethet be, meg ki... Ha eddig munkaviszonyban voltak, akkor kell a munkaviszony megszüntetési dokumentum (felmondás, közös megegy,stb.) , ha az ügyvezető munkaviszonyban volt ügyvezető, akkor az ő munkaviszonya csak úgy simán nem szüntethető meg..(taggyűlés, társ.szerződés mód.), ha a tagok a KFT-ben személyes közreműködést vállalnak - nem munkaviszonyban, nem megbízással - tehát társasvállalkozóként, annak feltételeit társasági szerződésben(GT) kell rögzíteni.   Egy könyvelő adott tulajdonost csak úgy nem jelenthet be személyes közreműködési kötelezettségűként, társasvállalkozói jogviszonyra.., ahhoz is kell valami irásos dokumentum, ami alapján jogszerűen teszi meg a cég nevében a bejelentést.


Azt meg lehet tenni, hogy a taggyűlés társasági szerződésben rögzíti, hogy adott tag ekkortól, meg ekkortól tagi személyes munkavégzésre kötelezett, ilyen olyan feltételek mentén. Ha adott tagnak egyébként van tagi személyes munkavégzési kötelezettsége társasvállalkozóként, akkor már lényegtelen, hogy egyébként adott tag az ügyvezető is, ami ügyvezetőséget továbbra is a Ptk. megbízásra irányadó szabályok szerint lát el.. és ezt akár ingyenesen teszi, vagy díjazásért, ami díjazásnál már nézni kell, hogy az ügyvezetői megbíz. díja a minimálbér 30%-a alatt, vagy felett van-e és aszerint fizeti a tényleges juttatása alapján a közterhet.. tehát a választott tisztségviselőkre vonatkozó szabályok szerint ....     a személyes közreműködési/társasvállalkozói jogviszonyában pedig a DE minimum alapokat figyelembe véve járulékozik és adózik.


Nekem az eddigi infóim alapjám ez a véleményem. Üdv.

ticus fogadta el, ekkor: 2011-12-28 21:04
Pont: 6
Téma: Társas vállalkozó 2012

Sziasztok! Szerintem az APEh portálon ez a kinyilatkoztatás nem igaz:" A megbízásos jogviszonyban történő vezető tisztség ellátása csak a társas vállalkozáson kívül álló személy (nem tag) vonatkozásában lehetséges."


Ahogy én a Tbj.törvényt néztem - igaz, még 2011.12.22-én, de 2012.- januártól hatályosan - az alapján nem igaz az, hogy csak a nem tag vezetőtisztségviselő esetében lehetséges biztosítási szempontból az, hogy megbízásos..  ha a társaságban tagi személyes közreműködési kötelezettsége van, tehát egyébként társasvállalkozó a Tbj. tv. és s Gt. szerint is, akkor az esetleges ügyvezetői díja az a megbízásos, választott tisztségviselők-re vonatkozó szabályok szerint adózik és járulékozik.. 


De ezt ők is leírják: "Amennyiben a tag a vezető tisztségviselői feladatokat megbízás alapján végzi, és mellette a saját társaságában ténylegesen és személyesen közreműködik, a személyes közreműködésre tekintettel a tagot társas vállalkozónak kell tekinteni, és ebben az esetben a megbízásban ellátott vezető tisztségviselői tevékenység tekintetében a vezető tisztségviselő nem válik társas vállalkozóvá, hanem az ún. választott tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat kell esetében alkalmazni. "


Nem tudom ebbe a sok kavarásba, miért kell nekik belevinni még egy csavart, ami az érintetteket megzavarhatja.. ha tesztet kellene kitölteni, s az lenne a kérdés, hogy 2012-től biztosítási (járulék és adófizetési) szempontból csak kik minősülhetnek un. választott tisztségvieslői jogviszonyúnak .., akkor arra ugyancsak helytelen lenne az a válasz, hogy csak azon személyek esetében lehetséges csak, aki nem tagja a társaságnak!


Én azon tulajdonos ügyvezetők esetében, akik egyébként is társasvállalkozói jogviszonyban állnak (munkaviszony mellett, vagy kieg.tev.társ.vállalkozóként, vagy éppen un. főfogl.társ.vállalkozók) nem adok be semmiféle bejelentést az ügyvezetői biztosítás megítélés változása kapcsán..


Azon tulajdonos ügyvezetők akik máshol rendelkeznek het 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonnyal, azokat bejelentem (nem tudom lesz-e rá más elnevezés megkülönböztetve a valódi : tehát személyes munkavégzéssel járó társasvállalkozó GT szerint munkavisz.mellett, vagy csak a Tbj.tv. szerint vezetőtisztségviselőség okán  társasvállalkozó, de a Gt. szerint nem! ..) munkavisz.mell.vez.tisztségvis.társasvállalkozóként.. ahol, nincs a de minimum járulékalap., ha az ügyvezetőséget ingyenesen látja el el, akkor semmiféle járulékozás, szoc.adózás nincs vele kapcsolatban a tulajdonos ügyvezetői társasvállalkozó besorolás miatt.


-----------  Az elég durva azért, ahogy fogalmaznak a feladat teljesítésére vonatkozó  jogviszonyra irányultan. Ha társaság legfőbb szerve meghatározta, hogy az ügyvezetőséget/üzletvezetőséget az adott személy, akár a társaság egyik természetes személy tagja a Ptk. megbízásra irányadó szabályok szerint köteles ellátni, akkor az "munkavégzési" jogviszonyt tekintve: egy megbízásos jogviszony (Ptk.)             Az pedig, hogy alkalmasint az ilyen természetes személyre a biztosítási kötelezettséget úgy terjesztik ki, hogy társasvállalkozóként biztosított.. az szerintem más tészta, mint a taggyűlés által által eldöntött "jogviszony".  


Ha Pld- egy Kft. tulajdonos munkaviszonyban dolgozott a cégében, és ráadásul ő volt az ügyvezető is.. a munkaszerződés-hez munkáltatói jogkör gyakorló is kellett, s nem lehetett az önmaga munkáltatói jogkör gyakorlója is..., már ahhoz kellett taggyűlési döntés, hogy az ő esetében a munkáltatói jogokat a taggyűlés gyakorolja., azon kívül hogy bárminemű szerződéskötés a taggal, csak taggyűlés jóváhagyással történhet.


.. engem kifejezetten felháborít, hogy jobb híján az ügyfelek a könyvelőtől akarják azt a jogászkodást, hogy most akkor hogy is történjen a társasági szerződés módosítása, aminek dec.31-ig meg kellene történni taggyűlési szinten.., hogy pld-ul a tulajdonos ügyvezető, aki munkaviszonyban dolgozik a "cégében" és megbízással volt ügyvezető.., hogy "társasági jogi" szempontból is rendben legyen az, hogy az ügyvezetőséget is munkaviszonyban látja el...


         vagy éppen közös megegyezéssel megszüntetik a fenálló munkavégzéses munkaviszonyt és társasági szerződés keretében (kft-nél mellékszolgáltatás) rendelkeznek arról, hogya az adott tag a Gt.szerint személyes közreműködésre kötelezett, azaz társasvállalkozói jogviszonyban dolgozik a cégben.. és marad megbízásos ügyvezető, hiszen ha tagként személyes közreműködési kötelezettsége van, akkor a biztosítás szempontjából a megbízásos ügyvezetői jogviszonyára tekintettel a biztosítás szempontjából (szoc.adó, Tbj.) mint választott tisztségviselő adózik, járulékozik továbbra is,....


 


           ezekhez csak egy taggyűlési határozat nem elég. 


A munkaviszony melletti társasvállalkozói .. biztosítási kategóriánál ott van, hogy máshol legalább heti ... ezért a kérdésre visszatérve, Szerintem: ha adott cégben 4 órában munkaviszonyban dolgozik a tulaj és GT.szerint megbízásos ügyvezető (akár ingyen),  és máshol sincs heti 36 órás munkaviszony, stb..akkor Ő 2012. január 01-től az ügyvezetősége okán : amiért nincs Gt.szerinti (társ.váll.)  tagi személyes közreműködési kötelezettsége:  un. főfogl.társ.vállalkozókra vonatkozó járulékokat és szoc.adót a de minimumra tekintettel meg kell fizetni, tényleges ügyvezetői díj hiányában is, s egyedül a 1,5% munkaerőpiaci járulékot nem kell megfizetnie, mert egyébként munkaviszonyban is áll... .. a munkaviszonyára pedig továbbra is az egyébként munkaviszonyra vonatkozó adózás, járulékozás vonatkozik...   Nyilván lehetne módosítani, hogy az ügyvezetőséget is munkaviszonyban látja el és feladatai közé tartozik ezen kívül a ... ,  vagy, hogy Gt.szerinti tagi személyesközreműködési kötelezettséget vállal... és úgy dologzik, tehát a munkaviszonya megszűnik  és akkor nem kérdés az sem, hogy akkor az ügyvezetősége, vagy annak díjazása miként adózik, járulékozik.. .


.  DE ez utóbbiaknak a társasági szerződésben szerepelni kell.., hogy a társasági szerződés ezen módosítását a cégbíróságon is keresztül kell-e vinni.. vagy ez nem számít olyan "változásnak".. azt hozzáértő jogász pontosabban tudja.


Csak éppen a cégek illetékes vezetői, tulajdonosai a karácsonyukat, illetve az év utolsó napjait nem kívánják ilyesmivel tölteni, a jogalkotók viszont csak ezt az időt hagyták arra, hogy a cég a változó jogszabályi környezethez és saját teherbírásához mérten változtathasson időben...


Üdv. 

ticus fogadta el, ekkor: 2011-12-28 21:04
Pont: 6
Téma: EV adózása,járulék bevallása,és könyvelése

Kedves KrétaiMéz! Nem bántó szándékkal.., de a kérdésedből és ezt követően a reagálásomra írt viszont írásod alapján, - azt javaslom mivel több évről is szó van ezek szerint visszamenőleg és volt, hogy nem csak évente, de adott éven belül többször, változtak az adózási, stb. vonatkozó törvények..: vegyél igénybe hozzáértő szakképzett szakembert, amihez pontosan gyűjts ki, hogy a vállalkozásod indulásától kezdve, mikor szünetelt vállalkozóként a biztosításod, a számláidat rendezd dátum szerinti sorrendbe, a beadott bevallásokat szedd össze, hogy kiderülhesen mit nem adtál be, mi az amit helyesbíteni, vagy önellenőrzi kell,stb., ..  Vagy az évekre visszamenőleg, mindig a vonatkozó hatályos SZJA tv-t, TB-tv-t, adózásrendjét pontosan tanulmányozd át a vállalkozói jövedelmes egyéni vállalkozókra vonatkozóan és azokat hatályosan alkalmazva vezesd fel az alap és kiegészítő nyilvántartásokat, pótold, helyesbítsed, vagy éppen önellenőrizd a korábbi bevallásokat.   Naplófőkönyv vezetése esetén nem árt a számviteli törvény egyszeres könyvvitelre vonatkozó részek tanulmányozása, hatályosan..


Kérdésedre a teljesség igánye nélkül:


1.) Azért írtam hogy inkább pénztárkönyv...,, mert annak a vezetése egyszerűbb, s amekkora forgalom gyanítható nálad, azt egyszerűen akár kézzel is fel lehet vezetni és kézi kiegészítő nyilvántartás..  a naplófőkönyv:   SZJA tv. 5.sz. mellékletből:.. Nyilvántartás..


1.6. Az alapnyilvántartást az adó, az adóelőleg megállapítására előírt időszakonként az alapnyilvántartás egyes adatsorainak összesítésével le kell zárni.
2. A naplófőkönyv
2.1. Az alapnyilvántartás vezetésére kötelezett magánszemély e kötelezettségét - választása szerint, bármely más alapnyilvántartás helyett - naplófőkönyv vezetésével is teljesítheti.
2.3. A naplófőkönyv tartalmát a számvitelről szóló törvénynek az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozókra irányadó rendelkezései szerint kell megállapítani.


A pénztárkönyv ettől egyszerűbb tartalmú és nem kell hozzá nézni a számviteli törvény egyszeres könyvvitelre irányadó rendelkezéseket...



Az, hogy neked szinte csak banki forgalmad van, az nem befolyásolja a pénztárkönyv választhatóságát.. a pénztárkönyv nem tartalmaz kötelezően külön banki: bevétel,kiadás, egyenleg és külön pénztári bevétel,kiadás, egyenleg oszlopokat.. teljesen mindegy milyen pénzügyi, vagy pénzügyi műveletnek minősülő gazdasági esemény van, azt a pénzügyi művelet napjával kell bevezetni mindegy, hogy bank, vagy pénztár, vagy éppen beszámítás, csere ügylet alapján teljesül.


A naplófőkönyv zárásától a pénztárkönyvi zárás is sokkal egyszerűbb.. de, hogy melyiket alkalmazod évente, az tőled függ..  erről ennyit.


2.) Mint írtam nem ismerem az RLB programot.. tehát nem tudok neked rovatszámokról, írni, vagy arról, hogy ugyan a fizetendő, vállalkozást terhelő járulékról nyilvántartást kell vezetni, de az alapnyilvántartásba (pénztárkönyv/naplófőkönyv) csak a a kifizetéskor kerülhet be.. a kiegészítő nyilvántartás végett lehet, hogy fel kell vezetni -- de nem tudom hogy működik a program.  


A levonásos járulék mindenképpen téged, mint magánszemélyt terhel.. amit vagy levonsz a vállalkozói kivétedből, vagy váll.kivét hiányában egyszerűen befizeted a vállalkozásodba.. ami nem beszámító bevétel és az APEH-hoz való tovább fizetéskor nem beszámító kiadás.. ( naplófőkönyvnél  ez kerülhet a tartozás növekedés, csökkenés rovatba.. ha "levonásra" kerül mondjuk 2011-ben a 17,5% levonásos járulék akor az tartozás/kötelezettség növekedés, amikor befizetésre kerül az tartozás/követelezettség csökkenés..)


3. Ha a járulékalapod minimum a bérminimum, ami ezek szerint esetedben a garantált bérminimum 2011-ben (korábbi években másként volt meghatározva a minimum járulékalapja az un. főfoglalkozású vállalkozói jövedelem szerint adózó ev-nek) .., akkor havonta - kivéve a bizt.szünetelést - 2011-ben a 94 eFt minimum járulékalap után áll fenn a főfoglalkozású ev-nek az összesen: 44,5% TB járulék fizetési kötelezettsége, amiből levonásos (vállalkozásban költségként nem számolható el!!) 17,5.. a vállalkozást terhelő : 27%, ami a vállalkozásban költségként számolandó el az APEH-hez történő megfizetéskor.


A vállalkozói kivét bruttó összege, az a vállalkozásban költség! A vállalkozói kivét, ha kevesebb évesen, mint ami a minimum járulékalapod.., akkor külön a vállalkozói kivét miatt TB járulékfizetési kötelezettség nem keletkezik.  Ha a vállalkozói kivéted meghaladja a minimum járulékalapod, akkor a pozitív különbözet után még járulékfizetési kötelezettséged van.


A TB tv-ből 2011: Az egyéni vállalkozók járulékfizetése
29. § (1) A biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot
a) vállalkozói jövedelem szerinti adózás esetén a vállalkozói kivét,
de havi átlagban legalább az e törvény szerinti minimálbér alapulvételével fizeti meg.
(2)
(3) Az egyéni vállalkozó a 19. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot az (1)-(2) bekezdésben meghatározott társadalombiztosítási járulékalap figyelembevételével fizeti meg, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) azonban legfeljebb a járulékfizetési felső határig.


Ha a minimum járulékalapot el nem érő mértékű a vállalkozói kivéted, akkor már külön járulékkal nem kell számolnod az egyébként minálbér utáni járulék megfizetésén túl, de a vállalkozói kivét szuperbruttós összege (kivét*1,27) mínusz pld-ul érvényesíthető családi kedvezmény után, mint összevonandó jövedelem adóalapja  16% SZJA előleg levonandó... és az APEH-hoz megfizetendő..  A levont SZJA előleg nyilván nem beszámító bevétel és nem beszámító kiadás..



   példának okáért:  2011.01-08. hó vonatkozásában a TB járulékot megfizeted: összesen 752.000 Ft járulékalap után. Ha megfizetted a járulékot akkor abból összesen 203.040 Ft a ktsg, 131.600 Ft a költségként el nem számolható kiadás, amit téged, mint biztosítottat terhel személyszerint..    


Ha havi 120.000 Ft bevételed volt 2011-ben, és havonta a megfizetett igazolt költség 50.000 Ft, amiből a 27% tb 25.380 Ft a többi más számlával, stb. igazolt.., akkor ha nem számoltál el vállalkozói kivétet mondjuk sem az I. sem a II. n. évben, akkor az I. n. évre 04.12-ig be kellett fizetned 3*70 eFt= 210 eFt vállalkozói jövedelem után 10% vállalkozói SZJA előleget, ugyanígy 2011.07.12-ig a II.n. év után...


Ha most a harmadik negyedévben, mondjuk most szeptemberben elszámolsz 400.000 Ft bruttó vállalkozói kivétet:, akkor ez a 400 eFt az költég, ebből le kell vonni a szuperbruttós összeg: 400*1,27= 508.000 Ft adóalap után 16% magánszemély SZJA előleget, illetve, ha 2011. január 01-től téged illet meg az egy gyermek utáni családi kedvezmény, havi 62.500 Ft adóalapcsökkentés 9 hónap*62.500= 562.500 Ft  .. akkor egy fillér SZJA előleget nem kell levonni a vállalkozói kivétből.., mert az adóalap csökkentő kedvezményed eleve több, mint amennyi az adóalapod lenne..


Ha tovább folytatjuk, akkor és feltételezzük, hogy júl-aug-szep-ben is havi 120 eFt beszámító bevételed folyik be, akkor már az 1-9. havi I-III.n. évi összes beszámító bevételed: 1.080.000 Ft...,   a I-III. költséged pedig: feltételezve, hogy továbbra havi 50.000 Ft a kifizetett költséged +a szeptemberben felvet/elszámolt 400 eFt vállalkozói kivét = 450.000 Ft+400.000 Ft= 850.000 Ft össz. elszámolható költség, akkor a vállalkozói SZJA előleg alapod a I-III.n. év halmozottan: 1.080-850=  230 eFt...   másként:


   I.n. évben:  + 210 eFt


  II. n. évben: + 210 eFt


 III.n. évben: (3*120.0000 t= 360.000 Ft bev. mínusz: 3*50 eFt+400 eFt= 550.000 Ft ktsg) =mínusz:190 eFt


  Összesítve I-III.n. év: 210+210-190= 230.000 Ft.


A III.n. évre fizetendő vállalkozói SZJA előleg (10%) az nulla: mivel halmozottan a 230 eFt után a 10% az 23 eFt, de már az I. és a II. n. évre befizetésre került: 21  - 21 eFt, összesen 42 eFt.


Csak az egyszerűség kedvéért: ha 2011.10.01-től nem folytatnád személyes a vállalkozást, tehát nem lenne kötelező járulékfizetésed és se bevételed, se költséged... , tehát, ami kijött I-III.n. évesen, az lenne a teljes évi vállalkozós adatod:  akkor az éves bevallásodba bekerülne: hogy össz. beszám.bev.: 1.080.000 Ft


                                                                                                           beszámító ktsg: 850.000 Ft


vállalkozói SZJA alap: 230.000 eFt


vállalkozói SZJA:        - 23.000 Ft


Vállalkozói osztalékalap:207.000 Ft


  osztalék SZJA 16%:   207.000*0,16= 33.120 Ft


  14 % százalékos eho: 207.000*0,14= 28.980 Ft  (ez a következő adóévben a megfizetéskor költségként elszámolható - megszűnés esetét kivéve -.)


 


Az 53-ason összevonandó jövedelemként szerepelne: 400.000 Ft  (vállalkozói kivét jövedelem)


   adóalap kiegészítés 27%:  108.000 Ft


   összevonandó adóalap: 408.000 Ft


   - le családi kedvezmény:  - 408.000 Ft


összevonandó jövedelem SZJA:  nulla


elkülönülten adózó SZJA: 10%: 23.000 Ft


       vállalkozói osztalék jöv.SZJA. 33.120 Ft


összes SZJA: 23.000+33.120= 56.120 Ft,  ebből megfizetve: (2*21 eFt) , 


SZJA különbözet: visszajáró: 14.120 Ft  és fizetendő eho: 28.980 Ft     


----------------------------  Ez azonban csak fikció!! Mint, ahogy az is, hogy neked minden hónapban pontosan 50.000 Ft a kifizetett kiadásodból az elszámolható költséged!    Tehát csak egy kitalált szemléltető példának tekintsd, abból a célból, hogy mégértsd: hogy a vállalkozói kivét az vállalkozásban elszámolható költség és azzal kapcsolatban magánszemély SZJA van,  a beszámító bevétel és az elszámolható költségek pozitív különbözete után pedig negyedévente  10% vállalkozói SZJA előleg (ami nem költség), az éves bevalláskor pedig nyilván már a tényleges szerint le kell vezetni... 


Írod, hogy ha a bevétel 120, a költség 50, akkor 70 az SZJA alap... ez igaz, de a 10% vállalkozói szja alapra, s ami ezután fennmarad az a vállalkozói osztalékalap.


Az elvárt/minimum jövedelem meghivatkoztást nem vállalkozói kivét, vagy minimum TB járulék alappal kapcsolatban említettem, nem is az összevonandó jövedelemmel kapcsolatban: hanem az un. vállalkozói jövedelem(nyereség) adó (10) alappal kapcsolatban:


SZJA tv-ből: 2011: A vállalkozói személyi jövedelemadó
49/B. § (1) A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó az e tevékenységéből származó vállalkozói bevételét a 4. és a 10. számú melléklet rendelkezései szerint, a vállalkozói jövedelmét a vállalkozói bevételből - legfeljebb annak mértékéig, figyelembe véve a (2)-(7) bekezdés rendelkezéseit is - a vállalkozói költség levonásával határozza meg. Vállalkozói költségként a vállalkozói kivét és a vállalkozói bevétel elérése érdekében felmerült kiadás a 4. és 11. számú melléklet rendelkezései szerint számolható el..........



(8) A vállalkozói adóalap
a) az (1)-(7) bekezdés szerint megállapított jövedelem, azzal, hogy
b) ha az (1)-(5) bekezdés rendelkezései szerint megállapított bevételnek a 4. és 11. számú melléklet szerint elszámolt költséget nem haladja meg, vagy a meghaladó része nem éri el az adóévben a jövedelem-(nyereség-)minimumot, az egyéni vállalkozó választása szerint
ba) adóbevallásában az adózás rendjéről szóló törvény 91/A. §-ának (1) bekezdése szerinti nyilatkozatot tesz, vagy
bb) a (23) bekezdésben foglaltak alkalmazásával a jövedelem-(nyereség-)minimumot tekinti vállalkozói adóalapnak.



(20) Nem kell a (8) bekezdés b) pontját alkalmazni a vállalkozói adóalap megállapítására
a) a tevékenység megkezdése (újrakezdése) évében és az azt követő évben, ha az azt megelőző 36 hónapban a magánszemély egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytatott (ideértve azt az esetet is, ha ebben az időszakban nem volt bevétele) vagy
b) ha az egyéni vállalkozót az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta.



(23) A (8) bekezdés alkalmazásában jövedelem-(nyereség-)minimum az eladásra beszerzett áruk és az eladott közvetített szolgáltatás értékét nem tartalmazó vállalkozói bevétel 2 százaléka.


--------------------------  Más a minimum TB járulékalap, más a vállalkozói kivét, mint a vállalkozói jövedelem adó alap, és más az általában csak elvárt minimum vállalkozói jövedelemnek hívott: vállalkozói jövedelem(nyereség)minimum.. --- nem ragozom tovább.


---csak megemlítem, bár nem derül ki számomra , hogy a korábbi években, illetve első perctől kezdve főfoglalkozású egyéni vállalkozó voltál-e.. illetve amikor nem GYED, stb. okán nem folytattad személyesen a vállalkozási tevékenységedet, akkor milyen bevallásokat adtál le..pld-ul 58-as, 01-es,08-as., az 53-asok sem lehettek mindig nullásak..   


Akármennyire próbálkozom, szerintem itt ebben a formában nem tudok a segítségedre lenni 2006-2011. között volt néhány tv. módosítás, meg hogy kinek mikor milyen bevallás, ha nullás is, esetleg nullás bevallást helyettesítő nyilatkozat pár éve.. .., 2010. évet megelőző évekről NYENYI adatszolgáltatás..


Lehet, hogy még akár pár évig hozzád se fognak szólni, de lehet rövidesen lecsapnak  és akkor bizony az sokkal többe fog kerülni, mintha egy 2006-tól folytatólagosan képben lévő gyakorlott és hozzáértő embernek fizetnél a közvetlen személyes segítségéért, munkájáért... nem ismétlem, amit az elején írtam. (egy folytatólagosan gyakorlatban lévő könyvelő is minden tv. módosítást követően igyekszik a korábbi időszakok mértékeit, szabályait máshová raktározni a fejében, vagy éppen ideiglenesen törölni a memóriájából.. tehát ahhoz, hogy 2006-tól rendbe szedd nyilvántartásilag, adóbevallásilag és adatszolgáltatásilag a vállalkozásodat, ahhoz a vonatkozó időszakokban hatályos törvények pontos ismerete szükséges, s ehhez jön még, hogy mit hogy lehet önellenőrizni, pótolni, vagy éppen helyesbíteni.


Bocs, de nem igazán tudok segíteni.


Üdv.


 


 




fuloptimea fogadta el, ekkor: 2011-12-20 15:21
Pont: 63
Téma: EV adózása,járulék bevallása,és könyvelése

Szia!  nem valószínű, hogy minden kérdésedre tudok válaszolni, egyrészt mert nem ismerem az RLB programot, másrészt nem minden kérdésed egyértelmű számomra..


DE néhány:  mivel nem vagy ÁFÁ-s, alkalmazottad sincs és van némi problémád az adó, járulék, könyvvezetés tekintetében.. én a helyedben nem választottam volna naplófőkönyet alapnyilvántartásként, csak pénztárkönyvet.


De ha már a naplófőkönyvet választottad, akkor ez van..., de ettől függetlenül ezt is pénzforgalmi szemléletben kell könyvelni, tehát: akkor könyvelendő a bevétel és a kiadás, amikor az megtörtént: pénzügyileg, beszámítással, stb.  És egyébként vezetni kell egyéb nyilvántartásokat is.. pld-ul szállító, vevő analtika,... adó, járulék nyilvántartás. Vannak egyszeres programok amik ezt is tudják kezelni, hogy az általad említett az milyen, nem tudom..


3. Vállalkozói kivétet a vállalkozó nem köteles kivenni (vállalkozói kivéten azt értem, ami költségként elszámolható és összevonandó jövedelem, ami TB-s is). Ha nem számolsz el évközben vállalkozói kivétet, akkor az éves bevallásban durván: a beszámító bevétel mínusz elszámolható költségek különbözete, mínusz a 10% vállalkozói SZJA --- az un. vállalkozói osztalékjövedelemként funkcionál, amiből 16% az SZJA és van 14% százalékos eho. Ami osztalékjövedelemként jön ki, adózás és ehozás szempontjából nem kérdés, hogy kiveszed-e vagy sem... azt adózni és a max. 450 EFt határösszegre is figyelemmel eho-zni kell a bevallási határidőig.  Nem derül ki számomra, hogy mikor kezdted a vállalkozást, de a nem kezdő esetében létezik olyan is, hogy elvárt jövedelem utáni adófizetés ( vállalkozói SZJA).. ezt csak azért említem, mert írod, hogy ha "marad miből"..  alkalmasint a veszteséggel záró ev is az elvárt minimum jövedelem után fizethet vállalkozói SZJA-t.


4. Mivel az elejétől nem igazán értem a kérdést, ahol említed, hogy az 53-ast nullásan adtad be és ezt szeretnéd most rendezni...   Utoljára 53-ast a 2010-es évről kellett beadni. Akkor még nem 94 eFt volt a garantált bérminumum és nem is így volt meghatározva a minimum járulékalap, mint 2011-től..  2010-ben még volt un. adóterhet nem viselő járandóság, ilyen volt a GYES is, de 2011-től már ez a fogalom megszűnt..


Családi kedvezményt 2011-ben csak az összevont jövedelem adóalapjával szemben lehet érvényesíteni .. ha nem számolsz el és adózol vállalkozói kivétet és egyébként csak GYES "jövedelmed van" és évvégén majd az esetleges osztalék jövedelem .., akkor nem lesz olyan összevont jövedelem adóalapod, amivel szemben a családi kedvezményt érvéneysíteni tudnád. 


A GYES-sel kapcsolatban nincs könyvelni valód a vállalkozásban, sem pedig külön adó, vagy járulék ügyed 2011-ben.


A családi kedvezmény az összevonandó jövedelem szuperbruttós adóalapjával szemben érvényesíthető kedvezmény. de mivel azt írod, hogy vállalkozói kivétet nem veszel ki.. így az SZJA előleg megállapításánál sincs lehetőséged mivel szemben érvényesíteni.. Ha lenne vállalkozói kivéted, akkor annak az SZJA előleg alapjával szemben  érvényesíthetnéd.., ami nem külön könyvelési tételt jelent, csak az SZJA előleg megállapításánál játszana szerepet, valamint nyilván az éves adóbevallás összevont adóalapnál..


Mivel ezek szerint van legalább egy gyermeked, aki után Te érvényesíthetnél családi kedvezményt az SZJA-nál és azt javasolnám, hogy legalább annyi vállalkozói kivétet számolj el költségként, ami után a család kedvezményt érvéneyesítve az önálló tev.jöv. SZJA nullára jön ki...


---- egyszerűbb lenne válaszolni, ha lehetne tudni, hogy akkor 2010. év vonatkozásában, vagy 2011-re vonatkozóan kérdezed-e, amit kérdezel.


Hirtelenjében ennyi. üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2011-12-20 15:21
Pont: 63
Téma: EVA-s számlázása Svájcba és Ausztriába

Szia! Mivel mindkét megrendelőd külföldi adóalany, és a tanácsadási tevékenység nem szerepel a Teljesítés helye eltérő rendelkezések között.. szerintem az általános szabály ( ÁFA tv. 37.§. (1) bek.) érvényes , hogy a teljesítés helye a megrendelő "székhelye",stb... ország,( pontosan a tv-ben) , tehát Svájc és Ausztria. Ezek közül Svájc nem UNIÓ-s..( harmadik ország) , Ausztria UNIÓ-s (közösségi).
Abban nem foglalnék állást, hogy az üzletviteli tanácsadás az azonos-e a piackutatással..tahát a tanácsadási tevékenységre vonatkozóan nézem a kérdést.

Szerintem a közösségi szolgáltatás okán kell legyen közösségi adószámotok, illetve, hogy valóban közösségi legyen az osztrák megrendelőnek is kell, hogy legyen közösségi adószáma.

A közösségen kívüli, külföldi adóalany felé is ÁFA felszámítás nélkül kell a számlát kiállítani.. ÁFA fizetésére a vevő kötelezett, ÁFA területi hatályán kívüli. megjelölésre a számlán utalni kell.. A szállító és vevő oldalán is a számlán szerepeltetni kell az adószámokat.

Az osztrák közösségi (szállító, vevő résznél szerepeltetni kell a közösségi adószámokat) szolg.nyujt.számla szintén ÁFA felszámítás nélkül megy, jelölve, hogy közösségi szolgáltatás nyújtás, ÁFA fizetésére a vevő kötelezett.

Tehát majdnem ugyanúgy (ÁFA felszámítása nélkül, s mindkét esetben a vevő az ÁFA fizetésére kötelezett), de azért még sem, mert az egyik közösségi, a másik meg ÁFA területi hatályán kívüli. A közösségiről EVA adóalanyként is adni kell a 11A60 összesítő nyilatkozatot, havi nyilatkozat formájában.

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2011-12-20 15:10
Pont: 200
Téma: Havi adójóváírás érvényesítése

Sziasztok! Szerintem az helyzet, hogy a T. munkáltató valószínűleg feketén fizet... akármilyen hivatalos bér mellett úgy fizet, hogy x Ft a kifizetés. mondjuk 80 ezer kp. A hivatalos bére a dolgozónak mondjuk 94 eFt bruttó.. Ezért ragaszkodik a munkáltató ahhoz, hogy a dolgozó adjon nyilatkozatot az adójóváírás kérésére, mert az adójóváírás érvényesítése mellett neki mégis csak kevesebbe kerül a dolog, kevesebb fekete pénzt kell belefeccolnia a kifizetett összegbe...

Ez a fajta munkabérfizetés enyhén szólva is törvénysértő, de az is, ha a munkáltató kötelező a dolgozót olyan nyilatkozat megtételére, amivel a dolgozó akármilyen oknál fogva év közben nem kíván élni..

Az adójóváírás évközi igénybevétele az egy munkavállaló részére a feltételek megléte esetén egy lehetőség, de nem kötelező, nyilatkozni akkor kell, ha kéred, valamint akkor ha évközben kérted, de megváltozott körülményekre tekintettel (pld-ul: máshonnan is beesett valami beszámító jövedelem és már nem lennél annyi adójóváírásra jogosult, vagy egyáltalán..) már nem kérheted ezért kéred az adójóváírás megszüntetését. De ha adott évben nem kérted, vagy nem akarod kérni, arról, hogy nem kérem nem kell nyilatkozni.

Üdv.



fuloptimea fogadta el, ekkor: 2011-12-20 15:08
Pont: 100
Téma: Heti 36 órás főállásból eva-e vállalkozás

Szia Zsuzsa! Az EVÁ-s egyéni vállalkozónak nincs vállalkozói kivétje, főfoglalkozású EVÁ-s ev. járulékalapja a minimálbér, ami vélhetően a garantált bérminimum (94 eFt/hó), de az EVÁ-s ev.nyilatkozhat, hogy magasabb összeg után járulékozik..

Kedves Karacslaca! Azt írod, hogy EVÁ-s vállalkozásod van és eddig volt heti 36 órát elérő munkaviszonyod máshol, s ez a munkaviszony megszűnne. Az EVÁ-s vállalkozásodról nem írtad, hogy az egyéni vállalkozás, vagy milyen vállalkozási forma.
Ha egyéni vállalkozás, akkor munkaviszony melletti ev-ként az EVA bevétel 4%-a után fizettél TB járulékokat a 44,5%-ból 41%-ot negyedévente,
amikortól főfoglalkozású leszel, akkortól meg eltérő nyilatkozat hiányában a minimálbér járulékalap után (ami vagy a 78 eFt, vagy a 94 eFt) összesen 44,5% a járulék havonta, tehát a gar.bérminimum után ez havi rendszeres: 41.830 Ft járulék.(az első válaszban szereplő adónemekre bontva)
A jogviszony változást be kell jelenteni.

Ha nem EVÁ-s egyéni vállalkozásról van szó, akkor írd le milyen vállalkozási forma ..
Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2011-12-20 15:04
Pont: 100
Téma: teherautó bérlés

Kedves Katalin! Nekem a "minden" költségbe beletartozik az is, amire azt írtam, hogy azokat szerintem csak akkor számolhatja el a cég, ha üzembentartó. Az szerintem evidens, hogy a bérelt tehergépkocsi üzem,-kenőanyagát, valamint a karbantartással kapcsolatban a szerződésben megállapodottak szerint a bérlő cég, a cég nevére szóló számlák alapján a számlákat elszámolja, ha van levonható ÁFA tartalma a számlának, és egyébként ÁFA levonásra jogosult, akkor azt levonható ÁFA-ként veheti figyelembe.
De köszönöm a kioktatást. Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2011-12-20 15:02
Pont: 100
Téma: Ügyvezető heti 30 órás főállás mellett

Kedves Jen!


Azt írod, hogy összezavarodtál.. Hát egyszerre egyre koncentrálj és annak a szabályait nézd:


Társasvállalkozói jogviszonyról akkor beszélünk, ha a Kft. tagja társasági szerződés szerint tagi személyes munkavégzést vállalt.., amit nem munkaviszonyban és nem Ptk. megbízási jogviszonyban (egy ügy ellátása-önálló tevékenység!) lát el, végez munkát..


Egy Kft ügyvezetője az ügyvezetői feladatokat: vagy munkaviszonyban, vagy a Ptk. megbízásra irányadó szabályok szerinti (nem önálló tevékenység-választott tisztségviselő) jogviszonyban láthatja el..  A TE embered az ügyvezetői feladatait tekintve nem áll a munkaviszonyban a KFT-vel, mert akkor már eleve lenne (írásos) munkaszerződése,stb..... nem regélem tovább, hogy ha az ügyvezető munkaviszonyban ügyvezető, akkor a taggyűlés, társasági szerződés. így meg, úgy..


Maradjunk annyiban: hogy mivel semmi dokumentum nem áll rendelkezésedre arra vonatkozóan, hogy ez az ügyvezető, munkaviszonyban ügyvezető...  akkor marad a másik lehetséges jogviszony: a Ptk-s megbízásra irányadó (nem önálló tev.-választott tisztségviselő Tb, adó értelmezésben) jogviszonyban vezető tisztségviselő..


Az igaz, hogy ha a cég magánszemély tulajdonosa társasvállalkozói jogviszonyban (tagi személyes közreműködés,  társasági szerz.alapján) munkát végez a cégében, akkor ezt: vagy un. főfoglalkozású társasvállalkozóként, vagy máshol legalább heti 36 órás munkaviszony melletti társasvállalkozóként, vagy ha nyugdíjas, akkor un. kieg.tev. társasvállalkozóként,.... st. ... de ez a munka nem az ügyvezeteői feladatok ellátására vonatkozik.


Az a társasvállalkozó, aki nem részesül nyugdíjban, nincs máshol heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya.. stb.(TB tv.-ben a többes jogviszony..), akkor un. főfoglalkozású társasvállalkozónak minősül, ami TB-t tekintve azzal jár együtt, hogy van minimum TB járulékalap, ami után köteles megfizetni a 44,5% TB járulékot..


Ha a TE emberednek, a KFT magánszemély tagjának nincs munkavégzési kötelezettsége/társasági szerződés szerint is, akkor a társasvállalkozói jogviszonyról nem is beszélhetünk. Ha pedig nem áll társasvállalkozói jogviszonyban, akkor nem vonatkoznak rá azon járulékfizetési kötelezettségek, amik az ilyen-olyan társasvállalkozóra vonatkoznak.


Azt írod, hogy egy alvó cégről van szó.. Minden Kft-nek kell, hogy legyen legalább egy ügyvezetője,, az ügyvezetőség azonban nem keletkeztet társasvállalkozói jogviszonyt.... Az ügyvezetőre, ha nem munkaviszonyban ügyvezető, akkor nincs vonatkozó minimálbér, minimum járulékalap...


Ha ügyvezetőként ingyenes megbízásos.. akkor nem minősül Vezető tisztségviselőként/választott tisztségviselőként sem biztosítottnak, mert a "megbízási díja" nem éri el a minimálbér 30%-át.... aki pedig nem biztosított adott jogviszonyban, azt nem lehet bejelenteni biztosítottként.


Sem a megbízásos jogviszonyban, sem a társasvállalkozói jogviszonyban .. nincs olyan hogy heti óra, stb.. olyan csak munkaviszonyban van.


        Azt kellene megnézned, hogy mielőtt ez az ember elment szülni.. gyes-re.. a KFT-ben be volt-e jelentve társasvállalkozói jogviszonyban, vagy hogy egyébként munkaviszonyban áll-e a KFT-ben???


A taggal, ügyvezetővel kötött bárminemű szerződéshez. taggyűlési jóváhagyás kell. Tisztázni kellene az ő jogviszonyát, jogviszonyait először..


Aztán mikor meg van a jogviszony, akkor lehet nézni, hogy van-e vele kapcsolatban teendő..


DE azt tegyük tisztába: hogy a társasvállalkozói jogviszony az egy teljesen más jogviszony, mint azok, amit ügyvezetői feladatok ellátására lehet létesíteni.


Nem tudom sikerült-e segítenem a kavarodásban.., ha nem akkor írjál vissza, de kicsit konkrétabban. Hiszen sem a kérdésedből, sem a hozzászólásodból nerm tudtam egyértelműen kideríteni, hogy ez az ember, milyen jogviszony(ok)ban állt/áll a saját KFT-jében.


Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2011-12-20 14:57
Pont: 100
Téma: Életbiztosítás után kell adót fizetni?

Szia Molnár53! Mivel azt írod, hogy több, mint 11 éve fennállt az az életbiztosítás, amit 2010-ben megszüntettél.. Nem jár pótlólagos SZJA megfizetési kötelezettséggel a korábban (utolsó 2007-2008-2009) igénybevett adókedevzmény miatt, mert a szerződéskötéstől több, mint 10 év telt el..

Akkor lenne SZJA fiz.kötelezettség, ha 10 éven belül történt volna...Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2011-12-20 14:51
Pont: 100
Téma: Bt kültag adózása

Szia Anett! Nem biztos, hogy (jól) értem a kérdésedet..
De: ahhoz, hogy az Bt. kültag orvosi végzettségű ember munkája révénl a BT. számlázzon a kórháznak.. Ennek az orvos Bt. tagnak valamilyen munkavégzési jogviszonyban kell lenni a saját BT-jében. Vagy munkaviszonyban, vagy társasvállalkozói jogviszonyban (tagi személyes közreműködés).

Mivel az EVA-nál tetted fel a kérdést, feltételezem, hogy a Bt. EVA szerint adózó vállalkozás.

Az, hogy a Bt. EVA adózási módú, az a BT-re vonatkozik és nem az abban munkát végző magánszemélyre. A Bt.-ről a kérdésedből nem derül ki, hogy bevételi nyilvántartást vezető EVÁ-s Bt., vagy számviteli tv. hatálya alá tartozó (kettős könyvvitelt vezető). De akármelyik is legyen, ha a magánszemély tagja, tagjai (tagok megállapodása, vagy társ.szerint szerint) tagként a BT. tevékenységében személyesen közreműködnek, munkát végeznek (amit nem munkaviszonyban és megbízásos jogviszonyban tesznek), akkor azok a közreműködő tagok Tbj./jogviszony fogalmat tekintve: társasvállalkozói jogviszonyban vannak a Bt-ben, ami a kieg.tev. (nyugdíj melletti) társasvállalkozón kívül, biztosítási jogviszonynak minősül.

A magánszemély tagodról a kérdésedből nem derül ki, hogy ha a BT-ben dolgozik (a BT. állítja ki a számlát, mint Bt. által teljesített tevékenység az adott tag munkája által) , akkor milyen jogviszonyban teszi azt, van-e máshol legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya, vagy éppen nyugdíj mellett dolgozik, stb..

Pontosítani, kiegészíteni kellene a kérdésedet ahhoz, hogy pontosan le lehessen írni, hogy az adott (orvos) tag milyen jogviszonyban dolgozik a Bt-ben, van-e máshol biztosítottsága és az mi? A BT-s munkavégzéséért részesül-e díjazásban? A Bt. bevételi nyilvántartásos EVÁ-s, vagy számviteli tv. hatálya alá tartozó EVÁ-s ( És a díjazás alatt nem az "un." osztalék féle kifizetésre gondolok).

Egy Bt. egyébként adózását tekintve a társasági adótörvény szerint adózó gazdasági társaság, vagy választása szerint adózhat az EVA tv. szabályai szerint, ha az ott meghatározott különböző feltételeknek megfelel.

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2011-12-20 14:50
Pont: 50
Téma: 10M30 nyomtatvány kitöltése

Szia!  Szerintem jól értelmezed. Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2011-12-20 14:35
Pont: 50
Téma: Műszakpótlék?

Szia!  Ha nincs többműszakos munkaidő beosztása, nem váltják egymást..., akkor délutáni műszakpótlék nem jár.

Cafetéria.... illetve az étkezési utalvány, ami után a cég fizeti az SZJA-t, tehát az un. béren kívüli juttatás, mikor, hogy.. függ attól is, hogy az adott cégnél van-e kollektív szerződés, s abban mi van az un. béren kívüli juttatással kapcsolatban.., vagy van-e valamilyen munkáltató által vállalt bérenkívüli juttatásra vonatkozó megállapodás.  2011-től hatályos SZJA tv-ben már nem található, legalább is én nem találtam azt a szakaszt, amit korábban tartalmazott, hogy a munkáltató által valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján...  azonos feltételekkel és módon, hogy a belső szabályzat nem egyénileg, hanem más közös ismérv alapján határozza meg...

Szerintem, ha az un. béren kívüli juttatás nem munkaszerződés keretében történt megállapodás, és nincs kollektív szerződésben sem,  akkor ezek a munkáltatók által csak adhatóak, s nem is kell egységesen alkalmazni a munkavállalók tekintetében valamely azonos ismérv alapján, akár dönthet úgy a munkáltató az új évben, hogy ezeket a lehetőségeket csak jutalmazás, motivációs célból adja, vagy nem adja.. függetlenül attól, hogy tavaly esetleg minden munkavállalónak azonos összegű étkezési utalványt adott havonta, vagy utólag negyedévente, stb..  Ha van olyan megállapodás, ami béren kívüli egyéb juttatásra vonatkozik a munkavállaló és munkáltató között, akkor azt a megállapodásuk alapján kell, hogy kapja a munkavállaló.

A munkabért - eltérő megállapodás hiányában - legkésőbb a t.hónapot követő hó 10-ig kell kifizetni a Munkatörvénykönyv szerint.  Ha nincs eltérő megállapodásod a munkáltatóval, akkor ha t.hónapot követő hó 10-ig fizet, illetve, ha az a nap munkaszüneti, vagy pihenőnapra esik, akkor az azt megelőző munkanapon.. az nem törvénytelen.

Üdv. 

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2011-12-20 14:34
Pont: 100
Téma: Számla kiállításának dátum

Szia!  Nem biztos, hogy ugyanazt értjük a keretszerződésen..  De amit írsz, azt feltételezem, hogy már korábban szerződéses viszonyban állt egymással az a két cég.. Nem lehet tudni a kérdésből, hogy valami átalánydíjas dologról van-e szó, s hogy az a szerződés módosítás befolyásolja-e a még korábbi szerződés szerint kiszámlázott díjat, fizetési határidőt, teljesítési dátumot.. vagy valamit a korábbi szerződés alapján kiállított számlán?

/Ha mondjuk volt egy un. "folyamatosan"  nyújtott szolgáltatási szerződés érvényben, ami alapján 10-én kiállítottad a számlát, majd pedig 14-én szerződést módosítottak ezek szerint visszamenőleges hatállyal, ha a módosított szerződés a jó és az alapján magasabb, vagy alacsonyabb lenne a kiszámlázandó díj, akkor ki kellene állítani a helyesbítő "számlát", de nem a számla kelte miatt, hanem annak tartalma miatt. /

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2011-12-20 14:30
Pont: 100
Téma: EVA-sból egyéni ?

Edit!  Nem mindegy az sem, hogy milyen paraméterekkel rendelkezik a Bt. várható bevételt tekintve.., így a felmerülő költségek milyen hányadát képezik a bevételnek.


Az sem, hogy mennyibe kerülne a könyvelés.., hiszen a Bt. nem EVÁ-sként már mindenképpen kettős könyvvitelre kötelezett.. aztán ott van a jelenlegi szabályok szerint, hogy ha a bevételi nyilvántartásos EVÁ-s BT. kikerül az EVÁ-ból, akkor bekerül a számviteli tv. hatálya alá, s nyitó mérleggel (könyvvizsgálóval ellenjegyzett) indít, aztán a számv.tv.szerint kettő könyvvitelt vezet, az adóévről beszámolót készít és helyez letétbe, társasági adóbevallást készít,stb..  tehát több az adminisztráció és több jogszabályt kell helyesen követni..


Viszont a Tao-os Bt.-nél költségként számolódik el a TB járulékalap .. illetve majd az új névvel ellátott alap utáni 27% ..járulék/adó és bejön a szakképzési hozzájárulás is(jelenleg 1,5%) , amit EVÁ-sként csak a munkaviszonyban foglalkoztatott után kellett fizetni az EVA tv. alapján. Aztán ott van az IPA.  EVÁ-sként lehetett az EVA adóalap 50%-a az IPA alap. Nem EVÁ-sként ez másképp van, viszont az IPA költségként jelenik meg..


Egy Bt. esetében a székhely lehet bérelt a Bt. tulajtól is..(egy egyéni vállalkozó az saját magával nem köthet bérleti szerződést)  ami jövedelemből az SZJA-ja vagy 16% , vagy 20,32% és ott is van az a 14% százalékos eho a jövedelemből, mint ami az osztalék jövedelemnél, de évesen (jelen szabályok szerint: ) ez a 14% százalékos eho, figyelemmel arra is, hogy az illetőtől pld-ul adott évben mennyi eü.bizt.járulékot vontak le: max. 450 Ft összeghatárig kell megfizetni.


Lehet a Bt-ben nyugdíj mellet személyesen közreműködő tag... akinek az SZJA-ja majd évi 2.424.000 Ft-ig 16% SZJA  és összeghatártól függetlenül 10% levont nyugdíjjárulék, valamint (várhatóan) 5.400 Ft/hó eü.szolg.járulék...  ez alkalmasint 16+10= 26% + havi 5.400 Ft költségvetésbe befizetéssel jár, amiből költségként elszámolható a kifizetett bruttó tagi jövedelem és az eüó.szolg.járulék..  a közreműködő tagoknak un. bérenkívüli uttatás a megadott kereteken belül, ami költség és költség az ezután fizetendő 19,04% adó is..


És lehet még számtalan egyéb körülmény, ami adott esetben adódhat akár 40% alatti teherrel...  De a döntést majd a kihirdetett  adó és gazdasági tárgyú törvénymódosítások után, annak ismeretében:  ismerős könyvelővel összebújva, a többi taggal is egyetértésben kellene meghozni a Bt-nek valószínűleg 2011.dec.20-ig..


Addig még nem ismert, hogy mi lesz a kihirdetett módosított törvényekben: Helyi adó, számviteli tv, TAO tv.,  EVA tv., adózás rendje, járulék/ill.járulékadó törvények, SZJA tv., szakképzési tv., ÁFA tv., stb. .... addig egy bevételi nyilvántartásos EVÁ-s bt. választását illetően nem igazán lehet megfontolt döntést hozni,  és ehhez jön még, hogy a bevétel milyen hányada lenne a költség..


Üdv.


 


 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2011-12-20 14:28
Pont: 50
Téma: Családi adókedvezmény sokadjára...

Szia!  Én meg inkább arról vagyok meggyőződve, hogy nem tudom a tutit, de a céljuk elérése érdekében ezt lehet, hogy másként kellett volna megoldani..

Ha jól tudom az élettárs lehet akár azonos nemű is.., tehát barát, barátnővel lehet szövetkezni, ha az eddig egyedülnevelőnek számító szülő, visszamondja az egyedül nevelős családi pótlék különbözetet és keres valakit, akivel a családi kedvezményen akár osztozkodhatnak..  ha a közös háztartás bizonyításához közös állandó lakcím szükségeltetik, akkor az is megoldható..

Az eddigi tiszta helyzethez: jön az egyik házastárs, hogy a ".." házastársa nem akarja aláírni a családi kedvezményes papírját, nem hogy a munkáltatójához elvinni leigazoltatni, de a gyerekeket valójában ő saját maga tartja el, mert a kedves házastársa a keresetét máshová hordja.. Nyilatkozhat-e úgy, hogy nincs vele együtt élő házastársa?  (A szépséghibája a dolognak, hogy a családi pótlék a másik házastárs nevén van, aki egyébként szintén kérni akarja a teljes családi kedvezményt..)

Van a másik, azt mondja, hogy elváltak, gyerekek nála.., de ugyanazon lakcímen laknak mind a ketten, ki-ki a saját élettársával. Elvált házastársa és annak élettársa nem nevelnek eltartottnak minősülő gyereket.., a volt házastárs normális, jó kapcsolatban vannak és a pénzért úgy gondolják, hogy a volt házastársak most már legyenek élettársak.., s itt még a vérszerintiségi közös gyerek is rendben és így a teljes kedvezményt ki tudják használni, ...   és még lehetne sorolni.

A legdurvább ötlet, amit kérdeztek: leellenőrzöm-e valahol az általa adott nyilatkozatot, hogy valóban van-e x eltartottnak számító, azon belül x fő kedvezményezettje?  Mire közlöm, dehogy ellenőrzöm, gőzöm sincs még arról sem, hogy ki milyen családi kötelékben él, vagy hogy egyáltalán van-e gyereke. A nyilatkozatért a felelősség a nyilatkozatot tevőt terheli... "mert, hogy ő megvallja, hogy nagyon el van adósodva, belekerült a devizahitel csapdába.. és valóban 3 gyereket nevelt fel, de már egyik sem minősül még csak eltartottnak sem, függetlenül attól, hogy ő kénytelen tartani őket, mert a gyerekeknek nincs rendszeres munkalehetőségük...  és arra gondolt, beadja a családi kedvezményt, hogy 3 eltartott, abból kettő kedvezményezett.. (ez belefér a jövedelmébe) ... ezzel évközben segítene a helyzetén, jövő májusig meg majd csak történik majd valami, vagy eladhatja a jelzálogos házát kedvezőbb gazdasági körülmények között.. és jövőre, ha vissza kell fizetnie a jogosulatlan családi kedvezmény miatti adót és a 12% büntető adót, hátha javulnak addig a körülményei, a gyerekei is találhatnak rendszeres munkát,stb..  A leellenőrzésen kívüli kérdése, gyakorlatilag annyi: hogy amikor jövőre rájön, hogy jogosulatlanul nyilatkozott, akkor ezzel kapcsolatban valóban a 12% büntető adó lesz-e csak a szankció? 

---  Én megmondom a frankót, hogy nem tudom a megfelelő válaszokat és nem is akarok a kutakodásba energiát feccolni, de rohadtul dühít, hogy a képtelenebbnél, képtelenebbnek tűnő létező élethelyzetekre, ha már belakavarták a személyi jövedelemadózásba a családi, meg vérszerinti.. dolgokat .. hogy akkor nem adnak ki ezekre az élethelyzetekre való iránymutatást a nyilatkozat kitöltési tájékoztatójában..  : Mikor kell azt nyilatkoznia, hogy vele együtt élő, a házastársak nyilatkozhatnak-e úgy, hogy nincs vele együtt élő házastársa?, mondhatják-e azt,  kiről nyilatkozhatja azt, hogy az az élettársa, ha évvégén osztja meg az élettárs a kedvezményt, akkor meddig kellett, hogy élettársak legyenek az adott évre vonatkozóan, ha csak félévig voltak élettársak, akkor hogy lehet megosztani az egész éves kedvezményt?, stb.

Erre gondoltam, mikor írtam, hogy tisztázásra kerül-e, a várható további csavaroknál meg arra, hogy szerintem az élethelyzetekről hallva, a most hatályossal kapcsolatban is van jó sok kérdés és sok trükközési lehetőség, na ha ezt elkezdik még tovább cicózni, az alkalmasint egyszerűsíthet is, de teljes bizonytalanságot is jelenthet.. és nyilván ennek költségvetési hatása sem elhanyagolható.

Üdv. 

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2011-12-20 14:27
Pont: 25
Téma: EVA - Közösség számla kiállítása

Szia! A közösségihez, tehát amikor a számlán szerepeltetni kell azt is, hogy  "ÁFA fizetésére a vevő kötelezett", vagy pontosan, az ÁFA tv-ben a számla alaki,tartalmi követelményeknél szereplő szöveg "szolgáltatás igénybevevője az adófizetésre kötelezett;".... a vevőd közösségi adószámára is szükséged van, hiszen az ilyen számlán mind a szállító, mind a vevő résznél szerepeltetni kell a számlán a közösségi adószámot is.

Ha közösségi,adnod kell majd róla a 11A60, meg vélhetően a 1186-ost is (negyedéves bevall.köt.)

Az EVA alapja  - hacsak nem kapcsolt vállalkozó vevőről van szó - a számla végösszege, akkor is ha az tartalmaz felszámított ÁFÁ-t, s akkor is, ha nincs benne felszámított ÁFA.   Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2011-12-20 14:19
Pont: 100
Téma: Most hogy is állunk?

Sziasztok!  Hogy most hogyan is állunk??  Úgy mint, ahogy az az elmúlt években szokásos volt, illetve még kicsit rosszabbul. Lassan itt az új év .. a vállalkozások próbálnának tervezni legalább a jövő év első negyedévésére.., faggatják a könyvelőt, hogy összeollózta-e már a törvénymódostást.. s rájuk nézve azok milyen hatással lesznek januártól.. hogy a könyvelők megint az évvégi ünnepeket a törvénymódosítások értelmezésével kell, hogy töltsék, hiszen januártól azokat már hibátlanul kellene alkalmazni,stb.


Én azt sem értem, hogy az egyes adótörvények,stb.., amit 2011.11.21-én megszavaztak, sürgősséggel miért vár még mindig a köztt.elnök aláírására.. (illetve sejtem: biztos a helyesírást ellenőrzi benne..


Üdv.

Nyerkiné fogadta el, ekkor: 2011-12-20 08:34
Pont: 33
Téma: egy személyes kft működési költségei

Kedves Ereszmo!  Véleményem szerint a kérdésedre senki nem tud pontos választ adni,- én sem.


Egyrészt: még nem jöttek ki a jövő évtől hatályos törvénymódosítások.


Másrészt a kérdésedben szereplő adatok vajmi kevesek, azt sem tudni, hogy még 2011-ben elindítod az egyszemélyes KFT-t, vagy csak jövőre?  Jövőre állítólag jócskán emelkednek a cégbejeyzési eljárások költségei.. és akár a bejegyzés ideje is hosszabbodik..


Ha most alapítotod, s a kérdésed 2011-re vonatkozik: akkor sem lehet megmondani, hogy még ebben az évben mennyi lenne havonta a költsége a Kft-nek.


"Kereső tevékenységet folytató személy"... az sok féle jogviszonyban előfordulhat (alkalmi munka, normál munkaviszony, megbízásos jogviszony, tulajdonos esetében akár társasvállalkozói jogviszony).., mivel minimális óraszámról írsz, feltételezem részmunkaidő munkaviszonyra gondolsz   az édesanyád vonatkozásában, aki vagy nyugdíj melletti munkaviszonyban lenne a KFT-ben, vagy máshol lévő legalább heti 36 órás munkaviszony mellett, vagy valami (???)


Egy munkaviszonyban foglalkoztatott embernek a bruttó személyi alapbére nem lehet kevesebb, mint a minimálbér/garantált bérminimum arányos része (pld-ul: most a garantált bérminimum heti 40 órásnál 94.000 Ft/hó, ha az illető heti 20-órás, akkor nem lehet kevesebb a személyi alapbére (havi díjas) dolgozó esetén 47.000 Ft bruttó öszegnél. A levonásos járulékok függnek attól is, hogy nyugdíj melletti munkaviszonyos, vagy mi..., igaz a levonásos járulékok nem minősülnek a cégben költségnek.


Ha még 2011.:A bruttó bérjövedelem után a céget terhelő TB járulék 27% és a TB járulék alapja után 1,5% szakképzési hozzájárulás, ezek a cégben költségek..  A Gitár oktatást vélhetően olyan személy "oktathatja", akinek ehhez van valami képesítése.. ha Te tartod a gitároktatási órákat, a cég tulajdonosaként, akkor az nem valószínű, hogy GYED mellett végezhető..


A "béres" adók, járulékok bevallási, befizetési gyakorisága az havi rendszerességű (t.hót követő hó 12.) A szakképzési az évente 2 alkalommal 07.20, következő év 02.25., iparűzési adó évente max. három alkalom: márc.16, szept.15, következő év május 31...


Társasági adót a társasági adóalap után kell fizetni, ami a számviteli tv. szerinti adózás előtti eredmény plusz, minusz tao. tv. szerinti növelő, csökkentő tételek.. Ha van társasági adóalap, akkor a társasági adófizetést nem igen lehet "megúszni", ( a kezdő vállalkozás még mentesül az un. elvárt minimum jövedelem számítása alól.)


Az, hogy Cibakházán lenne a cég székhelye az nem jelent semmit, legfeljabb annyit, hogy ott miként határozták meg a helyi adókat, hogy mi után mennyit kell fizetni, vagy mi a mentes határ, illetve ott mennyire tudna megélni egy gitároktatással foglalkozó Kft..


Költséget tekintve: lesz-e bérleti díj, amit fizetni kell, közüzemi díjak,stb..


Osztalék SZJA-t és osztalék utáni százalékos eho-t, a kifizetett osztalékból kell levonni... ha majd nem fizettek osztalékot, akkor osztalékadókról nem beszélhetünk, hiszen osztalék sincs.


A cég könyvelője az vagy külső vállalkozó lesz, vagy a cég által valamilyen jogviszonyban foglalkoztatott személy.. attól függően, hogy az jogviszony micsoda, más-más a vonzata adó,stb.tekintetében.


Vélhetően lesz a cégnek könyvelője..   Csak azt tudom tanácsolni, hogy attól függően mikor akarod bejegyeztetni a KFT-t ez évben vagy jövőre.. ha még ez évben akkor mielőbb tárgyaljál személyesen olyan emberrel, aki majd a könyvelést vinné, ha jövőre akarod, akkor meg kell várni míg kijönnek azon törvénymódosítások, amelyek 2012. januártól már hatályosak lesznek és az alapján átbeszélni leendő könyvelővel, vagy ismerős hozzáértővel személyesen - azért is, hogy egyáltalán képben legyél atekintetben, hogy gitároktatásra érdemes-e neked egyáltalán KFT-t alapítani.


 Előtte tájékozódni, hogy mennyi bevétel lenne elérhető, /aminek fedeznie kellene a KFT működtetésének (alapítás, felmerülő költségek,) költségeit, meg valami jövedelmet is hozni a tulajdonosnak..  /


Üdv.


 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2011-12-20 07:37
Pont: 100
Téma: munkaviszony vége

Szia! Ha az "ítéletben" az van, hogy 2011.02.16-án szűnik meg a munkaviszonyod, akkor addig szól a munkaviszonyod és nem hosszabbodik meg semmivel.. az más kérdés, hogy meg kell, hogy kapd a felmondási időre járó bért, stb. Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2011-12-20 07:33
Pont: 20
Téma: társas vállakozás egészégügyi járulélka

Szia! Ha az egészségügyi szolgáltatási járulékra gondolsz, akkor a kieg.tev.társasvállalkozó-val kapcsolatban kell fizetnie a társaságnak (feltéve, hogy esetleg az a kieg.tev.társasvállalkozó nem fizeti már esetleg kieg.tev. egyéni vállalkozóként, vagy nem másik társaságban fizetik utána az ottani kieg.tev.társasvállalkozói jogviszonya alapján, függetlenül attól egyébként, hogy kap-e a tagi személyes közreműködésért pénzt, vagy sem. a kieg.tev. vállalkozóval kapcsolatban csak egy helyen kell eü.szolg.járulékot fizetni.)

Az, hogy beltag után... az így járulék szempontjából nem meghatározás.  A Beltag sem köteles a társaságban személyesen közreműködni, akár nyugdíjas beltagról beszélünk, akár nem.

Az, hogy beltag.. az annyi, hogy vélhetően ő a Bt. üzletvezetésre jogosult tagja, és saját vagyonával is felel a Bt. tartozásiért, tehát a felelőssége nem korlátozott.

A kérdés az az, hogy ez a beltag személyesen közreműködő tag-e, és ha igen, akkor nyugdíj mellett személyesen közreműködő tag-e, azaz kieg.tevékenységű társasvállalkozói jogviszonyban áll-e a Bt-ben, vagy sem. 

Ha kieg.tev. társasvállalkozó, akkor erről a társasági szerződésben rendelkeztek-e, vagy csak a tagok megállapodásában.Attól még egy bt-nél mehet a tevékenység folytatása, hogy csak később lesz belőle bevétel...

Ha valamelyik "dokumentumban" szerepel, hogy tagi mivoltában, személyesen közreműködik, akkor azt ugyanolyan dokumentumban lehet megszüntetni. Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2011-12-19 14:45
Pont: 20
Téma: mit kell fizetni?

Szia!  Az ügyvezetőség:  vagy munkaviszonyban (munkaszerződéssel),

                                   vagy Ptk. szerinti megbízásos jogviszonyban látható el (nem önálló tev, választott tisztségviselő.

Tehát a tagi személyes közreműködés az nem az ügyvezetőség ellátása..

Az ügyvezetői feladataok a megbízásos jogviszonyban, ingyenesen is ellátható.

A kérdés pontos megválaszolásához tudni kellene, hogy társasvállalozói jogviszonyban állsz-e a KFT-ben.?

Amiről nem lehet tudni, hogy akkor mi újság van: az az a személyes közreműködés, amit említel.  KFT esetében a tagi személyes közreműködés (tehát nem megbízással, nem munkaviszonyban, a tag személyesen munkát végez... tehát mellékszolgáltatást nyújt, ingyen, vagy díjazásért.) feltételeit a társasági szerződésben kell rögzíteni. A Gt. ezt írja elő.

Tehát mielőtt litániát írnék,  ha valóban tagként személyesen munkát végzel (tehát nem az ügyvezetőséget) , a társasági szerződésben szerepel, ez a munkvégzési kötelezettségvállalás.., akkor TB fogalmakat nézve társasvállalkozó vagy, s mivel nincs máshol legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyod, csak a 30 órás,  akkor un. főfoglalkozáső társasvállalkozónak minősülsz a KFT-ben, és a minimálbér utáni (havi 78 eFt, vagy 94 eFt) után az összesen 44,5% TB járulékot, akkor is meg kell fizetni (a magánszemélyt 17,5 %, a céget terheli 27% járulék terheli) , ha ingyenesen működsz közre.

Ha nincs tagi közreműködési kötelezettséged (vannak a KFT-ben munkavállalók, stb., akik az ügyvezetői munkán kívüli feladatokat végzik), akkor nem vagy társasvállalkozó.. tehát az ilyen-olyan társasvállalkozóra vonatkozó járulékozás nem játszik, ezen a jogcímen biztosítottként sem kell, hogy bejelentsen a KFT.

Mivel az ügyvezetőség ingyenes megbízásos, ott sem keletkezik sem biztosítotti bejelnetési kötelezettség, sem pedig járulékozás, vagy eho-zás ezzel a jogviszonnyal kapcsolatban. 

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2011-12-19 14:43
Pont: 20
Téma: IPA mértéke 2012

Szia!  Még nem láttam a 2012-től hatályos helyiadó tv-t.. ,de ha az IPA mértékénél ez szerepel benne, amit betettél..


Én úgy értelmezem, hogy a fővárosban, ahol az adóalap 2,5%-a az IPA mértéke.. ott meghaladja a 2%-ot az adó mértéke,. tehát a főváros illetékességi területére eső ipa összegből levonható az adott illetékességi területen helyi közlekedési bérlet, menetjegy ráford-ként elszámolt összege..  A nem fővárosi illetékességre eső ipa mértéke  pedig nem haladja meg a 2%-ot, mert ott max.2%. lehet a mérték.


Nekem erről az jutott eszembe, mikor hallottam a médiiában.., hogy mi van akkor, ha az adott vállalkozás Bp-i illetékességi területen 2,5% ipa adót megállapítva, olyan sokat költ helyi utazásra, hogy ha azt levonja az ipa adóból, akkor a maradó ipa lehet akár nulla is??.. nem alkottak felső határt??, hogy a 2,5% IPA kötelezettség   hanyad részéig lehet helyi közlekedés..... jegy,bérletet levonni?


Az én egyik cégem borsod megyei településen és a fővárosban is illetékes az ipa szempontjából. Ha elszámolna fővárosi helyi közl.éves bérletet 1 db-ot, akkor a fővárosban nem fizetne egy fillér ipa adót sem, ha a mostani számokat nézem..és azt amit betettél.


Üdv.


 

Nyerkiné fogadta el, ekkor: 2011-12-15 15:58
Pont: 25
Téma: egyéni vállalkozó - társas vállalkozó

Sziasztok!  Az jelenleg (2011) és 2012-ben sem tilos, hogy egy egyéni vállalkozó tulajdonos legyen KFT-ben, s ott tulajdonosként akár az ügyvezetői tisztséget is betöltse, vagy akár a KFT-ben tagi személyes munkavégzést is vállaljon..


A Gt.szerint az ügyvezetőség két féle jogviszonyban látható el: munkaviszonyban, vagy (Ptk.) megbízásos jogviszonyban.. ez utóbbi lehet ingyenes is. A GT szerint 2012-től sem látni ebben változást.


Ha az egyéni vállalkozás mellett, KFT tulajdonos ügyvezető is valaki 2011-ben, de nincs társasági szerződés szerint tagi személyes munkavégzési kötelezettsége.. az az ügyvezetősége okán  a Kft-nél nem társasvállalkozó..


2012-től úgy nézem, hogy a GT. vonatkozó része továbbra is megmarad, hogy az ügyvezetőség az munkaviszonyban, vagy (Ptk)megbízásos jogviszonyban... tehát ha a tulajdonos tag kizárólag ügyvezető a KFT-ben, de továbbra sincs tagi személyes munkavégzése, akkor ő nem személyesen közreműködő tag., 


Ugyanakkor a Tbj. tv. -ben kiegészítették 2012-től, hogy kit értenek társasvállalkozón:  s míg korábban a tulajdonos ügyvezető nem tartozott ide, ha egyébként nem volt tagi személyes munkavégzési kötelezettsége társasági szerződés alapján..  a 2012-től hatályos Tb. tv. és szoc.hozzájár.adóról szóló tv. értelmében : ha a Kft ügyvezető a társaságban tulajdonos és az ügyvezetőséget nem munkaviszonyban látja el és nincs tagi személyes munkavégzési kötelezettsége.., akkor társasvállalkozónak kell tekinteni és úgy kell vele kapcsolatban az ügyvezetői tisztségére tekintettel járulékot és szoc.h.adót fizetni, mint ahogy adott törvények a társasvállalkozókkal kapcsolatban rendelkeznek. 


  Tehát vizsgálandó, hogy un. főfoglalk.társ.vállalkozó, vagy munkavisz.melletti, vagy kieg.tev..., illetve, ha a többes jogviszony az egyéni vállalkozás mellett társasvállalkozó, vagy társasvállalkozás mellett társasvállalkozó..stb., akkor a minimum Tb járulék alap, különleges (minimum) szoc.h.adóalap.. utáni járulék, adó fiz.kötelezettség egy helyen vonatkozik, választása szerinti (2012.jan.01-01.31.között) vállalkozásban.


A Feri kérdése kapcsán:  ha az illető egyéni vállalkozó és Kft-ben tulajdonosként ügyvezető, de az ügyvezetőséget nem munkaviszonyban látja el a KFT-ben és nincs a Kft-ben (társasági szerződés szerint) tagi személyes munkavégzési kötelezettsége..., akkor a KFT-ben ügyvezetőként társasvállalkozó és egyéni vállalkozóként 2012. január 31-ig nyilatkozhat, hogy egyéni vállalkozóként vonatkozik rá a "de minimum" .., vagy Kft tulajdonos ügyvezetőként a Kft társasvállalkozójaként..


Ha az egyéniben lesz "fő" vállalkozó.., akkor a Kft-ben csak a tényleges ügyvezetői díja után kell járulékozni, szoc.h.adót fizetni.. (egyéni vállalkozás melletti ügyvezetőként társasvállalkozó).


/Ha a KFT-ben egyébként is társasvállalkozó (tehát van társ.szerz.szerint tagi személyes munkavégzési kötelezettsége, akkor meg nála azzal nem is kell foglalkozni, hogy pld-ul ingyenes megbízással tulajdonos ügyvezető is),/   


Üdv.


 

Feri2011 fogadta el, ekkor: 2011-12-08 20:16
Pont: 100