Protokoll-etikett logo
melcsi62, a tudástár felhasználója: 568 hete 6 napja 6 órája 39 perce .
Összesen 2534 elfogadott válasz, csökkenő időrendben:
 
Téma: Fiktív cég alapítás

Sziasztok! Számomra is érthetetlen, hogy ilyen előzmény alapján miért nem tett az illető már a VPOP megkeresést követően feljelentést ismeretlen tettes ellen, vagy miért nem kereste meg a cégbíróságot, vagy valami...  az elhagyott, vagy valaki által eltulajdonított iratokkal való visszaélés, nevére bejegyzett üzletrész miatt..  Én helyében azért azt is megtudakolnám, hogy ki volt aki az aláírási címpéldányt ellenjegyezte, valamint aki a társaság bejegyeztetésénél közreműködő ügyvéd volt.. Ha most papír forma szerint tulajdonos.. valószínűleg kérhet a cégbíróságtól másolatot amiből megtudja.  Saját érdeke is, hogy mielőbb kikeveredjen ebből az ügyből.

A törvényességi felügyelet kérelmezésével, jelentésével, stb. kapcsolatban elég jó összeállítást találsz pld-ul itt:

Mit jelent a törvényességi felügyeleti eljárás? | Egyesített ...

Egyesített Feketelista; Mit jelent a törvényességi felügyeleti eljárás?
www.feketelista.hu/mit-jelent-a-torvenyessegi-felugyeleti-eljaras/ - Tárolt változat - Hasonló

Üdv

mónika fogadta el, ekkor: 2009-11-25 11:05
Pont: 25
Téma: egyéni vállalkozó fordított költsége

Szia!  A kiadott fordítottan ÁFÁ-s számla után az ÁFA összegével való elszámolás a számlát kapónak a dolga..

Ha Te kapsz fordítottan ÁFÁ-s számlát, ami nálad a számla kézhezvételekor ÁFA fizetési kötelezettséget eredményez, s ha egyébként a feltételek megvannak, akkor ugyanabban a bevallásban levonható ÁFA-ként is szerepel..

Amikor a fordított ÁFÁ-s számlát kapod, akkor ott neked nincs semmiféle 45 napod, mert annak a számlának az értéke nem hozzád kell, hogy befollyon, ott Te a szállítónak a számlaösszegét fizeted, amiben nincs ÁFA...  neked viszont a fizetendő ÁFA kötelezettséged fennáll aszámla kézhezvétele szerinti bevallási időszakban, valamint, mivel azt írod, hogy alvállalkozótól kapnád a számlát, akkor ugyanabban a bevallásban levonható ÁFA-ként is szerepel..  - szerintem.

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-11-24 14:45
Pont: 25
Téma: áfa teljesítés

Szia!  ha a számla a cég által elfogadott számla  (esetleg utalványozott is), akkor az a könyvelő részéről csak azért, mert nem tették mellé az írásos szerződést, vagy teljesítés igazolást, attól még könyvelhet lenne..

Szerződést szóban is lehet kötni, a teljesítés igazolás a szolgáltatások igénybevétele esetén jó, ha van.., de ha a cég képviselője nem adja át a könyvelőnek a számla mellékleteként, csak a számlát, a számla jogosságának elbírálása, nem a könyvelő felelőssége, főleg ha ehhez nem áll rendelkezésre a szerződés,stb. információ.

Ha a teljesítés valóban 2009.06.30, vagy azt megelőző, akkor az ÁFA kulcs 20%. Én megreklamálnám a számlát a hibás ÁFA kulcs alkalmazása miatt, helyesbítést kellene kérni.. Mert az egy dolog, hogy a másik oldal több ÁFÁ-t fizetett be, de aki meg levonásba helyez többet, mint lehetne, abból már gond lehet..

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-11-24 14:43
Pont: 20
Téma: építményadó bérbeadás

Szia!  Az építményadó az a helyi adós tv. szerinti ingatlan után fizetendő, akár használják azt, akár nem.

Htv-ből (kiragadott részek):

11. § (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény).

(3) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül.

14. § (1) Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetén az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik.

(4) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

Üdv.

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-11-24 14:20
Pont: 25
Téma: ingatlan bérbeadáshoz kapcsolódó szolgáltatás

Szia! Akkor a cég ingyenesen nyújtja a bérleti szolgáltatást, aminek valószínűleg van piaci értéke, amit viszont nem fizetett meg a bérlővel..... de az ingyenes szolgáltatást nyújtónak a járulékos kötelezettséggel számolnia kell.....

Az, hogy valami az adott bérbeadott ingatlanhoz kapcsolódik, az még nem jelenti azt, hogy akkor minden ilyen bérlettel kapcsolatos járulékos költség.... gondolok itt a külön takarításra azok közül, amit írtál..  a közüzemi díjak, a társasházi közös költség amiket esetleg a bérleti díj nem tartalmaz, mert ezek nem fltétlenül fix összegek, hanem változóak, amiket akár a bérleti díj esedékességi időtől eltérő időpontban számláz ki a bérbeadó, amikor ezeket megalapozó bizonylat számára is rendelkezésre áll.. azok lehetnek járulékos költségek.... A járulékos költségek általában olyan költségek, amit a bérbeadó"közvetít" az eredeti szolgáltató és a tényleges fogyasztó, felhasználó között, felé... - szerintem.

Üdv.

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-11-24 14:17
Pont: 20
Téma: Másodállású egyéni vállalozó

Szia!  Az ev kell, hogy rendelkezzen a munkáltatójától un. eho igazolással, amiben szerepel, hogy heti hány órában van foglalkoztatva és, hogy a tételes eho-t a munkáltató fizeti.  Eddig is kellett, mert ezen igazolás bemutatásával tudja igazolni, hogy járulékot miért nem, vagy miért nem mindegyiket fizeti ev-ként.

Kérje ki a munkáltatótól ezt az (un. eho) igazolást, ha abban a heti 36 óránál kevesebb szerepel, akkor nem minűsül heti 36.... munkaviszony melletti ev-nek.  /A túlóra az ebből a szempontból nem játszik./  A három hónapos dolognál valószínűleg 3 havi munkaidőkeretre gondoltál.. ez nem befolyásolja a besorolást..

A járulékalap csak akkor számolható el a vállalkozásban a költségek között, ha azt vállalkozói kivétként ki is veszi (tehát ebből az SZJA előleget is megfizeti), tehát nem a járulékalap számolható el költségként, hanem a vállalkozói kivét bruttó összege.

Ha nincs kivétje, akkor, amit fentebb is írtam, ha van vállalkozói kivétje és az több, mint a minimálbér, de kevesebb(mondjuk 100 eFt), mint a 143 eFt, akkor a tényleges kivét után fizet, vagy még mindig választhatjta, hogy a járulékot a 143 eFt után fizeti meg..  Ha a tényleges vállalkozói kivétje 200 eFt, akkor nyilván az lesz a járulék alap is,de a kedvezményes járulék mérték csak a 143 eFt-ig való járulékalapra vonatkozik.

Hogy vállalkozói kivét hiányában, vagy csak minimális vállalkozói kivét esetében mikor minimálbér 2x-se, ill. csak a min. minimálbér:

Tbj.tv-ből:

29. § (1) A biztosított egyéni vállalkozó a 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű társadalombiztosítási járulékot az Szja tv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott vállalkozói kivét, átalányadózó esetén az átalányadó alapját képező jövedelem, de havi átlagban legalább a minimálbér kétszerese után fizeti meg. Ha a vállalkozói kivét, az átalányadó alapját képező jövedelem nem éri el a minimálbér kétszeresét, az egyéni vállalkozó az Art. 31. § (2) bekezdésében meghatározott bevallásban - a tényleges járulékalapot képező jövedelem, átalányadózás esetén az átalányadó alapját képező jövedelem feltüntetésével - bejelentést tehet arról, hogy a társadalombiztosítási járulékot a tényleges járulékalapot képező jövedelem, illetőleg az átalányadó alapját képező jövedelem, de legalább a minimálbér alapulvételével fizeti meg.

--------------- A bejelentés az önmagában a 0958-ason a járulékalapként szerepeltetett összeg....

Nem írtad a kérdésedben, hogy egyébként milyen adózású ev-ről van szó EVÁ-s, vagy SZJA-s költségelszámolásos, de feltételeztem, hogy SZJA-s költségelszámolásos, tehát akinél lehetséges vállalkozói kivét. 

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-11-24 14:03
Pont: 100
Téma: BT kültag biztositási jogviszonya

Szia!  Durván fogalmazva: Mivel ezek szerint az a kültag, kizárólag osztalékra jogosult tagja a társaságnak, abban személyesen munkát semmilyen jogviszonyban nem végez.  Tehát gyakorlatilag a Bt-nek ehhez semmi köze, az illető magánszemély magánügye a dolog.

ha ez a kültag 2009.08.31-ig a Bt-nél állt munkaviszonyban, tehát ebből a szempontból meg lényegtelen lenne, hogy ő egyébként tagja a cégnek.. ha a munkaviszony megszűnését követően egyébkét már semmilyen munkavégzési jogviszonyban nem áll a Bt-vel.  Tehát úgy kell a munkaviszony megszűnése utáni táppénz ügyében eljárni, mint bármely más munkaviszonyos dolgozó esetében.. 

Ne haragud, de egyértelműen nem tudtam kivenni a kérdésedből, hogy ennek a magánszemélynek hol szűnt meg a munkaviszonya 08.31-én.

Ha sem korábban, sem jelenleg nem dolgozott az illető a Bt-nél, akkor neked vele kapcsolatban a Bt részéről semmilyen feladatod nincs.

Ezt nem értem: "A passziv táppénz igénybevételéhez a tagi jogviszony miatt a nyilatkozatot nem teheti meg. Ha jól gondolom, akkor mint tagot be kell jelenteni...."  Milyen nyilatkozatot nem tehet meg? És miért kellene társasvállalkozóként bejelenteni, ha egyébként a társaság tevékenységében tagi minőségében a tagok megállapodásán alapulva, vagy társasági szerződés szerint egyébként munkavégzésre nem kötelezett és ténylegesen sem végez munkát a Bt-ben?

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-11-24 14:02
Pont: 100
Téma: T1011 Eg. szolg járulék

Szia!  A munkaviszony megszűnését követő 45-ik napot követő napon keletkezik az eü.szolg.jár.foz.köt., addig jogosult egészségügyi szolgáltatásra még a munkaviszonya alapján, ha legalább eddig fenn állt a munkaviszonya...   Ha esetleg munkanélküli ellátást kap a munkaviszony megszűnésétől, akkor meg az alapján biztosított.. 

Eb.tv. 29.§.

(9) Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítási jogviszonynak, illetve a Tbj. 16. § (1) bekezdés a)-o) és s) pontjaiban meghatározott jogosultsági feltételeknek a megszűnését követően további 45 napig fennmarad. Ha a biztosítási jogviszonynak vagy a Tbj. 16. § (1) bekezdés a)-o) és s) pontjai szerinti jogosultsági feltételek fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor a megszűnést követően az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság ezen időtartammal hosszabbodik meg.

Üdv.

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-11-24 13:59
Pont: 20
Téma: OEP,KSH, 0901,0958,0908,áfa

Szia! A 09T1041 az a biztosítottak bejelentése...   Megbízásos ügyvezetőként, csak akkor lennének biztosítottak, ha az ügyvezetői díjuk elérné havonta a min.bér 30%-át... feltételezve, hogy az ügyvezetőséget ingyenes megbízással vállalták, akkor ezen a jogcímen nem biztosítottak az ügyvezetők..

Társas vállalkozó munkaviszony mellett:  A társasági szerződésnek kellene tartalmaznia, ha a tagok tagként személyes munkavégzési kötelezettséget vállaltak..

Gazdasági társaságokról szóló tv.-ből Kft-re vonatkozóan:

119. § (1) A társaság tagjai törzsbetétjük szolgáltatásán kívül egyéb vagyoni értékű szolgáltatás (a továbbiakban: mellékszolgáltatás) teljesítésére is kötelezettséget vállalhatnak. A tagok által - nem választott tisztségviselőként - végzett személyes munkavégzés is mellékszolgáltatásnak minősülhet, ha nem munkaviszonyon vagy polgári jogi jogviszonyon alapul. A mellékszolgáltatás teljesítésének feltételeit a társasági szerződésben kell szabályozni.

(2) A mellékszolgáltatásért a tagot külön díjazás illetheti meg.

Azoknak a papíroknak a tartalmát a taggyűlés határozza meg, a rendelkezésre álló papírok alapján kell valakit biztosítottként bejelenteni. Tehát, ha a tagok ilyen személyes munkavégzési kötelezettséget nem vállaltak, akkor igen gond, hogy önhatalmúlag bejelentetted őket társasvállalkozói biztosítási jogviszonyra. 

A Kft-nek mindenképpen kell-e ÁFA bevallás:  a kérdésedben nem láttam, hogy az a KFT egyáltalán ÁFÁ-s ÁFA adóalany-e? Ha igen, akkor vélhetően negyedéves ÁFA bevallási gyakorisággal kezd. Az ÁFÁ-ra vonatkozóan is lehet használni a 09NY nyilatkozatot, de csak akkor, ha a bevallás egyetlen sorában sem lenne egyébként adat... tehát a nemlegesség nem attól függ, hogy az elszámolandó ÁFA az esetleg 0-ra jön-e ki, ha akár a levonható ÁFÁ-k sorában, akár a fizetendő ÁFÁ-k sorában valahol lenne adó, vagy adóalap.., akkor a 09NY-t nem lehet adni.....(tehát akkor, ha sem beszerzés, sem értékesítés nem történt).

De ha a 09NY kitöltési útmutatóját elolvasnád, akkor abban benne van, hogy mire.. nyújtható be 09NY.

Üdv. 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-11-24 13:57
Pont: 10
Téma: Késedelmi kamat számítás

Szia!  Az Apeh teljesen másként jogosult a késedelmi kamatot megállapítani. eleve nála a mérték a jegybanki alapkamat kétszerese a mérték és  a késedelem fennállása alatti időszakban érvényes változó jegybanki alapkamatta számolva..

A Ptk szerint gazdálkodó szervezetek egymás között alkalmazható késedelmi kamatnál, azt mondja, hogy a késedelmes időszakot megelőző félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamat +7%.  Szerintem, ha 2009. I. félévében esett késedelembe (május) , akkor a 2008. dec.31-i jegybanki alapkamat +7% a késedelmi kamat (éves) mértéke..

Én sem értem igazán a jogalkotót, hogy ha egyszer van fizetési határidő megállapodásunk, akkor miért nem a fizetési határidőt követő naptól számolhat a jogosult, miért kötötték a számla kézhezvételőtől számított 30 napot követő naphoz, vagy a teljesítéstől számított 30 naphoz, amikor lehet, hogy én eleve 40 nap fizetési határidőt adtam... tehát nekem a delikvens ettől kezdve tartozik lejártan és nem a számla kézhezvételétől, vagy teljesítéstől számított 30 nap elteltével..-- de betettem a tv-i helyet.

Nálad a telj.időpontja 2009.04.20, az valószínűleg nem ismert, hogy mikor vette kézhez a számlát...

Üdv.

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-11-24 13:21
Pont: 50
Téma: TULAJDONI HÁNYAD ARÁNYA

Szia!  Én úgy tudom, hogy új (korábban még nem tag) tulajdonos nem szerezhet 50%... Tehát azt mondanám a kérdésed szövege alapján, hogy nem veszíti el az EVA alanyiságát.

Ezeket, ha megnézed, akkor pontosan ismerve a helyi körülményeket biztosan eldöntheted:

Evaalanyiság új tag részesedésszerzése esetén 2008.10.27.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-11-24 13:20
Pont: 20
Téma: EV első és azutáni lépései

Kedves HANGA!

A válaszodban több félre információ van, és van tárgyi tévedés is a pongyolaságról nem is beszélve..  ezeket teljes körűen nem részletezném , de amiért reagálok, az az utolsó mondatod:

Nem   kell  a  fanyalgókra  hallgatni. 

Nem kívántam a saját vállalkoza könyvvezetésétől, adózásától, stb.. 08.18-án a vállalkozói igazolványt kiváltotta--- nem tudni milyen tevékenységre, lehet, hogy a tevékenységre vonatkozóan egyéb kötelezettségei is vannak, mint a szokásos, gondolok itt akár a környezetvédelmi termékdíjra, stb., amivel a szokásoson felül is lehet kötelezettsége... Mikor a vállakozói igazolványt kiváltotta, akkor már az ÁFÁ-ra meg kellett tennie a nyilatkozatát, tehát a választási jogával már élnie kellett...  A kérdező nem írja, hogy alanyi mentességet, vagy mit választott és egyébként milyen tevékenységek, vagy értékesítések fognak nála előfordulni,.. de ha alanyi mentességet választott, ott is előfordulhatnak olyan "bevételek", amelyeknél nem járhat el alanyi mentes "státuszban"...

Az, hogy ha tegyük fel, csak olyan bevételei lesznek majd, amelyek az alanyi ÁFA mentességen belüli beszámító bevételek és ezen bevételeivel időarányosan túllépi az évi 5 milliót, akkor ÁFA körbe be kell, hogy jelentkezzen.. vagy valami... de ha a tevékenysége mondjuk kizárólag mentes tevékenység és az ÁFA választása megtételekor kizárólag mentes tevékenységet jelölt, akkor ott meg nincs is 5 milliós évi bevételi határ. De tételezzük fel, hogy alanyi mentességet jelölt.

 Rákérdezett az ÁFA gyakoriságra... az, hogy " havi: 1 millió felett, negyedéves 250 ezer felett"... ez teljesen pongyola egy ÁFÁ-ban járatlan embernek!   Mit nézzen egymilliónak vagy 250 ezernek???  Arról nem is beszélve, hogy havi akkor, ha a fizetendő ÁFÁ-ja (bevallásokban göngyölt) éri el az 1 milliót  (de még ez is pongyola megfogalmazás, a 250 eFt a negyedévesre vonatkozóan pedig : akár a fizetendő, akár a levonható (göngyölten) , tehát az elszámolt meghaladja a 250 eFt-ot....    A kérdező azt írta, hogy : " ha alanyi ÁFA mentes vagyok.."    ehhez le kellene neki írni, hogy igen ha alanyi ÁFA mentes, akkor az évi 5 milliós határértéket arányosan kell nézni.. de a tevékenység megjelölés hiányában azt is le kellett volna írni, hogy mik azok, amik ebbe az 5 milliós határértékbe beszámítanak és mik azok, amik után esetleg akkor is ÁFÁ-t kell megállapítani és alkalmasint bevallást adni róla, ha egyébként alanyi ÁFA mentes...

A vállalkozói osztalék jövedelemre vonatkozik a 25% osztalék SZJA és  (35% már a 2008-as osztalékjövedelemre sem volt!!) és egyébként még van utána olyan is, hogy százalékos eho 14%.. az eho tv-ben foglaltak szerint max. 450 eFt megfizetettségig... (csak utalok rá a teljesség igénye nélkül, hogy mi számít bele a 450 eFt-ba...) De le kellett volna írni, hogy az osztalék jövedelem az az éves beválláskor "esedékes", addig pedig évközben negyedévente miután és milyen mértékkel adóelőlegfizetési kötelezettsége van..

A vállalkozói kivét-re vonatkozóan: attól, hogy vélhetően heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony melletti ev (attól, hogy közalkalmazott, attól az még lehet részmunkaidős..), ha nem vesz ki vállalkozói kivétet, akkor nincs évközben kötelező járulékfizetési kötelezettsége és a 0958-as vonatkozásában, akár előremutató 09NY-en is nyilatkozhat a nemlegességről.. de az, hogy érdemes-e neki egyébként költségként elszámolandó vállalkozói kivétet is kivenni valamilyen mértékben, vagy egyáltalán nem... azt is el kellene neki döntenie valami alapján.. amit akkor tud "gazdaságosan" eldönteni, ha megkonzultálja valakivel, hogy a munkaviszonyából mennyi a várható éves jövedelme, figyelemmel arra is, hogy az összevonandó jövedelem (munkaviszonyos jövedelem+vállakozói kivét) SZJA évi 1.900 eFt-ig 18%, aztán már 36% van....  A vállakozói kivétből viszont SZJA előleget kell vonni, valamint járulékköteles...

Az pedig, hogy egyébként az illetőre melyik járulék mértéket, egyáltalán melyik járulékot kell fizetnie, vagy egyáltalán milyen járulékalap után, annál az is kérdés, hogy az a bizonyos közalkalmazotti munkaviszony a van-e legalább, heti 36 órás...  Ez a bizonyos van-e heti 36 órás....    munkaviszonya már ott is fontos szerepet játszik, hogy a 09T1041-en hogyan jelenti be magát... mert, ha nincs meg a heti 36 óra, akkor nem jelentheti be magát munkaviszony melletti egyéni vállalkozóként..

Egy munkaviszony melletti, akármennyi is a heti munkaóra száma a munkaviszonyában annak nem kell vállalkozói járulékot fizetnie, mint, ahogy Te azt jelezted a 2,5%-akl, ha pedig vesz ki vállalkozói kivétet, akkor a TB járulék mértéke attól is függ, hogy az a kivét 143 eFt felett, vagy allatt van-e, ha pedig van heti 36 órás ..mviszonya, akkor azt a bizonyos általad jelzett 4+2-ből csak 4% term.eü.bizt.járulékot kell megfizetnie, a 2% pénzbeli eü.bizt.járulékot nem..

De nem is taglalom tovább..... csupán ezért írtam, hogy a kezdő egyéni vállalkozó nehogy tévedésben legyen....   és azzal, hogy azt tanácsoltam neki, hogy vagy a vonatkozó törvényeket kell, hogy folyamatosan nyomon kövesse és magára vonatkozóan értelmezze, (nyilván itt adott konkrét kérdésekben tud segítséget kapni, ha konkrét a kérdése is) .. de leginkább célszerű a kezdéskor könyvelőhöz fordulnia, ahol a könyvelő az adott kérdés kapcsán fel tudja tenni azokat a kérdéseket, ami alapján akkor valóban eldönthető, hogy a mivel, mikor, mit kelll   ... akivel aztán később redukálhatja a könyvelői "megrendelését", amikor már a helyes elindulás megtörtént és amit magabiztosan saját maga is meg tud csinálni azt megcsinálja és csak alkalmanként fordul szakmai konkultációért....   Ha csak önmagában a most hatályos (nem minősítem milyen) ÁFA tv-t nézzük, egy laikus számára az sem egyszerű az ÁFA tv-ből, hogy az adott kiszámlázandó számlán, akkor mi a teljesítés dátuma, mikor helyesbítő számla és mikor stornó és az miként, milyen formában.. stb...

Tehát legalább a kezdetkor, valameddig a saját érdekében javaslom, hogy ev-kkel is foglalkozó hozzáértő (akár)  ismerőst keressen..

Természetesen ettől függetlenül és a válaszoktól függetlenül is a saját felelősségére úgy jár el, ahogy jónak látja.   Akár azt is megteheti, hogy konkrétan leír egy-egy kérdést, természetesen jelezve: hogy akkor mondjuk heti 36 órás munkaviszony melletti ev, akinek a tevékenysége.. és aki Alanyi mentes, vagy kizárólag mentes, vagy általános, egyéb szabályok szerint ÁFA alany.. ami éppen az adott kérdés megválaszolásához fontos lehet.

A (6) hozzászólásban olvasom, hogy, a kérdező költségvetésben könyvel és, hogy korábban egy évet könyvelő irodában is dolgozott 5 évvel ezelőtt.. tehát valószínűleg nem teljesen laikusként tette fel a kérdését..  ennek ellenére én továbbra is azt tanácsolom, most már ennek ismeretében is, hogy személyesen konzultáljon hozzáértővel.. aztán a megbeszéltek alapján és a "visszarázódást" követően saját maga is fogja tudni teljesíteni amit kell.

Üdv.

Kedves Sanyi78!  A segítőszándék vezetett.. ettől függetlenül nyugodtan hagyd figyelmen kívül, amit írtam a kérdés szövegezése alapján, és ettől függetlenül szívesen adok pontot, hogy ha konkrét kérdés feltevéshez szükséged van rá..

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-11-24 11:05
Pont: 100
Téma: biztonságiőr iparüzési adoja

Szia!   A lakóhelyén akkor kötelezett IPA bevallásra, ha a lakóhelye az egyébként a székhelye is..

Tehát én úgy mondanám, hogy a székhely, az minden esetben IPA -dós.. az ottani helyiadós endeletnek megfelelően-- a székhely szerinti hely az állandó jellegű iparűzési tevékenység..

Helyiadós tv-ből:

37. § (1) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja.

(2) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó

a) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat,

b) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül,

c) bármely - az a) és b) pontba nem sorolható - tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.

----------------------

Ha az adott településen, ahol éppen biztonsági őrként szolgáltatást nyújt, és ott nincs telephelye (iroda,stb) , akkor szerintem csak a székhely szerinti települési önk-nál van IPA-ra kötelezve.

31. telephely: a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye - függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, a vízkutat, a szélerőművet (szélkereket), az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát;

b) hang, kép, adat vagy egyéb információ (ideértve a rádió- és televízió programokat is) vezetéken, kábelen, rádión, optikai úton vagy elektromágneses rendszer útján történő továbbítását szolgáló berendezés, amennyiben annak üzemeltetése rendszeres személyes jelenlétet kíván,

c) a villamos energiáról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, villamosenergia-kereskedő és villamos energia elosztó hálózati engedélyes, továbbá a földgázellátásról szóló törvény szerinti egyetemes szolgáltató, földgázkereskedő és földgázelosztói engedélyes esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol villamos energia vagy földgáz értékesítése, illetve a villamos energia vagy földgáz elosztása a végső fogyasztó, a végső felhasználó (a továbbiakban együttesen: a végső fogyasztó) részére történik;

-----------------

Nincs biztonsági őr ügyfelem, de a törvényből ez veszem ki..

Üdv.

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-11-24 09:43
Pont: 50
Téma: Követelés leírása

Szia!  nem igazán értem pontosan a kérdésedet.. de a devizás tételek (követelések, kötelezettségek,pénzeszközök) értékelésére, jelentős különbség esetén nyilvántartáson való átvezetéssel az átértékelésre az évvégén kell sort keríteni.. évközben nem értkelgetünk át.. tehát évközben nem könyvelünk pénzügyileg nem realizált árfolyamkülönbözetet.. - szerintem.

Az évvégi értékelés keretében minősítődik az is, hogy a fennálló követelésre számolunk-e el értékvesztést, behajthatatlanként, elévültként kivezetjük-e-- vizsgálat esély a megtérülésre a vevő minősítése alapján.

Ha ott a vevő és későbbi szállítói számlák kapcsán arra a gazdasági eseményre gondolsz, amikor a lejárt esedékességű kötelezettség beszámítódik a követelésbe v. fordítva.. tehát a beszámításra/fszla összevezetésre ... az nem ráfordítás.  A beszámítás technikai megoldása az adott szofvertől/programtól is függ..  nekem van nyitva un. kompenzálás/beszámítás fők szla.. én annak közbeiktatásával könyvelem a beszámítást:   ha mondjuk sor kerül összesen: 200 eFt beszámításra azonos szállító, vevővel...

   akkor   311  vevő K/ 387.. T  Komp/beszám.elsz.szla   200 eFt

              454..T szállító  /  387.. K komp./beszám.         200 eFt 

A beszámításnál  közbeiktatott számla más is lehet.. de szerintem semmi esetre sem 8-as ráfordítás , vagy 9-es bevétel a beszámítási összeg erejéig. ..  Ha devizásat számítassz be, akkor szerintem ott a beszámítás napjára vonatkozóan meg kellene állapodni a beszámított deviza összegre alkalmazott árfolyamban és a "pü.teljesítés" és a nyilvántartás szerinti összeg közötti különbözet az pénzügyileg rendezett árfolyamkülönbözetként lekezelhető..   Ha még marad fenn követelés, vagy kötelezettség devizában, akkor azt nyilván az adott kötelezett pénzügyileg rendezi.. és annak elszámolása ugyanúgy történik, mint máskor..

Ha tényleg követelés végleges leírásáról/kivezetéséről van szó, ami devizás... akkor az éves devizás tételek értekelésébe ezt is be kell vonni.. és így megállapítani, hogy az összevont, pénzügyileg nem realizált árfolyamkülönbözet az veszteség, vagy nyereség, és hogy a számv.politika szerint az jelentős, vagy nem jelentős.  Ha jelentős, akkor a nyilvántartásokon is át kell vezetni már az átértékelt árfolyamon és az ezen az árfolyamon számított adott követelést lehet behajthatatlanként, v. más kivezetésként leírni a 8-as ráfordítással szemben.

Arra ügyelni kell, hogy a tao. tv. az alábbiaknak megfelelő behajthatatlan követelést hagyja adóalap korrekció nélkül elszámolni..

Tao tv-ből:

4/a. behajthatatlan követelés: a számvitelről szóló törvény szerinti behajthatatlan követelés, valamint azon követelés bekerülési értékének 20 százaléka, amelyet a fizetési határidőt követő 365 napon belül nem egyenlítettek ki, kivéve, ha a követelés elévült vagy bíróság előtt nem érvényesíthető;

Sztv szerint behajthatatlan:

10. behajthatatlan követelés: az a követelés,

a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi (amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság - nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján - vélelmezhető),

b) amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,

c) amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,

d) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,

e) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez vagy növeli a veszteséget), amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel,

f) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,

g) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.

A behajthatatlanság tényét és mértékét bizonyítani kell.

Üdv.

 

pzomb fogadta el, ekkor: 2009-11-23 13:25
Pont: 20
Téma: Cafeteria egyéni vállalkozónak

Szia!  Az ev. az nem minősül az SZJA tv. szerinti munkáltatónak saját magára nézve, végképp nem a Munka Törvénykönyve szerinti munkavállalónak...  Az ev saját magának még csak a hideg étkezési utalvány (havi 6.000 Ft), sem számolhat el adó és  járulék mentesen.. 

Ha az ev-nek van munkaviszonya valahol, akkor azt semmi nem tiltja, hogy ez a személy a munkaviszonyos munkahelyétől ne kaphatna olyan juttatásokat akár adó és járulékmentesen, amiket egyébként a munkáltatótól kaphat a munkavállaló, illetve bizonyos esetekben a munkavállaló hozzátartozója is.....  ebben az évben nincs a 400 eFt-os korlát meghatározva a tv-ben.. az egyes jogcímeken való juttatásnál van korlát, hogy az meddig adható adó és járulékmentesen, és kinek....

Üdv.

b2i21 fogadta el, ekkor: 2009-11-23 10:20
Pont: 10
Téma: Ilyenről még nem hallottam...

Szia!  Ha valóban a 2008-as tervszerinti écs van az aktív időbeli elhatároláson ( és nem valami más, esetleg beruházással kapcsolatban), akkor az hiba, amit illik önellenőrizni  és a hibahatástól függően (jelentős, vagy nem) ..  szerint kell eljárni..

A helyretételhez ( hátha segít):


40/2005. Számviteli kérdés  A társaság önellenőrzés keretében megállapította, hogy 2003-ban és 2004-ben nem a számviteli előírásoknak megfelelően jártak el. Ezért a társaság a helytelen adatokat módosította. A feltárt hibák és hibahatások együttes összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba számviteli politikában meghatározott értékhatárát. Hol kell az eredménykimutatásban szerepeltetni az önellenőrzés során megállapított és bevallott társasági adóhiányt, illetve adótöbbletet?


A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) 3. §-ának (3) bekezdése tartalmazza az ellenőrzéssel kapcsolatos legfontosabb fogalmakat. Így az ellenőrzés megállapítása fogalom az ellenőrzés során feltárt - eszközöket, forrásokat, eredményt, saját tőkét érintő - hibák és hibahatások rögzítését jelenti. A hibák és hibahatások a beszámolóval lezárt üzleti évvel (évekkel) kapcsolatosak, a hatályos jogszabályi előírások nem vagy nem megfelelő alkalmazásából, helytelen értelmezéséből, vagy nem megengedett, tiltott cselekmény elkövetéséből származnak.
Az ellenőrzés megállapításait a folyamatos könyvelés keretében kell könyvelni, elszámolni, általában a hibás tétel stornírozásával, a helyes tétel törvényi előírásoknak megfelelő könyvelésével. Az ellenőrzés megállapításainak könyvelésével teljesül a beszámolóval szembeni alapvető követelmény, hogy a beszámoló a gazdálkodó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós összképet mutasson.

Ehhez az is szükséges, ha jelentős összegű a hiba, akkor a számviteli törvény 19. §-ának (3) bekezdése szerint a mérleg és az eredménykimutatás minden tételénél az előző év adatai mellett be kell mutatni a hibák és hibahatások miatt módosított tételeket (középső oszlop), azok nem képezik részét az eredménykimutatás tárgyévi adatainak.

Ha nem jelentős összegű a hiba, akkor az ellenőrzés megállapításainak könyvelt adatai is a tárgyévi adatok között szerepelnek, a számviteli törvény 71. §-ának (3) bekezdése alapján az ellenőrzés által megállapított nem jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás megfelelő tárgyévi adatai tartalmazzák.


A kérdés szerint a társaságnál nem jelentős összegű a hiba. A hiba és hibahatások eredményt érintő összegeit a megfelelő bevétel-, illetve költség-, ráfordításszámlákra kell könyvelni, és ennek megfelelően szerepelnek a tárgyév adataival az eredménykimutatás megfelelő soraiban.
Az ellenőrzés megállapításai az előző év(ek)et érintették. Ebből következően az előző év(ek) adóbevallásait (az adott esetben a társasági adóbevallást) is helyesbíteni kell (az adott esetben önellenőrzés keretében). Az adóbevallás helyesbítésével vagy adófizetési kötelezettséget (adóhiány miatt), vagy adótöbbletet (követelést az adóhatósággal szemben) állapítanak meg, amelyet könyvelni és pénzügyileg külön is rendezni kell. Mivel a társasági adót eredményező (kiváltó) tételek az eredménykimutatás tárgyévi adatai között szerepelnek, az előző évvel (évekkel) kapcsolatos adófizetési korrekciót is az eredménykimutatás tárgyévi adófizetési kötelezettség sorában (a tárgyévi társasági adóval összevontan) kell kimutatni.
A leírtakból következik, hogy az eredménykimutatás adófizetési kötelezettség sorában a tárgyévi adóbevallásban szereplő társasági adótól eltérő összeget kell beállítani akkor, ha az előző évvel (évekkel) kapcsolatos nem jelentős összegű hibáknak társaságiadó-vonzata van. Az eltérés összege az év közben adott (ön)ellenőrzéshez kapcsolódó bevallás(ok)ban szereplő társasági adók összevont értékével egyezik meg, nem jelentős összegű hibák esetén.
Az előbbiek a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 7. §-a (1) bekezdésének u) pontja, illetve 8. §-a (1) bekezdésének p) pontja előírásával is összefüggnek:
- az adózás előtti eredményt csökkenti az adóellenőrzés, az önellenőrzés során megállapított adóévi bevételként vagy aktivált saját teljesítmény növekedéseként elszámolt összeg,
- az adózás előtti eredményt növeli az adóellenőrzés, az önellenőrzés során megállapított, adóévi költségként, ráfordításként vagy aktivált saját teljesítmény csökkentéseként elszámolt összeg.
A hivatkozott korrekciókkal a tárgyévi adózás előtti eredmény nem tartalmazza a tárgyévben az előző évek nem jelentős összegű hibái miatti eredményt módosító tételeket, és így az adófizetési kötelezettséget a tárgyévi adatok alapján kell megállapítani. Az eredménykimutatás adófizetési kötelezettség sorában az így megállapított tárgyévi adóval együtt kell szerepeltetni a nem jelentős összegű hibák miatti - év közben már bevallott - társasági adót is, jellegének megfelelően, adó-hiány esetén növelő, adótöbblet esetén csökkentő tételként. A leírtakból következik: nem jelentős hiba esetén az üzleti év (például a 2004. év) társasági adóbevallásában szereplő fizetendő társasági adó nem egyezik meg az üzleti évre vonatkozó (2004. évi) beszámoló eredménykimutatásában, az adófizetési kötelezettség sorban beállított társasági adóval.
[2000. évi C. törvény 3. § (3), 71. § (3), 1996. évi LXXXI. törvény 7. § (1) u), 8. § (1) p)]

Üdv.

Marcsika3 fogadta el, ekkor: 2009-11-22 16:33
Pont: 13
Téma: Kft tag+bt.beltagság

Szia!  lehet, hogy a fonalat nem tudtam követni... De ha a BT-nél nem folyik tevékenység, akkor nem kell, hogy legyen foglalkoztatottja sem.  Az, hogy valaki beltag, az egy dolog, a beltagság nem jelent személyes tagi munkavégzést!! ,  de nyilván a Bt. sem létezhet (képviselő) üzletvezető nélkül... az üzletvezető viszont lehet ingyenes képviselő a megbízás szabályai szerint.. ami viszont semmiféle járulékfizetési kötelezettséget nem keletkeztet!

Ha eddig valamelyik tag a Bt-ben személyesen közreműködő tagként ( valamilyen társas vállalkozói jogviszony) volt bejelentve a társasági szerződés, vagy tagok megállapodása alapján, akkor módosítani kell azt a társasági szerződést, vagy megállapodást, amiben a tagnak személyes munkavégzési kötelezettségéről rendelkeztek, hogy .. év, hó naptól.. nincs személyes munkavégzése (közreműködése) a Bt-ben..   és kalap.

Semmi nem tiltja, hogy egy KFT személyesen közreműködő tagja,  ne lehetne beltag egy Bt-ben és akár ne lehetne annak az üzletvezetője is..

Próbálj meg elvonatkoztatni attól, hogy egy-egy cég tulajdonosai, hol tulajdonosok még ... kezeld külön-kül a cégeket.. ha egy személy mondjuk személyesen közreműködő tag egy KFT-ben és személyesen közreműködő tag akár egy Bt-ben is  és más biztosítási jogviszonya nincs.. akkor csak az egyik helyen van kötelező járulék fizetési kötelezettsége a jövedelem hiányában,  ha meg mind a két helyről vesz fel a munkájáért jövedelmet, akkor nyilván, mind a két helyen van utána fizetni való, de csak a főhelyén kell nézni, hogy a járulék alap minimum..

Üdv.

 

rézike fogadta el, ekkor: 2009-11-20 16:55
Pont: 50
Téma: bankártyás fizetés

Szia!  Ha közvetlen a vásárláskor fizetett vegyesen kp-vel és kártyával, akkor "kp-s"/kifizettnek minősülő számlát kapott a cég nevére szólóan... Ha az egyébként a cég "ügyében" történt, akkor, amikor viszi a pénztárosnak a számlát és kifizeti, vagyamikor a pénztárból kivette ezen számla fedezetét képező összeget (Ő kezeli a házipénztárat esete), akkor a könyvelésben - én pénztári mozgásként készpénzes számlaként szoktam elszámolni a cég pénztárából való kifizetés napjával.

Üdv. 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-11-19 15:39
Pont: 20
Téma: 7-es adószámmal...

Szia! A kérdés nem annyi, hogy hogyan kell a számlát kiállítani... Egyébként a számlát mindenkinek az ÁFA tv. előírásai alapján kell kiállítani, attól függően lehet más-más, hogy az illető jogosult milyen ÁFA adóalany.  Az megint más kérdés, hogy ha adószámos magánszemély ad ki számlát, akkor ha azt kifizetőnek számlázza, akkor a kifizető le kell, hogy vonja az SZJA előleget és a járulékokkal is foglalkoznia kell, attól függően, hogy az adott megbízással keletkezik-e biztosítási jogviszony, vagy nem. Más megítélés alá eshet a művészeti tevékenység  (de feltételezem itt nem művészeti tevékenységről van szó)  

12. Milyen tevékenységek folytathatók adószámos magánszemélyként?

Ha az adózó üzletszerűen - ellenérték fejében, nyereség- és vagyonszerzés céljából, rendszeresen - kíván termelő vagy szolgáltató tevékenységet folytatni, akkor egyéni vállalkozói igazolvány kiváltására köteles. Minden olyan tevékenység, mely nem kötött egyéni vállalkozói igazolvány kiváltásához folytatható az adóhatóságtól igényelt adószám birtokában. Vállalkozói igazolvány kiváltása nélkül gyakorolható a mezőgazdasági termelő tevékenység és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás, de tipikusan ilyen az ingatlan bérbeadás is.
[Art. 16. § (1)-(2) bekezdése, 17. § (1) bekezdés c); egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. tv. 2. § (1) bekezdése és 4. §]

Ev-ról szóló tv-ből:

1. § Ez a törvény szabályozza az egyéni vállalkozás létrehozásának, működésének és megszűnésének feltételeit.

2. § (1) E törvény alkalmazásában egyéni vállalkozás a devizajogszabályok szerint belföldinek minősülő természetes személy vagy - a 3. § (2) bekezdésében meghatározott esetben - külföldinek minősülő külföldi állampolgár gazdasági tevékenysége. E törvény alkalmazásában gazdasági tevékenység az üzletszerűen - ellenérték fejében, nyereség- és vagyonszerzés céljából, rendszeresen - folytatott termelő vagy szolgáltató tevékenység.

 

4. § (1) Egyéni vállalkozás - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - vállalkozói igazolvány birtokában gyakorolható.

(2) Az (1) bekezdésben előírt vállalkozói igazolvány nélkül gyakorolható a mezőgazdasági termelőtevékenység és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás.

-----------------------------

Tehát az általa folytatni kívánt önálló tevékenységet kellene minősíteni, hogy egyáltalán az folytatható-e "csak" adószámos magánszemélyként, vagy csak vállalkozói igazolvánnyal..

Javaslom az illetőnek, hogy ismertetve a folytatni kívánt tevékenység gyakoriságát, jellemzőit az APEH-tól kérjen állásfoglalást, hogy egyáltalán folytatható-e vállalkozói igazolvány nélkül.

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-11-19 15:35
Pont: 50
Téma: Megbízás bejelentése T1041-en

Szia Gyöngyi!   Nem,  nem lehet bejelenteni az ingyenes vezető tisztségviselőt biztosítottként. (ahogy az előttem szólóak is írják)

 A megbízásos "képviselőt"(vezető tisztségviselőt) csak akkor lehet bejelenteni  ebben a jogviszonyában a 09T1041-en, ha ezen jogviszonyában biztosítottnak minősül.

Egy ingyenes megbízásos, választott tisztségviselő, az ebben a jogviszonyában nem biztosított a Tbj. tv. alapján..

A 09T1041 kitöltési útmutatóból:

"A biztosítási jogviszonyokra vonatkozó részletes szabályokat a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetérõl szóló 1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.) tartalmazza. "

Az pedig, hogy a társasvállalkozói jogviszonyból kijelented magad, az akkor tehető meg, ha : abban a formában (társasági szerződés, vagy Bt. esetében társasági szerződés, vagy tagok megállapodása) , amely szerint társasvállalozónak minősültél (ami alapján a tagi személyes munkavégzési kötelezettség vállalása megtörtént, amiben ennek feltételeiről rendelkeztek) , abban a formában arról is döntés születik, hogy ekkortól meg ekkortól már nem áll fenn a tagi személyes munkavégzési kötelezettség..

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-11-19 12:43
Pont: 20
Téma: Iparűzési adó megosztás számítása

Szia!  Az IPA alap megosztásában csak akkor van választási lehetőségetek, ha a 2008-as IPA alap nem haladta meg a 100 Mft-ot,.. mert ha meghaladta, akkor kicsit bonyolultabb megosztást kell alkalmazni, mint amit felvázoltunk a Madora által betett kérdés-válaszban...

ha az ott olvasottak számodra nem használhatóak, akkor itt írjál vissza..

Az eszköz arányos megosztásnál nem csak a tárgyieszközökkel kell számolni a Htv. szerinti értékben, hanem a bérleti díjjal is..  Tehát, ha csak Gödöllőn van tárgyieszköz, de van mondjuk telephely bérleti díj Bp-en, akkor már lehet arány számot számolni..  Csak olyan megosztást lehet választani, ami alapján lehet arányszámot számolni, tehát valamennyi esik az egyikre is meg a másikra is..

ha van választási lehetőséged, akkor nekd is a személyi jellegű ktsg-ek arányában való megosztást javaslom...

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-11-19 12:41
Pont: 10
Téma: Tagi kölcsön!!!

Szia!  A tőketartalékkal nem igazán lehet  sakkozni..

(2) A tőketartalék csökkenéseként kell kimutatni:

a) a jegyzett tőke emelését a szabad tőketartalékból,

b) a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált összeget,

c) a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó - a jegyzett tőke leszállításával arányos - tőketartalék-kivonás összegét,

d) a tőketartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét,

e) a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét.

--------------------------------------

(4) Lekötött tartalékként kell kimutatni a gazdasági társaságnál a veszteségek fedezetére kapott pótbefizetés összegét, a pótbefizetés visszafizetéséig, elszámolása a pénzmozgással egyidejűleg történik.

----------------------------------

Megoldás lehet: ha a pótbefizetési kötelezettség bekerül a társasági szerződésbe, aztán "befizetik" a pótbefizetést, és "visszakapják" a tagi kölcsönöket..

Ezzel a saját tőke kinézete jobb, a kötelezettségek összege csökken, aztán, amikor nincs szükség már a pótbefizetésre, akkor az visszafizethető..

Egymásközti elszámolási gond adódhat, ha a tagi kölcsön az mondjuk nem a jegyzett vagyoni hányad arányában áll fenn, hiszen a pótbefizetést azt a vagyoni betét arányában szokás megállapítani. De egy családi vállalozásban ez nem igazán okoz problémát..

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-11-19 12:39
Pont: 10
Téma: egyenleg rendezés

Szia!  Gondolom a Bt kettőst könyvel..

Én az átvezetéseket az adófolyószámla alapján szoktam könyvelni, amikor ők is felkönyvelik (tehát nem az átvezetési kérelem dátumával) . vegyes könyveléssel. 

 Lehet, hogy eléggé el nem ítélhető módon, de én az ilyen tételeknél alkalmazom a negatív előjeles könyvelést. (nekem a többi egyéb egyeztetéshez ez így "kényelmesebb").

Pld-ul a Te esetedet a fszlán könyvelt dátummal így könyvelném:

     Társasági adó  T     - 83.000 Ft-tal

      SZJA              T       83.000 Ft-tal

Ettől val'szeg szabályosabb: ha adóátvezetésként úgy könyveled, hogy:   Társasági adó K  83.000 Ft

                                                                                                                    SZJA   T  83.000 Ft

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-11-19 12:30
Pont: 10
Téma: EVA-s BT munkaadói járulék fizetési kötelezettsége

Szia!  Az, hogy a beltag körül a dolgok rendben vannak-e, a kérdésed szövegéből nem igazán állapítható meg.

Csak az, hogy nem vallottál a beltag után munkaadói járulékot, az jól van így, hiszen mivel "nincs havi díjazása", kizárt, hogy a Bt beltagja esetleg munkaviszonyban legyen a Bt-ben.

Az előttem szólók leírták, hogy csak munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló esetében van  munkaadói járulék.

A Te beltagodról  nem lehet tudni pontosan, hogy egyáltalán milyen jogviszonyban nem vesz ki havi díjazást?

Az, hogy beltag, az annyit mond, hogy minden bizonnyal ő a társaság képviseletére jogosult tag, mert szokásosan a beltag az üzletvezető.  Ha üzletvezetőként nem vesz ki semmit, akkor semmit nem kell ebben a jogviszonyban vele kapcsolatban befizetni, vagy bevallani, ha a képviselet ellátását megbízásos jogviszonyban (ingyen) teszi.

Ha ez a beltag a társaság tevékenységében személyesen közreműködő tag, tehát társas vállalkozó, akkor a díjazás hiányában akkor van utána kötelező járulék fizetés: ha un. kieg.tevékenységűnek nem minősülő társasvállalkozó, azaz: "főfoglalkozású" társasvállalkozó.  Ebben az esetben 2009.július 01-től a kötelező minimum járulékalap (minimálbér 2-szerese 143 eFt, vagy legminimálisabban a minimálbér: 71.500 Ft) után:

     levonásos járulék:  4+2 % Eü.bizt.járulék

           8+1,5%  vagy  9,5% nyugdíjjárulék

                                 2,5% vállalkozói járulék

    A bt. -t terhelő járulék mérték: 24% nyugd. jár

                                1,5+0,5% eü.bizt.járulék 

 

Ha ez a beltag személyesen nem végez munkát a Bt. tevékenységében, (nem társasvállalkozó) tehát csak a képviseletet látja el ingyenesen, akkor nincs kötelező járulékfizetés.

Ha ez a beltag társasvállalkozóként dolgozik a cégben, de nem főfoglalkozású társasvállalkozóként és ingyenesen, akkor nincs TB járulék alapja sem.

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-11-19 11:59
Pont: 100
Téma: Kirendelés minta

Szia!  mintám nincs.  De jobb oldalt  A Szakmai fórum alatt van olyan sor: hogy Profilom. Rákattintol és..

Üdv.   Rákattintottam a nevedre és úgy látom 849 pontod van..

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-11-19 11:19
Pont: 20
Téma: Kft. ügyvezető mellékszolgált.telj.nélkül

Szia!  Mivel ezek szerint az ügyvezetőség a megbízás szerint látod el, ha az díjazás nélkül történik (tehát díjazás nélkül vállaltad), akkor nincs miről lemondani.

Ha a tagok személyes munkavégzést nem vállaltak és ténylegesen sem dolgoznak tagi minőségben, akkor ők csak osztalékra jogosulta és slussz.

A cégvezetőd munkaviszonyban van, ami csak munkaszerződéssel jöhetett létre, el kellett dönteni, hogy esetleg vezető állásúnak minősül-e, ha igen akkor annak megfelelően kell, hogy szóljon a munkaszerződése, aminek mellékete az un. tájékoztató is.. Szabadság nyilvántartásnak a vezető állású munkaviszonyosról is kell lenni..

Val'szeg fogják kérni a jelenléti íveket a munkaviszonyosokra vonatkozóan, valamint egy két embert személyesen is megkérdeznek, hogy mennyi nettó fizetést szokott kapni.., mikortól-meddig szokott dolgozni, milyen napokon,  mikor volt utoljára szabin..., nekem az egyik dolgozótól azt is megkérdezték, hogy vannak-e gyerekei és van-e hiteltörlesztése.. (gondolom arra akartak kilyukadni, hogy valóban annyi pénzt kapnak-e, pedig az adott cégnél 100 eFt körüli a bruttó fizetés és ez a járulékalap is..)

Hirtelenjében ennyi jut eszembe. Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-11-19 11:18
Pont: 10
Téma: Vitatjuk az EHO jogosságát

Szia Hanga!  Nem igazán értem, hogy pontosan miről van szó.

De a százalékos eho-nál abba a bizonyos max. határösszegben nem lehet figyelembe venni a levonásos eü.bizt.járulékot! Üdv

 

2006-ban amelyik százalékos eho-nál volt max. határ, az akkor még 4%-os százalékos eho volt, 2007.01.01-től 14 %.

A 11% százalékos ehonak nincs megfizetettségi felső határa.......

2006-ban hatályosan a 11%-os százalékos eho:

3. § (1) A kifizető 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben juttatott (megszerzett), a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben (a továbbiakban: Szja tv.) meghatározott, az alábbiakban felsorolt jövedelmek után:
a) az összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adóelőleg megállapításánál figyelembe vett összeg,

b) a külön adózó jövedelmek közül:
ba) a természetbeni juttatások adóalapként meghatározott értéke, azonban az Szja. tv. 69. §-a (7) bekezdésének rendelkezései szerint számított összeg után az egészségügyi hozzájárulást nem kell megfizetni,
bb) a kamatkedvezményből származó jövedelem,
bc) az egyösszegű járadékmegváltások,
bd) a kisösszegű kifizetések, ha a természetes személy a társadalombiztosítási szabályok szerint nem biztosított, vagy a külön törvény szerint nem minősül alkalmi munkavállalónak.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott jövedelem nem kifizetőtől származik, a kifizetőt terhelő 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a jövedelmet szerző magánszemély köteles megfizetni. Ha a jövedelem juttatása nem pénzben történik, a 11 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizetőnek akkor is meg kell fizetnie.
  

Ahol a százalékos eho az üe.biz.megfizetettség szempontjából a 400 eFt-ot rendeli vizsgálni:

2006-ban hatályosan:

(3) A magánszemély az adóévben megszerzett, az Szja tv. szerint külön adózó, bevallási kötelezettség alá tartozó
a) vállalkozásból kivont jövedelem,
b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
c) 25, illetőleg 35 százalékos adóterhet viselő osztalék, vállalkozói osztalékalap,

d) árfolyamnyereségből származó jövedelem, valamint
e) ingatlan bérbeadásából származó egymillió forintot meghaladó jövedelem

után 4 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (1) bekezdése, valamint a Tbj. 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a baleseti járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)-e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).
..

....
(4) A magánszemély a (3) bekezdésben meghatározott százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettsége nem haladhatja meg azt a jövedelmet, amely az egészségügyi hozzájárulás alapját képezi.

4. § (1) A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség a 3. § (1) és (3) bekezdéstől eltérően a (2) bekezdés szerint a kifizetőt, a (3)-(4) bekezdés szerint a magánszemélyt terheli.
  
--------------------------------------

Amit a 4%-os, 2007-től a 14%-os eü.bizt.járulék megfiezettségnél nézni kell (és most nem kitérve a baleseti járulékra, vagy később az eü.szolg.járulékra)

Tb.19.§.(1):  2006-ban:

19. § (1) A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő társadalombiztosítási járulék mértéke 29 százalék, ebből a nyugdíj-biztosítási járulék 18 százalék, az egészségbiztosítási járulék 11 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 7 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 4 százalék. 2007. január 1-jétől a nyugdíj-biztosítási járulék 21 százalék, az egészségbiztosítási járulék 8 százalék, amelyből a természetbeni egészségbiztosítási járulék 5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 3 százalék.
  
Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-11-19 11:16
Pont: 50
Téma: Kültag díjazása

Szia Toti!

Az 1)-es kérdésedhez.  Mivel azt írod, hogy a kültag a Bt-ben közreműködik, akkor feltételezem, hogy társasági szerződés, vagy tagok megállapodásán alapuló tagi személyes munkavégzésről van szó. Ennek a tagnak van máshol heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonya,  tehát, ha tagi minőségben, azaz személyesen közreműködő tag, akkor:

        a 09T1041-en a közreműködés kezdetével be kell jelenteni biztosítottként, mint munkaviszony melletti társasvállalkozót.

A Járulékalapja, az csak az, amit tagi közreműködői díjként kap, tehát a 10.000 Ft (gondolom havonta)

Neki is ki kell töltenie a nyilatkozatot

(APEh portál) és az SZJA előleget ennek figyelembevételével állípatod meg. A tagi jövedelem, az nem önálló tev. jövedelem, tehát ennél nincs ( 10%) költséghányad lehetőség.

A levonásos járulék: (alapja a 10.000 Ft) járulék mérték: 4% term.eü.bizt.járulék, összesen 9,5% nyugd.járulék attól függő összetételben, hogy magánnyugdíjpénztári tag-e, vagy sem) és vonandó az SZJA előleg.. 

A Bt által a 10.000 Ft járulékalap után fizetendő járulékok: 24% nyugd.jár., 0,5+1,5% Eü.bizt.jár..

És számolni kell azzal, hogy a 10.000 Ft az szakképzési hozzájárulás alap is, tehát 1,5% szakképzési hozzájárulást is kell utána fizetni..

Majd neki is ki kell adni az adóbevalláshoz szükséges igazolást, a járulékigazolást , adni kell róla NYENYI-t, évközben pedig havonta a 0908M.

---------  Ha a munkavégzés (Ptk-s) megbízási szerződés, vagy munkaviszony keretében történne, akkor Andi válaszolt, amit annyival egészítenék ki, hogy munkaviszony esetében a havi 10.000 Ft akkor lehetne a személyi alapbére havi munkaideje max. 5,5 óra.., hiszen munkaviszonynál figyelemmel kell lenni a minimálbérre és ha a munkakör olyan, akkor a garantált bérminimumra is a személyi alapbér megállapításánál.

--------------------------------------

A második kérdésedhez : hogy a közös megegyezéses munkaviszony megszüntetés  és a próbaidő alatti munkaviszony megszüntetés az két külön kategória.  

A közös megegyezéses az attól közös megegyezéses, hogy a két szerződő fél az egymással megállapodik a munkavisz.megszűnésének időpontjában, egyéb feltételekben, ami mindkét fél számára elfogadható kompromisszum, amit a közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetéséről szóló megállapodásban írásban rögzítenek is.

Próbaidő alatt bármelyik fél egyoldalúan,külön indoklás nélkül (de ekkor is írásban közölve azt) felbonthatja a munkaszerződést, a munkaviszonyt megszüntetheti külön következmények nélkül,

Andi válaszát alátámasztandólag az Mtv-ből:

97. § (1) A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az erre előírt rendben köteles átadni és a munkáltatóval elszámolni. A munkakör-átadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles megfelelően biztosítani.


(2) A munkaviszony megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolásokat. Ha a munkaviszony
a) a próbaidő alatt azonnali hatállyal,
b) rendkívüli felmondással,
c) azonnali hatályú közös megegyezéssel,
d) a 94. §-ban foglalt lehetőség alkalmazásával, vagy
e) a 101. § (1)-(2) bekezdése szerint
szűnik meg, a munkáltató legkésőbb a jognyilatkozat közlésétől, illetve a megállapodás megkötésétől számított harmadik munkanapon, egyébként legkésőbb az utolsó munkában töltött napon köteles a kifizetésről és az igazolások kiadásáról gondoskodni.


A munkaviszony megszűnésével összefüggő igazolások kiadásának határideje differenciáltan állapítandó meg, mivel amennyiben az utolsó munkában töltött nap egybeesik a jognyilatkozat megtételével, az ehhez szükséges adminisztráció lebonyolítására a munkáltató azonnal nem képes. Ezért a törvény három munkanap haladékot biztosít a munkáltató részére ilyen esetekben.
  

Üdv.

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-11-19 11:10
Pont: 10
Téma: TÁRGYI ESZKÖZ ÉCS

Szia Geoffry!  Bocs, de arra nem is gondoltam, hogy a bruttó értéknél arra gondolsz, hogy ÁFA nélküli, vagy ÁFÁ-val növelt...

Az értékcsökkenést a bekerülési értékből kiindulva számoljuk.    Az, hogy ez a bekerülési érték, tárgyieszköz aktíválási érték ÁFÁ-val növelt ("bruttó"), vagy ÁFA nélküli összeg, az attól függ, hogy az adózónak fennáll-e az ÁFA levonási joga, vagy sem. Ha az ÁFA levonható, akkor a bekerülési érték ÁFA nélküli összeg, ha nem lehet levonni, akkor ÁFÁ-s érték.

Az, hogy mikor levonható az ÁFA, annak az ÁFA tv-ben tudsz utána nézn.

Ha vállalkozói jövedelem szerinti egyéni vállalkozóról van szó, akkor az SZJA tv.11.sz. melléklet-ben..

Ha számvit.tv. hatálya alá tartozó vállalkozóról van szó, akkor a számviteli tv.52-53.§...

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-11-19 11:06
Pont: 10
Téma: 0901 bevallás javitása

Szia! Igaza van Évának.

A "D" szakaszban csak a baloldalon X-elhettél. Mivel csak szakképzési előleg miatt adtad be, a legelső sorba az X, hogy eleőlegfizetés miatt nyújtom be.

Oda pedig, hogy bevallás gyakorisága: azt kell választani, (ahogy a törzsadatokban szerepel a cég egyéb adók tekintetében bevallás gyakorisága) ahová be van a vállalkozó sorolva, feltételezem, hogy éves gyakoriságú, ha igen, akkor az "E" .

A 01-es  lap 04-es sor "f"-be a 8 ezred és és az "n" oszlopba is a 8 eft.

Ha javításra szólítottak fel, akkor a vonalkód szerepeltetésével, feltéve, hogy eredetileg is elektronikusan küldted el. Ha eredetileg papír alapon ment be, akkor a vonalkód "B" balfelső sarok üresen kell hagyni.    A "C" blokkban a bevallás jellege: H.

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-11-19 11:04
Pont: 17
Téma: 7-es adószámos bejelentése

Sziasztok!  A 0908-as az a kifizetésekkel kapcsolatos adó és járulékbevallás.., amin olyanokról is adunk bevallást, aki nem biztosított.

A 09T1041-el (biztosítottak ki-bejelentése) kapcsolatban az Art-ból 

16.§.(4)-ből kivonatosan

a) a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítási jogviszony első napját megelőzően, de legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül, illetőleg ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon,

b) a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belülkell teljesíteni.

(8) Nem terheli a (4) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség azt a kifizetőt, aki (amely) magánszemélynek alkalomszerűen teljesít megbízási jogviszony keretében adó- vagy társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező kifizetést, feltéve, hogy a magánszemély a kifizetéskor igazolja, hogy e megbízási jogviszonyával egyidejűleg a Tbj. 5. §-ában meghatározott más jogviszonya, jogállása alapján rá a társadalombiztosítási jogviszony kiterjed.

a) a biztosítás kezdetére vonatkozóan a biztosítási jogviszony első napját megelőzően, de legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján a foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 10 napon belül, illetőleg ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon,

b) a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül

kell teljesíteni.

"Az adóadminisztráció csökkentésére vonatkozó kormányzati célkitűzésre tekintettel, abban az esetben, ha a megbízási jogviszony alapján alkalomszerűen biztosítottá váló magánszemély más jogviszonya, jogállása alapján egyébként is biztosított, következésképpen társadalombiztosítási ellátásra jogot szerez(het), indokolatlan a főállású jogviszonya mellett alkalmanként létesített megbízási jogviszonya alapján létrejött, jellemzően egy-két napos biztosítási jogviszony bejelentése, ezért a törvény e bejelentési kötelezettség alól mentesíti a kifizetőt."

Üdv.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2009-11-19 11:01
Pont: 20
Téma: Törzstőke csökkentés pénztárból

Szia!  Arra ügyelj, hogy a törzstőkeleszállítással egyidejűleg a saját tőke elemeit is arányosan csökkenteni kell, ha volt a 2009.évi nyitóban: pozitív eredménytartalék, tőketartalék..., akkor mivel a j.tőke csökkentés  (ha jól számoltam:)  83,3333 %,, akkor a a saját tőke egyéb elemeit is ilyen arányban kell csökkenteni.   (tőkekivonásos jegyzettőke leszállítás..)  és a tagok részére kifizetni.   A magánszemély tagoktól pedig a kifizetéskor az adózottan befektetett összegen felüli kifizetésből 25% SZJA-t és 14 % százalékos eho-t  (ez utóbbi max. 450 eFt határösszegig). kell levonni.

 

Üdv.

visiting fogadta el, ekkor: 2009-11-18 16:16
Pont: 10
Téma: Mikor kell visszavenni a kismamát?

Szia!  Ha az illető dolgozó megszünteti a GYED-et, vagy Gyest, akkor az munkáltató, ahonnan elment fizetésnélkülire, akkor mindenképpen köteles visszavenni.  A GYES mellett a Családok támogatásáról..szóló tv. alapján lehet kereső tevékenységet folytatni, a GYES-es akár máashol, akár a saját cégénél - ha van rá lehetőség - bármilyen jogviszonyban a GYES fenntartása mellett is dolgozhat, de szerintem ez GYES igénybevétel mellett nem jelenti a saját munkáltató munkabiztosítási kötelezettségét.. legalább is az Mtv-ben erre nem találtam sem passzust, sem indoklást.

De én a véleményemet leírtam itt:

Üdv.

F.Juli fogadta el, ekkor: 2009-11-18 12:39
Pont: 20
Téma: EV megszüntetési doksik

Szia!  nem írtad, hogy milyen adózású ev-ről lenne szó..

De megszűnés esetén soron kívül le kell adni: a 0908-ast, 0958-ast, HA EVÁ-s, akkor a 0943-at, ha ÁFÁ-s akkor a 0965-öt  és mindenképpen a 0901-est   -- ezeket akkor is, ha esetleg nullás lenne, nyilván ha nem EVÁ-s akkor a 0943-as nincs, ha meg EVÁ-s akkor nincs neki 0965-ös/      

és be kell jelenteni a 09T1041-en (ez a legsürgősebb), hogy megszűnik, mint ev.biztosított, 

/ ha esetleg keig. ev-volt, akkor a fentiekből a 0958-as nem kell és a 09T1041-en is csak akkor kell kijelenteni, ha korábban kieg.ev-ként be volt  jelentve./

Az Önkormányzattól vagy kérsz nyomtatványt IPA-ra 2009-est, vagy ha van nekik internetről letölthető, akkor onnan.

Üdv.

Vayacondios1 fogadta el, ekkor: 2009-11-17 21:31
Pont: 6
Téma: Egyéni vállalkozó megszüntetése

Szia!  nem tudom mit értel a szgk. vonatkozásában azon, hogy minden költségét elszámolt..mert az ev. esetében - bár nem tudom milyen tevékenységet folytatott: gondolom nem olyat, ami az ev. esetében is kizárólag üzleti célúnak ismeri el a személygépkocsit. Mivel személygépjárműről van szó az SZJA tv. alábbi részéreire felhívnám a figyelmet, mert egyáltalán nem biztos, hogy amilyen kiadásokat elszámoltak költségként ennél az Ev-nél ezen gépjárművel kapcsolatban, hogy az minden el is számolható költségként:(Azt nem tudom milyen lízingről va szó..)

SZJA tv-ből kiragadott részek:

Kizárólag üzemi célt szolgálnak azok a tárgyi eszközök és nem anyagi javak, amelyeket a magánszemély önálló tevékenységével (tevékenységeivel) kapcsolatban használ, azokat más célra részben sem használja és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják. Nem minősülhet kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköznek a személygépkocsi.

III. A járművek költsége

1. A saját tulajdonú - ideértve a továbbiakban a házastárs tulajdonát is - kizárólag üzemi célú jármű (e rendelkezés alkalmazásában a személygépkocsi-bérbeadó vagy személyszállító tevékenységet folytató egyéni vállalkozónál a tevékenység tárgyát, illetve eszközét képező személygépkocsi is, ha az egyéni vállalkozó azt más célra részben sem használja, és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják)üzemanyag-felhasználása, továbbá számlával (bizonylattal) történő igazolás alapján a jármű fenntartásának, javításának és felújításának költsége számolható el, valamint a II. fejezetben foglaltak szerint érvényesíthető értékcsökkenési leírás. Üzemanyag-felhasználás címén vagy

a) az üzemanyag-fogyasztási norma és az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár,

b) a számlával (számlákkal) igazolt üzemanyag-vásárlás vehető figyelembe, azonban a számla alapján figyelembe vett üzemanyag-mennyiség nem lehet több, mint az üzemi használatra az üzemanyag-fogyasztási normával számított mennyiség,

azzal, hogy a magánszemély az adóév egy negyedévén belül a negyedév első napján választott üzemanyag-felhasználással összefüggő költségelszámolási módszertől - ideértve a választott üzemanyag-fogyasztási normát is - nem térhet el. Nem alkalmazható az a) pont rendelkezése, ha az egyéni vállalkozó az Áfa-törvény szabályai szerint az üzemanyag általános forgalmi adóját levonásba helyezi.

5. A saját tulajdonú nem kizárólag üzemi célú jármű - kivéve a személygépkocsit - beszerzési árával szemben a II. fejezet szerint átalányban érvényesíthető értékcsökkenési leírás. Az 1. pontban nem említett személygépkocsi esetén az átalány szerinti elszámolás a következő módon érvényesíthető: a II. fejezetben említett nyilvántartás vezetése mellett az éves bevételnek 1 százaléka, de legfeljebb egy személygépkocsi beszerzési árának a 10 százaléka vehető figyelembe, illetőleg a hivatkozott pontban meghatározott átalány címén egyébként elszámolt költség ezzel az összeggel növelhető. Egy adott személygépkocsi értéke alapján csak egy ízben, a használatbavétel évében vehető figyelembe ez az átalány. Más költségek az üzemi használattal arányosan számolhatók el az 1. pont vonatkozó rendelkezése szerint.

8. A személygépkocsi bérleti vagy lízing díja címén a költségként figyelembe vehető összeg több személygépkocsi esetén sem haladhatja meg a vállalkozói bevétel 1 százalékát, egyébként ilyen címen az egyéni vállalkozó költséget nem számolhat el. Az utóbbi rendelkezés alól kivételt képeznek az 1. pontban említett személygépkocsik, amelyek esetében a bérleti díj, illetőleg a vonatkozó rendelkezés szerint a lízing díja elszámolható. A nem saját tulajdonú személygépkocsi üzemi célú használata esetén elszámolható az üzemi használatra eső

a) 1. pont szerinti üzemanyag-fogyasztás,

b) számla szerinti egyéb költség,

amennyiben az a szerződés alapján az egyéni vállalkozót terheli.

9. A költségelszámolás bármelyik módjának alkalmazásánál szükséges járművenként - az 5. számú melléklet II. 7. pontjában meghatározott - külön útnyilvántartás vezetése, továbbá abban járművenként az üzemi célú futás kezdő és záró kilométeróra állásának a feljegyzése. Költség kizárólag az e pont szerint igazolt üzemi célú futásteljesítmény után számolható el, kivéve azt a futásteljesítményt, amelyre nézve az egyéni vállalkozó magánszemélynek kifizető egyébként kiküldetési rendelvény alapján hivatali, üzleti utazás címén bevételnek nem számító költségtérítést fizetett.

------------

Kérjed az előző évi leltárakat, ha volt tárgyieszköz, akkor azok nyilvántartását, és a megszűnéskor is kellene egy leltár, az SZJA tv.-ben foglaltak szerint értékelve azt..

Nem szerencsés elvállalni röviddel megszűnés előtt a könyvelést, főleg, ha az előző évi adóbevalláshoz, könyveléshez passzoló nyilvántartások sincsenek meg teljes körűen.

Megszűnéskor nem minden olyan tárgyieszköz miatt kell bevételnek tekintenteni a meglévő eszközt, ami után az SZJA tv. alapján történt écs elszámolás korábban..

------------------

Ha a KFT-ben akarja majd használni az ev-ből nála maradó eszközöket, vagy egyébként is saját eszközeit: akkor beviheti apportként, vagy akár el is adhatja a KFT-nek , akármelyik is legyen részéről, (mint magánszemély KFT tag részéről)  az SZJA tv. ingóság értékesítésre vonatkozó jövedelem után, már, mint magánszemélynek keletkezhet SZJA fizetési kötelezettsége.

(nem tudom segít-e az elmélkedésben)

Üdv.

Szilvi79 fogadta el, ekkor: 2009-11-17 16:56
Pont: 50
Téma: alvállalkózó stk esetén

Szia!  Szerintem nem. Üdv.

borcsi fogadta el, ekkor: 2009-11-17 09:25
Pont: 25
Téma: Egyéni vállalkozó apeh tartozás

Szai Gabi!  Én azt tanácsolom, bróbáld megértetni vele, hogy amennyiben valóban az anyagi körülményei indokolják, (szándéka ellenére sem tud jelenleg fizetni, de várhatóan meg tudja azt fizetni részletekben, vagy egy halasztott időpontra),akkor adjátok be a fizetési könnyítési kérelmet.. Nekem van olyan ügyfelem, ahol négyhónapos tartozás után (inkasszózás eredménytelen volt), már jöttek foglalni...

A foglalásos végrehajtás (majd pedig akár az árverezéses értékesítés) még plusz külön költséggel is jár, nálam alkalmanként (kiszállnak foglalni) 5.000.- Ft,  rendesek, esetleg nem árvezernek 1-2 hónpon belül, de jönnek megnézni, hogy meg vannak-e a lefoglalt, de használatra itt hagyott eszközök, ez újabb 5.000 Ft ,  aztán jön az árverés meghirdetése.. és mint tudjuk az egyéni vállalkozó a saját magán vagyonával is felel, tehát ha mondjuk van lakása, vagy lakberendezési cuccai, akkor csak azért nem ülhet nyugodtan a babérjain, hogy á az egyéni vállalkozásban nincsenek eszközök, nincs mit lefoglalni..  De megtehetik azt is, hogy rövid idős tartozásra jönnek foglalni, aztán egy hónapot követően kitűzik az árverezést..

Aztán ott van a másik lehetőség, az adószám felfüggesztés..

24/A. § (1) Az állami adóhatóság az adószám alkalmazását felfüggeszti, ha
f) az adózó az állami adóhatósághoz teljesítendő bevallási vagy adófizetési (adóelőleg-fizetési) kötelezettségének a törvényi határidőtől, illetve az esedékességtől számított 365 napon belül nem tesz eleget.
  
   -- Az ügyfeledet csak akkor jelentsd át átalányadósnak, ha azt az ügyfeled akarja. A döntés felelőssége az övé: minden tekintetben (milyen adózási módot akar jövőre a lehetőségeken belül, és hogy mit kockáztat és meddig azzal, hogy nem fizeti a köztartozásait).  Te mindeképpen hívd fel a figyelmét, már csak azért is, nehogy pár hét múlva Ő írja itt a fórumon, hogy megjárta, mert neki a könyvelő nem mondta, hogy....

Üdv.   

gygabi fogadta el, ekkor: 2009-11-17 07:10
Pont: 7
Téma: Egyesületttel kapcsolatos számviteli kérdések!

Szia!  nem egészen csak a regisztrált mérlegképesek.. nem akarok neked idézgetni ebből  korm.rend-ből:, (mondjuk nálatok nincs vállalkozási tevékenység sem): de az alábbiak szerint szól:

Könyvviteli szolgáltatás
18. § (1) A vállalkozási tevékenységet is folytató egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, továbbá a közalapítvány a Tv. 150. § (2) bekezdése szerinti könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével olyan természetes személyt köteles megbízni, illetve ezen feladatok végzésére alkalmazni, aki okleveles könyvvizsgálói képesítéssel, illetve mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkezik, és aki szerepel a Tv. 151. § (3)-(5) bekezdése szerinti nyilvántartások valamelyikében és ennek megfelelően a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal) rendelkezik, vagy olyan számviteli szolgáltatást nyújtó társaságot, amelynek a feladat irányításával, vezetésével, a beszámoló elkészítésével megbízott tagja, alkalmazottja rendelkezik az előbbi képesítéssel és a Tv. 151. § (3)-(5) bekezdése szerinti nyilvántartásba történt bejegyzés alapján a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel (igazolvánnyal).


(2) Mentesül az (1) bekezdésben előírt kötelezettség alól az a vállalkozási tevékenységet is folytató egyéb szervezet, közhasznú egyéb szervezet, amelynél a vállalkozási tevékenységből származó éves (éves szintre átszámított) (ár)bevétel a tárgyévet megelőző két üzleti év átlagában, ennek hiányában az üzleti évben várhatóan a 10 millió forintot nem haladja meg.
  

 Segítségedre lehet az APEH portálról ez is:

16. 

Társadalmi szervezetek, köztestületek, (köz)alapítványok, egyházak, lakásszövetkezetek, vízitársulatok adózásának alapvető szabályai2009.01.28.
 
Ha meg a jövő évtől vállalnád és ezzel a különbözőséggel meg tudsz barátkozni, .. ha mondjuk Te lennél a kapcsolattartó a mostani könyvelővel, vagy valami.. és látnád a zárást, a zárás az analitika és a beszámoló összefüggését.. abból is sokat lehet tanulni, meg addig is.  Itt a fórumon is szoktak foglalkozni egyesület-re vonatkozó kérdésekkel.


Üdv.

Editkee fogadta el, ekkor: 2009-11-16 00:01
Pont: 75
Téma: Egyesületttel kapcsolatos számviteli kérdések!

Szia Edit!   Az sztv. szerinti egyszeres könyvvitel jócskán eltér a kettőstől.. és naptári éven belül a könyvvezetésen nem lehet változtatni. Ha jövő év januártól át akar térni egyszeresről kettősre, akkor el kell végezni az SZTV 163.§. előírásai szerinti feladatokat....  Szerencsémre nekem már jó pár éve nincs társadalmi szervezetem.., de azon kívül, hogy egyszeres könyvvitel még külön sajátossága is van a társadalmi szervezetek könyvvezetésének, beszámolójának.. 

Furcsának tartod, hogy a társadalmi szervezetnek (egyesület is ilyen) nincs jegyzett tőkéje,  pedig nincs neki a számviteli tv. fogalmait tekintve.

Egy- két kormányrendelet átolvastál.., nem tudom ez közte volt-e, amiből az is kiderül, hogy a saját tőke elemeit tekintve, nincs jegyzett tőkéje a társadalmi szervezetnek:

224/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet
a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól


13. § Az egyszeres könyvvitelt vezető társadalmi szervezet, köztestület, alapítvány saját tőkéje induló tőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, tárgyévi eredményből [alaptevékenység (közhasznú tevékenység), illetve vállalkozási tevékenység bontásban], a kettős könyvvitelt vezető társadalmi szervezet, köztestület, alapítvány, közalapítvány saját tőkéje induló tőkéből, tőkeváltozásból, lekötött tartalékból, értékelési tartalékból, valamint tárgyévi eredményből [alaptevékenység (közhasznú tevékenység), illetve vállalkozási tevékenység bontásban] tevődik össze.
  
 --- Ha ezt a kormányrendeletet jól átnézed a társadalmi szervezetre vonatkozóan, akkor a kérdéseid java részére a választ is megtalálod.

Mivel évközben szándékozol átvenni társadalmi szervezetet  -, járj el olyan körültekintően, mintha akár egy gazdasági társaságot vennél át.. előző évi beszámoló stimmel-e a nyitó adatokkal és az analitikával, milyen bevallásokat adtak be, azok rendben vannak-e... ,stb.  Szerintem ez így elég húzós lesz, hogy nincs gyakorlatod a társadalmi szervezetek vonatkozásában, főleg még közhasznú is, pályazati pénzeket kap.....   és évközben veszed át,  ami azt is jelenti, hogy a nemsokára összeállítandó beszámoló során már részedről is fenn fog állni bizonyos felelősség..  Szerintem mindenképpen gondold át, hogy most évvége felé, évközben elvállalod-e (nagyon más, mint a vállalkozási szféra.)

Üdv. 

Editkee fogadta el, ekkor: 2009-11-16 00:01
Pont: 75
Téma: Friss nyugdíjas Bt beltag

Szia!  Nem kell semmit.-- egy sima befektető, aki a beltagságával nagyobb anyagi felelősségel tartozik, mint a többi (kül)tag. 

 Bocs még kiegészíteném azért azzal, hogy Bt. esetében nemcsak a tárrsasági szerződésben szerepelhet valakinek a tagi személyesközreműködési kötelezettsége.. hanem lehetséges tagok megállapodásán alapuló is.. De ha ez sincs, tehát ténylegesen nem működik személyesen közre, a mostani nyugdíjazását megelőzően sem volt bejelentve mint ilyen-olyan társasvállalkozóként a biztosítottak bejelentő lapon, akkor csak azért, mert nyugdíjas lett, aki továbbra sem végez személyesen munkát a Bt-ben - ha ő a képviselő, az nem tartozik a tagi személyes munkavégzésbe - , akkor nem kell vele tenned semmit.

Üdv.

szedlacsek fogadta el, ekkor: 2009-11-13 16:43
Pont: 33
Téma: KFT nyugdíjas tagja

Szia!  KFT-nél a társasági szerződésnek kell tartalmaznia a tag - nem munkaviszony, nem megbízási jogviszonyban történő - személyes közreműködés feltételeit.

A megbízási díj jó lehet, ha az belefér a megbízásos jogviszonyba, mint munkavégzési jogviszony kategóriába.., ahol egyébként szokásosan a a munka teljesítését követően jár a díj...  ezt már részletesen taglaltunk nem olyan régen.. hogy fokozott figyelem a színlelt szerződéses dologra..

Tegyük fe, hogy lehet megbízásos.. és lesz/volt szerződése 2009. januártól - decemberig tartóan, hogy azt a feladatot teljesítse, akkor a szerződéses időszakra vonatkozóan vizsgálandó a díj és a minimálbér 30%-a.. tehát, ha mondjuk erre a szerződésre kap decemberben bruttó 240.000 Ft (szeződött összeg), akkor az a vonatkozó időszakot (szerződéses időszak) teintve a min.bér 30%-a alatt van... tehát nem biztosított.. és az van amit írtál (szja és 11% százalékos eho).  Üdv.

Sőt, mivel önálló tevékenységre szóló megbízás... még a bruttó érték 10%-a vélelmezett költséghányaddal csökkentett összeg az SZJA alapja.

szedlacsek fogadta el, ekkor: 2009-11-13 16:42
Pont: 50
Téma: KFT nyugdíjas tagja

Szia!  A személyesen közreműködő tag,   a nem.kieg.tev. társasvállalkozó az biztosítottnak minősül, tehát nem alkalmazható rá az, hogy mi van, ha minimálbér 30%-a alatti, vagy feletti az összeg. Maga a Tbj.tv. rendelkezik arról, hogy biztosítottnak minősül.  Te a címben nyugdíjas szem.közreműködő tagról írsz, aki tv-ileg nem minősül biztosítottnak.. de van utána  (eü.szolg., tételes eho) fizetési kötelezettség, illetve, ha pénzt is kap, akkor abból Tb-t tekintve nyugd.járulékot kell. vonni, valamint SZJA-t..

5. § (1) E törvény alapján biztosított

f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,

Te valósznínűleg erre a rendelkezésre gondolsz, de a társasvállalkozó az nem tartozik ebbe a g.) pontba:

g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban, segítő családtagként) személyesen munkát végző személy - a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével - amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,

Mivel a nyugdíjas tagod működött személyesen közre, akkor van az eü.szolg.járulék (és volt 2008-ban is már) és a tételes eho, akkor is, ha nem kap díjazást, feltéve, hogy máshol nem fizetik utána..

Ha ezt játszanátok vele, és mondjuk ez év januártól személyesen közreműködő nyugdíjas tag, akkor januártól fennállt a havi fizetni való (eü.szolg.,eho..ha máshol nem fizették utána), amit a 0908M-en is vallani kellett,  és a decemberben pedig díjazást is kap.. amiből akkor a kifizetett díjból van SZJA előleg (a nyugdíját is figyelembe véve- nyilatkozat) és 9,5% nyugd.jár levonás.

Üdv.

 

 

szedlacsek fogadta el, ekkor: 2009-11-13 16:42
Pont: 50
Téma: Bérjárulékok helyes könyvelése.

Szia!  Szerintem a minimálbér járulékalap utáni levonásos TB járulékokat és a vállalkozói járulékot (ha van) mindenképpen az adott magánszemélynek meg kell fizetnie a Bt részére.., mert a  tv. alapján eddig a mértékig a 9,5 ny.jár, 6 eü.bizt.jár, 4% vállalkozói járulék az a biztosítottat terheli..

Számfejtendő jövedelem hiányában:  a tagtól követelt járulékok:  4... K  ilyen olyan járulék kötelezettség/ 36..T követelés a "munkavállalótóktól".. . az összes őt terhelő lev-sos járulékkal

27.§.(2) A biztosított társas vállalkozó a 19. § (2) bekezdése szerinti nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és a 19. § (3) bekezdése szerinti egészségbiztosítási járulékot fizet. A nyugdíjjárulék (tagdíj) és az egészségbiztosítási járulék alapja megegyezik az (1) bekezdésben meghatározott társadalombiztosítási járulék alapjával - ide nem értve az Szja tv. 69. §-a szerinti természetbeni juttatás adóalapként megállapított értékének személyi jövedelemadóval növelt összegét - azzal, hogy a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) legfeljebb a járulékfizetési felső határig kell megfizetni.

Ha a Bt jövedelem hiányában a min.bér 2-szeres után fizetné meg a járulékokat, a magánszemély tag a minimálbér járulékalapig lenne köteles megtéríteni a "levonásos" járulékokat, az efeletti összeg utáni levonásos járulékok pedig a társaság járulék költségei között lennének elszámolhatóak..  De a min.bérnek megfelelő összeg után mindenképpen magát a bitosítottat terheli a "levonásos" járulék..

20.§.(3) Ha a biztosított járulékalapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér kétszeresét és a foglalkoztató nem él bejelentéssel, a 24. § (1) bekezdés szerinti járulékfizetési kötelezettség alapján a biztosítottat terhelő járuléktöbbletet a foglalkoztató viseli.

--- Nálam mindegyik befizeti a min.bér összege utáni "levonandókat"..  

Üdv.

kedves fogadta el, ekkor: 2009-11-13 10:55
Pont: 50
Téma: kishaszongépjármű vásárlása

Szia!  Nem a forgalmi engedély szerinti besorolás számít az ÁFÁ-nál.. hanem a VTSZ szerinti.  Tudd meg a Vámtarifa számát. .. Aztán az esetleges cégautó adó szempontjából való vizsgálat pedig már az SZJA tv. szerint vizsgálandó, pld-ul a megengedett együttes tömeg 2.500 kg. alatt van-e. Üdv.

Bíborka fogadta el, ekkor: 2009-11-12 14:46
Pont: 10
Téma: Kié a felelősség? ...

Szia!  Közvetlenül szerintem nem Te vagy a büntethető...  az már más kérdés, hogy a megbízó és közted a szankcióból eredő "kárviselés" hogyan alakul.

Neked mindenképpen fel kellett volna hívni a figyelmét arra, hogy előrre tudottan változik 2009. januárban és évközben a garantált bérminimum..  viszont valószínűleg a munkaáltatói jogkör gyakorló nem süket és nem vak, rádió, tv.. stb. híradások ezzel azért foglalkoztak, azonkívül, hogy a munkaszerződések megkötése, a munkáltatói jogkörgyakorlás az nem csak tisztséget és jövedelmet keletkeztet, hanem némi nemű felelősséget is...    Ha a bérszámfejtést Te csinálod, neked elvileg meg kellene kapnod a munkáltató által a dolgozó részére adott másolatot, amelyben értesítette a dolgozót,(és így a bérleszámolást is)  hogy ekkortól meg ekkortól már ennyi a bruttó bére.. és neked azzal az összeggel számolva kellett volna számfejtened a munkaidőjelentés szerint. a dolgozóval.., de gondolom ott nem voltál jelen, és a munkáltató is rákérdezhetne alkalmasint, ha már lusta utána nézni...

/Jogában áll egy munkáltatónak akár munkaügyi tanácsadót igénybe venni, stb...  DE valóban már mindenki úgy gondolja, hogy a könyvelés, könyvelési adatokból nyerhető adózás mellett a bérszámfejtés és azzal kapcsolatos nyilvántartás vezetése ...  az már azt jelenti, hogy a könyvelő menedzselje a céget mindenben, amit valamilyen jogszabály szabályoz.. Kezdve a tevékenységi kör folytathatóságának feltételeitől, a munkavédelmi törvény, hulladékgazdálkodási tv., Ptk, gazdasági társaságokról szóló tv. stb.. hogy csak egy párat említsek... ugyanakkor az természetes nekik, hogy egy ügyvéd egy sablon társasági szerződésért, vagy módosításért, vagy lásd tavaly a TEAOR módosítást 2008.06.30-ig.. elkér 90.000 Ft, de a könyvelőnek meg sokallják a havi 25.000 Ft-40.000 Ft+ÁFÁ-t, akiről úgy gondolják, hogy minden a könyvelő felelőssége és kötelessége amit valamilyen jogszabály szabályoz, azon kívül, ami ügyvédi ellenjegyzéshez van kötve./

Bocs a kitérésért....... Ettől függetlenül nyilván lehettél volna körültekintőbb, és figyelmesebb, főleg ha ismert volt előtted, hogy ezekre a személyekre a garantált bérminimum, mint minális teljes munkaidős minimum bér vonatkozik.......... de ezt egymással fogjátok szerintem rendezni így, vagy úgy.. attól függően is, hogy hogyan, miben állapodtatok meg és egyébként hogy működik a kapcsolat.... Az, hogy téged terhel (esetleg) a figyelemfelhívás miatti mulasztás, az még a munkáltatót nem mentesíti teljes egészében a saját munkáltatói jogkörgyakorlói felelőssége alól- szerintem.

Üdv. 

Marcsika3 fogadta el, ekkor: 2009-11-11 16:09
Pont: 13
Téma: jegyzett tőke megléte

Sziasztok! 

A Gt-ben jelenleg hatályosan  

115. § (1) A társaság bejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig minden egyes pénzbeli hozzájárulásnak legalább a felét a társaság javára befizették.

A 2007. szeptember 1-jétől hatályosuló új rendelkezés szerint a pénzbeli hozzájárulásokat a társaság javára, és nem a számlájára kell teljesíteni, azaz, a befizetés házipénztárba is történhet.

---------------------

2007. szeptember előtt így szólt:

115. § (1) A társaság bejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig minden egyes pénzbeli hozzájárulásnak legalább a felét a társaság számlájára befizették.

-----------------------------------------

A befizetett jegyzett tőkét simán lehet használni az alapítási költségek fedezetére, semmi nem rendelkezik arról, hogy annak bankszámlán kell lenni..

Csak azért kerestem ki, mert most alakul egy KFT, ahol a tulajdonosokat az ügyvéd úgy tájékoztatta, hogy csak bankszámlára fizethető a jegyzett tőke.. de mivel meg kell előlegezni az iletéket,stb.. így most úgy írták a társ.szerződést, hogy csak a felét fizetik most a bankba,  a másik felét egy éven beül, amit majd lehet külön igazolni a cégbíróság felé... holott, ha mondjuk a felét akár bankba a másik felét meg a pénztárba fizették volna, akkor nem kellene a külön jelenti majd a másik 50% -ot... nem kellene először tagikölcsönözni készpénzt..az alapítási költségekre...  De az ügyvéd kötötte magát ahhoz, hogy csak bankszámlára fizethető... ezért aztán így lett..

A napi átlagos pénzkészlet dolga pedig a cég összességére vonatkozik szerintem és nincs közvetlen köze a pénz jogcíméhez, hogy az éppen jegyzett tőke pénze, vagy mi.  

Szerintem nincs olyan rendelkezés, hogy a cég költségeit mindaddig a tagok köteles meghitelezni "tagi kölcsönnel", amíg a cégnek nem lesz saját bevétele..   A jegyzett tőke,  lehet pénzbeli, lehet apport .  Ha apport is van, amit a tulajdonosoknak rendelkezésre bocsátani.. az áru is lehet.. jól néznénk ki, ha ezt az árut soha nem adhatná el a cég.. Attól, hogy a jegyzett tőke akár teljes egészében pénzbeli, az nem jeletnehti azt, hogy azt "banki pénzként", vagy készpénzként köteles lenne őrizgetni a cég pénzként. Főleg nem lehet olyan, hogy bankszámlán.. 

 A készpénzkészet dolga az legfeljebb annyiban van összefüggésben szerinten a jegyzett tőkével, hogy ha valaki mondjuk 500 eFt-ot meghaladó j.tőkét fizet be, és az a pénztárba kerül, vagy banki pénzfelvétel, vagy közvetlen kp. befizetés útján.. akkor ha az folyamatosan a pénztárban marad, akkor ha a pénzkészlet korlátozásra vonatkozó összeget meghaladja a készpénz, akkor ott szankcióval lehet számolni.   De ez a készpénzre vonatkozik és nem címkézetten annak eredetére..

Üdv.

 

 

nagyeva1980 fogadta el, ekkor: 2009-11-10 11:16
Pont: 3
Téma: szja visszatérítésma

Szia!  Szerintem - legalább is én 07, 08 hóra is így csináltam - a 417 és  és a 418-as sorba is 18.000 Ft. Üdv.

nagyeva1980 fogadta el, ekkor: 2009-11-10 11:15
Pont: 10
Téma: Áfás a bérbeadás?

Sziasztok!  Én is azt feltételeztem, hogy egyébként ÁFÁ-s az illető, és azért írtam, hogy ha a tevékenység megkezdésekor nem kérik/kérték az ÁFA körösséget.., mert attól, hogy a tevékenységi körébe be lett jegyezve, és azt kérdezi, hogy milyen ÁFÁ-s -- feltételeztem, hogy még ingatlanbérbeadásuk nem volt.. tehát ténylegesen nem kezdték még meg a bejegyzett tevékenységet.. Üdv.

Timy23 fogadta el, ekkor: 2009-11-09 13:08
Pont: 2
Téma: Áfás a bérbeadás?

Sziasztok! tovább folytatva a gondolatot, ha nem kéritek az ingatlan(hányad) bérbeadásra az ÁFA körösséget (ÁFA tv.88.§.) a tevékenység megkezdésekor, akkor mentesen számlázandó.. és nem csak önmagával az irodával kapcsolatos költségek , Ingatlan, ingóság teszközök ÁFA/ÁFA hányad levonása (ÁFA tv. 135.§.)  kapcsán, hanem szóba kerülhet az egyéb is-is kapcsolódó költségek ÁFÁ-jának arányosítása is, ha mentesen számlázódik és ez a mentes tevékenység nem eseti  (ÁFA tv. 5.sz. melléket)..

Alapvetően az ingatlan bérbeadás mentes..

ÁFA tv-ből:

86. § (1) Mentes az adó alól:

l) az ingatlan (ingatlanrész) bérbeadása, haszonbérbeadása.

88. § (1) A 86. § (1) bekezdésétől eltérően a belföldön nyilvántartásba vett adóalany az állami adóhatóságnak tett előztes bejelentése alapján dönthet úgy is, hogy

b) a 86. § (1) bekezdésének l) pontjában említett szolgáltatásnyújtását

adókötelessé teszi.

Üdv.

 

 

Timy23 fogadta el, ekkor: 2009-11-09 13:08
Pont: 2
Téma: EVA-s rokkantnyugdíjas lettem,

Szia!  Azt hogy x dátumtól már nem vagy főfoglalkozású ev, vagy nem vagy munkaviszony melletti ev....   be kellene jelenteni a 09T101E.-on, hogy kieg.tev.ev.   . és, hogy már nem főfoglalkozású, vagy nem mvisz. melletti ev. vagy. A 09T1041-en is változásként be kellene jelenteni, hogy megszűnt ez a jogviszony..  A 09T1041--en azt, hogy dátumtól kieg.ev.vagy, azt nem kell jelenteni, de azt igen, hogy az előző bejelentés szerinti jogállás az megszűnt.

A 0958-ast még le kell adni addig arra az időszakra, ameddig főfoglalkozású, vagy munkaviszony melletti voltál..  azt követően viszont a kieg. ev. EVÁ-s már nem ad saját magáról 0958-ast, mert a járulékait (EVA bev. 10%-a után) már majd az EVA bevallásban fogja vallani. Üdv.

gero.robert@chello.hu fogadta el, ekkor: 2009-11-08 19:42
Pont: 20