Sziasztok!
Valóban kezdeményezhető munkaügyi jogvita a munkaviszony közös megegyezéssel való megszüntetésével kapcsolatban is. Jelen esetben a megállapodás aláírásának dátuma március 10-e, a keresetlevelet viszont az intézkedéstől számított 30 napon belül lehet előterjeszteni (MT. 202§).
Butaság volt azonnal aláírni, némi haladékot kérve előzetesen kellett volna tanácsot kérni, akkor előbb derült volna ki, hogy a tartalma hátrányos a munkavállalóra tekintve. Közös megegyezésnek nehéz az ellenkezőjét bizonyítani. A tanulópénzt csak elkövetkező öt évben lehet "mérni".
Mindenképpen konzultáljon munkajogásszal.
Üdv
Keresőképtelenségre való hivatkozással jogszerűen nem lehet felmondani, nem a munkáltató jogosult a munkavállaló keresőképtelenségének elbírálására. Törvényes keretek között a munkáltató a munkavállaló keresőképtelenségének felüvizsgálatát kezdeményezheti az illetékes egészségpénztárnál.
A munkáltatói rendes felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. Rendkívülihez megint nyomós ok szükséges. Me kellene próbálni a közös megegyezést.
Betegszabadságra a Munka Törvénykönyve előírása szerint jogosult, táppénzre pedig az Kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény alapján. Betegszabadságra minden létesített munkajogviszonyban jogosult.
Megkérdezném az ügyvezetőt, beszélt-e erről a felszámolóval és az mit válaszolt. Ha nem, tudatosítani kellene, hogy ügyvezetőre vonatkozóan vannak pénzbeli vagy büntetőjogi következményei a kötelezettség(ek) elmulasztásának, kötelezettségtő függően. Lehet, hogy az adatszolgáltatás elmulasztás ellenére, valahol nyomtatott formában megvannak a bérprogramból kinyomtatott nyenyi lapok. Ha az illetékes szerv a céget megbünteti, a felszámoló nem "izgatja" magát, besorolja g kategóriába és vagy nyújt rá fedezetet a vagyon, vagy nem.
Szerintem csak akkor fogsz a felszámolóval találkozni, ha, egyik fél sem mondta fel a szerződést és továbbra is Te könyveled a céget. Egyébként az ügyvezetővel konzultál.
2.
Az egyedülállóság nem fizikai távolságot jelenti. Gondolom nem tartásdíjat fizet az apuka, hanem hozzájárul a megélhetéshez.
A családtámogatási ellátás folyósítását érintő változásokat, azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül be kell jelenteni. Ha az ellátások folyósítását érintő változások bejelentését az érintett elmulaszja, az ebbből származó jogalap nélküli kifizetés teljes összegét vissza kell fizetni. Ennek tudomásul vételéről az igényléskor nyilatkozni kellett. Gyes igényléskor az egyedüállóság jogcímének megszűnése kibukhat. A családi pótlék folyósításának július 1-től, már SZJA szempontjából is jelentősége lesz (egyedülálló, nem egyedülálló megosztása).
Az apuka Gyes igénylésének kitöltésekor fel kell tüntetni, kinek a részére és mely szerv folyósít ellátást. Ha a Gyes továbbfolyósítására más igényelbíráló szerv válik jogosulttá a korbábbi folyósító szervet megkeresi az iratok megküldésének céljából. A megkeresett szerv az addigi folyósítást határozattal megszünteti, annak jogerőre emelkedése után állapítja meg a jogosultságot az új szerv.
Ha a nagyszülő igényli a Gyest a szülők írásban nyilatkoznak arról, hogy a Gyesről lemondanak és egyetértenek a Gyes nagyszülő részéről történő igénylésével. A nagyszülőnél a jogosultsághoz egyéb feltételeknek is teljesülnie kell.
3.
Az adótörvények módosítása miatt a munkáltató köteles nyilatkozatot bekérni a munkavállalótól, hogy milyen adóterhet nem viselő járandóságokat - Gyes, családi pótlék, annak megosztása- és milyen összegben folyósítanak számára és e nyilatkozat tartalmának megfelelően köteles az adóelőleget levonni és megfizetni az Apeh felé. Nyilatkoznod kell, még akkor is, ha júl. 1-től keresőképtelen leszel, az első 15 munkanap betegszabadság, amit a munkáltató fizet, csak azt követően vagy jogosult táppénzre.
Szia!
Igen, maradhatnak.
A munkaidő és a munkabér csökkentése csak szerződés módosítással lehetséges, ami egyoldalúan nem csak közös megegyezéssel érvényes.
A munkaviszony:
A 2. esetben a munkavállalót megilleti:
Az 1. és 3. esetben a munkavállalót megilletik:
Szia!
A végelszámolás kezdete a munkavállalók jogait és kötelességeit nem érintik, a munkáltató köteles munkaszerződésüknek megfelelően foglalkoztatni. A munkáltatói jogkör gyakorlója a végelszámoló lesz. Végelszámolás alatt a munkaviszony megszűntetésére ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint előtte. Befejezésekor (jogutód nélküli megszűnés) a munkaviszony nem megszüntetésre kerül, hanem megszűnik, ez alól eddig a felmondási védelem alatt álló munkavállalók sem kivételek.
Üdv
Benevar
BH2004. 521
A rendes felmondás közlésekor a terhességre tekintettel fennálló felmondási tilalom objektív jellegű [Mt. 90. § (1) bekezdés d) pont].
Az alperes felülvizsgálati kérelmében az 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 270. § (2) bekezdés ba) pontjára hivatkozással kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a jogszabályokkal összhangban álló új határozat hozatalát, illetve a bíróságok új eljárásra kötelezését. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 3. § (1), (2), (3) és (5) bekezdéseit, az Mt. 4. § (1) és (2) bekezdéseit, valamint a 90. § (1) bekezdés d) pontját. Előadta, hogy a felperes jogsértő – a terhességét tudatosan eltagadó – magatartása miatt az eljárt bíróságok alaptalanul állapították meg a felmondási tilalom alapján a rendes felmondás jogellenességét. A felperes eljárása nem felelt meg a jóhiszeműség, és tisztesség követelményének, az együttműködési kötelezettségét megszegte, jogát rendeltetésellenesen gyakorolta. Az alperes szerint mindezek olyan elvi kérdést vetnek fel, amelyekben nincs egységes bírói gyakorlat, ezért a felülvizsgálat elrendelése indokolt.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemben előadottak alapján nem talált alapot a felülvizsgálat elrendelésére.
Az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a munkavállaló a munkaviszonyban a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek megfelelően köteles együttműködni a munkáltatójával, a felmondási tilalom szempontjából jelentős tény szándékos eltagadása mindezen követelményeknek nem felel meg. Az adott esetben azonban az első- és a másodfokú bíróság a per adataiból helytállóan következtetett a rendes felmondás jogellenességére a felperes terhessége alapján fennálló felmondási tilalom miatt.
Tény, hogy a felperes korai (hat hetes) terhességét az orvos 2002. június 19-én állapította meg, ezért a 2002. június 14-én kelt rendes felmondás önmagában az Mt. 90. § (1) bekezdés d) pontjában megjelölt körülmény fennállása miatt felmondási tilalomba ütközött. Mindezt nem érinti, hogy a felperes a rendes felmondás átvételét megtagadta, és azt postán kézbesítette a részére az alperes, mivel a terhesség mind az átvétel megtagadásakor, mind a postai úton való közléskor fennállt, és a perben nem merült fel adat arra, hogy a felperes az orvosi vizsgálat előtt bizonyossággal tudott a korai terhességéről. Az alperes felülvizsgálati érvelését a felperes jogsértő magatartásáról a per adatai nem támasztották alá, ebben a körben a bizonyítás az alperest terhelte [Pp. 164. § (1) bekezdés].
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 273. §-ának (1) bekezdése alapján elutasította, mivel az előadott jogszabálysértés nem volt megállapítható. (Legf. Bír. Mfv. E. 10.587/2003. sz.)
Kedves Zsuzsi!
A fogantatás vélt időpontjától kezdődően jogszerűen munkáltatói rendes felmondás nem közölhető. Legkésőbb a felmondás közlésének megkísérlésekor bizonyíthatóan közöld a munkáltatóddal, hogy terhes vagy. Nem lehet tudni, hogy mire a baba megszületik a jogszabályok hogyan változnak, ezért is kár lenne a későbbi ellátásokat kockáztatni.
Üdv
Benevar
Jogszerűen sehogy. Ha Gyeden van, akkor fizetés nélküli szabadságon van, munkáltatói rendes felmondás nem közölhető vele, védett. Védett a terhesség miatt is. Rendkívüli felmondásra nincs ok, ha munkát nem végez. Egyedül a közös megegyezés a járható út, de ez ugyanúgy alkalmazható a védettség megszűnését követően is. Az anyuka érve lehet, hogy Tgyásra és Gyedre való jogosultsághoz egyszerűbb a jelenlegi biztosítási jogviszony megtartása, nem pedig az álláskeresési támogatással való variálás, feltéve, ha jogosult lenne rá. A jelenlegihez képest egy későbbi közös megegyezés munkáltatói többlet terhe kötelezően az ezt követő szabadság jogosultság.
Sziasztok!
A rendes szabadság kimerítése után engedélyezhető a fizetés nélküli szabadság, ahogy Andi is írta. Nagyobb létszámú munkáltatónál általában belső szabályzat, kollektív szerződés szabályozza.
Zsuzsát megerősítve
Tbj. Tv. 8. § a) pont: a fizetés nélküli szabadság alatt a biztosítás szünetel, kivéve
"1. ha a fizetés nélküli szabadságot háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása vagy nyolc évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermeknevelési támogatásra való jogosultság vagy tizennégy (?) évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermekgondozási segélyre való jogosultság, illetőleg tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén vették igénybe,"
Tbj. Tv. 19. § (4) és 39. § (2) bekezdés: a magánszemélynek 4.500 Ft/hó egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni.
Art. 16. § (4) b) pontja: a munkáltatónak a szünetelés kezdetét befejezését 8 napon belül kell jelentenie.
Art. 20. § (6)-(7) bekezdés: a magánszemélynek egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettségét 15 napon belül kell bejelentenie.
2008.12.31-vel bezárólag 57. életévét betöltött nő (legkésőbb 1951-ben született) előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett. A csökkentés nélküli nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő 38 év, a csökkentetthez 33 év. A csökkentés mértéke havi 0,1-0,5, attól függően hány év hiányzik a 38 évből. A férfiaknál annyiban más, hogy az előrehozott nyugdíjkorhatár 60 év.
2009.01.01-től változtak az életkori és szolgálati idő feltételek.
Az öregségi nyugdíjkorhatár 62 év, csökkentés nélküli nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő 40 év. Ha ennél kevesebb a szolgálati idő max. 1 évvel havi 0,1%-kal, ha 2 évvel, akkor havi 0,2 %-kal, ha 3 évvel, akkor havi 0,3%-kal csökkentik a nyugdíj összegét. Tehát a csökkentett nyugdíjhoz előírt minimális szolgálati idő 37 év.
1952-ben született nő előrehozott nyugdíjra 2011-ben 59. életévét betöltve,
1953-ban született nő előrehozott nyudgíjra 2012-ben 59. életévét betöltve jogosult.
A férfiak előrehozott nyugdíjkorhatára nem változott.
Szia Bea!
A ki nem fizetett munkabér a biztosítási időt nem befolyásolja és nem minősül kieső időnek. A 0808M lapokon a tételes EHO adatokat jelenteni kell, mivel a biztosítási jogviszony és nem munkabér kifizetés függvénye.
Benevar
"Viszont mostmár minimálbért keresne" - munkaszerződés módosításával lenne rá mód, ami egyoldalúan nem, csak közös megegyezéssel érvényes.
A MT.-ben szabályozásának megfelelően a szülést megelőző, emelésekkel módosított bérét kell a szabadság számításnál figyelembe venni.
Szia!
Csatlakozom Anikóhoz, a bölcsödébe be lehet íratkozni, a férőhelyektől függően vagy felveszik, vagy várólistára kerül a gyermek. A munkába állás megfelelő indok, viszont legkésőbb a bölcsi kezdésnél kérnek egy igazolást a foglalkoztatásra, ill. munkaszerződést.
Az, hogy hány órában tartózkódhat a gyermek az óvodában, függ a vezetőtől. Van olyan óvoda, ahol nem teszik függővé attól, hogy az anyuka otthon van a kisebb gyermekkel. A gyermek annak az évnek szeptemberétől válik óvodakötelessé, amelyben az 5. életévét betölti, felvenni is csak ettől kötelező a körzeti óvodába.
Szia Nelly!
A GYÁP alapja a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér lesz, mivel a GYES miatt 2008.01.01-ig visszamenőleg nincs 180 napi jövedelme. Mértéke 70%.
GYET folyósítása melletti munkavégzésnél a saját jogú táppénznél belép az a szabály, hogy saját jogon csak annyi táppént vehet igénybe, ahány napot GYET mellett dolgozott. A táppénz alapja180 napi jövedelem eléréséig a minimálbér, azt követően a 180 nap alatt elért jövedelem.
A GYET igénylésének dátumában nem vagyok biztos, ami biztos 4 órásra kell módosítani a munkaszerződést, az igénylés legkorábbi napja nem lehet előbbi, mint a módosítás dátuma. A alábbi hivatkozott jogszabályok alapján inkább a GYÁP lejáratát követően igényelném.
1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról: 27. § (1) Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki a) az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, ide nem értve aa) a gyermekgondozási támogatást, valamint a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá az Szt. 43/A. §-a szerinti - az Szt. 44. §-ának (2) bekezdésében meghatározott összegű - ápolási díjat;
Az EB tv. a saját jogú táppénzt és a GYÁP-t együtt szabályozza.
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról: 4. § (1) E törvény alkalmazásában i) rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/7l/EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás;
Üdv:
Benevar
(Remélem a tagolás beküldés után megmarad, a felesleges kiemelést sehogyan sem tudtam megszüntetni.)
Jogosult GYÁP-ra, időtartama a gyermek életkorától függ (születésnap a fordulónap), GYES és GYET mellett is fennáll a jogosultság. Nem számít táppénz előzménynek, GYES, ill. GYET melletti munkavégzésnél nem kell figyelembe venni a ledolgozott napokat, mint a saját jogon igényelt táppénznél.
Eb Tv.
46. § (1) Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonbana) a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, a biztosítási jogviszony megszűnését követően 45 napon át;b) egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg ápolása címén a gyermek egyéves koráig;c) egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként nyolcvannégy naptári napon át;d) háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként negyvenkettő, egyedülállónak nyolcvannégy naptári napon át;e) hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként tizennégy, egyedülállónak huszonnyolc naptári napon át.
(5) Ha a biztosított a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy éven belül már táppénzben részesült, ennek időtartamát az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamába be kell számítani.(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában nem számít előzménynek az az idő, amely alatt a biztosította) egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása,b) beteg gyermek ápolása,c) közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés vagy a járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlatmiatt részesült táppénzben.
Csak megerősíteni tudom az előző válaszokat - próba idejét tötlő munkavállalóra nem terjed ki a felmondási védelem, ez alól a terhesség SEM kivétel.
Az ügyvezető az alkalmazottak felett munkaviszonyban is gyakorolhatja a munkáltatói jogokat, felette pedig a taggyűlés.
Főszabályként az adó alanya a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa.
Art.
170. §
(1) Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóhiány 50%-a. Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását, és a jogosultság hiányát az adóhatóság a kiutalás előtt megállapította. A bírság alapja ilyen esetben a jogosulatlanul igényelt összeg.
(5) Nem állapítható meg adóbírság az adóhiánynak olyan része után, amely a munkáltató vagy a kifizető valótlan adóigazolása miatt keletkezett, továbbá az olyan adózó terhére, aki az adó megfizetésére örökösként, megajándékozottként köteles.(6) Ha a munkáltató (kifizető) a magánszemélyt terhelő adóelőleg, adó, járulék megállapítási, levonási és ezzel összefüggésben bevallási kötelezettségének nem vagy nem a törvényben meghatározottak szerint tesz eleget, az adóhatóság az adóhiányt a magánszemély terhére, az adóhiány után az adóbírságot, a késedelmi pótlékot a munkáltató terhére, a rá vonatkozó szabályok szerint állapítja meg, kivéve, ha az adóhiány az adózó jogszerűtlen nyilatkozatának következménye. Az adóhatóság az adóhiányt, illetőleg az adóbírságot és a késedelmi pótlékot is a munkáltató (kifizető) terhére állapítja meg, ha az adóelőleget, adót, járulékot a munkáltató (kifizető) a magánszemélytől levonta, de az ezzel összefüggő bevallási kötelezettségének nem tett eleget.
Szia Garbo50!
Személy szerint az átlag számítását másképpen értelmezem. A törvényben foglaltak szerint az átlag számításánál az adott hónap naptári napjainak záró készpénz állományát kell figyelembe venni.
A példádat felhasználva, a havi átlag szerintem:
időszak napok száma szorzat .
01.01-01.07. 7 nap 7 x 500.000 Ft 3.500.000 Ft
01.08-01.011. 4 nap 4 x 1.230.000 Ft 4.920.000 Ft
01.12-01.19. 8 nap 8 x 870.000 Ft 6.960.000 Ft
01.20-01.29. 10 nap 10 x 1.270.000 Ft 12.700.000 Ft
01.30-01.31. 2 nap 2 x 1.220.000 Ft 2.440.000 Ft
összesen: 31 nap 30.520.000 Ft
átlag: 30.520.000/31= 984.516 Ft/nap
Üdv:
Benevar
Szia Karola!
Az APEH honlapján találsz magyarázatot:
http://www01.apeh.hu/adoinfo/art/adozok_kozotti_250_ezer_korlatozas.html
Minden egyes tankolás külön ügyletnek számít, nem kell összevonni havi szinten.
A szállító teljesítését külön ügyletenként kell kezelni, mivel a mennyiség, ill. a teljesítés gyakorisága sem feltétlenül azonos. Azt kell figyelni, hogy a szállítólevélhez párosítandó számla milyen összeget tartalmaz. Ha vásárlásonként meghaladja a 250.000 Ft-ot, akkor vonatkozik rá a korlát.
Én így értelmezem a vonatkozó rendelkezést.
Jogutódlás nélküli megszűnésnél a munkaviszony is megszűnik. Nem rendes felmondással való megszűntetés áll fenn ilyen esetben, azonban a munkavállaló részére a munkáltató rendes felmondása esetén meghatározott munkavégzés alóli mentesítés idejére játó átlagkeresetnek megfelelő összeget ki kell fizetni, kivéve, ha rendes felmondás esetén a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára a munkavállaló munkabérre nem lenne jogosult.
Végkielégítésre is jogosult.
A passzív táppénz időtartama jogfenntartó időnek számít, úgy ahogy Zsuzsa írta.
A biztosítási időszak jogszerző időnek minősül, a pénzbeli ellátásokra való jogosultságot és a táppénz mérétékét és folyósítását megalapoző időszak.
Társaságnál tulajdonjog keletkeztet cégautóadót személygépkocsinál. Nem lehet kibújni alóla sem útnyilvántartással, sem a használat korlátozásával.
Sziasztok!
Ha a munkaszerződésbe bele írták, hogy a vezető állásúnak minősül, akkor a "normál" munkavállalóra érvényes védelem nem terjed ki rá. Ebben az esetben a felmondás jogszerű. Ki kell fizetni a járandóságait és kiadni a papírjait.
2009.01.01-től változott, a magánszemélynek nem kell nyomtatványt benyújtania a kijelentkezésről az APEH felé. Az APEH és az OEP adatot szolgáltat egymásnak. Aki egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetett és biztosítási jogviszonyt létesített, a foglalkoztató bejelentését követően a két szerv adatszolgáltatása kiszűri és hivatalból értesítik az érintettet a megszüntetésről.
Szia Marcsi!
A tagi kölcsön után fizetett kamat Szja szempontjából egyéb jövedelemnek minősül, továbbá a kifizetőt 11%-os EHO fizetési kötelezettség terheli.
A cégvezetőnek munkajogviszonytban kell állnia a társasággal, a státusz kinevezéssel jön létre. A Gt. nem utal egyértelműen arra, hogy más munkakörben létrejött munkajogviszonban foglalkoztatott munkválló kinevezésével tölthető be, vagy kizárólag a cégvezetés ellátására létesülhet a munkajogviszony.
Talán mások is hozzászólnak gyakorlatukban előfordult konkrét példával.
Munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás lehet:
Megállapodáson alapuló jogutódlásra szerződés tekintetében kétféle gyakorlatban megvalósult módszerrel találkoztam:
A 2005. évi CLXXX. törvény módosítása a Magyar Közlöny 187. számában jelent meg (112-113. oldal).
A nyomtatvány (OEP-B/1) használatát 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 37/A. § (1) bekezdése szabályozza. (OEP honlap mintatár-MINTA).
A nem rendszeres jövedelmek feltüntetésére használt pótlapot lehet számítógépes programmal kiállítani.
(Nincs mit Zsuzsa...)
("Kösz Zsuzsa,..." hányszor írhatnám le.)
Szia!
Már visszavettek Gyes mellett, csak határozott időre módosították a szerződésedet. Jan. 01-től automatikusan az eredeti határozatlan idejű munkaszerződésed lép életbe.
A munkátatód a munkaviszonyodat rendes felmondással jogszerűen nem szüntetheti meg, ha a felmondás közlésének időpontjában már terhes vagy (a fogantatás vélelmezett időpontjától).
90. § (1) A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:
d) a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság [138. § (1) bekezdés],
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem fennállása szempontjából a felmondás közlésének időpontja az irányadó.
77. § (2) Tilos a munkavállalót terhesség megállapítására irányuló vizsgálat elvégzésére, illetve erről szóló igazolás bemutatására kötelezni, kivéve, ha erre a munkaköri alkalmasság vizsgálata és véleményezése körében, jogszabály előírása alapján kerül sor.
Mivel a szülés időpontjában biztosított leszel, a második gyerek jogán TGyás-t és Gyed-et igényelhetsz, azt követően a Gyes-t az első gyerek jogán célszerű újból igényelni. Az első gyerek tartós betegségéről kiadott szakorvosi igazolást a magasabb összegű családi pótlék tovább folyósításához használd fel a TGyás és a Gyed időszaka alatt, ha az előírt felülvizsgálat időpontja erre az időszakra esik.
Feltételezem megszakítás nélküli munkarendben hétvégén, munkaszüneti napokon is dolgoznak. Heti 60 órás teljes munkaidő esetén az éves óraszám 3120, havi átlag 260 óra. Ha kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak, akkor 520 órát kell előírni. A ledolgozott órákat kell kifizetni. A továbbiakban a munkaidőkeretet a szerződésben és az Mt-ben foglaltak szerint kell meghatározni. Célszerűbb lenne hosszabb időtartamú keretettel dolgozni, jobban variálható a beosztás. Túlórát csak akkor kell számfejteni, ha a munkaidőkeretben előírt óraszámot túllépi a dolgozó.
Ha a munkaszerződésben a felek megállapodtak, hogy a teljes munkaidő mértéke heti 60 óra, napi 12 óra, akkor nem kell túlórával számolni. Amennyiben a munkaszerződésben nincs ilyen tartalmú rész, akkor teljes munkaidő mértéke heti 40 óra, napi 8 óra, az ezt meghaladó ledolgozott idő túlmunkának számít.
A Munka Törvénykönyve (Mt.) szerint a szabadság egynegyedével rendelkezik a munkavállaló, a többivel a munkáltató a munkavállaló előzetes meghallgatásának figyelembevételével. Kettőnél több részletben csak a munkavállaló beleegyezésével adható ki a szabadság. (Szabadság kiadása Mt. 134. § - 136. § szabályozza.)
A munkavállalót megilletik egyéb munkaidő kedvezmények (Mt. 138. §- 140/A. §) is, többek között fizetés nélküli szabadság. Az, hogy mely esetekre kérheti a munkavállaló és munkáltatónak kötelessége biztosítani, pontosan szabályozott. Olyan előírás nincs, hogy a munkáltató kötelezheti a munkavállalót.
Véleményem szerint, a munkáltató rossz döntése/engedélyezése alapján több szabadságot adott ki a dolgozónak, a leállás (működési körében felmerült ok) miatt nem kötelezheti a munkavállalót fizetés nélküli szabadság igénybevételére.
Az Mt. 151. § (4) bekezdése szerint: A munkavállalót, ha a munkáltató müködési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg.
A társadalombiztosítási törvény szerint fizetés nélküli szabadság ideje alatt szünetel a biztosítás.
Én személy szerint semmilyen fizetés nélküli szabadság kérelmet nem írnék alá, ha nincs kérelem megszegi az Mt. szabályait. Munkaügyi főfelügyelőségi ellenőrzés során bírságolhatják.
A kereseti korlátozás a 79%-ot meghaladó egészségkárosodású nyugdíjasokat nem érinti.
Rokkantsági nyugdíjra jogosult, aki:
1.) pont ez esetben teljesül, mivel az egészségkárosodás mértéke 79%-ot meghaladó, ÉS
2.) életkorra előírt szolgálati idővel rendelkezik ÉS
3.) az egészségkárosodás következtében kereső tevékenységet nem folytat, vagy keresete, jövedelme legalább 30%-kal alacsonyabb az egészségkárosodát megelőző 4 naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelm átlagánál ÉS
4.) táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.Fordított adózás - ÁFA Tv 142 § (1) g) pont .
Készenléti munkakört az Mt. nem határozza meg. Általában a portás, biztonsági őr, diszpécser munkaköröket sorolják ide, illetve amely munkakörben a munkavállaló átlagosan a munkaideje 20-30%-ban ténylegesen nem végez munkát és a munkavégzési feldat előre nem kiszámítható módon következik be, valamilyen külső körülmény hatására.
Megszakítás nélküli munkarend állapítható meg, ha a működés naptári naponként 6 órát meg nem haladó időtartamban szünetel, működtetés más munkarendben nem biztosítható, stb.
Megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalók bérpótléka délután 20%, éjszaka 40% függetlenül, hogy hétköznap, vagy hétvégén történik a munkavégzés. Munkaszüneti napon végzett munkáért a munkabéren kívül távolléti díj is megilleti. Ha beosztás szerint nem végez munkát, díjazás nem jár. Túlmunkát számfejteni csak a munkaidőkeretben előrírt óraszám elérését követően lehet.
Alapesetben max. 3 havi (12 heti) munkaidőkeret határozható meg. A munkavállalót a beosztásról a munkáltató írásban (kifüggesztéssel) a munkavégzés előtt legalább 7 nappal korábban, legalább 1 hétre köteles tájékoztatni. Hasonló módon kell tájékoztatni a munkavállalót a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjáról.
A munkáltatói nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt a keresőképtelenség alatt, legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egy évig.
Közös megegyezéssel keresőképtelenség fennállása alatt is megszüntethető a munkaviszony. Az ajánlattételt a munkavállaló visszautasíthatja.
A munkáltató részéről megalapozhatja a rendkívüli felmondást, ha a munkavállaló a munkáltató sérelmére büncselekményt követ el, a munkáltató gazdasági érdekeit súlyosan veszélyeztet, igazolatlanul többször hiányzott, stb. Ok bekövetkezésétól számítva 15 napon belül, ill. 1 éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévülésig lehet gyakorolni.
Igen, az ügyvezető lehet munkaviszonyban. Felette a munkáltatói jogokat a társaság legfőbb szerve, a taggyűlés gyakorolja.
A vezető állású munkavállalókra eltérő rendelkezéseket tartalmaz a Munka Törvénykönyve, a szabadság vonatkozásában az alábbit:
192. § (1) A vezető a munkaidő beosztását, valamint a pihenőidő (szabadság) igénybevételét - a munkaszerződésben foglaltak szerint - maga állapítja meg.A munkaviszonyban folglalkoztatott ügyvezetőre (vezető tisztségviselőre) a Gt.-n kívül többek között az Mt. szabályozása is kiterjed. A munkaszerződést lehet határozott és határozatlan időtartamra kötni. Az ügyvezetés eredeti időpont (legfeljebb 5 év) előtti megszűnésére, megszüntetésére nincs harmonizáció a két törvény között, ez a későbbikben gondot, vitát eredményezhet a munkaviszonyban foglalkoztatott ügyvezetésnél.
Az igénybejelentés időpontja az irányadó. A 6 hónapot ehhez kell viszonyítani, ennek akkor van jelentősége, ha előbb szerzett jogosultságot és csak később igényli meg a nyugdíjat visszamenőlegesen.
Gondolom a vállalkozó 2007-ban már beadta az igénylését, így nincs szó visszamenőleges igénylésről.
A nyugdíj megállapítás időpontjától kiegészítő tevékenységű vállalkozónak fog számítani, ha ez 2007. október, akkor szerintem nem lép be a jövedelem korlát. Lehet, hogy vannak átmeneti rendelkezések, amiről nem tudok.
Ilyen esetben munkajogi jogutódlás valósul meg, pl. rendes felmodásnál a beolvadó cégnél kezdődő munkaviszony dátumát kell figyelembe venni, munkabér, beolvadó cég esetleges kollektív szerződése, stb. változatlan. Technikailag a dolgozókat ki kell jelenteni és a fogadó céghez bejelenteni. a 0808-as bevallásokat a fogadó cég adószámán kell benyújtani az új időszaktól.
A 10.27-ét követő kimenő számlákat a befogadó cég adataival kell kitölteni, a bejővő számlákat szintén a befogadó cég nevére kell kérni (a teljesítés dátumát kell vizsgálni).
Ilyen esetben munkajogi jogutódlás valósul meg, pl. rendes felmodásnál a beolvadó cégnél kezdődő munkaviszony dátumát kell figyelembe venni, munkabér, beolvadó cég esetleges kollektív szerződése, stb. változatlan. Technikailag a dolgozókat ki kell jelenteni és a fogadó céghez bejelenteni. a 0808-as bevallásokat a fogadó cég adószámán kell benyújtani az új időszaktól.
A 10.27-ét követő kimenő számlákat a befogadó cég adataival kell kitölteni, a bejővő számlákat szintén a befogadó cég nevére kell kérni (a teljesítés dátumát kell vizsgálni).
A Csődtörvény tartalmaz olyan értelmű előírást, mely szerint az adós nem vitatja a tartozását abban az estben, ha az általa kézhez vett számlát a hitelező részére nem küldi vissza, annak összegét nem kifogásolja az esedékességtől számított 15 napon belül.
A kérdés nem tartalmazza, hogy mennyi a felmondási idő. Ha esetleg a felmondás közlésékor terhes lett volna a munkavállaló, akkor felmondási védelem alatt állna (a fogantatás vélelmezett időpontjától), a munkaviszonyt nem lehetne (jogszerűen) megszüntetni, még akkor sem, ha ez a felmondás közlésének időpontjában nem volt tudott, ill. biztos.
Ha a passzív táppénz ideje alatt lesz terhes -ettől független diagnózis lesz a keresőképtelenség indoka- folyósítják számára a táppénzt. Utánna azonnal regisztráltassa magát munkanélküliként és ha álláskeresési járadék, segély folyósítása alatt, vagy azt követő 42. napon belül szül, és a szülést megelőző 2 éven belül 180 napi biztosítási idővel rendelkezik, jogosult Tgyásra, feltéve, ha az álláskeresési járadék, segély folyósítását szünetelteti. Ha Tgyásra a munkanélküli ellátás alatt lesz jogosult, akkor Gyedre is jogosult lesz, ha munkanélkülit követő 42. napon belül, akkor nem, mivel a Tgyásra való jogosultsága a biztosítási jogviszony (munkanélküli) megszűnését követően keletkezik.
Az iratanyagot a felszámoló cég elszállította???
A felszámolási törvény előírása szerint a hatóságok (APEH, VPOP) a felszámolás kezdő időpontjától számított egy éven belül ellenőrzést kötelesek tartani a felszámolás alá került cégnél. Lehet, hogy az ellenőrzés során találtak olyan hiányosságot, amely alapján a tulajdonost feljelentették.
A Bt-t cégszerűen a felszámolóbiztos, illetve meghatalmazottja képviselheti, a tulajdonos nem. Ha a könyvelő cég felszámolás alatt nem könyveli a Bt-t és az iratanyag sincs nála, véleményem szerint csak hivatos megkeresés (bíróság, ügyvéd, stb.) esetén foglalkozzon az üggyel. (Szinte kivétel nélkül a hadnagy reakciójához hasonlóval fog szembesülni.) A tulajdonos pedig képviseletére és védelmére ügyvédet fogadjon.
A tagsági jogviszonyban bekövetkező változásokat a cégjegyzékben át kell vezetni, amíg nincs átvezetve a tag a mögöttes felelősség alól nem mentesül. Ennek időbeli korlátja a tagsági jogviszony megszűnését követő 5 év. A változások bejegyzésére felszámolási eljárás alatt álló cég esetében a felszámolóbiztos jogosult. Egy biztos a felszámolással megszűnt cég törlésével egyidejűleg a tagsági jogviszony megszűnik. Amennyiben a megszűnt társaság vagyona az eljárás végéig felhalmozott tartozásokat nem fedezi a mögöttes felelősséggel rendelkező személyek kötelesek saját vagyonukból kifizetni a cég adósságát.
A felszámolóbiztossal nem lehet konzultálni?
A saját jogú nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a Gyes után nyugdíjjárullékot nem fizet.
A rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjban, valamint a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, özvegyi nyugdíjban részesülő személy a folyósító szervhet benyújtott nyilatkozatával azonban vállalhatja a nyugdíjjárulék fizetését.