Protokoll-etikett logo
benevar, a tudástár felhasználója: 366 hete 6 napja 19 órája 49 perce .
Összesen 204 elfogadott válasz, csökkenő időrendben:
1 2 3 4 5
 
Téma: fizetés nélküli szabadság 1 évre

Sziasztok!

Amivel szeretném kiegészíteni a hozzászólásokat, bemásolom, a hivatkozott paragrafusokat, aki fontosnak tartja hozzá olvassa:

Ebtv.

29. § (9) Az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság a biztosítási jogviszonynak, illetve a Tbj. 16. § (1) bekezdés a)-o) és s) pontjaiban meghatározott jogosultsági feltételeknek a megszűnését követően további 45 napig fennmarad. Ha a biztosítási jogviszonynak vagy a Tbj. 16. § (1) bekezdés a)-o) és s) pontjai szerinti jogosultsági feltételek fennállásának az időtartama 45 napnál rövidebb volt, akkor a megszűnést követően az egészségügyi szolgáltatás igénybevételére való jogosultság ezen időtartammal hosszabbodik meg.

 

27. § (1) Amennyiben a biztosított - ide nem értve a megállapodás alapján egészségügyi ellátásra jogosultakat - az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT), illetve az Európai Közösséggel vagy az EGT-vel megkötött nemzetközi szerződés alapján az EGT tagállamával azonos jogállást élvező állam (a továbbiakban: EGT tagállam) területén kívüli állam (a továbbiakban: harmadik állam) területén átmenetileg tartózkodik munkavállalás, tanulmányok folytatása vagy egyéb jogcímen és a 12-14. §-okban, továbbá a 15. § (1) bekezdésében meghatározott valamely egészségügyi szolgáltatást - a feltétlenül szükséges mértékig -, továbbá sürgősségi betegszállítást azért vesz igénybe harmadik állam területén lévő tartózkodási helyén, mert annak elmaradása az életét vagy testi épségét súlyosan veszélyezteti, illetve maradandó egészségkárosodáshoz vezetne, az egészségbiztosító a felmerült és igazolt költségeket az igénybevétel idején érvényes belföldi költség mértékének megfelelő összegben, sürgősségi betegszállítás esetén a számla szerinti összegnek a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, az igénybevételkor érvényes középárfolyamon számított forint összegben megtéríti.

l.nora fogadta el, ekkor: 2009-06-30 06:14
Pont: 33
Téma: Mit csináljak a tagi hitellel felszámoláskor?

A bíróságnak értesítenie kellett az adóst. A hitelezőnek a kérelem benyújtásakor bizonyítani kell a követelésének jogosságát. Fontos, hogy az adós a hitelező fizetési felszólítását irásban vitatta-e.

Ha az adóst bizonyíthatóan nem értesítette a bíróság, akkor szerintem eljárási hibára hivatkozni lehet.

1991. évi XLIX. tv. 

24. § (1) Ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kéri, a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek. A kérelemben foglaltak bizonyítására a szükséges iratokat - a 27. § (2) bekezdés a) pontja esetén az adós írásbeli felszólításának igazolását is - csatolni kell.

(2) Ha a felszámolási eljárás lefolytatását a hitelező kérte, és a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül nem utasította el, a bíróság a kérelem benyújtásáról - a kérelem egy példányának megküldésével - haladéktalanul értesíti az adóst.

(3) Az adós köteles az értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül a bíróságnak nyilatkozni arról, hogy a kérelemben foglaltakat elismeri-e. Ha az adós a kérelemben foglaltakat elismeri, egyidejűleg nyilatkoznia kell arról is, hogy kér-e a tartozás kiegyenlítésére haladékot [26. § (3) bek.], illetve be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzintézet nevét és az ott vezetett számlák számát - ideértve a kérelem kézhezvételét követően nyitott számlák számát is -, továbbá koncesszió esetén tájékoztatnia kell a koncesszióba adót a felszámolási eljárás megindításáról. Ha az adós a fenti határidőn belül a bíróságnak nem nyilatkozik, a fizetésképtelenség tényét vélelmezni kell.

 

26. § (1) A bíróság megvizsgálja az adós fizetésképtelenségét.

(2)

(3) A bíróság az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 30 napos határidőt engedélyezhet. A tartozás kiegyenlítése nem minősül tartozáselismerésnek, az a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki.

(4) Szünetelésnek kizárólag az adós és a felszámolási eljárás lefolytatását kérő hitelezők együttes kérelmére, a felszámolás elrendeléséről szóló végzés meghozataláig van helye.

27. § (1) A bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az adós fizetésképtelenségét állapítja meg. A bíróság a felszámolást elrendelő végzést az eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezését követő 60 napon belül hozza meg. A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja (28. §).

(2) A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg, ha

a) szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 15 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólítására sem teljesítette, vagy

b) a jogerős bírósági határozatban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy

c) a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy

d) a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott iratokat postán küldték, azt a tértivevényen feltüntetett átvételi időpontban, ajánlott küldemény esetében pedig - ellenkező bizonyításig - a feladástól számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni. A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az adós vitatásának legkésőbb a hitelező fizetési felszólításának kézhezvételét megelőző napig írásban van helye. Amennyiben az adós vitatása elkésett, a tartozás kiegyenlítése nem minősül tartozáselismerésnek, az a teljesítés polgári peres eljárásban történő visszakövetelését nem zárja ki.

(4) Az adós fizetésképtelensége a (2) bekezdésben meghatározott esetekben sem állapítható meg, ha a bíróság által a tartozás kiegyenlítésére a 26. § (3) bekezdése alapján engedélyezett határidő még nem telt el.

(5) A bíróság az adós fizetésképtelenségét megállapítja akkor is, ha az adós vagy a végelszámoló a felszámolási eljárás iránti kérelmében úgy nyilatkozik, hogy az adós fizetésképtelen, tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni.

(6) Ha az adós nem fizetésképtelen, a bíróság az eljárást soron kívül megszünteti.

pimpa1 fogadta el, ekkor: 2009-06-29 14:13
Pont: 10
Téma: iskolakezdési támogatás(élettárs)

Nem. Saját gyermekeket külön háztartásban a családi pótlékra jogosult elvált anya neveli. Nem saját gyermekei anyjával élettársi és nem házastársi kapcsolatban neveli a gyermekeket.

"családi pótlékra, vagy hasonló ellátásra jogosult - szülő vagy a vele közös háztartásban élő házastárs útján"

artifex fogadta el, ekkor: 2009-06-24 03:15
Pont: 50
Téma: s.o.s. átlagkereset számítása

Ha a személyi alapbére havi 160.000 Ft, és nem lenne más munkabére (prémium, jutalom,bérpótlékok, kiegészítő fizetés, 13. havi és további havi fizetés), akkor a havi átlagkeresete 160.000 Ft, napi pedig 160.000 Ft/22 nap= 7.273.

A jutalomnál vizsgálni kell, hogy milyen időszakra történt a kifizetése, ebből mennyi esik az irányadó időszakra és ennek arányában vehető figyelembe az összeg. Pl. ha a jutalom 2008. évre lett kifizetve, mivel az irányadó időszak 2008. II. n.évtől kezdődik, arányosan figyelembe vehető összeg 120.000 Ft. A figyelembe vehető összeget kell osztani az irányadó időszak (2008. II-2009. I.név) osztószámával.

 Az irányadó időszak átlagkeresete:

  • Napi: (személyi alapbér/22) + (jutalom figyelembe vehető összege/irányadó időszak osztószáma)
  • Havi: napi átlagkereset x 22 nap.

 

MT. 152. §

(3) Az átlagkereset számításánál időbér esetén a személyi alapbért az átlagkereset esedékessége időpontjában érvényes összegben kell figyelembe venni.

(6) Az irányadó időszakban kifizetett, de az irányadó időszakot meghaladó, meghatározott időtartamra járó munkabérnek, továbbá az irányadó időszakon kívüli időben kifizetett, de az irányadó időszak alatti munkavégzés alapján járó munkabérnek csak az átlagszámítás alapjául figyelembe vehető időszakra eső - a (8) bekezdés szerinti osztószám figyelembevételével számított - (időarányos) részét kell az átlagszámításnál a kifizetett munkabér összegébe beszámítani.

(8) Az egy órára, illetve az egy munkanapra járó átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy a munkavállaló irányadó időszaki munkabérének együttes összegét osztani kell az adott időszakban munkában töltött, valamint a munkabérrel fizetett, de munkában nem töltött órák, illetve munkanapok számával (együtt: osztószám).

legradi1 fogadta el, ekkor: 2009-06-17 07:29
Pont: 25
Téma: Gyermekgondozási segély alatti munkavégzés

Szia Agi!

Köszönöm a felajánlást, de részemről sem tartok igényt pontokra.

Én személy szerint nagyon-nagyon jónak tartom az ilyen jellegű érvek felsorakoztatását, hisz megerősítenek, felhívják a figyelmet egy-egy részletre, illetve "helyre rakják" az ismereteket, akár az elméleti, akár a gyakorlati oldalt nézzük. Az a cél, hogy az elmélet helyes -következményektől, bírságoktól mentes- gyakorlati alkalmazását minél jogbban megközelítsük. Kicsit elrugaszkodva a témánktól -gondolj bele egy jogvitával kapcsolatban a bíróság által hozott határozat első, másod fokon, stb. eltérő lehet, pedig az ügy vonatkozásában hatályos jogszabályok ugyanazok, más és más tényeket vizsgálhatnak, ill. másra helyezik a hangsúlyt.

Továbbra is szívesen olvasom a hozzászólásaidat, mégha az adott témához nem is szólok hozzá.

Üdv

katonaa@ks.hu fogadta el, ekkor: 2009-06-15 12:36
Pont: 17
Téma: Felmondás közös megegyezéssel ???

 Sziasztok!

Valóban kezdeményezhető munkaügyi jogvita a munkaviszony közös megegyezéssel való megszüntetésével kapcsolatban is. Jelen esetben a megállapodás aláírásának dátuma március 10-e, a keresetlevelet viszont az intézkedéstől számított 30 napon belül lehet előterjeszteni (MT. 202§). 

Butaság volt azonnal aláírni, némi haladékot kérve előzetesen kellett volna tanácsot kérni, akkor előbb derült volna ki, hogy a tartalma  hátrányos a munkavállalóra tekintve. Közös megegyezésnek nehéz az ellenkezőjét bizonyítani. A tanulópénzt csak elkövetkező öt évben lehet "mérni". 

Mindenképpen konzultáljon munkajogásszal.

Üdv

tothkornelia69 fogadta el, ekkor: 2009-06-13 18:00
Pont: 19
Téma: sokadik táppénz

Keresőképtelenségre való hivatkozással jogszerűen nem lehet felmondani, nem a munkáltató jogosult a munkavállaló keresőképtelenségének elbírálására. Törvényes keretek között a munkáltató a munkavállaló keresőképtelenségének felüvizsgálatát kezdeményezheti az illetékes egészségpénztárnál.

A munkáltatói rendes felmondás indoka csak a munkavállaló képességeivel, a munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, illetve a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. Rendkívülihez megint nyomós ok szükséges. Me kellene próbálni a közös megegyezést.

 

pipacs65 fogadta el, ekkor: 2009-06-03 07:57
Pont: 5
Téma: betegszabadság másodállásban

Betegszabadságra a Munka Törvénykönyve előírása szerint jogosult, táppénzre pedig az Kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény alapján. Betegszabadságra minden létesített munkajogviszonyban jogosult.

mátéedit fogadta el, ekkor: 2009-06-02 08:23
Pont: 4
Téma: Elmaradt nyenyi adatszolgáltatása

Megkérdezném az ügyvezetőt, beszélt-e erről a felszámolóval és az mit válaszolt. Ha nem, tudatosítani kellene, hogy ügyvezetőre vonatkozóan vannak pénzbeli vagy büntetőjogi következményei a kötelezettség(ek) elmulasztásának, kötelezettségtő függően. Lehet, hogy az adatszolgáltatás elmulasztás ellenére, valahol nyomtatott formában megvannak a bérprogramból kinyomtatott nyenyi lapok. Ha az illetékes szerv a céget megbünteti, a felszámoló nem "izgatja" magát, besorolja g kategóriába és vagy nyújt rá fedezetet a vagyon, vagy nem.

Szerintem csak akkor fogsz a felszámolóval találkozni, ha, egyik fél sem mondta fel a szerződést és továbbra is Te könyveled a céget. Egyébként az ügyvezetővel konzultál.

pimpa1 fogadta el, ekkor: 2009-05-28 06:14
Pont: 13
Téma: Gyes alatt második baba

2.

Az egyedülállóság nem fizikai távolságot jelenti. Gondolom nem tartásdíjat fizet az apuka, hanem hozzájárul a megélhetéshez.

A családtámogatási ellátás folyósítását érintő változásokat, azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül be kell jelenteni. Ha az ellátások folyósítását érintő változások bejelentését az érintett elmulaszja, az ebbből származó jogalap nélküli kifizetés teljes összegét vissza kell fizetni. Ennek tudomásul vételéről az igényléskor nyilatkozni kellett. Gyes igényléskor az egyedüállóság jogcímének megszűnése kibukhat. A családi pótlék folyósításának július 1-től, már SZJA szempontjából is jelentősége lesz (egyedülálló, nem egyedülálló megosztása).

Az apuka Gyes igénylésének kitöltésekor fel kell tüntetni, kinek a részére és mely szerv folyósít ellátást. Ha a Gyes továbbfolyósítására más igényelbíráló szerv válik jogosulttá a korbábbi folyósító szervet megkeresi az iratok megküldésének céljából. A megkeresett szerv az addigi folyósítást határozattal megszünteti, annak jogerőre emelkedése után állapítja meg a jogosultságot az új szerv.

Ha a nagyszülő igényli a Gyest a szülők írásban nyilatkoznak arról, hogy a Gyesről lemondanak és egyetértenek a Gyes nagyszülő részéről történő igénylésével. A nagyszülőnél a jogosultsághoz egyéb feltételeknek is teljesülnie kell.

3.

Az adótörvények módosítása miatt a munkáltató köteles nyilatkozatot bekérni a munkavállalótól, hogy milyen adóterhet nem viselő járandóságokat - Gyes, családi pótlék, annak megosztása- és milyen összegben folyósítanak számára és e nyilatkozat tartalmának megfelelően köteles az adóelőleget levonni és megfizetni az Apeh felé. Nyilatkoznod kell, még akkor is, ha júl. 1-től keresőképtelen leszel, az első 15 munkanap betegszabadság, amit a munkáltató fizet, csak azt követően vagy jogosult táppénzre.

 

Tina0011 fogadta el, ekkor: 2009-05-19 10:21
Pont: 50
Téma: végelszámolás alatti munkavégzés

Szia!

Igen, maradhatnak.

A munkaidő és a munkabér csökkentése csak szerződés módosítással lehetséges, ami egyoldalúan nem csak közös megegyezéssel érvényes.

A  munkaviszony:

  1. megszüntethető rendes felmondással, vagy
  2. közös megegyezéssel (munkáltató kezdeményezésére), vagy
  3. a megszűnik a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével (nem kell rendes felmondást közölni).

 

A 2. esetben a munkavállalót megilleti:

  • szabadság megváltás.

 

Az 1. és 3.  esetben a munkavállalót megilletik:

  • felmondási időre járó áltag kereset (munkaviszony megszűnésnél nincs felmondási/felmentési idő, de jár) és
  • szabadság megváltás és
  • végkielégítés.

lederer fogadta el, ekkor: 2009-05-09 14:07
Pont: 10
Téma: végelszámolás alatti munkavégzés

Szia!

A végelszámolás kezdete a munkavállalók jogait és kötelességeit nem érintik, a munkáltató köteles munkaszerződésüknek megfelelően foglalkoztatni. A munkáltatói jogkör gyakorlója a végelszámoló lesz. Végelszámolás alatt a munkaviszony megszűntetésére ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint előtte. Befejezésekor (jogutód nélküli megszűnés) a munkaviszony nem megszüntetésre kerül, hanem megszűnik, ez alól eddig a felmondási védelem alatt álló munkavállalók sem kivételek.

Üdv

Benevar

lederer fogadta el, ekkor: 2009-05-09 14:07
Pont: 10
Téma: Terhesség alatti felmondás

BH2004. 521
A rendes felmondás közlésekor a terhességre tekintettel fennálló felmondási tilalom objektív jellegű [Mt. 90. § (1) bekezdés d) pont].

Az alperes felülvizsgálati kérelmében az 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 270. § (2) bekezdés ba) pontjára hivatkozással kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és a jogszabályokkal összhangban álló új határozat hozatalát, illetve a bíróságok új eljárásra kötelezését. Álláspontja szerint a jogerős ítélet sérti az 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 3. § (1), (2), (3) és (5) bekezdéseit, az Mt. 4. § (1) és (2) bekezdéseit, valamint a 90. § (1) bekezdés d) pontját. Előadta, hogy a felperes jogsértő – a terhességét tudatosan eltagadó – magatartása miatt az eljárt bíróságok alaptalanul állapították meg a felmondási tilalom alapján a rendes felmondás jogellenességét. A felperes eljárása nem felelt meg a jóhiszeműség, és tisztesség követelményének, az együttműködési kötelezettségét megszegte, jogát rendeltetéselle­nesen gyakorolta. Az alperes szerint mindezek olyan elvi kérdést vetnek fel, amelyekben nincs egységes bírói gyakorlat, ezért a felülvizsgálat elrendelése indokolt.
A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelemben előadottak alapján nem talált alapot a felülvizsgálat elrendelésére.
Az alperes helytállóan hivatkozott arra, hogy a munkavállaló a munkaviszonyban a jóhiszeműség és tisztesség követelményeinek megfelelően köteles együttműködni a munkáltatójával, a felmondási tilalom szempontjából jelentős tény szándékos eltagadása mindezen követelményeknek nem felel meg. Az adott esetben azonban az első- és a másodfokú bíróság a per adataiból helytállóan következtetett a rendes felmondás jogellenességére a felperes terhessége alapján fennálló felmondási tilalom miatt.
Tény, hogy a felperes korai (hat hetes) terhességét az orvos 2002. június 19-én állapította meg, ezért a 2002. június 14-én kelt rendes felmondás önmagában az Mt. 90. § (1) bekezdés d) pontjában megjelölt körülmény fennállása miatt felmondási tilalomba ütközött. Mindezt nem érinti, hogy a felperes a rendes felmondás átvételét megtagadta, és azt postán kézbesítette a részére az alperes, mivel a terhesség mind az átvétel megtagadásakor, mind a postai úton való közléskor fennállt, és a perben nem merült fel adat arra, hogy a felperes az orvosi vizsgálat előtt bizonyossággal tudott a korai terhességéről. Az alperes felülvizsgálati érvelését a felperes jogsértő magatartásáról a per adatai nem támasztották alá, ebben a körben a bizonyítás az alperest terhelte [Pp. 164. § (1) bekezdés].
Ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 273. §-ának (1) bekezdése alapján elutasította, mivel az előadott jogszabálysértés nem volt megállapítható. (Legf. Bír. Mfv. E. 10.587/2003. sz.)

 

Kedves Zsuzsi!

A fogantatás vélt időpontjától kezdődően jogszerűen munkáltatói rendes felmondás nem közölhető. Legkésőbb a felmondás közlésének megkísérlésekor bizonyíthatóan közöld a munkáltatóddal, hogy terhes vagy. Nem lehet tudni, hogy mire a baba megszületik a jogszabályok hogyan változnak, ezért is kár lenne a későbbi ellátásokat kockáztatni.

 

Üdv

Benevar

kicsigesztenye fogadta el, ekkor: 2009-05-09 08:21
Pont: 50
Téma: Felmondás gyeden lévőnek.

Jogszerűen sehogy. Ha Gyeden van, akkor fizetés nélküli szabadságon van,  munkáltatói rendes felmondás nem közölhető vele, védett. Védett a terhesség miatt is. Rendkívüli felmondásra nincs ok, ha munkát nem végez. Egyedül a közös megegyezés a járható út, de ez ugyanúgy alkalmazható a védettség megszűnését követően is. Az anyuka érve lehet, hogy Tgyásra és Gyedre való jogosultsághoz egyszerűbb a jelenlegi biztosítási jogviszony megtartása, nem pedig az álláskeresési támogatással való variálás, feltéve, ha jogosult lenne rá. A jelenlegihez képest egy későbbi közös megegyezés munkáltatói többlet terhe kötelezően az ezt követő szabadság jogosultság.

cymarika fogadta el, ekkor: 2009-05-06 11:31
Pont: 25
Téma: fizetés nélküli szabadság rendes szabadság helyett

Sziasztok!

A rendes szabadság kimerítése után engedélyezhető a fizetés nélküli szabadság, ahogy Andi is írta. Nagyobb létszámú munkáltatónál általában belső szabályzat, kollektív szerződés szabályozza.

Zsuzsát megerősítve

Tbj. Tv. 8. § a) pont:      a fizetés nélküli szabadság alatt a biztosítás szünetel, kivéve

"1. ha a fizetés nélküli szabadságot háromévesnél fiatalabb gyermek gondozása vagy nyolc évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermeknevelési támogatásra való jogosultság vagy tizennégy (?) évesnél fiatalabb gyermek után járó gyermekgondozási segélyre való jogosultság, illetőleg tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén vették igénybe,"

Tbj. Tv. 19. § (4) és 39. § (2) bekezdés:        a magánszemélynek  4.500 Ft/hó egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni.

Art. 16. § (4) b) pontja:         a munkáltatónak a szünetelés kezdetét befejezését 8 napon belül kell jelentenie.

Art. 20. § (6)-(7) bekezdés:  a magánszemélynek egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettségét 15 napon belül kell bejelentenie.

batka01 fogadta el, ekkor: 2009-05-05 18:24
Pont: 20
Téma: előnyugdíjazás

2008.12.31-vel bezárólag 57. életévét betöltött nő (legkésőbb 1951-ben született)  előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultságot szerzett. A csökkentés nélküli nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő 38 év, a csökkentetthez 33 év. A csökkentés mértéke havi 0,1-0,5, attól függően hány év hiányzik a 38 évből. A férfiaknál annyiban más, hogy az előrehozott nyugdíjkorhatár 60 év.

 2009.01.01-től változtak az életkori és szolgálati idő feltételek.

Az öregségi nyugdíjkorhatár 62 év, csökkentés nélküli nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő 40 év. Ha ennél kevesebb a szolgálati idő max. 1 évvel havi 0,1%-kal, ha 2 évvel, akkor havi 0,2 %-kal, ha 3 évvel, akkor havi 0,3%-kal csökkentik a nyugdíj összegét. Tehát a csökkentett nyugdíjhoz előírt minimális szolgálati idő 37 év.

1952-ben született nő előrehozott nyugdíjra 2011-ben 59. életévét betöltve,

1953-ban született nő előrehozott nyudgíjra 2012-ben 59. életévét betöltve jogosult.

A férfiak előrehozott nyugdíjkorhatára nem változott.

 

legradi1 fogadta el, ekkor: 2009-04-29 11:42
Pont: 10
Téma: Ki nem fizetett munkabér 2009.01.15-ig

Szia Bea!

A ki nem fizetett munkabér a biztosítási időt nem befolyásolja és nem minősül kieső időnek. A 0808M lapokon a tételes EHO adatokat jelenteni kell, mivel a biztosítási jogviszony és nem munkabér kifizetés függvénye.

Benevar

szunyibea fogadta el, ekkor: 2009-04-23 10:51
Pont: 50
Téma: Gyes után szabadság kifizetése

"Viszont mostmár minimálbért keresne" - munkaszerződés módosításával lenne rá mód, ami egyoldalúan nem, csak közös megegyezéssel érvényes.

A MT.-ben szabályozásának megfelelően a szülést megelőző, emelésekkel módosított bérét kell a szabadság számításnál figyelembe venni.

Hanna1 fogadta el, ekkor: 2009-04-22 04:15
Pont: 10
Téma: Bölcsödei felvétel, ha úton van a második baba

Szia!

Csatlakozom Anikóhoz, a bölcsödébe be lehet íratkozni, a férőhelyektől függően vagy felveszik, vagy várólistára kerül a gyermek. A munkába állás megfelelő indok, viszont legkésőbb a bölcsi kezdésnél kérnek egy igazolást a foglalkoztatásra, ill. munkaszerződést.

Az, hogy hány órában tartózkódhat a gyermek az óvodában, függ a vezetőtől. Van olyan óvoda, ahol nem teszik függővé attól, hogy az anyuka otthon van a kisebb gyermekkel. A gyermek annak az évnek szeptemberétől válik óvodakötelessé, amelyben az 5. életévét betölti, felvenni is csak ettől kötelező a körzeti óvodába.

andus7812 fogadta el, ekkor: 2009-04-16 17:39
Pont: 33
Téma: GYES-ről visszajött, de beteg a gyerek!

Szia Nelly!

A GYÁP alapja a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér lesz, mivel a GYES miatt 2008.01.01-ig visszamenőleg nincs 180 napi jövedelme. Mértéke 70%.

GYET folyósítása melletti munkavégzésnél a saját jogú táppénznél belép az a szabály, hogy saját jogon csak annyi táppént vehet igénybe, ahány napot GYET mellett dolgozott. A táppénz alapja180 napi jövedelem eléréséig a minimálbér, azt követően a 180 nap alatt elért jövedelem.

A GYET igénylésének dátumában nem vagyok biztos, ami biztos 4 órásra kell módosítani a munkaszerződést, az igénylés legkorábbi napja nem lehet előbbi, mint a módosítás dátuma. A alábbi hivatkozott jogszabályok alapján inkább a GYÁP lejáratát követően igényelném.

1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról: 27. § (1) Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki a) az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, ide nem értve aa) a gyermekgondozási támogatást, valamint a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá az Szt. 43/A. §-a szerinti - az Szt. 44. §-ának (2) bekezdésében meghatározott összegű - ápolási díjat;

Az EB tv. a saját jogú  táppénzt és a GYÁP-t együtt szabályozza.

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról: 4. § (1) E törvény alkalmazásában i) rendszeres pénzellátás: a táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, az öregségi nyugdíj, a rokkantsági nyugdíj, a rehabilitációs járadék, az öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, az özvegyi járadék, a növelt összegű öregségi, munkaképtelenségi és özvegyi járadék, az özvegyi nyugdíj - kivéve az ideiglenes özvegyi nyugdíjat, továbbá a házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó személy özvegyi nyugdíját -, a baleseti táppénz, a baleseti rokkantsági nyugdíj, a hozzátartozói baleseti nyugellátás, az Flt. alapján folyósított pénzbeli ellátás, az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék, a bányászok egészségkárosodási járadéka, a rokkantsági járadék, a hadigondozottak és nemzeti gondozottak pénzbeli ellátásai, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az időskorúak járadéka, a rendelkezésre állási támogatás, a rendszeres szociális segély, az ápolási díj, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék, valamint a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/7l/EGK tanácsi rendelet alapján külföldi szerv által folyósított egyéb azonos típusú ellátás;

Üdv:

Benevar

(Remélem a tagolás beküldés után megmarad, a felesleges kiemelést sehogyan sem tudtam megszüntetni.)

tothkornelia69 fogadta el, ekkor: 2009-04-10 11:49
Pont: 17
Téma: GYES-ről visszajött, de beteg a gyerek!

 Jogosult GYÁP-ra, időtartama a gyermek életkorától függ (születésnap a fordulónap), GYES és GYET mellett is fennáll a jogosultság. Nem számít táppénz előzménynek, GYES, ill. GYET melletti munkavégzésnél nem kell figyelembe venni a ledolgozott napokat, mint a saját jogon igényelt táppénznél.

Eb Tv.

46. § (1) Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonbana) a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, a biztosítási jogviszony megszűnését követően 45 napon át;b) egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg ápolása címén a gyermek egyéves koráig;c) egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként nyolcvannégy naptári napon át;d) háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként negyvenkettő, egyedülállónak nyolcvannégy naptári napon át;

e) hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként tizennégy, egyedülállónak huszonnyolc naptári napon át.

(5) Ha a biztosított a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző egy éven belül már táppénzben részesült, ennek időtartamát az újabb keresőképtelenség alapján járó táppénz folyósításának időtartamába be kell számítani.(6) Az (5) bekezdés alkalmazásában nem számít előzménynek az az idő, amely alatt a biztosította) egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása,b) beteg gyermek ápolása,c) közegészségügyi okból foglalkozástól eltiltás, hatósági elkülönítés vagy a járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlatmiatt részesült táppénzben.

 

tothkornelia69 fogadta el, ekkor: 2009-04-10 11:49
Pont: 17
Téma: terhes dolgozónak felmondanak

Csak megerősíteni tudom az előző válaszokat - próba idejét tötlő munkavállalóra nem terjed ki a felmondási védelem, ez alól a terhesség SEM kivétel.

t-email fogadta el, ekkor: 2009-03-19 07:09
Pont: 3
Téma: társas vállalkozó munkaviszonyban

Az ügyvezető az alkalmazottak felett munkaviszonyban is gyakorolhatja a munkáltatói jogokat, felette pedig a taggyűlés.

kiskuszko1 fogadta el, ekkor: 2009-02-24 19:51
Pont: 3
Téma: Szívességi használat szgk-nál

 Főszabályként az adó alanya a személygépkocsi hatósági nyilvántartás szerinti tulajdonosa.

 

valkarne2007 fogadta el, ekkor: 2009-02-19 08:09
Pont: 25
Téma: 0853 bevallás

Art. 

170. §

(1) Adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke - ha e törvény másként nem rendelkezik - az adóhiány 50%-a. Adóbírságot állapít meg az adóhatóság akkor is, ha az adózó jogosulatlanul nyújtotta be támogatási, adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét, vagy igénylésre, támogatásra, visszatérítésre vonatkozó bevallását, és a jogosultság hiányát az adóhatóság a kiutalás előtt megállapította. A bírság alapja ilyen esetben a jogosulatlanul igényelt összeg.

(5) Nem állapítható meg adóbírság az adóhiánynak olyan része után, amely a munkáltató vagy a kifizető valótlan adóigazolása miatt keletkezett, továbbá az olyan adózó terhére, aki az adó megfizetésére örökösként, megajándékozottként köteles.

(6) Ha a munkáltató (kifizető) a magánszemélyt terhelő adóelőleg, adó, járulék megállapítási, levonási és ezzel összefüggésben bevallási kötelezettségének nem vagy nem a törvényben meghatározottak szerint tesz eleget, az adóhatóság az adóhiányt a magánszemély terhére, az adóhiány után az adóbírságot, a késedelmi pótlékot a munkáltató terhére, a rá vonatkozó szabályok szerint állapítja meg, kivéve, ha az adóhiány az adózó jogszerűtlen nyilatkozatának következménye. Az adóhatóság az adóhiányt, illetőleg az adóbírságot és a késedelmi pótlékot is a munkáltató (kifizető) terhére állapítja meg, ha az adóelőleget, adót, járulékot a munkáltató (kifizető) a magánszemélytől levonta, de az ezzel összefüggő bevallási kötelezettségének nem tett eleget.

pseniko fogadta el, ekkor: 2009-02-16 11:31
Pont: 10
Téma: Pénztár záróállomány!!!

Szia Garbo50!

Személy szerint az átlag számítását másképpen értelmezem.  A törvényben foglaltak szerint az átlag számításánál az adott hónap naptári napjainak záró készpénz állományát kell figyelembe venni. 

A példádat felhasználva, a havi átlag szerintem:

időszak                napok száma                               szorzat        .

01.01-01.07.        7 nap             7 x    500.000 Ft      3.500.000 Ft

01.08-01.011.      4 nap             4 x 1.230.000 Ft       4.920.000 Ft

01.12-01.19.        8 nap             8 x   870.000 Ft       6.960.000 Ft

01.20-01.29.        10 nap           10 x 1.270.000 Ft    12.700.000 Ft

01.30-01.31.        2 nap             2 x 1.220.000 Ft       2.440.000 Ft 

összesen:            31 nap                                        30.520.000 Ft

átlag:                 30.520.000/31= 984.516 Ft/nap

 

Üdv:

Benevar 

 

nbubba fogadta el, ekkor: 2009-02-16 05:47
Pont: 10
Téma: 250000.-Ft-os kp forg.

Szia Karola!

Az APEH honlapján találsz magyarázatot:

http://www01.apeh.hu/adoinfo/art/adozok_kozotti_250_ezer_korlatozas.html 

Minden egyes tankolás külön ügyletnek számít, nem kell összevonni havi szinten.

A szállító teljesítését  külön ügyletenként kell kezelni, mivel a mennyiség, ill. a teljesítés gyakorisága sem feltétlenül azonos. Azt kell figyelni, hogy a szállítólevélhez párosítandó számla milyen összeget tartalmaz. Ha vásárlásonként meghaladja a 250.000 Ft-ot, akkor vonatkozik rá a korlát.

Én így értelmezem a vonatkozó rendelkezést.

nagyne_karola fogadta el, ekkor: 2009-02-13 18:46
Pont: 50
Téma: Megszünő vállalkozás kismamával

Jogutódlás nélküli megszűnésnél a munkaviszony is megszűnik. Nem rendes felmondással való megszűntetés áll fenn ilyen esetben, azonban a munkavállaló részére a munkáltató rendes felmondása esetén meghatározott munkavégzés alóli mentesítés idejére játó átlagkeresetnek megfelelő összeget ki kell fizetni, kivéve, ha rendes felmondás esetén a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára a munkavállaló munkabérre nem lenne jogosult.

Végkielégítésre is jogosult.

 

tepimail fogadta el, ekkor: 2009-02-09 10:08
Pont: 25
Téma: irányadó időszak-táppénz-tgyás

A passzív táppénz időtartama jogfenntartó időnek számít, úgy ahogy Zsuzsa írta.

A biztosítási időszak jogszerző időnek minősül, a pénzbeli ellátásokra való jogosultságot és a táppénz mérétékét és folyósítását megalapoző időszak.

A kérdezőnél a 30 napot meghaladó megszakítás a 2008.01.13-2008.02.18 időszakban áll fenn. 

L.0319 fogadta el, ekkor: 2009-02-06 07:37
Pont: 10
Téma: CÉGAUTÓ MÉG EGYSZER!

Társaságnál tulajdonjog keletkeztet cégautóadót személygépkocsinál. Nem lehet kibújni alóla sem útnyilvántartással, sem a használat korlátozásával.

Vicuska741 fogadta el, ekkor: 2009-02-05 05:51
Pont: 20
Téma: rendes felmondása

Sziasztok!

Ha a munkaszerződésbe bele írták, hogy a vezető állásúnak minősül, akkor a "normál" munkavállalóra érvényes védelem nem terjed ki rá. Ebben az esetben a felmondás jogszerű. Ki kell fizetni a járandóságait és kiadni a papírjait.

Henc fogadta el, ekkor: 2009-02-04 10:13
Pont: 20
Téma: eg.bizt.jár.Fiz.köt.kijelentkezés

2009.01.01-től változott, a magánszemélynek nem kell nyomtatványt benyújtania a kijelentkezésről az APEH felé. Az APEH és az OEP adatot szolgáltat egymásnak. Aki egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetett és biztosítási jogviszonyt létesített, a foglalkoztató bejelentését követően a két szerv adatszolgáltatása kiszűri és hivatalból értesítik az érintettet a megszüntetésről.

margo58 fogadta el, ekkor: 2009-02-04 10:08
Pont: 10
Téma: Tagi kölcsön kamatának terhei, bevallása

Szia Marcsi!

A tagi kölcsön után fizetett kamat Szja szempontjából egyéb jövedelemnek minősül, továbbá a kifizetőt 11%-os EHO fizetési kötelezettség terheli.

gabmar fogadta el, ekkor: 2009-02-04 09:02
Pont: 50
Téma: Részvénytársaság vezetőjének díjazása

A cégvezetőnek munkajogviszonytban kell állnia a társasággal, a státusz kinevezéssel jön létre. A Gt. nem utal egyértelműen arra, hogy  más munkakörben létrejött munkajogviszonban foglalkoztatott munkválló kinevezésével tölthető be, vagy kizárólag a cégvezetés ellátására létesülhet a munkajogviszony.

Talán mások is hozzászólnak gyakorlatukban előfordult konkrét példával. 

 

astettler fogadta el, ekkor: 2009-01-15 10:46
Pont: 25
Téma: Dolgozó átjelentése

Munkáltató személyében bekövetkező jogutódlás lehet:

  1. jogszabályon alapuló jogutódlás (Gt. - társasági fomaváltás, átalakulás, egyesülés, szétválás),
  2. megállapodáson alapuló jogutódlás, a munkajogviszony munkáltatói alanyi pozícióban alanycsere valósul meg.

Megállapodáson alapuló jogutódlásra szerződés tekintetében kétféle gyakorlatban megvalósult módszerrel találkoztam:

  1. több munkavállalót érintő (szervezeti egységet nem) munkajogi jogutódlás - a két társaság írásban megállapodást kötött a jogutódlásról, benne foglalva a munkavállalók adatait. A jogutód munkáltató új munkaszerződést kötött a munkavállalókkal, amely tartalmazta, hogy a munkaviszony megállapodáson alapuló jogutódlással jött létre és a munkaviszonyt mely naptól ismeri el.
  2. egy munkavállalót érintő - az új munkáltató és a munkavállaló között létre jött szerződés tartalmazta, hogy a munkaviszony munkajogi jogutódlással jön létre, mely naptól ismerik el a jogutódlást, ill. a jogelőd munkáltató "átadja" a munkavállalót. A szerződést aláírta a munkavállaló a jogelőd és jogutód munkáltó.

bbd@index.hu fogadta el, ekkor: 2009-01-11 16:58
Pont: 100
Téma: 2009. évi változások

A 2005. évi CLXXX. törvény módosítása a Magyar Közlöny 187. számában jelent meg (112-113. oldal).

virtual fogadta el, ekkor: 2009-01-04 15:41
Pont: 50
Téma: kilépőnek igazolás

A nyomtatvány (OEP-B/1) használatát 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet 37/A. § (1) bekezdése szabályozza. (OEP honlap mintatár-MINTA).

A nem rendszeres jövedelmek feltüntetésére használt pótlapot lehet számítógépes programmal kiállítani.

akanna fogadta el, ekkor: 2008-12-19 09:18
Pont: 2
Téma: Második gyermek előtti jogviszony

(Nincs mit Zsuzsa...)  

("Kösz Zsuzsa,..." hányszor írhatnám le.)

akanna fogadta el, ekkor: 2008-12-19 09:14
Pont: 7
Téma: Második gyermek előtti jogviszony

Szia!

Már visszavettek Gyes mellett, csak határozott időre módosították a szerződésedet. Jan. 01-től automatikusan az eredeti határozatlan idejű munkaszerződésed lép életbe. 

A munkátatód a munkaviszonyodat rendes felmondással  jogszerűen nem szüntetheti meg, ha a felmondás közlésének időpontjában már terhes vagy  (a fogantatás vélelmezett időpontjától).

 90. § (1) A munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:

d) a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság [138. § (1) bekezdés],

 (4) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem fennállása szempontjából a felmondás közlésének időpontja az irányadó.

77. § (2) Tilos a munkavállalót terhesség megállapítására irányuló vizsgálat elvégzésére, illetve erről szóló igazolás bemutatására kötelezni, kivéve, ha erre a munkaköri alkalmasság vizsgálata és véleményezése körében, jogszabály előírása alapján kerül sor.

Mivel a szülés időpontjában biztosított leszel, a második gyerek jogán TGyás-t és Gyed-et igényelhetsz, azt követően a Gyes-t az első gyerek jogán célszerű újból igényelni. Az első gyerek tartós betegségéről kiadott szakorvosi igazolást a magasabb összegű családi pótlék tovább folyósításához használd fel a TGyás és a Gyed időszaka alatt, ha az előírt felülvizsgálat időpontja erre az időszakra esik.

akanna fogadta el, ekkor: 2008-12-19 09:14
Pont: 7
Téma: Munkaidőkeret helyes megadása

Feltételezem megszakítás nélküli munkarendben hétvégén, munkaszüneti napokon is dolgoznak. Heti 60 órás teljes munkaidő esetén az éves óraszám 3120, havi átlag 260 óra. Ha kéthavi munkaidőkeretben dolgoznak, akkor 520 órát kell előírni. A ledolgozott órákat kell kifizetni. A továbbiakban a munkaidőkeretet a szerződésben és az Mt-ben foglaltak szerint kell meghatározni. Célszerűbb lenne hosszabb időtartamú keretettel dolgozni, jobban variálható a beosztás. Túlórát csak akkor kell számfejteni, ha a munkaidőkeretben előírt óraszámot túllépi a dolgozó.

akanna fogadta el, ekkor: 2008-12-19 08:50
Pont: 29
Téma: Munkaidőkeret helyes megadása

Ha a munkaszerződésben a felek megállapodtak, hogy a teljes munkaidő mértéke heti 60 óra, napi 12 óra, akkor nem kell túlórával számolni. Amennyiben a munkaszerződésben nincs ilyen tartalmú rész, akkor teljes munkaidő mértéke heti 40 óra, napi 8 óra, az ezt meghaladó ledolgozott idő túlmunkának számít.

akanna fogadta el, ekkor: 2008-12-19 08:50
Pont: 29
Téma: fizetés nélküli szabi + ünnep

A Munka Törvénykönyve (Mt.) szerint a szabadság egynegyedével rendelkezik a munkavállaló, a többivel a munkáltató a munkavállaló előzetes meghallgatásának figyelembevételével. Kettőnél több részletben csak a munkavállaló beleegyezésével adható ki a szabadság. (Szabadság kiadása Mt. 134. § - 136. § szabályozza.)

A munkavállalót megilletik egyéb munkaidő kedvezmények (Mt. 138. §- 140/A. §) is, többek között fizetés nélküli szabadság. Az, hogy mely esetekre kérheti a munkavállaló és munkáltatónak kötelessége biztosítani, pontosan szabályozott. Olyan előírás nincs, hogy a munkáltató kötelezheti a munkavállalót.

Véleményem szerint, a munkáltató rossz döntése/engedélyezése alapján több szabadságot adott ki a dolgozónak, a leállás (működési körében felmerült ok) miatt nem kötelezheti a munkavállalót fizetés nélküli szabadság igénybevételére.

Az Mt. 151. § (4) bekezdése szerint: A munkavállalót, ha a munkáltató müködési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbére illeti meg.

A társadalombiztosítási törvény szerint fizetés nélküli szabadság ideje alatt szünetel a biztosítás.

Én személy szerint semmilyen fizetés nélküli szabadság kérelmet nem írnék alá, ha nincs kérelem megszegi az Mt. szabályait. Munkaügyi főfelügyelőségi  ellenőrzés során bírságolhatják.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2008-12-19 08:27
Pont: 20
Téma: Rokkantsági

A kereseti korlátozás a 79%-ot meghaladó egészségkárosodású nyugdíjasokat nem érinti.

 

Rokkantsági nyugdíjra jogosult, aki:

1.) pont ez esetben teljesül, mivel az egészségkárosodás mértéke  79%-ot meghaladó, ÉS

2.) életkorra előírt szolgálati idővel rendelkezik ÉS 

3.) az egészségkárosodás következtében kereső tevékenységet nem folytat, vagy keresete, jövedelme legalább 30%-kal alacsonyabb az egészségkárosodát megelőző 4 naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelm átlagánál ÉS

4.) táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2008-12-19 07:24
Pont: 10
Téma: felszámolás-áfa

Fordított adózás - ÁFA Tv  142 §  (1)  g) pont .

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2008-12-19 06:45
Pont: 10
Téma: bérpótlékok-ismét

Készenléti munkakört az Mt. nem határozza meg. Általában a portás, biztonsági őr, diszpécser munkaköröket sorolják ide, illetve amely munkakörben a munkavállaló átlagosan a munkaideje 20-30%-ban ténylegesen nem végez munkát és a munkavégzési feldat előre nem kiszámítható módon következik be, valamilyen külső körülmény hatására.

Megszakítás nélküli munkarend állapítható meg, ha a működés naptári naponként 6 órát meg nem haladó időtartamban szünetel, működtetés más munkarendben nem biztosítható, stb.

Megszakítás nélküli munkarendben dolgozó munkavállalók bérpótléka délután 20%, éjszaka 40% függetlenül, hogy hétköznap, vagy hétvégén történik a munkavégzés. Munkaszüneti napon végzett munkáért a munkabéren kívül távolléti díj is megilleti. Ha beosztás szerint nem végez munkát, díjazás nem jár. Túlmunkát számfejteni csak a munkaidőkeretben előrírt óraszám elérését követően lehet.

Alapesetben max. 3 havi (12 heti) munkaidőkeret határozható meg. A munkavállalót a beosztásról a munkáltató írásban (kifüggesztéssel) a munkavégzés előtt legalább 7 nappal korábban, legalább 1 hétre köteles tájékoztatni. Hasonló módon kell tájékoztatni a munkavállalót a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjáról.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2008-12-18 17:11
Pont: 100
Téma: Baleseti TP-n lévő alkalmazott kiléptethető-e?

A munkáltatói nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt  a keresőképtelenség alatt, legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egy évig.

Közös megegyezéssel keresőképtelenség fennállása alatt is megszüntethető a munkaviszony. Az ajánlattételt a munkavállaló visszautasíthatja.

A munkáltató részéről megalapozhatja a rendkívüli felmondást, ha a munkavállaló a munkáltató sérelmére büncselekményt követ el, a munkáltató gazdasági érdekeit súlyosan veszélyeztet, igazolatlanul többször hiányzott, stb. Ok bekövetkezésétól számítva 15 napon belül, ill. 1 éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévülésig lehet gyakorolni.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2008-12-18 17:03
Pont: 7
Téma: Kft ügyvezető aki nem tulajdonos

Igen, az ügyvezető lehet munkaviszonyban. Felette a munkáltatói jogokat a társaság legfőbb szerve, a taggyűlés gyakorolja. 

A vezető állású munkavállalókra eltérő rendelkezéseket tartalmaz a Munka Törvénykönyve, a szabadság vonatkozásában az alábbit:

 192. § (1) A vezető a munkaidő beosztását, valamint a pihenőidő (szabadság) igénybevételét - a munkaszerződésben foglaltak szerint - maga állapítja meg.

A munkaviszonyban folglalkoztatott ügyvezetőre (vezető tisztségviselőre) a Gt.-n kívül többek között az Mt. szabályozása is kiterjed. A  munkaszerződést lehet határozott  és határozatlan időtartamra kötni.  Az ügyvezetés eredeti időpont (legfeljebb 5 év) előtti megszűnésére, megszüntetésére nincs harmonizáció a két törvény között, ez a későbbikben gondot, vitát eredményezhet a munkaviszonyban foglalkoztatott ügyvezetésnél.


fuloptimea fogadta el, ekkor: 2008-12-18 16:57
Pont: 100
Téma: Nyugdíjas evás társasvállalkozó! (Segítsetek)

Az igénybejelentés időpontja az irányadó. A 6 hónapot ehhez kell viszonyítani, ennek akkor van jelentősége, ha előbb szerzett jogosultságot és csak később igényli meg a nyugdíjat visszamenőlegesen. 

Gondolom a vállalkozó 2007-ban már beadta az igénylését, így nincs szó visszamenőleges igénylésről.

A nyugdíj megállapítás időpontjától kiegészítő tevékenységű vállalkozónak fog számítani, ha  ez 2007. október, akkor szerintem nem lép be a jövedelem korlát. Lehet, hogy vannak átmeneti rendelkezések, amiről nem tudok.  

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2008-12-18 16:31
Pont: 20
Téma: befogadó beolvadás bevallási kötelezettsége

Ilyen esetben munkajogi jogutódlás valósul meg, pl. rendes felmodásnál a beolvadó cégnél kezdődő munkaviszony dátumát kell figyelembe venni, munkabér, beolvadó cég esetleges kollektív szerződése, stb. változatlan. Technikailag a dolgozókat ki kell jelenteni és a fogadó céghez bejelenteni. a 0808-as bevallásokat a fogadó cég adószámán kell benyújtani az új időszaktól.

A 10.27-ét követő kimenő számlákat a befogadó cég adataival kell kitölteni, a bejővő számlákat szintén a befogadó cég nevére kell kérni (a teljesítés dátumát kell vizsgálni).

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2008-12-18 16:28
Pont: 25
Téma: beolvadás bevallási kötelezettsége

Ilyen esetben munkajogi jogutódlás valósul meg, pl. rendes felmodásnál a beolvadó cégnél kezdődő munkaviszony dátumát kell figyelembe venni, munkabér, beolvadó cég esetleges kollektív szerződése, stb. változatlan. Technikailag a dolgozókat ki kell jelenteni és a fogadó céghez bejelenteni. a 0808-as bevallásokat a fogadó cég adószámán kell benyújtani az új időszaktól.

A 10.27-ét követő kimenő számlákat a befogadó cég adataival kell kitölteni, a bejővő számlákat szintén a befogadó cég nevére kell kérni (a teljesítés dátumát kell vizsgálni).

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2008-12-18 16:27
Pont: 50