Protokoll-etikett logo
nmrozika, a tudástár felhasználója: 387 hete 3 napja 6 órája 7 perce .
Összesen 217 elfogadott válasz, csökkenő időrendben:
1 2 3 4 5
 
Téma: 1053-ason 453.sor hiba

A napok aránya biztos 0,5 - 0,5 mind a két sorban? Az "1"-es azt jelenti kezdő vállalkozó, és ha nem egész évben működött 2010-ben, akkor a félévek nem biztos, hogy 0,5-0,5 arányban vannak.r
Az én vállalkozóm 10.25-étől van, szintén veszteséges lett, szintén az 1-est használtam és akkor lett hibátlan a bevallás, ha 455. sorba 0,00-át írtam és mellé a nullákat, a 456. sorba 1,00 írtam és mellé a nullákat.r

Reginka fogadta el, ekkor: 2011-08-14 12:58
Pont: 20
Téma: 1108 09-es lapja

Jaj!!! Elszállt az egész!


Lényeg: akár előző évet is lehet jelenteni a 41-es kódnál akkor is, ha most fizetted csak ki, erre a kitöltési is utal. (csak évenként új 09 és 10-es lap kell).


Ha lesz még kifizetés pl. augusztusban, akkor én beadnám a helyesbítést a jó dátumokkal, hogy helyre kerüljenek a dolgok. Önellenőrzés nem kell, mert az összeg nem változik.


Ha nem lesz mostanában kifizetés és az összeg 31 napra (07.01-07.31) is meghaladja 30%-ot (nemcsak a júniusi 22 napra, amire ténylegesen ki lett fizetve), akkor lehet, hogy hagynám az egészet.


Üdv. Rozi

kovalkata fogadta el, ekkor: 2011-08-14 07:54
Pont: 25
Téma: 1108 09-es lapja

Ha 110608-al kezdődött a szerződés és a kifizetés 07. hónapban történt, akkor a biztosítási jogviszony nem 07.01-07.31.


A biztosítási jogviszony akkor áll fent ha, a naptári napokra a min.bér 30%-át eléri a kifizetett összeg a szerződés időtartama alatt.


pl. 11.06.08-tól 11.07.08-ig szólt a szerződés egy munkára, amiért 100000 Ft-ot fizetnek, és amit 07.25-én ki is fizettek. Így a biztosítás fenn áll 06-08 és 07.08. között. A kifizetés hónapjában 07.hónapban kell bevallani, én így szoktam kitölteni a megbízásit:


 


 A 08A és 08M lapján a bevallási időszak 07.01-07.31. A 09 és 10 lapon az alkalmazás minősége ahogy írtad 2 41 110608 01; a biztosítási jogv. ellát. foly. időtartamához azt az időszakot írom, ami alapján a"30%" meg lett állapítva, tehát 20110608-20110708, hisz ez alapján ellenőrizhető hogy a kifizetett összeg TB köteles-e. 


 


 A FEOR számhoz és időszakhoz nem írok semmit, mert a megbízásoknál "nem az a lényeg", hogy tényleg dolgozott-e mindennap és hány órát, hanem az, hogy egy meghatározott időszak alatt kell elvégezni egy meghatározott összegért a munkát. Így, ahogy a kitöltési írja a Megjegyzés rovatba írom, hogy a munkaidő nem mérhető vagy a munkavégzés időtartama 30 nap (0608-0708)...


 


Üdv Rozi


 


Még annyit: sárga figyelmeztetés mindig lesz, hogy a megjegyzés rovatba ez és ez írható...valamint a megbízást én nem ügyvezetésre alkalmazom (nem is tiszteletdíjra) így ezt vedd figyelembe,hogy ott van-e valami "speciális" dolog.

kovalkata fogadta el, ekkor: 2011-08-14 07:54
Pont: 25
Téma: utólagos kedvezmény

Előre is elnézést, egy kicsit sok lesz majd a hívatkozás, de ezek alapján hátha okosabbak leszünk.


Kapásból adóköteles bevételként könyveltem volna Az SZJA-ban az e.v-nél bevétel az olyan visszatérítés, amit költségként korábban elszámoltunk (adók, járulékok, kötbér, bírság...) Jelen esetben is el lett számolva a számla teljes összege a kifizetéskor, majd a költségként elszámoltból kaptál visszatérítést.


Ha Te adnád az engedményt, a bevételeid csökkentéseként kell elszámolni, ott kell figyelembe venni:


"Bevétel különösen a tevékenység keretében vagy azzal összefüggésben


1. az értékesített termék, áru, szolgáltatás ellenértékeként, vagy ezek előlegeként befolyt vagy váltóval kiegyenlített összeg, természetben kapott ellenérték (valamennyi esetben a felár, az engedmény, az árkiegészítés, a fogyasztási adó figyelembevételével), továbbá az áru szállításáért vagy csomagolásáért külön felszámított összeg;...."


Mivel a tv. itt (a bevételeknél) tér ki az engedményre, először úgy gondoltam, hogy a kapott engedménnyel is a bevételeimet kell korrigálni, vagyis adóköteles bevétel lesz.  De ha a bevételeimet módosítani kell, vagyis minusszal könyvelhetem az árengedményt ha én adnám, akkor a költségeimet is módosíthatom, könyvelhetem minusszal a kapott számla alapján?! A kapott minuszos számla ÁFA-ját is mint a visszaigényelhető adó csökkentését kell kimutatni, így tudom majd bevallani, mint fizetendő adót.


 Ez (az alábbi cikk) győzött meg arról, hogy költség csökkentésként könyvelném, tehát attól függően, hogy eredetileg melyik oszlopba könyvelted, oda könyvelném minusszal.


"


ADÓ újság 2009/3


 


Számla kiállítói oldal


cg) A teljesítést követően adott, az Áfatörvény 71. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti (utólagos) árengedmény


Az általános forgalmi adó rendszerében engedményt adni nemcsak a teljesítéssel egyidejűleg, hanem azt követően is lehet. Meg kell azonban különböztetni a gyakorlatban ún. számlázott utólagos engedménynek nevezett engedményt az olyan engedményektől, amelyek konkrétan beazonosítható teljesítéshez nem köthetőek, így nem kerülnek "számlázásra" sem. Az utólag adott engedmény - amennyiben az megfelel az Áfatörvény 71. §-ában foglalt, az engedménnyel szemben támasztott valamennyi kritériumnak - adóalap-csökkentő hatású, feltéve, hogy az a teljesítés, amelyre tekintettel az engedményt nyújtják egyértelműen beazonosítható. A gyakorlatban jellemzően attól válik az adott engedmény ún. számlázott engedménnyé, ha a felek megjelölik, hogy melyik teljesítésre tekintettel történik annak nyújtása, és ehhez kapcsolódóan a megfelelő korrekciós (módosító) bizonylatot is kiállítják. A bónusz típusú, egy meghatározott időszak alatt történt összes teljesítésre - de az egyes teljesítések megjelölése nélkül - adott utólagos engedmény nem tekinthető konkrét egyedileg beazonosítható teljesítéshez kötött engedménynek, így ahhoz kapcsolódóan a felek számlakorrekcióval nem élnek, ugyanakkor ez az engedmény az adóalapra sem lesz kihatással, azaz a teljesítésre kötelezett adóalanynál nem érvényesül az engedmény adóalap-csökkentő hatása sem. Ezekben az esetekben az engedmény elszámolása nem tartozik az áfa hatálya alá, az pusztán egy számviteli, pénzügyi elszámolás lesz.


Amennyiben azonban a felek az(oka)t a teljesítés(eke)t, amely(ek)re tekintettel az engedmény nyújtása történik, konkrétan beazonosítják, akkor az utólagos árengedmény a számlakibocsátónál adóalap-csökkenést, és ezáltal fizetendő adócsökkenést eredményez (természetesen csak akkor, ha ehhez kapcsolódóan a megfelelő korrekciós bizonylat kibocsátásra kerül).


A fentiek alapján tehát elmondható, hogy tulajdonképpen az utólag adott engedmény okán történő adóalap-csökkentés a gyakorlatban opcionális jellegű, a felek döntésétől függ. Amennyiben nem nevezik meg azt a teljesítést (vagy azokat a teljesítéseket), amely(ek)hez az engedmény kapcsolódik, akkor az engedmény "számlázására" nem kerül sor, így az az áfaalapra nem lesz kihatással. Ezt erősíti az Áfatörvény 77. § (3) bekezdésének megfogalmazása is, amely szerint "az adóalap utólag csökkenthető" az Áfatörvény szerinti engedmény összegével (azaz nem kötelező csökkenteni).


Fontos további körülmény, hogy adóalap-csökkentő hatása csak az Áfatörvény 71. §-ában elismert engedménynek lehet.


Az Áfatörvény 71. §-a alapján elismert engedménynek tekintjük egyrészt az olyan ár- és díjengedményt vagy ár- és díjvisszatérítést, amelyet az eredeti esedékességhez képest az ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel a teljesítésig adnak, másrészt pedig a korábban beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás mennyiségére tekintettel a teljesítésig adott árengedményt vagy más, szintén a teljesítésig adott üzletpolitikai célú árengedményt. Az Áfatörvény 71. § (2) bekezdése alapján az árengedmény abban az esetben üzletpolitikai célú, ha


-az árengedmény nyújtójától független féllel kötött és más független fél számára is - azonos feltételek mellett - ésszerűen elérhető, vagy


-az árengedmény nyújtójától független féllel is - azonos feltételek mellett - köthető és számára ésszerűen elérhető


megállapodásban előre rögzített, vagy az annak alapján számított árengedmény pénzben kifejezett - adó nélkül számított - összesített összege kisebb mint az árengedmény igénybevételére jogosító termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások pénzben kifejezett - adó nélkül számított - összesített ellenértéke.


Tegyük föl, hogy "A" adóalany "B" adóalanynak 1000 pár cipőt értékesít 1 millió + 200 ezer forint áfa értékben október 25-én. Mindkét adóalany az október havi bevallásában számolja el a teljesítéshez kapcsolódó általános forgalmi adót. Utóbb "A" adóalany november hónapban úgy dönt, hogy mindazon partnerének, aki nála október hónapban egy ügylet keretében 800 ezer forint bruttó összeg fölött vásárolt, ad utólag 5 százalék engedményt. Az engedmény összegét tartalmazó korrekciós bizonylatot "A" adóalany "B"-nek november 15-én adja át, amelyben a 60 ezer forint értékű "számlázott" engedményt 50 ezer adóalap + 10 ezer forint áfa bontásban szerepelteti. "A" adóalany a nyújtott engedmény okán történő fizetendő adócsökkenést a november hónapról beadandó áfabevallásában veheti figyelembe az Áfatörvény 78. § (3) bekezdése értelmében.


 


 


5.2. Számlabefogadói oldal


Számlabefogadói oldalon a levonható adó összege utóbb történt változásának elszámolásánál nincsen annak jelentősége, hogy miért csökken, avagy nő a levonható adó; az elszámolás módja egységes, szemben a számlakibocsátói oldalon történő fizetendő adócsökkenés esetével.


5.2.1. Számlabefogadói oldalon történő levonható adócsökkenés


A levonható adó csökkenése a számlabefogadónál tulajdonképpen áfafizetést eredményez, hiszen ilyen esetben arról van szó, hogy utóbb bekövetkezett körülmény folytán kiderül, a számlabefogadó eredetileg több adót vont le, mint amennyit végső soron jogosult lesz.


Az Áfatörvény 132. § (2)-(3) bekezdései alapján, ha a számlabefogadónál az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege utóbb csökken, az adóalany köteles a különbözetet úgy figyelembe venni, mint a fizetendő adó összegét növelő tételt abban az adómegállapítási időszakban, amelyben a változás bekövetkezik, azonban, ha az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összege közvetlenül olyan, a 127. § (1) bekezdésében említett okiraton alapul, amelyet más fél (hatóság) bocsátott ki, akkor a különbözet rendezése arra az adómegállapítási időszakra esik, amelyben a különbözet alapjául szolgáló okiratot módosító vagy azt érvénytelenítő okirat az adóalany személyes rendelkezésére áll, de nem később, mint a módosító vagy érvénytelenítő okirat kibocsátásának hónapját követő hónap 15. napja.


Az idézett rendelkezés kapcsán az alábbiakra kell figyelemmel lenni:


a) Az Áfatörvény a számlabefogadói oldalon történt levonható adócsökkenés elszámolása kapcsán különbséget tesz azon esetek között, amikor valamely más jogalany által kibocsátott dokumentumon, illetve amikor nem más által kibocsátott okiraton alapul a levonható adó csökkenése.


Minden olyan esetben, amikor a levonható adó összege más fél által kibocsátott okiraton alapul, a befogadó abban az adómegállapítási időszakban köteles figyelembe venni a levonható adócsökkenést, amelyikben a változást dokumentáló korrekciós bizonylat személyes rendelkezésére áll, de nem később, mint a bizonylat kiállítását követő hónap 15. napja. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a számla befogadója elkésetten kapja meg a korrekciós bizonylatot - például már olyan időszakban, melyhez képest a bizonylat kibocsátásának napját követő hónapra vonatkozó adómegállapítási időszak már eltelt és bevallással lezárt - akkor a számlabefogadó a levonható adó összegének csökkenését csak önellenőrzéssel rendezheti.


Ide tartozik minden olyan eset, amikor egy korábbi teljesítés adatait az eredeti számlakibocsátó által kiállított korrekciós bizonylat módosítja.


Tegyük föl, hogy "A" adóalany "B" adóalany partnerének utólag számlázott engedmény keretében ad a korábbi 2000 + 400 áfa összegű teljesítésből 100 + 20 áfa engedményt. Az engedményre tekintettel a korrekciós bizonylatot "A" augusztus 28-án állítja ki, amelyet "B" szeptember 2-án kap meg. Mivel a levonható adó összegének csökkenését tartalmazó korrekciós bizonylat "B" személyes rendelkezésére szeptember hónapban áll, ezért az engedmény összegére jutó 20 egység áfát "B" adóalany a szeptember havi bevallásában köteles elszámolni.


Amennyiben ugyanezen példánál maradva a tényállás szerint "B" adóalany az augusztus 28-án kiállított korrekciós bizonylatot valamely okból - mert pl. elkeveredett a postán - csak október 24-én kapja meg, akkor tekintettel arra, hogy az Áfatörvény 132. § (3) bekezdése alapján a levonható adócsökkenés elszámolása a számlabefogadónál nem eshet későbbi időpontra, mint a korrekciós bizonylat kiállítását követő hónap 15. napja, "B" az engedmény összegére jutó 20 egység áfát a szeptember havi bevallás önellenőrzésével tudja elszámolni, hiszen az augusztus 28-án kiállított korrekciós bizonylat alapján a levonható adó összegének csökkenését legkésőbb a szeptember 15-ét alapul véve a szeptember havi bevallásban figyelembe kellett volna venni."


 

magdika65 fogadta el, ekkor: 2011-08-12 09:09
Pont: 10
Téma: bérleti díj - szja

http://www.apeh.hu/data/cms182522/28._fuzet___Tarsashazak_adozasanak_alapveto_szabalyai__2011..pdf


 ….a többi bevételből – a közös tulajdon tárgyát képező  ingatlanrész bérbeadásábólszármazókat is ideértve – le kell vonni a tulajdonostársak által közös költségre,illetőleg felújításra az adóévben befizetett összegeket, továbbá a társasház általközvetített szolgáltatásként továbbszámlázott ellenértéket, és minden olyan tételt(pl.: támogatást, hitelt, kártérítést), amelyet az szja-törvény szerint nem kell ajövedelem kiszámításánál figyelembe venni.


A levonások után fennmaradó bevétel teljes egészében jövedelemnek számít, amely után az adó mértéke 16 százalék.


Tekintettel arra, hogy a társasház bérbeadásból származó jövedelme külön adózó jövedelem, így arra nem vonatkozik az adóalap-kiegészítési kötelezettség. Annyiben a bevétel kifizetőtől származik, akkor a társasháznak fizetett adóköteles összegből a 16 százalék adót a kifizetőnek kell levonnia és befizetnie, valamint arról a társasház részére igazolást kell kiállítania.


A társasházak által áfa adóalanyként leggyakrabban végzett, áfatörvény hatálya alá tartozó, ellenérték fejében teljesített termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások a tevékenység speciális jellegére tekintettel adómentesek.Ezen a jogcímen adómentes az ingatlan ingatlanrész) bérbeadásahaszonbérbeadása, valamint az ingatlannak az első rendeltetésszerű használatba vételére vonatkozó hatósági engedély jogerőre emelkedését követő két év letelte után teljesített értékesítése.


A tevékenység speciális jellegére tekintettel adómentes bérbeadásról, ingatlan értékesítésről a tulajdonostársak közösségének nem kötelező számlát kiállítaniaha gondoskodik az ügylet teljesítését tanúsító olyan okirat kibocsátásáról, amely a számviteli törvény rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül.


....és ahogy írták csak 1108A-01 lapot kell kitölteni:


 


2. sor: Társasházaknak kifizetett jövedelemből levont adó
Ebben a sorban kell feltüntetni - az 1. sorból kiemelve - az Szja törvény 75. § (6) bekezdése alapján a társasház részére kifizetett adóköteles összegből a levont személyi jövedelemadót.  A kifizetett adóköteles összegből az adót a kifizető állapítja meg, azt levonja, befizeti és arról igazolást állít ki a társasház részére.



 


 


 


 

mezeiforgo fogadta el, ekkor: 2011-08-09 18:15
Pont: 10
Téma: Számítógép csere / felújítás

A "fel tudsz mutatatni" idézőjelben van...úgy értettem, ha mostani felújítási számlákból látszik, hogy az nem egy komplett gép vásárlás, hanem részegységek...a számítógépszereléshez nem értek, saját véleményem szerint egy monitor önmagában, egy billentyűzet önmagában de még egy számítógép külső burkolat a benne lévő összes "ketyerével" sem használható önmagában, csak együtt alkotnak egy használható számítógépet, tehát ha valamilyeket cseréled ezekből, akkor az felújítás, javítás....


Az előző válaszom a könyvelési oldalra vonatkozott, vagyis arra, hogy az értéknövelő beruházást nem muszáj ÉCS-csel számolni, hanem lehet költségként is.

nk205 fogadta el, ekkor: 2011-08-08 11:32
Pont: 50
Téma: Csomagküldő garantált bérminimum?

Szerintem nem kell (kereskedelmi) szakképesítés, így nem kötelező a garantált bérminimum.


21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges  képesítésekről ......


Az 1.§ (6) A rendelet mellékletének 3. KISKERESKEDELEM (VENDÉGLÁTÁS) fejezetében meghatározott előírások nem terjednek ki a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényben (a továbbiakban: Kertv.) meghatározott automatából történő értékesítésre, és csomagküldő kereskedelmet folytató személyekre, valamint a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló rendeletben meghatározott kistermelőre.


Üdv. Rozi

ocskoo fogadta el, ekkor: 2011-08-05 20:22
Pont: 20
Téma: Turkáló - kereskedelmi végzettség

Szia! Én csak egyéni vállalkozókkal foglalkozom, de "ez a része" ugyanaz a KFT-nél is....a turkáló használt ruházati üzletnek lenne besorolva....a melléklet nem tartalmaz a ruházati üzletekre előírt szakképesítést, így szerintem sem szükséges csak a szakképesítés miatt eladót felvenni (és a szakmunkás minimálbért fizetni-voltak is ezzel kapcsolatban felháborodások, nem hogy emelték volna a fizetést az eladóknál, hanem még csökkenthették is. Tehát végezheti a tulajdonos szakképzettség nélkül is az eladói tevékenységet ruházati üzletben.


 


2010.06.21


 


 


 


Egy tollvonással elvették 30 ezer kereskedő szakmáját


 


A munkáltató fejenként 16 ezer forinttal kevesebbet fizet így 


 


 


 


 


 


A Bajnai-kormány a kereskedelmi szakmák egy részénél eltörölte a végzettségi követelményt, így harmincezer kiskereskedelmi alkalmazott szembesülhet rövidesen azzal, hogy munkáltatója csak minimálbért fizet neki. Ez 16 ezer forinttal kevesebb, mint a 89.500 forintos szakmai minimálbér.


 


A Népszabadság szerint az előző kormány egyik utolsó intézkedéseként ugyanis úgy módosított egy jogszabályt, hogy a jövőben a munkáltatók zöldség-gyümölcs, vagy ruházati eladónak, papír-írószer kereskedőnek azt vehetnek fel, akit csak akarnak. 


 


A szakszervezet szerint ez leértékeli az érintett szakmákat, a kereskedők viszont úgy vélik, az új előírások megfelelnek a piaci gyakorlatnak. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint a rendelet főként a kisebb vállalkozásoknak kedvez. 


 


A szakmai érdekképviselet a Népszabadságtól értesült az egy hónapja a Magyar Közlönyben megjelent jogszabályról, és közölték: keresik a módját, hogy az új kormánynál felülvizsgáltassák a rendeletnek szerintük a szakmát ellehetetlenítő pontjait.


 


 "felülvizsgáltassák a rendeletnek szerintük a szakmát ellehetetlenítő pontjait".......-ennek még nem néztem utána, hogy változott-e esetleg, nekem le volt mentve a rendelet (2011. januárban), de meg kell nézni a rendelet mai napi hatályos szövegét, és ha a mellékletben nincs benne, akkor még él a rendelet.


 


 

nyár fogadta el, ekkor: 2011-07-31 16:00
Pont: 20
Téma: Szakképzési bevallása tanuló után

http://www.apeh.hu/regiok/eszakalfold/aktualis/szakkepzesi_hozzajarulas_fuzet.html


 


 


4. A szakképzési hozzájárulás alapja


 


2009. január 1-jétől változott a szakképzési hozzájárulás alapjának meghatározása.


 A jelenleg hatályos szabály alapján a szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra


 kötelezettet terhelő társadalombiztosítási járulék alapja.


 


Abban, hogy a szakképzési hozzájárulás alapjaként meghatározott társadalombiztosítási járulék


alapjaként mit kell értenünk, a törvény 19. § 6. pontja segít eligazodni.


 


„6. társadalombiztosítási járulékalap: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra


 jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban:


 Tbj.)1) 4. §-ának k) pontjában, 20. §-ában, 27. § (1) és (4) bekezdésében, 28. §-ában,


 továbbá a 31. § (1), (4)-(6) bekezdésében meghatározott járulékalap,


 ide nem értve a Tbj. 21. §-ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat, a borravalót és a


 tanulószerződésben meghatározott díjat;”


 

sz.judit fogadta el, ekkor: 2011-07-18 17:10
Pont: 50
Téma: Építkezés több vállalkozóval

A nyilatkozattételi kötelezettség minden esetben az adott jogviszonyban szereplőket érinti (majd lentebb írja a szakértő)...tehát nem az a lényeg, hogy minek nevezzük őket, ha itt MEGRENDELŐ ÉS VÁLLALKOZÓ áll egymással kapcsolatban, akkor az Ő esetükben kell nézni, hogy ÁFA alanyok-e valamint  az építési munka engedélyköteles-e....ahogy Ticus válaszában is szerepel, csak ott generál és alváll. viszonylatában.


A "problémád" szerintem az, hogy a szakipari munkák, főleg a gépészeti munkák (amik már nem magára az épület tető alá hozására vonatkoznak), azoknál kell-e vizsgálni az építési hatósági engedély kötelezettséget ill. ha a beépítendő pl. ablakot a gyártó/értékesítő beszerelve vállalja (járulékos) az értékesítés vagy engedélyköteles építés....  


A járulékos tevékenység megítéléséhez:


2008.01.08.


Tájékoztató a fordított adózás alkalmazásáról az általános forgalmi adó rendszerében


A fordított adózással érintett termék- és szolgáltatáskör Következő>>


Amennyiben az adóalany olyan szolgáltatást nyújt, amely két vagy több szolgáltatást tartalmaz, azt kell megítélni, hogy az adott szolgáltatásban mi a főtevékenység. Amennyiben a főtevékenység olyan szolgáltatás, mely önmagában nyújtva fordítottan adózna, akkor a teljes szolgáltatás fordított adózás alá esik, amennyiben a főtevékenység önmagában nem adózna fordítottan, úgy a nyújtott szolgáltatás egészére nem alkalmazható a fordított adózás.


Az gépészeti munkák megítéléséhez 2008. május 1-ig:


Az épületgépészeti szolgáltatások (karbantartás, javítás) esetében az alapján kell eldönteni, hogy a fordított adózás vonatkozik-e rájuk, hogy ezek a gépek, berendezések alkotórészi kapcsolatot képeznek-e az ingatlannal. Amennyiben igen, vagyis az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetőleg az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne, akkor ezek karbantartása, javítása fordított adózás alá esik…


2008 május 1. utánra ami nekem le van mentve APEH állásfoglalás fordított ÁFA ügyben, bemásolom. (Nem én vagyok a kérdező egyetlen esetben sem, innét és más fórumokról gyűjtöttem anno)


http://www.apeh.hu/adoinfo/afa080101_hatalyos/epitesi_hatosag_ertelmezese.html?query=ford%C3%ADtott ad%C3%B3z%C3%A1s


Mindezek alapján, amennyiben olyan engedélyköteles tevékenységről van szó, amelyhez építési (létesítési), bontási tartalmú engedély kiadása szükséges, akkor az annak során kifejtett építési-szerelési és egyéb szerelési munkával megvalósuló szolgáltatás – az arra vonatkozó egyéb feltételek fennállása esetén – fordított adózás alá esik, függetlenül az engedély elnevezésétől, illetve attól, hogy az ágazati jogszabály az azt kiadó hatóságot építésügyi hatóságnak nevezi-e.


Fogadóóra az áfáról


Létrehozta: Kormányzati Portál - Állampolgári Kapcsolatok Dátum: 2008.06.23 15:49


Kedves Fórumozók!
Az APEH elnökéhez tett
kérésük alapján - kiemelten az általános forgalmi adóról szakértői fogadóórára kerül sor.

Fogadóóra ideje: 2008. július 2., 14:00 óra
APEH szakértők: Dr. Papp István főosztályvezető, Sike Olga főosztályvezető-helyettes



Tisztelt Adóhivatal!

Ügyfelem megrendelésre ablakokat gyártat és szereltet be hatósági engedélyköteles, újonnan létesített ingatlanokba. A megrendelő kizárólag szakszerűen beszerelve veszi át az ablakokat. A felek által kötött szerződésben egyetlen vállalási díj szerepel, ami tartalmazza az ablakok gyártási költségét és a beszerelését is.
Hogyan kell helyesen leszámlázni az ügyletet? Egyenes vagy fordított áfás számlát kell kiállítania az ügyfélnek?

Válaszukat előre is köszönöm!  Üdvözlettel,  Pap Ágnes


 


 


Tisztelt Pap Ágnes!
A szerződés pontos tartalmának ismerete nélkül egyértelműen nem eldönthető, hogy a fordított vagy az egyenes adózás szabályai alkalmazandók-e. Általánosságban elmondható, hogy a nyílászáró gyártással foglalkozó adóalanyok jellemzően terméket értékesítenek, amelynek járuléka a szerelés, azaz az ügylet egyenesen adózik.


 


 


Fordított áfázásnál nyitott kérdés, hogy miként kezelendő az a helyzet, amikor építési engedélyköteles tevékenységről van szó, és a megbízó nyilatkozik is a fordított adózásról, az engedély azonban valójában hiányzik? (engedély nélküli építkezés)

Köszönettel: Vaál Árpád


 


Tisztelt Vaál Árpád!

Az Áfa-törvény 142.§ (1) bekezdés b) pontjában az építési hatósági engedély kötelezettség van feltételül szabva, nem pedig az, hogy ténylegesen van-e engedély vagy sem. Tehát amennyiben az adott beruházás engedélyköteles, függetlenül attól, hogy ténylegesen nem kérték meg az építési engedélyt, fordított adózás alá esik.


 


Tisztelt Szakértők!


A 2007.ÉVI CXXVII törvény módosított. 142.§-ával kapcsolatban több kérdésem is van.

1.Az építési szerelési és egyéb szerelési szolgáltatást igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni hogy építési hatósági engedély-köteles.
A kérdésem ki nyilatkozik kinek ha a fenti szolgáltatást generálkivitelező végzi el alvállalkozók bevonásával? A generálkivitelező van kapcsolatban a megrendelővel, tehát neki nyilatkozik. Mi a helyzet az alvállalkozókkal?
Ők nincsenek kapcsolatban a megrendelővel. Nekik ki nyilatkozik?
a. a generálkivitelező,vagy
b. senki, mert elég ha a generálkivitelezőnek van nyilatkozata,vagy
c. valami más a megoldás?

2.Van egy kereskedelmi egység, mely ablakokat értékesít beszerelési szolgáltatással.
Ebben az esetben hogyan kerül számlázásra az Áfa?
a. egyenesen adózik mert értékesítés vagy
b. egyenesen adózik, ha nem építési hatósági-engedély köteles,vagy
c. fordítottan ha építési hatósági-engedély köteles,vagy
d. külön kell számlázni az értékesítést és a szolgáltatást. Az értékesítés egyenesen adózik a szolgáltatás meg nyilatkozatnak megfelelően egyenesen vagy fordítottan?

3. Építőipari gép kölcsönzése kezelőszemélyzettel esetén hogyan kerül számlázásra az Áfa?
a. mivel ez bérbeadásnak minősül ezért bérbeadásként egyenesen adózik, vagy
b. a kezelőszemélyzettel történő bérbeadás már szolgáltatás nyújtásnak minősül és nyilatkozattól függően ha van nyilatkozat fordítottan, ha nincs egyenesen adózik, vagy
c. Vagy valami más megoldás van?

Előre is köszönöm válaszukat.   Tisztelettel: Györkös Olga


 


Tisztelt Györkös Olga!

1. Az áfatörvény 142. § (1) bekezdés b) pontjában szereplő nyilatkozattételi kötelezettség minden esetben az adott jogviszonyban szereplőket érinti. Azaz, a megrendelő a generálkivitelező felé, a generálkivitelező pedig annak az alvállalkozónak köteles nyilatkozni, akivel ő kötött szerződést. Abban az esetben pedig, ha az alvállalkozó maga is további alvállalkozót vesz igénybe, akkor az előbbi alvállalkozó köteles a vele szerződött alvállalkozó felé nyilatkozni.

2. A nyílászárók beszerelése attól függően tartozik fordított adózás alá, hogy építési hatósági engedélyköteles beruházás esetén teljesül-e, és ha igen, akkor a szerződés elsősorban termékértékesítésről, vagy pedig szolgáltatásnyújtásról szól. Amennyiben az építési engedélyköteles beruházás során eszközölt nyílászáró beszerelést a szerződés alapján szolgáltatásnyújtásnak kell tekinteni, akkor az fordított adózás alá esik. Ugyanakkor a konkrét szerződés ismeretének hiánya miatt egyértelmű válasz nem adható.

3. Álláspontunk szerint, amennyiben bármely építőipari gép - ideértve a darut is - kölcsönzése történik kezelőszemélyzettel, akkor ez a szolgáltatás az áfatörvény 142. § (1) bekezdés b) pontja alapján 2008. május 1-től abban az esetben tartozik a fordított adózás alá, amennyiben olyan ingatlanhoz kapcsolódó építési-szerelési és egyéb szerelési szolgáltatás nyújtását jelenti, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is - irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatósági engedélyköteles. Ilyen esetekben nincsen jelentősége annak, hogy a számlában megbontják a gépbérletre és a kezelőszemélyzet átadására jutó ellenértéket.

Pusztán gépbérletről - amely egyértelműen egyenes adózás alá esik - csak abban az esetben beszélhetünk, ha kezelőszemélyzet nélkül történik az adott építőipari gép ideiglenes használatba adása.


 


 


 


Levél szövege:


Tisztelt Adó Hivatal,


Van egy cég aki klíma szereléssel foglalkozik. Köztudott, hogy ez kikerült a fordított adózás alól mert nem építési engedélyhez kötött tevékenység 2008.05.01-tol.


De a Vevo ragaszkodik a fordított számlázáshoz. Tudom, hogy ilyen esetekben mindenképp le kell nyilatkoztani a vevot, de szeretnék Önöktol erre vonatkozó állásfoglalást kérni, hogy bitosak legyünk abban, hogy jól érterlmeztük az Önkormányzati rendeletet miszerint tényleg nem kell rá engedély így nem kell fordított áfásan számlát kitölteni


 


 


 


Tisztelt Ügyfelünk!


Hivatkozással az igazgatóságunkhoz érkezett elektronikus levelére a következokrol


tájékoztatom:


 


Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 2008. május 1.


napjától hatályos 142. § (1) bekezdése alapján az adót a termék beszerzoje, szolgáltatás


igénybevevoje fizeti a szolgáltatás nyújtásának minosülo olyan építési-szerelési és egyéb


szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bovítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve az ingatlan bontással történo megszüntetését is - irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bovítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles, amelyrol a szolgáltatás igénybevevoje elozetesen és írásban


köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának.


 


Az építésügyi hatósági eljárásokról, valamint a telekalakítási és építészeti-muszaki


dokumentációk tartalmáról szóló 37/2007. (XII. 13. ) ÖTM rendelet 1. számú mellékletének


III. pontja alapján a napenergia-kollektor, szellozo-, klíma- és szerelt égéstermék-elvezeto és


szerelvényei, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata,


kerékpártartó, szelektív hulladékgyujto, szonyegporoló, sorompó, árnyékoló, növénytámasz,


10 m3 vagy annál kisebb urtartalmú tartály elhelyezése építési engedély és bejelentés nélkül


végezheto.


 


Fent leírtak alapján tehát mivel a klíma szerelése nem építéshatósági engedélyköteles


tevékenység, ezért nem is alkalmazhatóak a fordított adózás szabályai.


Az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozatában rögzítettekkel összhangban


tájékoztatom, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minosülnek,


kötelezo jogi erovel nem bírnak.


 


Tisztelettel:


Adó- és Pénzügyi Ellenorzési Hivatal


Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság


Tájékoztatási Foosztály


 


 


Tisztelt Adóhivatal!


Az alábbiakban szeretném az állásfoglalásukat kérni:


Építoipari cég komplett ingatlant épít megbízója részére, amiben beletartozik az épület, és a kerítés, és a kert építése is. A szerzodésben és a számlán sem kerül külön kirészletezve, hogy mi mennyibe kerül, egy fix összegben állapodtak meg.


Áfa szempontjából hogyan kell kiállítania a számlát? Fordított áfás vagy egyenes áfás lesz?


Amennyiben alvállalkozó készíti el a kerítést neki, akkor az alvállalkozó 20%-os áfát számít fel a munkára vagy fordítottan adózik? Függ ez attól, hogy a fővállalkozóra mi vonatkozik a fenti esetben?


Segítségüket elore is köszönöm!


 


 


Tisztelt Ügyfelünk!


Hivatkozással az igazgatóságunkhoz érkezett elektronikus levelére a következokrol


tájékoztatom:


Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 142. § (1) bekezdés


a) és b) pontja alapján az adót a termék beszerzoje, szolgáltatás igénybevevoje fizeti az olyan


termékértékesítés esetében, amikor az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlannyilvántartásban bejegyzendo ingatlant adnak át a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre,valamint a szolgáltatás nyújtásának minosülo olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bovítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve az ingatlan bontással történo megszüntetését is - irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bovítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles, amelyrol a szolgáltatás igénybevevoje elozetesen és írásban


köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának.


 


Az Ön által vázolt tevékenység álláspontom szerint az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés a) pontja


alapján fordítottan adózik, tehát ennek megfeleloen kell a számlát is kiállítani.


A fordított adózásra vonatkozó szabályok alkalmazásának feltétele, hogy az ügylet


teljesítésében érintett felek


a) mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, valamint


b) egyikének se legyen olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tole adó


fizetése ne lenne követelheto.


A fent említett esetben belföldön nyilvántartásba vett adóalany az Eva. hatálya alá tartozó


személy, szervezet is.


A fordított adózás kiterjed az alvállalkozói láncolatban résztvevokre is, tehát az alvállalkozók


esetében is lehet és kell alkalmazni a fordított adózás szabályait.


Az Alkotmánybíróság 60/1992. (XI.17.) AB határozatában rögzítettekkel összhangban


tájékoztatom, hogy a válaszlevélben részletezettek szakmai véleménynek minosülnek,


kötelezo jogi erovel nem bírnak.


 

maba006 fogadta el, ekkor: 2011-06-09 10:35
Pont: 50
Téma: Közhasznú alapítvány támogatása

Az előttem szóló "igazolására" és további hasznos információk miatt:


http://nonprofit.hu/?q=niok_general/term/faq_categories


 


Milyen formában támogathatnak az egyéni adományozók?










Az egyéni adományozók a szervezetet pénzbeli (pl. csekken befizetett, bankszámlaszámra küldött, online adományozott vagy gyűjtődobozba bedobott módon) vagy tárgyi eszközökkel (pl. ruhák, bútorok stb.) támogathatják, de felajánlhatják szakértelmüket, segítő kezüket is önkéntesség (átlink az önkéntességhez) formájában.



 


Mi a "cél szerinti tevékenységből származó bevétel"?










A létesítő okiratban meghatározott tevékenységek ellenérték fejében történő végzése értendő e bevétel alatt. A non-profit szervezetek pontosan jellegüknél fogva döntő többségben szolgáltatásaikat térítésmentesen nyújtják az azt igénybe vevő érintett személyek részére. Ellenértéket legtöbbször, de nem kizárólag akkor kérnek ezek a szervezetek, ha szolgáltatásaikat a piaci szereplők szeretnék igénybe venni. Pl: sérült gyermekeket gondozó alapítvány a sérült gyermek szüleitől általában nem kér gondozási díjat, viszont ha a tapasztalatokat kiadvány formájában megjelenteti és az bárki számára megvásárolható, az érdeklődők már piaci értéken veszik meg a kiadványt.


 


Mi a vállalkozási tevékenységből származó bevétel?










Minden olyan gazdasági tevékenység bevétele, amelyet a szervezet bevétel és vagyonszerzés végett végez.
Nem minősül vállalkozási bevételnek az alapító okiratban, alapszabályban nevesített
cél szerinti tevékenység illetve az alapító okirat vagy alapszabály szerint nevesített közhasznú tevékenység bevétele. Szintén mentes az e tevékenységhez kapott támogatás, juttatás és a tagdíj is. E fogalmat a társasági adó törvény tartalmazza, azaz az adótörvény határozza meg, hogy éppen aktuálisan melyek azok a tevékenységek, amelyek ellenértéke nem esik társasági adókötelezettség alá (a társasági adó törvény 6.sz. mellékletében foglaltak szerinti tevékenységből származó bevételek nem vállalkozási bevételek).


Azaz lényegében vállalkozási tevékenység mindaz, amely a létesítő okiraton kívül esik és azt bevétel vagy vagyonszerzés érdekében végzi a szervezet. Hangsúlyozandó, hogy ez a tevékenység a szervezet számára teljesen legális, törvényes lehetőség, e mellett az egyéb források megszerzéséből a szervezet nincs kizárva! Nem minősül továbbá vállalkozási tevékenység bevételének a cél szerinti tevékenységét szolgáló immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek értékesítése, valamint a szabad pénzeszközök betétbe, értékpapírba való helyezés után a pénzintézettől kapott kamat, illetve az állam által kibocsátott értékpapír hozama. Tehát ha a szervezet befektetési tevékenysége során pl: részvényeket vásárol, annak árfolyamnyeresége, hozama már vállalkozási tevékenységnek minősül. Általában a hirdetés, ingatlan bérbeadása vállalkozási tevékenységnek számít, mivel ezek a tevékenységek sem a közhasznú, sem az egyéb cél szerinti tevékenységekbe nem sorolhatók.



 



 


 


Mikor kell számlát kiállítani egy szervezetnek és hogyan?










Amikor a szervezet a működése során valamilyen szolgáltatást végez (pl: szervez egy képzést) vagy valamilyen termékét értékesíti (pl: egy kiadványt értékesít), erről a tevékenységéről számlát köteles kibocsátani.  Abban az esetben is, ha ezt közhasznú vagy cél szerinti tevékenysége során végzi, nem csupán vállalkozási tevékenység esetében. Az alapítvány fő szabály szerint az alapító okirata szerinti tevékenységet végzi, és erről állít ki számlát. Ha ettől eltér, akkor kiegészíti az alapító okiratát, és a végzett tevékenységet bejelenti az APEH-ba.
A számlát tartalmazó számlatömböt, amely az adószám meglétét igazoló irat, jellemzően az adóbejelentkezési lap bemutatásával, nyomtatványboltban lehet megvásárolni.


A számlatömböknek két típusa létezik:
- Az egyik a készpénzes, amely számlatömböt kizárólag készpénzes értékesítés, szolgáltatásnyújtás esetén kell és lehet kiállítani, az ellenérték átadásával egyidőben. Tehát megtörténik a fizetés és a számla kiállítása és átadása is.
- A másik az “átutalásos”, azaz a nem készpénzes számlatömb (elnevezése a nyomtatvány szerint: számla) használatával lehetőség van készpénzes és átutalással fizetendő számlák kiállítására is. Ezen a nyomtatványon ugyanis beírhatjuk a fizetés módját, ezért mindkét fizetési módnál alkalmazható.


A számla kibocsátási kötelezettség független az áfa alanyiságtól, tehát aki alanyi mentességet választ (azaz éves áfás bevétele nem haladja meg az éves 5 millió forintot) és valamilyen szolgáltatást nyújt vagy terméket értékesít, az is köteles számlát készíteni.
A számla részletes adattartalmát és a számlázás részletes szabályait az Áfa törvény szabályozza: 2007. évi CXXVII. Törvény X. fejezet.


Fontos gyakorlati tudnivalók:


• A tagdíjat is ki kell számlázni
• A számlán az Szj, (szolgáltatások statisztikai száma) vagy Vtsz (vámtarifa száma) nem kötelező tartalmi elem, a szervezet képviselőjének nem kell a számlát aláírni
• A számlát készpénzfizetés esetén azzal egyidejűleg, egyéb esetben legkésőbb a teljesítést követő 15 napon belül kell kiállítani
• Nem lehet számlát kiállítani: az adományról, a pályázaton elnyert támogatásról
• Célszerű 3 példányos számlatömböt vásárolni, amelyből az első eredeti példány a vevőé, azaz aki a szolgáltatást igénybe veszi, terméket megvásárolja, a második példány a könyvelés bizonylata, a harmadik pedig a számlatömbben marad
• A számlatömbök szigorú számadású bizonylatok, ami azt jelenti, hogy róluk külön nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartás tartalmazza, hogy mikor vásároltuk a számlatömböt, a tömb sorszámát tól-ig, a számlatömb felhasználásának kezdetét és végét. A betelt számlatömböt a számviteli bizonylatokra vonatkozó megőrzési ideig (8 évig) kell megőrizni.


4949 fogadta el, ekkor: 2011-06-08 17:23
Pont: 25
Téma: Tanulók utáni kedvezmény

Gondolom a társasági adóbevallás kapcsán kérdezed....én csak egyéni vállalkozóknak készítek SZJA bevallást és ott is úgy van, ahogy írod: tanólószerződéses tanulóként, megkezdett hónaponként a minimálbér 24%-a, vagyis 1 fő esetén, ha 12 hónapban szerződése volt:


1 x 12 x 17640 Ft = 211.680


1

SZABOILDIKO fogadta el, ekkor: 2011-06-03 17:41
Pont: 20
Téma: Egyéni vállalkozás-gyes mellett

Igen, a szülés, gyed,gyes miatt nem kell megszüntetni a vállalkozást, csak személyesen Te nem végezheted a tevékenységet, nem lehet vállalkozói kivéted, de nem is kell fizetni saját magad után a járulékokat.


Nem jelent személyes munkavégzést (kizáró okot) ebben az esetben, ha csak az "irányítást" végzed....kifizeted a munkabéreket, tartod a kapcsolatot a könyvelővel, vagy magad végzed a bevallások elkészítését, átutalsz a bankból....


Idézet, egy hosszabb állásfoglalásból:


" A járulékfizetési kötelezettség alól azonban a Tbj. törvény idézett, meghatározott eseteiben mentesíti a biztosított egyéni és társas vállalkozót akkor, amikor fizikailag nem képes a vállalkozói tevékenységét személyesen gyakorolni, mert beteg, táppénzes állományban van, vagy ha gyermeke gondozása, családtagja ápolása mellett nincs lehetősége a vállalkozói tevékenység személyes folytatására. Ekkor a minimálbér alapulvételével járulékfizetési kötelezettsége nincs.


Ha például a vállalkozó állítása szerint személyesen nem folytatta a vállalkozói tevékenységét, de a költségei között vállalkozói kivétet elszámolt, úgy a vállalkozás személyes folytatásának ténye külön bizonyítás nélkül is megvalósultnak tekinthető, és analóg módon érvényes ez, ha a társas vállalkozó részére a személyes közreműködés ellenértékeként díjazást fizettek.


Kivét, illetve díjazás elszámolás hiányában is megvalósulhat a vállalkozói tevékenység személyes folytatása, ha azt az ellenőrzést végző hatóság az ellenőrzése során megállapítja.


Az egyéni vállalkozói törvénynek, illetve a társasági törvénynek a vállalkozás szünetelésére vonatkozó szabályai hiányában a vállalkozó akkor is köteles az Art. szerinti adókötelezettségek, a Tbj., Tny., Eb. törvény szerinti kötelezettségek (nyilvántartás, bevallás, adatszolgáltatás) teljesítésére, ha a vállalkozás valójában nem működik, vagy a vállalkozó személyesen nem, hanem alkalmazott, segítő családtag útján folytatja a vállalkozási tevékenységet. E kötelezettségek teljesítése sem tekinthető azonban a vállalkozási tevékenység személyes folytatásának a Tbj. törvényben a járulékfizetési kötelezettség alól mentesített időtartam alatt.


(2202/2005. - Pénzügyminisztérium Társadalmi Közkiadások főosztálya) "


 

Ftamara fogadta el, ekkor: 2011-06-02 12:29
Pont: 20
Téma: Egyszerűsített készpénzfizetési számla

Az előlegfizetés rendben van, azzal nem vagy elkésve, ahogy fied is írta.....csak arra kellene vigyázni, ha készpénzfizetési számla van kiállítva, akkor hogy utalta a hónap végén!!!!!


Ha van könyvelő, akkor vele (is) kellene megbeszélni, telefonálni, hogy találtam egy számlát, elkéstem-e vele.....?


A számlabefogadó sem reklamált átutalás esetén a készpénzes számla miatt?

evasvagyok fogadta el, ekkor: 2011-05-31 11:06
Pont: 10
Téma: Egyéni vállalkozó kötelező adói.

Mint a címben írtad az EGYÉNI VÁLLALKOZÓnak vannak kötelező adói (bár mi legyen a tevékenysége) nem a tevékenységnek.


 


Kötelező adók, járulékok, bizonyos kivételekkel: ÁFA, SZJA, TB, helyi adók, egyéb (pl.cégató adó)


 


ÁFA: csak ha bejelentkezel ÁFA körbe, akkor a bevételeid ÁFA-jából levonhatod a költséged ÁFAit, így attól függően, hogy melyik a több fizetendő vagy visszaigényelhető adód keletkezik. (egy idő után természetesen "elvárják" a fizetendőt, hiszen akkor több a bevétel és van nyereség, ha csak nem fektetted eszközökbe, anyagba a nyereséged...) Ha alanyi mentesként jelentkezel be, akkor ÁFA nélkül számlázol és visszaigényelni sem igényelheted vissza, az ÁFA-s számla teljes egészében költség.


 


SZJA: ha lesz nyereséged (bevétel több mint a költség) akkor ha az kivétként kezeled (mintha munkabért kapnál) akkor összevont jövedelemként adózik, a 27%-al felszorzott összeg után (szuperbruttó) kell fizetni 16%-ot. Alkalmazotti kedvezmény nincs, gyerekkedvezményt figyelembe lehet venni. Ha a nyereséget nem veszed ki, vagy nem mindet veszed ki, a ki nem vett nyereség után vállalkozói SZJA (10%/19%), osztalékadó(16%), EHO (14%)


 


TB:  a minimum járulékfizetési kötelezettséged nincs, míg nappali tagozatos vagy. Ha a nyereségedet kiveszed (SZJA-nál írt kivét) akkor összesen 41% járulékot kell fizetned, amiből a 27%-os rész költség.


 


Helyi adók: az önkormányzatoknak fizetendő, szinte mindenütt van az iparűzési adó, ami  leggyakrabban az anyaggal/áruval, közvetített szolgáltatásokkal csökkentett bevétel után 2%- de mentességek lehetnek. Lehet még kommunális adó, építményadó…..


 


Egyebek: cégautó adó havi 7000 Ft vagy 15000 Ft, ha személygépkocsit használsz a vállalkozásban és útnyilvántartással számolsz el. (lehet 500 km-t nyilvántartás és cégautó adó nélkül elszámolni is), Két év után lehet minimumadó kötelezettséged…..


 


A tevékenységed alapján lehetnek esetleg tagdíjak, jogdíjak….de ezeket nem tudom.


 


Választhatod az átalányadózást, később az EVA-t....ne feledd a könyvelési, bevallási kötelezettséget se, ahogy a reklámban mondják: kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét....KÖNYVELŐJÉT.


 


Üdv. Rozi

upper fogadta el, ekkor: 2011-05-25 16:58
Pont: 100
Téma: Átalányadós jár-fiz.

Egy másik kérdésnél (átalány adó tb járulék) már kérdezted, ott az alábbit válaszoltam:r
"A táppénz (gyes stb) alatt, ha nem működik személyesen közre a vállalkozó (nem személyes közreműködés az, hogy ellátja az alkalmazottal kapcsolatos kötelező bejelentéseket, vagy átutalja a kötelező fizetni valókat....) akkor nem kell saját maga után fizetni a járulékot. Erre évekkel ezelőtt jelent meg APEH állásfoglalás, lényeg hogy bizonyítani tudja, hogy más termelte meg a bevételt. r
01:44 02/15/11"r
r
(Nincs különbség a tételes, Evas, átalányadó vállalkozó között ebből a szempontból.)r
r
APEH GYIK:r
"38. Gyes mellett vállalkozhat-e a magánszemély, milyen járulék vonzata van?r
Gyes melletti munkavégzést megenged a jogszabály, mégpedig a gyermek egy éves korától kezdődően, ebből következően a gyes mellett lehet kérni az egyéni vállalkozói nyilvántartásba történő felvételt. Az egyéni vállalkozó nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat), egészségbiztosítási járulékot és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja. Amennyiben tehát az egyéni vállalkozó a gyes folyósítása mellett a vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként kötelezett a járulékfizetésre."r
r
Bemásolom az APEH állásfoglalásból, hogy MI MINŐSÜL SZEMÉLYES KÖZREMŰKÖDÉSNEK, vagyis mikor kell-nem kell fizetni járulékot:r
r
"Tájékoztató a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) rendelkezéseinek alkalmazásáról a gyes, gyet, ápolási díj folyósítása alattr
2005.01.25. r
r
r
Az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény az egyéni vállalkozó számára nem írja elő a tevékenység személyes folytatását, gyakorlását, hanem személyes közreműködési kötelezettséget állapít meg. r
Ez a törvényi szabályozás értelmében valójában annyit jelent, hogy a természetes személynek nincs lehetősége tisztán üzleti befektetéssel egyéni vállalkozás alapítására, abban személyesen is közre kell működnie. A személyes közreműködést azonban a törvény tágan értelmezi.r
Az egyéni vállalkozó ezért nem az igazolványában meghatározott tevékenység (szakma) személyes folytatására, gyakorlására kötelezett, hanem közreműködése a vállalkozás szervezéséig, irányításáig terjedhet, alkalmazottat, bedolgozót vagy segítő családtagot is foglalkoztathat…..r
Járulékfizetési kötelezettség alól azonban a Tbj. törvény idézett, meghatározott eseteiben mentesíti a biztosított egyéni és társas vállalkozót akkor, amikor fizikailag nem képes a vállalkozói tevékenységét személyesen gyakorolni, mert beteg, táppénzes állományban van, vagy ha gyermeke gondozása, családtagja ápolása mellett nincs lehetősége a vállalkozói tevékenység személyes folytatására. Ekkor a minimálbér alapulvételével járulékfizetési kötelezettsége nincs.r
r
De ha például a vállalkozó állítása szerint személyesen nem folytatta a vállalkozói tevékenységét, de a költségei között vállalkozói kivétet elszámolt, úgy a vállalkozás személyes folytatásának ténye külön bizonyítás nélkül is megvalósultnak tekinthető,r
Kivét, illetve díjazás elszámolás hiányában is megvalósulhat a vállalkozói tevékenység személyes folytatása, ha azt az ellenőrzést végző hatóság az ellenőrzése során megállapítja.r
A vállalkozó akkor is köteles az Art. szerinti adókötelezettségek, a Tbj., Tny., Eb. törvény szerinti kötelezettségek (nyilvántartás, bevallás, adatszolgáltatás) teljesítésére, ha a vállalkozás valójában nem működik, vagy a vállalkozó személyesen nem, hanem alkalmazott, segítő családtag útján folytatja a vállalkozási tevékenységet. E kötelezettségek teljesítése sem tekinthető azonban a vállalkozási tevékenység személyes folytatásának a Tbj. törvényben a járulékfizetési kötelezettség alól mentesített időtartam alatt."r
(2202/2005. - Pénzügyminisztérium Társadalmi Közkiadások főosztálya)

pseniko fogadta el, ekkor: 2011-05-24 12:11
Pont: 20
Téma: Start kártya munkáltatói kedv.

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0400123.TV


2004. évi CXXIII. törvény


4.§ (4) Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a pályakezdő a munkába lépést megelőző napon rendelkezik START-kártyával vagy azt helyettesítő igazolással


5.§ (5) A START PLUSZ kártyával rendelkező személyt foglalkoztatóra a 4/A. § (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.


6.§ (5) A START EXTRA kártyával rendelkező személyt foglalkoztató munkáltatóra a 4. § (7) bekezdésében, valamint a 4/A. § (4) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell

pseniko fogadta el, ekkor: 2011-05-23 10:58
Pont: 20
Téma: Importőr mit tehet a rengeteg fiz.-ő ÁFA ellen?

Nem hiszem, hogy van erre a "csökkentésre" valami jogszabályi lehetőség....hogy a Te szavaiddal éljek, így valóban egy értelmetlen business.


 


Ha jól értem, azért adod 125-130 Ft ért, mert a szomszéd utcában is annyiért adják és ha többért adnád nem vennék meg. Csak valószínű, hogy a szomszéd boltban nem 100 Ftért szerzik be! Ha nem teszel alulról annyit rá, ami fedezi a költségeidet és még nyereség is marad, mert az állam ezt is elvárja, hogy neki is fizess, akkor nincs értelme csinálni.


 


Ha nem tudod kevesebbért beszerezni, akkor kénytelen vagy többet rárakni mint a szomszéd és valami mással odacsalogatni a vevőt, hogy tőled vegyék meg. Én is kereskedem, nekem is sokszor mondják, hogy az x multinál ugyanez olcsóbb, persze....mert a multi behoz egy hajóval és ezért olcsóbban adják neki, ha eladta akkor kész, hozza a másik terméket, már nem is emlékszik rá mi volt nála fél évvel ezelőtt (bocs kedves multik), én meg megveszek 5-10 dbot, természetesen más áron....és akkor elmondom, hogy nálam azért drágább, mert kap magyar nyelvű tájékoztatót, kap szerelőt a beszereléshez, a törvényinél előírtnál több garanciát biztosítok, engem fel lehet hívni vasárnap is ha baj van az eszközzel, javításnál nem kell Pestre küldeni és hónapokat várni, hogy kész legyen, előzetesen kimegyek a helyszínre megnézni, hogy tényleg felszerelhető-e oda a termék, olyan importörtől veszem, aki évek óta a piacon van, ha alkatrész kell tud biztosítani, nem fog eltünni 1 év után, nem beszélve arról, hogy én is régóta a piacon vagyok, nevem van a szakmában........na ezért nem ilyen rózsás nálam sem a helyzet, de azért többen vannak, mint gondolnád azok, akiknek nemcsak az számít, hogy olcsó legyen.....


 


A pontok: induláskor kapsz egy keretet. Ha kérdést teszel fel, akkor ebből a keretből a jó válaszokért felajánlsz valamennyit. Ezzel jutalmazod a válaszadót. Ha Te is válaszolsz egy kérdére és elfogadja a kérdező a válaszod, Te is kapsz pontot, így gyarapíthatod, hogy tudj ismét kérdezni. Úgy tudom pénzért is lehet venni pontot, de ha nagyon fogy szólni kell (kérdésben jelezni) és mindig van valaki, aki ad a sajátjából. A fórum működtetője a legszorgalmasabb válaszadókat (a legtöbb ponttal rendelkezőket) évvégén megjutalmazza (könyv, tanfolyam).


A válasz alatt van egy kocka, hogy a kérdésfeltevő ezt a választ elfogadta....itt jelölöd, hogy "megfelelő" volt a válasz, ezzel lezártad a kérdést, átkerül a megválaszoltak közé és a felajánlott ponttal nálad csökken, a válaszadónál nő a pontok száma. Több választ is lefogadhatsz, akkor apontokat szétosztják a válaszadók közt.


Sok sikert a kereskedéshez és a pontgyűjtéshez is! Rozi

Borsz fogadta el, ekkor: 2011-05-20 15:14
Pont: 25
Téma: Önálló tevék. jöv. művészet

Választhatja a 10%-os bizonylat nélküli elszámolást ill. a tételes elszámolást is. Az alábbi NAVos ismertetőben az 5. oldalon kitér, hogy a művészeti tevékenységet végzők az átalános ktsg-en kivül még mit számolhatnak el (bizonylattal). Arra kell ügyelni, ha adtál nyilatkozatot kifizetőnek ktsg elszámolásról, akkor ha tételesről nyilatkoztál, most nem választhatod a 10%-ot, fordítva lehet.


A biztosítási jogviszonyt ha KIFIZETŐnek számláztál, vizsgálnia kellett vola (30%-os jövedelem) és a TB járulékot (27%+levonandó járulékok) vagy EHOt (szintén 27%) be kellet volna fizetni és vallania.


Ha a tevékenységet magánszemélynek végezted, ill. a művészeti tevékenységet végzőnél nem volt kötelező az adóelőleg megállapítás és így a TB alap sem került mindig megállapításra, akkor a 27% EHOt a a jövedelmet szerző magánszemélynek kell bevallani és megfizetni. 1053-09 287. sor


http://www.apeh.hu/data/cms137965/Az_onallo_tevekenyseg_es_az_onallo_tevekenysegbol_szarmazo_jovedelem.pdf


Üdv Rozi

4949 fogadta el, ekkor: 2011-05-18 15:28
Pont: 20
Téma: korrepetáló kurzus, magántanítás

Egy kis segítség a döntéshez...pontos választ, hogy melyik tevékenység lehet adószámos és melyik egyéni vállalkozói, azt a NAV vagy az Önkormányzat tudja megmondani.


Az alábbi linken(szerintem) jó összefoglaló van az adószámos magánszemélyről ill. a különbségről az e.v-től, főleg ha kifizetőnek dolgozol. (Az SZJA, TB százalék még 2007-es)


http://www.seed.hu/cikkek/adosz_msz



Adószámos magánszemély az, aki nem egyéni vállalkozó, de adóköteles bevételszerző tevékenységet végez. Az adószámos magánszemélyt jogszabályok nem definiálják, de ha az egyéni vállalkozó törvényi fogalmát nézzük, akkor adószámos magánszemélyként csak olyan tevékenység végezhető, amely nem rendszeres, nem üzletszerű. Ezen kívül egyes tevékenységek csak és kizárólag egyéni vállalkozói formában végezhetők. Az adószámos magánszemély vállalkozási formát azoknak célszerű választani akik, ritkán, eseti jelleggel kapnak megbízást, a tevékenység nem engedélyhez, vállalkozói igazolványhoz kötött, van biztosítási jogviszonyuk, tehát rendelkeznek bejelentett munkaviszonnyal." Valójában ez a foglalkoztatási forma semmiben sem különbözik a klasszikus megbízási szerződéses foglalkoztatástól.


Az alábbi linken megtalálhatod az egyéni vállalkozói igazolványba felvehető tevékenységeket és leírásukat, pl. a 855906 alá tartozó korrepetálás:


http://www.szakmakod.hu/855906/Korrepetálás/


Hogy mennyi marad meg bármelyik formánál, az függ a választott adózási módtól, a biztosítási jogviszonytól, költségektől (ezért kevés csak a bevételt megadni)....a bevételből vond le a ténylegesen felmerülő költségeid (anyag, eszközök, bérleti díj, utazási költség....) valószínű nem tévedek nagyot, ha azt mondom, hogy a megmaradó 50%-át be kell fizetni szjaba, minimum adóba, helyi adóba, cégautó adóba, TB-EHO járulékokra...

orion_7 fogadta el, ekkor: 2011-05-17 14:37
Pont: 50
Téma: Társas váll. 1053

A lap 5. sor Más nem önálló tevékenységből származó jövedelem.


.....igen, nem jár adójáváírás

4949 fogadta el, ekkor: 2011-05-17 13:16
Pont: 10
Téma: Kell szuperbruttósítani vagy nem?

Az SZJA tv. MÁSODIK RÉSZE foglalkozik az összevont adóalapba tartozó jövedelmekről. Ezek a 16-28.§-ok. A 29.§ írja le, hogy az összevont adóalapba tartozó jövedelmekre adóalap kiegészítést KELL alkalmazni. (2011-ben 27%, mint a TB járulék). Nem teljeskörűen: ide tartozik a nem önálló tevékenység, mint a munkabér, tagi jövedelem, megbízási díj...az önálló tevékenységből a vállalkozói kivét, az őstermelési jövedelem, az adószámos magánszemélyként végzett jövedelem.... 2011-től ebbe a fejezetbe tartozik az ingatlan bérbeadás is, amit az 5. pontban tüntettel fel. Tehát ezekre vonatkozik a 27%-os adóalap növelés.


Az SZJA tv. HARMADIK RÉSZE foglalkozik az egyes különadózó jövedelmekkel. Ezek a 49-68.§-ok. Ezekre NEM vonatkozik az adóalap kiegészítés. Ide tartoznak az általad 1-4. sorszámmal feltüntetett tételek.


A 69-72.§-ban az egyes juttások adózása van (egyes meghatározott, béren kivüli, kamatkedvezmény), ahol 19%-al kell emelni az adóalapot, ahogy írtad.


A 74-77.§-alatti jövedelmeket "egyenként" kell értelmezni, hogy mi a jövedelem és mi az adóalap. (Bérbeadás önkormányzatnak, társasház, nyeremény, értékpapir) 

erpe83 fogadta el, ekkor: 2011-05-13 03:57
Pont: 20
Téma: ingatlan bővítés

A - kizárólag üzemi célt szolgáló - tárgyi eszközök bővítésével, átalakításával....együtttesen felújítási költségével kapcsolatos kiadásokat lehet egyösszegben elszámolni vagy ÉCS alapot növelni. (SZJA tv. 11.sz. melléklet II. 2.d)


A  tárgyi eszközökbe beletartozik a bútor, berendezés is (a kizárólag üzemi célt szolgáló). 


Ha azt valamikor már felvetted a tárgyi eszközök közé és most felújítást végzel rajta akkor elszámolhatod egy összegben. 


Ha ez a bútor új beszerzés, akkor ha 100e Ft alatti egyösszegben számolhatod el, ha 200e Ft alatti akkor két év alatt 50-50%-ban, egyéb esetben leírási kulcs alapján (14,5%).  (SZJA tv. 11.sz. melléklet I.2 és II. 2.g és  II. 3. dc)

bubos fogadta el, ekkor: 2011-05-12 06:16
Pont: 50
Téma: Februári jelentés az OMMF felé

Nem is néztem, nekem sem nyílt meg az emailben, amit az üzemorvostól kaptam....de mint garbo50 írta elérhető máshol is, ez található a hivatkozott kormányrendeletben a fogl.eüről:

A foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet módosítása 

25. § A foglalkozás-egészségügyi szolgálatról szóló 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 89/1995. (VII. 14.)Korm. rendelet) 6. § (2)–(3) bekezdése helyébe a következõ rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti besorolást a munkáltató a szolgálat vagy a munkavédelmi felügyelõség véleményénekfigyelembevételével készíti el.

(3) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat biztosításával kapcsolatos hatósági ellenõrzési jogkört a munkavédelmifelügyelõség gyakorolja.”

26. § Hatályát veszti a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet 2. § (2)–(4) bekezdése, valamint 4. § (1)–(2) bekezdése.

Üdv. Rozi

494 fogadta el, ekkor: 2011-01-19 13:49
Pont: 10
Téma: Februári jelentés az OMMF felé

Tisztelt Partnerünk!

 Engedje meg, hogy felhívjuk figyelmét néhány foglalkozás-egészségügyet is érintő aktuális témára:                                                                                                                                                    

 1.) Változás a munkáltatók jelentési kötelezettségében.

2.) Változás a közúti gépjárművezetők alkalmassági vizsgálatában - időben keresse fel háziorvosát!

3.) Géjárművezetői alkalmassági vizsgálatok térítési díjai. 

VÁLTOZÁS A MUNKÁLTATÓK OMMF FELÉ TÖRTÉNŐ LÉTSZÁMJELENTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATAIBAN

351/2010. (XII. 30.) Korm. Rendelet 26. § A jogszabály értelmében hatályát veszti a 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet 2. § (2)–(4) bekezdése, valamint 4. § (1)–(2) bekezdése.

Ennek megfelelően 2011. január 01-jétől a munkáltató a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatással összefüggő adataival kapcsolatban

 nem tartozik jelentési kötelezettséggel az OMMF felé,

tehát megszűnt- az újonnan alakult társaság működése megkezdését követő két hónapon belüli,

- az éves rendszerességgel (minden év február 15-ig) leadandó változásjelentés,

- valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás megszűnéséről szóló jelentés. 

A módosító rendelkezés az alábbi linken olvasható:

 http://www.mhk.hu/mhknew/i_online/Cache/90559906503701449676742198398617/001875420000.htm 

494 fogadta el, ekkor: 2011-01-19 13:49
Pont: 10
Téma: Cafeteria 2011

http://www.hrportal.hu/hr/jovore-a-teljesitmenyhez-is-kotheto-a-cafeteria-20101213.html

Jövőre a teljesítményhez is köthető a cafeteria  2010.12.13

 

".....Mivel megszűnik a természetbeni juttatás kategória, semmissé válik az a korlát is, amely szerint a juttatást minden alkalmazott esetében egyenlő arányban kell alkalmazni, vagyis ezentúl differenciálni lehet, így a teljesítményhez lehet kötni. Ez azt jelenti, hogy a társaságok akár az ételutalványt is felhasználhatják motivációs eszközként - számol be a lap a Sodexo konferenciájáról........"

 

http://adougyek.hu/tart/cikk/ca/0/67621/1/adougyek/Mi_a_cafeteria

Kire és mire vonatkoznak a béren kívüli juttatásokMi a cafeteria?  2010.04.13 18:29 

 "........A cafetéria tehát nem adózási mód vagy előírás, hanem egy olyan munkajogi szabályzat, amelyben a munkáltató választást enged a magánszemélyek számára, hogy maguk határozzák meg azt, hogy fizetésük kiegészítéseképpen milyen juttatásokban kívánnak részesülni. A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 154. § (1) bekezdése szerint tilos a munkabért utalvány vagy más – pénztől eltérő - formában fizetni. Ezért a munkabér cafetériával nem váltható ki......................................................................................A cafetériának az adótörvényekkel való kapcsolatát a személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény 69. § (1) bekezdés d) és e) pontjaiban találhatjuk meg.......................................................................

...........Ezért például nem ütközik az szja-törvény előírásába az, ha a munkáltató például a 18 000 forint meleg étkezési jegyet munkateljesítményhez kapcsolódó jutalomként adja a munkavállalónak. (Egyes munkáltatók például az étkezési jegy juttatását ahhoz kötik, hogy a munkavállaló ne menjen az adott hónapban betegszabadságra. Ez az előírás az szja-törvény szabályait nem sérti, ugyanakkor munkajogi szempontból igencsak aggályos.)"

Pócsföldi fogadta el, ekkor: 2011-01-19 10:24
Pont: 7
Téma: Vevő adószáma 2011

Ezen az oldalon a hírekben jelent meg.....én is többször elolvastam, hogy mi ebben a változás, hiszen a nekem természetes volt, hogy a fordított adónál eddig is fel kellett tüntetni az adószámot, akár készpénzes-akár átutalásos volta számla, de lehet, hogy a törvényben ez nem volt benne?! Szerintem sokan csak azt olvasták, hogy fel kell tüntetni az adószámot és "nem olvasták tovább"!

Mi változott az áfa-törvényben ?

2011.01.04, Kovácsné Álmosdy Judit, Forrás: Saját forrás

Egyszerűsített számla adattartalmának bővülése

Az általános forgalmi adóról szóló törvény 176.§-a tartalmazza a számla egyszerűsített adattartalmára vonatkozó rendelkezéseket, melyek önmagukban teljesen olvashatatlanok, mert megfogalmazások helyett csupán törvényi hivatkozásokat tartalmaznak. Ebből következik, hogy a 2011-től történő módosítást a 2. bekezdés "b" pontjában nem lehet észrevenni, pedig fontos lenne.

Az áfa-törvény 169.§-a sorolja fel az általánosan alkalmazott számla kötelező adattartalmát. Erre a felsorolásra hivatkozva írja elő a törvény, hogy az egyszerűsített számlában ezentúl az "a"-tól "f" pontokban (a, b, c, d, e, f,) megjelöltek kitöltése kötelező, továbbá az ellenérték pénzben kifejezett összege, valamint ha olyan ügyletről van szó, akkor az "Áfa-törvény területi hatályán kívül" kifejezés feltüntetése is kötelező.

Ennek a jól elbújtatott törvényváltozásnak a kulcsa a 169.§ "d" pontjában foglaltak előírása az egyszerűsített számlát kiállítók számára, mely a következő: "a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma, amely alatt, mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy amely alatt a 89. §-ban meghatározott termékértékesítést részére teljesítették".

Ez azt jelenti, hogy 2011-től az egyszerűsített számla kibocsátójának fel kell tüntetnie a vevő adószámát is a számlán, ha a vevője az adófizetésre kötelezett (fordított adózás belföldön vagy külföldön).

pseniko fogadta el, ekkor: 2011-01-12 08:11
Pont: 7
Téma: áfa visszaigénylés/építőipar

 Általános forgalmi adó visszaigénylése I.

2010.09.13, Kovácsné Álmosdy Judit, Forrás: Saját forrás

.................A másik problémakör, melyről kevés szó esik, az a "kifizetettségi" feltétel.

Az általános forgalmi adó negatív különbözetének visszaigényelhetőségéhez teljesíteni kell az értékhatárok kritériumát (van kivétel) és a kifizetettségi feltételt. Ez utóbbit mindenkinek. Vagyis hiába számítottak fel több adót felém, mint amennyit én felszámítottam mások felé, a negatív különbözetet nem kapom vissza, ha nem fizettem ki a bevallás benyújtásáig a kötelezettségeimet a szállítók felé.

Az erre vonatkozó szabályt az általános forgalmi adóról szóló törvény 186.§-a tartalmazza.

Nem kell vizsgálni a megfizetettséget a következő ügyletekre vonatkozóan:

- Közösségen belüli termékbeszerzésnél, - termékimportnál, - fordított adózás hatálya alá tartozó belföldi ügyleteknél, - olyan szolgáltatások igénybevételénél, ahol a vevő az adófizetésre kötelezett.

Ezen kívül vannak még olyan gazdasági események, amelyek esetében, ha szabályosan járunk el, illetve az esedékesség időpontjáig törlesztünk, akkor megfelelnek a megfizetettségi kritériumnak. Ezek a garanciális pénzügyi visszatartások, részletre történő vásárlás, és a zárt végű pénzügyi lízing.

...................részlet egy ezen az oldalon megjelent cikkből.

Üdv. Rozi

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-12-18 21:48
Pont: 33
Téma: traktor vásárláshoz támogatás

Szia! Ha a pénzt csak "vásárlási előlegként" kapta, hogy vegye meg a traktort az egyesület helyett, a számla az egyesület nevére fog szólni, akkor az az őstermelőnél nem jelenik meg a könyvelésben sem bevételként, sem költségként (ÉCSként).

A használatba adásról gondolom lesz valami megállapodás, hogy milyen feltételekkel, milyen időszakra....ha bérleti díjat fog kikötni az egyesület, azt költségként elszámolhatja, ha nem lesz bérleti díj csak pl. a fenntartási költségeket fizeti az őstermelő, azt szerintem szintén elszámolhatja költségként, ha folytatja az őstermelői tevékenységét...,  elképzelhető, hogy bizonyos időszak végén az őstermelő tulajdonába kerül a traktor, megvásárolhatja, vagy részletekben kifizetheti...de ehhez tényleg ismerni kell a szerződést!

Lehet, hogy arra gondoltál, hogy mint az autók forgalmijában van tulajdonos és lehet üzembentartó más....nem tudom a traktornak milyen forgalmija van...de ha ilyen üzembentartó az őstermelő, akkor mint a nevében is van az üzemeltetési (fenntartási) költségeket elszámolhatja költségként, ha vállalkozási (őstermelői) tevékenységhez használja 

Üdv. Rozi

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-12-18 20:18
Pont: 20
Téma: Fizetős kérdés

NEM!

3 és fél év alatt 15 kérdést tettem fel, 217 hozzászólásom volt, 71 elfogadott válasz. Egyik kérdésem sem volt olyan horderejű, amiért fizetnék, főleg ennyit! De nagyon jól esett minden válasz, amely megrősített vagy továbblépésre, gondolkodásra ösztönzött... Sosem vettem "készpénznek" a választ és ezt az én hozzászólásimban is igyekeztem erősíteni, hogy az én válaszom is csak egy vélemény és nem lehet hívatkozási alap.  Rajtam kivül is több mint 16000 nézték meg a profilomat, tehát ahogy én is, más is próbálja megismerni a válaszadókat a kérdéseik, válaszaik kapcsán, így alkotni véleményt arról, kinek a válaszaiban lehet leginkább "megbízni".  Azért kellet csak 15-ször kérdeznem, mert nagyon sok kérdést feltettek mások helyettem és a választ így megkaptam. Én egyedül dolgozom, nincs kolléganő akivel megbeszélhetném a problémakat, főnök, aki megdícsér (vagy nem), a fórum az, ahol megerősítést kapok arról, hogy jól vagy rosszul végzem a munkám. (A hatóságok elismerése vagy nem elismerése már csak hab a tortán vagy inkább a csokireszelék a habon....egy tv reklámot idézve).

Mint más is írta a hatóságok által kapott szakvélemény sem bír kötelező jogi erővel, és az itt kapott forintos válasz bírna? Én is örülök, hogy a HVG különszámokat vagy ADÓ szaklapok egy-egy számát meg tudom venni, el tudok menni évvégén a változások megismertetésekor egy-két előadásra....

Egy hasonló felvetés kapcsán, már régebben is elmondtam, hogy az ilyen "kicsikkel" mint én is, igazán "ki lenne tolva", ha nem működne a fórum a megszokott formában. Nagyon bízom benne, hogy továbbra is számíthatok az ittlévő sok-sok önzetlen segítőre, mint ahogy én is amikor csak tudok, segíteni fogok másoknak.

Köszönöm a fórum fenntartását:N.M.Rozália (Rozi)

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-12-18 20:16
Pont: 1
Téma: Két adószám egy év alatt

A 0953-as bevallás 13-as oldalaiál az F1 gombbal találsz segítséget ill. a 0953 kitöltési útmutatója pdf formátumában a 192. oldalon....lényeg, ahogy Zsuzsa írta egy bevallás; önellenőrzés; a két tevékenység bevételeit költségeit összevontan kell feltüntetni.

"Amennyiben az egyéni vállalkozói tevékenységét év közben megszüntette, de az adóéven belül ismételten egyéni vállalkozói tevékenységet kezdett folytatni, akkor az éves bevallásában az egyéni vállalkozásból származó jövedelem, valamint a tájékoztatóadatok megállapításakor a 0953-13-as bevallási lapon a mindkét időszak éves összesített adatát szerepeltesse.

Ha Ön a 2009. évre az átalányadózást választotta, de az egyéni vállalkozói tevékenységét év közben megszüntette, majd az adóéven belül azt újra kezdte, akkor az adóév egészére a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazására kellett áttérnie."

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-12-15 14:00
Pont: 25
Téma: Szja trv 17-s par. (2011.)

Idézet: " figyelembe véve a (2)-(7) bekezdés rendelkezéseit is"

A (7) bekezdés írja az elhatárolást. (2011. évi jogszabály/HVG). Az, hogy a jövedelem meghatározásakor költséget csak a bevételig vonhat le, az azt jelenti, hogy nem lehet minuszos jövedelme az adóbevallásban. Ha több a költsége, akkor a jövedelme nulla és a "többletköltségeit" átviheti (veszteség elhatárolás), a következő évi bevételeivel szemben számolhatja el.

Bevétel 300, költség 400, jövedelem 300 - 300 = nulla, elhatárolt veszteség 100. Ha pl. a következő évben nem lenne semmi jövedelme, akkor a 100 költséget senki nem tériti meg neki, nem kapja vissza, ha az előző években nyereséges volt és adót fizetett, most nem kérheti vissza arra hivatkozva, hogy több költsége van most, vagyis költséget csak 300-at számolhat el, mint amennyi a bevétele volt a tevékenysége során.

A 49/B (2) írja azt is, hogy a többféle vállalkozói tevékenységet (amire vállalkozói SZJA-t számolunk-mert ez a fejezet címe) együttesen kell egyéni vállalkozói bevételnek tekinteni- tehát a különféle vállalkozói tevékenységek bevételét-költségét össze lehet vonni. (Amit egy pénztárkönyvbe könyvelsz.) De ezt a bevételt-költséget nem vonhatod össze pl. a mezőgazdasági vagy bérbeadási vagy egy egyéb adószámos önálló tevékenységgel....de ezt a részt már magyarázták és érted is.

Üdv. Rozi

duoasz fogadta el, ekkor: 2010-12-11 19:14
Pont: 25
Téma: 1% felhasználása: 09KOZ nyomtatvány kitöltése

2. A 2008. végén, vagy 2009-ben terv szerint még felhasználásra kerülő, de a nyomtatvány leadásáig még ténylegesen fel nem használt összeget fel kell-e tüntetni a 08KOZ nyomtatványon?2010.04.21.

A 08KOZ számú nyomtatványon csak a nyomtatvány benyújtásáig ténylegesen felhasználásra kerülő összegeket lehet szerepeltetni. A nyomtatvány benyújtásáig fel nem használt összeget – legfeljebb 3 évre – tartalékolni kell, illetve annak felhasználásáról a későbbi években benyújtandó nyomtatványokban kell számot adni.

3. 2007. adóévre 2008-ban benyújtott 1 százalékos rendelkezések alapján pótutalás formájában kapott összeg felhasználási adatait a 08KOZ nyomtatványon fel kell tüntetni?2010.04.21.

Ha az 1 százalék összegét 2008. december 31-éig megkapta a civil szervezet, akkor igen. Amennyiben a pótutalásra csak 2009-ben került sor, akkor azt majd a 2010. október 31-éig benyújtandó, 09KOZ számú nyomtatványban kell szerepeltetni.

 Forrás: APEH GYIK

Ezért írtam, hogy a tavalyi évtől, hogy csináltam...a 08KOZ nyomtatványon a 2008-ban kiutalt és a kiutalástól a nyomtatvány benyújtásáig elköltött lett felhasználtként jelentve (pl. 2008. nov-2009. szept.) a fel nem használt tartalékolva.

Én valószínű maradok ennél a "variációnál", mivel évek óta így göngyöltük....átutalástól - megjelentetésig / mostmár bevallásig. Bármelyik variációt választod, fűzd le mellé magadnak az állásfoglalásokat....aztán reménykedjünk! Jobbat nem tudok javasolni.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-12-07 15:30
Pont: 10
Téma: céges szgk menetlevél

Menetlevelet az APEH-nek nem kellett vezetni csak útnyilvántartást bizonyos esetekben. A menetlevelet a KPM-nek kellett. (Rendőri igazoltatásnál kérték még a magánszemélyektől is ha teherautója volt.) Az alábbi rendeletetben biztos benne van, kinek mit kell, nekem ezek vannak lementve a menetlevél témához:

Kire vonatkozik a menetlevél vezetési kötelezettség?
A menetlevél vezetési előírásokat, a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet (továbbiakban MT rendelet) tartalmazza.

2008. július 1-jétől a jogszabály hatálya azokra a gazdálkodó szervezetekre [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. §-ának c) pontja] terjed ki, amelyek

a Magyar Köztársaság területén belföldi vagy nemzetközi forgalomban - ideértve az átmenő forgalmat is - közúti közlekedési szolgáltatást végeznek, illetőleg a Magyar Köztársaság területén közúti járművet (a továbbiakban: jármű) tartanak üzemben;

a Magyar Köztársaság területén kívül magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járművel közúti áruszállítást vagy személyszállítást végeznek;

a külön jogszabályban meghatározott C1, C1+E, C, C+E, illetve D1, D1+E, D, D+E kategóriában érvényesített vezetői engedéllyel vezethető gépkocsival közúti áru- vagy személyszállítást végeznek, a 11. § (1) bekezdése és az 1. számú melléklet rendelkezései tekintetében.

Az MT rendelet hatálya a gazdálkodó szervezetekre, a vállalkozásokra terjed ki, de a magánszemélyekre, és a magáncélú járműhasználatra nem.

Fentiek alapján 2008. július 1-jétől a magánszemélyek által - magántulajdonban levő járművel - a magáncélú közúti járműhasználat során, a menetlevél vezetési kötelezettség az MT rendelet hatályának változása folytán megszűnt.
  

4. Kell-e útnyilvántartást vezetnie a társas vállalkozásnak abban az esetben, ha fizet cégautót? (APEH GYIK)2010.04.23.

A cégautóadó fizetési kötelezettség miatt nem kell útnyilvántartást vezetni. 

13. Helyesen jár el az a társaság, aki a tulajdonában lévő személygépkocsi után cégautóadót fizet, de nem vezet útnyilvántartást? (APEH GYIK)2010.04.23.

Igen

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-12-07 14:59
Pont: 10
Téma: Hogyan lehet ev. telephelyet megszüntetni?

Augusztusban volt az utolsó ig. kérelmem (nem telephely változás miatt), akkor még jelőlhettem és meg is kapta a vállalkozó.....tudok olyanról, aki jelőlte, hogy postán leadta a régit, kér újat, aztán nem adta le....várta, hogy küldjék az újat.....lehet, hogy ezért szüntették meg, akinek kell, az intézze személyesen....nem tudom azt felszólítják-e aki nem viszi be változáskor a régit? Egyáltalán azt még lehet jelőlni, hogy leadta vagy beküldte, csak az nem lehet hogy újat is kér?

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-12-07 14:49
Pont: 10
Téma: Tanulószerződés MOST!

http://www.pbkik.hu/index.php?id=12714&term=tanulószerződés

Mária hozzászólását kiegészítve a fenti linken (és honlapon) sok jó információ van a tanulószerződésről. Az 50%-os elszámolhatóság a szakképzési terhére igaz, de az adómentességre nem (több is lehet az adómentes, ha az van a tanulószerződésben, hogy pl. 65%-ot fizetsz...). Régen valóban így volt, de 2009-ben változott....adóterhet nem viselő járandóságról az állásfoglalást szintén a fenti honlapról másoltam:

Cséfalvay Ágnes2010. június 15., kedd

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tájékoztatást kapott gyakorlati oktatással foglalkozó vállalkozásoktól, arról, hogy a tanulók, hallgatók részére kifizetett pénzbeli juttatásokra vonatkozó jogszabályi értelmezésekkel kapcsolatban eltérő alkalmazást tapasztaltak. Ami azt jelenti, hogy a minimálbér 20 %-a felett kifizetett juttatásokat adóterhet viselő járandóságnak tekintik. A Kamara véleménye szerint azonban a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tv. úgy rendelkezik, hogy a vonatkozó jogszabályok alapján kifizetett díjazás teljes összegét adóterhet nem viselő járandóságnak kell tekinteni.Ennek tisztázása érdekében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnökéhez fordult állásfoglalásért

Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztályának főosztályvezetője a következő szakmai véleményt fogalmazta meg: „A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. Törvény ( a továbbiakban: szja- törvény) 3. § 72. e) pontja szerint adóterhet nem viselő járandóságnak minősül a szakképző iskolai tanulónak, illetve felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatónak tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés, valamint szakképzésben tanulószerződés nélkül résztvevő tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás, valamint a tanulószerződéses tanulót jogszabály alapján megillető kiegészítő pénzbeli juttatás, továbbá a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. Törvény alapján a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprész terhére folyósított szakiskolai tanulmányi ösztöndíj. 

 A Pénzügyminisztérium Szociális és Munkaügyi Minisztériummal egyeztetett álláspontja szerint az szja-törvény 3.§72. pontjának e) alpontja nem korlátozza összegszerűen a szakképzésben részt vevő tanulók, hallgatók pénzbeli juttatásaiból az adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő részt, következésképpen a vonatkozó jogszabályok alapján kifizetett díjazás teljes összegét – álláspontjukkal egyezőenadóterhet nem viselő járandóságnak kell tekinteni. A juttatás megítélését nem befolyásolja az, hogy a tanuló, hallgató tanulószerződés, vagy hallgatói szerződés alapján vagy anélkül vesz részt szakmai gyakorlaton.”

Üdv. Rozi

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-12-07 14:06
Pont: 10
Téma: Több havi megbízás 1008-on

Részlet a 1008-as kitöltési útmutatójából:

A biztosítási jogviszony időtartama (1008-09, 10-01 – 10-02, 12 – 14-eslapok)Ebben a rovatban a járulékfizetési kötelezettséget megalapozó biztosítás időtartamát kell feltüntetni. A biztosításban töltött idő kezdő időpontjaként tárgyhónapon belüli, vagy tárgyidőszaktól eltérő időszak is feltüntethető.Példa: a dolgozó munkaviszonya a felmentési idő figyelembevételével 2011.január 15-én megszűnik, de az utolsó munkában töltött napon 2010. október15-én részére a munkabér kifizetésre kerül.Ebben az esetben a tárgyhónapról (október) benyújtott bevallásban az októberi adatokat tárgyhavi, az ezt követő időszakok a tárgyhónaptól eltérő időszakként oly módon kerülnek bevallásra, hogy a november-december hónapok adata összevontan külön lapon, majd a 2011. január 1-jétől január 15-ig, a felmentési idő végéig tartó biztosítási idő és adatok egy újabb lapon, tehát összesen három lapon kerülnek feltüntetésre.     93-94.OLDALON 

Példa: A megbízási jogviszony 2007. március 1-jétől 2010. június 30-ig tart, akifizetés egy összegben, 2010. június 30-án történik. Az egyes évekre(2007., 2008., 2009., 2010.) jutó megbízási díj összegét a biztosítási jogviszonyidőtartama rovatban évekre megbontva külön-külön lapon kell szerepeltetni.97. OLDAL

Nekem 2009-ben volt "ilyen" megbízásosom. A 0908 M lapon 11.01-11.31 időszak szerepelt, a 04-es lapon feltüntettem a kifizetett összeget (SZJA alap), a 09 és 10-es lapokon az időszak 10.01-10.15 volt, mert erre az időszakra történt a kifizetés novemberben. Rendben volt a bevallás.

Üdv. Rozi

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-12-06 15:25
Pont: 20
Téma: Kilépés az EVÁ-ból

Szia! Ahogy TICA (3HInfo) írta.

Az Ő megerősítésére raktam be az idézetet...az APEH is azt írja, hogy T103-on kell a kilépést jelenteni (mivel saját elhatározás, azért kell ezt kitölteni, ha pl. értékhatár átlépés miatt kellene váltanod, akkor kellene a T101E-n a B02-n a 12. sor ahogy írtad.

A 12. sor a kitöltési útmutató szerint: "Az EVA alany az EVA tv.3§ (1) bekezdésében felsorolt körbe nem tartozó kilépési szándékát a T103 jelzésű adatlapon jelenti be." (Ezért nem tudod itt a saját elhatározást ikszelni)

A T101E-t a saját elhatározásból vagy pl. a már említett értékhatár megszűnés esetén is ki kell tölteni, az F01 lapot, ahol nyilatkozni kell, hogy az EVA alanyiság megszűnése miatt nyilatkozol az ÁFÁról és a választásod szerint a következő sorokban x-elni az ÁFA módot.

Az okmányirodába szerintem sem kell jelezni semmit, ahogy az APEH tájékoztató írja, majd kapsz határozatot, hogy elfogadták vagy elutasították az átlépést és mi lesz az új adószámban (hátulról a 3. 1 vagy 2 lesz-e). Az okmányirodában szerintem csak akkor kell jelentkezni, ha van vállalkozóid és az "új" adószámmal is szeretnéd ha meglenne papiralapon is (nem csak lekérdezhető módon a nyilvántartóból).

Üdv. Rozi

aborbenyi fogadta el, ekkor: 2010-12-03 08:25
Pont: 20
Téma: Alanyi adómentes határ túllépése

Egy kérdés és válasz az APEH GYIK-ről:

"19. Alanyi adómentes adóalany közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adó alóli mentes tevékenységet is végez. A számla kiállításakor mely mentességet tünteti fel?
2010.02.09.

Az alanyi adómentes által végzett, tárgyánál fogva adómentes termékértékesítésről kiállított bizonylaton az alanyi adómentesség státuszra kell utalni, feltéve, hogy a tárgyánál fogva adómentes termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást alanyi adómentes minőségében végzi. Amennyiben a kérdéses ügylet ellenértéke az alanyi adómentes értékhatárba nem számítandó bele, célszerű a számlán utalni az ügylet közérdekű vagy speciális jellegén alapuló adómentességre."

A számlákat alanyi mentes minőségben állítottad ki (1-es adószám hátulról a harmadik). Amikor elérted az 5 milliót a bérbeadásból származó bevételt is beszámítva ( a bérbeadás beleszámít az értékhatárba), ÁFA körös lettél. Az értékhatárt átlépő negyedéves bevalló lesz. Ha ezt az értékhatár átlépést most 2010-ben vettétek észre, akkor a 10101E (egyéni vállalkozókkal foglalkozom) nyomtatványon a 2008-as időponttal (változás időpontja) a változást be kell jelenteni. Ez nem választás kérdése. Ha nem a 2008-as dátumot tünteted fel a változásbejelentőn, hanem a 2010.08.15-öt, akkor ettől az időponttól várják a bevallást. Ha ellenőrzéskor derül ki,, hogy már előző években is ÁFA-s kellett volna, hogy legyen, akkor biztos a bünti.

Az elmaradt 65-ös bevallásokat pótlólag be kell adni, mert a "tárgyi mentes" bevételt is jelenteni kell, és természetesen az egyéb ÁFA-s tevékenységet is ha van.

Büntetés természetesen lehet, de biztosan kisebb mert Te jöttél rá és pótolod, minha egy ellenőrzéskor derül ki. (Ha nincs adó, nincs késedelmi pótlék se, a büntetést is "le lehet alkudni".)

Ha a bérbeadást is ÁFA-ssá akarjátok tenni azt majd csak január 1-től lehet kérni, azt visszamenőleg nem lehet áfássá tenni.

(Olyan esetről tudok, hogy félévvel később vették észre az értékhatár átlépést, a 101E-t beadták azzal az időponttal amelyik számlával meghaladta az 5 milliót, befizették az ÁFA-t és pótoltuk a 65-ös bevallást. Nem kaptak büntetést, csak a késedelmi pótlék volt.)

Üdv. Rozi

timsina1 fogadta el, ekkor: 2010-12-03 06:41
Pont: 20
Téma: egyesületnek utalt tagdíj

http://www.nonprofit.hu/gyik/egy/25.html#gy400

"........Fontos gyakorlati tudnivalók:

• A tagdíjat is ki kell számlázni
• A számlán az Szj, (szolgáltatások statisztikai száma) vagy Vtsz (vámtarifa száma) nem kötelező tartalmi elem, a szervezet képviselőjének nem kell a számlát aláírni
• A számlát készpénzfizetés esetén azzal egyidejűleg, egyéb esetben legkésőbb a teljesítést követő 15 napon belül kell kiállítani
• Nem lehet számlát kiállítani: az adományról, a pályázaton elnyert támogatásról........"

Elég nehezen lehet most megtalálnia a www.nonprofit.hu - n .

Tudástár...GYIK....A civil szervezetek gazdálkodása.... majd a kérdések vége felé:Mikor kell számlát kiállítani a szervezeteknek és hogyan.

Rozi

monti771 fogadta el, ekkor: 2010-11-26 10:25
Pont: 2
Téma: Szja megszűnő ev.-nek

Hasonló "gondom" már nekem is volt, de én az alábbiak szerint értelmeztem: ha a 0958-on bevallotta (és befizette, ahogy írod) a járulékokat havi 90000 Ft után, akkor az azt jelenti, hogy ki is vette??? !!!

Ugyanis a járulékokat a  MINIMÁLBÉR KÉTSZERESE után ill. legalább a MINIMÁL BÉR után kellett megfizetni. Ettől eltérni akkor lehetett, ha a tényleges KIVÉT a két összeg közé esik (vagy ha több a kétszeresnél).

Ha pl. 0-71500Ft-ot vett ki havonta, akkor az SZJA-t a 0-71500 Ft után a TB-t legalább a minimálbér után, legfeljebb a kétszeres után kellett volna megfizetnie.

Ha 71501-143000 Ft között vett ki, akkor az SZJA-t 71501-143000 Ft után kellet volna fizetni, a TB-t szintén a 71501-143000 közötti össszeg után (kivét után) legfeljebb a 143000 Ft után.

Tehát ha a TB-t megfizette volna a 143000 Ft után akkor, most mondhatná, hogy 0-143000 Ft közötti összeget vett ki( vagyis azt, hogy nem volt kivétje). De mivel 90000 Ft után fizetett, ez azt jelenti, hogy nem vállalta a kétszerest mert nem volt annyi jövedelme, ill. azért nem a minimum után fizetett, mert több volt a jövedelme. A 0958-as bevallásában a tényleges kivétje után fizette a járulékokat, vagyis volt kivétje, amit most be kell vallani.

Nem tudom érthető-e mire akartam kilyukadni....?

Üdv. Rozi

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-11-22 14:18
Pont: 50
Téma: Foglalkoztatási jogviszony lekérdezése

Belépsz az ügyfélkapun kiválasztod a Taj szolgáltatást vagy Foglalkoztatási jogv. lekérdezést, használom a szolgáltatást stb. és ezek után bejön az elutasító oldal....ne lépj vissza vagy ki, kattint a piros pajzsra(nnak ellenére, hogy az van ráírva, hogy nem ajánlott) és utána bejön az oldal, ahol TAJ számmal már tudsz nézelődni. Nekem csak így sikerült régebben és most is.

Üdv. Rozi

Rozalinda fogadta el, ekkor: 2010-11-21 14:14
Pont: 10
Téma: Új válasz érkezett !! de mégsem :(( Újra !

Régóta nem jön nekem sem semmi, most "állítgattam" az internetbeállításoknál, így ez most egy próba, hogy kapok-e értesítést. (Leellenőriztem, itt jó az email címem és azért nem fogok egy freemailt létrehozni, hogy kapjak értesítést.) Ha nem jön semmi, akkor marad a "fejmail" - amire emlékszem vagy van időm utána kutatni...

hvanna fogadta el, ekkor: 2010-11-18 16:26
Pont: 5
Téma: pénztárgép bevételek

2009.12.22.

a számla, egyszerűsített számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 7. § (5) bekezdése szerinti év végi adómemória kiíratásról

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) a következőkre hívja fel az APEH elnöke által engedélyezett pénztárgépeket használó (üzemeltető) egyéni és társas vállalkozások figyelmét.

A számla, egyszerűsített számla és a nyugta adóigazgatási azonosításáról szóló 24/1995. (XI. 22.) PM rendelet 7. § (5) bekezdésének harmadik mondata szerint “Év végén a pénztárgép adómemóriájának teljes kiíratását - a bevétellel való egyeztetés érdekében - el kell végezni és azt az ellenőrzés céljára megőrizni”.

Eszerint minden érintett vállalkozásnak ki kell íratnia a tulajdonában (használatában) álló valamennyi (üzemben lévő, vagy abból bármilyen ok – pl. tartalék, javítás - miatt kivont), APEH azonosító jellel és számmal ellátott pénztárgép memóriaegységében tárolt adatokat, a 2009. december 31-i állapotnak megfelelően.

A kötelezettség egységes végrehajtása érdekében a kiíratásról szóló listának - gépenként - a következő adatokat célszerű tartalmaznia:

I. Azonosító adatok:

  • a tulajdonos (használó) neve,
  • a tulajdonos (használó) címe,
  • a tulajdonos (használó) adóigazgatási azonosító száma (adószáma),
  • a stilizált AP jel és a pénztárgép 9 jegyű azonosítószáma,

II. Az adómemória kiíratás adatai:

  • a kiíratás időszaka, melynek
    • kezdő időpontja: 2009. január 1. (egyes régebbi típusoknál: 2008. december 31.)
    • záró időpontja: 2009. december 31., vagy
    • amennyiben a pénztárgéppel az előző két dátum nem íratható ki, úgy:
      • kezdő sorszámként az adóügyi zárás sorszáma 2008. december 31-én
      • záró sorszámként az adóügyi zárás sorszáma 2009. december 31-én,
  • a RAM törlések száma (azon gépeknél, amelyek programjába beépítésre került),
  • a göngyölített forgalom (GRAND TOTAL) összege (az adómemória napi forgalmi összegei együttesen),
  • az áfa göngyölített összege (azon gépeknél, amelyeknél az adómemória az áfa összegét kulcsonként tartalmazza).

Az adómemória kiíratását a vállalkozásnak önmagának vagy az APEH által jóváhagyott szerviz közreműködésével kell elvégeznie, a listát pedig az adó megállapításához való jog elévüléséig meg kell őriznie.(APEH honlap)

A már lezárt kérdésednél is a pénztárgép szervízről írtak....a vállalkozás maga is megcsinálhatja az éves zárást.

 

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-28 08:21
Pont: 10
Téma: 25% adós cafeteria elemek

Nem a vásárlás számít (én csak egyszeresben könyvelek), a vásárláskor nem adóköteles kiadás (készletre vétel), a kiosztáskor (juttatáskor) lesz költség, ahogy az APEH magyarázat írja az alábbi kiemelések szerint:

"A juttatás hónapja az a hónap, amelyben a magánszemély a juttatás formájában kapott bevételt megszerzi...

a január havi meleg étkezési utalványt január hónapban kiosztja, akkor a juttatás hónapja január, ezért a juttatást terhelő adót január havi kötelezettségként kell bevallani és február 12-éig kell megfizetni...

január hónapra elszámolt bér kifizetésével egyidejűleg, tehát csak február hónapban jogosultak átvenni a január havi utalványokat, akkor a juttatás időpontja február hónap, és ennek megfelelően február hónapra kell kötelezettségként bevallani, és március 12-éig kell megfizetni a juttatást terhelő adót..."

A gyakorlatban én a januári bérjegyzéken tüntettem fel a januári étkezési jegyeket, a bért 02.05-én fizettem, a jegyeket külön jegyzéken vették át a dolgozók január 29-i dátummal. Így a januári bérrel  együtt a januári 1008-on vallottam február 12-ig.

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-28 07:49
Pont: 50
Téma: Őstermelő felvásárlási jegy - SZJA

De örülök, hogy megkérdezted, mert egy másik fórumon is ezen "mérgelődünk" (mérgelődök én).

Nem tudjuk mért így készült a 1008-as nyomtatvány! Szerintem el van írva, az átalányadó helyett felvásárlási jegyet kellett volna írni. Az SZJA törvényben sehol nincs, hogy az ELŐLEGET máshogy kell az átalányadósnál számolni! Nem változott a felvásárlási jegy tartalma, azon sem kell jelőlni, hogy ÁTALÁNYADÓS. A híradásokban (HVG) sehol nincs kiemelve, hogy nyilatkoztassuk az őstermelőt, hogy ÁTALÁNYADÓS-e. Mostmár elkezdtük ennek ellenére ezt is nézni az igazolványokon, de akinek már van új igazolványa erre az évre, soknál azonsincs bejelőlve egyetlen adózási mód sem...a kiállítók sem szóltak a termelőknek, hogy az ELŐLEG-nél FELVÁASÁRLÁSI JEGY-nél változás van!

Egyenlőre, akit nem nyilatkoztattunk (januárban még nem ellenőriztük az őstermelőit ilyen szempontnól) vagy tudjuk, hogy TÉTELES elszámolású, azokat a 455. sorba írjuk és jobbhíján a 6-os kódot alkalmazzuk (egyéb ok). Ha megkérdezik mi az előleg levonás elmaradásának oka-FELVÁSÁRLÁSI JEGYBŐL NEM KELL ELŐLEGET VONNI. Akiről tudjuuk mostnár biztosan, hogy ÁTALÁNYADÓS azt a megfelelő sorba a szerint, hogy állati vagy növényi terméket értekesít.

Szóval jó volna tudni, hogy mi ez az ÁTALÁNYADÓZÁS a FELVÁSÁRLÁSI JEGY helyett (SZJA előleg levonás szempontjából)!

fuloptimea fogadta el, ekkor: 2010-10-27 09:17
Pont: 25
Téma: Új válasz érkezett !! de mégsem :((

Köszi...a TOVÁBBI NYITOTT KÉRDÉSEKről "meg is feledkeztem"...csak az a baj, hogy a címek alapján sem találom a témát, ezért lenne jó a vezérszavak beírásával rákeresni a témára....na reméljük majd csak jó lesz egyszer az egész! Rozi

hvanna fogadta el, ekkor: 2010-10-23 18:08
Pont: 7
Téma: Új válasz érkezett !! de mégsem :((

Én a keresés funkciót nem tudom használni....válaszolni akartam, nem találom a kérdést, de a kereséssel sem jön be más csak a szakmai fórum főoldala.

hvanna fogadta el, ekkor: 2010-10-23 18:07
Pont: 7
Téma: Szakképző iskolai tanuló fogalalkoztatása

Az APEH-nak nem fizetsz, mert Te nem pénzben teljesíted a szakképzési hozzájárulást, hanem gyakolati képzőhely "létesítésével".

Az NSZI felé a bevallásban majd kimutatod mennyi lett volna az, amit pénzben kellett volna megfizetni az APEH felé, ha nem lenne tanulószeződéses tanulod, aztán kimutatod, hogy mennyit költöttél a tanulóra (pénzbeli juttatás, járulék, étkezés....) és a kettő különbségét vagy befizeted vagy visszaigényled attól függöen, hogy a kötelezettség a több, vagy az amit ráköltöttél.

bbabi fogadta el, ekkor: 2010-10-22 14:03
Pont: 14
Téma: Járulékok alkalmazottnál és vállakozónál

Persze..., matematikailag és a munkáltató odaláról nézve, mindkét dolgozó 150000 Ft-ba kerül (a munkáltatót terhelő járulékokon kivül)

Csak a dolgozó szempontjából nem mindegy, mit visz haza (mennyi a nettója), mert a nem a 150000-et adod oda nekik, hogy fizessék be a járulékokat és a többiből éljenek.

Alkalmazott: átutalod az államnak a 17% járulékot 25.500 Ft, az adójóváírás utáni 17.185 Ft SZJA-t, azaz összesen 42.685 Ft-ot, és a dolgozónak 107.315 Ft lesz az a nettó bér, amit elkölthet.

25500+17185+107315=150000

Tag:átutalod az államnak a 17% járulékot 25.500 Ft, az adójóváírás nélküli 32.385Ft SZJA-t, azaz összesen 57.885 Ft-ot, és a dolgozónak 92.115 Ft lesz az a nettó jövedelme, amit elkölthet.

25505+32385+92115=150000

 

Könyvelőke fogadta el, ekkor: 2010-10-21 16:18
Pont: 10