Szia!

A magyarország.hu oldalon találtam ezt a kérdést és választ, de nem hiszem, hogy alkalmazható, mert  ahová az őstermelői igazolvány számot kellene írni, oda az alkalmi munkavállaló adatait írom, de hátha te megfejted. Íme:

Kérdésem a 0708 adatszolgáltatáshoz őstermelő, akinek nincs adószáma, alkalmi munkavállalókat alkalmazott. A program nem veszi át , az adószámhoz mit kell beírni?
Aki tud válaszoljon

A mezőgazdasági őstermelőnek van egy könyve, és annak van egy
regisztrációs száma. Ezt a számot kell beírni a 0708-as nyomtatvány
" őstermelői igazolvány száma " sorba és ekkor nem kér adószámot.
Így be tudod vallani az alkami munkavállalókat.
 

Üdv. 

Szia!

Mindenképpen a honlapon kell keresgélned, mivel ott is mint nálunk több cím létezik.

A honlap http://www.finanzamt.de/ és baloldalon kiválasztod a megfelelő várost, és a linkre kattintva a címet is megtalálod ( a strasse - utca nevet ahol olvasod az a cím)

Remélem sikerül megtalálnod.

Üdv. 

Szia Kriszta!

A 4-es lap 163 sorába kellene beírni, ha a kifizető az adót nem vonta volna le, de mivel az igazoláson az szerepel, hogy levonta szerintem ezzel nincs teendőd, csak meg kell őrízni, mert egy esetleges vagyonosodási vizsgálat alkalmával igazolásként jól jön.

Üdv. 

Szia!

Ha a szülő három hónapot meghaladó időtartamra valamely, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes, illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező állam területére távozik, az ellátást tovább folyósítják.
Amennyiben a szülő az előbbi körbe nem tartozó államba távozik három hónapot meghaladó időtartamra, távolléte alatt az ellátás folyósítása szünetel.
A külszolgálatot, vagy külföldi szolgálatot teljesítő személy részére gyermekére tekintettel egyéb ellátást folyósítanak, ezért a folyósítás ideje alatt a GYES folyósítása szünetel.

1998. évi LXXXIV. törvényben szerepel.

Üdv. 

Mt.136. § (2) Ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. Nem követelhető vissza a túlfizetés, ha a munkaviszony a munkavállaló nyugdíjazása vagy halála, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg, vagy a munkavállalót sorkatonai, illetve polgári szolgálatra hívták be.

Szerintem a kiadott igazoláson fel kell tüntetni tartozásként a különbözetet, és akkor a következő munkahely a m.bérből levonja és átutalja, vagy  meg kell állapodni a dolgozóval, hogy fizesse személyesen vissza.

Üdv. 

Szia!

Vállalkozói igazolvány kézhezvétele -07T101E apeh ha áfás számlanyitás, változás 07T102E
07T1041- bejelentés a biztositottakról, ev-nek mint önfoglalkoztatónak
Regisztráció elektronikus bevalláshoz 07T180
Helyi adóra bejelentkezés az önkormányzathoz( székhely szerinti)
OEP-hez BV0501-en bejelentkezés

Havi bevallások- 0758 , minden hó 12-ig, alkalmazott esetén 0708( AM könyves M13-as lap)
áfa 0765 art. szerinti gyakoriság, kezdő  negyedéves

Járulékot a kezdő vállalkozó 65500Ft után fizet. 29,5% Ny.alap,15% EB alap, 1950Ft/hó Eho,4% vállalkozói járulék
. Ezt havonta vallod és fizeted. SZJA fizetési kötelezettséged negyedévente van, a váll. kivét 18%-a. Ezt csak év végén vallod.   Ez év végén a tényleges jövedelemnek megfelelően módosulhat. Jövő év áprilisáig még a nyugd.folyósitónak is adatszolg.köt. van.

Üdv
 

Szia! kata!

A keresést az afsz.hu honlapon is kezdheted, van egy link az álláskeresőknek, munkaadóknak, itt találsz egy címet bolyongás a besorolásokban és feor szám szerint fel vannak sorolva a szakmák, külön címen, hogy szakképzettség nélkül mi végezhető . Szerintem ez ad némi eligazítást. Mint említed  végülis az önkormányzatoknál van egy lista, mihez mi kell, mert e szerint adják a vállalkozói igazolványt is, nem létezik hogy nem tudják a pontos helyet ami alapján dolgoznak. 

Üdv. 

Szia!

A piaci kiskereskedelem TEÁOR száma 5262 ezen belül az önkormányzat , ha vállalkozói igazolványt vált a további belső számokkal pontosítja a tevékenységet. Szerintem ha egyszer már váll.ig-t vált célszerű egy költséggel több tevékenységet is bejelölni így az ajándékra az 5248-at, de ez üzletet is feltételez, de a későbbiek során akkor nem kell módosítania. Még ami eszembe ötlött hírtelen, a piacozás sem olyan egyszerű, mivel vannak esetek, ahol kereskedő szakképesítéshez kötik. Szerintem jó lenne, ha  az önkormányzat vállalkozási osztályán érdeklődnétek, mivel a labda az ő térfelükön van, ők tudják mire mit adnak ki, ez is emberektől- helyektől is függhet.

Üdv. 

12. A „Küldéshez” gomb választása után megjelenik az adatkísérő lap, mely kitöltését követően postázhatóvá tehető az összecsomagolt állomány a „Küldhető” gomb megnyomásával.

Ezt pontosan megtalálod 06K76 nyomtatvány letöltésénél jobb oldali szövegben( végig vezet az egész küldési folyamaton) a kontroll adatszolgáltatás  lélpései címszóban.

Üdv. 

Szia!

Szerintem ugyanazon el kell végezni a teljes helyesbítést és a járulékadatokban lévő változásra az önellenőrzést, melyet az első lapon jelezni kell.

Olvasd el a 06082-es kitöltési utmutatójának az elejét, úgy emlékszem van erre utalás.

Üdv. 

Szia!

Szerintem az átvezetési kérelem is megfelelő, mivel elektronikusan benyujtható, az időbélyeg ugyanolyan biztosíték, mint az utaláson lévő dátum, az elfogadó nyugta is rendelkezésre áll.

Üdv. 

Szia!

A vadászattal kapcsolatban jutott eszembe, hogy a külön erdőrésszel rendelkezők azelőtt ugynevezett erdőbirtokossági társulásokat hoztak létre, próbálj meg erre rákeresni, hátha ez közelebb visz .

Üdv. 

Szia!

Azért kérdeztem , hogy milyen minőségben, mert más ha szakmai gyakorlatát tölti és más ha munkát vállal diákként nyáron.

Utóbbi- 3 variáció lehetséges, rendes munkaviszony, megbizás, illetve alkalmi munkavállalói könyv szerint.Akkor a szabályok azonosak a felnőtt munkavállalók eseteivel.

A magánnyugdíjpénztár a tanulószerződés alapján foglalkoztatott évközben gyakorlati oktatásban m.helyen résztvevő diákokra is kötelező.

a szakmai gyakorlatra vonatkozó esetek:

A diákmunkának vannak speciális esetei is. Akik tanulószerződés alapján valamely szakképző intézményben folytatnak tanulmányokat,a legtöbb esetben gyakorlatra kell, hogy menjenek.

Akiket nyári gyakorlat keretében foglalkoztatnak, biztosítva vannak a képzési idő teljes tartama alatt, és a szakképzési törvényben előírt díjazás megilleti őket a nyári szakmai gyakorlat időtartamára is. Ez adóterhet nem viselő járandóságnak számít a minimálbér 50 százalékáig, az e feletti rész pedig egyéb jövedelemnek.A juttatás után természetesen 0,5% nyugdíjjárulékot,  8% tagdíjat (számukra ugyanis már kötelező a magánnyugdíj-pénztári tagság!), tb-járulékot és 4% egészségbiztosítási járulékot kell fizetni, egészségügyi hozzájárulást (ehót) viszont nem.
Tanulószerződés nélkül: díjazás
Ha tanulószerződés nélkül foglalkoztatják a diákot, akkor a szakképzési törvény értelmében az összefüggő szakmai gyakorlat idejére díjazás illeti meg.Ez nyilvánvalóan nem lehet kevesebb a tanulószerződés alapján kötelezően fizetendő juttatás mértékénél, vagyis a minimálbér 15 százalékánál.
Ha a gyakorlat egy hónapnál rövidebb, vagy a tanuló betegség miatt kimarad, akkor a juttatás összege arányosan csökken.
A tanulószerződéssel nem rendelkező tanuló a nyári gyakorlat tartama alatt nem áll biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban, járulékot, illetve ehót tehát esetében nem kell fizetni.

Viszont, ha a minimálbér 15 százalékát meghaladja a járandósága, az már egyéb jövedelemnek számít, és ez után a rész után 11% egészségügyi hozzájárulást kell leróni.

A felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatóinak esetében a gyakorlati képzés idejére hasonló az eljárás, de a havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó rész szintén adóterhet nem viselő járandóság, az e feletti pedig egyéb jövedelem, ami után 11% ehót kell fizetni.
Iskolaszövetkezeten keresztül: Sok helyen működő rendszer az, amikor a foglalkoztató iskolai szövetkezeten keresztül alkalmaz diákokat.
Ekkor az iskolai szövetkezetnek nincs járulékfizetési kötelezettsége, hisz a szövetkezet nappali tagozatos hallgató tagjára nem terjed ki a biztosítási kötelezettség, sőt utánuk tételes vagy százalékos ehót sem kell fizetni.
Végül vannak olyan tanulók, akik közép- vagy felsőfokú oktatási intézménybe járnak, és emellett egyéni vagy társas vállalkozók. Nekik a tényleges jövedelmük után kell a 29 százalék tb-járulékot, valamint a 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és a tételes ehót leróniuk. A 4 százalék egészségbiztosítási járulékot nem kell fizetniük.

Üdv. 

Az adóalany kizárólag távolsági és helyi személytaxi közlekedési szolgáltatást végezhet
 ahhoz, hogy a személygépkocsi áfa-ját levonhassa. Ezen kívül egyéb tevékenységi köre nem
 lehet, illetőleg lehet, de akkor nincs a személygépkocsira áfa-levonási jogosultsága.

További feltétel, hogy a személygépkocsi beszerzését megelőző évben a személytaxi
szolgáltatást végző adóalanynak legalább 4 millió forint áfa-nélküli bevételt kell
 taxi-szolgáltatásból elérni ahhoz, hogy a személygépkocsi áfa-ja levonhatóvá váljon.
 Amennyiben a megelőző adóév nem volt teljes, úgy a hivatkozott összeg időarányos részét
 kell az adózónak feltételként teljesítenie. A 4 millió forintos adóalap elérése egy
személygépkocsi beszerzés áfájának levonhatóságát teremti meg. Amennyiben az adózó több
személygépkocsi beszerzését tervezi, úgy annyiszor 4 millió forintos adóalapot kell
teljesítenie, ahány személygépkocsi áfa-ját levonásba kívánja helyezni. Ez utóbbi
rendelkezés a taxi-társaságok miatt szükséges, tekintve, hogy főként ott van realitása
egy évben több személygépkocsi beszerzésének.

Rendelkezik a törvény arról is, hogy a személygépkocsi beszerzéssel összefüggő áfa-levonási
 jog érvényesítése esetén az adóalany a beszerzés évét követő ötödik adóév végéig nem
választhat alanyi adómentességet, és ez idő alatt csak személyszállító tevékenységet
folytathat. Amennyiben ettől mégis eltér, úgy a levont áfa időarányos részének visszafizetésére
 kötelezett. A törvény más előírásaival összhangban 60 hónap az a megfigyelési időszak,
melyen belül a levont áfára vonatkozó korrekciót el kell végezni. Például, ha a személytaxi
 szolgáltatást végző adóalany a személygépkocsi beszerzésétől számított 25. hónapban adóalanyisága
 körébe más tevékenységet is felvesz, úgy a korábban levont személygépkocsi-áfa 36/60-ad részének
 visszafizetésére kötelezett. (60-25=35 + maga az eltérés hónapja +1 = 36)
Amennyiben egy adott beszerzés nem teljes egészében az adóköteles bevételszerző tevékenységet
 szolgálja, és a magánhasználat nem különíthető el tételesen, úgy az
Áfa-törvény 33. § (1) bekezdés a.) pontja, és (4) bekezdése értelmében a beszerzés áfája
teljes egészében levonhatatlan. E törvényhelyen megfogalmazott adólevonási tiltás alól mentesül
 azonban az adózó, ha a személygépkocsi beszerzését követő 60 hónapon keresztül a személyi
 jövedelemadóról szóló törvényben tárgyalt cégautó adót megfizeti.

Üdv. 

Szia!

Az üzlethelyiség hivatalosan is üzlethelyiség?- ha nem, üzletté kell nyilváníttatni. Először az önkormányzatnál a vállalkozói igazolvány kiváltása. A szakhatósági eljárásokra is szükség van, tűzvédelem, érintésvédelem ,  ezek meglétével az ÁNTSz ad engedélyt az üzletnyitásra.

Egyelőre ennyi jut eszembe, ha még lesz valami jelentkezem.

Üdv. 

A mezőgazdasági őstermelő az őstermelői igazolvány váltásával és évenkénti megújításával tesz eleget mindennemű bejelentési kötelezettségének. A nyugdíjas őstermelő, mint nyugdíjas biztosított, így járulékfizetési kötelezettsége sincs. Minta Ani is írta a bevétel függvénye az adóbevallási kötelezettség a következő évben, addig a bevételi nyílvántartásának az őstermelői igazolvány betétlapján tesz eleget.

Ü dv.

Egyetértve az előttem szólokkal (írókkal), már csak azért sem kell foglalkoznod vele, mert a másik ingatlant később adta bérbe, ahogy az a kérdésedből kitűnik, így a fizetési , rendezési kötelezettség is ott jelentkezik, mivel ott már nem nyilatkozhatta, hogy  az 1 milliót nem éri el a bérbeadása.

Üdv. 

Szia Mari!

Ebben az esetben is be kell jelentkezni a 07T1011-esen, csak a lap első oldalán a 4.pontnál a 2-es kódot(hatósági biz) és az alaphoz a 19 800.- Ft-ot be kell írni.

Üdv. 

Szia!

Nem lehet, hogy az egyszer már a másik bt-nek elküldött nyomtatványt használtad másolva a másik bt-hez, csak módosítottad az adatokat az új bt-re?  Ilyenkor szokott ilyet csinálni, akkor a küldésre kijelölés visszavonásával, és egy teljesen uj nyomtatvány kitöltésével tudtam én ujból a helyes adatokat átküldeni, a másoltat kitöröltem. Lehet van jobb megoldás is de az idő mindig szorít bennünket és így nem jutott eszembe jobb ötlet. Esetleg még próbálkozz a számított mezők ujra számolásával. Remélem sikerrel jársz.

Üdv. 

 Szia!

Klárival egyetértve és az utolsó bekezdéssel kiegészítve: 

A kereskedelmi mennyiséget meghaladó tételek vásárlása esetében 2004.január 1-től módosult tv.csak

abban az esetben kell a vásárló részére készpénzes számlát kiállítani, ha azt a vevő kéri.

Ez esetben is a számla előírásait kell alkalmazni, és fel kell tüntetni " Továbbértékes esetén..............

szöveget.

Ha a vásárló bármilyen mennyiségű jövedéki termékről kér számlát, a számlán szerepeltetni kell ez

essetben is a " Továbbértékes esetén......... szöveget.

Üdv.

Szia !

Nekem úgy tűnik a kérdés feltevésből, hogy a március 1-e még foglalkoztatott volt a 2-án nyugdíjba ment dolgozó, így az egy napot kell jelenti a 708-ason attól függően, hogy teljes munkaidős vagy rész munkaidős volt nyugdíj előtt.

A kijelentés milyen időpontokra vonatkozott, az elseje szerepel valahol? Ez is lényeges, de biztos hogy akkor még munkaviszonyban volt és ezt így kell kezelni.

Üdv. 

A 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkező egyéni vállalkozónak  bevallásait elektronikusan kell teljesíteni, azonban mivel a járulékokat a főállásában megfizetik utána, éves bevallásra kötelezett, kivéve ha valamelyik hónapban jövedelme lesz a vállalkozásásból, illetve személyi kivétet érvényesít, vagy ha alkalmazottat foglalkoztat, esetleg más kifizetői kötelezettsége lesz.

Ahhoz hogy saját magad készítsd el a bevallásodat  okmányirodai regisztrációra van szükség az ügyfélkapu használatához, az ezzel kapcsolatos további teendőket ott elmondják.

A vállalkozói igazolvány váltásakor az ÁFA szempontjából az alanyi mentességet kell választanod, ez 4 millió ft- os bevételi határig lehetséges. Pénztárkönyvet kell vezetned a bevételeidről és a költségeidről, melyek a bevételszerző tevékenységgel kapcsolatosan számolhatóak el.

Ezenkivül be kell jelentkezni iparüzési bevallásra, az APEH- hez a  07T101E nyomtatványon, a MEP-hez a nyilvántartási szám kiadásához a Bv 0501. nyomtatványon .

Talán nem felejtettem el semmit. 

A bankszámla nyitás az alanyi mentes vállalkozónak nem kötelező.

 Üdv.

A munkáltató által fizetett 11%- os (szeptemberig) 15%-os(szeptembertől) egészségbiztosítási-egészségügyi szolgáltatási járulék tartozik bele a 400 ezer forintos határba.

A feletti rész igényelhető vissza a 0653 C lap 57 sorába írt ( 235 sorban szereplő- 0653- 7lap) összeg alapján. A 7 es lapon kell levezetni a befizetést (a munkáltató és a személyesen befizetett összegeket.)a kitöltési utmutató segít ebben,

Üdv. 

Szia Kata!

A 10 év már nem számít korlátozó tényezőnek, a járulékfizetésnél egy év, az elvárt adónál a tevékenység kezdetét megelőző 36 hónap. Így biztosan tevékenységet kezdőnek minősül.

Emiatt azonban nincs ilyen kitétel, hogy nem kell megfizetni a különadót a tevékenységét kezdő vállalkozónak, mivel azonban most kezdi a tevékenységet valószínüleg pozitív adóalapja sincs . It lépne be az elvárt adó, arra viszont nevesíti a törvény hogy a tevékenységét kezdő vállalkozót a kezdés évében és az azt követő évben mentesség illeti meg

Üdv. 

Szia!

Módosították a nyomtatványt, már nem jelez hibát.

Üdv. 

 Szia !

A kötött megbízás alapján fizettél e be nyugdíjbiztosítási ... stb járulékokat?,- mert szerintem ha igen a 8b lapon, mint természetes személynek ezt le kell vezetni .Adótanács által leírtakkal egyetemben.

Üdv. 

Szia!

A két konstrukció az alábbi:

A zárt végű lakás-lízingszerződés tartalmát tekintve a lakás tulajdonjogának részletvétellel történő megszerzésére irányul. A lízingbevevő a lakás tulajdonjogát a szerződésben rögzített időtartam lejártával - az utolsó havi díj és a kapcsolódó egyéb költségek megfizetése után - automatikusan megszerzi, eddig az időpontig a lízingbeadó tulajdonjogát fenntartja. A lízingszerződést a szerződés megkötését követően kell benyújtani a földhivatalhoz és a tulajdonjog megszerzéséhez kapcsolódó illetéket is ekkor kell a lízingbevevőnek megfizetnie.
A nyílt végű pénzügyi lízing esetében a lízingbevevő csak a futamidő végén dönthet arról, hogy megvásárolja-e maradványértéken az ingatlant saját nevére, vagy másnak engedi át a lehetőséget. Az ügyletről külön szerződést kell kötni, a kapcsolódó illetéket is ekkor kell majd megfizetnie annak a magánszemélynek, aki ténylegesen is megszerzi az ingatlan tulajdonjogát.

A nyílt végű lakás-lízingszerződés a lakás hosszú távú használatára szóló szerződést jelent.

Nyílt végű pénzügyi lízing esetén a lízingbevevő a futamidő végén dönthet arról, hogy megvásárolja-e maradványértéken az ingatlant saját nevére, vagy másnak engedi át a lehetőséget.

Erről az ügyletről külön szerződést kell kötni, a kapcsolódó illetéket is ekkor kell majd megfizetni annak

aki ténylegesen is megszerzi az ingatlan tulajdonjogát. 

Szia!

Jó az elgondolásod, az a oszlopba ( a kis rublikába)az 1012500-at kell beírnod  ez a lakásszerzési kedvezmény.

bevétel 17 M. költség 3, 5 M jöv. 4,050 M. fizetendő 0.

Most nincs előttem a bevallás így a pontos sort nem írom,

Üdv. 

Sziasztok!

Szintén nem a vita kedvéért, íme egy apeh állásfoglalás:

Öröklés útján történő ingatlan szerzése esetén a szerzés időpontja az örökhagyó halálának a napja, a szerzéskori érték
az illetékhivatal által megállapított forgalmi érték, amely a hagyatéki terhekkel nincsen csökkentve, továbbá az ingatlanra
eső megfizetett illeték összege. Ehhez az összeghez kell viszonyítani az eladáskori értéket az örökölt ingatlan elidegenítése
 esetén.

APEH Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága
Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály
Tájékoztatási Osztály


(2007-03-23 18:23:03)
 

Szia!

Amennyiben az adós áfa fizetésére kötelezett adóalanynak minősül, de az árverési vevővel
 szemben tulajdonosként való rendelkezésre jogosult félként közvetlenül nem ő lép fel,( APEH az árverező)
az általa teljesített termékértékesítés adóalapjául az őt megillető vételárfelesleg szolgál,
ami történetesen lehet 0 is, ha az adóssal szembeni követelés magasabb, mint az árveréskor
kifizetett vételár. az általános forgalmi adó esetében az önadózás elve érvényesül, az áfa-kötelezettség
 fennállásának megállapítása az adós feladata. Következésképpen a végrehajtónak nem kell
vizsgálnia, hogy az árverésen a konkrét vagyontárgyra nézve az értékesítés áfa-kötelezettsége
fennáll-e vagy sem.

Az adós az általános szabályok szerint köteles az értékesítésről számlát, vagy egyszerűsített
 számlát kibocsátani.
A számlában vagy egyszerűsített számlában a vételárfelesleget mint az áthárított adót is
tartalmazó végösszeget kell feltüntetni. Az árverési vevőnél a felszámított adó összegét
 értelemszerűen kizárólag ezen okirat igazolja, így az árverési jegyzőkönyv önmagában
bizonylatként nem fogadható el.

Érdekes eset azonban, hogy közben a vállalkozás megszünt. Én kivezetném a könyvekből az eszközöket, ( bevétel= szerzéskori nettó érték - eddig elszámolt értékcsökkenés - költség= a még el nem számolt értékcsökkenés) Amennyiben a vállalkozó áfa fizetésre kötelezett a bevétel után az áfát meg kell fizetni. Ez valószínú az adósságát növeli, így feltehetően az árverés befolyt összegéből kell ezt is, valamint az esetleges végelszámoláskor ( 771-en) kimutatott eredményt terhelő adót is fedezni.

Így mivel már leadóztál tulajdonképpen az eszközök után a megszünéskor, az eszköz értékesítés ( árverési felesleg) adózott jövedelem. A 753-ason a 771-esen kimutatott adót vezeted le. Ez legfeljebb ingó értékesítés, aminél belép a 200 ezres határ, ha a szerzéskori érték viszont magasabb mint az eladási akkor itt sem keletkezik jövedelem.

Talán gondolatébresztőnek megfelel amit írtam, további jó fejtörést.

Üdv. 

Szia!

Hidnával egyetértve az igazoláson a teljes táppénzes időszakot fel kell tüntetni, az oep majd kiszámlázza, amit a munkáltatónak a betegszabadság miatt be kell fizetni az APEH Tp.h járulás számlára(10032000-06056243) .

Üdv. 

Szia!

Ma feltették az új programot ebben már nincs hiba. Az ekon alkalmazáson végig vezet teljesen, ha az új verzió letöltésékor ( apeh honlapon) a mellette lévő szövegnél a kontroll adatszolgáltatás tudnivalóit megnyitod, lépésről lépésre végigvezet a tennivalókon.

 Üdv.

Szia!

Most vettem elő a kitöltési utmutatót, a 2-es kód a bizonylat nélkül elszámolható költség, nem emlékeztem rá fejből, biztosan ezt kell írnod a többi a második elszámolási lehetőséghez kapcsolódik.

Üdv. 

Szia!

Próbáltad az ebev szolgáltatások nyugtaletöltés funkciónál is?

Ha nem tudod onnan kinyomtatni, de megtaláltad jelöld ki az egészet, majd ctrl-c-vel másold és ctrl-v-vel illeszd be egy üres doc.lapra. innen már biztosan ki lehet nyomtatni.

ujból szerintem ne küld el, mert ha beérkezett ( az ebevszolgáltatásnál választ kapsz rá) hibaként fogják rekonstruálni az ujbóli beküldést,

Ha cd-re kiírod az eddig elküldött dolgaidat, az újra telepítésnél visszatudod tölteni az ujjonnan telepített programba. Az egész ABEV2006-ot másold át cd-re, majd a megfelelő helyekre visszamásolod.

Nem tudom érthetően írtam e?

Üdv. 

Szia!

Ha a bér miatt gondolod, ami tavaly a 1031-esen történt nem kell a 708 elég, ha viszont munkaviszony kezdete miatt akkor az 1041-en a munkába állás előtt (bejelentés a biztosítottakról)  .

Üdv. 

Szia!

A 0653- ast, mint az eddigiek során írtuk értelemszerűen az igazoláson szereplő sorokba írod.

1. az első

12. ( 10-es nem valószínű, mert az az őstermelésre vonatkozik, ) az adatlapon szereplő összeg 90 %-a

11.sor a szellemi tevékenységért kapott összeg 90 %-a  ( ha itt szerepel valószínú érvényesíthető kedvezmény is utána)

Üdv. 

Szia!

Az APEH honlapján megjelent az adtszolgáltatással kapcsolatosan:

8004/2007. (AEÉ 3.) APEH tájékoztatója

a 2006. évi személyi jövedelemadó, valamint a mezőgazdasági kistermelő

egészségügyi hozzájárulásának munkáltatói adómegállapításával és elszámolásával

kapcsolatos munkáltatói (kifizetői) feladatokról

Csak az a szépséghibája, hogy a Mari által is írt 63 és 29 -es nyomtatványok egyelőre nem találhatóak a honlapon. ( vagy csak én nem találom?)

A munkavállalónak  a 06KM30-on kell adtot szolgáltatni .

Üdv. 

Szia!

Az érvényes KSH szakmakódok között  a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás között szerepel, tehát üzembentartási díjat kell fizetnie.

Egy-két érdekes eset előfordul a besorolásoknál, mert például 5-össel kezdődik a cipészek TEÁOR száma is és törvényileg ezért pénztárgép alkalmazásra kötelezettek, külön kérvény alapján lehet csak ettől eltekinteni.

Ha tehát ezt is figyelembe vesszük, itt lényegtelen az ágyszám, besorolás szerint az érintett körbe tartozik.

Üdv. 

Szia Emma!

A fentiekben írtaknál elfelejtettem leírni a kérdést, melyre végül is a fenti választ  találtam ( késő volt már- elnézést) úgy egyértelműbb lett volna, most pótolom:

Kérdés:
Szeretném a segítségüket kérni a következő kérdésben. Ha a dolgozónak rendes felmondással szűnik meg a munkaviszonya 2006.november 03.-al, és felmentési ideje 30nap amit nem kell ledolgoznia, az utolsó munkába töltött nap október 03. és a járandóságait megkapja november 5.-én akkor a munkáltatónak mikorra kell megfizetnie a járulékokat az októberi és novemberi időszakra is történő bérszámfejtés után? Rendesen a hónapokat követő 12.-re ? Éves bevalló esetén melyik hónapokra kell bevallani? Mi a teendő akkor ha a dolgozó táppénzes állományba veteti magát október 29-től?

Most tehát az a döntő, hogy a főnök, hogyan járult hozzá a felmondási idő elengedéséhez. Ha a teljes időt elengedte, akkor az utolsó nap a táppénz előtti munkában töltött idő, és utánna már csak passzív jogon jár a táppénz részére, és szerintem azt nem neked kell számfejtened. Igaz akkor azon a napon meg kellett volna kapnia az összes járandóságát. Mivel azonban beteg volt nem tudott a munkahelyen megjelenni még elszámolásra sem , így most 2-án is megkaphat mindent. Ha abból indulsz ki, hogy egyből elfogadták a felmentést, te mindent számfejtesz átlagkereset szerint, és utána megy táppénzre, neked már semmi tetendőd. Most is ez a helyzet, csak egy kicsit megkutyulva. 

Üdv. 

Szerintem az elkülönülten adózó jövedelmek, ingatlan bérbeadás rovatában, mivel a 25% van tőle levonva, tehát nem összevonandóként. 0708-05-ön.

Szia !

Vannak olyan nyugdíjpénztárak akik teljes, világos adóigazolásokat adnak ki a kedvezményre, illetve adományokra vonatkozóan, tv.-i hivatkozással, a bevallás mely sorában szerepeltethető stb.

Így biztosan írhatom, hogy a 18ooo.- ft kerül a 01-B bevallási lap 81.- 87.sorába,  és ki kell tölteni a nyilatkozatot is 88.sor.

Az adományra vonatkozóan további adalék, hogy azt a bevallás 16. sorába is egyéb jövedelemként be kell  állítani .

Üdv 

Szia!

Az APEH honlapján a vállalkozói járulékkal kapcsolatban azt írják, hogy nem változtak a szabályai, mivel erről a 1991. évi IV. törvény 46/B. §-a rendelkezik  és ezt 2006.szept 1-i hatállyal nem változtatták.

"

Szia!

2006-ban az ev. -nak  744.500.- Ft után kellett megfizetnie a járulékait, ha egész évben főállású vállalkozó volt. Ezt kell szerepeltetnie a NYENYI adatszolgáltatásban is. Az APEH felé nem tudom milyen bejelentést  küldtetek, mert ennél kevesebbet nem lehetett jelenteni, a jelentést azért küldtük, hogy a 125.000-nél kevesebb összeg után teljesítjük a járulékfizetési kötelezettségeinket, a minimálbér a vállalkozóra 2006-ban 62.500 , kötelező volt.

Kevesebb akkor lehet, ha kieső ideje volt a vállalkozónak, (volt időszak mikor munkaviszony mellett vállalkozott, vagy táppénzen volt)

Üdv. 

Szia!

A könyvelő szolgáltatás szerintem azt jelenti, hogy külsö szakember, számla ellenében nyújtott szolgáltatását  veszi igénybe, az alkalmazott munkaviszonyban végzi ugyanezt, ezért kedvezmény így nem jár, ellenben az internet használat, és számítógép vásárlás esetén van némi lehetőség, ide másolom a vonatkozó rendelkezést.

„(6) A 2007. adóévben az eva alapját csökkenti a (7)-(9) bekezdés rendelkezései szerint
 meghatározott kedvezmény.
(7) A (6) bekezdésben említett kedvezmény, ha az adóalany
a) regisztrációra kötelezett személy, az állandó képviselője részére általa a 2007. adóévben
 – az igénybevett számviteli és könyvviteli szolgáltatás ellenében – fizetett díj
60 százaléka, feltéve, hogy az adóalany e kedvezmény nélkül számított evaalapja
(a tevékenységét az adóévben megkezdő vagy megszüntető adóalany esetében a tevékenység
 egy napjára eső átlagos napi evaalap 365 napra számított összege) a 4 millió forintot
 nem haladja meg,
b) állandó képviselő, feltéve, hogy az a) pont szerint számított evaalapja
 a 25 millió forintot nem haladja meg, továbbá a regisztrációra kötelezett személynek
 minősülő adóalany, ha adóbevallási és adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséhez
nem veszi igénybe állandó képviselő szolgáltatását és az a) pont szerint számított eva
alapja a 4 millió forintot nem haladja meg, a 2006-2007. adóévben beszerzett általános
 rendeltetésű számítástechnikai gépei, berendezései bekerülési értékének – a számvitelről
 szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalanyként történő beszerzés esetén az áfával
 együtt számított beszerzési értékének – 20 százaléka, valamint általa a 2007. adóévben
igénybe vett internetszolgáltatás számla szerinti, áfával együtt számított díjának
40 százaléka,
feltéve, hogy a kedvezmény alapjául szolgáló bizonylatokat az adóalany az adó utólagos
 megállapításához való jog elévüléséig megőrzi.
(8) A (7) bekezdés alkalmazásában
a) regisztrációra kötelezett személy: az adózás rendjéről szóló törvény egyes
 rendelkezéseinek alkalmazásáról és módosításáról, valamint egyes adótörvények módosításáról
 szóló 2005. évi CLXIII. törvény alapján adóbevallást, illetőleg adatszolgáltatást az okmány
irodánál teljesített regisztráció alapján a központi elektronikus szolgáltató rendszer
igénybevételével elektronikus úton teljesítő személy;
b) állandó képviselő: az adózás rendjéről szóló törvény szerint az adózó(k) képviseletére
 jogosult személy, ha a regisztrációra kötelezett személy(ek)től elektronikus adóbevallás
és adatszolgáltatás benyújtására állandó meghatalmazással (megbízással) rendelkezik.
(9) A (7) bekezdés alapján érvényesített kedvezmény 25 százaléka az állami támogatásokra
 vonatkozó rendelkezések alkalmazásában csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül.”

Üdv. 

Szia!

A kihelyezett állatoknál a bruttó könyvelés elve érvényesül, ami azt jelenti, hogy a bevétel a ténylegesen elszállított állatok értéke, költségként a kihelyezéskori érték és a takarmány kerül elszámolásra.

Ha a kártérítés, vagy a kár miatti támogatás összegét nem bevételként számolnád el akkor veszteség érné a bértenyésztőt.

Üdv. 

Szia!

Bevételnek minősül a káreseménnyel összefüggésben kártérítés címén felvett összeg, tehát adóalapot

növel. Tulajdonképpen az elhullott állatok, vagy elszállított állatok ellenértékét kapta meg az őstermelő.

Üdv. 

Szia!

A magánszemély is a 7-es adószám kérésekor  adóalannyá válik, mivel bejelentkezéskor a bérbeadásnál megjelöli a tárgyi adómentességet, és ez már adóügyi megitélés alá esik, végül is bejelölheti mellette az alanyi mentességet is, így sem játszik nála szerepet az áfa. A lényeg, hogy része a rezsiköltség a bérletidíjnak és ugyanúgy meg kell utána fizetni a 25 %-ot, és ha  egymillió forintos értékhatárba is beletartozik, így a 14 %-os ehot is.

Üdv. 

 Pontosítva:

A bérbeadó által kiszámlázott, a bérelt ingatlanhoz kapcsolódó közüzemi díjak közvetített szolgáltatásként az általános forgalmi adó szempontjából akkor esnek önálló, a bérbeadástól független adóügyi megítélés alá, ha a tényleges, mért igénybevétel nagysága alapján történik az áthárításuk. Egyébként mint az ingatlanbérlet járulékos költsége (a főtevékenység melléktevékenysége) osztozik annak adóügyi megítélésében. ( Itt lép be az átíratás, )

Az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem a magánszemély választása szerint vagy az
 összevont adóalap részeként adózik, vagy e jövedelem után is 25 százalékos mértékű
 lineáris adót kell fizetni.

Ez utóbbi esetben az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem nem része az összevont
 adóalapnak, a megszerzett bevétel egésze - ideértve a rezsiköltségekre kapott bevételt
 is - jövedelemnek számít, tehát a bevétellel szemben költség nem érvényesíthető.

Üdv. 

Szia!

Szerintem az lenne a legkézenfekvőbb, ha  az áram, víz, fűtésszámla át lenne íratva a kft nevére, mivel

a magánszemélynél, mint különadózó jövedelem a bérletidíj összegét növeli és meg kell utána fizetni

esetlegesen a 14 % ehot, ha  úgy nyilatkozott, hogy összevonandó jövedelemként adózik, akkor arról is

nyilatkoznia kell, hogy milyen költség elszámolást alkalmaz ez megint buktatókat tartalmaz.

Üdv

Szia!

Gondolom amiatt tetted fel a kérdést, mivel az első lakás elidegenítése és a második lakás elidegenítése között az öt év nem telt el. Így szerintem már egy kissé bonyolultabb a képlet, mert ilyen esetben az első lakás vételének adókedvezmény alapjával meg kell növelni a jelenesetben értékesített lakás -11 millió alapját a 3 millióval - a bevétel így 14 millió lesz és ezt teljes egészében nem fordította lakásszerzésre.

A kitöltési utmutató szerint:

A kedvezmény ideiglenes. A 2002. december 31-ig megvalósult
lakásszerzés miatt levont (visszakapott) adóösszeg alapját
bevételnek kell tekinteni akkor, ha az így megszerzett lakást a
szerzôdéskötés éve utolsó napjától számított öt éven belül elidegeníti.
Öt éven túli elidegenítés esetén a levont kedvezmény
véglegessé válik.
Amennyiben a jövedelem felhasználása 2003. január 1. után
történt, a kedvezmény akkor válik véglegessé, ha a kedvezmény
alapjául szolgáló lakás, jog a szerzôdés megkötésének, a használatba
vételi engedély jogerôre emelkedésének évében vagy az
azt követô 5 évben nem kerül átruházásra. Abban az esetben, ha
az átruházás az említett idôszakban megtörténik, akkor a lakásszerzési
kedvezmény alapjául szolgáló összeget az átruházás
évében jövedelemként kell figyelembe venni. Az elôzôekben foglaltak
szerint kell eljárni akkor is, ha a kedvezmény alapjául szolgáló
jog a magánszemélyen kívülálló ok kivételével bármely más
ok miatt az említett idôszakon belül megszûnik.

Üdv.