Szia!

Nem tartozik bele. Üdv: Böbe

Szia Babi!

Mindenképpen az igazolás kiállítójával kell a helyes, tényeknek megfelelő igazolást kiállíttatni. Ha nem jól jelentették, legfeljebb önellenőrzést adnak be.

Üdv:Böbe

Szia Kata!

Az SZJA-t az 55-be kell, az EHO-t 56-ba. Számviteli törvény 79.§.

Üdv: Böbe

Szia Zsóka!

Végzettség, engedély kell hozzá, úgy tudom. Nézz körül a PSZÁF honlapján. Ja, és mentes, az áfa tv. 86.§ alapján.

Üdv: Böbe

Szia!

Így látatlanban nehéz bármit is mondani. Biztos, hogy kiegyenlítette a bank a fedezet nélküli tételeket? Nem csak a sorbanálló megbízások listáját közölte? Mert a bank nem jótékonykodik, tehát ha jóváírt valamit, annak oka van, talán a banktól kellene megkérdezni. 

Vagy a bankszámla tulajdonosától, hiszen neki tudnia kell, mit írt jóvá a bank.

Üdv:Böbe

Tájékoztatom a tisztelt vállalkozót, hogy jövőbelátó tevékenység kristály jósgömb beszerzése nélkül nem folytatható. Felhívásomtól számított 8 napon belül kérem igazolni a kristálygömb beszerzését - lehetőség közjegyző hitelesítéssel és az ügy fontosságára való tekintettel legalább 5 tanúval.

A tanúknak a hiteles születési-házassági-válási anyakönyvi kivonatát, a lakcím igazolását (lakcímnyilvántartó hiteles okirata) is kérem csatolni! 

Fentiek hiányában a  kódfejtő -gondolatolvasó-jövőbe látó-mindent tudó-törvénybarát -apeh imádó reg.mérl.könyvelő tevékenységét töröljük.

Tájékoztatom, hogy fellebbezésnek helye nincs!

:-)))))))))))))))))))))) 

Szia Seruska!

Az Art. szerint büntetik. A gyakorlatban pedig vagy kiszabják a bírságot, vagy nem. Mostanában inkább kiszabják, mint nem. De szerintem azt meg kellene várni, és a határozatra lehet beadni méltányossági kérelmet, ha vannak olyan körülmények, amelyek indokolják azt, hogy nem lett jó a feltöltés (pl. abszolút váratlan bevétel).

Üdv: Böbe

Szia Enci!

Külföldi részére nem kötelező az előlegről számlát kiállítani, a megállapodás is megfelelő bizonylata lehet az előlegnek.

Üdv: Böbe

Szia!

Semelyikben, eddig is csak tájékoztató adat volt, de már tavaly sem kellett szerepeltetni.

Üdv. Böbe

Szia Juli!

Szerintem a 7.§ (1) nem lehet - egyébként ezért nem lehet ev-nél kiküldetésről beszélni - mert a 7.§ (1) úgy kezdődik: a kiküldetési rendelvény alapján....

Szintén az SZJA-rendelvén így határozza meg a kiküldtési rendelvény fogalmát:

83. Kiküldetési rendelvény: a kifizető által két példányban kiállított bizonylat, amely tartalmazza a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, a gépjármű gyártmányának, típusának megnevezését, forgalmi rendszámát, a hivatali, üzleti utazás(ok) célját, időtartamát, útvonalát, a futásteljesítményt, az utazás költségtérítését, az élelmezési költségtérítést, valamint ezen költségtérítés(ek) kiszámításához szükséges adatokat (üzemanyag-fogyasztási norma, üzemanyagár stb.). A kiküldetési rendelvény eredeti példányát a kifizető, másolatát a magánszemély a bizonylatmegőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával megőrzi.   

Tehát kell lennie egy kifizetőnek és egy magánszemélynek. Kérdés: ev-nél önmagával kapcsolatban létezik olyan, hogy kifizető? Szerintem nem. Ezért az ev-nek meg kell fizetnie szerintem a cégautó adót, ha nem 500 km-t számol el. Illetve meg kellett még az 500 km elszámolása esetén is tavaly 02-07. hónapokban.

Üdv: Böbe

Szia Zsóka!

Ne aggódj, nem a pont a lényeg, különben is rájöttél magadtól, úgyhogy tied a pont! :-))

Üdv: Böbe

 Nagyon szivesen.:-)) A"verseny" szó azért zavar egy kicsit, mert az SZJA-tv. 69.§ (1) j) szerint természetbeni juttatás:

j) ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel,
  

ja) ha az a kifizető által nyilvánosan, bárki számára azonos feltételekkel meghirdetett vetélkedő, verseny díja, és nem tartozik a nyereményből származó jövedelemre irányadó rendelkezések hatálya alá,
  
Ha ez egy ilyen verseny díja, akkor nem üzleti ajándék. De ez nem nyilvánosan meghirdetett - csak egy szűk kör, az értékesítők részére - verseny, igaz?  Azért célszerű lenne nem díjnak nevezni, hanem ajándéknak. 

Üdv: Böbe

Szia Kriszta!

Szerintem sincs más lehetőség,mint az APEH-ot megkörnyékezni, illetve próbáld meg mégegyszer beadni a nyomtatványt, és utána telefonálni, hogy az elsőt töröljék, mert az hibás, a másodikat tekintsék jónak. Nem biztos, hogy működik, de meg lehet próbálni.

Ha sehogy sem megy, akkor értékhatár túllépéskor átmegy áfásba. 

Üdv: Böbe

Szia!

Csak azt kell könyvelni, ill. azt számolhatod el költségként, ami a vállalkozás érdekében felmerült, SZJA-törvény által elismert költség. SZJA-törvény 3. ill. 11.sz. melléklete sorolja fel. És természetesen számla is van róla. 

A bevételek közül is csak azokat, amelyek a vállalkozási tevékenységéből származnak, azzal összefüggnek. Ha pl. kölcsönt kap egy barátjától átutalással, azt nyilván nem könyveled a vállalkozásba.

Üdv: Böbe

Ha I. félévben nem utaltál, nem fizettél semmit, akkor már csak 60%-ot vehetsz figyelembe, hiába volt I. félévre még 70.

Igen, de ahogyan én olvastam, a díjazás is szempont annál, hogy a stat.létszámba belevesszük-e. Meg az sem mellékes, hogy a főállása alapján ő már létszám valahol, plusz a járulék miatt sem tenném bele.

Szia Iluci!

Most 4 eFt, köv.hónapban pedig göngyölve kerekítesz. Azaz 4410+4410= 8.820 ~ 9eFt, vallottál 4eFt-ot, köv. hónál vallasz 5eFt-ot. És így tovább, egész évben.

Így is kerekíthetsz, és akkor az eltérés év végén sem lehet 500 Ft, csak az alatt.

Üdv: Böbe

Oké.

Annak a hónapnak a 08A-as bevallásában kell szerepeltetni (0908-01 lap), amikor az üdülési csekket kiadták. Ha ez 2009-ben történt, akkor önellenőrizni kell a 08-ast. És ha jún.30. utáni a juttatás, akkor a min.bér kétszereséig nem 3% a munkaadói, hanem 1%. A nyugd.bizt.járulék 24% ugyanekkor, és az eg.bizt.járulék pedig 1,5+0,5%.

Szia Kuszi!

Milyen keretet lépett túl? Többet adott a munkavállalónak, mint a min.bér? Amennyiben igen, akkor adó- és járulékköteles természetbeni juttatás a juttatás hónapjában.

Szia!

Elsősorban a számviteli törvény szabályozza az értékvesztés elszámolását:

55. § (1) A vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérlegfordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az előlegként adott összegeket, továbbá a bevételek aktív időbeli elhatárolása között lévő követelésjellegű tételeket is) értékvesztést kell elszámolni - a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján - a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti - veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.
(2) A vevőnként, az adósonként kisösszegű követelések könyvvitelben elkülönített csoportjára - a vevők, az adósok együttes minősítése alapján - az értékvesztés összege ezen követelések nyilvántartásba vételi értékének százalékában is meghatározható, egy összegben elszámolható, elkülönítetten kimutatható. Ez esetben a következő évi mérlegfordulónapi értékeléskor a vevőnként, adósonként kisösszegű követelések - hasonló módon megállapított - értékvesztésének összegét össze kell vetni az előző évi, ilyen jogcímen elszámolt értékvesztés összegével és a csoport szintjén mutatkozó különbözetet - előjelének megfelelően - a korábban elszámolt értékvesztést növelő értékvesztésként, illetve a korábban elszámolt értékvesztés visszaírásaként kell elszámolni.
(3) Amennyiben a vevő, az adós minősítése alapján a követelés várhatóan megtérülő összege jelentősen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a 65. § (1)-(3) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi (devizakövetelés esetén a 60. § szerinti árfolyamon számított) értékét.
(4) A követelések eredeti, a 65. § (1)-(3) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi (devizakövetelés esetén a 60. § szerinti árfolyamon számított) értékét, az üzleti évben elszámolt, illetve visszaírt, a halmozottan elszámolt értékvesztés összegét - legalább a mérlegtételek szerinti megbontásban - a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.
  
A vállalkozás számviteli politikájában azonban benne kell lennie a vevők, adósok minősítési szempontjainak, az értékvesztések elszámolásának választott módjának, stb. 

A számviteli politikában rögzített szempontok szerinti minősítés szerint, ha a követelés várhatóan megtérülő összege meghaladja a könyv szerintit, akkor a már elszámolt értékvesztésből vissza kell írni a várható megtérülés összegére. 

A társasági adónál a növelő-csökkentő tételek között ne felejtsd el megnézni, hogyan módosítja az értékvesztés, ill. visszaírás az adóalapot. És a kieg.mellékletben is be kell mutatni.

Üdv: Böbe

Szia Márta!

Jogszabály számlakibocsátásra kötelezi a vállalkozókat, vállalkozásokat. Számla másolat kiadására tudtommal nem, de ha valaki véletlenül elveszítette, és szüksége van rá,miért  szúrnál ki vele, hogy nem adsz?

Ez már inkább üzleti etika, üzleti tisztesség kérdése.

Üdv: Böbe

Szia Enci!

Szerintem a tárgyjutalom nem lehet ajándékutalvány, csak valami tárgy. És természetesen dokumentálni kell, hiszen  azzal bizonyítod, hogy az a magánszemély évi egy alkalommal kapott ilyen jutalmat.

Üdv: Böbe

Szia Palmika!

Az étel reprezentáció, s mivel az egyesület nem köteles társ.adó alapot növelni a reprezentáció értékével (ha jól tudom, a cél szerinti tevékenysége kapcsán nincs társ.adó fiz.kötelezettsége), ezért az SZJA-tv. 69.§ (7) vonatkozik rá:

7) A kifizető – ha a reprezentáció, üzleti ajándék egyébként e törvény szerint nem adómentes, az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően – nem köteles megállapítani, bevallani és megfizetni:
a) a b) pontban nem említett kifizető esetében

b) a társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is) kifizető esetén a reprezentáció és 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok alapján meghatározott bevétel után a (4) bekezdés szerinti mértékkel számított adóból a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenysége érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százalékának 54 százalékát, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétele 10 százalékának 54 százalékát 

A tombola  nyeremény - ha jól tudom - nem adóköteles, SZJA-tv. 76.§:

(4) Nem számít jövedelemnek a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény 16. §-a alapján engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból, a sorsjátékból, a pénznyerő automatából, a játékkaszinóból, a bukmékeri rendszerű fogadásból, továbbá a lóversenyfogadásból, bingójátékból származó nyeremény. 

Azért nézd meg a szerencsejáték szervezéséről szóló tv. hivatkozott §-át is.

Üdv:Böbe

Hm, koleszbulikon nem szokott árusitás lenni, mindenki hoz italt, vagy összedobják a pénzt és abból közösen megveszik.

De ha már mindenképpen üzleti útra akarod terelni, akkor szerződj egy büfével, vagy party-szervizzel.

Üdv: Böbe

Sziasztok!

Az I. félévre előleget kellett fizetni és vallani. Ha jún.30-ig nem lett átutalva a fejlesztési támogatás, akkor az I. félévi előlegnél csökkentőként azt nem lehet figyelembe venni, a teljes összeget kellett elutalni.

Most az éves elszámolásnál azonban az utalt fejlesztési támogatást figyelembe veheted, ha az összesen nem több, mint amennyit a törvény szerint figyelembe vehetnél - ez a 02-es lapon meg is jelenik, az I. félévinek a 70%-a, a II. félévinek pedig a 60%-a. Szerintem évesben kell gondolkodni, de az első félévre nem írsz be semmit, a II. félévihez írod be az elutalt öszeget. Max. a 01.lap m oszlopába negatív szám kerül (mert az I.félévi előleg nem lett csökkentve).

Évesben figyelembe veheted, de a támogatás így már nem lehet több, mint a bruttó (éves) kötelezettség 60%-a.

Üdv: Böbe

Szia Marika!

1. Nem kell.

2. A NY-n tudod a 0901-et nullásan beadni, és ha nem adtál be 09Ny-t, akkor be kell adni.

3.Éves bevallóként majd köv. évben lesz köteles beadni a bevallást, egyébként pedig a cégautó adó miatt negyedévente úgyis adsz be (meg az I.féléves szakképzési miatt is kell).

Üdv: Böbe

Szia Kata!

Most frissítettem, mert muszájos volt, kiírta a progi. Megcsináltam, 1-es kód, X is van, simán átvitte a 07-es lapra. Időszaknak sem teljes évet írtam, hogy kezdő legyen.

Kata, ha tavaly belevetted, akkor vedd bele most is. 1. Mert így következetes vagy. 2. Tudod indokolni, hogy a telefonálás bizony szolgáltatásnyújtás (SZJ-száma is van elvégre!) :-)))

Gondolom, nem olyan horribilis összegek, hogy komolyan befolyásolna bármit is.

Szia Kata!

az Áfa-tv. termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás bevételéről beszél. Viszont a telefonktg. áthárítást azért kell a 96-ba könyvelni (szakemberek szerint), mert nem közvetített szolgáltatásnak számít. Úgyhogy szerintem nem kell a 96-ba könyvelteket belevenni szerintem.

Ahogyan a tárgyi eszközt sem:

3. Az 1. pont szerinti levonási hányadosnak sem a számlálójában, sem a nevezőjében nem szerepelhet:
a) a tárgyi eszköz értékesítésének ellenértéke, amelyet az adóalany az értékesítést megelőzően saját vállalkozásában használt;
  
Üdv: Böbe

Szia Kata!

Így van, csak akinek nincs tao-ja (pl. alapítvány, egyesület ha nincs vállalkoási bevétele), az fizet SZJA-t, EHO-t. És vall is.

Üdv: Böobe

Szia!

A 1008-ban bevallani az adott időszakban kifizetett összegeket kell. Azaz a bérleti díjnál lényegtelen, hogy az milyen időszakra szól. Az a lényeges kérdés, hogy mikor került kifizetésre. Ha február hónapban fizette ki neki a bérlő a jan.15-fber.14. időszakra szóló bérleti díjat, akkor azt a február hónapról benyújtandó 1008-ban kell bevallani.

A 458-as sorban tudod jelölni, hogy a magánszemély úgy nyilatkozott, hogy majd ő fizeti az SZJA-t, ezért a kifizető nem vont tőle.

Árfolyamhoz: a bérleti díjat EUR-ban kapta? Ha igen, akkor a bevétel szerzés időpontjában érvényes MNB árfolyamon, vagy ha a magánszemély nyilatkozik róla, a kifizetést megelőző hó 15-én érvényes árfolyamon kell forintra átszámítani. SZJA-tv. 6.§.

Szia!

A 7.§ (7) tény, nem lehetőség. Ha a számlát dec. 01-én állította ki, akkor volt 2009.évben bevétele, mert a bevétel megszerzésének időpontja dec.31-e, az említett jogszabályhely értelmében.

Ha viszont a számlát később bocsátotta ki, akkor az ev-nek a 2009.évi bevétele nulla, és emiatt eva-alanyisága megszűnik.

Üdv: Böbe

Szia Ági!

Ha jól értettem, akkor a korm.rendelet szerinti normával, APEH üa.árral számított, üzleti célú km-ekre jutó üzemanyag kevesebb, mint amennyit 2009.évben számlák alapján elszámolt.

Ha ez a helyzet, akkor vissza kell korrigálni az üzemanyagköltséget a számított összegre. Azaz minuszolod a költséget. Ugyanis az SZJA-tv. 11.sz. melléklet III. fejezete szerint:

1. A saját tulajdonú - ideértve a továbbiakban a házastárs tulajdonát is - kizárólag üzemi célú jármű (e rendelkezés alkalmazásában a személygépkocsi-bérbeadó vagy személyszállító tevékenységet folytató egyéni vállalkozónál a tevékenység tárgyát, illetve eszközét képező személygépkocsi is, ha az egyéni vállalkozó azt más célra részben sem használja, és üzleti nyilvántartásai ezt egyértelműen alátámasztják) üzemanyag-felhasználása, továbbá számlával (bizonylattal) történő igazolás alapján a jármű fenntartásának, javításának és felújításának költsége számolható el, valamint a II. fejezetben foglaltak szerint érvényesíthető értékcsökkenési leírás. Üzemanyag-felhasználás címén vagy
a) az üzemanyag-fogyasztási norma és az állami adóhatóság által közzétett üzemanyagár,
b) a számlával (számlákkal) igazolt üzemanyag-vásárlás vehető figyelembe, azonban a számla alapján figyelembe vett üzemanyag-mennyiség nem lehet több, mint az üzemi használatra az üzemanyag-fogyasztási normával számított mennyiség,
azzal, hogy a magánszemély az adóév egy negyedévén belül a negyedév első napján választott üzemanyag-felhasználással összefüggő költségelszámolási módszertől - ideértve a választott üzemanyag-fogyasztási normát is - nem térhet el. Nem alkalmazható az a) pont rendelkezése, ha az egyéni vállalkozó az Áfa-törvény szabályai szerint az üzemanyag általános forgalmi adóját levonásba helyezi.

Ezt  a s zámítást szerintem célszerű lenne havonta elvégezni, de legalább negyedévente, hiszen az elszámolt/ható költség befolyásolja az SZJA-előleg fizetést is.

Üdv: Böbe 
 

Ha van vállalkozói osztalékalapja, akkor az osztalékalap után meg kell fizetnie a 14%-os EHO-t. Feltéve, hogy a főállásában és a saját maga által megfizetett eg.bizt.járulék (amit a munkáltató megfizetett, nem a levonásos!) nem érte el a 450.000 Ft-ot.

A sárga üzenet valószínűleg ezt jelzi. Én nem olvastam még ilyet - bár az EHO-t kitöltöttem, biztosan azért nem.

Üdv: Böbe

479.sor 14%-a.

Ha kizárólag üzemi célt szolgál (azaz magáncélra nem használja, és ezt bizonyítani is tudja), akkor igen.

Üdv: Böbe

Szia!

Ha a szakképzési miatt adod be, akkor 01.01-12.31. a dátum, és ki kell tölteni a részletező adatokat. Félévkor nem kellett kitölteni a részletezőt.

Üdv: Böbe

A 07-es lapra akkor írja be az adatokat, ha a 1303-as lapon a 421.sor a) oszlopa kitöltött, oda be van írva a bevétel.

Üdv: Böbe

Szia!

Igen, kell az adóalap-kiegészítés, azaz a 127000 Ft után kell SZJA-t vonni. A kifizetőnek meg kell fizetnie a 27% EHO-t.

Üdv: Böbe

Szia Rita!

Ha mindentől elzárkózott, akkor  csak egy út maradt: bizonyítani, hogy nem volt magánhasználat. Azt persze tételes számla alapján lehetne, ahol a hívószámok is megjelennek. Kétlem, hogy semmi magánhívás nem volt.

Ha apeh ellenőrzés megállapítja, hogy volt magánhasználat, akkor vélelmezik, és akkor bírság, kés.pótlék is jár érte, ha nem tudja bebizonyítani, hogy valóban nem volt magánhasználat.

Úgyhogy gondolja meg, mit tesz. Az, hogy mindentől elzárkózik, nem megoldás. Vagy megfizeti a 20% után az SZJA-t, közterheket, vagy kiszámláztatja, vagy bizonyít.

Üdv: Böbe

Szia!

A ki nem fizetett munkabér nem szerepelhet az M30-on, sem a bevallásában. Csak a jan.15-ig megkapott bért kell 2009.évinek tekintetni.

Szerintem mindenképpen beszéljen a munkáltatójával, kérjen helyes M30-ast.

Üdv: Böbe

Szia Sándor!

Ezért nem fognak bírságolni, főleg ha nem egyéni vállalkozóként, hanem csak adószámos magánszemélyként van adószámod erre a tevékenységre. Hiszen utóbbinak éppen az a lényege, hogy nem állandóan, rendszeresen végzed a munkát, hanem esetlegesen.

Ha a bevallást rendben beküldted, akkor nem bírságolnak, de ha valóban nem végzed, és nincs is a terveid között, hogy ilyen tevékenységet végezz, akkor valóban célszerű megszüntetni. Egy adatmódosító lapon (10T101) kell bejelenteni, hogy megszűnt ez a tevékenységed. A bejelentés után az adószámot nem használhatod, számlát nem bocsáthatsz ki.

Üdv: Böbe

Töltsön ki az ügyvezető úr külföldi kiküldetési rendelvényt, azon tüntesse fel a dologi kiadások között a tankolás értékét, csatolja hozzá a bizonylatot. Írja alá, oszt jó napot, számold el neki. Legyen boldog.

De ugyebár a költségelszámolás miatt cégautó adót fizetni kell. Ha a cégé a gk, akkor azért, ha az okos ügyvezető úré, akkor meg azért, mert - hiába a kiküld.rendelvény - nem a norma*Apeh árral számolt üzemanyagot számolja el.

Üdv: Böbe

Szia!

Az M30-on azok a hónapok szerepelnek, amelyekre az adott munkáltatónál munkabért kaptál. De ez nem azonos azzal, ahány hónapra az adójóváírást figyelembe veheted! Hiszen a másik munkáltatónál is kaptál munkabért.

Adójóváírás számításánál azokat a hónapokat lehet figyelembe venni, amelyre munkabért kaptál, tehát ha minden hónapra nézve kaptál munkabért, akkor jár a 12 havi adójóváírás. A könyvelő olvassa el a személyi jövedelemadóról szóló 1995.évi CXVII.törvény 33.§ (2).

Üdv: Böbe

Igen, van benne valami. Hiszen az 58.§ részteljesítésre is vonatkozik. A szerződés a lényeg, az hogyan szól. Még egyszer elolvasva a kérdést, ha a szerződésben benne van a részteljesítés, és annak elszámolási határideje, akkor valóban az 58.§ alá tartozhat.

És ekkor a telj.időpontja= fizetési határidő. Szerintem nyugodtan hallgathatsz az adótanácsadóra, ha a szerződés megfelel az 58.§-nak.

Üdv: Böbe

Szia!

Minden olyan tárgy, ami megfelel az SZJA-tv. 69.§ (10) bekezdésében meghatározottaknak, üzleti ajándék - akár logózott, akár nem.

e) üzleti ajándék: a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány), ide nem értve az értékpapírt.
  
Ha ennek nem felel meg, nem üzleti kapcsolat keretében adott, akkor természetbeni juttatás. Üzleti rendezvénynél is azt kell megnézni, hogy a tevékenységgel összefüggő-e (pl. a karácsonyi, vagy év végi buli nem az).

A könyvre adott támogatás: a tao. tv. 3.sz. mellékletében leírtak értelmében nem a vállalkozás érdekében felmerült költség, (véglegesen átadott pénzeszköz), ezért adóalap növelő. Ha viszont reklámszerződés alapján reklámszolgáltatásra (könyvben való megjelentetés) fizettek, a számla alapján reklámköltség.

Az ajándékozott könyv bekerülési értéke szintén vagy üzleti ajándék, vagy természetbeni juttatás. 

Üdv:Böbe

Ha 18%-ot vontak le, akkor sajnos be kell fizetnie a különbözetet. A munkáltató jól vont, a tv-nek megfelelően. A magánszemélyt nem tudom, hogyan tájékoztatták, felhívták-e a figyelmet erre.

Szia!

Ha az adományt 2010-ben utalta át, akkor - bármi van is a szerződésben - az 2010. évi adomány. Nincs lehetőség elhatárolásra, és az igazolást is 2010-re lehet csak kiadni.

Üdv: Böbe

Szia!

Megnéztem (bocs, hogy csak most, nem korábban), és azt látom, hogy ha a veszteség nem a kezdés, ill. azt követő 3 évben keletkezett, akkor csak úgy lehet adóalapot csökkenteni, ha az adóhatóságtól a bevallással egyidejűleg engedélyt kértetek rá.

Ha nem kértetek, akkor sajnos nem veheted figyelembe. Ez a szabály már a 2005.évi veszteség elhatárolásánál élt. Nem tudom, hogy mikori veszteséget akarsz figyelembe venni, de még szabály az is, hogy a bevételek együttes értékének el kell érnie a költségek és ráfordítások értékének 50%-át. 

Üdv: Böbe